Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 88 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1992. szeptember 8.

Tőkés László püspök nyilatkozatában elmondta, hogy az ország valamennyi egyházához érkeztek felhívások az együttes áhítatra, böjtre. - Vele, a magyarral az ellenzék sem szívesen működik együtt. /Magyar Hírlap, szept. 10./

1992. szeptember 8.

Theodor Stolojan miniszterelnök megígérte, amennyiben nem sikerül megoldani az ország kenyérellátását, katonai ellenőrzést vezet be, továbbá megszüntetett egy államtitkári állást a művelődési tárcánál, ez Horváth Andort érintette, az egyetlen magyar nemzetiségű államtitkárt. Vitatható, hogy éppen a választások előtt kellett megválni a magyar államtitkártól. /Magyar Hírlap, 1992. szept. 9./ Horváth Andor elmondta, hogy előzőleg már sikeres vizsgát tett a kolozsvári egyetemen a magyar tanszék világirodalmi adjunktusi posztjára, ahová várják őt. Államtitkári minőségében nem kizárólag a kisebbségi ügyekkel foglakozott. A minisztériumban létrehoztak egy igazgatóságot, amelybe a különböző kisebbségek delegáltak képviselőket. Az igazgatóság élén azonban nincs igazgató. /Népszabadság, szept. 11./

1992. szeptember 9.

Joseph Liberman szenátor Tőkés László püspökhöz írt levelében szolidaritást vállalt a püspökkel, volt értelme kezdeményezésének, állapította meg, egyben arra kérte Tőkés Lászlót, hogy most már fejezze be éhségsztrájkját. Ugyanezt kérte a hozzá írt levelében Doina Cornea is. - Dr. Erdélyi Endre, aki Kalifornia küldötte volt a Magyarok Világtalálkozóján, bejelentette, hogy csatlakozik Tőkés László éhségsztrájkjához. /Pesti Hírlap, szept. 11., Magyar Nemzet, szept. 11./

1992. szeptember 10.

Traian Pascu, a munkanélküliek országos szakszervezetének alelnöke szept. 10-én éhségsztrájkba kezdett Tőkés Lászlóval való szolidaritásból. /Magyar Nemzet, szept. 11./

1992. szeptember 10.

Kolozsváron többen csatlakoznak az éhségsztrájkot folytató Tőkés Lászlóhoz. Előbb Octavian Buracu tartott hatnapos éhségsztrájkot, őt Alexandru Iorga 66 éves nyugdíjas művész követte. /Működésbe lépett az éhségsztrájk staféta Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

1992. szeptember 10.

A román külügyminisztérium meghamisított fordításban terjeszti Hámos Lászlónak, a New York-i magyar emberjogi bizottság elnökének a Magyarok Világkongresszusán elhangzott beszédét. Hámos Adrian Nastase külügyminiszterhez írt levelében tiltakozott a hamisítás ellen. Ugyancsak tiltakozott a vád ellen, hogy az ő nyomására fordultak az amerikai kongresszusi képviselők nyílt levélben Iliescu elnökhöz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1992. szeptember 10.

Megjelent egy új kiadvány, a kétnyelvű Plusss: Ingyenes hirdetési újság /Plusss (Marosvásárhely), szept. 10.

1992. szeptember 11.

Tőkés László püspök bejelentette, hogy szept. 11-én felfüggeszti éhségsztrájkját. /Magyar Nemzet, szept. 12./

1992. szeptember 11.

Gheorghe Funar elnökjelöltként a román televízió múlt heti adásában Tőkés László éhségsztrájkját diverziókeltésnek és románellenesnek minősítette. Ha államelnök lesz, megerősíti a hadsereget, a hírszerző szolgálatot, az irredenta eszméket táplálóknak a törvény előtt kell felelniük. A magyar kisebbségnek túl sok joga van, mondta. /Új Magyarország, szept. 11./

1992. szeptember 11.

Sütő András nyilatkozatában elmondta, hogy az 1990-es marosvásárhelyi pogrom miatti felelősségre-vonás még nem történt meg, de az önvédelemből harcra kényszerült magyarok és cigányok közül immár félszáz embert vetettek börtönbe. Sütő András tiltakozott Cseresznyés Pál nemrégiben történt elítélése miatt. Az RMDSZ-t váratlan csapásként érte a román részről sovén, nacionalista irányba fordulás. AZ RMDSZ-nek ki kellett volna már kászálódni ebből a helyzetből és már létre kellett volna hoznia a kisebbségi küzdelmeket felvállaló tömegpártot. Ki kell dolgozni a távlati stratégiát. /Heti Magyarország, szept. 11./

1992. szeptember 11.

Az Oktatási és Tudományügyi Minisztérium rendelete szerint a román nyelvű iskolákban tanuló nem román nemzetiségűek heti három órában tanulhatják anyanyelvüket. Aki az anyanyelvi órák mellett dönt, annak a jövőben az kötelező tantárgy lesz, a bizonyítványba is beszámítják. /Napról napra rovat. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 11./

1992. szeptember 11.

Mircea Druc a Moldovai Köztársaság miniszterelnöke volt. Áttelepült Romániába és független elnökjelöltként indul a választáson. Politikai célkitűzése Románia és Moldova újraegyesítése. Természetesnek tartja a kisebbségek követelései között az anyanyelvű oktatást, az önálló iskolahálózatot, beleértve az egyetemet is. A kisebbségekkel való törődés nem számít belügyekbe való beavatkozásnak. /Magyar Nemzet, 1992. szept. 11./

1992. szeptember 11.

Ion Iliescu elnök Franciaországot, Spanyolországot és Olaszországot érintő körútjára /szept. 11-14./ indult. Iliescu Mitterand elnökkel találkozott volna 11-én Párizsban, azonban "időhiány" miatt törölték ezt a megbeszélést. A francia hírügynökség néhány órával korábban még a bukaresti francia nagykövetségre hivatkozva azt közölte, hogy Mitterand fogadja Iliescut. /MTI, Magyar Hírlap, szept. 11./

1992. szeptember 11.

Szept. 7-től tapasztalatszerző körutat tesz Erdélyben dr. Robert Hamerton-Kelly, a kaliforniai Standford Egyetem professzora, dr. Matus János és dr. Vogel Sándor /a Magyar Külügyi Intézet két munkatársa/. A magyar-román etnikumközi viszonyokat vizsgálják. Kolozsvárott találkoztak az RMDSZ, a görög katolikus egyház képviselőivel, valamint magyar egyházi vezetőkkel. Kolozsvár után más erdélyi városokat is felkeresnek. /J. T. I.: Etnikai viszonyok amerikai szemmel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1992. szeptember 12.

A 18 pártot, köztük az RMDSZ-t egyesítő ellenzéki tömörülés, a Demokratikus Konvenció választási nagygyűlést tartott szept. 12-én Kolozsváron, közel 20 ezer fő részvételével. A Demokratikus Konvenció képviselői által elfogadott kolozsvári kiáltvány /melyet Emil Constantinescu olvasott fel/ elítélte a román nacionalizmust. Kimondták, hogy garantálják a nemzetiségi jogokat, hogy a kisebbségek szabadon használhassák nyelvüket, fejleszthessék kultúrájukat. /Magyar Nemzet, aug. 15., a kiáltvány szövege: Romania Libera, szept. 14., Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

1992. szeptember 12.

A privatizálási program keretében a román állampolgárok ingyenesen megkapják a vállalatok tőkéjének harminc százalékát. Ezt a vagyonrészt öt Magántulajdoni Alap fogja kezelni. A fennmaradó, külföldi és magánberuházók számára fenntartott hetven százalékot pedig az Állami Tulajdoni Alap tartja kézben. - A politikailag ingatag Románia kevés külföldi tőkét vonz: 1990 januárja óta a külföldi beruházások értéke 350 millió dollár volt. /Financial Times cikkét közölte fordításban: Heti Világgazdaság (Budapest), szept. 12./

1992. szeptember 12.

Erdélyi magyar szervezetek és alapítványok pályázatot hirdetnek magyar nyelvű posztgraduális képzésre, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre. Szakmai meghallgatás után Kolozsváron választják ki azt a 20-25 főt, akik a kétéves képzésben részt vesznek. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./

1992. szeptember 14.

A nyugat-európai körúton levő Iliescu elnököt szept. 14-én fogadta II. János Pál pápa, jelen volt Nastase külügyminiszter is. A pápa hangot adott annak az óhajának, hogy Romániában teljes mértékben helyreálljon a demokrácia és érvényesüljön a vallásszabadság. Emlékeztetett arra, hogy még nem történt meg a múltban elszenvedett méltánytalanságok és igazságtalanságok jóvátétele. A pápa testvéri szellemű együttélést szorgalmazott a nemzetiségek között. /Magyar Nemzet, szept. 15./ A Rompres jelentése szerint a megbeszélés után Iliescu elmondta az újságíróknak, hogy a hazai vallásfelekezetek problémáinak megoldásáról, az egyházi vagyonok visszaszármaztatásáról tanácskoztak. A pápa áldását adta az ilyen természetű román törekvésekre. Iliescu tárgyalt Oscar Luigi Scalfaro olasz elnökkel az együttműködés bővítéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1992. szeptember 15.

Temesváron a tüntetők 500 fős csoportja lehurrogta, kifütyülte a kampánykörútja során a szept. 15-én a városba érkező Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert. A tüntetők elől az ortodox templomba menekült a polgármester. Ekkorra mintegy 3000 fős tömeg vette körül a templomot. Karhatalmi erősítés érkezett, úgy tudták csak kimenteni Funar polgármestert. A Románok Nemzeti Egységpártja nevében Ion Gavra képviselő, Funar kampányfelelőse kirohanásában magyar többségűnek minősítette a támadók csoportját. A Temes megyei rendőrség megkezdte a nyomozást, sikerült azonosítaniuk néhány tüntető személyt. A rádióban beolvasott névsorban szerepel dr. Bárányi Ferenc képviselő, aki meglepődött a hír hallatán, hiszen az incidens idején nem is tartózkodott a helyszínen. A szept. 16-i kolozsvári lapokban az állt, hogy letartóztatták a képviselőt, ez sem felelt meg a valóságnak. /Magyar Nemzet, szept. 17./

1992. szeptember 16.

Az RMDSZ Országos Elnöksége Nagyváradon tartotta soros ülését. Méltatták Tőkés László püspök éhségsztrájkjának eredményét. Felhívással fordultak a választókhoz. "Helyzetünk szorongatott, sötét erők törnek ellenünk." "Közönyünk, passzivitásunk miatt ma egy magyarfaló polgármester, holnap egy magyarfaló köztársasági elnök ülhet a nyakunkra." /Új Magyarország, szept. 18./

1992. szeptember 16.

Az EK és Románia képviselői tárgyalást folytattak Brüsszelben a társulásról. Ez volt a tanácskozások negyedik fordulója. A román delegációt Napoleon Pop, a Kereskedelmi és Turisztikai Minisztérium államtitkára vezette. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1992. szeptember 16.

Domokos Gergely elítélően emlékezett a Magyar Népi Szövetség /MNSZ/ majd egy évtizedes tevékenységére, melyet kommunista szervezetnek minősített. Nagyon sok adatot említett tanulmányában. Az "önjelölt madoszista MNSZ-vezetőség az egész romániai magyarság érdekképviseletét" hangoztatta. Az eltérő nézetekkel szemben türelmetlenek voltak. A magyarság intézményeit bekebelezték, beolvasztották az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület szervezeteit. - Az MNSZ volt az egyetlen engedélyezett magyar érdekvédelmi szervezet, így aki tevékenykedni akart a magyarság érdekében, az kényszerűen csatlakozott. Domokos megemlékezett az MNSZ 1945. nov. 15-18-a között Marosvásárhelyen tartott ún. "százas" intézőbizottsági üléséről, ahol a nagy vihart kavart nyilatkozott tették: "Tudatában vagyunk annak, hogy az erdélyi nemzetiségi kérdés megoldása nem határkérdés..." stb. Ezt a nyilatkozatot a párizsi békeszerződési tárgyalásokon a román delegáció érvként használta fel: Tatarescu külügyminiszter idézett ebből a nyilatkozatból. Domokos felidézte a Román Szociáldemokrata Párt 1945 decemberében Kolozsváron megalakult Országos Magyar Bizottságának kiáltványát, ebben elutasították azt a romániai politikát, amely megalkuvásokkal próbál egy nemzetiségi demokratikus tömeget képviselni. A bizottság Erdély nemzeteinek békés egymás mellett élését a svájci mintára kantonális módon látta biztosítottnak. - A másik csoport egyetemi tanárokból, szakemberekből állt: 1945 december elején Kolozsváron tanácskozott Venczel József, Nagy Géza, Buza László egyetemi tanárok, Lakatos István szociáldemokrata vezető, Korparich Ede, a Kaláka Szövetkezeti Központ vezetője, Szász Pál, az EMGE vezetője és Juhász István teológiai tanár. Megbízták Buza László nemzetközi jogászt, készítsen memorandumot, melyben bizonyítsa be, hogy a marosvásárhelyi kiáltvány csak a magyar kommunisták nyilatkozata volt, akik nem képviselik az egész magyarságot, Venczel József pedig készítsen térképet az 1910-es népszámlálás alapján, mert ők az erdélyi magyarság jövőjét Erdély kettéosztásában látták. Az elkészült memorandumot kijuttatták Párizsba. Aláírói: Márton Áron püspök, Szász Pál, Korparich Ede, Lakatos István és Vásárhelyi János református püspök. 1946. ápr. 29-én újabb megbeszélést tartottak és Teleki Géza segítségével eljuttatták az angol és amerikai külügyminiszterhez memorandumukat. - Az MNSZ-en belül kitört a "lázadás" a vezetőség ellen, először Kolozsváron, 1946. jan. 28-án, majd Székelyudvarhelyen, 1946. jún. 30-án, az MNSZ-kongresszuson. - Az MNSZ átalakulását mutatta, hogy Kacsó Sándor, aki 1947-ben Kurkó Gyárfás utóda lett az MNSZ-ben, az MNSZ 1948 júliusi országos értekezletén kijelentette: "Sérelmi politikával a sovinizmust, a reakciót szolgálnánk." 1948 augusztusában a bukaresti MNSZ-központ körlevelet adott ki, utasította a megyei szervezeteket, hogy egyéni sérelmeket, kérelmeket a jövőben ne terjesszenek be a központnak. - Az MNSZ kivette részét a tisztogatásokban is, melyet Luka László A romániai magyarság útja /Igazság, Kolozsvár, 1947. máj. 22./ című cikke indított el. Balogh Edgár már máj. 26-án válaszolt erre "Tisztító önvizsgálat ideje jött el" címen. Bányai László, Kacsó Sándor és a Czikó testvérek rendre sürgették a tisztogatást. 1948. dec. 12-én megjelent a Román Munkáspárt Központi Vezetősége Politikai Irodájának határozata. Ebben megállapították: "A magyar nacionalista polgárság maradi szelleme és elszigetelődési irányzata még most is érezhető egyes kulturális és gazdasági intézményekben." Mindezek a vádak annak ellenére hangzottak el, hogy már 1946-47-ben eltávolították a "reakciós" Szász Pált, Szász Istvánt, György Lajost stb. Letartóztatták Kurkó Gyárfást, Méliusz Józsefet, Demeter Jánost, Csőgör Lajos rektort. - 1952-ben Kacsó Sándor lemondott, az MNSZ vezetőségét Bányai László, Takács Lajos és Juhász Lajos képviselték, az MNSZ utolsó kinevezett elnöke Ottrok Ferenc lett. 1953 tavaszán kimondták az MNSZ önfeloszlatását. /Domokos Gergely: "Tisztító önvizsgálat ideje jött el..." /A Magyar Népi Szövetség és a romániai magyar kisebbség 1944-1953 között. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1992. szeptember 16.

Júliusban és augusztusban több csoportban működött tábor Székelyudvarhely mellett, a város ifjúsági lelkészének, Dobai Lászlónak szervezésében. Szórványterületre látogattak augusztus elején a Kolozsvár-felsővárosi gyülekezet fiataljai, a Sajó mente egyik elnéptelenedő gyülekezetében, Sajóudvarhelyen vertek tábort egy héten át, innen járták be a vidéket. Az Erdélyi Református Egyházkerület anyagi támogatásával két és fél hónapig sátoroztak fiatalok a Szászváros melletti hívek nélkül maradt algyógyi lelkészotthonban. Az utolsó csoportban kolozsvári fiatalok voltak együtt 19 luizikalagori csángó, továbbá 20 fogarasi és környéki, valamint 20 bürkösi és szentágotai ifjúval. A reformátusokkal a jelen levő lelkészek foglalkoztak, a katolikusokkal pedig Keresztes Albin szászvárosi ferences atya. Augusztusban a Margitta melletti Apátkeresztúron üdülhettek fiatalok. - Elgondolkodtatóak az egyik kisfiú romlott nyelvű, ám mintha nyelvemléket idéző sorai: "Nodon sepen cosonun hod mii Ormenesi és Cotonai dermecheh it tonulhatunc Opad ceresturon enechelni is imadchozni modorul..." /Vetési László? Enechelni is imadchozni modorul... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1992. szeptember 16.

1950-ben még kétnyelvű hivatalos okiratokat állítottak ki Kolozsváron, amint az újságban közölt egykorú bérleti szerződésen is látható. - Jelenleg viszont a város magyarságának nincs joga ehhez. /Miklós László: Vallanak a relikviák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1992. szeptember 17.

Funar korteskörúton járt Temesváron, ahol ilyen jelszavakkal fogadták: "Tűnj el innen, te fasiszta!" "Ki a Funar szekusaival!" Funar az ellene tüntetők elől a templomba menekült. /Németh Júlia: "Tűnj el innen, te fasiszta!" = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./ A Román Nemzeti Egységpárt szept. 17-én kiadott közleményében merényletnek minősítette elnökjelöltjével, Funarral szemben a Temesváron történt incidenst és a Demokratikus Konvenciót vádolta a történtekért. A "felbujtók és agresszorok között" volt - a közlemény szerint - Bárányi Ferenc, az RMDSZ egyik képviselője is. /MTI/ Funar az Adevarulnak adott nyilatkozatában azt állította, hogy Temesváron az ellene tüntetők kövekkel, botokkal érkeztek, és a tiltakozók között voltak a Magyarországról autóbusszal érkezők is. Funar szerint ezután a kormánynak el kell rendelni a magyar állampolgárok vízumkötelezettségét. /Adevarul, szept. 17., Magyar Hírlap, szept. 18., Népszava, szept. 18./

1992. szeptember 17.

A "zsidó szabadkőművességtől" kívánja megtisztítani az országot a Romania Mare lappal azonos szellemű Europa hetilap főszerkesztője, Ilie Neacsu, a Romania Mare Párt szenátorjelöltje. /Magyar Hírlap, szept. 18./

1992. szeptember 17.

Szemkovics Aristotel román férfi elmondta az újságírónak, miért kell menekülnie: a Ceausescu-rendszer idején többször bevitték a Securitate emberei és megverték, bebörtönözték. A rendszerváltás után újra felkereste Ionescu volt szekus, aki pénzt ajánlott neki, hogy vegyen részt a kormánypalota "ostromában". Nem vállalta. 1992-ben ismét felkereste Ionescu, annak ellenére, hogy lakást változtatott. Dollárt ígért, arra kérve Szemkovicsot, hogy lépjen be az RMDSZ-be és a választások előtt dobjon egy Molotov-koktélt a Front vagy egy másik párt székházára. Nem tette meg, ellenben Magyarországra jött, egy menekülttáborba. Itt is felkereste egy Nicolae nevű ezredes, 29 ezer lejt adott neki azzal, hogy szolgáltasson információkat a táborról.../Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1992. szeptember 17.

3500 besszarábiai diák kapott ösztöndíjat romániai tanulásra. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

1992. szeptember 18.

Ioan Manzatu, a Republikánus Párt elnöke a szept. 27-i választáson elnökjelöltként indul. Minden etnikumnak joga van a nyelvhasználathoz, kultúrájának ápolásához. Fenntartásai vannak a magyar egyetemi oktatással szemben, de ha a magyarok akarják, akkor legyen magyar egyetem. Nem tekinti belügynek a nemzetiségi kérdést. /Magyar Nemzet, szept. 18./

1992. szeptember 18.

Milan Knazko szlovák külügyminiszter Bukarestben tárgyalt román kollégájával, Adrian Nastaséval. Knazko szerint Románia nemzetiségi politikája helyes, összhangban áll a nemzetközi rendelkezésekkel. "Kisebbségi önrendelkezés nem létezik és nem is lesz a jövőben sem", fejtette ki Knazko az Evenimentul Zilei bukaresti napilapnak. /Magyar Hírlap, szept. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-88




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998