Csíkszeredában ápr. 30-án hajnalig tartott a vita arról, hogy ki legyen az RMDSZ polgármester-jelöltje. Először holtversenyben Buzás Lászlót és dr. Csedő Csaba jelenlegi polgármestert jelölték , végül Buzás László lett az RMDSZ jelöltje. Buzás László közgazdász, 1983. febr. 28-án államellenes összeesküvés vádjával letartóztatták, a vád az volt, hogy az előzőleg letartóztatott Borbély Ernővel együtt kisebbségi jogvédelmi szerveztet akartak létrehozni. Buzás 1987. febr. 25-én szabadult, majd 1989-ben - Borbély Ernőt követve - Magyarországra települt. Mindketten 1990 tavaszán tértek vissza. A városban más magyar jelöltek is vannak: Rákosi Zoltán a Tömörülés Csíkszeredáért jelöltje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./
1996. április 30.
A határon túli magyar irodalom megfelelő magyarországi terjesztése érdekében információs bázist kell létrehozni, amely a Magyar Írószövetségen belül is működhetne, jelentette ki Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke ápr. 28-án, a III. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál keretében megrendezett határon túli magyar kiadók találkozóján. Káli Király István, a Romániai Magyar Könyves Céh elnöke elmondta: elhatározták, hogy a magyarországi támogatásban részesülő könyvekből 50-100 példányt eljuttatnak a magyar könyvtáraknak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
1996. április 30.
Rólunk mindenki megfeledkezett, mondják Petrozsényban, nem lehet kapni a Romániai Magyar Szót, a könyvesboltba sem jutnak el a magyar könyvek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
1996. április 30.
Oláh Tibor műfordító, a marosvásárhelyi Színművészeti Főiskola Szentgyörgyi István tagozatának tanára 75 éves korában, ápr. 30-án váratlanul elhunyt. Egyik utolsó interjújában elmondta, hogy Észak-Erdély minden magyar iskolájában kötelező volt a román nyelv oktatása, ugyanúgy Felvidéken a szlovák, Délvidéken a szerb. Emlékeztetni szeretné a szélsőséges románokat, hogy a Horthy-rendszerben, Észak-Erdélyben minden iskolában kötelező módon oktatták a román nyelvet. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 3-9./ Oláh Tibor /Naszód, 1921. márc. 26. - Marosvásárhely, 1996. ápr. 30./ francia-olasz szakos diplomát szerzett, 1956 óta tanított a főiskolán. Olasz, francia és román nyelvből fordított regényeket, színműveket.
1996. április folyamán
A Nyárádszeredai kis falut, Székelytompát mutatja be a Bekecsalja. A kiadvány másik írása a millecentenáriummal foglalkozott, néhány nevezetes évszámot említve. 1590-ben jelent meg az első teljes magyar bibiafordítás, Károli Gáspár munkája. "A világ első hét nemzete között vagyunk, akik anyanyelvükre fordítják a Szentírást. /Bekecsalja. A Bocskai István Közművelődési Egyesület és Alapítvány alkalmi kiadványa, Nyárádszereda, II. évf., 3. sz., április./
1996. április folyamán
A Művelődés melléklete, a Könyvesház régen nem jelent meg, 1995 végén napvilágot látott egy összevont 1993-1994-es szám, majd - kihagyva az 1995. évet - 1996-ban megjelent az első száma. A Könyvesházat ezentúl Sepsiszentgyörgyön szerkeszti az EMKE Könyvtári Szakosztálya. Ebben a számban a megjelent könyvek listája szerepel, továbbá a Pallas-Akadémia Kiadót (Csíkszereda) Kozma Mária szerkesztő, a Trisedes Press Kiadót (Sepsiszentgyörgy) Gajzágó Márton igazgató mutatta be./Könyvesház (Sepsiszentgyörgy), VI. évf. 1. sz., április/
1996. április folyamán
A Ceausescut kiszolgáló, 1989 után pedig az új rezsimet szolgáló Hajdu Győző saját lapjában, a kétnyelvű Együtt /román változata: Impreuna/ folyóiratában megemlékezik arról, hogy öt éve, 1991. ápr. 25-én alakult meg Bukarestben az Együtt-Impreuna Művelődési és Baráti Társaság. Ez a "társaság" adja ki az Együtt lapot. Természetesen a kormány fizeti a folyóiratot, ezt az impresszumban is feltüntetik: "Lapunk a Kultúrminisztérium anyagi támogatásával jelenik meg. Hajdu Győző lapja dühödten támad minden magyar kezdeményezést és kiáll a szélsőséges, xenofób, kisebbségellenes Adrian Paunescu és gyűlölködő lapjai, a Vremea, a Totusi iubirea mellett. Ízelítőül idézet Hajdu Győz folyóiratából: a Romániai Magyar Szó és az Orient Expressz "a hazai magyar extremizmus két főfészke" aljas rágalmakat terjeszt Adrian Paunescuról és róla /Hajdu Győzőről/, azonban ő nem reagál a mocskolódásokra. Õt nem érdekli, írja, "e lapok RMDSZ-láncon tartott skriblereinek a habzószájú ugatása, undorító magyar szájhősködése." Hajdu Győző - akárcsak a román kormánylap és más lapok - néhány gyűlölettől elvakult RMDSZ vezérről, ezek uszító propagandájáról beszél. Szerinte Paunescu "Európa-szerte ismert és megbecsült költő, kiemelkedő politikai személyiség. - Végig lehetne idézni, hogy támadja az RMDSZ-t, támadja Markó Bélát és - hasonlóan a kisebbségellenes román lapokhoz - azt írja, hogy egyre többen kiábrándulnak az RMDSZ-ből, szembefordulnak az RMDSZ "Románia területi integritása szétzúzására törő akcióival és diverzióival"... /Együtt (Bukarest), ápr. - VI. évf., 4. szám. Főszerkesztő: Hajdu Győző, szerkesztőségi főtitkár: Antal András, rovatvezető: Várdai Ferenc. /
1996. április folyamán
Második éve jelenik meg a Pulzus gazdasági hetilap. Kiadja a Pandion Ktf, igazgatója Vass Dénes. A székelyudvarhelyi lap vezető szerkesztője Koszta Nagy István, az olvasószerkesztő Fábián Lajos. A lapot Csíkszeredában nyomtatja az Alutus Rt. Ebből a számból megtudhatjuk, hogy a lej tovább romlik, ezt mutatja a dollárhoz visznyított aránya. 1995 október elején egy dollár 2128 lejt ért, 1996 áprilisában már 2924 lejt. /Pulzus (Székelyudvarhely), ápr. 18-24. - II. évf., 15. sz./
