Adrian Nastase, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke vidéki körútja során élesen bírálta az egységpárti prefektusokat, ezért felmerült a kérdés, meddig támogatják még Funarék a Társadalmi Demokrácia Pártját. A Román Nemzeti Egységpárt országos tanácsülésén szidták ugyan a koalíciós partnert, de úgy döntöttek, hogy érvényben marad az együttműködési szerződés. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 6./
1996. február 6.
Ügyészségi vizsgálatot indítottak C. V. Tudor Romania Mare hetilapja ellen, mert a lap listát közölt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ tulajdonában levő szigorúan titkos dokumentumokról, melyekhez tisztázatlan úton bizonyos Diaconescu tábornok közreműködésével jutott hozzá a szerkesztőség. A közlés után Iliescu elnök nyilatkozatban szólította fel a hatóságokat: az állambiztonság veszélyeztetése miatt azonnal kezdjék meg az eljárást a lap ellen. Ezzel egyidőben Nicolae Ulieru, az SRI szóvivője közölte: a szervezet saját berkeiben is vizsgálatot indít, hogy kiderítse, kik a felelősek a bizalmas iratok közzétételéért. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 6./
1996. február 6.
Petre Roman volt miniszterelnök, a Demokrata Párt elnöke bejelentette, hogy indul az elnökválasztáson. /Bihari Napló (Nagyvárad), febr. 6./
1996. február 6.
A Le Monde febr. 5-i száma szerint Franciaország Magic-2 típusú, repülőgépről indítható rakétákat ad el Romániának. /Magyar Nemzet, febr. 6./
1996. február 7.
Románia egyértelműen elkötelezte magát a nyugati integráció mellett - nyilatkozta febr. 6-án a The Washington Times című lapnak Teodor Melescanu külügyminiszter. Melescanu elutasította, hogy Bukarest engedjen bármilyen moszkvai nyomásnak és beérje valamiféle korlátozott NATO-tagsággal. Melescanu szerint nem lehet és nincs is értelme a NATO-n kívüli biztonsági rendszert létrehozni /ezt néhány éve Nastase javasolta/. A külügyminiszter szerint a nem szláv Románia mindig is a nyugati értékrend felé vonzódott. Az ukrán-román vitákról elmondta: Románia a Kígyó-szigetet nem követeli vissza, de mivel azt az egykori Szovjetunió jogtalanul szerezte meg, a gazdasági hasznosítást rendezni kell. Bukarest ragaszkodik ahhoz is, hogy Ukrajna ítélje el a Besszarábiát neki ítélő Molotov-Ribbentrop paktumot. /Teodor Melescanu Washingtonban Bukarest nem enged a nyomásnak. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./ Arra a kérdésre, hogy amerikai nyomásra szakított-e a kormány az antiszemita és magyarellenes pártokkal, a külügyminiszter kijelentette: Alfred Moses nagykövet csupán azt mondta ki, "ami valamennyiünk fejében motoszkált. Egyetlen ország sem akar olyan színben feltűnni, hogy azt mondhassák rá: antiszemita vagy idegengyűlölő erőkre támaszkodik." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
1996. február 7.
Kolozsváron megkezdődött a bűnvádi eljárás Gheorge Funar polgármester ellen, akit az RMDSZ és a Demokratikus Konvenció tanácstagjai csalással és okirathamisítással vádolnak. /Magyar Hírlap, febr. 7./
1996. február 7.
Febr. 7-én Romániába érkezett John Shalikashvili tábornok, amerikai vezérkari főnök. A vendéget az Otopeni repülőtéren meghívója, Dumitru Cioflina tábornok, vezérkari főnök köszöntötte. Shalikashvili tábornok hangsúlyozta, hogy a megbeszéléseken áttekintik a román és az amerikai hadsereg közötti kétoldalú kapcsolatokat, valamint a békepartnerség különböző vonatkozásait. /Shalikashvili tábornok Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ Febr. 7-én érkezett Bukarestbe Hans van den Broek, az EU bizottságának felügyelője. /Magyar Hírlap, febr. 7./
1996. február 7.
1991 és 1994 között a magyar Országgyűlés által hozott kárpótlási törvények alapján több mint negyvenmilliárd forint értékű kárpótlási jegyet juttattak a határon túl élő kárpótoltaknak, így az erdélyi magyarságnak is. Idén januárban a HTMH, az Állami Privatizációs Vagyonkezelő Rt., valamint az Országos Kárrendezés is Kárpótlási Hivatal tanácskozásait követően megszületett a döntés: az anyaországi áramszolgáltató vállalatok részvényeire történő csere során a határon túli jogosultak külön részvénycsomagot kapnak. Ez pozitív diszkrimináció a határon túliak számára. A HTMH politikai, információs és kapcsolatteremtési segítséget nyújt mindehhez. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 7./
1996. február 7.
Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége febr. 7-i ülésének döntése alapján Kötő József művelődési és egyházügyi alelnök körlevelet intézett a területi szervezeteknek, javasolva, hogy márc. 15-én, a honfoglalás 1100. esztendejére emlékezve, ültessenek 11 fát, emléket állítva a magyarság megőrző erejének és szándékának. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 8. 714. sz./
1996. február 7.
Lányi Zsolt, a Független Kisgazdapárt parlamenti frakciójának szóvivője tévesen tájékoztatta az MTI-t febr. 6-án, amikor beszámolt az FKGP és az RMDSZ vezetőinek találkozójáról, illetve arról, hogy a kisgazda képviselők személyenként 10-10 ezer forintot ajánlottak fel az RMDSZ-nek. Valójában az FKGP vezetői a romániai magyar kisgazdák képviselőivel találkoztak, és a felajánlott összegből a kisgazdáknak vesznek majd technikai eszközöket. - K. Bodor András, az RMDSZ elnöki hivatala sajtóirodájának vezetője cáfolta, hogy Markó Béla bármilyen megbeszélést folytatott volna a kisgazda vezetőkkel. /Magyar Nemzet, febr. 7./
1996. február 7.
A nagyváradi Sulyok István Református Főiskola állásfoglalást adott ki a betiltott vallástanár-jogi fakultás ügyében, amely 1991 őszén létesült és 1995 augusztusában az akkreditációs bizottság nem engedélyezte további működését. A romániai magyar közösségnek égető szüksége van jogászokra. A vallásügyi államtitkárság 1991-ben tudomásul vette a jogi fakultás beindítását, ugyanakkor 1992-ben visszautasította a vallástanár-informatika szak indítását. A betiltás után a volt joghallgatók 70 %-a máshol folytatja jogi tanulmányait, többen átiratkoztak a szociális munkás szakra. A jogi fakultás betiltása nem az alacsony szakmai színvonal, hanem a hatalom kisebbségellenes politikájának következménye. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 7./
1996. február 7.
Kézdivásárhely polgármester-jelöltje a helyhatósági választáson a Budapesten jogot végzett, jelenleg Nagyváradon dolgozó Tamás Sándor. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 7./
1996. február 7.
Megszűnt az Ifi Fórum, majd a helyébe lépő If, mindkettőnek György Attila volt a főszerkesztője, aki az 1995. decemberében megjelent új ifjúsági folyóirat, a Zabhegyező főszerkesztője. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 7./
1996. február 7.
A Paraszpárt az 1938-as betiltás után, 1944 végén újra megkezdte legális működését, az 1946-os választást megnyerte ugyan, de a kommunisták meghamisították a választás eredményét, 1947-ben a párt vezetőségét és sok tagját bebörtönözték, majd kényszerlakhelyre küldték. 1989 után a párt ismét szervezkedni kezdett, Kereszténydemokrata és Nemzeti Parasztpártként bejegyeztette magát. A pártban több szárny létezik egymás mellett. vezetője 1995 novemberében bekövetkezett haláláig Corneliu Coposu volt, 1996 januárjában megválasztották utódát, Ion Diaconescut, aki Coposuhoz hasonlóan tizenöt évet töltött börtönben. Ez a párt az ellenzék legerősebb tagja, tőlük függ a Román Demokratikus Konvenció jövője. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 7./
1996. február 8.
Az RMDSZ ügyvezető elnöksége febr. 7-én elemezte Adrian Nastase képviselőházi elnök nyilatkozatát, aki feltételeket szabott az RMDSZ-nek a kormányzati munkába való bevonására: ez RMDSZ ismerje el az alkotmányt, mondjon le az autonómiaterveiről, és változtasson "természetellenesen szoros" magyarországi kapcsolatain. Az Új Magyarország munkatársa, Udvardy Zoltán kérdezte erről Takács Csabát, az RMDSZ ügyvezető alelnökét és Varga Attila képviselőt. Megdöbbentő állításokat tartalmaz Nastase nyilatkozata, állapította meg Takács Csaba. Az RMDSZ egyetlen országgal sem tart fenn "természetellenes" kapcsolatot, emellett az RMDSZ tiszteletben tartja az alkotmányt. Varga Attila elmondta, hogy Nastasének a koalíciós együttműködésre vonatkozó kijelentése kampányszerű megnyilatkozásai közé tartozik. Előtte semmilyen megbeszélés nem volt erről. /Új Magyarország, febr. 8./
1996. február 8.
A szenátus megszavazta az új titokvédelmi törvényt, amely súlyos korlátozásokat tartalmaz. Az RMDSZ szenátorai a törvénytervezet ellen voksoltak. A szöveg ezután a képviselőház elé kerül vitára. A törvény "állampolgári kötelességgé" teszi az államtitok védelmét, amelynek révén "az ország iránti hűségét" tanúsítja az állampolgár. A "szolgálati titok" kategóriája az egyes intézmények dolgozóit kötelezi titoktartásra, illetve eltilthatja a sajtót bizonyos információktól. A törvény szerint a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ellenőrzi azokat, akik államtitkokhoz juthatnak hozzá. /A szenátus megszavazta. Titokvédelmi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 9./ A román lapok szerint "az államtitok fölötti őrködésre kötelez 23 millió románt" /Adevarul/, illetve "törvényesíti a nemzeti terrort és visszaállítja a rendőrállamot" /Ziua/. Az államtitok megóvásának ellenőrzése a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ feladata, így a törvény az állampolgárokat a testületek való együttműködésre kényszeríti. A gazdasági egységekben külön osztályokat hoznak létre az államtitok védelmére, a hírszerző szolgálat által megerősített személy vezetésével. Az államtitok megsértése kettőtől hét évig terjedő börtönnel sújtható. /Magyar Hírlap, febr. 9./
1996. február 8.
Hans van der Broek, az Európai Unió biztosa romániai látogatása során Iliescu elnökkel, Vacaroiu miniszterelnökkel és Melescanu külügyminiszterrel tárgyalt, találkozott a pártok képviselőivel. Útját febr. 8-án sajtóértekezlettel zárta. Elismerően szólt arról, hogy a román törvényhozás meg akarja hozni az EU követelményeivel harmonizáló törvényeket. Politikai téren fontos a demokratikus intézmények működése, a kisebbségek jogainak és az emberi jogoknak a tiszteletben tartása. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10-11./
1996. február 8.
John Shalilakashvili tábornok, amerikai vezérkari főnök romániai látogatása befejezésekor közös sajtóértekezletet tartott Cioflina tábornokkal, a román vezérkari főnökkel, miután tárgyalt Iliescu elnökkel és Gheorghe Tinca védelmi miniszterrel. Shalikashvili elmondta, hogy a NATO-felvételnél mindegyik országot egyéni hozzájárulás alapján fogják megítélni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10-11./
1996. február 8.
Adrian Nastase, a vezető kormánypárt ügyvezető elnöke, egyben képviselőházi elnök a választási kampánnyal kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy az RMDSZ kinyilvánította a kormányzásban való részvételi szándékát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke a BBC-nek nyilatkozva hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem felajánlotta a kormányzásban való részvételt, csak nem zárta ki ezt az eshetőséget. Feltételként szabta, hogy az együttműködésre számító politikai párt biztosítsa a magyarság sorsának rendezését és határolja el magát az olyan szélsőséges, nacionalista alakulatoktól, mint a Román Nemzeti Egységpárt, a Nagy-Románia Párt és a Szocialista Munkáspárt. /Népszabadság, febr. 8./
1996. február 8.
Román-magyar viszonylatban semmiféle megbékélésről nem lehet beszélni akkor, ha a romániai magyar kisebbség kérdését megkerüljük - mondta Göncz Árpád Davosban, a világgazdasági fórumon. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
1996. február 8.
Románia lakossága 1990 és 1994 között becslések szerint 150 ezer fővel, ezen belül 1992 és 1994 között 100 ezer fővel csökkent, írta az Adevarul febr. 7-i számában Vasile Ghetau egyetemi tanár, aki nemzetiségekre lebontva elemzi az 1992. évi népszámlálástól 1994. év végéig megmutatkozott népességfogyatkozást. Az 1992. jan. 7-i népszámlálás adatai szerint a 22,81 millió fős romániai lakosság megoszlása: románok 20 408 500 fő (89,5 százalék), magyarok 1 625 000 fő (7,1 százalék), romák 401 100 fő (1,8) százalék, németek 119 500 fő (0,5 százalék), ukránok 65 800 fő (0,3 százalék), más nemzetiségek 190 200 fő (0,8 százalék). 1995. január 1-jére ezek az adatok a következőképpen változtak: összlakosság 22 712 400 fő. A megoszlás: románok 20 370 000 fő (89,7 százalék) magyarok 1 586 000 fő (7 százalék), romák 408 100 fő (1,8 százalék), németek 96 300 fő (0,4 százalék), ukránok 66 400 fő (0,3 százalék), más nemzetiségek 185 600 fő (0,8 százalék). A román lakosság csökkenése 39,7 ezer fő volt, a magyaroké 39,1 ezer, a németeké 23,2 ezer, a romák száma 7 százalékkal nőtt, az ukránoké 0,6 százalékkal gyarapodott, míg a többi nemzetiségek összlétszáma 4,6 százalékkal csökkent. A román népesség csökkenésének oka a kivándorlás, a csaknem 40 ezer fős létszámapadásból 34 ezer ebből következik. A magyar lakosság fogyásának elsődleges oka a magasabb halandósági arány: a románoknál ez 11,6 fő volt 1000 főre számítva, a magyaroknál 14,7 fő 1000-ből. A romániai magyarság 39 ezer fős létszámcsökkenéséből 30 ezer adódik abból, hogy a halálozási arányszám meghaladja a születésit. /Csökken a lélekszám. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./ Gyarmath János is foglalkozott a fogyás tényével. A magyar kisebbség halálozási arányszáma /14,7 ezrelék/ magasabb az országos átlagnál /11,6 ezrelék/. Emellett az elvándorlási kedv sem csökkent. /Gyarmath János: Fák és családfák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10-11./
1996. február 8.
Bódog Erzsébet, a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöke számolt be idei programjukról, hangsúlyozva, hogy a honfoglalás millecentenáriumának megünneplése egész évre kiterjedő eseménysorozatot jelent, ennek érdekében felhívást intéztek a megye minden magyarlakta településéhez. Terveikben szerepel egyes helységek monográfiájának elkészítése, felvételek, filmek, írásos és tárgyi emlékek gyűjtése, előadások és vetélkedők szervezése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
1996. február 8.
A 300 tagot számláló Kölcsey Véndiák Szövetség Szatmárnémetiben tisztújító közgyűlést tartott. Rendezvényeik bevételéből több mint egymillió lejt utaltak át a Kölcsey Alapítványnak és ugyanennyit a Rákóczi György Kollégium építésére. A tiszteletbeli elnök továbbra is Ligeti Zoltán nyugdíjas tanár, ügyvezető elnök Grebar Miklós. A szövetség ötödik véndiáktalálkozóját júl. 13-án rendezi meg, a Kölcsey Líceumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./
1996. február 8.
A testvérvárosi kapcsolatok lehetőségével élve Szolnok polgármestere, Várhegyi Attila levélben fordult Cristian Anghelhez, Nagybánya polgármesteréhez, hogy tájékoztatást kérjen, miért szűnik meg három ottani iskola 1-8. osztályában a magyar nyelvű oktatás. /Magyar Nemzet, febr. 8./
1996. február 8.
A kisgazdapárt országgyűlési képviselőcsoportja politikai vitanapot kezdeményezett a határon túli magyarok autonómiájának kérdésében. Az ehhez szükséges 76 aláírást össze is gyűjtötték, azonban febr. 8-án házbizottsági ülésen Gál Zoltán házelnök váratlan bejelentést tett: az MSZP-s aláírók zöme visszavonta aláírását. Az FKGP képviselői megdöbbenéssel fogadták a döntést. Lányi Zsolt frakcióvezető-helyettes szerint összeegyeztethetetlen a képviselői magatartással, hogy a nemzeti kérdésben tett támogató aláírást frakciófegyelemből visszavonják. Kósa Ferenc MSZP-s képviselő nem vonta vissza aláírását. /Új Magyarország, febr. 9./ Szekeres Imre, az MSZP képviselőcsoportjának vezetője elmondta, hogy a vitanappal kapcsolatban jogos problémák merültek fel. Szerinte a vita nem szolgálná a határon túli magyarság érdekeit, hanem hátrányosan érintené őket. /Népszabadság, febr. 9./
1996. február 8.
Tamás Sándor főszerkesztő nyilatkozott folyóiratáról, a nagyváradi Magyar Kisebbségről. A Magyar Kisebbség 1922-ben jelent meg először és 21 évfolyamot élt meg. Jakabffy Elemér és társai adták ki Lugoson. Tamás Sándor társaival úgy döntött, hogy újraindítja a folyóiratot. A lap kiadója Szőcs Géza. A szerkesztőség tagjai többségében fiatalok. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 8./
1996. február 8.
A kormány szócsöve, a bukaresti Vocea Romaniei febr. 9-i száma "Az álcivilizációk milleniuma" címen emlékezett a magyar honfoglalásra. Dr. Augustin Deac írása szerint "A mai magyarok ősei által elkövetett összehasonlíthatatlan kegyetlenségeket döbbenetes szavakkal írta le számos nyugati keresztény személyiség, az emberi faj legsötétebb vonásaival ábrázolva őket." "Íme, ez volt az igazi módja annak, ahogy a magyarok megkezdték az európai keresztény civilizáció védelmére irányuló tetteiket." A magyarok A magyarok betelepedése a Duna középső medencéjébe, "mint egy viperafészekbe", a századok során "a legsovénebb faji kizárólagosságra", gyűlöletre, vérre és egyes békés népek fölötti uralomra vezetett, valóságos "istenverést jelentett számukra, évszázadokon át csak nyugtalanságot, rémületet, bánatot és gyászt, sok gyászt okozott nekik". /A kormánylap a honfoglalásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 12./
1996. február 9.
Febr. 9-én Bukarestben megkezdődött a román Helsinki Bizottság által szervezett, "A román-magyar viszony helye az euro-atlanti integrációs folyamatban" című kétnapos konferencia. A román, illetve a magyar kormány részéről megjelent Marcel Dinu, illetve Szent-Iványi István külügyi államtitkár, továbbá több magyarországi politikus, illetve kutató, szakértő, így Molnár Gusztáv, a Teleki László Közép-Európai Geopolitikai Kutatóintézet munkatársa, Bíró Gáspár, az ENSZ és az ET szakértője, továbbá más országok szakértői. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 9., 715. sz./ A konferencián Gellért Kiss Gábor, az Országgyűlés emberi jogi bizottságának elnöke és Németh Zsolt Fidesz-képviselő, bizottsági tag is részt vesz. /Magyar Nemzet, febr. 9./
1996. február 9.
Febr. 9-én a Román Rádió épületében a politikai pártok képviselői és az elekronikus média vezetői találkoztak. A megbeszélés témáját a választási kampány idején készülő rádióműsorok képezték. A pártok képviselői nem értettek egyet a rádió vezérigazgatójával, miszerint a kampány ideje alatt szüneteltetni kellene a pártok jelenleg sugárzott műsorát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), febr. 12., 716. sz./
1996. február 9.
Kovács László külügyminiszter az MTI-nek adott nyilatkozatában cáfolta a bukaresti Adevarul állítását, miszerint a magyar kormány nem akarja a megállapodás akadályainak elhárítását. A román napilap olyan kijelentéseket tulajdonít neki, amelyeket sohasem tett. - A magyar kormány az elmúlt másfél év során konkrét lépésekkel bizonyította, hogy rendezni kívánja viszonyát szomszédaival. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./
