Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 133 találat lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-133
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1994. július 29.

Szőcs Géza fejtette ki nézeteit. Antall József kijelentése, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke, "ott lappangott -mint elvárás - minden lélekben Erdélyben. Hogy a magyar miniszterelnök felelősséget érez és vállal értünk." - Az emberek azt mondják, hogy ha Horn Gyula olyan kivételesen kedvező pozícióban akkor, 1989 decemberében nem tudott lényeges, tartós áttörést elérni, akkor mi a garancia arra, hogy most, 1994-ben sikerülni fog neki." /Magyar Nemzet, júl. 29./

1994. július 29.

Nagyarányú létszámleépítést hajtanak végre a kormányapparátusban: 21 államtitkárt menesztenek és 17 minisztériumból összesen 2441 személyt bocsátanak el. /Magyar Hírlap, júl. 29./

1994. július 29.

A Respublika hetilap hasábjain támadás jelent meg a Határon Túli Magyarok Hivatala /HTMH/ és az Illyés Alapítvány ellen. A HTMH idén 1,6 millió forint többletkiadást számolt el, mert kiegyenlítette a "bejárai ajtók biztonsági szerelési díját", az újság szerint "talán azért, hogy ne zavarhassák a külföldi diákok". A HTMH a marosvásárhelyi magyar tévéadásra milliókat adott, de a városban "még csak nem is hallottak ezekről az adásokról." Az Illyés Alapítvány máj. 13-i ülésén 51,7 millió forintot "ítélt meg olyan erdélyi szervezeteknek, amelyeknek vezetői bizonyították ugyan MDF-hűségüket, tevékenységükről azonban alig hallattak odaát." /Respublika, 11. sz., júl. 29./

1994. július 29.

A kormány teljes nyitottsággal fogadja a magyar-román viszony javítására irányuló bukaresti kezdeményezéseket, jelentette ki Szent-Iványi István külügyi államtitkár. A román javaslatokat még nem kapták meg, tette hozzá. /Népszabadság, júl. 29./

1994. július 29.

A kolozsvári Adevarul de Cluj napilap szerint Magyarországról "durván" kitoloncolt magyar családjával együtt kérte Funar polgármester védelmét. A bukaresti sajtó által is átvett történet szerint Szilágyi János és családja hat éve telepedett át Erdélyből Magyarországra, ahol érezhették az idegengyűlöleletet. A múlt hónapban géppisztolyos rendőri kommandó tört rájuk és bekísérték őket. Tolvajoknak nevezték őket és azt mondták, menjenek haza Funarhoz. Szilágyi János Funarhoz fordult, kérve, tiltakozzon az emberi jogok sárba tiprása ellen. /Magyar Nemzet, júl. 29./

1994. július 30.

Tőkés Lászlóval készített interjút a Magyar Hírlap. "Keserűen veszem tudomásul, amikor román uralkodópárti politikusok meghatározóan fontos magyar személyiségektől kellően nem megalapozott ígéreteket kapnak a magyar-román alapszerződés mihamarabbi megkötéséről. Keserűségem fokozódik, ha azt hallom, hogy egyesek túldramatizálják a nemzetiségi konfliktusokat." Arra a kérdésre, hogy közönyössé vált volna a magyar társadalom a kisebbségek gondja iránt, válaszolta: "A kádári rendszer jóléti szemlélettel társult közönyt nevelt ki ebből a társadalomból." "Tragikomikus, hogy időnként Bukarestnek és Budapestnek egy a hangja bizonyos erdélyi kérdések helytelen megválaszolásában. Ezt egyébként elmondhatom a személyem megítéltetéséről is. Megesik, hogy egy héten belül vádolnak nacionalizmussal magyarországi személyek vagy sajtóorgánumok és ultranacionalista román körök is." Sokan hisznek abban, állapította meg az interjú készítője, Pintér Dezső, hogy az európai integrációs folyamatok a normák megvalósítását segítik elő a kifogásolható gyakorlatot folytató országokban. Tőkés válasza: "Nagy hiba lenne, ha a kommunista internacionalizmust valamilyen módon az európai kozmopolitizmus váltaná fel." A képviselőházi tárgyaláson "román ellenzéki barátaink" "a legkisebb engedményt sem voltak hajlandók megtenni a tanügyi törvény számunkra kedvező alakításában." "Trianon a folyamatos jelen, a folyamatos valóság. Erdély elcsatolása Trianon óta folyamatban van. Most veszíthetjük el véglegesen, amikor beolvadunk, amikor elhagyjuk szülőföldünket, amikor feladjuk állásainkat..." - "Az egyházak a folytonosságot és a gyökérrendszert jelentik, amely múltunkhoz kapcsolódva a jövőt is ígéri." /Magyar Hírlap, júl. 30./

1994. július 30.

Tabajdi Csaba, a kisebbségekkel foglalkozó politikai államtitkár két terjedelmes interjút adott a Népszabadságnak /Kis Tibor/ és a Magyar Nemzetnek /Kocsi Margit-Nagy Iván Zsolt/. Népszabadság: Tabajdi megállapította: a "magyar társadalomban ma lényegesen kisebb a szolidaritás", mint például 1989-ben. Tabajdi ezt az általános elszegényedésre, a munkanélküliség megjelenésére és az elmúlt évek kormánypolitikájára vezette vissza: azt az érzést kelthette "bizonyos mértékig joggal", hogy fontosabb a kisebbségek ügye, mint a hazaiaké. - "Jó lenne a társadalmi szolidaritás érzését általában erősíteni" - tette hozzá. - Az alapszerződéseket azért kell megkötni szomszédainkkal, hogy senki se mondhassa: Magyarország azért emeli fel szavát a határon túli magyarok jogainak védelmében, mert valami hátsó szándéka is van. "Épp azért van szükség a határklauzulára, hogy végre szabaddá tegyük a magyar külpolitika és kisebbségvédelem kezét." Az alapszerződésben viszont szomszédainknak el kell fogadniuk, hogy náluk olyan kisebbségi csoportok élnek, amelyek közösségként kívánnak megmaradni, hogy teljeskörű legyen az anyanyelvi képzés, létrejöjjenek kisebbségi önkormányzatok, használhassák anyanyelvüket a közigazgatásban. Elképzelhetőnek tartja, hogy népszavazás döntsön az alapszerződésről. /Népszabadság, júl. 30./ Magyar Nemzet: A délszláv háború mutatta meg, mennyire nincs felkészülve az Európai Unió, az ENSZ arra, hogy hatékony kisebbségvédelmi rendszert teremtsen. Magyarországnak minden lehetséges módon elő kell segíteni az európai kisebbségvédelmi rendszer létrejöttét. Szeretné Európa kisebbségi szakértőit rendszeresen meghívni, hogy közösen tisztázzák, mi is a "kollektív jog", a "pozitív diszkrimináció", magyarul kedvezményes bánásmód. - Az alapítványok egy része most válik közalapítvánnyá, így az Illyés Alapítvány, a Teleki Alapítvány, a Kézfogás Alapítvány és a Mocsáry Alapítvány. A közalapítványok kuratóriumaiba a hat párt képviseletét is biztosítani kell. /Magyar Nemzet, júl. 30./

1994. július 30.

Júl. 30-án Gyulán találkozott Gheorghe Tinca román védelmi miniszter Keleti György honvédelmi miniszterrel. A magyar fél kezdeményezésére létrejött találkozón a kétoldalú katonai kapcsolatokról, az együttműködés kiszélesítéséről tárgyaltak. Tinca tíz javaslattal érkezett, ezek között szerepeltek a közös hadgyakorlatok, katonatisztek cseretanulmányai a két ország katonai akadémiáin. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

1994. július 30.

Töttösy Istvánné dr., a magyar művelődési minisztériumi etnikai és kisebbségi főosztályt vezette négy évig. Utolsóelőtti munkanapján Csíkszeredában részt vett a Bolyai Nyári Egyetem ünnepélyes megnyitóján. Szakmai főosztály volt, célja a magyar nyelvű művelődés és oktatás támogatása . Reméli, hogy ez a főosztály megmarad. Magyarország 1100 éves fennállására olyan iskolatörténeti kiállítás megrendezését javasolja, melyből kiderülhet, hogy a történeti magyar állam területére betelepedők számára hogyan biztosították - a kor színvonalán - az iskolát. Akkor kiderül, hogy miközben az állam hivatalos nyelve a latin, minden nemzetiség anyanyelvén tanul az iskolában. Helyére kerülhet a sokat szidott Apponyi-törvény is. nem igaz, hogy kötelezővé tette a magyar nyelv tanulását, hanem azt írta elő, hogy négy tárgyat az állam tanterve /és nem nyelve/ alapján kell tanítani. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30-31./

1994. július 30.

A Román Televízió júl. 26-án valótlanságokat közölt Elie Wiesel Máramarosszigeten aznap elhangzott beszédéről. A kollektív bűnösséget tagadó, a toleranciát hirdető beszéd helyett a tévé arról adott hírt, hogy Elie Wiesel a magyarság kollektív bűnösségét hangsúlyozta, holott erről szó sem volt. A máramarosszigeti RMDSZ közölni fogja a beszéd pontos, magyarra fordított szövegét. Ezzel azonban nem lehet harcolni a tévé hazug tudósítása ellen, hiszen az RMDSZ tiltakozását, a beszéd szövegét az ország többségi lakossága nem fogja megismerni. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 30-31./

1994. július 30.

Õrzeni kincses temetőket - már ezzel a címmel is figyelmeztetett Balogh Edgár: nagyon sok régi, műemlék-értékű magyar sír tűnik el. Azokat a könyveket említette, amelyek a számbavételt, a megőrzést vállalták. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 30-31./

1994. július folyamán

Péntek János Kolozsváron általános nyelvészetet és etnológiát tanít a Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéken. A romániai magyarság nyelvhasználatáról, anyanyelv helyzetéről, problémáiról fejtette ki gondolatait Aniszi Kálmánnak. A romániai magyarság nyelvének vannak patologikus tünetei: sorvadásos jellegűek /sorvad, mert funkcionális mozgásterét leszűkítették, kiszorult a közéletből, sőt jórészt az oktatásból is/, keringésiek /nincs állandó kapcsolat a belső változatok között, a szaknyelvek elsajátítása korlátozott, hiányzott a természetes kapcsolat az anyaország és Erdély, valamint az egyes nyelvjárásterületek, nyelvi szigetek között, az egyes területek nyelve elszigetelődött egymástól/, a nyelvi műveletlenségből adódó kevertnyelvűség, az idegen szavak felesleges átvétele, idegen szerkezetek használata. További probléma az obszcén, trágár szavak, vulgarizmusok gyakori alkalmazása. Az intézményesített hazugság a nyelvet is diszkreditálja. - Nyugatról kelet felé haladva az erdélyi magyar nyelvjárások a kiejtés, az artikuláció szempontjából távolodnak az irodalmi nyelvtől, azaz a magyar nyelvi normáktól. Ezzel párhuzamosan, mintegy kontrasztként, érzelmileg egyre dúsabbak, egyre gazdagabbak ezek a nyelvjárások. A Mezőségen a legtöredezettebb a nyelvjárás, itt a legbántóbb a kevertnyelvűség. Nagy nyelvi romlás ment végbe a székely nyelvjárás keleti peremén, ahová a legutóbbi időkig sem jutott el a magyar rádió hangja sem. A városok regionális köznyelve sivár képet mutat. /Magyar Élet (Budapest), 7. sz., júl./

1994. július folyamán

Nagy késéssel jelent meg a Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője. A címlapon 1994/1 szerepel, a belső oldalon viszont 1993/2-es olvasható. Az 1993-as néprajzi rendezvényekről készült beszámolókat tartalmazza a kis füzet. 1993. máj. 14-16-a között Székelyudvarhelyen tartották a társaság Növény és kultúra témájú vándorgyűlését, júl. 21-31-e között a szilágysági Szér faluban volt a néprajzi gyűjtőtábor, okt. 14-18-a között Illyefalva volt a házigazdája a magyar néprajzszakos hallgatók II. Nemzetközi Konferenciájának, A változó falu Közép-Kelet-Európában címmel. A néptánckutatók nov. 27-én gyűltek össze Sepsiszentgyörgyön, dec. 18-án rendezték meg Szatmárnémetiben a második Betlehemes Találkozót. Az 1994-es tervezett vándorgyűlések: Kalotaszeg tudománytörténeti helye, a legújabb kutatási eredmények bemutatása /Kolozsvár, máj. 27-29./; Asszonyélet és hagyományőrzés /Déva, okt. 1-2./; Betlehemes fesztivál és ülésszak /Szatmárnémeti, dec. 2-4./ /Kriza János Néprajzi Társaság Értesítője (Kolozsvár), 1994/1.


lapozás: 1-30 ... 91-120 | 121-133




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998