udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 201 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-201
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1995. szeptember 27.

A bukaresti közélet számos ismert személyisége jelent meg Szőcs Ferenc új bukaresti magyar nagykövet szept. 27-én tartott bemutatkozó fogadásán. A vendégek között volt Petru Crisan kereskedelmi miniszter, Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatója és Virgil Constantinescu, a Tudományos Akadémia elnöke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

1995. szeptember 27.

Pintér Sándor országos rendőrfőkapitány Bukarestbe érkezett és szept. 27-én a magyar és román rendőrség közötti együttműködésről tárgyalt Dan Petrescuval, román partnerével. Az országhatárokon átnyúló bűncselekmények eredményesebb felderítéséről tárgyaltak. Pintér Sándor szept. 28-án a román belügyminiszterrel tart megbeszélést. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

1995. szeptember 27.

A tanügyi törvény elleni tiltakozássorozat bebizonyította a romániai magyarság egységes fellépését - állapította meg Horváth Andor, a Bolyai Társaság elnöke. Általában sikerült elkerülni a túlzásokat, ez alatt "az időnként felbukkanó halálvíziót, tragikus hangütést értem." A tanügyi törvényről ki kell mondani, hogy sérti az esélyegyenlőséget, az állampolgári jogot, a demokrácia elvét. A Bolyai Társaság álláspontja, hogy a romániai magyarságnak önálló iskolahálózatra van szüksége, az óvodától az egyetemig. Horváth Andor jelezte, hogy a Bolyai Társaság okt. 6-7-én tudományos ülésszakot rendez Kolozsváron, külföldi szakemberek részvételével. Budapestről többek között Kiss Gy. Csaba, Tamás Gáspár Miklós, Franciaországból Kende Péter és Karátson Endre, Bukarestről Zoe Petre, Dinu Giurescu és Andrei Plesu van a meghívottak között. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./

1995. szeptember 27.

Az új ügyvédi törvény egyik cikkelye megtiltja a civil társadalmi, nem kormányzati szerveknek, hogy jogi tanácsadást végezzenek. Az Embejogvédő Liga, a LADO eddig segített a hozzáfordulóknak, a jövőben ezt nem teheti, ezért a LADO vezetője, dr. Stefanescu-Draganesti az alkotmánybírósághoz fordult, kérve az alkotmányellenes cikkely módosítását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

1995. szeptember 27.

A Liberális Párt`93 két vezetője, Dinu Patriciu elnök és Horia Rusu Nagyváradra látogattak, ahol találkoztak a sajtó képviselőivel. A Demokratikus Konvenció, amely kissé bővített Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárttá vált, közeledik a hatalomhoz. Hasonló figyelhető meg a Polgári Szövetségnél is, állapította meg Dinu Patriciu. A valós ellenzéki erőket a Demokrata Párt és a Liberális Párt`93 jelenti. Patriciu szerint az alapszerződésben szerepelni kell az ET 1201-es ajánlásának. - Őrültség azt mondani, hogy Erdély veszélyben van, nem hiszi, hogy hétmillió román és másfél millió magyar által lakott területet veszélyeztet a szomszédos ország, írta Patriciu.- Az oktatási törvénynek nemcsak az anyanyelvű oktatással kapcsolatos része hibás, hanem számos egyéb súlyos hiányossága van. A tanügy túlközpontosított és a minisztériumnak alárendelt. Patriciu szerint az etnikai alapú autonómia és a kollektív jogok követelése túllépi az európai normarendszert, ezért szerinte "az utóbbi időben az RMDSZ károssá vált a romániai politikai életben." A "magyarság jogait sokkal inkább tudnák érvényesíteni a hagyományos pártokba beilleszkedett magyar nemzetiségű polgárok." /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./

1995. szeptember 27.

Honti Mária, a művelődési tárca közigazgatási államtitkára vezetésével magyar küldöttség érkezett szept. 27-én Bukarestbe, hogy Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu kormányfők megállapodása alapján a román tanügyi törvénnyel összefüggő kérdéseket tanulmányozzák. A magyar küldöttség a bukaresti magyar nagykövetségen az RMDSZ parlamenti frakciójának több tagjával folytatott eszmecserét. Honti Mária az MTI tudósítójának leszögezte, hogy a delegáció nem azért jött, hogy a végrehajtási rendelkezések kedvező végrehajtását elérje, hanem azért, hogy a törvény néhány alapellentmondásának, a kisebbségekre ható alapkérdésének problémáját vesse fel. Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy a hét elején Magyari Lajos szenátorral RMDSZ-küldöttség élén Budapestre utazott, mert a két miniszterelnök megegyezéséről szóló hír szerint a magyar küldöttség a törvény minél jobb alkalmazásáról tárgyalna, ezzel az RMDSZ nem értett volna egyet, mert azt a benyomást keltette volna, hogy a törvény, amely ellen a romániai magyarság tiltakozik, alapjában véve jó. Asztalos Ferenc a budapesti és a mostani megbeszélés alapján megnyugtatónak tartja a delegáció mandátumát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

1995. szeptember 27.

Az ENSZ-közgyűlésre érkezett Kovács László magyar külügyminiszter szept. 27-én félórás megbeszélést tartott New Yorkban román kollégájával, Teodor Melescanuval. A találkozón az Iliescu elnök által kezdeményezett megbékélésről volt szó. Kovács László kijelentette, hogy a magyar kormány kedvezően fogadta a megbékélés gondolatát, annál is inkább, mert az szerepel a magyar kormányprogramban. A megbékélés feltételezi a megoldatlan problémák rendezését, tette hozzá a magyar külügyminiszter, a kisebbségi jogok érvényesítése csak jogi aktussal, kötelezettséget rögzítő úton valósítható meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

1995. szeptember 27.

Debreczi Árpád és Murvai László folytatták a magyar nyelvű oktatásról szóló összegzésüket. Az 1994/95-ös tanévben 208 652 tanuló járt magyar iskolákba, közülük óvodában 47 811, elemiben 64 888, gimnáziumban 58 612, középiskolában 30 774, szakiskolában 5 780, szakképzésben 787 fő folytatta tanulmányait. Az országos adatokkal összehasonlítva kitűnik, hogy felfelé haladva egyre csökken a magyarul tanulók létszáma és arányszáma. Az elemit végzettek 47,4 %-a kerül be középiskolába /országos átlag: 56,7 %/. Az előző tanévhez képest Romániában 20 ezerrel nőtt az oktatásban résztvevők száma, a magyar nyelvű oktatás viszont 1757 tanulót vesztett az 1993/94-es évhez viszonyítva. Figyelembe kell venni, hogy az 1994/95-ös tanévben 55 000 magyar tanuló román nyelven tanult, ez a magyar diákok 25 %-át jelenti, a magyar óvodásoknak kb. 10 %-a, az elemistáknak 13 %-a, az általános iskolások 18 %-a, a középiskolások 31 %-a, a szakiskolások 64 %-a tanul románul. A románul tanuló magyar gyermekek számát csak megközelítő pontossággal tudják megadni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./ Előzmény: 1888. sz. jegyzet.

1995. szeptember 26.

Debreczi Árpád és Murvai László - az előző évekhez hasonlóan -most is közreadták a statisztikai összeállítást az elmúlt /1994/95-ös/ tanévről. Az országban 2454 óvodában és iskolában folyt magyar nyelvű oktatás, ennek 53,2 %-a /1307/ önálló magyar nyelvű intézet, 46,7 %-a pedig tagozat. Két megyében, Hargita és Kovászna megyében az önálló magyar iskolák száma meghaladja az 50 %-ot, viszont Kolozs megyében csak a 25 %-ot éri el, Brassó megyében mindössze két önálló magyar iskola van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

1995. szeptember 27.

Iliescu elnök több megbeszélést tartott Washingtonban kongresszusi tagokkal, akik konkrét esetekkel alátámasztva beszéltek arról, hogy Romániában figyelmen kívül hagyják az emberi jogokat, a szólásszabadság jogát. Iliescu azzal válaszolt, hogy jelenleg "egyoldalú" információk jutnak el a román helyzetről. A szélsőséges pártoknak a kormánykoalícióban való részvételét a kormány minél szélesebb körű nyitásával magyarázta, hozzátéve, hogy egyes pártvezetők nyilatkozataiból nem kell az illető párt szélsőségességére vonatkozó következtetéseket levonni. Iliescu tárgyalt William Perry védelmi miniszterrel, aki kifejtette a NATO-hoz való csatlakozás feltételeit, Iliescu támogatást kért a román hadsereg korszerűsítéséhez. Az üzletemberekkel való megbeszélésén romániai befektetésre invitálta őket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

1995. szeptember 26.

Sepsiszentgyörgyön leleplezték a harmadik román szobrot, Andrei Saguna, múlt században élt ortodox püspök négyméteres bronzszobrát. A városban van még a román katona és Mihai Viteazul lovas szobra. Az útikalauzokban is így fog szerepelni a jövőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Sepsiszentgyörgy lakosságának 74,8 %-a magyar nemzetiségű. /1992-es népszámlálás adata/

1995. szeptember 27.

Oliviu Gherman szenátusi elnök elutasította a kisebbségeknek adandó jogok gondolatát szept. 27-én Strasbourgban, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén mondott beszédében. A kisebbségi követelések kapcsán egyenesen a náci fajelméletre utalt. Gherman beszélt Iliescu "bátor kezdeményezéséről", a román-magyar megbékélésről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./ Ugyanezen a napon, Strasbourgban, az ET közgyűlésén felszólalt Adrian Paunescu szenátor, a román küldöttség tagja, azt állítva, hogy a jugoszláv konfliktus igazi oka: az Antall-kormány "felfegyverezte Horvátországot, hogy hatékonyabban tudja szétverni Jugoszláviát". Ebben Jeszenszky Géza játszott kulcsszerepet. Jeszenszky Géza, az ET parlamenti közgyűlésén részt vevő magyar küldöttség tagja válaszában leszögezte, hogy a magyar kormány legálisan adott el fegyvereket Horvátországnak, ráadásul 1990-ben még béke volt a térségben. Paunescu vádaskodását visszautasította Bársony András, a magyar küldöttség vezetője, és kérésére Miguel Angel Martínez úgy döntött, hogy Paunescu egyes szavait - mint az ET szellemével összeegyeztethetetleneket - törlik az ülés jegyzőkönyvéből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29., Magyar Hírlap, szept. 28./

1995. szeptember 26.

A tanügyminisztériumi akkreditációs bizottság nem adta meg a működési engedélyt a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola jogi kara számára. A döntést úgy hozták, hogy fel sem keresték az intézményt, nem tájékozódtak a helyszínen, számolt be a döntésről dr. Mester Zsolt rektor. Valószínű, hogy a korlátozó intézkedés politikai indíttatásból született. A határozat 76 diákot érint, akiknek más egyetemeken kell folytatniuk tanulmányaikat. Ezeken az egyetemeken nagy összegű tandíjat kell fizetni, ami nehézséget jelent az eddig Nagyváradon tanulók számára, mert a főiskolán nem volt tandíj. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./

1995. szeptember 26.

Kozma Szilárd közleményben jelentette be, hogy szept. 14-én este megkezdett éhségsztrájkját 12 nap után, szept. 26-án félbeszakította a következő elhatározással: a tanügyi törvényt ellenzi és nem fog nyugodni addig, amíg ezt a törvényt a román parlament újra nem alkotja. Felhívja a magyarországi politikusok figyelmét, hogy a magyar nép érdekeit mindig a magyar írók és közgondolkodók képviselték, azért a magyarságot érintő politikai döntések előtt kívánatos azok véleményét kikérni, hogy többé ilyen, a határon kívül élő magyarság létét veszélyeztető politikai alkuk, mint amilyen a tanügyi törvény kapcsán a Horn Gyula és Nicolae Vacaroiu kormányfő berni kiegyezése volt, többet ne történhessenek. Fel fogja hívni a román író- és művésztársadalom figyelmét arra, hogy 1920 után minden diktatúra felé csúszó román hatalom először a romániai magyarság jogainak megnyirbálásával, jogtalan meghurcolásával kezdte, majd a román szellemi élet meghurcolásával folytatta. Szeretné elérni, hogy a következő választáson olyanok képviseljék a romániai magyarságot a parlamentben, akik nem a hatalommal való egyezkedést keresik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 27., 627. sz./

1995. szeptember 26.

Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő szept. 26-i sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy megkapták Iliescu elnöknek a történelmi megbékélésre vonatkozó dokumentum-tervezetét, melyet a magyar fél most tanulmányoz. A szövegben nincs szó a konzulátusokról, illetve az alapszerződésről szóló tárgyalások eredményeihez való kapcsolódásról. Az alapszerződés kimunkálásába a román fél kérésére kezdtek hozzá, emlékeztetett a szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1995. szeptember 26.

Szept. 26-án Iliescu elnök Washingtonban találkozott Bill Clinton elnökkel. A félórás megbeszélés után Iliescu elégedetten szólt a két ország viszonyáról, a tárgyalások középpontjában a NATO békepartnerségi programjában való román részvétel és a kétoldalú együttműködés állt. Iliescu sürgette a legnagyobb kedvezmény állandó megadását, amit szerinte Clinton melegen támogatott. A román államfő elmondta, hogy Clinton pozitívan értékelte a gazdasági és demokratikus reformok érdekében tett román erőfeszítéseket. A találkozó az Egyesült Államok teljes nyitását jelentette Románia irányában, fűzte hozzá. Iliescu találkozott Al Gore alelnökkel is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1995. szeptember 25.

Csergő Bálint olvasói levelében /Ráteszek egy lapáttal/ Balogh Edgárt és Kacsó Sándort és a hozzá hasonlókat hibáztatta az 1945 után történtekért, szerinte ezek a kommunisták hozták a sok bajt, ők nyilvánították ki, hogy a magyarság Romániához akar tartozni. Kacsó Sándor 1947-ben Székelyudvarhelyen a megye tanárait bátorította: adják át a román államnak az iskolákat, az egyházi és művelődési szervezetek minden vagyonát, mert megvalósul a teljes egyenjogúság. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

1995. szeptember 25.

Németh János RMDSZ-képviselő szept. 25-én a parlamentben visszatért a Maros megyei tanfelügyelőség önkényes intézkedésére, amelyet egy interpelláció kapcsán Romulus Pop államtitkár törvényesnek ismert el. A pótlólagos román nyelvvizsgáról volt szó, amelyet sikeres pályázati vizsga után hat magyar anyanyelvű tanár részére rendeltek el. Szász Ferenc szerepelt a legjobban a pályázaton, ennek ellenére nem választhatott állást, mert a külön román nyelvvizsgája nem volt eredményes. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 26., 626. sz./

1995. szeptember 25.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke szept. 24-én Nagykanizsán, lakossági fórumon kijelentette, hogy az elmúlt évek magyar kormányai elszalasztották a nemzeti állapotok - és nem a határok! - helyreállításának esélyeit, nem volt átgondolt kisebbségi koncepciójuk. /Magyar Hírlap, szept. 25./

1995. szeptember 25.

A választások megnyerését, a parlamenti helyek 51 %-ának megszerzését tűzte ki választási céljául a Román Demokratikus Konvenció, jelentette be Emil Constantinescu elnök. - A parlament újabb demokráciaellenes törvény elfogadására készül, amely szerint magánszemélyeknek 48, szállodáknak 24 órán belül kellene a rendőrségen bejelenteniük az elszállásolt külföldieket. - Iliescu elnök amerikai újságíróknak elmondta, hogy a románok mindig Erdélyben éltek, a magyarok csak ide vándoroltak. Az első világháborúig nem is létezett magyar nemzet vagy Magyarország nevű állam. Kijelentette: tízmillió román él a határokon túl, de Románia nem akar minden románlakta területet magához csatolni. /Magyar Hírlap, szept. 25./

1995. szeptember 25.

Ion Iliescu elnök szept. 25-én egyhetes amerikai látogatásra indult, amelyre elkísérte Teodor Melescanu külügyminiszter, számos kormánytisztviselő és újságíró. Az államfő 1993-ban, a holocaust-emlékünnepség alkalmából járt először az Egyesült Államokban, akkor találkozott Clinton elnökkel is, 1994-ben az ENSZ közgyűlésén is folytattak megbeszélést, azonban Iliescut most hívták meg hivatalosan először a Fehér Házba. Washingtonba érkezése után Iliescu ellátogatott a kongresszusi könyvtárba és a World Watch világszervezet székházába. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

1995. szeptember 24.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke szept. 24-én meglátogatta a kórházban Kozma Szilárd költőt, aki szept. 15-én éhségsztrájkba lépett, tiltakozásul az új tanügyi törvény diszkriminatív előírásai ellen. Kozma Szilárdot szept. 23-án szállították kórházba, súlyosbodó állapota miatt. Markó Béla kérte, hogy függessze fel az egészségét veszélyeztető éhségsztrájkot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 25., 625. sz./

1995. szeptember 24.

Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az SZKT-hez intézett levelében több kérdésben is bírálta a magyar kormány magatartását: nem célravezető Horn Gyula miniszterelnök Vacaroiu kormányfővel való brünni találkozóján bejelentett azon elképzelése, hogy magyar szakértői küldöttség tanulmányozza a román tanügyi törvény végrehajtását a helyszínen. Nem ért egyet Kovács László külügyminiszterrel, hogy Romániával szemben nem használhatók "olyan kemény diplomáciai eszközök, mint a megbeszélések visszamondása vagy a politikai nyomás gyakorlása". Tőkés László sürgette az RMDSZ-t, hogy adja értésére a magyar kormánynak: határozottabb és egyértelműbb lépéseket vár el tőle. A magyar fél megengedő jellegű, hamisan konciliáns megnyilatkozásai lovat adnak Iliescu és a nacionalista román hatalom alá, miközben Romániában változatlan erősséggel tart tovább a kisebbségi magyarság elleni politikai kurzus. Bírálta "a kiváló román-magyar katonai együttműködésről szóló, nagy gonddal kialakított hiedelmet", szembe állítva azzal, hogy közben "megállás nélkül folyik a magyar többségű vidékek és települések, legfőképpen pedig Székelyföld militarizálása" az etnikai összetétel megváltoztatása céljából. Tőkés László szerint az RMDSZ-nek figyelmeztetni kellene a magyar kormányt a román katonapolitika betelepítési gyakorlatának és védelmi doktrínájának magyarellenességére, továbbá a magyar Honvédelmi Minisztériumot arra, hogy ne nyújtson támogatást a magyar települések elrománosítására. A püspök felszólította az RMDSZ-t, hogy hirdessen tanügyi válsághelyzetet, és abszolút prioritásként kezelje a romániai magyar nyelvű oktatás, illetve a kisebbségi tanügyi autonómia kérdését. Megismételte azt a nézetét, hogy a romániai magyar politizálás "bűnbeesése" a PER-tárgyalásokkal kezdődött. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ PER=Project on Ethnic Relations amerikai szervezet.

1995. szeptember 23.

Szabó Károly szenátor levelet intézett Hrebenciuc kormányfőtitkárhoz a kolozsvári Magyar Opera homlokzatára kifüggesztett magyar felirattal kapcsolatban kirobbant botrány ügyében. A szenátor kérte a kormányfőtitkárt, intézkedjen, mert ez sértheti Románia imázsát. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 23./

1995. szeptember 24.

Az RMDSZ SZKT szept. 23-24-én Gyergyószentmiklóson ülésezett. Elhatározták a Gazdasági és Szociális, illetve a Falupolitikai és Mezőgazdasági Főosztály létrehozását. Tamás László lemondott az ifjúsági alelnöki tisztségről, a helyébe Nagy Zsolt került. Az SZKT határozata értelmében a tanügyi válságbizottság tovább működik. Az SZKT meghallgatta Tőkés László tiszteletbeli elnök -távolléte miatt - levélben megfogalmazott helyzetelemzését és javaslatait. Markó Béla prioritásként jelölte meg az oktatással kapcsolatos feladatokat. Az SZKT testületileg részt vett azon a tiltakozó fórumon, amelyre a Strasbourgból visszatért Ifjúsági Karaván tagjainak gyergyószentmiklósi fogadása adott alkalmat. Az SZKT állásfoglalást tett közzé, ebben szolidaritást vállal a veszélybe került vajdasági magyarsággal. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 25., 625. sz./ Immár hagyományosan késve kezdődött Gyergyószentmiklóson az SZKT ülése, mert a képviselők késve érkeztek. A 132 tagjából estére csak nyolcvanan érkeztek meg. Másnap ugyancsak hamarabb kezdtek távozni, így a tervezett tíz napirendi pont tárgyalására nem volt mód. Buchwald Péter javasolta, hogy az RMDSZ indítson jelöltet a köztársasági elnöki választáson. Toró T. Tibor három állásfoglalást javasolt: szolidaritásvállalás a vajdasági magyarokkal, az Iliescu megbékélési nyilatkozatával kapcsolatban, a magyar kormány felhívása határozottabb fellépésre a tanügyi törvénnyel kapcsolatban. A képviselők megszavazták a javaslatot, az ülés befejezéséig csak a szolidaritási nyilatkozat készült el. - A tanügyi törvény elleni tiltakozó akcióról kiderült, hogy helyi szinten nem olyan lelkesek az emberek. A szülők és gyermekek nem akarnak konfliktust román társaikkal, a tanárok féltik állásukat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 27./

1995. szeptember 23.

Corneliu Coposu, a Nemzeti Kereszténydemokrata Parasztpárt elnöke szept. 6-án a Szabad Európa Rádió román adásában az erdélyi magyarokat "magyar származású románoknak" nevezte. Kifejtette, hogy a magyar kisebbséget a román föld ezer éven át vendégül látta, mégis hálátlanok. Hazugság, hogy bárki elrománosításukat akarta, állította Coposu. Ugyanebben a műsorban Andrei Plesu volt miniszter hasonlóképpen fogalmazott: "a magyarok már ezer évvel ezelőtt a románok közé telepedtek". - Mindketten ellenzéki politikusok, jegyezte meg Panek Zoltán. /Új Magyarország, szept. 23./

1995. szeptember 23.

Szept. 23-án Sebastian Kräuter temesvári katolikus püspök a felújítási munkálatok befejeztével megáldja a püspöki palotát, egyben megnyitja az Archívumot, a 20 ezer kötetes, teológiai műveket tartalmazó könyvtárat és a csanádi püspökség ezeréves történetét bemutató múzeumot. Szept. 24-én, az egyházmegye védőszentje, Szent Gellért napján a püspökség eredeti székhelyén, Csanádon folytatódik az ünnepség. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./

1995. szeptember 23.

Egész napos rendezvénysorozattal ünnepelte a budapesti Erdélyi Gyülekezet a nagyváradi központú Királyhágómelléki Református Egyházmegyéhez való csatlakozását. Az Erdélyi Gyülekezet 1990-ben Németh Géza református lelkész kezdeményezésére jött létre, az erdélyi menekültek, illetve áttelepültek számára. Az ünnepséget a gyülekezet telepén, a "Reménység Szigetén" tartották. Felszólalt Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára is, aki szerint Magyarországnak realista, de nem önfeladó kisebbségpolitikára kell törekednie. Az Erdélyi Gyülekezet csatlakozása a Királyhágómelléki Református Egyházmegyéhez egyházjogi és politikai szempontból is a határok légiesítését jelenti, állapította meg Zalatnay István, a gyülekezet új lelkésze, akit Tőkés László, a befogadó egyházmegye püspöke iktatott be tisztségébe. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Lerakták a gyülekezet templomának alapkövét is, az ünnepségen megjelent Tempfli József római katolikus püspök Nagyváradról, a magyarországi református egyházat Hegedűs Lóránt püspök képviselte. Szükség van a Reménység Szigetére és a civil társadalmi szervezetekre - hiszen míg máshol fölösleg, nálunk hiány van nemzeti szolidaritásból - mondta Tabajdi Csaba. Az alapkő letételekor Tőkés László elmondta, hogy az "alap, amire építünk: Jézus Krisztus", olvasható Udvardy Zoltán tudósításában. /Új Magyarország, szept. 26./

1995. szeptember 23.

Azért tette meg a történelmi megbékélésre vonatkozó javaslatát, hogy ezzel serkentse az alapszerződésről folyó tárgyalásokat, fejtette ki Iliescu elnök a Magyar Nemzetnek adott interjújában. Az alapszerződés nagyon konkrét kérdésekben meglévő nézetkülönbségek miatt akadt el, vetették fel az újságírók. Iliescu újra elvetette az ET 1201-es ajánlását: az nem jogi norma, nagyon sok állam visszautasítja, szerinte a 11-es és 12-es cikkelyének zavaros a megfogalmazása. Iliescu hangsúlyozta a tárgyalásokra való nyitottságát. "Nem látom be, miért kellene államfők, kormányfők találkozását előzetes megállapodáshoz kötni." Románia a nemzetiségeket külön státusszal, sajátos jogokkal kezeli, Magyarországon ez nem így történik. "Magyarországnak egyetlen politikája volt: a nemzeti kisebbségek asszimilálása, nemzeti azonosságuk felszámolása. 250 ezer románból, ahányan közvetlenül a trianoni szerződés után Magyarországon éltek, tízezer maradt." "...mi Romániában a legtöbbet tettük a nemzeti kisebbségekért, a nemzetközi és európai dokumentumokba foglalt szabályozásokon túlmenően is." Mindenütt "iskolák egész hálózata létezik, magyar nyelvű oktatással minden szinten, minden fokon..." A magyarországi románoknak csak a gyulai gimnáziumuk van, ahol magyarul tanítanak. "Akkor hát milyen erkölcsi alapon beszélnek a románok elnyomásáról?" A tanügyi törvényről kifejtette, hogy "ötévi viták és elemzések eredményeit összegezi, beleértve az RMDSZ és a Nemzeti Kisebbségi Tanács javaslatait..." A törvényt először alkalmazni kell és "csak néhány évi alkalmazás tapasztalata hozza magával a szükséges tökéletesítést." Arra a kérdésre, hogy mivel magyarázható a magyar kisebbség tiltakozása a törvény ellen, Iliescu azt felelte, hogy az RMDSZ kifogásai "túlzóak és nincs valóságalapjuk". A romániai magyar történelmi egyházak két hónapja levelet írtak az államelnöknek, lesz-e rá válasz, hangzott a kérdés. A kérdés nem egyszerű, válaszolta Iliescu. "A történelem kerekét nem lehet visszafordítani. És meddig menjünk vissza a történelemben a visszaszolgáltatással?" A kormányban helyet kapó Román Nemzeti Egységpárt fasiszta típusú szervezetnek nyilvánította az RMDSZ-t és el akarja távolítani a politika porondjáról, jegyezték meg az újságírók. Iliescu erre is talált magyarázatot: egy "szabad, demokratikus társadalomban a legkülönfélébb nézetek fogalmazódnak meg." Szept. 19-én fogadta el a román parlament azt, hogy súlyos börtönbüntetéssel sújtják az idegen ország zászlajának kitűzését, illetve himnuszának eléneklését. Nem mond ez ellent a megbékélésnek, tették fel a kérdést az államelnöknek. Ez olyan gyakorlatra vonatkozik, mondta Iliescu, "amely reakciót váltott ki a lakosság körében, és amely nacionalista hangsúlyt kölcsönöz bizonyos bántó megnyilvánulásoknak." A marosvásárhelyi események miatt bebörtönzött Cseresznyés Pál ügyét is felvetették, de Iliescu elutasította azt, hogy kegyelmet adjon neki. /Szényi Gábor-Lampert Gábor: Interjú Ion Iliescuval, Magyar Nemzet, szept. 23./

1995. szeptember 23.

Szept. 23-án Székelyudvarhely főterén felszentelték Márton Áron püspök /1896-1980/ szobrát, Hunyadi László szobrászművész alkotását, a szobrot Antal Mihály szabadkai öntőmester öntötte bronzba, hasonlóan Orbán Balázs szobrához. A szoboravatáson megjelent Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet is. A Márton Áron téren, Márton Áron szobránál dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta a szentmisét, majd dr. Ferenczy Ferenc, Székelyudvarhely polgármestere és Markó Béla, az RMDSZ elnöke méltatta e rendkívüli sorsú embert, aki a meghurcolást, a börtönt is vállalta. A Magyarok Világszövetsége, az RMDSZ parlamenti frakciója, a Hargita megyei tanács, az Illyés Közalapítvány, az EMKE is koszorúzott, más szervezetekkel együtt. Az ünnepen bemutatták a Márton Áronról szóló Nem mi választjuk szentjeinket című könyvet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./ Orbán Balázs szobrát febr. 4-én állították fel, ugyancsak Székelyudvarhely főterén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./ Márton Áron /Csíkszentdomokos, 1896. aug. 28.- Gyulafehérvár, 1980. szept. 29./ Csíkszeredán, majd Gyulafehérváron végezte tanulmányait, 1924-ben szentelték pappá, 1939. febr. 12-én püspökké. 1949-1955 között börtönben sínylődött, 1955-ben visszatérhetett Gyulafehérvárra, de 1967-ig házi őrizetben volt. 1968-ban kezdte meg bérmakörútjait. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./ A szoboravatás előtti napon, szept. 22-én mutatják be Székelyudvarhelyen a Nem mi választjuk szentjeinket. Áron püspök szobrának felszentelésére /Római Katolikus Főesperesség, Székelyudvarhely, 1995/ című kötetet. A százegynéhány oldalas kötet a főpásztorról szóló írásokat tartalmazza, ismertette a kiadó, Kovács Sándor székelyudvarhelyi főesperes. Dr. Jakubinyi György érsek, Lestyán Ferenc, Venczel József, Reizer Pál püspök, Lőrincz György, Benkő Samu, Fodor Sándor, Derzsy András, Kántor Lajos, Antal Árpád, Vincze Gábor és Beke György írt a kötetben, verssel tisztelgett Márton Áron emléke előtt Oláh István, Bajor Andor és Ferenczes István. A könyv tartalmazza Márton Áron 1944-es levelét, valamint az erdélyi magyarság vezetőinek a béketárgyalások előtti, 1946. máj. 5-i nyilatkozatát. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 21./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 181-201




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998