Hargita és Kovászna megye önkormányzata szorosabb kapcsolatra lépett egymással, a megállapodás a tanügyet, a kultúra kérdését és a külkapcsolatokat is érinti. Fontos feladat a helyhatósági autonómiának érvényt szerezni, hogy gátat vessenek a kormány központosító törekvéseinek, jelezte Sántha Pál Vilmos, a Hargita megyei tanács elnöke. /B. Kovács András: Székely-székely párbeszéd. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5-6./
1993. június 5.
Az RMDSZ parlamenti csoportja sajtótájékoztatót tartott Bukarestben. A képviselők elmondták, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tevékenységét szabályozni kellene. Bodó Barna, az RMDSZ politikai alelnöke beszámolt arról, hogy az RMDSZ a FUEV teljes jogú tagja. /Ferencz L. Imre: Egy frakcióvezető álma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./
1993. június 5.
Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői közös nyilatkozatot juttattak el Antall József miniszterelnökhöz és Csoóri Sándorhoz, a Magyarok Világszövetsége elnökéhez. A levelet közölte a Romániai Magyar Szó jún. 5-i száma. A levélben az egyházi vezetők leszögezték, hogy örömmel vették tudomásul a Duna-TV beindítását. Mélységes aggodalmat keltett a romániai magyarság körében az, hogy bizonyos magyarországi csoportok a Duna-TV megszüntetését, illetve az anyagi támogatás megvonását kívánják. Az ilyen érthetetlen magatartás ellen tiltakoznak. A levél aláírói között van Bálint Lajos érsek, Reizer Pál, Tempfli József, Krauter Sebestyén, Csiha Kálmán, Tőkés László, Mózes Árpás és Kovács Lajos püspök. /Papok a Duna TV-ért. = Népszabadság, jún. 6./
1993. június 6.
A nyolcnapos látogatáson Romániában levő Max van der Stoel, az EBEÉ kisebbségi főbiztosa máj. 6-án Kolozsvárott találkozott az RMDSZ küldöttségével. Az RMDSZ vezetői a területi autonómia tervéről is beszámoltak. Tőkés László püspök az etnikai tisztogatás bizonyítására nyolc oldalas dokumentumot nyújtott át a főbiztosnak. /Tőkés Lászlóval /is/ tárgyalt az ENEL főbiztosa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./, az RMDSZ ügyvezető elnöksége pedig egy több mint 80 oldalas dokumentációt, amely tartalmazza a romániai magyarság oktatási helyzetét, általános sérelmeit, továbbá a magyarságot ért hátrányos megkülönböztetést az állami tisztségekbe való kinevezést illetően. /Miklós László: EBEÉ-küldöttség Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1993. június 7.
Jún. 7-én a Legfelsőbb Törvényszék megerősítette Cseresznyés Pál tíz éves ítéletét. Az ítélethirdetés titokban történt, az újságíróknak azt mondták, délután jöjjenek vissza, de akkorra már vége volt a tárgyalásnak. Cseresznyés Pál nem volt jelen ezen a tárgyaláson. Frunda György mindent megmozgatott, mégsem sikerült eredményt érni. Az ítélet indoklását 30 nap múlva kell rögzíteni. /(demeter): Megerősítették Cseresznyés büntetését. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ Frunda György kijelentette, az ügyet az Európa Tanácshoz továbbítja, az ET jogi bizottságához. /Botos László: Strasbourgba juthat a Cseresznyés-ügy. = Új Magyarország, jún. 9./ Előzmény: Cseresznyés Pált 1992. júl. 7-én tíz év börtönre ítélték.
1993. június 7.
Melescanu külügyminiszter jún. 5-én részt vett a Budapesten megrendezett NATO-szemináriumon és rövid, nem hivatalos megbeszélést tartott Jeszenszky Géza külügyminiszterrel. Erről a megbeszélésről Melescanu részletes interjúban számolt be jún. 7-én a bukaresti rádióban. Elmondta, hogy a román vezetők készek találkozni magyar kollégáikkal, hogy közösen mérjék fel a tennivalókat, fontosnak tartja az alapszerződés megkötését, továbbá azt, hogy Magyarország támogassa Románia felvételét az ET-be. Jeszenszky Géza kijelentette: "Sietnék Bukarestbe, ha az asztalon levő 41 magyar javaslat pontjaiban reményt látnék az előrehaladásban." Magyarország kész támogatni Románia Európa tanácsi felvételét, "ha a kisebbségek helyzete megnyugtatóan rendeződik." / Jeszenszky Géza és Teodor Melescanu nem hivatalos találkozója Budapesten. = Magyar Hírlap, jún. 8./
1993. június 7.
A jún. 7-i bukaresti lapok, köztük az Evenimentul Zilei beszámoltak arról, hogy a Nagy-Románia Párt hatalomra jutása esetén 177 ellenzéki író, politikus, értelmiségi félreállítását, megsemmisítését tervezi. A feketelistán szerepel - többek között - Doina Cornea, Emil Constantinescu, Corneliu Coposu, Mihály volt román király, Moses Rosen főrabbi, Petre Roman, Theodor Stolojan, Gheorghe Florica volt pénzügyi főbiztos, aki kirobbantotta a korrupciós botrányt. Magyar név nincs a listán, mert "az RMDSZ-eseknek nincs hazájuk, tehát nincs mit eláruljanak." /Gyarmath János: 177 ellenzéki a Nagy-Románia Párt feketelistáján. = Magyar Nemzet, jún. 8./
1993. június 7.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke nemrég megjelent válogatott verseskötete /Kannibál idő, Válogatott versek 1968-1989, Budapest, 1993/ kapcsán vesz részt a budapesti könyvhét rendezvényein. Ebből az alkalommal beszélgetett vele a lap munkatársa. A román kormány mostanáig semmiféle intézkedést nem tett a magyar kisebbség helyzetének rendezéséért. Az RMDSZ-nek fenntartásai voltak a megalakított Nemzeti Kisebbségi Tanáccsal kapcsolatban. Módosító javaslatokat nyújtottak be a tanácsra vonatkozóan, a kormány ezek egy részét elfogadta, így részt vesznek a tanács munkájában. Azonban ha bebizonyosodik, hogy ez csak kirakatintézmény, akkor visszahívják képviselőiket. - Az EDU-ba való belépés révén több alkalma lesz az RMDSZ-nek Európa-szerte fellépni a magyar közösség érdekében. Az RMDSZ igényli, hogy a román-magyar alapszerződésben véleményt mondhasson. /Pataky István: Határkérdés és kisebbségi garanciák. = Új Magyarország, jún. 7./
1993. június 7.
A román szakszervezetek /Fatia, Szabad Szakszervezetek Szövetsége (CNSLR) és a Petrom/ egyesülnek. A szakszervezetek tiltakoztak az ellen, hogy a kormány Miron Cosma Zsil-völgyi bányászvezért, a bukaresti "bányászjárás" vezetőjét jelölte a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet genfi értekezletére. /Új Magyarország, jún. 7./
1993. június 8.
Az RMDSZ jún. 8-i nyilatkozatában a nemzetközi közvélemény segítségét kérte Cseresznyés Pál ügyében. A romániai magyarság egyik legfölháborítóbb jogsérelme a marosvásárhelyi, a zetelaki és oroszhegyi elítéltek ügye. Ezek az emberek koncepciós, politikai jellegű, megfélemlítő szándékú perek áldozatai és többszöri tiltakozás ellenére nem szolgáltattak nekik igazságot. /Az RMDSZ nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1993. június 8.
A Romania Libera jún. 8-9-i száma közölte Friedrich König, az ET politikai bizottsága jelentéstevőjének nyilatkozatát, melyben König felsorolta azokat a jelenségeket, amelyek miatt nem tartják érettnek Románia felvételét az ET-be: késik az igazságszolgáltatás reformja, a sajtószabadság biztosítása, nincs meg a kisebbségek jogvédelme. König aggasztónak találta a marosvásárhelyi és székelyföldi magyar és cigány elítéltek igazságtalan büntetését, Cseresznyés Pál ítéletének helybenhagyását, továbbá azt, hogy a két székely többségű megyében nem történt meg a decentralizálás. /Magyar Nemzet, jún. 9./
1993. június 8.
Az Evenimentul Zilei jún. 8-i számában látott napvilágot a Nemzeti Megmentési Front korábbi első alelnöke, egykori parlamenti képviselő, a neves ellenzéki politikus, a temesvári Claudiu Iordache Iliescu elnökhöz írt nyílt levele. Ebben Iordache Iliescut tette felelőssé a kialakult helyzetért, ahol a szabadság illúzió, a jogállam színjáték. A tisztségére méltatlan államelnököt el lehet távolítani, olvasható a levélben. /Menjen Iliescu! = Magyar Hírlap, jún. 9./
1993. június 8.
Dr. Octavian Buracu részt vett az ausztriai Neumarktban egy konferencián és újból érezhette, milyen elszigetelt országa. Az elszigeteltséget a szélsőséges-nacionalista politika exponensei okozzák, miközben álhazafias megnyilvánulásaikkal mérhetetlen károkat okoznak Romániának. Az Európai Közösségbe való beilleszkedés kontextusában ő maga, egyre több román képviseletében tiltakozott a "szélsőséges nacionalista helyhatóságok által gyakorolt etnikai tisztogatás, vagy különösen a magyar etnikum kulturális, szellemi, gazdasági, oktatási és társadalmi életébe való állandó beavatkozás ellen." /Dr. Octavian Buracu: Román szól a magyarhoz. Az Európa Ház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
1993. június 8.
Romániában illegálisan kiadták Hitler Mein Kampfját, ehhez köze volt az Új Jobboldal nevű fasisztoid szervezetnek. A könyvet elkobozták. Most viszont - a hírek szerit - a főügyész hatálytalanította a könyv eladását tiltó határozatot. Moses Rosen főrabbi szerint ez a román demokrácia öngyilkossága. Moses Rosen elmondta, hogy próbálkozások történnek Antonescu, több százezer zsidó hóhérának rehabilitálására. Nagyváradon és Aradon utcát nevezetek el róla. Moses Rosen többször kérte Iliescu elnöktől a Romania Mare és az Europa antiszemita és magyarellenes lapok betiltását, eredménytelenül. /A Mein Kamp román nyelve. = Pesti Hírlap, jún. 8./
1993. június 8.
Varga László /sz. Zilah, 1928/ 1946-ban beiratkozott a Bolyai Tudományegyetemre, a nemzetközi jogra. Hamarosan Búza László professzor gyakornoka lett, majd negyedévben, utolsó vizsgái előtt Demeter János eltávolította az egyetemről "antikommunista és vallásos tevékenysége miatt". Varga László a teológiára jelentkezett, református lelkész lett. 1957-ben letartóztatták az ENSZ számára összeállított memorandum miatt. Az ún. ENSZ-perben állították bíróság elé. Életfogytiglani börtönre ítélték, 1964-ben szabadult, az akkori amnesztiával. Újból lelkészként szolgált. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/ alakuló kongresszusán, 1990-ben alelnökké választották. 1993 februárjában a Marosvásárhelyen tartott II. kongresszus a párt elnökévé választotta. - Erdélyben a kereszténység mást, többet jelentett, mint másutt, mint Magyarországon. A kommunizmus alatt a magyarság minden régi szervezete megsemmisült, kivéve az egyházakat. Az erdélyi magyarság kilencen százaléka ma is tagja valamelyik egyháznak.- Elsősorban a falu bizalmát akarja megszerezni a kereszténydemokrácia. - Az RMKDP támogatja a hitelszövetkezeteket. Az RMKDP kiépíti kapcsolatait az európai kereszténydemokrata pártokkal, elsőnek az anyaországival léptek kapcsolatba, onnan válaszként héttagú küldöttség érkezett az RMKDP marosvásárhelyi kongresszusára. Tárgyaltak Coposuval, a Román Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnökével is. /Marosi Barna: A keresztény társadalomé a jövő. Beszélgetés Varga Lászlóval, az RMKDP elnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./
1993. június 8.
Nemrég a magyar köztársasági elnök Széchenyi-díjjal tüntette ki Jagamas János népzenekutatót, akit 80. születésnapján a napilap köszöntött. Jagamas János kimagasló érdemeit előzőleg is elismerték, a Magyar Néprajzi Társaság tiszteletbeli tagjává választotta, a Kodály-centenárium alkalmával pedig Kodály-emlékplakettet adományoztak neki. Jagamas János a kolozsvári Gh. Dima Zeneművészeti Főiskolán folklórt, formatant, ellenponttant és zenei paleográfiát adott elő. Több mint hatezer népi dallammal gyarapította a kolozsvári Folklór Intézet archívumát. A Romániai Magyar Zenetársaság nevében Almási István üdvözölte őt. /Almási István: Köszöntjük Jagamas Jánost. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
1993. június 8.
Jún. 13-án Kolozsváron a sétatéri színházban vendégszerepel a Torontóban működő, Kertész Sándorról elnevezett Magyar Színház. Miller Pillantás a hídról című darabját mutatják be, a rendező Kosaras Vilmos. /Vendégünk a torontói Magyar Színház. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./
1993. június 9.
Max van der Stoel EBBEÉ kisebbségi főbiztos jún. 9-én a román vezetőkkel /Iliescuval, Vacaroiuval, Gherman és Nastase házelnökökkel/ folytatott megbeszéléseivel zárta romániai tárgyalásait. Iliescu elnök kifejtette a főbiztos előtt, hogy a kisebbségek problémái a súlyos gazdasági helyzetből erednek. A gazdasági fejlődéssel egyidőben ezek a kérdések rendeződnek. /Iliescu szerint a kisebbség-gondok gazdasági jellegűek. = Magyar Hírlap, jún. 10./
1993. június 9.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tájékoztatást adott ki eddigi tevékenységéről /művelődési, oktatási memorandum, önkormányzati tanulmányok, RMDSZ információs rendszerének kidolgozása, a romániai magyarság Fehér Könyvének előkészítési munkái/, egyben megállapítva azt, hogy az SZKT még nem tudta betölteni a kisebbségi parlament döntéshozói hatáskörét. /Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége tájékoztatója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1993. június 9.
Az RMDSZ küldöttsége Szlovákiába látogatott és találkozott a magyar pártok és a Csemadok képviselőivel. /RMDSZ-küldöttség Szlovákiában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./ A tárgyalásokon beigazolódott, hogy a szlovákiai és a romániai magyarság hasonló kérdésekkel néz szembe, ami indokolttá teszi a szoros együttműködést. /Hasonló a helyzetük. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12-13./
1993. június 9.
Teodor Melescanu külügyminiszter Hollandiában találkozott holland kollégájával. Hollandia támogatja Románia felvételét az Európa Tanácsba. /Román-holland külügyminiszteri találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1993. június 9.
Ülésezett az RMDSZ Gazdasági Tanácsa, megvitatták a gazdaságpolitikai kérdéseket. Ajánlásokat dolgoztak ki a tulajdon- és kárpótlási jegyek befektetésére. /Összeült a GT. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 9./
1993. június 10.
A parlament júl. 9-i ülésén Adrian Paunescu az ellenzékre, így az RMDSZ-re is célozva követelte, hogy a titkosszolgálatba, az SRI-be "az ország immunrendszerébe ne hatolhassanak be idegen ügynökségek javára". A kormányzó Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja szenátora, Gheorghe Dumitrascu tovább ment, kijelentette, hogy "Románia addig marad meg államnak, amíg ez az ellenzék nem kerül hatalomra." A házelnök kijelentése visszavonására szólította fel, mivel ez nem történt meg, az ellenzék tiltakozásul kivonult és közös sajtóértekezleten bélyegezték meg a szenátor kijelentését. Dumitrascu a szenátus jún. 10-i ülésén nyilatkozatában bocsánatot kért - saját pártja tagjaitól. Ezt az ellenzék nem tekintette megoldásnak. Az incidens kivizsgálását fegyelmi bizottság elé terjesztették. /Gyarmath János, Bukarest: Újabb botrány a román parlamentben. = Magyar Nemzet, jún. 11./
1993. június 10.
A tájékoztatás érdekében az RMDSZ szövetségi elnöki hivatala rendszeresen kiadja az RMDSZ Közlönyt, a magyar sajtó tájékoztatására pedig az RMDSZ Tájékoztatót, ismertette a helyzetet Markó Béla elnök. - Az RMDSZ legitimitásának növekedését bizonyítja, hogy az Európa Tanács és a nemzetközi fórumok figyelembe veszik az RMDSZ állásfoglalásait. "Ezért indult felfokozott támadássorozat megosztásunkra." Markó Béla szerint nem voltak eredménytelenek az eddigi SZKT-ülések. /Tófalvi Zoltán: Markó Béla: A tét az önkormányzat. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 10./
1993. június 10.
Max van der Stoel EBBEÉ kisebbségi főbiztos Sepsiszentgyörgyön is járt, tárgyalt a prefektúra, a polgármesteri hivatal, az RMDSZ és a Románok Nemzeti Egységpártja képviselőivel. Az RMDSZ képviselői a megbeszélés után elmondták, hogy előterjesztésükben kitértek arra, hogy az önkormányzatokban, az adminisztrációban, az igazságszolgáltatásban az anyanyelvhasználatot nem biztosítják, a kulcspozíciókba románokat neveznek ki, e tekintetben megszállt területként kezelik ezt a két magyarlakta megyét. Késik az egyházi javak és az erdők visszaszolgáltatása, rágalmazó hadjáratot folytat a szélsőséges sajtó a magyarok ellen. Rendőrségi túlkapások történtek, túlzottan megnövelték a rendőrség állományát ezen a vidéken /Kovászna városában például a csendőrökkel együtt tízszer annyian vannak, mint a múlt rendszerben, ebben a városban a rendőrök között egyetlen magyar van. A megye többi városában is hasonló a helyzet./ Az RMDSZ-nek a rendőrségi terrorral kapcsolatos beadványára nem válaszoltak. Az iskolában a hazai történelmet é földrajzot nem szabad anyanyelven tanítani, a kisebbségek történelmét pedig nem taníthatják. A prefektusi hatalom óriási, bármikor megbéníthatja a helyhatóság működését. /B. Kovács András: A nemzetiségi főbiztos Háromszéken. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10../
1993. június 10.
A Romania Libera jún. 10-i száma szerint "Miközben románok védik a Dunát, európai cégek fegyverekkel kereskednek a balkáni konfliktusban" címmel felsorol vállalatokat, forrás megjelölése nélkül. A listán 14 ország szerepel, köztük Magyarország. /(gyarmath): A Romania Libera vádjai. = Magyar Nemzet, jún. 11./
1993. június 10.
A Demokratikus Konvencióba /DK/ tömörült ellenzékben vihart kavart annak híre, hogy Corneliu Coposu, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt elnöke jún. 5-én találkozott Iliescu elnökkel. Coposu először tagadta a találkozó hírét.- Vita után elfogadták a DK új alapszabályát: ezentúl végrehajtó bizottság és elnök vezeti. Az elnök - a megállapodás szerint két évig - Emil Constantinescu. /Gyarmath János, Bukarest: A román ellenzék rendezi sorait. = Magyar Nemzet, jún. 10./
1993. június 10.
A szélsőséges, magyarellenes Román Nemzeti Egységpárt meg akarja szerezni a hatalmat Romániában. A gazdasági háttér megteremtését célozza a Dacia-Félix Bank, melynek egyik irányítója az Olaszországban élő Dragan legionárius vezető. Király Károly elmondta, hogy a Dacia-Félix Bank felvásárolja a székelyföldi földbirtokokat. /Szondy Zoltán, Csíkszereda: Funar pártja hatalomra tör. = Pesti Hírlap, jún. 10./
1993. június 10.
A hatszáz lelkes Málnásról három héten át vitték az embereket a rendőrségre, kihallgatásra. A fegyverrejtegetés ügyében nyolcat letartóztattak, további két főt Bükszádról. A letartóztatottakat nem látogathatják a hozzátartozókat, még a szükséges gyógyszert sem hajlandók átadni a fogdaőrök. Az egyik letartóztatottnál, Kölcze Ferencnél 1918-as fegyverbe való rozsdás golyókat és egy rozsdás kardot találtak, amikor felásták az udvarát. A megyei ügyészség jún. 7-én a kolozsvári katonai ügyészséghez továbbította az ügyet, arra hivatkozva, hogy nagy mennyiségű fegyverről van szó. /B. Kovács András: Jön-e még a fekete autó? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./
1993. június 10.
Kincses Előd ápr. 29-én Budapesten kelt válaszában megdöbbenéssel vette tudomásul, hogy a román hatóság most írásban is elismerte, hogy 1991. óta büntető eljárás van folyamatba ellene /ezt eddig tagadták román részről/. Kincses Előd jelezte, hogy 30 napig vár a válaszra, de annak elteltével a nemzetközi szervekhez, genfi és strasbourgi nemzetközi ítélkező szervezetekhez fordul. /Kincses Előd ultimátuma. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 10./
