Máj. 17-én, a temesvári FUEV-kongresszus második napján Béres András, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke az új tanügyi törvény negatív hatásairól beszélt. Este Markó Béla elnök jelenlétében, újságírók részvételével Markó Attila bemutatta az RMDSZ autonómia-elképzelését. Máj. 18-án Temesváron véget ért az Európai Népcsoportok Föderatív Uniójának /FUEV/ a kongresszusa. A FUEV felvette tagjai sorába a KMKSZ-t /Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetséget, a szlovákiai Együttélést és a vajdasági VMDK-t. A FUEV Christoph Pan helyébe, aki már korábban bejelentette visszavonulási szándékát, a svájci rétoromán Arquint Romedit választotta elnöknek. Az egyik alelnök továbbra is a Svájcban élő Komlóssy József. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 783. sz./ A kongresszus kezdeményezőiként természetesnek tartottuk volna, nyilatkozta Markó Béla, hogy a hivatalos nyelvek egyike a magyar legyen. A román kormány képviselői azonban kijelentették, hogy ez műszaki nehézségekbe ütközik. Azt sem sikerült elérni, tette hozzá Bodó Barna, hogy a kongresszus a kollektív jogokkal és az autonómiával foglalkozzon. Mindezek miatt az RMDSZ FUEV-kapcsolattartója, Pillich László lemondott tisztségéről, és a kialakult helyzetért az RMDSZ vezetőségét hibáztatta. Christoph Pan FUEV-elnök megnyitójában Tőkés Lászlót az európai szabadság szimbólumának nevezte. Markó Béla magyarul, tolmács segítségével mondta el beszédét. Tőkés László püspök a román kisebbségpolitika eredményeit számadatokkal jelenítette meg: 1920-ban Erdély lakosságának 46 százaléka tartozott a nemzeti kisebbségekhez, jelenleg pedig ez az arány 20 százalékra esett. Egyedül a kisebbségi autonómia szavatolhatja jogainkat, hangsúlyozta a püspök. A román kormány tájékoztatási hivatala nyomtatott propagandaanyagokat és videokazettákat osztogatott, melyek "integrálódás vagy elszigetelődés" címen vázolták a romániai kisebbségek perspektíváit. Az RMDSZ is osztogatta nyomtatványait. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 22./ Tőkés László hangsúlyozta, hogy kénytelen továbbra is kisebbségi jogfosztásról beszélni. Az asszimilációs politika az "egységes román nemzetállam" alkotmányos elve alapján az ország lakosságának homogenizálását tűzte ki. A pánromán politikai kurzus eredményeképpen 75 év alatt a magyar nemzeti közösség lélekszáma Erdélyben 1 663 ezer főről 1 603 ezer, aránya pedig 32 %-ról 21 %-ra csökkent, a közel 800 ezres német népcsoport alig 100 ezerre olvadt, miközben a román lakosság aránya az asszimilációs és a betelepítés következtében 2 829 ezerről 5 671 ezer főre ugrott, aránya 54 %-ról 74 %-ra nőtt. A román hatalom a FUEV ülése alkalmából is el akarja hitetni külföld előtt, hogy méltányosan oldja meg a nemzetiségi kérdést, legfeljebb az ún. "szélsőséges" nacionalista erők akadályozzák ennek megvalósulását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
1996. május 18.
A neves magyar kisebbségi politikus, Jakabffy Elemér születésének 115. évfordulóján Szatmárnémetiben máj. 17-én a római katolikus püspökségen harmadszor rendezték meg a püspökség és a Kölcsey Kör szervezésében a Jakabffy-napokat. A kárpát-medencei tudományos tanácskozás címe, illetve témája: Nemzetiségi társadalom és intézményrendszere. Az előadók között volt Tabajdi Csaba politikai államtitkár, Törzsök Erika, a HTMH alelnöke, Szépfalusi István, a bécsi Bornemissza Péter Társaság elnöke, Kreczinger István, a Bocskay Szövetség elnöke, Dudás Károly, a Vajdasági Művelődési Szövetség elnöke és Tóth Mihály, az Ukrajnai Művelődési Szövetség elnöke. A tanácskozáson felszólalt kutatók: Bárdi Nándor (Solymár), Vince Gábor (Szeged), Tamás Sándor (Nagyvárad, a Magyar Kisebbség főszerkesztője), Székely István (Kolozsvár), Bakk Miklós (Lugos) és Davide Zaffi (Trento). A dél-tiroli Davide Zaffi megtanult magyarul, értekezését is magyarul olvasta fel. Úgy látja, hogy az erdélyi eset bonyolultabb, mint a dél-tiroli, s az ottani modell csak a közigazgatásban alkalmazható, a romániai magyaroknak inkább a svájci kantonok mintáját kell alkalmazni. Másnap, máj. 18-án megkoszorúzták Jakabffy sírját és az ugyancsak eltemetett Paretz György /a Magyar Kisebbség volt munkatársa, a Magyar Közösség egykori főtitkára/ sírját. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 16., máj. 22./
1996. május 18.
Tizedik alkalommal rendezték meg a Gyergyói-medence egyházi kórustalálkozóját máj. 18-án, Tekerőpatakon. A medence kórusain kívül fellépett a borszéki és maroshévízi kórus, valamint a magyarországi Biharnagybajom kórusa is. Mindegyik énekkar faluja népviseletében lépett fel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
1996. május 18.
A vezető kormánypárt, a Társadalmi Demokrácia Pártja máj. 16-i vezetőségi ülésén úgy döntött, hogy felmondja a kormánykoalíciós megállapodást a Funar vezette Román Nemzeti Egységpárttal. /Magyar Hírlap, máj. 18./
1996. május 18.
A Mátyás-szobor szomszédságában volt a kolozsvári Helikon szerkesztősége, nyilatkozott Szilágyi István főszerkesztő, most azonban Funar polgármester intézkedésének köszönhetően kiköltöztették őket, ugyanúgy a Korunk szerkesztőségét, most a Szamos partján, a Iasilor utcában vannak, egy udvarban a Korunkkal. A Helikon előde, az Utunk hetilap szerkesztői között kiválóságok is voltak, mint a régi "helikonosok" /Erdélyi Helikon folyóirat/, Kós Károly, Kiss Jenő, Horváth István, Létay Lajos, Asztalos István. Generációváltás is volt, a laphoz került az évek során Szabó Gyula /Kossuth-díjra javasolt, de meg nem szavazott prózaíró/, Fodor Sándor, Bajor Andor, Bálint Tibor. A Forrás-nemzedék egyes tagjai is az Utunkhoz kerültek, emlékezett Király László, a Helikon főszerkesztő-helyettese. Két éve a legfiatalabb korosztály önálló oldalt kapott Serény Múmia címmel. A lapgazda a Romániai Írószövetség, súlyosak az anyagi gondok. Volt olyan időszak, amikor a kilenc főállású szerkesztő kilenc hónapon át nem kapott fizetést. /Bágyoni Szabó István: Műhelylátogatóban Kolozsvárt. /Új Magyarország, máj. 18./
1996. május 18.
Átadták a Kolozsvári Írók Társaságának 1995-re szóló díjait. A díjazottak között egy magyar is van, Király László, aki Beűzetés című verskötetéért (Mentor Kiadó, Marosvásárhely) részesült ebben a kitüntetésben. /Irodalmi díjak ? 1995. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./
1996. május 19.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi szakosztálya máj. 18-19-én Székelyudvarhelyen tartotta vándorgyűlését. Egyed Ákos szakosztályi elnök mondott megnyitót, majd tizenöt előadás hangzott el. Máj. 18-án a történelmi tudat kialakításáról és a hazai történelemoktatásról folyt a kerekasztal-beszélgetés. A néprajzi-nyelvészeti-irodalmi szekció kihelyezett ülését Székelykeresztúron tartották. meg.
1996. május 19.
Székelyudvarhelyen júl. 19-én rendezték meg a Romániai Magyar Közgyűjteményi Dolgozók III. találkozóját. Megbeszélték az erdélyi magyar vonatkozású közgyűjteményeket számba vevő, lexikonszerű kötet összeállítását. A gyűlés mintaszerű megszervezése a Zepeczaner Jenő vezette Haáz Rezső Kulturális Egyesületet dicséri. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
1996. május 20.
Máj. 20-án a képviselőház elfogadta azt a törvényjavaslatot, hogy a 118/1990-es törvényben előírt határidőt módosítsák, így a volt hadifoglyok kérelmeiket 1997. dec. 31-ig nyújthatják be. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 21., 784. sz./
1996. május 20.
Dumitrascu kormánypárti szenátor máj. 20-án a szenátusi ülésen kijelentette: "ami nem sikerült" az 1989 decembere előtti önkényuralomnak, s "ami nem sikerült Iliescu diktatúrájának", azt elvégezte az RMDSZ. Európa közepén kiirtott egy népcsoportot, a székelyeket. Levonta a következtetést: "Az RMDSZ a székelyek sírásója". Dumitrascu felszólította a székelyeket: "segítsenek a román államnak az RMDSZ szétzúzásában". Szerinte az RMDSZ totalitárius szervezet, amely 1,6 millió állampolgárt foszt meg a szabad választás jogától. A szenátor szavaiból kiderült, hogy létezik egy terv, egy kormányprogram az RMDSZ megsemmisítésére. - Ugyanezen a napon, 20-án a szenátusban visszatértek a háborús veteránok ügyére. Nemrég egységesítették a joggyakorlatot, az igazságszolgáltatásban nem lehet különbséget tenni aszerint, hogy a veterán melyik hadseregben harcolt, most a hadügyminiszter megkülönböztetést eredményező parancsot hozott: igazoláskor elő kell teremteni a katonai okmányokat is. Hajdú Gábor szenátor interpellációjában kérte a parancs visszavonását. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
1996. május 20.
A tanügyminiszterrel való megbeszélésen, melyen Markó Béla elnök, Magyari Lajos szenátor és Asztalos Ferenc képviselő vettek részt, tisztázódott, hogy idén is lehetőség nyílik az anyanyelven való felvételizésre azokból a tárgyakból, amelyeket a jelentkezők ezen a nyelven tanultak. Erről Liviu Maior miniszter körlevelet bocsátott ki. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 20., 783. sz./
1996. május 20.
Máj. 20-án Bukarestbe érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
1996. május 20.
Válságanalízis címen írt lehangoló összefoglalót a Fagyöngyről, /Kortárs romániai magyar költők antológiája/ Plainer Zsuzsa. Válságban van a társadalom, a világ, a művészet és az ember is, vallják az antológia költői, de a több mint száz vers közül alig néhány próbál kiutat találni. Az egyik lehetséges megoldás az irónia lenne, a másik a szerepjáték. Pleiner Zsuzsa megállapította, hogy "elterjedőben van a trágárság kultusza, amely ellen, ha szót emelünk, legjobb esetben egy jólirányzott "mindent szabad" lesz a válasz, amely - gondoljuk meg - maga is konvenció." A Fagyöngy szerzői önálló költői nyelvet próbálnak létrehozni, de a végeredmény - kérdéses. A kötetben rengeteg az "áthallás", ismert költők verseire emlékeztető részlet. Súlyosabb gond a képzavar, erre is hozott példákat a recenzens. Szeretném hangsúlyozni, írta, hogy számomra a művészet nem pusztán technikai kérdés, ennek ellenére "úgy gondolom, hogy a homályos, zavaros fogalmazás igen ritkán mondható erénynek, különösen ha nem hordoz semmi funkciót. - "Posztmodern ide, posztmodern oda, nekem mindig gyanús, ha a szerző magyarázza műveit..." /Helikon (Kolozsvár), máj. 20./ Az ifjú írónemzedék orgánumában, a Helikon Serény Múmia című mellékletében dühödten elutasították a trágársággal szembeszálló kritikát. Sántha Attila például Berszán István kritikáját /Hümért leb...ák, vagy a "Sire"-t kutyaharapással, Látó (Marosvásárhely), 1995/1/ egyszerűen pamflettnek nevezte. Berszán István Orbán János Dénes Hümériád című kötetéről írt elmarasztalóan. Sántha Attila szerint viszont Orbán János Dénes kiváló költő, betört a magyar irodalom élvonalába, hiszen vereseit olyan tekintélyes folyóiratok közlik, mint a Nappali Ház vagy a 2000. Legfeljebb a bigott vallásos körökben járatta le magát. Sántha Attila elítélően idézte Berszán Istvánt, aki szerint "a mindenkori költészet - megnyilatkozásként - valamiképpen mindig vallomás: a léleknek és a világnak /.../ mélyrétegei fakadnak fel benne." /Helikon (Kolozsvár), 7. sz., ápr. 5./
1996. május 20.
Új székházba költözött Brassóban a BRAMIK /Brassói Magyar Iparosok és Kereskedők Egyesülete, elnöke, Kovács Sándor személyében állandó alkalmazottjuk is van. Az egyesületnek közel nyolcvan tagja van. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 20./
1996. május 21.
Máj. 20-án Bukarestbe érkezett Daniel Tarschys, az Európa Tanács főtitkára. A politikus a Vocea Romaniei számára adott interjúban kifejtette: "Vannak problémák a helyi vezetés síkján, vannak a kisebbségekkel kapcsolatos vonatkozások, és jól ismertek a gyermekvédelem problémái, vagy az igazságügyi rendszer reformjának gondjai. Az Európa Tanács segítséget kíván nyújtani e problémák megoldásához." /Bukarestbe érkezett Daniel Tarschys, az ET főtitkára. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./Máj. 21-én Daniel Tarschys, az Európa Tanács /ET/ főtitkára Bukarestben találkozott a parlamenti pártok képviselőivel. A találkozón az RMDSZ képviselői szóvá tették, hogy Románia nem mindenben teljesítette 1993-as, az ET-be teljes jogú tagként való felvételekor vállalt kötelezettségeit. Említették a tanügyi törvény diszkriminatív intézkedéseit, hangsúlyozták, hogy az RMDSZ továbbra is szükségesnek tartja Románia monitorizálását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 785. sz./ Daniel Tarschys, az ET főtitkára máj. 20-án érkezett Bukarestbe, Melescanu külügyminiszterrel áttekintette az ET-ben való román részvétellel kapcsolatos kérdéseket, máj. 21-én fogadta a főtitkárt Iliescu elnök. /Egy szuszra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./ Tarschys bukaresti sajtóértekezletén arra kérdésre, hogy kötelező-e Románia számára az ET 1201-es ajánlása, azt felelte, hogy Románia ezt vállalta az ET-be való fölvételénél. Tarschys a kisebbségi jogok védelmét az Európa Tanács egyik fő feladatának nevezte /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
1996. május 21.
Daniel Tarschys, az ET főtitkára részt vett Demokratikus biztonság koncepciója című nemzetközi szeminárium máj. 21-i megnyitóján, melyen Iliescu elnök mondott beszédet. Iliescu kifejtette, hogy a demokratikus biztonság koncepciójának megvalósítása részévé válik az európai építésnek. Az államok szuverén akaratuk kifejezéseként, közvetlen tárgyalások révén elfogadhatnak határváltozásokat. /Magyar Hírlap, máj. 22./
1996. május 21.
Sántha Pál Vilmos, Hargita megye tanácsának elnöke is nyílt levélben /Hargita Népe közölte/ cáfolta meg a "Székelyföldről elűzött románok szervezetének " koholmányait, akik Iliescu elnökhöz is eljutottak. Az "elűzöttek" jelentős kártérítést követelnek. Sántha Pál Vilmos rámutatott arra, hogy senkit sem űztek el, hanem azok hagyták itt a megyét, akiket erőszakkal helyeztek ide. Hargita megyében a románok lélekszáma növekedett, létszámuk közel áll a 49 ezerhez, ebben még nincsenek benne az utóbbi két-három évben Hargita megyébe helyezett katonatisztek, rendőrök, csendőrök, tűzoltók és mások. /Új Magyarország, máj. 21./
1996. május 21.
Az RMDSZ Maros megyei szervezete máj. 21-én Marosvásárhelyen politikai fórumot rendezett, ahol a város polgármester-jelöltje, Fodor Imre mérnök bemutatkozott. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 22., 785. sz./
1996. május 21.
Máj. 21-én nyílt meg Bukarestben az első román-magyar vegyesbank, a Pater Bank, elnök-vezérigazgatója Péter László, a román ügyvezető igazgató Emanuel Odobescu. A megnyitás alkalmából a bukaresti Intercontinental Szállodában ünnepi fogadást rendeztek, melyen megjelent a román és magyar bankvilág, a gazdasági, kulturális és politikai élet többszáz képviselője. A bank megnyitásának jelentőségét méltatta - többek között - Oliviu Gherman, a román szenátus elnöke is. A fogadáson megjelent Melescanu külügyminiszter, számos román bank vezetője, az RMDSZ képviselői, továbbá üzletemberek voltak jelen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ Az első magyar-román vegyesbank, a bukaresti székhelyű Pater Hitelbank 99,99 százalékban a Budapest Bank tulajdonában áll. Az új bank mindenekelőtt a két ország között erőteljesen fejlődő kereskedelmi kapcsolatokat, a Romániában működő mintegy ezerhétszáz magyar-román vegyes vállalatot hivatott szolgáltatásaival ellátni. A jövőben új fiókok létrehozását tervezik Marosvásárhelyen és Nagyváradon is. /Megnyílt a Pater Hitelbank. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 22./
1996. május 21.
A nagyváradi Erdélyi Napló hetilap munkaközössége 22 aláírással felszólította Szőcs Gézát, hogy a továbbiakban ne szerepeljen főszerkesztői státussal a lapnál. Követelték, hogy mondjon le a lap feletti tulajdonjogáról és adja át azoknak, akik biztosítani tudják a kiadás feltételeit. A beadványra Szőcs Géza azzal válaszolt, hogy a kiadót "ellenséges politikai erők meg szeretnék semmisíteni" és felszólította a munkatársakat, nyilatkozzanak, hajlandók-e tovább is a vezetésével működő lapnál dolgozni. /Szerkesztőlázadás az Erdélyi Naplónál. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ Kilenc szerkesztő megtagadta ezt a nyilatkozatot. Szőcs Géza kitért arra a vádra, hogy tarthatatlanok az anyagi viszonyok az Erdélyi Naplónál, közölte a kilenc kilépő újságírónak az utóbbi négy hónap alatti keresetét. A hetilap kilenc munkatársának névsora: Ferencz Zsuzsanna, Matekovits János, Kinde Annamária, Papp Sándor Zsigmond, Simon Judit, Szőke Mária, T. Szabó Edit, Varga Eleonóra, Telegdi Gyula. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./ Szőcs Géza megtiltotta ennek a kilenc újságírónak a szerkesztőség berendezéseinek használatát. /Magyar Hírlap, máj. 20., - A megindult vita után Szőcs Géza másik lapja, a Kelet-Nyugat folyóirat bejelentette megszűnését. Indig Ottó főszerkesztő búcsúzó vezércikkében a kiadót tette felelőssé a megszűnéséért. Szőcs Géza jelezte, hogy elégedetlen a szerkesztőség munkájával. /MTI/
1996. május 21.
1992-höz viszonyítva idén 30 százalékkal nőtt Brassó megyében az RMDSZ-tagok száma, jelentette be Török Ernő megyei ügyvezető elnök az RMDSZ sajtótájékoztatóján. Az RMDSZ Brassó megye 25 helységében állított jelölteket, 14 esetben teljes tanácsosi listát terjesztett elő, magyar polgármester-jelölt 9 helyen indul. Brassó városban Mina László az RMDSZ polgármester-jelöltje. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
1996. május 21.
Kolozsváron a Brassai Sámuel Elméleti Líceumban megkezdődött a 27. Brassai-hét. A rendezvénysorozatot Cucu Imola igazgató, majd Erdő János unitárius püspök beszéde nyitotta, majd a debreceni Brassai Sámuel Műszaki Középiskola igazgatója, Németh Lajos méltatta a két iskola kapcsolatát. A diákok megkoszorúzták az előcsarnok Brassai Sámuel, illetve Berde Mózes mellszobrát, majd a Házsongárdi temetőben Brassai sírját. Vetélkedőre került sor, ahol a Brassai Líceum, az Unitárius Kollégium és a debreceni iskola diákjai mérték össze tudásukat. A következő napokon lesz a Kriza János Önképző Kör napja tudományos előadásokkal, továbbá irodalmi műsor is szerepel a programban. A tudományos ülésszak keretében dr. Garda Dezső tart előadást A székelyek Erdélyben címmel. /Sz. Cs.: Megkezdődött a Brassai-hét. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./
1996. május 21.
Megjelent a gyergyószentmiklósi Művelődési Kalauz című kulturális lap 21. száma. Az irodalmi beállítású lap hasábjain Cseres Tiborról, József Attiláról és a költészet napjáról lehetett olvasni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./
1996. május 22.
Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke levelet intézett Oliviu Ghermanhoz, a vezető kormánypárt /SZDRP/ elnökéhez, ebben jelezte, hogy pártja nem akar kivonulni a kormányból. Funar időt akar nyerni, hogy zavartalanul zárhassa választási kampányát. /Magyar Nemzet, máj. 22./
1996. május 22.
Több folytatásban közölte a hetilap Fazekas János emlékezését Márton Áron püspökre. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1, máj. 8., máj. 15., máj. 22./
1996. május 22.
Az Erdélyi Napló kilenc munkatársa máj. 22-én benyújtotta lemondását és azt a kiadó elfogadta. Szőcs Géza kijelentette, hogy nem mond le a lap kiadói jogáról, sem főszerkesztői státuszáról. A kilenc távozó újságíróhoz csatlakozott Sorbán Attila főszerkesztő-helyettes is. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24., Magyar Nemzet, máj. 23./
1996. május 22.
Marosvásárhelyen régi igényt elégít ki az 1995 novemberében megnyílt Bernády Kultúrközpont. Azóta több mint ötven előadást tartottak, képzőművészeti tárlatok nyíltak, könyvbemutatókat tartanak, kéthetente koncerteket rendeznek. Itt kapott helyet a Bolyai Társaság, a Pedagógiai Szövetség is. A kultúrközpont egyetlen hátránya, hogy 70-80 főnél többet nem tud befogadni, ezért a nagyobb rendezvényeket továbbra is a Kultúrpalotában tartják. /Lokodi Imre: Kávéház, régi és új hangulatok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
1996. május 22.
A Romániai Magyar Zenetársaság /RMZT/ Kolozsvár nagy szülöttét, Végh Sándort azzal köszönti születésnapján, hogy egy-egy fiatal magyar vonósnak kioszt egy, a művész nevét viselő ösztöndíjat. Az eddigi kitüntetettek: 1992, Horváth István, 1993, Béres Melinda, 1994, Székely Bálint, 1995, a kolozsvári Bartha Vonósnégyes, idén pedig, máj. 17-én, Végh Sándor 84. születésnapján a bukaresti Murvai Márta nyerte el a díjat. 1993 óta a névadó, Salzburgban élő idős művész maga fedezi az ösztöndíjat. /László Ferenc, az RMZT elnöke: Az új Végh Sándor-ösztöndíjas: Murvai Márta. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 22./
1996. május 22.
Gyulán máj. 22-én rendezte a Kézfogások elnevezésű magyar-román baráti társaság az újságírók találkozóját. A megjelentek szorgalmazták a különböző lapok, rádiók közötti együttműködést. /Népszabadság, máj. 23./
1996. május 23.
Máj. 23-án a parlamenti pártok képviselői találkoztak Iliescu elnökkel. Az RMDSZ-t képviselő Kozsokár Gábor szenátor és Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető a parlamenti és elnökválasztás külön időpontja mellett érveltek és a parlamenti választásokon a 3 %-os küszöböt tartották elfogadhatónak. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 24., 787. sz./
