udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 108 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-108
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. május 22.

Buchwald Péter, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke Kolozsvár ügyészségéhez fordult, tiltakozva amiatt, hogy Funar polgármester magyar felirat miatt pénzbüntetést szabott ki, továbbá azért, mert Funar nem engedte a Magyar Színház plakátjainak kifüggesztését. /Buchwald Péter: Kolozsvár municípium ügyészségéhez. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./

1992. május 22.

Máj. 21-én folytatódott a Cseresznyés-per Hirsan M. Viorel tanú kihallgatásával, aki elmondta, hogy Marosvásárhelyen a magyar tüntetők nem voltak felfegyverkezve. /Az utolsó tanút is kihallgatták. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./ Előzmény: ápr. 3-i jegyzet.

1992. május 22.

Vasile Mois szenátusi alelnök vezetésével román parlamenti küldöttség járt Törökországban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23-24./

1992. május 22.

Máj. 16-án Nagyszentmiklóson megalakult a Szentmiklósi Magyar Ifjúsági Szervezet /SZEMISZ/. Székház híján az RMDSZ birtokában levő teremben jönnek össze, ahol délelőtt óvoda működik. /Ifjúságébresztő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

1992. május 22.

Márc. 26-a és ápr. 6-a között tartották meg Kőrösi Csoma Sándor halálának 150. évfordulójára emlékezve, a Kőrösi Csoma Sándor Napokat. Hosszú idő után ez volt az első méltó emlékezés. 1984-ben születésének 200. évfordulóját nem tudta megünnepelni a szülőföld, mert a titkosrendőrség ezt megakadályozta. Kevés tudósítás született az eseményről, ezért most Fábián Ernő számolt be a történtekről. A rendezvény bevezetőjeként szervezték meg az anyanyelvi vetélkedőt és megtartották az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének közgyűlését. Márc. 26-án kovásznai színjátszók bemutatták Szilágyi Ferenc A zarándok című színművét. A legkiemelkedőbb esemény az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Soros Alapítvány támogatásával rendezett tudományos ülésszak volt. Jakó Zsigmond elnökletével az ülésszakon előadást tartottak: Csetri Elek, Bodor András, Ioan Viorel Badica /Kolozsvár/, Radu Bercea /Bukarest/, Bethlenfalvi Géza, Dávid Géza, Horányi Gábor, Kubbasek János, Szilágyi Ferenc /Bukarest/ és Futaky István /Göttingen/. Az évfordulóra tekintettel a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület irodalmi és képzőművészeti pályázatot hirdetett. Az ünnepség idején Kovásznán, a városi képtár udvarán megtörtént a Kőrösi Csoma Sándor Emlékmúzeum alapkőletétele. Ápr. 5-én Tőkés László püspök hirdetett igét Kovásznán. - Emlékülést rendeztek Kolozsváron és Nagyenyeden is, Budapesten pedig emlékkonferenciát. /Fábián Ernő: Elmaradt tudósítás helyett. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./

1992. május 23.

A Román Újságírók Egyesülete a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának, Magureanunak a menesztését kérte, mert bizonyítani tudják, hogy az SRI vezetője Iliescu elnök és a hatalom körül csoportosulók szolgálatában álló politikai rendőrséget szervezett és irányít. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 23./

1992. május 23.

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere máj. 22-i sajtótájékoztatóján dühödten magyarellenes hangot használt. Nyugati újságíróknak válaszolva elmondta, hogy a magyaroknak nem volt elég ezer év, hogy civilizálódjanak, a magyar kormány revansista és ennek az aljas társaságnak a szolgálatában áll a hasonló mentalitású RMDSZ, normális polgármester nem engedte volna meg Nagyváradon az ünneplést stb., stb. A polgármester betiltotta a Portal Kft-t, mert kábeltelevíziós hálózatot akar kiépíteni és abba bármikor bekapcsolódhat Magyarország, az pedig veszélyes. /Makkay József: A magyarokat gyalázta a polgármester. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

1992. május 23.

Máj. 16-án emlékeztek Szatmárnémetiben Scheffler János /1887-1952/ püspökké szentelésének 50. évfordulójára. Scheffler János megtagadta az együttműködést a kommunista hatalommal. Előbb kényszerlakhelyre vitték, majd bebörtönözték. 1952-ben mártírhalált szenvedett a jilavai börtön föld alatti cellájában. Életútjáról a megemlékezés idején könyv jelent meg dr. Bura László tollából, a Szatmári Római Katolikus Püspökség kiadásában. Az emlékére rendezett nagymisét dr. Seregély István egri érsek celebrálta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

1992. május 23.

Máj. 20- 23-a között első ízben tartották meg Kézdivásárhelyen a közeli Felsőcsernáton szülöttére, Bod Péterre /1712-1769/ emlékező napokat. A helybeli Bod Péter Líceum volt a rendező. A tudományos ülésszakon előadást tartott Dancsuly András, Kónya Ádám, Kelemen József, Cseke Péter és Magyari Lajos. Az utolsó napon pedagógiai módszertani tanácskozás zajlott le. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./

1992. május 23.

Máj. 23-án Triesztben bemutatták a római Sapienza bölcsészettudományi egyetem gondozásában megjelent új könyvsorozat első három példányát. A három mű levéltári dokumentumokat közölt. A második és harmadik kötet magyar vonatkozású. Magyarország és Olaszország 1920-1960 címmel többek között Francesco Guida, Pasquale Fornaro, Rita Tolomeo, Giancarlo Girodano, illetve Herczeg Gyula, Juhász Gyula és Ormos Mária tanulmányait közli. A harmadik könyv Eördögh István vatikáni levéltáros kutatómunkáját tartalmazza: A román expanzionizmus eredete a magyar Erdélyben, 1916-1920. A könyvek a Sapienza és a magyarságkutató egyetemközi központ együttműködésével jelentek meg. Eördögh István könyve a vatikáni levéltári adatok mellett az olasz hadsereg levéltárában a szerző által felfedezett, megfigyelőként tevékenykedő tisztek jelentésén alapul. /Ortutay L. Gyula: Gyógymód kisebbségi sérelmekre. = Népszabadság, máj. 23./

1992. május 24.

Marosvásárhelyen megtartották a választást, az RMDSZ jelöltje, Nagy Győző lett a polgármester. A választásra jogosultak 77,7 %-a vett részt a szavazáson, Nagy Győző szerezte meg a szavazatok 56,8 %-át /55.397-en voksoltak rá/, a vatrás helyi pártkoalíció, a Maros Megyei Demokrata Szövetség 39,5 %-ot /38.543 fő/, az RMDSZ nélküli Demokratikus Konvenció 2,5 %-ot /2.471 fő/, egy kisebb csoport 0,4 %-ot /414 fő/ kapott. /Új Magyarország, máj. 26., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26./

1992. május 24.

Máj. 21-24-e között Torockón rendezte meg a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége /MAKOSZ/ az Erdélyi Diákújságíró Találkozót. Megjelentek többek között a Kavics /Ady Endre Líceum, Nagyvárad/, a Csiky-Csuky /Csíki Gergely L., Arad/, a Juventus /Bartók Béla L., Temesvár/, a Képződmény /Benedek Elek L., Székelyudvarhely/, a Szellem /Mikó Imre L., Sepsiszentgyörgy/, Ergo /Márton Áron L., Csíkszereda/, Guguc /Zilah/, Tentamen /Bolyai Farkas L., Marosvásárhely/, Visszhang /Áprily Lajos L., Brassó/, Remény /Brassai Sámuel L., Kolozsvár/, Kotta Nélkül /Báthory István L., Kolozsvár/, a kézdivásárhelyi Isa, a kovásznai Füles Hírek és a szovátai Szünet szerkesztői. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

1992. május 24.

Máj. 24-én Csíksomlyón, a ferences kegytemplomban átadták azt a zászlót, amely alatt vonulnak majd a csángó magyarok a búcsú alkalmával. Az ünnepi szentmisére a megajándékozottak népviseletbe öltözve érkeztek, több autóbusszal. Ott voltak az adományozók, a budapesti Lakatos Demeter Társaság és a Magyar Piarista Diákszövetség képviselői. Az utóbbi szervezet nevében Némethi Gábor azt kívánta, hogy a Szűzanya és Szent István király, akiknek a képe látható a zászlón, egyesítse és erősítse meg a magyarságot, hogy minden körülmények között megmaradhasson. A Lakitelek Alapítvány is segítette a zászló elkészítését. A zászló nyelén apró fémlemezkéken 170 olyan moldvai település neve olvasható, ahol csángók laknak. Erőss Péter, a Moldvai Csángó Magyarok Szervezetének tiszteletbeli elnöke kifejtette, hogy a csángó magyaroknak a legelemibb jogokat sem biztosították. Horváth Antal esperes az újságírónak elmondta, hogy eddig nem kapott választ a Vatikántól arra a levélre, amelyet az elmúlt évben személyesen adott át II. János Pál pápának magyarországi látogatása alkalmából, s amelyben a csángóknak magyar papokat kért. /Csíksomlyói zászlóátadás. Csángók fohásza. = Új Magyarország, máj. 25./

1992. május 25.

Máj. 24-én avatták fel Belényesen az RMDSZ székházát, másnap, 25-én a gondnoknő, Tóthné tartózkodott az épületben, amikor két fiatalember érkezett és az RMDSZ helyi elnökét keresték. A választ meg sem várva összeverték a védtelen asszonyt, azt kiabálva, hogy ezután az elnökre kerül sor, aki nem ússza meg élve. Az RMDSZ feljelentést tett az ismeretlen támadók ellen. /Transinfo: Halálos fenyegetés Belényesen. = Új Magyarország, máj. 29./

1992. május 25.

Nyílt levelet intézett máj. 25-én Stolojan miniszterelnökhöz, Mihai Golu tanügyminiszterhez, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektushoz, Gheoghe Funar kolozsvári polgármesterhez Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kolozsvári szervezetének elnöke és Buchwald Péter, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke. A levélben a régi kolozsvári egyházi középiskolák /Báthory Líceum a római katolikus, a Brassai Sámuel Líceum az unitárius, az Apáczai Csere János Líceum a református egyházé volt/ visszaadását, a történelem magyar nyelven való tanításának engedélyezését, a magyar történelem oktatásának bevezetését és a vallásoktatás biztosítását követelték, hivatkozva az EBEÉ határozatára. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./

1992. május 25.

Funar kolozsvári polgármester felhívással fordult Erdély polgármestereihez, hogy támogassák magyarellenes harcában. Ennek volt hatása. Gheorghe Brinzei nagybányai vatrás polgármester elrendelte, hogy máj. 25-től minden Nagybányán tartott előadást be kell jelenteni, továbbá a közlemények, reklámok csak román nyelvűek lehetnek. Ezen rendelet ellen tiltakozott az RMDSZ helyi szervezete. /Új Magyarország, jún. 23./

1992. május 26.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés közzétette a román vezetőkhöz és a nemzetközi emberjogi szervezetekhez eljuttatott, a jogtiprások elleni felhívását. Az 1989. decemberi népítéletekre vonatkozón amnesztiát hirdettek, ennek ellenére a magyar közösség megfélemlítésére súlyos ítéletekkel börtönbe vetettek több személyt, így például az oroszhegyi Ambrus Pált /15 évre/, Nagy Istvánt /15 évre/, Nagy Imrét /18 évre/, Vass Kiss Elődöt /18 évre/, valamint a zetelaki Boldizsár Ferrencet /19 évre/, Karsai Lászlót /19 évre/ és Ilyés Istvánt /20 évre/. Hasonlóképpen a magyar népmegfélemlítése miatt az 1990. márciusi magyarellenes pogrom után ártatlanul elítéltek több embert: a marosszentimrei Szabadi Ferencet /5 évre/, illetve az erdőcsinádi Füzesi Albertet /4 éver/, Füzesi Andrást /5 évre/, Papp Árpádot /4 évre/, a marosszentgyörgyi Galaczi Józsefet /3 évre/ és Hanzi Valentint /3 évre/. A letartóztatások folytatódnak, elég a marosvásárhelyi Cseresznyés Pálra gondolni, aki előzetes letartóztatásban van. A jogsérelem etnikai jellegű: magyar és cigány embereket sújtott az igazságszolgáltatás. Két évvel ezelőtt már aláírásgyűjtést kezdtek érdekükben, összegyűlt 16 ezer aláírás. Nyílt levelet írt - Tőkés László püspök kezdeményezésére - 1991. aug. 30-án valamennyi magyar történelmi egyházfő Iliescu elnökhöz. Választ nem kaptak. Most az Erdélyi Magyar Kezdeményezés újból aláírásgyűjtést kezdeményez, egyúttal törvényes keretek közötti polgári engedetlenségi mozgalmat hirdet meg. /Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a jogtiprások ellen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26., Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./

1992. május 26.

Kolozsváron ülésezett az RMDSZ Országos Elnöksége, a parlamenti választások előkészítéséről volt szó. Létrehozták az országos választási kampánybizottságot Szőcs Géza szenátor, az RMDSZ politikai alelnöke vezetésével. /Közlemény. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

1992. május 26.

Kolozsvárott, a Protestáns Teológia dísztermében, az EMKE újraindulása óta első ízben, máj. 26-án kiosztották az EMKE művelődési díjait. A kórusmozgalomban elért kiemelkedő eredményeiért Nagy István-díjat kapott a Vox Humana /Sepsiszentgyörgy/ együttes és karnagya, Szilágyi Zsolt. A tánckultúra ápolásáért Éghy Gyssa-díjjal tüntették ki a Brassai Sámuel Líceum /Kolozsvár/ Bogáncs együttesét és vezetőjét, Tolna Éva tanárnőt. A nem hivatásos színjátszó mozgalomban elért kiemelkedő teljesítményükért Bálint Ferencet és Vitális Ferencet Szentgyörgyi István-díjjal jutalmazták. Szolnay Sándor-díjas lett Zöld Lajos nyugalmazott újságíró, a gyergyószárhegyi festőtábor vezetője. Orbán Irénnek a népművészeti hagyományok ápolása terén végzett tevékenységéért a Vámszer Géza-díjat adományozták. Haszman Pál és József /Alsócsernáton/ a honismereti és múzeumi munka terén elér kiemelkedő eredményeiért Bányai János-díjban részesült. A Monoki István-díjat Tavaszi Hajnal kapta a könyvtárügy terén végzett munkájáért. Az újságírásban kifejtett önfeláldozó munkája post mortem elismeréseként Tőke Csabának a Spectator-díjat ítélték oda. Poór Lili-, illetve Kovács György-díjat kapott Orosz Lujza és Lohinszky Lóránd színművész., Kemény János-díjat Tompa Gábor rendező. A Janovics Jenő-díjat a tévé magyar nyelvű adásának Ébresztő műsora, valamint a Kolozsvári Rádió magyar adása munkaközössége kapta. Bánffy Miklós-díjjal jutalmazták Deák Barnát és Deák M, Ritát színpadi képzőművészeti tevékenységükért. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

1992. május 27.

Az orosz belügyminiszter Bukarestben tárgyalt /máj. 25-27./. A román belügyminiszterrel együttműködési szerződést írtak alá. Stolojan miniszterelnök is fogadta őt. /Romania Libera (Bukarest), máj. 28., MTI/

1992. május 27.

Jeszenszky Géza külügyminiszter máj. 6-án Londonban előadást tartott a Királyi Külügyi Intézetben, ahol az előadó mindig magánszemélyként fejti ki nézeteit és az elhangzottakat nem szabad idézni. Ennek ellenére máj. 13-án Traian Chebeleu külügyi szóvivő szokatlanul durva, kioktató hangnemben beszélt a magyar külügyminiszter londoni előadásáról, tendenciózusan értelmezve egyes mondatokat. Teodor Melescanu külügyi államtitkár máj. 18-án Budapesten tárgyalt, akkor egyetértett abban, hogy a nyilvános vádaskodás nem segíti elő a kapcsolatok kedvező alakulását. Adrian Nastase külügyminiszter a Rominul bukaresti hetilap máj. 25-i számában megjelent nyilatkozatában elfogadhatatlan hangnemben minősítette a magyar külügyminisztert és tudatosan eltorzítva állította be a magyar külpolitikát. /(décsi): Újabb feszültség a magyar-román kapcsolatokban. = Népszava, máj. 27./ A román külügyi szóvivő kirohanását megütközéssel fogadtuk, mondta Hermann János külügyi szóvivő, hiszen korábban többször kértük a román kormányt arra, hogy a félreértéseket és félreértelmezések elkerülésére először hivatalos úton konzultáljunk. A külügyi szóvivői tájékoztatón elhangzott, hogy Romániában két irányvonal találhatóegymás mellett. Az egyik az európai értékrendhez való közelítés híve. A másik, ezzel ellentétben, nem érdekelt a magyar-román kapcsolatok fejlesztésében. /Külügyi szóvivői tájékoztató. = Pesti Hírlap, máj. 27./

1992. május 27.

A magyar polgármester marosvásárhelyi megválasztása nyomán összecsapás fenyeget a románok és a magyarok között, írta Marosvásárhelyről keltezett tudósításában a The Guardian munkatársa, Chris Stephen. Szőcs Géza szenátor aggódik, hogy a provokációk sikerrel járhatnak. Eljöhet egy pillanat, amikor a magyar lakosság elveszíti hitét az RMDSZ-ben, tette hozzá. /The Guardian (London), máj. 27., ismertette: Marosvásárhely: újra összetűzések? = Népszabadság, máj. 28./

1992. május 27.

Kállai László volt az első, aki romániai magyar újságíróként eljutott Strasbourgba, az Európa Tanács épületébe. Vasile Mois szenátor meg is jegyezte: "Már ide is bepofátlankodtok? Hát nem elég nektek Bukarest?" Az Európa Tanács egyik angol képviselője elcsodálkozott, hogy Romániában magyarok is élnek, méghozzá kétmillióan. Ő úgy tudta, hogy Románia egységes nemzetállam. /Kállai László: Vagyunk vagy nem vagyunk? = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

1992. május 27.

A szenátus elfogadta, hogy az 1992-es költségvetés tartalékalapjából 150 millió lejt Moldovának utaljanak át. /Népújság (Marosvásárhely), máj. 28./

1992. május 27.

Május hó folyamán Iliescu elnöki határozattal 11 tábornokot küldött tartalékba, és 10 újat nevezett ki helyettük. /Romania Libera (Bukarest), máj. 27., MTI/

1992. május 28.

Lawrence Eagleburger amerikai külügyminiszter-helyettes máj. 28-án egynapos látogatást tett Bukarestben, tárgyalt a román vezetőkkel. Jelezte, hogy a legnagyobb kedvezmény ratifikálását a kongresszus a szabad választások megrendezéséhez köti. Sajtóértekezletén elmondta, hogy megvitatták a magyar kisebbség kérdését is. A nemzetiségekkel méltányosan kell bánni, és biztosítani kell helyüket a politikai folyamatban, jelentette ki Eagleburger. / Eagleburger: Nastase meg akart érteni. = Magyar Hírlap, máj. 29./

1992. május 28.

Ion Iliescu elnök az ITAR-TASZSZ tudósítójának adott nyilatkozatában megerősítette, hogy Románia katonai segítséget nyújt Moldáviának. Ebből soha nem csináltunk titkot - mondta. Katonai szakértőket is küldenek Moldáviába, de ezt nem lehet a konfliktusba való beavatkozásnak minősíteni. /Iliescu nem tart háborútól. Román fegyverek Moldovának. = Új Magyarország, máj. 28./

1992. május 29.

Az Európai Népcsoportok Szövetsége /FUEV/ Cottbusban tartott kongresszusán felvette a szövetségbe az RMDSZ-t és a szlovákiai Együttélést. /MTI/

1992. május 29.

Befejezte budapesti látogatását az RMDSZ parlamenti frakciója, melyet Kozsokár Gábor szenátor, a szenátus alelnöke vezetett, s amely az Országgyűlés alkotmányozó, törvényelőkészítő és jogügyi, valamint emberjogi bizottsága meghívásának tett eleget. A magyar parlament első ízben találkozott az RMDSZ-frakció küldöttségével. Budapestről hazatérve Kozsokár Gábor kedvezően ítélte meg a megbeszéléseket. Nem akarták őket befolyásolni, tanácsot sem adtak, számolt be a szenátor, inkább a véleményüket akarták hallani arról, hogyan lehetne javítani a romániai magyarság helyzetén. /Cseke Gábor, Bukarest: Az RMDSZ küldöttségének budapesti látogatása. = Magyar Nemzet, máj. 29./

1992. május 29.

Tőkés László püspök máj. 29-én új vállalkozás alapítását jelentette be: a Bábolna Részvénytársaság és a Nagyváradi Agroker Rt. közös vállalatot hozott létre Reform néven. /- Vajna - : Tőkés László kezdeményez. = Új Magyarország, máj. 30./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-108




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998