Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 165 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-165
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. december 21.

Magyar iskolák igazgatói fenyegető leveleket kapnak az Oktatási Minisztériumtól, Romulus Pop államtitkártól, melyeket a tanfelügyelőség is ellát kézjegyével: Kovászna megye iskolaigazgatóit figyelmeztette /44119/1995. dec. 6-i levél/, hogy "csak Romániára utaló olyan könyveket szabad bevenni az iskolai és pedagógusházi könyvtárakba, amelyek a mi országunkat helyesen mutatják be, és nem sértik az állami érdekeket." Olyan külföldi könyvek kerülhetnek a könyvtárakba, amelyek "a megértés, a tolerancia és az emberi méltóság tiszteletben tartásához járulnak hozzá." /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./

1995. december 21.

A romániai Országos Audiovizuális Tanács elnöke részére Toma George Maiorescu tanácsos Jegyzetek a Duna Televízióról címmel belső használatra készült írásában elemezte a magyar műholdas televízió műsorát. Ebben az írásában a szerző Csoóri Sándort sovinisztának és irredentának, míg Kincses Elődöt szintén sovénnek és revizionistának nevezte. Kincses Előd, aki hamarosan ügyvédi irodát nyit Marosvásárhelyen, dec. 21-én Budapesten sajtóértekezletet tartott. Elmondta, hogy amikor megismerte Maiorescu jegyzetét, amely hazug és a tényeket elferdítő állításokat tartalmaz, akkor nyílt levélben válaszolt és levelét elküldte az Evenimentul Zilei, az Adevarul és a Romania Libera lapoknak. Ezek a lapok azonban két hete nem közlik levelét, ezért fordult a magyar sajtóhoz, segítségért. A tanácsnok Kincses Elődöt bűnösnek nevezte az 1990-es marosvásárhelyi eseményekkel kapcsolatban, amikor a román főügyészség hivatalosan megállapította ártatlanságát. Kincses Előd kiigazította Maiorescut: a Duna Tv-t nem a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/, hanem a magyar költségvetés finanszírozza. Megengedhetetlennek nevezte Maiorescu azon megállapítását, hogy ha egy magyar Romániában született, akkor szülőhazájának csakis ellensége lehet. /Magyar Nemzet, dec. 22./

1995. december 21.

Az 1989 decemberi forradalom dec. 21-i marosvásárhelyi megemlékezésén ismeretlenek sárba dobták az RMDSZ koszorúját és leszakították róla a piros-fehér-zöld szalagot, annak ellenére. hogy mellette ott volt a román nemzeti színeket viselő szalag is. A koszorúzásról a román televízió tendenciózus riportot közölt, amelyben felhívta a figyelmet a magyar trikolórra, de a román nemzeti színű szalagot nem mutatta. Az RMDSZ Maros megyei szervezete nyilatkozatban ítélte el a történteket, tiltakozva az ellen, hogy a tragikus eseményt a többségi nemzet forradalmának tüntessék fel. Marosvásárhely lakóinak a fele magyar, azonkívül az 1989-es sortűz hat halálos áldozata közül négy magyar volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./ A romániai magyar nemzeti közösség fenntartja magának a jogot arra, hogy megemlékezésein szabadon használhassa nemzeti szimbólumait. /Magyar Hírlap, Népszabadság, dec. 27./

1995. december 21.

Dec. 21-én tartotta utolsó idei sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Markó Béla beszámolt az ET jelentéstevőivel való találkozásáról, hogy Románia nem teljesítette az ET-ajánlásokat. - Az RMDSZ továbbra is szükségesnek tartja a demokratikus ellenzéki koalíció létét, működését. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 21., 687. sz./

1995. december 21.

Dec. 21-én a levéltárakról szóló törvénytervezet vitájában Márton Árpád RMDSZ-képviselő több módosító javaslatot tett. Az egyik javaslata az volt, hogy az egyházakkal bővítsék azon intézmények körét, amelyeknek nem kell átadni levéltári anyagaikat az Állami Levéltárnak /a tervezet ugyanis a Román Akadémia, a Honvédelmi Minisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) esetében nem írja elő a kötelezettséget/. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 22., 688. sz./

1995. december 20.

A Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége /HMDK/ az Erdélyi Naplóban mutatta be a horvátországi magyarok helyzetét. Horvátország 1910-es határai között 105 ezer magyar élt /Dr. Bodnár András kutatásai alapján 124 ezer. In: Rovátkák 1994, HMDK, Zágráb, 1995./ A magyar kisebbségi közösségek közül a horvátországi magyarság lélekszáma csökkent a legnagyobb mértékben /1921: 76 436 fő, 1991: 22 355 fő/, a vajdasági magyaroké kisebb mértékű /1921: 371 013, 1991: 340 946 fő/, ugyanígy a szlovéniai magyaroké /1921: 14 489, 1991: 8499 fő/. Zágrábban 1918-ban megszűnt a magyar tanszék, Budapesten az egyetemi szerb-horvát képzést sohasem számolták fel. Magyarországon öt város felsőfokú tanintézetében található horvát tanszék, ezzel szemben Zágrábban csak 1994-ben indult be a hungarológiai tanszék, ahol a horvát és a német nyelvtudás /nem a magyar/ a felvétel kritériuma. Zágrábban a magyart mint idegen nyelvet oktatják, a felvett húsz hallgató közül mindössze egy beszéli elfogadhatóan a magyar nyelvet. /A tanszéken nincs egyetlen horvát állampolgárságú tanár sem, aki ismerné a magyar nyelvet. Államközi szerződés alapján három magyarországi vendégtanár oktat a tanszéken./ A HMDK kérésére utólag engedélyezték három magyar hallgató felvételét. Ugyanakkor Magyarországon 70 főiskolai és egyetemi hallgató tanul horvátul, anyanyelvén. - Magyarországon az óvodától az egyetemig 5170-en részesülnek horvát nyelvoktatásban, ezzel szemben Horvátországban mindössze 746-an, de ez a létszám is tovább fog csökkenni. - A horvátországi magyarok kisebbségi önkormányzatot nem kaptak, ez az igény a Kisebbségvédelmi Szerződésbe sem került be. Horvátországban mindössze hat magyar kultúrcsoport és két könyvtár található, országos gyűjtőkörű múzeuma és könyvtára nincs. Eszéken mindössze napi 25 perces magyar adás van a rádióban, a televíziónak nincs magyar nemzetiségi részlege, a nemzetiségekkel foglalkozó Prizma műsorban időnként megszólalnak magyarok is. A Prizmában nincs magyarul tudó munkatárs, ezzel szemben Magyarországon a rádióban napi 2,5 óra horvát nyelvű adás hallható a rádióban, továbbá heti 25 perces horvát tévéadás, a magyar tévének hét horvát anyanyelvű munkatársa van. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 13., II. rész: dec. 20./

1995. december 20.

1866-ban ötvennégy Tolna megyei család telepedett le a Maros és a Béga által közbezárt területen, a kis település neve Bunyaszekszárd lett. A kis református közösség 1871-ben megépítette templomát. A század végén néhány család elköltözött és elkezdődött a román családok betelepülése. 1910-ben megszűnt a helyi református iskola, 1938-ban hozzákezdtek az új református templom építéséhez. 1954-ben elkezdődött itt is az erőszakos kollektivizálás, ennek nyomán indult meg a tömeges elvándorlás. A templomban 1969-ben volt az utolsó istentisztelet, majd 1981-ben elhagyta a falut az utolsó két magyar család. /Barabás Zoltán: Dokumentumriport a pusztulásról. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 20./

1995. december 20.

A Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt berkeiben folyik a harc a Coposu halálával megüresedett elnöki posztért. A két esélyes jelölt Ion Diaconescu és Ion Ratiu, kettejük között dől el verseny a párt 1996. jan. 19-21-re tervezett kongresszusán. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 20./

1995. december 20.

Fél éve alakult meg a Román Munkáspárt, amely a Román Kommunista Párt /RKP/ örökösének vallja magát, a párt elnöke Ion Cristian Niculae, aki tavaly fordított hátat Ilie Verdet és Paunescu Szocialista Munkapártjának. A Szocialista Munkapárt is üdvözletet intézett az új párt országos értekezletéhez, amelyen huszonkét megye 344 küldöttje vett részt. /Örökös jelszó. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 20./

1995. december 20.

Amennyiben nem sikerül tisztázni az álláspontokat és megmarad a szembenállás, annak az lesz a következménye, hogy Magyarországon folytatódik a nemzeti kérdés lejáratása, a határon túli magyarok pedig kénytelenek lesznek újra távolságot tartani köztük és az anyaországbeli politika között. Ezzel újabb elszigetelődési politika kezdődne, figyelmeztet Pászkán Zsolt. Nem kérhetjük számon az elcsatolt területek politikusain az egységes nemzeti stratégiai gondolkodás hiányát, ha ezzel azok az anyaországiak sem rendelkeznek, akiknek az lenne a feladatuk, hogy a részelképzeléseket egybekovácsolják. - Elszomorító, hogy a jelenlegi irodalomtankönyvből teljesen hiányzik az elcsatolt részek magyar irodalma. - A Határon Túli Magyarok Hivatala a mindenkori kormány irányítása alatt áll, ezért nem alkalmas a nemzetpolitikai konszenzus megteremtésére. Pászkán Zsolt javaslata szerint erre olyan parlamenti bizottság lenne alkalmas, melyben a legjelentősebb magyar politikai tényezők határon innen és túl egyenlő arányban vennének részt. Szabályos időközönként összeülve meghatároznák a stratégiai irányvonalat, az itt hozott döntés a kormány számára kötelező lenne. - Szakítani kell a mindig védekező állásponttal. /Pászkán Zsolt: A kisebbségi kérdés általános emberjogi kérdés. Nemzetpolitikai egyetértésre lenne szükség. = Magyar Nemzet, dec. 20./

1995. december 20.

A budapesti Nemzeti Színház 1985. dec. 20-ára tűzte ki Sütő András Advent a Hargitán című darabjának ősbemutatóját, Sík Ferenc rendezésében. Akkor az előadást betiltották, majd 1986. jan. 2-án engedélyezték a bemutatót. 1988. máj. 2-án volt a színmű századik bemutatója, a szerző levélben köszöntötte a szereplőket: "Nem láttam az elsőt, nem láthatom most a századikat..." "köszönöm barátain, hogy felkaroltátok Advent távoli gondjait". 1991. dec. 23-án volt a kétszázadik bemutató. 1992-93-ban erdélyi turnéra vitte a Nemzeti Színház társulata Sütő András darabját. 1994. febr. 23-án a szerző a 275. előadást köszöntötte. A betiltott ősbemutató tízéves évfordulóján, dec. 20-án a Nemzeti Színház ünnepi előadásban játszotta el ismét az Advent a Hargitánt, melyre a szerző mellett meghívták mindazokat a színészeket, akik az elmúlt tíz esztendőben szereplői voltak a darabnak. - Legutóbb megjelent Sütő András válogatott munkái hetedik köteteként a Színművek /Akadémiai Kiadó, Budapest, 1995/, amely három darabját tartalmazza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 21, dec. 22./

1995. december 20.

A lassan ötéves Éneklő Borz című hangos folyóirat szerkesztői /Jakabffy Tamás, Kisgyörgy Réka, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, Salat Levente és Visky András/ dec. 6-9-e között négynapos fesztivált szerveztek Kolozsváron. Az Éneklő Borz Erdély nagyobb városaiban jelentkezett egy-egy klubban, ahol a szerkesztők felolvasásokat tartottak, évente három-négy alkalommal. A mostani fesztiválon magyarországi írók is megjelentek, Esterházy Péter legújabb regényéből /Egy nő/ olvasott fel részleteket. /Papp Sándor Zsigmond: Irodalmi fesztivál Kolozsváron. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 20./

1995. december 20.

A brassói Áprily Lajos Líceum megalakulása /1990/ óta nagy gond a kollégium hiánya a megyeszerte élő magyar tanulók részére. Ezért született meg évekkel ezelőtt a Felfalusi Kovács Antal Alapítvány, melynek elnöke Pap József nyugalmazott tanár közölte, hogy alapítványuk eddig számítógépeket szerzett a középiskolának, berendezte a tornatermet, hozzájárult a Búzavirág együttes utazási költségeihez, most pedig értesítést kapott: az Illyés Alapítvány is segít, a bentlakást biztosító kollégium építésére biztosítja a pénz egy részét, ha a munkálatokat 4-5 éven belül lebonyolítják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20./

1995. december 20.

Dec. 9-én váratlanul meghalt 49 éves korában Szabó T. Ádám nyelvész /Szabó Törpényi Ádám/, a kiváló nyelvész, Szabó T. Attila fia. A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen végzett, majd házasság révén távozott Romániából. 1968-ban Hamburgba került, ahol egyetemi tanulmányait folytatta, majd Helsinkiben tanított, ezután három évig Hollandiában, a groningeni egyetem tanára volt. Szenvedélyesen érdekelte Erdély múltja, különösen a helynevek, erről tartott előadást az 1980-as turkui finnugor kongresszuson. Ezután újra megnősült és Budapesten letelepedett. A nyolcvanas évek elejétől az ELTE kutatójaként dolgozott, továbbra is az erdélyi ügyek foglalkoztatták. Folytatni akarta a Romániában megszüntetett Erdélyi Múzeum hagyományát, kiadva az Új Erdélyi Múzeum folyóiratot. Ennek egyetlen gazdag, kettős száma jelent meg 1990-ben, mert közbejött a temesvári tüntetés nyomán a változás Romániában, amely újra lehetővé tette az Erdélyi Múzeum kolozsvári megjelentetését. Szabó T. Ádám új folyóirattal próbálkozott /Magyar Múzeum/, első száma 1991-ben látott napvilágot, később a folyóirat elsorvadt. Sokoldalú munkásságát jelzi, hogy 1988-ban Bázelben kiadta Lakatos Demeter csángó költő verseit. Szabó T. Ádám nagyon fog hiányozni mindenkinek, aki a mindnyájunkat összekötő anyanyelvben és közös történelemben gondolkodik, és az egyetemes magyar kultúrát tartja szívügyének, írta Gömöri György "A közös történelemben gondolkodott. Emlékezés Szabó T. Ádámra" címmel. /Magyar Nemzet, dec. 20./ - Új Erdélyi Múzeum /Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara és a Magyarságkutató Intézet, Budapest, 1990/ I. évf. 1-2. - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, akinek ebben a kettős számban olvashatjuk Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című tanulmányának első részét, ezzel a megjegyzéssel: Tőkés Lászlónak és családjának ajánlom. - Magyar Múzeum /Akadémiai Kiadó és a Közép-európai Múzeum Alapítvány, Budapest, 1991. 1-4. sz./ - az Új Erdélyi Múzeum folytatása - felelős szerkesztője Szabó T. Ádám, Kolozsvár népei és helynevei /1453-1988/ című munkájának második része található a folyóiratban. - Magyar Múzeum utolsó száma: III. évf. 1-4. sz. - Lakatos Demeter: Csángu strófák. Válogatott versek /Európai Protestáns Magyar Szabadegyetem, Bázel, 1988/ Válogatta, a bevezetőt írta: K. Lengyel Zsolt, Szabó T, Ádám, Szász Judit Anna.

1995. december 20.

Lábody László, a HTMH elnöke az Erdélyi Napló szerkesztőségéhez írt levelében helyesbítette az erdélyi körútjáról a hetilapban megjelent tudósítást: Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével való különtalálkozójának elmaradása nem rajta múlott: az elhúzódó előző programja miatt másfél órát késő Tőkés László nem igényelte a találkozót. A református világtalálkozóra pedig a tervezett támogatás összege nem 30 millió, hanem 80 millió forint. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 20./

1995. december 20.

Az MSZP Közép- és Kelet-Európa Tagozatának dec. 20-i ülésén Tabajdi Csaba államtitkár feltette a kérdést: "Válaszúton van-e a magyar szomszédsági politika?", majd így határozta meg a helyzetet: "Tárgyalás nélkül nem megy - de tárgyalásokkal sem megy, ha nincs hozzá partner." Hámos László, a New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogi Alapítvány elnöke hozzászólásában kifejtette: túlzott visszafogottság, szerénység, szinte már megalázkodás jellemzi a magyar külpolitikát, elvárható lenne a határozottabb arculat. Kocsi László MSZP-képviselő elmondta: rossz érzéssel hallgatta Horn Gyula miniszterelnököt, amikor elfogadta a reciprocitás elvét a magyarországi és a környező országokban élő kisebbségek között. /Új Magyarország, dec. 21./

1995. december 20.

Dec. 20-án Melescanu külügyminiszter is fogadta az ET jelentéstevőit, akik ezzel befejezték romániai látogatásukat. - Frunda György RMDSZ-szenátor az Adevarul (Bukarest) dec. 20-i számában megjelent nyilatkozatában kifejtette: Románia alig teljesített valamit a megszabott feltételekből, különösen az igazságszolgáltatás és a hatalom szétválasztása terén, de a kisebbségi, emberi jogi, vallásügyi kérdésekben is adós maradt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 22., Új Magyarország, dec. dec. 21./

1995. december 19.

Gereben István újra dühödten kirohant a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ ellen, amely "az éretlen gyerekkor nagyképűségével, felelőtlenségével eteti nemcsak a honi és nyugati, a világszövetség ügyeiben járatlan, tájékozatlan magyart, de saját tagjait is." Gereben támadta Csoóri Sándort, aki az MVSZ-t "bizánci-vazallusi stílussal" vezeti a magyar adófizetők pénzéből. /Népszava, dec 19./

1995. december 19.

A budapesti Gerendás Lajos, amint erről már hírt adott az Udvarhelyi Híradó, elhatározta, hogy kiegészíti, aktualizálja, újraírja Orbán Balázs Székelyföld leírása című munkáját. Eddig mintegy ezer kilométert tett meg, 28 helységben sikerült anyagot gyűjtenie. Munkájához több helyről kapott segítséget, így a székelyudvarhelyi Infopress Rt-től, a Gyergyószentmiklósi Vállalkozói Kamarától. Az EMKE és az EME kitérő választ adott, nem támogatja munkáját. Az Udvarhelyi Híradót viszont szívesen tájékoztatja a jövőben. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 19. Előzmény: 1912. sz. jegyzet.

1995. december 19.

A budapesti Magyar Hírlap gyűjtést hirdetett meg a bukaresti hungarológiai tanszék könyvtárának pótlására. A Romániai Magyar Szó csatlakozott ehhez a kezdeményezéshez, szintén gyűjtést indít. A segítségüket felajánlók névsorát is közölni fogja. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

1995. december 19.

Pitesti városban élő két román nyelvtudós, Ilie Stanciu és Tudor Diaconu harminc évi kutatással kiderítette, hogy a világ minden nyelve a dák ősnyelvre vezethető vissza. Felfedezésüket tízkötetes munkában kívánják közreadni Az egész antik világ nyelveinek dekodifikálása címmel. /Magyar Hírlap, dec. 19./

1995. december 19.

Marosvásárhelyen a Nemzeti Színház magyar tagozata dec. 22-én ünnepi műsor keretében tiszteleg a 70 éves Hunyadi András rendező előtt, aki 1956 óta tagja az akkor még Állami Székely Színháznak nevezett társulatnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

1995. december 19.

Marosvásárhelyen a Bernády Kultúrközpontban dec. 14-től Pedagógus Klub indult, hogy a tanároknak módjuk legyen szakmai beszélgetésekre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

1995. december 19.

Kádár Gyula rövid idő alatt elkészítette és továbbította az illetékeseknek a "nemzetiségi történelmünk, hagyományaink" tananyag vázlatát. Remélhetően a jövő év első hónapjaiban eljuthat az ötödik-nyolcadik osztályokban tanító tanárokhoz ez a tanterv. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

1995. december 19.

Dec. 19-én tartotta Sepsiszentgyörgyön, a Mikes Kelemen Líceum dísztermében éves közgyűlését a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ Kovászna megyei szervezete. A székekre osztott felelősök beszámoltak az esztendő eseményeiről. A tanárok tanúsítsanak nagyobb bátorságot az igazságtalanságok orvoslásáért való kiállásban, erősítsék kapcsolatukat az egyházakkal, javasolta Fekete Miklós. Az RMPSZ megyei elnöke, Pál Ferenc elmondta, hogy 5432 aláírást gyűjtöttek össze a tanügyi törvény elleni tiltakozásképpen. A hozzászólásokban elhangzott: össze kellene gyűjteni az iskolamonográfiákat. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 21./

1995. december 19.

Megjelent a bukaresti Petőfi Sándor Művelődési Társaság első, összevont évkönyve. A könyv bemutatóján, a bukaresti Calvineumban jelen volt a társaság elnöke, Lőrinczi Gyula is. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

1995. december 19.

Az idegenrendészeti törvénytervezettel kapcsolatos RMDSZ-álláspontot Székely Ervin fejtette ki a képviselőházban, hangsúlyozva, hogy a tervezet rendőrállamra jellemző megszorító intézkedései ellentétesek az európai gyakorlattal és az emberi jogok biztosításával. A tervezet tárgyalását februárra halasztották. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 20., 686. sz./

1995. december 19.

Csalással és visszaéléssel vádolták meg Gheorghe Funar kolozsvári polgármestert a helyi tanács ellenzéki tagjai. A periratot a helyi bírósághoz terjesztették be, amely azonban nem volt hajlandó megkezdeni az eljárást. Az ellenzéki tanácsosok most Románia főügyészéhez nyújtották be a dossziét, a főügyészség hamarosan beindítja a pert. /Magyar Hírlap, dec. 19./

1995. december 19.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ brassói fiókszervezetének 189 tagja van. Dec. 9-én tartott éves közgyűlésükön minden magyar iskola képviseltette magát. Nedeczky László országos RMPSZ-alelnök tartott beszámolót. Kiss Magda főtanfelügyelő-helyettes és Aranyosi István tanfelügyelő leváltásával szinte megszűnt a közvetítés a tanfelügyelőség és a magyar oktatási hálózat között. A helyi RMPSZ tovább harcolt a brassói Áprily Lajos Líceum termeinek visszaszerzéséért, de eredményt nem tudtak elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

1995. december 19.

Az elmúlt héten Szatmárnémetiben tartotta a MISZSZ kongresszusát, amelyen új vezetőséget választottak: elnök Kiss Gábor, a Bihar megyei MIDESZ ügyvezetője, a négy alelnök: Nagy Pál (Székelyudvarhely), Salló László (Temesvár), Suciu Gábor (Gyergyószentmiklós), Szakács Levente (Kolozsvár). Az elfogadott nyilatkozat szerint a MISZSZ tagszervezetei jelölteket állítanak a helyhatósági választásokon, lehetőleg az RMDSZ-szel közösen, de ahol nem sikerül megegyezni, ott önállóan. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 151-165




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998