|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
| észrevételeim vannak | kinyomtatom | könyvjelzõzöm |
I II III IV V VI VII VIII IX X XI XII 1994. július 10.Júl. 10-én Kolozsvárott ülésezett az RMDSZ SZKT. Markó Béla elnök helyzetértékelésében a politikai stratégiaváltás szükségességéről szólt, ugyanerről beszélt felszólalásában Tőkés László tiszteletbeli elnök is. Tanácskoztak a romániai magyarság közösségi kataszterének összeállításáról, a belső választások kérdéseiről és a tanügyi törvényről. Az SZKT határozatot fogadott el, hangsúlyozva az automómia igényét és a stratégiaváltás szükségességét, a polgári engedetlenség útjára lépést. A tanügyi törvénytervezet visszalépést jelent a Ceausescu-rendszerhez képest, a tervezetből világosan kiderül az asszimilációs szándék, hiszen megakadályozza az önálló anyanyelvi iskolahálózat létrehozását, gátolja a szakértelmiségi utánpótlást. A tervezet elleni tiltakozásul élni fognak a polgári engedetlenség különböző formáival, szeptemberre iskolabojkottot szerveznek. Az RMDSZ kidolgozza saját oktatási stratégiáját és külön törvényt terjeszt elő, a benyújtásához összegyűjti a 250 ezer aláírást, kezdeményezi a magyar nyelvű feliratok alkalmazását. A határozatban garanciát követelnek az alapszerződésben a kisebbségi autonómiát illetően. /RMDSZ Tájékoztató, 323. sz., júl. 11./ Tőkés László bírálta a Gyulán tartott Kézfogások rendezvényt, továbbá Hárs Gábornak, az MSZP nemzetközi titkársága vezetőjének Oliviu Germannal, a román kormánypárt elnökével lezajlott találkozója utáni bizakodó kijelentését. A jogunkat, létünket veszélyeztető romániai kurzus megszüntetése nélkül nem lehet szó alapszerződés megkötéséről, jelentette ki Tőkés László. Kántor Lajos lemondott SZKT-tagságáról tiltakozásul a "kézfogás-politika" megbélyegzés ellen. Tudatában van a manipuláció veszélyével, de ez nem vezethet az elszigetelődés politikájához. Verestóy Attila hasonlóképpen vélekedett, mondván, a párbeszédnek nincs alternatívája. A tanácskozás után tartott sajtótájékoztatón Markó Béla elmondta: a szövetség dolgozik a román-magyar alapszerződésnek a kisebbségek jogait megfogalmazó szövegjavaslatán, erre mindkét oldalról kapott felkérést az RMDSZ. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 12., MTI/1994. július 11.Li Peng kínai kormányfő júl. 9-én este érkezett háromnapos romániai látogatására. Li Peng pihenéssel kezdte, majd júl. 11-én tárgyal Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel. Li Peng a volt keleti tömb országai közül egyedül Romániát keresi fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 11./ A megbeszélés utáni közös sajtóértekezleten mind Iliescu, mind Li Peng hangsúlyozták a kapcsolatok gazdasági vonatkozásait. Kína Németország után Románia második legnagyobb gazdasági partnere. Li Peng kiemelte, hogy Kína jól együttműködik Romániával és a két állam sok esetben azonos módon közelíti meg a nemzetközi kérdéseket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./1994. július 11.A kolozsvári tanács júl. 11-i ülésén Funar polgármester javaslatára két határozatot fogadtak el. Az elsőt a román kormányhoz intézték, kérve, ítélje el Magyarország beavatkozását a kolozsvári ásatások körüli eseményekbe. Funar szerint ugyanis a határon túlról gyanúsan nagyszámú gépkocsi és gyanús kisportolt utasok érkeztek, hogy interetnikai összetűzéseket szítsanak. A másik határozat az RMDSZ "interetnikus konfliktusokra bujtogató, az ásatások megkezdését megakadályozó akcióját " ítélte el. A Román Nemzeti egységpárti tanácsosok javasolták, hogy mentsék fel azokat az RMDSZ-tanácsosokat, akik részt vettek a szobor előtti tüntetésen. Három RMDSZ-tanácsost pénzbírságra ítéltek. Az RMDSZ-tanácsosok felszólították Funart, vonja vissza sértő kijelentéseit /terroristák, fasiszták, hagyják el az országot/, de a polgármester erre nem volt hajlandó. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 13., Magyar Nemzet, júl. 13./1994. július 11.A Magyarok Világszövetsége a Magyar Kultúra Alapítvánnyal felhívást adott ki a Mátyás-szobor védelmében, a nemzetközi közvéleményhez és az UNESCO-hoz fordulva. /Magyar Nemzet, júl. 14./1994. július 13.Klaus Kinkel német külügyminiszter júl. 13-án egynapos látogatásra Bukarestbe érkezett, tárgyalt Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és Melescanu külügyminiszterrel, az ellenzéki pártok vezetőivel, köztük Markó Bélával. Németország támogatja Romániát az európai struktúrákba való integrálódásában, nyilatkozta a találkozó után Melescanu. Vacaroiu miniszterelnök azt hangsúlyozta, hogy Németország Románia első számú gazdasági partnere. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./1994. július 13.A júl. 13-án közzétett kormányközlemény foglalkozott a kolozsvári ásatásokkal, leszögezve, helyi illetékesek próbálkozása, hogy semmibe vegyék a kormánydöntést, zavarja a nyugalmat és közrendet, ugyanakkor elítélte a júl. 7-i polgári engedetlenségi megnyilvánulást is, azt a demokrácia fogalmának lebecsülésének minősítette. "A jogállam demokratikus keretét megszegő bármilyen akció törvénybe ütköző cselekedet, s mint ilyen büntetendő." /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./1994. július 13.Kolozsváron a rendőrség júl. 13-i sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a júl. 7-i rendőrségi erődemonstráció "kizárólag a közrend védelmét és a virágágyások megóvását célozta". Az erőszakos közbelépés akkor történt, amikor a magyar nemzetiségű polgároknak nézeteltérésük támadt a múzeum munkásaival. Népgyűlés engedély nélkül való megszervezéséért róttak ki több személyre pénzbírságot. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./1994. július 13.A növekvő kolozsvári feszültség miatt a LADO, a romániai Emberi Jogok Ligája értesítette az EBEÉ kisebbségi főbiztosát a kialakult helyzetről és a Helsinki Egyezményben szereplő "korai riadóztatás" megkezdését kérték a főbiztostól. A LADO közleménye hangsúlyozta, hogy a hatalom nem veszi figyelembe a kisebbségek jogait. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 13., Népszava, júl. 13./1994. július 13.Horn Gyula miniszterelnök-jelölt eljuttatta a kormányprogram tervezetének a határon túli magyarságot érintő fejezeteit a környező országokban működő magyar politikai és érdekvédelmi szervezeteknek, az egyházfőknek, művelődési egyesületetek vezetőinek és kiemelkedő személyiségeknek és kérte, tegyék meg észrevételeiket. A címzettek között van Tőkés László, Sütő András, Takács Csaba. /Új Magyarország, júl. 13./1994. július 13.Júl. 13-án Budapesten Gál Zoltán házelnök találkozott az Országházban a közép-kelet-európai országok nagyköveteivel. Magyarország kiemelt feladatának tartja szót emelni a határon túl élő magyarság érdekében és szeretné minden országgal - főleg Romániával és Szlovákiával megkötni az alapszerződést, mondta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./1994. július 13.Romániát nem fenyegeti külső veszély, jelentette ki Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Hivatal /SRI/ vezetője a Romania Liberanak. /Magyar Hírlap, júl. 13., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./1994. július 13.Románia szeretné, ha a Közép-európai Kezdeményezés trieszti csúcstalálkozóján Vacaroiu találkozna az új magyar kormányfővel, Horn Gyulával, közölte júl. 13-i sajtótájékoztatóján Mircea Geoana külügyi szóvivő. /Magyar Hírlap, júl. 14./1994. július 13.Balogh Edgár kelt Tőkés László védelmére, emlékeztetve arra, hogy Kossuth Lajos, Kós Károly és Tőkés László elleni támadás "mindnyájuknak" szólnak. A cikkíró mindhármójuk mellett kiállt, amikor, párhuzamosan a román szélsőségesek támadásával, egyes magyar értelmiségiek is ellenük fordultak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 13./ Előzmény: Kós Károlyt Szilágyi N. Sándor támadta /Szabadság (Kolozsvár), 1992. nov. 27./ és Balogh Edgár védte meg /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1992. dec. 23./1994. július 14.A Demokratikus Konvenció nyilatkozatban ítélte el a Funar által erőltetett kolozsvári ásatásokat. A provokáció igazi célja a feszültségkeltés. A felelőtlen provokációk sorozata bármikor ellenőrizhetetlen konfliktushelyzetet teremthet. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14., Magyar Nemzet, júl. 14., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./1994. július 14.Az Emlékművek és Épületegyüttesek Nemzetközi Tanácsa Egyesült Államokbeli Bizottsága /US-ICOMOS/ elnöke Funar polgármesterhez írt levelében figyelmeztetett: a Mátyás-szobor elmozdítása, a város történeti jellegének megváltoztatása ellenkezik nemzetközileg elfogadott okmányokkal. Azt ajánlja, hogy a múlt lerombolása helyett dolgozzanak ki programot a történelmi örökség megvédésére. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./1994. július 14.Gyökeres változtatásokra van szükség. Átláthatóvá, pártsemlegessé, az érintettek bevonásával demokratikussá kell tenni a pénzelosztás rendszerét, mert ez a kérdés megosztotta a határon túli magyarságot, nyilatkozta Tabajdi Csaba, a Határon Túli Magyarok Hivatalát felügyelő, kijelölt politikai államtitkár. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 14., átvéve a Népszabadság júl. 6-i számából./1994. július 15.Júl. 15-én beiktatták Magyarország új miniszterelnökét, Horn Gyulát, aki júl. 15-én letette az esküt. /Magyar Nemzet, júl. 16./1994. július 15.Horn Gyula miniszterelnök júl. 15-i sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy Markó Bélát, az RMDSZ elnökét meghívta, a jövő héten látogasson Budapestre és közösen tekintsék át az RMDSZ új koncepcióját. /Magyar Hírlap, júl. 16./1994. július 15.Román-magyar kormányfői találkozóra kerül sor Triesztben, jelentette az MTI. /Magyar Nemzet, júl. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 16./1994. július 15.RMDSZ Kolozs megyei szervezete tájékoztatójában összegezte az eddig történteket. Funar polgármester és Liviu Medrea alprefektus ismételten a Mátyás-szoborcsoport elköltöztetésével fenyegetőztek. Az ásatásokra a városi tanács nem adott engedélyt. A kiadott építési engedély pedig törvénytelen, mert hiányoznak a szükséges tervrajzok, minisztériumi és régészeti bizottsági engedélyezések, továbbá a terület egy része római katolikus egyházi tulajdon. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./1994. július 15.Az RMDSZ SZKT tiltakozó nyilatkozatot tett közzé a kolozsvári ásatási tervvel kapcsolatban. Ez egy átfogó akció része, amelynek végső célja a magyar kultúra tanúbizonyságainak megsemmmisítése. Ismételten kérik a konfliktus végleges megoldását, a város főtere műépítészeti, városrendezési képének szavatolását. Az SZKT állandó ügyelet felállítását szorgalmazza, hogy készen legyenek az esetleges provokációk miatti tiltakozó megmozdulások megszervezésére. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./1994. július 15.Traian Chebeleu elnöki szóvivő júl. 15-i sajtóértekezletén idézte az RMDSZ határozatának azt a részét, ahol polgári engedetlenségre, illetve tiltakozó tömegmegmozdulásokra szólítja fel a romániai magyarságot. Ezt alkotmányellenesnek, törvénytelennek nevezte. Kellő felelősségérzetre, józanságra szólította fel az RMDSZ-t. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az RMDSZ saját oktatási rendszert hozzon létre. "Az ilyen törekvések az etnikai és önigazgatási szeparatizmust célozzák." Az RMDSZ-határozat olyan szélsőséges megnyilvánulásokra szólít fel, "amelyek veszélyeztetik az ország békéjét és stabilitását." /Új Magyarország, júl. 16./1994. július 15.Egyetlen magyar tagja sincs annak a 15 tagú történész- bizottságnak, amelyet Marin Sorescu művelődési miniszter nevezett ki. A bizottság fog dönteni az ásatás kérdésében, tagjait júl. 15-ére várják Kolozsvárra. /Népszabadság, júl. 15./1994. július 15.1989 után új oktatási formát hoztak létre, a líceumi szemináriumokat, azzal a feladattal, hogy gondoskodjanak az egyes felekezetek papi utánpótlásáról. Az itt érettségizők, ha nem óhajtanak egyházi pályára lépni, bármelyik főiskolán vagy egyetemen folytathatják tanulmányaikat. Jelenleg nyolc római katolikus líceumi szeminárium működik a következő városokban: Kolozsvár, Csíkszereda, Sepsiszentgyörgy, Temesvár, Szatmár, Nagykároly, Nagyvárad. 1994-től további három indul Székelyudvarhelyen, Déván és Gyimesfelsőlokon. /A Hét (Bukarest), júl. 15./1994. július 15.Júl. 15-én Bukarestben kiosztották az Írószövetség 1993-as díjait. A kisebbségek közül Kovács András Ferenc Költözködés /Kriterion, 1993./ verseskötetét és egy szlovák szerző, Dagmar Maria Anocha verseskötetét érdemesítették a díjra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./1994. július 15.Benkő Samu legismertebb könyve a Bolyai János vallomásai. 1952-ben Bolyai János emlékkönyvet készítettek a Bolyai Tudományegyetemen, születésének 150. évfordulójára és őt bízták meg, ellenőrizzen idézeteket. Benkő Samu akkor kezdett Bolyaival foglalkozni. Akkor még Marosvásárhelyen a református kollégiumban őrizték a Bolyai-hagyatékot. Megdöbbenve tapasztalta. milyen gazdag filozófiai mondanivalót őriznek a kéziratok. Nekiállt lemásolni a hatalmas anyagot, ez gépelve 3000 oldal, mintegy 10-12 évi munkát jelentett. - Jelenleg, az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ elnökeként új kutatók munkába állítása, tudományos kutatócsoportok szervezése a feladata, nem jut ideje tudományos munkára. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 15./1994. július 16.Az RMDSZ közleményben utasította el a júl. 13-i kormányközleményt, amely törvényszegőnek nevezte a kolozsvári polgárok júl. 7-i békés fellépését a törvénytelen, provokatív kezdeményezés ellen. A kormányközlemény nem említi, hogy az Erdélyi Történelmi Múzeum nem rendelkezett szakengedélyekkel az ásatáshoz. Az RMDSZ jún. 24-én levélben kérte a miniszterelnököt, hogy lépjen közbe a törvényesség védelmében, az RMDSZ elnöke júl. 6-án telefonon kérte a belügyminisztert, hogy a rendőrség ne támogassa a törvénytelen ásatásokat. A tiltakozó nyilatkozatok elég információt nyújtottak ahhoz, hogy a kormány időben intézkedjen. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 16./1994. július 16.Júl. 16-án Triesztben, a Közép-európai Kezdeményezés csúcsértekezlete alkalmával Horn Gyula miniszterelnök megbeszélést tartott Moravcík szlovák, majd Vacaroiu román miniszterelnökkel. A román kormányfővel folytatott megbeszélésen részt vett a két külügyminiszter, Teodor Melescanu és Kovács László is. Egyetértettek abban, hogy mihamarabb alá kell írni az alapszerződést. Magyarország elvárja, hogy a kisebbségek jogainak szavatolása bekerüljön az alapszerződésbe. A magyar fél fölvetette a határokon uralkodó állapotokat. Vacaroiu javasolta, hogy tegyék rendszeressé a külügyminiszterek találkozóit és tartsanak miniszterelnöki találkozót. /Népszabadság, júl. 18., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./ Horn Gyula beszámolt Vacaroiu kormányfővel való tanácskozásáról. Tisztázta, hogy azért hozta szóba az erdélyi magyarságot ért sérelmeket, mert nemzetközi kötelezettségekről van szó, legyen az az oktatási törvénytervezet, a magyarság bevonása a privatizációs folyamatba vagy a Mátyás-szobor. Vacaroiu jelezte, hogy Horn Gyula korábbi üzenete alapján a szobor esetében lépett a központi hatalom, hogy megfékezze a kolozsvári nacionalistákat. - Megállapodtak, hogy az alapszerződés ügyét a két külügyminiszter feladatául teszik, készítsenek leltárt a vitás kérdésekről és tegyenek javaslatot azok megoldására. A magyar miniszterelnök szóba hozta a határátkelőkön kialakult helyzetet, szükség lenne a vámkezelő személyzet bővítésére. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 20./1994. július 16.Nem sétálhattunk, zárkáinkban nem ülhettünk le, nem kaphattunk levelet, emlékezett vissza Vass Kiss Előd, a hét székelyföldi egyike, akik márciusban amnesztiával szabadultak, azon a sajtótájékoztatón, amelyet Budapesten tartott az Erdélyi Magyar Kezdeményezés platform és a Magyarok Világszövetsége. Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés a strasbourgi emberi jogi bíróságon kezdeményezi a perújrafelvételt, mert mindnyájukat gyilkosokként helyezték szabad lábra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19., Népszabadság, júl. 16./ Nemzetközi összefogás segítségével kiszabadultak a börtönből, ez csupán az első győzelem, mondta Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés szóvivője. Iliescu elnök a spontán hatóságellenes cselekményekre, amennyiben azok 1989. dec. 22-én éjfélig zajlottak le, amnesztiát hirdetett, de ezt a román hatóságok csak a románokra alkalmazták. /Magyar Hírlap, júl. 18., Új Magyarország, júl. 18./1994. július 16.Csíkszeredában megnyitották a Romániai Magyar Pedagógusszövetség által szervezett idei Bolyai Nyári Egyetemet. Jelen voltak az RMDSZ vezetői, a magyar és a román szakminisztériumok képviselői, a Bolyai Társaság vezetői. Nyolc napos a tanfolyam /júl. 16-24./, melyet ezerkétszáz pedagógus számára rendeznek /közülük 900-an Erdélyből, 300-an Kárpátaljáról, Felvidékről, Szlovéniából, Horvátországból és Jugoszláviából valók/. Az előadásokat Erdély különböző városaiban tartják. Az előadók között 120-an magyarországiak. A rendezvény támogatói között van a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium, az Anyanyelvi Konferencia, az egyházak és a romániai Kisebbségi Tanács. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 16., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./ (c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024 Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék
|
|
||||||||