udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 116 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-116
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. január 9.

Jeszenszky Géza külügyminiszter jan. 8-án telefonon felhívta Adrian Nastase külügyminisztert, és kifejezésre juttatta aggodalmát a Tőkés László püspököt ért fenyegetés miatt. Nastase kifejtette, hogy ez a fenyegetés feltehetően egy bajkeverő vagy elmebeteg cselekménye, olyan körök állhatnak mögötte, amelyek meg akarják akadályozni a magyar-román viszony javítását. /Jeszenszky- Nastase párbeszéd a Tőkés Lászlót ért halálos fenyegetésről. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11-12./

1992. január 9.

A Szilágy megyei RMDSZ tiltakozó beadvánnyal fordult a prefektúrához, mert a népszámlálást végző személyek ceruzával töltik ki az űrlapokat. /Tiltakozó beadvány. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

1992. január 9.

Mircea Snegur, a Moldovai Köztársaság elnöke a Komszomolszkaja Pravdának így nyilatkozott: "Romániával egyesülésünkről szó sem lehet." /BBC román nyelvű adása, MTI/

1992. január 9.

Jan. 9-én Bukarestbe érkezett J. Dienstbier cseh és szlovák külügyminiszter. A gazdasági együttműködés kiterjesztéséről tárgyalt román kollégájával. A látogatás célja az új alapszerződés kezdeményezése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

1992. január 10.

Az RMDSZ Országos Elnöksége nyilatkozatban hívta fel a tagság figyelmét a népszámlálás során történő visszaélésekre: ceruzával töltik ki a kérdőíveket, aláíratják a kérdőíveket kitöltés előtt, manipulatív kérdéseket tesznek fel az anyanyelvre és vallásra vonatkozóan. Kérik a tagságot, jelezzék a visszaélési kísérleteket. /Felhívás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./ Egyre-másra jönnek a hírek arról, hogy a népszámlálási biztosok ceruzával töltik ki az adatokat. Brassóban és a magyarlakta helyeken szinte általános a ceruzás kitöltés. /Brassói Lapok (Brassó), jan. 10./

1992. január 10.

A volt hatalom emberei licitálás nélkül jutottak Marosvásárhely központi üzlethelyiségeihez. Ők uralják a város kereskedelmi életét. /Romania Libera (Bukarest), jan. 10./

1992. január 10.

Borbély Imre, az RMDSZ országos elnökségének politikai ügyekkel megbízott tagja a vele készült interjúban elmondta, hogy a tömbmagyar terület autonómiájára vonatkozó kísérlet körüli vitában megmutatkoztak az RMDSZ-en belüli ellentétek, a túlzott óvatosság, a bizonytalanság. A pánikszerű elhatárolódások végül a hatalomnak segítettek. Katona Ádám kezdeményezését nem tartotta taktikusnak, mert az a jelenlegi román társadalomból allergikus tüneteket vált ki. Ezt akarta elkerülni a társnemzet fogalmának megalapozásával. Viszont a terület autonómiát Borbély Imre legitim célnak tekinti. Fenntartja a társnemzetre vonatkozó elgondolását. /Gazda Árpád: "Ránkerőltetett alkotmány" Beszélgetés Borbély Imrével, az RMDSZ országos elnökségének politikai ügyekkel megbízott tagjával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

1992. január 10.

Gheorghe Dumitrascu szenátor a szenátus ülésén kikelt Tőkés László püspök ellen, mondván, a püspök súlyosan vétett az alkotmány ellen, amikor kijelentette: a székelyek vallják magukat magyarnak a népszavazáson. Dumitrascu "megvédte" a székelyeket, felkérte a kormányt, tegyen intézkedéseket, hogy a népszámlálásnál a tudományos igények jegyében járjanak el. Verestóy Attila, mint székely ivadék, kijelentette, hogy Tőkés Lászlónak igaza van, a székely ember magyar. Az alkotmány szavatolja a szabad vélemény jogát, mindenki saját lelkiismerete szerint válaszol a népszavazásnál, mondta Szabó Károly szenátor. Demény Lajos szenátor történészként verte vissza Dumitrascu állítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

1992. január 10.

Sepsiszentgyörgyön jan. 5-10-e között megrendezték a Concordia Napokat, a magyar műkedvelő színjátszó együttesek nemzetközi fesztiválját. Fellépett - többek között -, az aradi Periszkóp, a brassói Művelődési Ház, az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Egyesület, a székelyudvarhelyi Utcai Amatőrök, a marosvásárhelyi Hahota, a nagybányai Lendvai Márton Kör és a sepsiszentgyörgyi Concordia együttes. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 7, 9, 11./

1992. január 11.

Tőkés László püspök a folyamatos fenyegetettség állapotában él, ezt nyílt levélben ismertette. Pontokba szedte az utóbbi negyedév megfélemlítő és fenyegető megnyilvánulásait. Ezek között szerepelt az, hogy házukat ismeretlenek ellenséges feliratokkal látják el, bemocskolják, ugyanúgy, ahogy 1989-ben tették Temesváron. A nagyváradi Phoenix című szennylap fasisztának titulálta a püspököt, és szóról szóra a régi Securitate "adatait" ismételte. Hasonló a hangvétele a román szélsőséges sajtónak /Romania Mare, Renasterea Banateana, Totusi Iubiera, Europa./. Az opportunizmusra hajló ellenzéki sajtó egy része is ellenségesen írt róla, például a bukaresti Expres Magazin Ceusescu-barátnak nevezte a püspököt. Névtelen levelekben megfenyegették. Tőkés László úgy értesült, hogy Theodor Salajan szekus őrnagy foglalkozik hazai likvidálásával, de külföldön is egy egész román ügynökhálózatnak ez a feladata. Legveszélyesebb ellenfelei a vatrás és a Nemzeti Megmentési Fronthoz tartozó román parlamenti képviselők. A székely-magyarság kollektív bűnösségét megfogalmazó Hargita-Kovászna jelentés készítői gyűlölködő kirohanásaik közben őt is támadták. Némelyikük Tőkés László perbefogását, letartóztatását sürgette, hasonlóan járt el a Nemzeti Megmentési Front Maros megyei szervezete. Radu Ceontea szenátor a börtönben sínylődőket nemzeti hősöknek nevezte, Tőkés Lászlót és az ellenzékieket pedig hazaárulóknak. A televízióban felolvasták Radu Tinu tömeggyilkossággal vádolt szekusfőnök levelét, amelyben Tőkés Lászlót hazaárulással vádolta. Azóta a temesvári per vádlottainak többségét szabadon bocsátották, köztük Radu Tinut is. Legutóbb pedig több megye képviseletében működő román "népbíróság" halálra ítélte. - Tőkés Lászlónak oka van a félelemre, félteni családját, a megnyomorított társadalmat és az ugyanezen erők által fenyegetett népét. /Tovább él és működik a Securitate. Tőkés László nyílt levele. = Új Magyarország, jan. 11./

1992. január 11.

Király Károly elmondta: a tévéből értesült arról, hogy megvonták szenátori megbízatását, erről őt hivatalosan nem értesítették. Király Károly Birladeanunak, a szenátus elnökének írt levelében leszögezte, hogy nem ért egyet a szenátus ezen határozatával, mert az alkotmányellenes. Király Károly kifejtette, hogy az RMDSZ-ben is vannak nézetkülönbségek. Az RMDSZ néhány vezetője presztízskérdést csinál abból, hogy az ő gondolata érvényesüljön, s mögé sorakozzanak fel a többiek. Az ellenséges légkörben sok RMDSZ-képviselő vérbeli politikussá nőttek ki magát. Kezdetben Király Károly azt javasolta, hogy az RMDSZ vegyen részt a kormányban. Az általa szorgalmazott nemzetiségi ligáról elmondta, hogy a meg Király Károly legyen a liga elnöke. Domokos Géza a megalakulási nyilatkozat után tizenkét órával bejelentette, hogy az RMDSZ nem tagja a ligának, elhatárolódott tőle és kijelentette: az RMDSZ-t törvénytelenül Király Károly vitte a ligába és erről nem konzultált az RMDSZ vezetőivel. - Király Károly a jelenlegi helyzetet így értékelte: neokommunizmus van. "A volt kommunisták egymás között küzdenek az úgynevezett demokratikus pozíciókért. " Beigazolódott: "a kommunizmus és a fasizmus között csak színekben és módszerekben van bizonyos különbség, de mindkettő totalitarista rendszert szül. " Saját magáról elmondta: "Éppúgy lehallgatják telefonbeszélgetéseimet, mint régen?" /Román Győző: "Királydráma", végszó nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1992. január 11.

A népszámlálás vallást megválaszoló feleleteinek meghamisításai miatt Ioan Robu bukaresti római katolikus érsek, valamint Petru Gherghel iasi püspök is tiltakozó nyilatkozatot tett közzé. Hasonló észrevételeket fogalmazott meg nyilatkozatában a Bihar megyei görög katolikus püspökség is. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 11./

1992. január 12.

Az RMDSZ Országos Elnöksége jan. 11-12-én Marosvásárhelyen ülésezett. Áttekintették a népszámlálással kapcsolatos problémákat, tárgyaltak a helyhatósági választások tennivalóiról. Tudomásul vették, hogy a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége az RMDSZ tagszervezeteként kíván működni. - A nehézkes tagdíjfizetések komoly gondot jelentenek. Állást foglaltak Tőkés László és más RMDSZ vezetők elleni támadások, fenyegetések ügyében, kérve a hatóságokat, tegyenek meg mindent az érintett személyek emberi méltósága és élete védelméért. Foglalkoztak az erdőcsinádi letartóztatottak ügyével, s mivel nem biztosítottak velük kapcsolatban a pártatlan ítélethozatal feltételei, az elnökség az igazságügyminisztériumhoz fordult. Jogsértőnek értékelték Király Károly mandátumtól megfosztását. /Elnökségi ülés Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1992. január 12.

Orban Daniela 25 éves, Iasi-ban él, ott végezte az egyetemen a francia-angol szakot. 1991. nov. 28-án rendőrök jelentek meg a lakásán azzal, hogy tanúkihallgatásra viszik. Valójában Sepsiszentgyörgyre vitték, ahol az Agache-ügyben hallgatták ki. Azzal vádolták, hogy belerúgott Agache-be, ezzel részt vett a meggyilkolásában. Harminc napig tartották bent, akkor kiengedték, ő pedig azonnal vonatra ült és Magyarországra távozott. Elmondta, hogy 1989. dec. 22-én otthon volt, Kézdivásárhelyen, apjával kimentek a térre. Látták a nagy tömeget, hallották mi történik, nem is mentek közel, hanem hazamentek. Ennyi történt. Valójában nincs köze a történtekhez./ Ártatlanul ült? Orban Daniela isai-i lakossal beszélget Győri Béla. = Ring. (Budapest), jan. 12./

1992. január 12.

Megtartották a Magyar Irodalmi Tábort /MIT/ Sepsiszentgyörgyön. A tábor idején a részvevők alkalmi kiadványt jelentettek meg: Tábori Kis Lapi (Sepsiszentgyörgy), jan. 7-12.

1992. január 13.

Király Károly önkényes és antidemokratikus mandátum-megfosztása ügyében az RMDSZ szenátorcsoportja 1991. dec. 18-án tiltakozó közleményt adott ki. Király Károly a szenátus alelnöke volt. Távozása után az alelnöki poszt továbbra is az RMDSZ-t illeti meg, ezt Alexandru Barladeanu is elismerte. Jan. 13-án megválasztották utódát, aki a szenátus alelnöke lesz. A választás Kozsokár Gáborra esett, aki a szavazáskor elnyerte ezt a tisztséget. Kozsokár Gábor hozzászólásában kifejtette, hogy az RMDSZ képviseletében továbbra is következetesen fogja képviselni a szövetség érdekeit. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1992. január 13.

Az SRI /Román Hírszerző Szolgálat/ emberei zaklatják a volt politikai elítélteket, valamint azok családtagjait, jelentette ki Ticu Dumitrescu, a Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetségének elnöke. Őt magát is nemegyszer megtámadták, letaszították mozgó villamosról, leveleit csak nagy késéssel kapja kézhez. /Cotidianul (Bukarest), jan. 13./

1992. január 13.

Jan. 13-a óta Bukarestben tanácskozik az Európa Tanács parlamenti kapcsolatokkal foglalkozó bizottsága. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1992. január 14.

Ion Iliescu elnök és Theodor Stolojan miniszterelnök fogadta a Román Nemzeti Egységpárt küldöttségét, akik azt állították, hogy az RMDSZ számos visszaélést követett el a népszámlálás során. A Rompres közzétette vádjaikat tartalmazó közleményüket: visszaélésnek minősítették azt, hogy az RMDSZ, a magyar egyházak és a magyar nyelvű sajtó "utasította" a magyar kisebbséget a hamisításra, így a székelyek és csángók magyarokként való bejegyzésére, a magyar nemzetiségűek többszörös számbavételére. A legképtelenebb vádjuk az, hogy Magyarországról ezreket "importáltak" és őket nyilvántartásba vették, továbbá az, hogy a magyar kormány megadja a magyar állampolgárságot a magyar kisebbséghez tartozó román állampolgárok számára. Végül a Román Nemzeti Egységpárt képviselői felszólították a kormányt, hogy vizsgálja felül a magyar nemzetiségűek adatainak hitelességét. /Rompres, Új Magyarország, jan. 16./

1992. január 14.

A hírszerzők tevékenységét szabályozó törvény tárgyalásakor Frunda György képviselő megmagyarázta, miért alkotmányellenes az, hogy a törvénytervezet szerint az államtisztviselők kinevezésénél ki kell kérni a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ véleményét. Ez azt jelentené, hogy a hírszerzőknek ismét dossziékat kellene készíteniük. Végül Frundának sikerült meggyőzni a képviselőket álláspontjáról. Egy megoldást meghagytak: egyes kinevezéseknél véleményezést lehet kérni a hírszerzőktől. Egyes minisztériumoknak, mint a belügy, a védelem a tervezet szerint lehet saját "titkosszolgálata". Frunda jelezte, ez alkotmányellenes. /Román Győző: Hírszerzők a képviselőházban. Nem kell a megfigyelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1992. január 14.

Román Győző bukaresti újságíró összefoglalta a zetelaki eseményeket. 1989. dec. 22-én Zetelakán az emberek a rendőrőrsre vonultak. A később elítélt Ilyés István a rendőrparancsnokot elmenekítette, hogy ne essen bántódása. Jakocs Sándor felment az emeletre, mert otthagyta kucsmáját. Lövés dördült el, Jakocs elmondta, hogy Danila Gabi milicista rálőtt. Több fiatal elindult a milicista lakása felé. Két lövés dördült el. Néhány perc múlva kihúzták a szobából a halott milicistát. Danila Gabi milicista halálát saját fegyvere okozta. Marosvásárhelyen dr. Kelemen végezte a holttest boncolását, megállapította, hogy a milicista öngyilkos lett. Több hónap elteltével bukaresti orvosszakértők azt állították, hogy nem öngyilkosság történt. A perben a védelem kérte, hogy vizsgálják meg az áldozat ruháját, de a bíróság ezt nem végeztette el. Ráadásul törvény született, hogy közkegyelemben részesítik az akkori cselekményeket. Mindennek ellenére, mivel a vádlottak abban az időpontban jelen, illetve az épületben voltak, súlyos ítéletek születtek. Emberölésért és a köztulajdon elleni bűntettért /ennek számított a kommunista párt zászlajának elégetése/ Ilyés István 20, Boldizsár Ferenc 19, Karsai László 19, Jakocs Sándor, Gergely László, Bíró Márton, Boros Lajos, Péter József, Szabó Sándor és Gergely Balázs 5-5 évet kapott. Annak ellenére, hogy senki sem tudja pontosan, mi történt. /Román Győző: Csaknem száz év börtön. Mi történt 1989. december 22-én a székelyföldi Zetelakán? = Új Magyarország, jan. 14./

1992. január 15.

Nagyon sok helyen jelezték a lakosok a népszámlás adatfelvételénél a visszaéléseket: ceruzával írják be az anyanyelv rovatot stb. /Simon Judit, Benke Péter: Népszámlálás és Ceuasecu hazajáró szelleme. Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1992. január 15.

Életveszélyes fenyegetéseket kap Tőkés László püspök. Ezekből a gyűlölködő, fenyegető levelekből idéz néhányat a lap. Az egyikben azt írták neki, hogy követték a kocsiját, de nem tudtak karambolt előidézni. A levelek hangja tökéletesen megegyezik a Romania Mare, a Phoenix, az Europa és a Natiunea uszító lapokkal. /Szellemi plasztikbombák. Legyinthet-e a hatalom? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1992. január 15.

Székelyudvarhelyen néma tüntetést szerveztek Tőkés László mellett. Több mint tízezer ember vonult fel "Tőkés László - veled vagyunk, Tőkés Lászlót nem hagyjuk" feliratú táblákkal. A résztvevők levelet küldtek Ion Iliescu elnöknek, amelyben a püspök és családja biztonságának szavatolását kérték. /Záróra. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 16., Pesti Hírlap, jan. 18./

1992. január 15.

A képviselőházban a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ működéséről szóló törvénytervezetben szerepelt, hogy a szolgálat működtethet önálló vállalatokat, kereskedelmi társaságokat, egyesületeket, művelődési és sportklubokat, külön egészségügyi egysége lehet. Többen vitatták ezt a részt, végül nem szavazták meg ezt a cikkelyt és visszaküldték a szövegező bizottsághoz. Voltak, akik védelmére keltek a tervezetnek, Segiu Cunescu erre megjegyezte: a kékszemű kollégák akcióba léptek. /Román Győző: "Két szeműek" a képviselőházban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1992. január 15.

Ion Iliescu elnök 1991. novemberében aláírt határozata nyomán Popa Cherecheanu főügyészt vezérőrnaggyá léptették elő. Így Románia azon kevés országok egyike, ahol a bírói testület nagy részét katonák vezetik. /Romania Libera (Bukarest), jan. 15./

1992. január 15.

Talán az egység hiánya volt a leginkább jellemző az RMDSZ politizálására az utóbbi időben, jelentette ki Toró T. Tibor, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének /MISZSZ/ elnöke. Az autonómia ügyében mutatkozott meg a belső feszültség az RMDSZ-ben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1992. január 15.

Székelyhídon megalakult a Gazda Párt, elnöke Gardó Ferenc, alelnöke pedig Kulcsár Sándor lett. /Barabás Zoltán: Egy mondatban ? Bihar megyéből. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1992. január 15.

Az 1989-es fordulat után még csak elképzelések születtek arról, hogyan lehetne újjászervezni a romániai magyar kórusmozgalmat. Ugyanakkor Marosvásárhelyen Birtalan József zeneszerző-karmester és a Vártemplom plébánosa, Fülöp D. Génes 1990. febr. 26-án gondos válogatás után létrehozta a 120 tagú leánykórust. - 1991. dec. 8-án a Kultúrpalotában lépett fel a Maros Művészegyüttes, amely a legszebb erdélyi magyar néptánchagyomány színpadra állítására vállalkozott. A Székely Népi Együttes Franciaországban járt, hamarosan Japánba utaznak turnéra. /Tófalvi Zoltán: "Elindultam szép hazámból". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 15./

1992. január 16.

Az RMDSZ Elnöksége megelégedéssel vette tudomásul, hogy az Európai Közösség Szlovénia és Horvátország elismerésével hitet tett a népek önrendelkezésének sérthetetlen joga mellett. A horvátországi tragédia ismételten bizonyítja, hogy az egyéni és kollektív jogokat figyelmen kívül hagyó politika veszélyezteti a nemzetközi békét. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 18./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-116




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998