Király Károly reagált Petre Roman miniszterelnök válaszlevelére: csak általánosságokat tartalmaz, "és valós tényeket utasít el sértő szavakkal és vádlón", ezért a választ elhamarkodottnak ítéli. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 15./ Előzmény: 94. és 111. jegyzet.
1991. február 16.
A párizsi székhelyű Romániai Emberi Jogokat Védelmező Szövetség /LDHR/ és a Helsinki Bizottság /Bukarest/ antidemokratikusnak nevezte az alkotmánytervezetet, a független sajtó papírral való ellátását, az újságírókkal szembeni rendőri erőszakot, tüntetők letartóztatását, az 1990. június 13-14-i bukaresti tüntetés bányászokkal való leverését /az összecsapásokban 60-an meghaltak, 542-en megsérültek, több mint ezer személyt őrizetbe vettek/, a régi intézmények továbbélését. /AFP/
1991. február 16.
A román kormány elbocsátásokkal és büntetőjogi felelősségre vonással fenyegette meg a sztrájkolókat. /MTI/
1991. február 17.
Fazekas János, 1981-ben félreállított miniszterelnök-helyettes a szovjet, az amerikai és a francia elnökhöz, illetve a német kancellárhoz intézett nyílt levelében a kisebbségek számára önálló televízió és rádióállomás létesítéséhez kért segítséget. A levelet még ezelőtt írta, hogy a televízióban csökkentették a nemzetiségi adásidőt. /MTI/
1991. február 18.
Petre Roman miniszterelnök a bukaresti tévé magyar adásában /febr. 18-án/ azt állította, ha egy intézkedés nem tartalmaz diszkriminációt, az már felér a jogegyenlőséggel /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./, továbbá azt, hogy a magyar-román ellentétet a magyar kormánytényezők nyilatkozatai okozzák. Szerinte az egyetemi anyanyelvű oktatás legfeljebb humán tárgyaknál lehetséges. /MTI/
1991. február 18.
Maroshévízen 18-án délután négykor megkondultak a harangok, tiltakozásul a tévé magyar adásidejének csökkenése ellen. Szólaljanak meg ezentúl tiltakozásul naponta négykor Erdélyben a harangok, javasolták a maroshévíziek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
1991. február 18.
A kormány meghívására febr. 18-án háromnapos hivatalos látogatásra Romániába érkezett Jozef Miklosko, a Csehszlovák Föderatív Köztársaság kormányának alelnöke. A kormányban az emberi jogokkal, a művelődési és nemzetiségi kérdéssel foglalkozik, mondta Miklosko, különböző javaslatokkal érkezett, hogy a két ország együttműködését javítsák. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
1991. február 19.
Romulus Vulpescu szenátor a felsőházban heves magyarellenes kirohanásában követelte az ötven évvel ezelőtti, Észak-Erdélyben, 1940-ben elkövetett magyar kegyetlenkedések, "barbár gyilkosságok" miatt eljárás megindítását a bűnösök ellen, akár haláluk után is. Király Károly szenátor, a szenátus alelnöke kifejtette, hogy a magyar kisebbséget érő támadások sorozata nem szolgálja a két nép közeledését. Szárazajtán és Csíkszentdomokoson, Felvincen és még jónéhány helyen ártatlan magyarokat mészároltak le románok. Király Károly kérte, hogy a kisebbségeket rágalmazókat, így Vulpescut is, állítsák a parlament fegyelmi bizottsága elé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
1991. február 19.
Cseke Gábor beszámolt arról, hogy Gabriel Gafita román író, aki a Kriterion Kiadó "magyar írók románul" sorozatának szerkesztője volt, amellett a magyar irodalom lelkes propagálója, a Romania Libera febr. 15-i és 16-i számában Tőkés Lászlóhoz írt nyílt levelében szóvátette, hogy Tőkés Lászlónak, az RMDSZ tiszteletbeli elnökének bizonyos megnyilvánulásaiban az "etnikai fundamentalizmus" és a "szelektív emlékezet" jelentkezik. Cseke Gábor hozzátette, hogy Gafita becsületes, nyíltsága és keménysége erkölcsi alapot nyújt ahhoz, hogy bíráljon. Az előzmény az volt, hogy Tőkés László a Romania Libera febr. 6-i számában elmondta David Porter sokat vitatott könyvéről /With God for the People (London, 1990.)/, hogy nem sok köze van hozzá, mindössze magnóra mondta életét és vélekedéseit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./
1991. február 20.
Magyarország külpolitikájában elsőbbsége van az emberi jogok nemzetközi védelmének - jelentett ki Jeszenszky Géza külügyminiszter az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának ülésén Genfben. "Két évvel ezelőtt Magyarország az elsők között volt, akik felemelték hangjukat az emberi jogok megsértése miatt a szomszédos Romániában, ahol nagy számú magyar kisebbség él." Az elmúlt évben javult Romániában az emberi jogok helyzete, de a bizottságnak az országgal foglalkozó különjelentése is tartalmazza, hogy Romániában továbbra is megsértik az emberi jogokat. Nincs megfelelően biztosítva az anyanyelvű oktatás, "amíg a felszított erőszak emberéleteket követel, amíg erővel fojtják el a tüntetéseket, amíg továbbra is van megkülönböztetés a nemzetiségekkel szemben, addig még szükség van a nemzetközi közösség figyelmére és segítségére" - mondta a külügyminiszter. A párizsi székhelyű Romániai Emberi Jogokat Védelmező Szövetség /LDHR/ és a bukaresti Helsinki Bizottság jelentésében antidemokratikusnak minősítette az alkotmánytervezet több rendelkezését, Romániában újabb kísérletek történnek a szólásszabadság korlátozására. Ide sorolták a független sajtó papírral való ellátását, végül bírálták az alkotmánytervezet etnikai és nyelvi jogok szűkítésére vonatkozó részeit. A The European hetilap terjedelmes riportban foglalkozik azzal, hogy "Romániát még mindig a titkosrendőrség tartja a markában". /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 20./
1991. február 20.
1991. jan. 16-án alakult meg Szilágycsehen a Tövishát Társaság, Baksai Károly, az RMDSZ helyi elnöke vázolta az elképzeléseket. A Szilágyság általában, de különösen Tövishát elhanyagolt terület, a század elején készült Petri Mór Szilágy vármegye monográphiája című hatkötetes munkája 1902-ben jelent meg, azóta is ez az egyedüli monográfia, bár jelentek meg kiegészítő, hézagpótló könyvek. A vidék történelméről füzeteket szeretnének kiadni. /RMDSZ kezdeményezésre magalakult a Tövishát Társaság. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./
1991. február 21.
Az állampolgárságról szóló törvényt a többség megszavazta. Az RMDSZ ellene szavazott. Eckstein Kovács Péternek az RMDSZ nevében előterjesztett módosító javaslatát nem vették figyelembe. Eckstein Kovács Péter kifejtette: a törvényben pozitív eleme, hogy elismeri a kettős állampolgárságot. Akik 1989 előtt elvesztették állampolgárságukat, egy kérés alapján visszaszerezhetik. Az RMDSZ-nek viszont fenntartása van az állampolgárság visszavonását illetően. A most megszavazott törvény szerint ugyanis az állampolgárság visszavonható, ha az illető cselekedetével a román állam érdekeit sérti. Ez nagyon általános megfogalmazás. /Béres Katalin: Elismeri a kettős állampolgárságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./
1991. február 21.
Megegyezéssel véget ért a febr. 8-a óta tartó vasutassztrájk. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
1991. február 21.
Nemrégiben Románia parlamentje elé terjesztették a múlt év márciusi, marosvásárhelyi véres eseményekről szóló jelentést. Azonban az eseményeket követően elítélt magyarokról és cigányokról senki sem szólt. Az államhatalom képviselői és a visszarendeződés érdekeltjei előszeretettel használják fel az igazságszolgáltatást. Ezek a sötét erők már a marosvásárhelyi események előtt szövetséget kötöttek a soviniszta-fasiszta csoportokkal, s az 1990. márciusi pogrom után a magyar és cigány lakosságot bűnbakként üldözik. Tavaly márciusban kezdték meg a marosvásárhelyi bíróságon Tóth Árpád, Sütő József, Szilágyi József, Szilveszter-Kis Péter, Lőrincz József és Puczi Béla /a jelentés szerint három magyar és három cigány/ 2696/1990. sz. ügyének tárgyalását. A vádlottakat márc. 28-án előzetes letartóztatásba helyezték, fogva tartásukat dec. 18-án szüntették meg. Azért akarják őket elítélni, mert a Marosvásárhelyre vezető országúton, Marosszentgyörgy területén torlaszt emeltek, hogy az agresszorok ne tudjanak Marosvásárhelyre bejutni. Öt évi börtönre ítélte a marosvásárhelyi bíróság 1990. okt. 16-án Szabadi Ferenc betegápolót. Szabadi állítólag a márciusi összecsapás román sebesültjeit kórházba szállítás után bántalmazta. Jogos önvédelmet gyakoroltak a román támadás elhárítására a perbefogottak: Vajda Domokos, Puczi Kálmán, Papp István és 21 társa, Hajdú Károly, Rostás Demeter és 9 társa, Máthé Lajos. A jogos önvédelem dacára gyilkossági kísérlettel vádolják Papp Andrást és 6 társát. Azok a románok, akikről bebizonyosodott, hogy három magyart meggyilkoltak, nem kerültek börtönbe. A megfélemlítés folytatódik. 1990. dec. 9-én például három hónapos fogházbüntetésre ítélték Nagy Árpád mezőpaniti lakost, mert két nyelven írta ki a községházára: Primaria Panet Polgármester Háza Mezőpanit. Fekete László Elődöt 1990. dec. 6-án azért ítélték két hónapra, mert a vonaton szidta Vatra Romanescát, Iliescu elnököt és a Nemzeti Megmentési Frontot. /Marosvásárhelyi dosszié. Ami nincs a román kormányjelentésben. = Népszabadság, febr. 21. ? A cikket a kolozsvári Szabadságból vette át a lap./
1991. február 21.
Az Európa Tanács külügyminiszteri értekezletén, Madridban Jeszenszky Géza külügyminiszter megbeszélést tartott Adrian Nastase külügyminiszterrel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./
1991. február 21.
Febr. 21-én tartották Marosvásárhelyen a nyárádszentimrei Szabadi Ferenc, a megyei kórház sebesültszállítójának perét. A vád ellene: 1990. márc. 20-án két román beteget, egy hodákit és egy libánfalvit megvert. Egyikük azt vallotta, hogy a mentőautóban ütlegelte a vádlott, holott Szabadi nem is ült mentőkocsiban. Tanút sem tudtak hozni erre a vádra. Az elsőfokú tárgyaláson Corina Jeflea és Veress Lajos László bírók /1990. okt. 16., határozatszám: 659./ közbotrány, hivatali visszaélés és ütlegelés vádjával öt évre ítélték. Az ügyvéd kérte, hogy semleges megyében tárgyalják a fellebbezést, de kérését nem teljesítették. Az utóbbi időben megszokottá vált magyarellenes légkörben zajlott a tárgyalás. Aurel Orza ügyész az egész magyarságot támadta, a három bíró román volt. Szabadi Ferencet négy évre ítélték. /Vajda György: Elfogult ítélet. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 23./
1991. február 21.
Marosvásárhelyen rendőri akció indult a magyarországi lapokat és könyveket forgalmazó utcai árusok ellen. /Új Szó (Temesvár), febr. 23./
1991. február 21.
Temesváron 15 ezres tömeg tüntetett, szolidaritást vállaltak a sztrájkoló vasutasokkal és Iliescu elnök lemondását követelték. /Új Szó (Temesvár), febr. 22./
1991. február 21.
A parlament ülésén Razvan Teodorescu, a tévé elnöke kijelentette: akkor lenne a legboldogabb, ha egyáltalán nem lenne nemzetiségi tévéműsor, hozzátéve, hogy a problémát úgyis megoldja a készülő audiovizuális törvény. Ez a törvénytervezet szeparatizmusnak minősít minden etnikai vagy nyelvi alapon működő kulturális tevékenységet. /MTI/
1991. február 21.
Szászrégenben febr. 21-én tartják a Kemény János Művelődési Egyesület alakuló ülését. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 20./
1991. február 22.
Petre Roman miniszterelnök febr. 11-én Antall József miniszterelnökhöz intézett levelében jelezte Románia érdeklődését a magyar, csehszlovák, lengyel háromoldalú tanácskozáson való részvétel iránt. Febr. 15-i válaszlevelében Antall József közölte, hogy a visegrádi összejövetel résztvevői nem tartják időszerűnek az együttműködést sem Romániával, sem más, csatlakozni kívánó országgal, de elfogadják a részleges együttműködést. /A levélváltás szövegét közölte: Adevarul (Bukarest), febr. 22./
1991. február 22.
Az 1990-ben újraalakult Erdélyi Múzeum-Egyesület Bölcsészet-Nyelv- és Történelemtudományok Szakosztálya febr. 22-én Kolozsváron tartotta első felolvasó ülését, Benkő Samu tartott előadást Nagy Géza literátor és művelődésünk mindenese címen. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./
1991. február 22.
Londoni látogatása során Ion Ratiut, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt képviselőjét fogadta John Major brit miniszterelnök. A találkozó utáni sajtóértekezleten Ratiu kijelentette, hogy a Nemzeti Megmentési Front vezetői nem mondtak le nyíltan a kommunizmusról, bár a többpártrendszer és a piacgazdaság híveinek tartják magukat. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./
1991. február 23.
A Bolyai Társaság nyilatkozatában kedvezőtlennek nevezte az erdélyi fiatalok tömeges méretű magyarországi továbbtanulását. A Bolyai Társaság a magyar állam által felajánlott 100 ösztöndíjra a vizsgaeredmények alapján tesz javaslatot. Ezt a keretet nem kell túllépni. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 20., Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
1991. február 23.
Marosvásárhelyen megtartotta közgyűlését az Erdélyi Múzeum Egyesület orvosi szakosztálya. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 28./
1991. február 23.
Febr. 7-20-a között tartotta az Egyházak Világtanácsa VII. konferenciáját Ausztráliában, Canberrában, melyen részt vett Tőkés László püspök. Tőkés Lászlót fogadták ausztráliai vezető politikusok és találkozott az ausztráliai magyar közösségekkel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23-24./
1991. február 23.
A Csíki Lapok (Csíkszereda) 25. számának megjelentetése után ideiglenesen beszüntette megjelenését. Azt ígérik, ha sikerül új, korszerű nyomdatechnikával megjelenni, újból jelentkeznek. /Egy mondatban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23-24./
1991. február 24.
Erdélyi övezeti értekezletet tartott Marosvásárhelyen a kormányzó Nemzeti Megmentési Front. A tanácskozásra nem engedték be a helyi magyar újságírókat. A megjelent Petre Roman miniszterelnök kijelentette, hogy európai normákat szándékoznak biztosítani a kisebbségeknek. /MTI/
1991. február 24.
Budapesten befejeződött a Varsói Szerződés Tanácskozó Testületének az ülése. Román részről Nastase külügyminiszter és Victor Stanculescu védelmi miniszter vett részt a tanácskozáson. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./
1991. február 24.
Lemondott Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca alapító /tiszteletbeli/ elnöke. Lemondását azzal indokolta, hogy nézeteltérései támadtak a vezetőség több tagjával a Nemzeti Megmentési Fronthoz /NMF/ fűződő kapcsolatok ügyében. Ceontea ugyanis ellenezte az NMF-fel való kapcsolatok szorosabbra fűzését, írja Gyarmath János. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./
