Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára aug. 27-én Bukarestben találkozott az ellenzéki pártok vezetőivel, köztük Markó Bélával. A sajtótájékoztatón az ET főtitkára hangsúlyozta, hogy Románia ET-be való felvételének feltétele a kisebbségek helyzetének rendezése, elmondta továbbá, hogy átvette Markó Bélától az RMDSZ Románia ET-tagságával kapcsolatos memorandumát. /Napirenden a kisebbségi kérdés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1993. augusztus 27.
Markó Béla Catherine Lalumiére asszonnyal, az ET főtitkárával való találkozója után nyilatkozott, emlékeztetve arra, hogy Lalumiére hangsúlyozta, a kisebbségi kérdés biztonságpolitikai kérdés. Markó elsorolta a legfontosabb követelményeket /nemzetiségi és oktatási törvény, ártatlanul bebörtönzöttek ügye, kétnyelvű feliratok/. /Magyar Hírlap, aug. 28./
1993. augusztus 27.
El kell mondanom, hogy Románia talán Magyarországnál is inkább európai ország, tekintettel a román nyelvre, a hagyományokra és a földrajzi fekvésre - idézte a Rompres Johannes Rau Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökének kétnapos romániai látogatását záró bukaresti sajtóértekezletén elhangzott kijelentését. Rau előzőleg Budapesten tárgyalt. Nehéz megérteni, miért európaibb a Balkán, mint a Magyarországot is magába foglaló Közép-Európa? - kérdezte Kozma Kis Tibor /Kozma Kis Tibor: Európaibb? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./ Johannes Rau hazafelé menet Budapesten megállt és sajtótájékoztatóján, valamint Antall József miniszterelnökhöz írt levelében cáfolta a neki tulajdonított kijelentést: semmilyen Magyarországgal kapcsolatos összehasonlításba nem bocsátkozott. /Új Magyarország, aug. 28./ Ezt a cáfolatot már nem közölte a román sajtó. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1993. augusztus 27.
Borbély Zsolt Attila reagált Cseke Gábor RMDSZ-háború? /Romániai Magyar Szó, aug. 6./ című vezércikkére. Cseke cikke a mindennapok problémáit akarja kijátszani az elvi politizálással szemben. A román hatalom európai megoldásnak hirdeti azokat a jogmorzsákat, amelyekért most egyesek feladnák az RMDSZ elvi alapjait. Cseke azt állította, hogy aki nem feledkezik meg a mindennapok problémáiról, azt kikiáltják megalkuvónak és az újabb RMDSZ-háborút nem tudni, milyen meggondolásból indították. Sokakban él a gyanú, hogy a Romániai Magyar Szó kritikátlanul elkötelezettje a mérsékeltnek mondott oldalnak. Nincs szó újabb háborúról. Akiket most megalkuvónak neveznek, azok súlyos hibát követtek el az RMDSZ ellen. Az RMDSZ vezetése nem valamilyen meggondolásból indít háborút, hanem a válságot próbálja kezelni. Elgondolkodtató a New York Times azonnali reagálása, nem is szólva Binder David cikkében szereplő súlyos rágalomról. Mindez a román külügyi propaganda látványos sikere, melyben a magyarság képviselői /remélhetőleg/ tudtukon kívül eljátszották a statiszta szerepét, állapította meg Borbély Zsolt Attila. Cseke Gábor cikke a román sajtó magyarellenes metodológiájára emlékeztet. Ahhoz, hogy az erdélyi magyarság tisztán lásson, demagógiától mentes cikkekre van szükség az egyetlen országos terjesztésű napilapban. Borbély Zsolt Attila: RMDSZ háború? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1993. augusztus 27.
Háromnapos magyar-román polgári fórum kezdődött aug. 27-én Pécsett, a Magyar-Román Baráti Társaság rendezésében. A megbeszélések témája a hétköznapi nacionalizmus. Iliescu elnök levélben üdvözölte a tanácskozást, kifejtve, hogy Románia példamutatóan oldotta meg a kisebbségek problémáit. /Magyar Hírlap, aug. 28./
1993. augusztus 27.
Antall József miniszterelnök mint az Európai Demokrata Unió /EDU/ alelnöke és az EDU Budapesten, szeptember 1-jén kezdődő pártértekezletének házigazdája aug. 27-én fogadta Markó Bélát, az RMDSZ elnökét és Bugár Bélát, a szlovákiai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom /MKDM/ elnökét. Az EDU ülésén az RMDSZ elnyeri a teljes jogú, az MKDM pedig a megfigyelői státust. /Magyar Nemzet, szept. 1./
1993. augusztus 27.
Az 1992/93-as tanévben 33 magyar tanítási nyelvű középiskola és 118 tagozatos középiskola működött. Ebben a tanévben 31.196 tanuló járt magyar tannyelvű középiskolába, 2251-gyel kevesebb, mint az előző évben /33.447 tanuló/ és 10.171-gyel kevesebben, mint az 1990/91-es tanévben, amikor még 41.367 középiskolás végezte magyarul tanulmányait. Ez a csökkenő tendencia országosan is hasonló arányú. Az 1992/93-as tanévben az ország középiskolásainak 4,4 %-a járt magyar középiskolába. Ebben a tanévben 43.820 magyar középiskolás volt, nagyobb részük /71,2 %/ anyanyelvén folytatta tanulmányait, 12.624-en pedig románul tanultak. A magyar középiskolai osztályokban 2376 tanár oktatott, közülük 2271 magyar nemzetiségű. A középiskolákban összesen 47 magyar igazgató és 88 magyar aligazgató van. Romániában nincsenek önálló magyar szakiskolák, csak magyar szakmunkásképző osztályok. Ezekben az osztályokban 6707-en tanultak magyar nyelven. Mellettük 9173 magyar román nyelvű szakiskolába jár. /Murvai László, Debreczi Árpád: az 1992-1993-as tanév mérlege. A középiskolai oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1993. augusztus 27.
Balatonszárszón, a szárszói találkozón folytatódott a nemzetpolitikai vita. Joó Tibor honvédelmi államtitkár rámutatott, a magyar biztonságpolitika és külpolitika alaptétele nem lehet más, mint az, hogy saját érdekeiket a magyaroknak kell megvédeniük, mások érdekeit is figyelembe véve. Katona Ádám /Székelyudvarhely/ kifogásolta a kisebbség kifejezést, mert a határokon kívül rekedt magyarok a magyar nemzet részei. /Szárszói találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./
1993. augusztus 28.
Catherine Lalumiére, az ET főtitkára Brassóba látogatott és hangsúlyozta, hogy Brassó megye kisebbségeinek helyzetéről kíván tájékozódni. Madaras Lázár képviselő kifejtette, a megye kisebbségeinek helyzete ellentmondásosan alakult. Vannak előrelépések, de visszalépések is. Pozitívum, hogy magyar iskolát sikerült szervezni, hogy a helyi rádió és tévé magyar nyelvű műsort is sugároz. Viszont minden területen csökkent a kinevezett magyar vezetők száma, ugyancsak csökkent a szakképzett magyar tanárok létszáma, a brassói Áprily Lajos Gimnáziumot épületét három év elteltével még mindig nem birtokolja teljes egészében. A Nagy-Románia Párt még a meglevő kisszámú magyar vezetőt is el akarja távolítani. A román hatalom visszautasítja az RMDSZ-szel való közvetlen tárgyalást, ehelyett továbbra is a kormánykoalíció nacionalista pártjainak magyarellenes nyomása érvényesül. /Előrelépés és visszalépés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./ Catherine Lalumiére, az ET főtitkára aug. 28-án Székelyföldre látogatott romániai látogatásának befejezéseképpen. Sepsiszentgyörgyön találkozott a prefektúra képviselőivel /ezen a megbeszélésen csak a helyi románok voltak jelen/, Albert Álmos polgármester pedig francia nyelvű levelet nyújtott át neki, melyben a hatalom kisebbségpolitikájának kettősségére hívta fel a figyelmet. Orbán Árpád megyei tanácselnök az itteni lakosság gondjairól szólt. /Flóra Gábor: Képmutatás nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ Kedvező változásokat tapasztalt Romániában, jelentette ki Lalumiére a repülőtéren. /Új Magyarország, aug. 30./
1993. augusztus 28.
Az aug. 28-i kormányülés után Vacaroiu miniszterelnök bejelentette a személyi változásokat: ez elnöki tanácsadóvá kinevezett Misu Negritoiutól Mircea Cosea vette át a reformügyi tanács vezetését, Cristian Ionescu helyett Constatin Teculescu az új kereskedelmi miniszter, Mihai Golu művelődésügyi minisztert Petre Saldulescu, Gheorghe Angelescu ifjúsági és sportügyi minisztert Alexandru Mironov váltja fel. A kormány tájékoztatási főosztályának új vezetője Dumitru Popa, aki Octavian Partenie helyébe lép. Kötelezővé tették a miniszterek, államtitkárok, minisztériumi főosztályvezetők részére a vagyonnyilatkozat elkészítését. /Pesti Hírlap, aug. 30./
1993. augusztus 28.
Markó Béla RMDSZ-elnök az ET parlamenti közgyűlése jogi és emberi jogi bizottságának elnökéhez, Gunnar Janssonhoz írt levelében leszögezte, hogy az RMDSZ érdeke Románia európai integrációja, azonban amíg "Románia jogrendjében a törvényhozás és a jogalkalmazás szintjén a megfelelő változások nem következnek be, nincsenek meg az integráció reális feltételei. Véleményünk szerint ezeknek a változásoknak mindenképpen az Európa Tanácsba való felvétel előtt kell megtörténniük." A román hatalom tett ígéreteket, azonban ezek nem valósultak meg. A meg nem oldott problémák közül Markó Béla levelében kiemelte az igazságszolgáltatást, a sajtószabadságot /az uszító, fasiszta írások ellen az ügyészség nem indít eljárást/, a tulajdonviszonyokat, a kisebbségvédelmet /nincs kisebbségi és oktatási törvény, feliratokban, igazságszolgáltatásban nem lehet a magyar nyelvet használni, a kolozsvári polgármester magyarellenes intézkedései ellen nem lépnek fel/. /Dokumentum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28-29.
1993. augusztus 28.
Jelenleg a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ közelebb van a döntés centrumához, mint a múltban. Nem a Nemzeti Megmentési Front hozta létre az SRI-t, hanem fordítva, ez a csoport /Iliescu elnök, Magureanu, az SRI elnöke teremtették meg a Nemzeti Megmentési Frontot, a Románok Nemzeti Egységfrontját, a Nagy-Románia Pártot, állapították meg összefoglalójukban Bányai Péter és Saszet Ágnes, elemezve a nemrég megjelent SRI-jelentést. A Ceausescu-diktatúra idején lassan kialakult egy különleges Securitate-ideológia. Ennek egyik lényeges eleme a nacionalizmus volt. Ezek a szeku-vezetők felkészültek a jövőre. Lassan kialakították ideológiájukat. Ennek alapelemei: a marxizmus gúnyos megvetése, a központosított nemzetállam kultusza, az állam és az ortodoxia /mint államvallás/ egységének kultusza és az idegengyűlölet. 1989 előtt létezett már az ortodox egyház Telegraful Roman című lapja, amelynek xenofób, történelemhamisító propagandája a Romania Mare előfutára. Az SRI-jelentés szerint Romániában kémkedés folyik, információ-gyűjtés minden tevékenységi területen, köztük az etnikai és demográfiai területen is. Ezek szerint minden kutató, szociológus, etnográfus stb. tevékenysége kémkedés? Ha a népszámlálás adatai hitelesek, miért fél az SRI az etnikai, demográfiai információk gyűjtésétől? Az SRI jelentésében az áll: "Paramilitáris edzőtáborokat azonosítottunk Erdélyben, amelyekben nagyszámú fiatal román állampolgár tartózkodott." Itt "az RMDSZ terrorista-akciójáról" van szó. Ezekről a paramilitáris edzőtáborokról régóta ír a Romania Mare és más uszító lap. Ezek ugyanis a cserkésztáborok. /!/ A jelentés azt állította, hogy "legalábbis középtávon fennmarad a nemzetbiztonság elleni konkrét fenyegetettség": "a sovén irredenta megnyilvánulások fejlődése és az autonomista jellegű cselekedetek" miatt. /Bányai Péter, Saszet Ágnes: Román titkosszolgálat. Az állam mi vagyunk. = Beszélő (Budapest), aug. 28./
1993. augusztus 28.
Oliviu Gherman professzor, a szenátus elnöke az Adevarul hasábjain válaszolt Funar polgármesternek, aki pártja, a Román Nemzeti Egységpárt nevében elutasította a kétnyelvű feliratokat. Gherman nem fogadta el Funar kijelentéseit. /Vasárnapi Hírek, aug. 29./
1993. augusztus 28.
Ott akarok lenni, ahol a nemzetben gondolkodó erők között folyik a párbeszéd, nyilatkozott Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke, így értékelve a szárszói találkozót. Hasznos lenne gyakrabban tartani ilyen találkozót. /Új Magyarország, aug. 28./
1993. augusztus 29.
Zárónyilatkozat elfogadásával ért véget aug. 29-én Pécsett a magyar-román polgári fórum. A nyilatkozat a két ország közötti alapszerződés mielőbbi létrehozását kéri, felhívja a politikai erőket, hogy tartózkodjanak a szélsőséges megnyilvánulásoktól, újítsa fel munkáját az iskolai történelemkönyveket vizsgáló vegyes bizottság. Elhatározták, hogy jövőre Kolozsváron rendeznek találkozót. /Pesti Hírlap, aug. 30./
1993. augusztus 29.
Aug. 8-án Alsócsernátonban emlékszobrot állítottak Zámbler János kanonok-plébánosnak, a falu jótevőjének, aki 1840-ben az iskolát, 1844-ben pedig a templomot építtette. /Vasárnap (Kolozsvár), aug. 29./
1993. augusztus 30.
Aug. 30-án megkezdődött a parlament rendkívüli ülésszaka. A korrupció ügyét tárgyalták. A korrupcióellenes bizottság jún. 30-i jelentése helyett egy másik jelentést vittek a parlament elé, ezt a bizottság hét kormánypárti tagja dolgozta ki, ebben a korrupcióval vádolt miniszterek, tisztségviselők helyett a botrányt kirobbantó Gheorghe Florica volt pénzügyőrségi vezetőt marasztalták el. /Magyar Nemzet, Új Magyarország, aug. 31./
1993. augusztus 30.
A Román Nemzeti Egységpárt vezetőségének vitáján kisebbségben maradt Funar pártelnök javaslata, hogy vonják meg a bizalmat a kormánytól. Az elfogadott határozat szerint a párt "utolsó figyelmeztetésben" részesíti a kormányt. Követelik a kétnyelvű feliratok napirendről való törlését. /Népszava, aug. 31./ Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke ugyancsak kirohant: azonnal el kell távolítani a q elnökét, meg kell vonni a támogatást a jelenlegi kormánytól, nincs szükség felelőtlen javaslatokra /kétnyelvű feliratok, stb./ /Népszava, aug. 31./
1993. augusztus 31.
Nyílt és korrekt volt a magyar-román főosztályvezetői szintű szakértői konzultáció légköre, közölte aug. 31-i sajtóértekezletén Herman János külügyi szóvivő, cáfolva a román lapjelentéseket, hogy azok eredménytelenek voltak. Nincs előrelépés viszont a kisebbségi nyilatkozat, a kisebbségügyi vegyes bizottság felállítása, az aradi emlékmű helyreállítása és a főkonzulátusok újramegnyitása terén. Jeszenszky Géza külügyminiszter telefonon beszélt román kollégájával és vázolta Horthy Miklós újratemetésével kapcsolatos kormányzati álláspontot. /M- Cs.: Herman: nem volt eredménytelen a magyar-román külügyi konzultáció. = Magyar Hírlap, szept. 1./ Román-magyar külügyminiszteri találkozó lesz Romániában szeptemberben, jelentette be Hermann János. /Még ebben a hónapban Jeszenszky-Melescanu találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./
1993. augusztus 31.
Aug. 28-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Maros megyei választmánya, meghívták Markó Béla elnököt is. A Neptun-vita képezte a többórás megbeszélés tárgyát. Borbély László és Frunda György felszólalásaikban védték saját álláspontjukat, hangsúlyozták, hogy nem árulók. Borbély László elmondta, hogy a PER első meghívásán Domokos Géza /akkor még RMDSZ-elnök/ és ő vett részt. Azután a mostani PER-megbeszélések előtt a PER találkozót szerevezett, melyen Domokos Géza, Gálfalvi Zsolt és Rostás Zoltán vett részt. A tavaly Neptunfürdőn rendezett találkozón Domokos Géza, Tokay György és Borbély László volt jelen. A mostani marosvásárhelyi ülésen Tőkés András kifejtette Tőkés László püspök véleményét: a püspök több ízben, évek óta javasolta a román vezetőknek a kerekasztal-megbeszélést a nemzetiségi kérdésről, de erre a román vezetők nem reagáltak. Ehelyett kiválasztottak három embert és meghívták őket egy tárgyalássorozatra. Kolcsár Sándor rámutatott: Nyugat-Európa nem szereti, ha a Kelet háborog, ezért legszívesebben vakvágányra tereli a kényelmetlen embereket. Kolcsár kiemelte, a marosvásárhelyi városi körzetek egyetértenek az ügyvezető elnökség állásfoglalásával /a romániai magyarság ügyében tárgyalni csak az RMDSZ vezető szerveinek jóváhagyásával lehet, enélkül érvénytelenek a tárgyalások/. Hunyadi András szerint az egész Neptun-ügy legnagyobb szépséghibája, hogy a "hármak" nem étek el semmilyen látványos eredményt. Hunyadi nagy hibának tartja, hogy a Lármafák égetése címen megjelent válasz teljes mértékben Tőkés László ellen irányult. Szerinte a "hármaknak" nyilatkozniuk kellene: jót akartunk, de nem sikerült. - Zonda Attila visszatekintett a múltba, kifejtve, hogy a radikálisok, "más néven türelmetlenek, szélsőségesek" és a mérsékeltek "más néven megfontoltak, esetleg megalkuvók" között három éve folyik a harc. Szerinte a Neptun-ügy egy leszámolási folyamat része, a fő célpont Tokay György és a mérsékeltek. Marosi Barna szerint Frunda György és Borbély László a legeredményesebb romániai magyar politikusok közé tartoznak, majd hozzátette, Tőkés Lászlót nem szabad beárnyékolni, inkább mindnyájuknak együtt kell dolgozniuk. Markó Béla szerint a viták ellenére az RMDSZ-ben a leglényegesebb kérdésekben konszenzus van és politikai bűn az egységet feladni. /Máthé Éva, Mózes Edith: Az RMDSZ Maros megyei szervezetének választmánya kérte. A szövetségi elnök ültesse tárgyalóasztalhoz a vitázó feleket. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31., Bögözi Attila: RMDSZ-vita a "hármak" ügyéről Marosvásárhelyen. Ki "árulta" el az erdélyi magyarságot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./
1993. augusztus 31.
Aug. 29-én, a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette véleményét a neptuni tárgyalásról. Előzőleg az RMDSZ vezetősége leszögezte, hogy a neptuni hármaknak az RMDSZ-től nem volt felhatalmazásuk a tárgyalásra. /Nits Árpád: Kényszerpályán a Neptun-vita. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
1993. augusztus 31.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége aug. 31-i, Kolozsváron tartott ülésén határozatot hoztak az RMDSZ képviselőinek visszahívásáról a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból. Elemezték az RMDSZ Románia ET-felvételével kapcsolatos álláspontját, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Borbély László és Frunda György jelenlétében elemezték a neptuni találkozó nyomán kialakult helyzetet. Az Ügyvezető Elnökség figyelembe veszi az elhangzottakat az SZKT elé terjesztendő elemzés megfogalmazásakor. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban a szakértői tanácskozás ajánlásait. Jóváhagyták az információs rendszer kialakításának programját, továbbá Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester Catherine Lalumiére asszonynak átadott beadványát. Ebben tiltakozott az ellen, hogy Kovászna megye prefektusa az adminisztratív bírósághoz fordult a városi és községi tanácsok helyi referendum kiírásáról szóló határozatai ellen. Az Ügyvezető Elnökség felháborodását fejezte ki Hargita megye alprefektusának kinevezése ellen, aki a Szocialista Munka Pártja aktivistája. Nevezett aktivista nyílt támadást intézett az RMDSZ ellen. /RMDSZ dokumentumok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./
1993. augusztus 31.
Az RMDSZ háromszéki ügyvezető elnöksége nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy miközben a kormány kilátásba helyezte a kétnyelvű feliratok használatát, Casuneanu Vlad Adrian, Kovászna megye prefektusa alkotmányellenesnek minősítette a kétnyelvű feliratokat és a bíróságon sorra megtámadta ezeket a helyi döntéseket. /Nyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1993. augusztus 31.
Marosvásárhelyen aug. 27-én, a városi tanács ülésén szerepelt az Antonescu-szobor felállításának tervezete. Hiányzott a szakbizottság véleményezése, így nem kezdődött meg a vita a szobor felállításáról. A kezdeményezők nem mondtak le szoborállítási szándékukról. /Napirenden: Antonescu-szobor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1993. augusztus 31.
Nemcsak a románok mondják Tőkés Lászlóra, hogy a püspök csak imádkozzon, de már az anyaországban is megjelentek vélemények, hogy ne szóljon bele a politikába. Tőkés László konokul kongatja a vészharangot. Az egykori szekuritátét és a mai román nacionalistákat is éppen Tőkés László hiteles személyisége zavarta és zavarja. Oda kellene figyelni a vészhelyzet harangszavára. A kisebbségi magyarságot fenyegető veszély ugyanis az egész magyarságot fenyegeti, írta Soltész József. Tőkés László segélykiáltása tárgyilagos. Tőkés László Ideje van a szólásnak című könyvéről írta Soltész: ahhoz, hogy valaki Erdélyt megértse, Erdélyben kell élnie, különben soha nem fogja tudni, hogy egy református püspök könyvéhez miért egy katolikus püspök írt előszót. "Korunk ilyen Mózese e könyv szerzője ? írta Tempfli József megyéspüspök az előszóban -, ki Isten és embertársai iránti felelősségtudatból, mély lelkiismeretességtől is indíttatva vállalta a küldetést" /Soltész József: A gyengék ereje. Gondolatok Tőkés László új könyvéről. = Világszövetség (Budapest), aug. 31./
1993. augusztus 31.
Besztercén az 1944-ben felszámolt Német Gimnáziumnak értékes, nagy könyvtára volt. A könyveket a városháza pincéjében tárolták, majd a művelődési házba vitték anélkül, hogy valamilyen leltárt készítettek volna. 1957-ben a megyei könyvtár állományába került ez a gyűjtemény. Semmilyen katalógus nem maradt az eredeti könyvtárból, a könyvek egy része eltűnt. Darabos Ilona tanárnőt bízták meg az állomány feldolgozásával, amely jelenleg 22.134 kötetből áll. Túlnyomó részük német nyelvű, de 4000 magyar nyelvű és ezer latin nyelvű is van köztük. A magyar könyvek között szép számmal vannak értékes ritkaságok is. /Guther Ilona: Könyvtársors. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1993. augusztus 31.
Pusztai János író emlékeztetett: 1991. máj. 20-án Berevoiesti község mellett újságírók hatalmas mennyiségű kidobált, elföldelt Securitate-iratra bukkantak. Ezeket a szekus anyagokat titokban el akarták tüntetni. A dossziélból előkerült egy magyar neveket tartalmazó lista is. Domokos Géza, Király Károly, Cs. Gyimesi Éva, Tőkés László, Török László újságíró, Veress Dániel író, Nagy Béla színházi titkár, Tőrös Gábor szobrászművész, Újvári Ferenc ügyvéd, Jakab Gábor római katolikus pap, Bencze Gyula kelmefestő, Bartha Levente lakatos és Kecseti Imre körorvos társaságában az ő neve is szerepelt ezen a listán. Pusztai János megdöbbent, amikor olvasta Nagy Béla kétrészes fejtegetését /Volt egyszer egy Berevoiesti, Romániai Magyar Szó, júl. 28., 29./, abból ugyanis kiderült, hogy a felsorolt emberekkel a román titkosrendőrség 1990 januárjában akart leszámolni. Pusztai Jánosnál először 1965. decemberében tartott házkutatást a szeku. Azután rendszeresen előfordult, hogy kihallgatták, fenyegették. Ez így ment egészen 1989 végéig. Pusztai János úgy érzi, hogy a magyarság fenyegetettsége nem szűnt meg. /Pusztai János: A gödör fenekén. = Világszövetség (Budapest), aug. 31./
1993. augusztus 31.
Antall József miniszterelnök kétrészes televíziós interjúban foglalkozott Horthy Miklós történelmi és politikai szerepével. Horthy Miklós volt kormányzó és családtagjai újratemetésén a miniszterelnök nem vesz részt. Antall József az újratemetésen családtagjaival képviselteti magát. /A kormányfő nem vesz részt Horthy Miklós újratemetésén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1993. augusztus folyamán
Megjelent egy újabb kiadvány, a Decibel folyóirat /alcíme: Zene & Képmagazin/ első száma. /Decibel /Csíkszereda), augusztus/
