Ápr. 26-án Strasbourgban az ET parlamenti közgyűlése elfogadta azt a módosító indítványt, amelyet a Bársony András, a magyar képviselőcsoport vezetője és Lord Findberg brit képviselő nyújtott be, hogy a szervezet tagállamainak el kell fogadni az 1201-es ajánlást. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27., Új Magyarország, ápr. 27./
1995. április 25.
Erdélyi és vajdasági fiatal írók részvételével tartottak ápr. 25-én Hazánk, Közép-Európa címmel diáktalálkozót Pécsett. A kolozsvári Kelemen Hunor és a vajdasági Szabó Palócz Attila és Jódal Kálmán tájékoztatták a résztvevőket a könyv- és lapkiadás nehézségeiről. A találkozón elhangzott: a vajdasági magyar nyelvű művelődési intézmények elsorvadása és a háborús helyzet követeztében a fiatal értelmiségiek nyolcvan százaléka elhagyta szülőföldjét. A könyvkiadást gyakorlatilag a magyarországi művelődési tárca tartja életben, s veszélybe került a magyar nyelven alkotók utánpótlása is. Az ifjú erdélyi írónemzedék gondja, hogy a kiadók pénztelensége miatt néha éveket kell várniuk könyveik megjelenésére. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
1995. április 25.
Ma zárul a Budapesten második alkalommal ápr. 22-25-e között megrendezett könyvkiállítás, ahol külön standot kapott a Romániai Magyar Könyvműves Céh, itt mutatkozott be a Kriterion, a Mentor, a Corvina, a Polis és a Kájoni Kiadó. Ápr. 23-án tanácskozáson mérték fel a határon túli magyar könyvkiadás helyzetét. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./ A könyvkiállításon Lábody László, a HTMH elnöke arról beszélt, hogy a magyar kormány fontosnak tartja a magyar kisebbségek könyvkiadóit, ugyanakkor a magyar állam kasszája is üres. Nem a piaci verseny, hanem a támogatási pénzek utáni futóverseny kezd kialakulni, nyilatkozta. Idén a magyar kormányzat csak 51 millió forintot tud a határon túli magyar könyvkiadás támogatására fordítani. A HTMH felvette a kapcsolatot a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesületével, hogy elősegítse a könyvek cseréjét. - Az lenne a legnagyobb segítség, ha könyveiket a tizenötmilliós piacnak adhatnák ki, állapította meg Dávid Gyula. A kolozsvári Polis Kiadó kortárs irodalmat hétszáz és háromezer példányban, magyar klasszikusokat három-ötezer példányban ad ki. - A Kriterion állami cég, ismertette helyzetüket H. Szabó Gyula, a kiadó igazgatója. Szeretnének gazdasági társasággá válni. 1994-ben negyven kiadványuk jelent meg, ebből huszonöt magyar nyelven, az elmúlt huszonöt évben ez volt a legalacsonyabb szám. Még 1990-91-ben is 60-61 kiadványuk volt. Több magyarországi kiadóval együttműködnek. Az Akadémiai Kiadó átvette az Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár kiadásának további munkálatait. A Csíkszeredán működő Corvina Könyvesház tulajdonosa, Bencze Tibor 1992-ben alapította kft-jét. Boltjuk van Csíkszeredán kívül Székelyudvarhelyen, Brassóban, Kézdivásárhelyen és Sepsiszentgyörgyön. Könyvállományuk nyolcvan százalékát a magyarországi import adja. /Magyar Nemzet, ápr. 25./
1995. április 25.
Ápr. 25-én kaukázusi körútra indult Melescanu külügyminiszter, Örményországba, Grúziába, Azerbajdzsánba és Türkmenisztánba látogat. A 28-án záruló körút célja a politikai párbeszéd folytatása és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./
1995. április 25.
Adrian Nastase képviselőházi elnök ápr. 25-i sajtóértekezletén a Romániával szemben ellenséges erők fellépésének tulajdonította, hogy Miguel Ángel Martíneznek ápr. 24-én Strasbourgban kiállt az 1201-es ajánlás érvényessége mellett és bírálta Románia nemzetiségi politikáját. Nastase elítélte és elfogadhatatlannak tartotta az 1201-es ajánlást. Románia "jogállam akar lenni és joggyarmat." /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 27./
1995. április 25.
Budapesten ápr. 25-én megkezdődtek az alapszerződéssel kapcsolatos magyar-román szakértői tárgyalások, amelyek 26-án folytatódnak, tájékoztatott Szentiványi Gábor külügyi szóvivő. Abban a hat kérdésben próbálják közelíteni az álláspontokat, amelyekben márciusban nem tudtak megállapodni. A hat kérdés egyike az, hogy Románia nem fogadja el az ET 1201-es ajánlását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27., Magyar Hírlap, ápr. 26./
1995. április 25.
Tőkés László püspököt nem választották be a Magyar Református Egyház zsinatába. A zsinati atyák nem támogatják az egyházi reformot. Érzékelniük kellene, hogy az egyházközösség velejéig rothadt, és megújulást követel, állapította meg. "Elköteleztem magam az autonómiatörekvések és az egyházi reform mellett." /Új Magyarország, ápr. 25./ A Kurír durván, minősíthetetlen hangon kommentálja a történteket. /Meruk József: Tőkés László püspök már az övéinek se kell. = Kurír, ápr. 25./
1995. április 24.
Bogdan P. Nistor moldován politológus írásában /Hová, moldovánok?/ kifejti, hogy a román nemzet nem egységes, még nyelvében sem. A nyelvtudósok megkülönböztetik az északi, erdélyi és balkáni román nyelvjárásokat, értékelik és legközelebbinek ismerik el a macedo románokat, a megleno románokat, isuro románokat. Céltudatosan elhallgatták még létezésüket is, mert nem voltak beilleszthetők az "egységes román nemzet" képébe. A Romániában élő románok sem történelmi hagyományiak, sem vallási-lelki kultúrájuk, s nyelvük szempontjából sem annyira homogének, ahogy hivatalosan meghirdetik. A legkarakteresebb a moldován, államalkotói képességük is fejlettebb, mint a balkáni régióhoz közeli románoké. A déli /havasalföldi és olténiai/ románok a Balkánhoz hasonultak, ravaszabbak, a szó értéke jóval kisebb náluk. Az erdélyi románságot nyolcszáz éven át a magyar és szász közelség, kulturális hatások befolyásoltak. Kultúrájuk inkább nyugatos. A keményen központosított állam centruma a déliek kezén van. Nistor szerint Moldova veszített az egyesüléssel. Akarjuk Moldova egységét, szögezi le, de nem a jelenlegi hatalmi szerkezettel rendelkező Románia keretében, hanem a Moldovai Köztársaság és Moldva tartomány egyesülése révén. /Magyar Hírlap, ápr. 24./
1995. április 24.
A Magyarok Világszövetsége választmánya tanácskozott ápr. 21-23-a között, a sajtóban megfogalmazott politikai és pénzügyi vádaskodásokat visszautasította a testület. Csoóri Sándor elnök rávilágított arra, hogy nem a rágalmak háborúja a cél, hiszen a belső viszályokat szító mesterkedések olyan megosztottsághoz vezethetnek, amelyek az egész magyarság kárára válhatnak. Dobos László beszámolt a szlovákiai helyzetről, melynek célpontjában a szlovákiai magyarság áll. Tisztújítás is történt, Jakabfy Ernő lemondása után Bagi Lajos svájci ügyvédet, a Máltai Lovagrend egyik vezetőjét választották meg a nyugati magyarság képviselőjének. Püski Sándor Németh Magda helyére került. Az intéző bizottság új elnöke Borbély Imre, az RMDSZ képviselője lett. Patrubány Miklós elnökségi tag az MVSZ Erdélyi Társasága nevében nyilvánosságra hozott egy nyilatkozatot, mely a nemzeti kisebbségek és a nyugati emigráció között keletkezett eltávolodásra hívja fel a figyelmet. Ápr. 23-án átadták az MVSZ érdemrendjeit, melyet az idén négyen kaptak meg: Tőkés László püspök, Gombos Gyula író, Magyaródi Szabolcs és a Svédországi Magyarok Országos Szövetsége. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 26./ Csoóri Sándor elnök elmondta, hogy a Magyarok III. Világtalálkozójára meghívták a jelenlegi kormánykoalíció, az akkori ellenzék kiválóságait, Konrád Györgyöt, Esterházy Pétert, Demszky Gábort. Ők azonban nem jöttek el. - Az áprilisi választmányi ülés megnyitójáról Dobos László a révkomáromi tiltakozó nagygyűlésre indult. Megalapozottnak bizonyult tehát az MVSZ és a kisebbségek képviselői közötti tanácskozás után kiadott állásfoglalás: "Amennyiben a magyar-szlovák és a magyar-román alapszerződés nem tartalmazza és nem szavatolja az illető nemzeti közösségek autonóm intézményrendszerét, az MVSZ nem támogatja az alapszerződések aláírását." - állapítja meg a beszámoló írója, Tófalvi Zoltán. A választmány határozata értelmében megszűnt Timkó Iván elnökségi tanácsadó tisztsége. A magyarság hosszú távú elképzeléseit, Marácz László (Hollandia) és a zürichi Sebestyén Imre közös tervezetét vitaanyagként elfogadták azzal, hogy a jövőre esedékes világtalálkozón "Magyarságtudat és nemzeti stratégia" lesz a központi téma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6-7./ A támadások óta százezerrel nőtt a taglétszám. /Magyar Nemzet, ápr. 24./
1995. április 24.
Frunda György RMDSZ-szenátor ápr. 24-től részt vesz az ET parlamenti közgyűlésének tavaszi ülésszakán, Strasbourgban. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 26., 519. sz./
1995. április 24.
Budapesten, a Kossuth Klubban román és magyar történészek a Romániában közkeletű magyarságképről vitatkoztak, továbbá arról, miként lehet a kölcsönös megismerést elősegíteni. A vitában részt vett Andrei Pippidi történész, a bukaresti Délkelet-Európa Története Kutatóintézet munkatársa, Geo Serban irodalomtörténész, a Secoul XX. című folyóirat szerkesztője, Horváth Andor irodalomtörténész, a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemről, Borsi Kálmán Béla történész, a bukaresti magyar nagykövetség tanácsosa, valamint Miskolczy Ambrus, az ELTE tanszékvezetője. Geo Serban arról beszélt, hogy az oktatásban egyre kisebb teret kap az, hogy a XIX. század román gondolkodói Budán tanultak. Serban elmondta, hogy a román nyelvben a szláv lexikális örökség után a magyarból származó alapszavak száma a legnagyobb. Arról sem beszélnek a mai Romániában, hogy 1770 és 1840 között Moldvába és Munténiába a budai nyomdából áradtak a román nyelvű lexikonok, tankönyvek és egyházi kiadványok. A Familia 15 éven át Budapesten jelent meg. Liviu Rebreanu első írásait magyarul közölte. Serban folyóiratának következő számát a magyar kultúrának szenteli a következő címmel: Budapest - európaiság és modern identitástudat. /Magyar Hírlap, ápr. 24., Új Magyarország, ápr. 24./
1995. április 22.
Az Erdélyi Világszövetség ápr. 22-én tartotta Budakeszin a közgyűlését. A szervezet új elnevezést vett fel, ezentúl Bocskai Szövetség lesz a neve. Újraválasztották Kreczinger István elnököt, aki elmondta, hogy legfőbb feladatuknak az Erdélyből áttelepült magyarok támogatását tekintik. /Új Magyarország, ápr. 24./
1995. április 22.
Adrian Moruzi, Brassó polgármestere kihallgatást kért Iliescu elnöktől. Az ellenzéki politikus arra kívánja figyelmeztetni az államfőt, hogy Romániát kizárhatják az Európa Tanácsból, ha a kormány folytatja az ellenzéki polgármesterek leváltását. /Magyar Hírlap, ápr. 24./
1995. április 24.
Ápr. 24-én Bukarestbe érkezett Georgi Pirinszki bolgár külügyminiszter és kollégájával, Melescanuval tartott munkatalálkozót. A gazdasági kapcsolatokról és a regionális együttműködésről tárgyaltak. Pirinszki a megbeszélés után azt nyilatkozta, hogy mindkét ország tagja a Fekete-tengeri Gazdasági Övezetnek, melynek júniusban lesz Bukarestben a magas szintű találkozója. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
1995. április 24.
Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető elnök ápr. 24-én Budapesten megbeszélést folytattak Kovács László külügyminiszterrel, majd találkoztak Tabajdi Csaba politikai államtitkárral és Lábody Lászlóval, a HTMH elnökével. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 26., 519. sz./
1995. április 22.
Markó Béla bejelentette, hogy a májusi RMDSZ kongresszuson indul az elnöki mandátumért. Az RMDSZ Maros megyei szervezete javasolta, hogy ismét Markó Bélát válasszák szövetségi elnöknek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./
1995. április 22.
Roland Vasilevici, a temesvári Securitate volt egyházügyi szakértője, aki már több leleplező írást közölt a szekuról, most bebizonyította, hogy ma is működik a levélcenzúra. Három, kellemetlen igazságokat tartalmazó levelet küldött három városból saját címére. A leveleket azóta sem kapta meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./
1995. április 22.
Ápr. 22-én Kolozsváron megalakult a romániai Magyar Ifjúsági Tanács /MIT/. Alapító tagjai az Állampolgári Menedzser Egylet, az Ifjúsági Keresztyén Egyesület, a MISZSZ, a Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, az Országos Magyar Diákszövetség és a Romániai Magyar Középiskolások Országos Szövetsége. Megfigyelőként részt vett a Romániai Magyar Cserkészszövetség és a Romániai Magyar Diákújságírók Szövetsége. Meghívottként az RMDSZ vezetői is megjelentek. A MIT a romániai magyar ifjúság érdekegyeztető és képviseleti fóruma. Célja az érdekvédelem, az országos képviselet, valamint az intézményes jogok érvényesítése. A MIT kapcsolatot tart a kormánnyal, az ifjúságot támogató intézményekkel és az európai nemzeti kisebbségek tanácsaival. Első küldöttközgyűlésüket jún. 24-25-én tartják Székelyudvarhelyen. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 25., 518. sz./
1995. április 21.
Dr. Christoph Pan professzor, a FUEV /Európai Népcsoportok Szövetségének Uniója/ elnöke sajtóközleményben hozta nyilvánosságra a szlovákiai 600 ezres magyar népcsoport kifogását, hogy a szlovák-magyar alapszerződés kidolgozásába nem vonták be őket. Ehhez a kifogáshoz a magyar ellenzéki pártok is csatlakoztak. A FUEV álláspontja szerint a népcsoportoknak meg kell adni az együttműködési jogot. /Magyarország, ápr. 21./
1995. április 21.
Hazánk, Közép-Európa címmel rendez nemzetközi "magyar-magyar" diáktalálkozót Pécsett ápr. 24-29-e között a határon túli magyar egyetemisták és főiskolások szervezete, a Kiskapu. A magyarlakta régiók diákszervezeteinek képviselőit is meghívják a találkozóra. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1995. április 22.
Ápr. 22-én Bukarestben tárgyalt Georgi Pirinszki bolgár külügyminiszter kollégájával, Teodor Melescanuval. A kétoldalú gazdasági kapcsolatokról volt szó. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 25./
1995. április 22.
Iliescu elnök az egyik bukaresti médiatársaságnak nyilatkozva kifejtette, hogy a magyar kormány őszintén meg akarja kötni az alapszerződést, de ezt akadályozzák a "magyarországi szélsőséges erők, továbbá a romániai, szlovákiai és szerbiai magyar kisebbség szélsőséges elemei, akiket egy rendkívül agresszív diaszpóra táplál." Iliescu szerint az előző magyar kormány is támogatta és uszította a szélsőségeseket, ezt mutatják a volt kormánypárt által azóta szervezett megmozdulások. /Népszava, ápr. 22./
1995. április 21.
Markó Béla, az RMDSZ elnöke ápr. 20-án bejelentette, hogy az RMDSZ mérlegeli önálló elnökjelölt állításának lehetőségét. A Román Nemzeti Egységpárt /RNEP/ alelnöke, Ioan Gavra megfenyegette Funar pártelnököt: amennyiben nem türtőzteti magát, és kijelentéseivel veszélyezteti a vezető kormánypárt és az RNEP viszonyát, akkor megfosztják elnöki megbízatásától. /Magyar Nemzet, ápr. 22./
1995. április 21.
Csupán az erdélyi magyarokat évente húsz forinttal támogatja minden magyar állampolgár. Ez kétszáz millió forintot jelent. Ez az összeg nem kevesebb, mint amennyit Románia költ a határon kívüli románok megsegítésére. Mire is kellene költeni ezt a pénzt, teszi fel a kérdést Sike Lajos. Az erdélyi magyarság egyik jeles képviselője többmillió forintból sem tudott életképes napilapot letenni az asztalra. Az újságíró közli: visszaadja a ráeső részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 21./
1995. április 20.
Ápr. 20-án közös sajtótájékoztatót tartott Budapesten Mircea Snegur moldovai elnök és Göncz Árpád. Snegur bejelentette, hogy Göncz Árpádot meghívta a Moldovai Köztársaságba. Elmondta továbbá, hogy Oroszországgal 1994 októberében megállapodtak a 14. hadsereg három éven belüli kivonásáról, ezt a moldovai parlament már ratifikálta, az orosz még nem. A sajtótájékoztató után Snegur elutazott Budapestről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23./
1995. április 20.
Dr. Dáné Tibor, az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülésének elnöke ismertette márc. 22-i vezetőségi ülésük határozatát. Az RMDSZ ún. belső választási tervét nem támogatják. A Szociáldemokrata Tömörülés ragaszkodik az RMDSZ demokratikus egységéhez. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
1995. április 20.
Ápr. 20-án megkezdődött Debrecenben az Egyetemes Magyar Református Konvent - Konzultatív Zsinat alakuló ülése, amelyen a világ magyar reformátusságát képviselő egyházi személyek vesznek részt. Az egyházi szervezet lelkészi elnökévé a küldöttek Csiha Kálmán kolozsvári püspököt választották, a világi elnök Szabó István, az Amerikai Magyar Református Egyház főgondnoka lett. A zsinat létrejöttének két "hajtómotorjaként" elismert püspök, Tőkés László nagyváradi és Hegedűs Lóránt, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke nem jutott be a vezetésbe, a küldöttek módosították az alapszabályt, létrehozták az ügyvezető elnöki tisztet. Ügyvezető elnökké Hegedűs Lórántot választották meg, Tőkés Lászlónak felkínálták a tiszteletbeli elnöki címet, de ő ezt visszautasította. Tőkés László úgy értékelte, hogy "az egyházban is visszarendezési folyamatok mennek végbe", az egyházi megújulási folyamat megtorpant. Nem fogadta el azt, hogy a Zsinat elutasította a politizálást. "Vak, aki nem látja, hogy a kisebbségi helyzetben mennyire fontos az egyháznak e politikai többletfunkcióját betölteni, éppen az emberi, a közösségi és a vallási jogok védelmében" - mondta Tőkés László püspök az MTI-nek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 22-23., Magyar Nemzet, ápr. 21./
1995. április 20.
Az SZDSZ küldöttsége /Eörsi Mátyás, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, az SZDSZ külügyi szóvivője, Bretter Zoltán képviselő és Mátrai Julianna, a párt külügyi tanácsának titkára/ romániai látogatáson volt. Eörsi Mátyás Bukarestben találkozott Melescanu külügyminiszterrel, valamint a szenátus külügyi bizottságának elnökével, Sergiu Nicolaescu filmrendezővel. Az SZDSZ küldöttsége találkozott testvérpártjaival és az ellenzéki pártokkal. A Liberális Párt`93 elítélte a kormányt és elfogadta az ET 1201-es ajánlást. /Magyar Nemzet, ápr. 20./ Az SZDSZ küldöttsége Bukarestben leszögezte: nem támogatja az etnikai alapú területi autonómiát, amely a szeparatizmus gyanúját kelti. /Magyar Hírlap, ápr. 20./
1995. április 20.
A Szocialista Munkapárthoz közel álló Vremea napilap, melyet Adrian Paunescu, a párt alelnöke szerkeszt "A hungarizmus újra faultol" című cikkében azt állítja, hogy Budapest meg akarja ismételni a párizsi értekezleten alkalmazott "becsapást" és figyelmezteti Melescanu külügyminisztert: "a hungarista dosszié változatlanul torz célokat tartalmaz.". A Jurnalul National című bukaresti lap Valentin Lipattival készített interjút A magyar irredentizmus báránybőrben címmel, ebben az 1201-es ajánlást támadta. /Magyar Nemzet, ápr. 20./
1995. április 20.
Asztalos Ferenc képviselő a 88/1993-as akkreditációs törvény következményeire figyelmeztetett: a törvény az 1989 előtt megalakult állami felsőoktatási intézményeket veszi alapul, csak az akkreditált intézmények hallgatóira vonatkozóan tartalmaz utasításokat, de a többivel nem foglalkozik. Az 1989 után alakult egyetemeken 16 866 hallgató végzett, sorsukról nem intézkedett a törvény. Erre vonatkozóan született egy tervezet, de ez nem vonatkozik a jövőre végzőkkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 20./
