udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
201 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 116 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-116
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. január 16.

Jeszenszky Géza külügyminiszter a Népszabadságban nyilatkozott a magyar-román viszonyról. Szeretné, ha jó lenne a magyar-román viszony. Átadták a román félnek az alapszerződés tervezetét és megkezdődnek az erről folyó tárgyalások. Jó magyar-román viszonyt szerződéssel, de anélkül is el tudom képzelni, a döntő a gyakorlat lesz, hogy miként alakul a két kormány, a két nép viszonya - jelentette ki a külügyminiszter. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

1992. január 16.

Magyarország hivatalosan elismerte a Moldvai Köztársaságot, a megállapodást Jeszenszky Géza külügyminiszter írta alá Chisinauban. Mircea Snegur elnök az újságíróknak nyilatkozott. A moldvai-román kapcsolatokat nagyon jónak, két testvéri ország közti viszonynak értékelte. A magyar-román viszonyról azt mondta, hogy azok nem olyan bonyolultak, a két ország majd meg tudja oldani azokat. /Népszabadság, jan. 17./

1992. január 16.

A külügyminisztériumi szóvivő sajtótájékoztatójában nem létezőnek nevezte a Tőkés Lászlót halálra ítélő levelet, mintha az csak Tőkés László "destabilizáló" akciója lett volna. /Romania Libera (Bukarest), jan. 16./

1992. január 16.

András Imre képviselő a vele készült beszélgetésben összefoglalta, mi történt vele. Tavaly okt. 11-én a borsi határátkelőnél a román határőrök feltartóztatták, megakadályozták, hogy hazatérjen, illetve a hazatérés feltételéül szabták, hogy a nála levő iratcsomagot, különböző emberjogi szervezetek Romániára vonatkozó jelentéseit, meg az amerikai kongresszusi jegyzőkönyveket vigye vissza Magyarországra. Törvényes tiltásra nem hivatkoztak. András Imre képviselő erre nem volt hajlandó. Az éjszakát a határátkelőnél töltötte. Az átkelő parancsnoka a falhoz állította András Imrét és ordítozni kezdett vele és megfenyegette: odaadja a katonáknak, azok majd tudják, mit csináljanak vele. Ekkor András Imre felmutatta képviselői igazolványát. A parancsnok összegyűrte az igazolványt, odavezényelt két katonát és 40 percig katonai őrizet alatt tartotta a képviselőt. Ez a képviselői jog súlyos megsértése. Végül az iratok egy részéről jegyzőkönyvet készítettek és a képviselőt beengedték az országba, az iratokat magánál tarthatta. András Imre amint hazaért, tájékoztatta a történtekről a házelnököt és kérte a házelnököt, hogy az eset kivizsgálása érdekében értesítse a legfőbb ügyészt. Tájékoztatását nov. 6-án vitatta meg a képviselőház elnöksége és közölték vele, saját magának kell az ügyészségez fordulnia. András Imre a történtekről tájékoztatta a belügyminisztériumot és a vámigazgatóságot az információ szabad áramlásának korlátozásáról. Egyik helyről sem kapott választ. András Imre képviselő csak decemberben tudta meg, hogy a képviselőház elnöksége bizottságot hozott létre, vizsgálják ki az ő esetét, azzal, hogy a képviselő románellenes iratokat hozott be. Tehát románellenesnek ítélték azokat az iratokat, melyeket nem is láttak. /Gazda Árpád: Koncepciós per készül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

1992. január 16.

Seres András /Sepsiszentgyörgy/ néprajzkutató évtizedek óta járja a csángó falvakat. Seres András Szabó Csaba marosvásárhelyi zeneszerzővel közösen írt könyve, a moldvai csángó népköltészetből készült gyűjtemény az elmúlt év nagy sikere volt. Czegő Zoltán beszélgetett Seres Andrással, aki elmondta, hogy 1989 után a csángók helyzete nem változott. Nagyon nehéz ráébreszteni a csángókat saját múltjukra, magyar voltukra. Van, aki ragaszkodik magyar anyanyelvéhez, azonban annyira hisznek a papoknak, hogy nem lehet elmozdítani őket. A hatvanas években egy klézsei pap megpróbált magyarul prédikálni saját római katolikus templomában. Tódult a nép. A papot azután bebörtönözték azzal, hogy ellenséges rádióadót hallgat. A papnak még rádiója sem volt? Sok csángó jár Magyarországra dolgozni. A magyar környezetben ráébrednek anyanyelvükre. /Czegő Zoltán: Csángók az emésztő időben. = Magyar Fórum (Budapest), jan. 16./Az említett könyv: Seres András-Szabó Csaba: Csángómagyar daloskönyv, Moldva, 1972-1988. Budapest, Héttorony Kiadó, 1991/.

1992. január 17.

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete Kolozsváron tartott ülést az RMDSZ, a Bolyai Társaság és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság képviselőinek bevonásával.A vallás- és tanügyi törvénytervezettel kapcsolatban az egyházfők és az RMDSZ képviselői közös emlékiratban rögzítették állásfoglalásukat és ezt eljuttatták a parlament két háza elnökéhez, a miniszterelnökhöz, a tanügyminiszterhez és a vallásügyi államtitkárhoz. A vallásügyi törvénytervezetet olyan formában fogadja el a parlament, ahogy azt a romániai elismert felekezetek közösen megfogalmazták, külön hangsúlyt helyezve a felekezeti oktatásra és az egyházak vagyonának visszaszolgáltatására. A tanügyi törvénytervezet olyan jogfosztást irányoz elő a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan, amilyet eddig egyetlen törvény sem fogalmazott meg. A tervezet minden záróvizsgát, egyetemi felvételit csak románul tesz lehetővé. Ezzel a magyar nyelven való tanulás értelmét vesztené. Ez ellentmond a Románia által aláírt nemzetközi dokumentumoknak és az alkotmánynak. /Közlemény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

1992. január 17.

A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete jan. 17-i tanácskozásán elhatározta, hogy a febr. 9-i helyhatósági választások alkalmával minden támogatást megad a demokratikus érzelmű polgármesterek és tanácstagok megválasztásához. Létkérdés, hogy a hívek teljes számban vegyenek részt a választásokon. /Körlevél. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

1992. január 17.

A magyar fasizmus elleni harc nemzetközi évének kiáltotta ki 1992-t a szélsőséges Romania Mare hetilap. /Romania Mare (Bukarest), jan. 17., MTI/

1992. január 17.

Keresztes K. Sándor magyar és Marcian Bleahu román környezetvédelmi miniszter Budapesten megállapodást kötött a környezetvédelmi együttműködés fejlesztéséről. A tervek szerint még idén megkötik a magyar-román környezetvédelmi egyezményt. /MTI/

1992. január 17.

Jan. 5-én kezdődtek Sepsiszentgyörgyön a Nemhivatásos Színjátszók Nemzetközi Találkozója, melyet először rendeztek meg. Nagy Attila mérnök, a Romániai Nemhivatásos Színjátszók Egyesületének az elnöke, a Condordia Amatőr Színjátszó Társulat vezetője üdvözölte a megjelenteket. Felléptek angliai, bukaresti, magyarországi együttesek, továbbá a szlovákiai, lévai magyar együttes, a Garamvölgyi Színpad Tamási Énekes madarával. Sombori Sándor sepsiszentgyörgyi író emlékeztetett: kétszáz éves az erdélyi magyar színjátszás, 1792-ben alakult meg Kolozsvárott az első magyar társulat. Hét napig tartott a rendezvény. Az erdélyi fellépő társulatok: a HAHOTA /Marosvásárhely/, a LENDVAY MÁRTON Színjátszó Kör /Nagybánya/, MIKES KELEMEN Gimnázium színjátszó csoportja /Sepsiszentgyörgy/, MŰVELŐDÉSI HÁZ színjátszó csoportja /Brassó/, PERISZKÓP Népszínház /Arad/, RANDEVÚ /Kolozsvár/, UTCAI AMATŐR Színjátszó Társaság /Székelyudvarhely/, BODOR PÉTER /Erdőszentgyörgy/ és a CONDORDIA Amatőr Színjátszó Társulat /Sepsiszentgyörgy/. /Farkas E. Zoltán: Condordia-napok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

1992. január 18.

Kerekes Károly RMDSZ-képviselő a parlamenti ülésen tiltakozott a háborús veteránokkal kapcsolatos megkülönböztetés ellen. Akik a román hadseregben szolgáltak, kapnak segélyt, akik más hadseregben, azok nem /Román Győző: Parlamenti ez meg az. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18-19./

1992. január 18.

Romániai magyar színházelméleti tudományos tanácskozást rendezett jan. 18-án az Erdélyi Múzeum Egyesület és a Színművészeti Akadémia Szentgyörgyi István tagozata a Soros Alapítvány támogatásával A drámai szöveg és az előadás címen. Az előadók között több magyarországi egyetemi tanár és kritikus is volt. /Erre is szükség van. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23./

1992. január 18.

Vándor idő balladája címen megjelent az Erdélyi Szépmíves Céh első kiadványa, amely 35 romániai magyar szerző alkotásait tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 18-19./

1992. január 19.

Tőkés László püspök jan. 19-én Budapesten részt vett az ökumenikus imahét megnyitásán. Beszédében kérte, hogy a Kossuth Rádióban sugározzák a vallási műsorokat. Beszédének ezt a részét a televízió is közvetítette.A Magyar Rádió új műsorrendje szerint ugyanis 1992-től csak az urh-adásban sugározzák a vallási műsorokat.

1992. január 20.

A Legfelsőbb Bíróság március 16-ra halasztotta a döntést a volt Román Kommunista Párt politikai végrehajtó bizottsági tagjainak felmentése ügyében. A főügyész fellebbezett, mert a bíróság 1991. dec. 16-án felmentette őket. /Botrány Bukarestben. = Magyar Hírlap, jan. 21./

1992. január 20.

Nagy Béla képviselő a parlamentben Spiroiu védelmi miniszterhez intézett interpellációjában elmondta, hogy Margittán és Nagyszalontán többszáz katonát szállásoltak el. A szavazásnál a katonák szavazatai megbonthatják a természetes egyensúlyt. A képviselő a katonai egységek szavazás előtti áthelyezésének okára kért magyarázatot. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 22./

1992. január 20.

Stolojan miniszterelnök nemzetközi sajtóértekezletén a súlyos gazdasági helyzetről nyilatkozott. Nem zárta ki, hogy Románia belépjen a Független Államok Közösségébe. /Népszabadság, jan. 21./

1992. január 20.

Jan. 20-án Kolozsvárott elhunyt Szedressy Pál /Felső-Derna (Bihar megye), 1923. márc. 20. - Kolozsvár, 1992. jan. 20./ evangélikus püspök-szuperintendens. 1957-től 18 éven át Bukarestben volt a magyar, később a román gyülekezetnek is lelkipásztora. 1975-től volt püspök. Jan. 28-án helyezik örök nyugalomba a Házsongárdi temetőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24., Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./

1992. január 21.

Magyar értelmiségiek nyílt levelet intéztek Iliescu elnökhöz, melyben Tőkés László püspök elleni fenyegetések veszélyességére figyelmeztettek. A levelet 42-en írták alá, köztük Faludy György és Radnóti Sándor. /Magyar Nemzet, jan. 21./

1992. január 21.

Az RMDSZ szenátusi parlamenti csoportja nem ért egyet a szenátus jan. 14-i határozatával, amely visszautasította az Igazoló- és Panaszbizottság azon javaslatát, hogy tartsanak részleges választást a Kovászna megyei 15. választókerületben az előzőleg szenátori rangjától megfosztott Király Károly helyére. Ez a határozat sérti a demokrácia és jogállamiság elveit. /Nyilatkozat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 21./

1992. január 22.

Domokos Géza, az RMDSZ elnöke találkozott Theodor Stolojan miniszterelnökkel és átadta neki az erdélyi történelmi egyházak és az RMDSZ közös emlékiratát a készülő vallásügyi és oktatási törvénnyel kapcsolatban. A memorandum javasolja az oktatási minisztériumon belül a nemzetiségi államtitkárság felállítását. /Távirati stílusban rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 24./

1992. január 22.

A magyar parlament külügyi bizottsága jan. 22-én tiltakozott a Tőkés László református püspököt ért súlyos fenyegetések ellen. Szaporodnak Romániában a magyarság hátrányos megkülönböztetéséről tanúskodó jelek. A magyar kifogásokról - a helyzet mélyebb elemzése után - levélben tájékoztatják a román törvényhozás külügyi bizottságát. /Pesti Hírlap, jan. 23./

1992. január 22.

Tőkés László püspök sajtótájékoztatón szólt az Erdélyben élők otthonmaradását elősegítő Nemzetközi Transsylvania Alapítványról, majd elmondta, hogy február elsejei határidővel a nagyváradi püspöki palota elhagyására szólították fel a hatóságok az egyházat. A püspök kijelentette, hogy csak erőszak árán hagyja el az épületet. / (botlik): Újabb kilakoltatás előtt Tőkés püspök? = Magyar Nemzet, jan. 22./

1992. január 22.

A román védelmi minisztérium nyilatkozatban cáfolta a romániai magyar sajtónak a csapatátcsoportosításról szóló kijelentéseit. A nyilatkozattal kapcsolatban a Szabadság szerkesztősége emlékeztetett Nagy Béla képviselő interpellációjára. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 23./ Interpelláció: jan. 20.

1992. január 22.

Reményik Sándor halálának ötvenedik évfordulója alkalmából Kolozsvárott megkoszorúzták a költő sírját a Házsongárdi temetőben, majd az Állami Magyar Színházban a költő tiszteletére összeállított műsorát mutatta be a vendégszereplő egri Gárdonyi Géza Színház együttese. Az előadást Sütő András és Tőkés László nyitotta meg. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21., Sütő András beszéde: Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./

1992. január 23.

A marosvásárhelyi bíróság jan. 23-án a demokrácia- és magyarellenes erők képviselőinek koholt vádjai alapján törölte Király Istvánt, az RMDSZ jelelöltjét a város polgármester-jelöltjei listájáról, adta hírül az RMDSZ közleménye. Király István az MTI-nek elmondta: azzal vádolják, hogy 1990. március 20-án sztrájkot szervezett a kenyérgyárban, hogy a román lakosok ne juthassanak kenyérhez. /MTI/

1992. január 23.

Moldova Köztársaság parlamentje úgy döntött, hogy nemzeti pénznemként a moldovai lejt vezetik be a rubel helyett. A hatóságok egyelőre nem szorgalmazzák a valutáris egyesülést Romániával. /Román rádió, MTI/

1992. január 23.

40.504 román állampolgár kért politikai menedékjogot 1991-ben Németországban. /Román rádió, MTI/

1992. január 23.

Radu Ceontea, a Vatra Romaneasca elnöke biztosította Iliescu államfőt, hogy minden támogatást megad az elnöknek a tavaszi választásokon. /Romania Libera (Bukarest), jan. 23./

1992. január 24.

Ion Popescu, a Brassó megyei Statisztikai Igazgatóság igazgatója elmondta a népszámlásáról: "utasításunk van, hogy az adatok összesítése és véglegesítése előtt nem hozhatunk nyilvánosságra részeredményeket." Popescu jelezte, az első napon sokan kifogásolták, hogy a számlálóbiztosok ceruzával írták be az adatokat, erre ők intézkedtek. Elmondta még, hogy több lépcsőház kimaradt az összeírásból, ezeket később pótolták. /(balázs): Megszámláltattunk, de össze nem adattunk. = Brassói Lapok, jan. 24./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-116




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998