Teodor Melescanu külügyminiszter és Sorin Ducaru külügyi szóvivő újságírók kérdéseire válaszolt Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő megjegyzésére, amely szerint "Románia makacsul visszautasítja annak az 1201-es ajánlásnak a belefoglalását a kétoldalú alapszerződésbe, amelyet az Európa Tanács tagjaként elfogadott". Melescanu külügyminiszter kijelentette: "Miért ragaszkodik a magyar fél makacsul ahhoz, hogy megemlítsen egy bizonyos ajánlást, amikor az Európa Tanácsnak még több mint ezer nagyon fontos ajánlása van, amelyeket egyáltalán nem akar megemlíteni? A problémát az olyan koncepciók jelentik, mint az etnikai alapú területi autonómia, vagy a kollektív jogok kérdése, ezek belefoglalása az alapszerződésbe." Sorin Ducaru külügyi szóvivő vélekedett, hogy "az 1201-es ajánlás egyfajta ürüggyé vált ahhoz a kísérlethez, hogy túlzott követelésekkel álljanak elő a nemzeti kisebbségek jogai terén". /A román fél továbbra is elutasítja az 1201-es ajánlást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
1996. május 23.
Az RMDSZ sajtóértekezletén Vida Gyula, a képviselőcsoport vezetője elmondta, hogy véglegessé vált az RMDSZ helyhatósági jelöltjeinek listája. Az RMDSZ 254 jelöltet indít a polgármesteri, 257-et az alpolgármesteri posztra (ezeket a megválasztandó tanácsok jelölik majd ki), 6142 jelölt versenyzik a helyi és városi tanácsosi posztokért, 594 a megyei tanácsosi tisztekért. 14 megyében indít a szövetség teljes tanácsosi listát. Szabó Károly, az RMDSZ szenátusi csoportjának vezetője a biztonsági szolgálatokkal kapcsolatban fejtette ki azt, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek elnöke maga az államfő, illetve az abban képviselt titkosszolgálatok zöme nem áll parlamenti ellenőrzés alatt. A szenátor szükségesnek tartotta a kérdés intézményes, jogállami szabályozását, mivel jelenleg csak a Román Hírszerző Szolgálat és még egy titkosszolgálat felügyeletére vonatkozólag van törvény. /Végleges az RMDSZ helyhatósági jelöltjeinek listája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
1996. május 23.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ soros üléséről közleményt adott ki. Ebben szerepel, hogy mindenütt szervezzenek millecentenáriumi napokat, köszöntik a Székelyföldi Egyeztető Tanács előrelépését autonómia-ügyben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./
1996. május 23.
Megérkezett Bukarestbe, az egyetem hungarológiai tanszékére a Magyar Hírlap kezdeményezésére elindult gyűjtés eredménye, 33 ezer kötet. Az átadási ünnepség máj. 23-án volt. A könyveket ideiglenesen a magyar Kulturális Intézet alagsorában helyezték el, a diákok cipelték le a hatalmas gyűjteményt. Számítógépes feldolgozás és szelektálás következik. Nem minden könyv jut a tanszéki könyvtárba, hangsúlyozta Stivu Stoica, a bukaresti Egyetemi Könyvtár igazgatója, egyes kötetek inkább egy-egy kisváros könyvtárába kerülnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26., Magyar Hírlap, máj. 24./
1996. május 23.
Ismeretlen tettesek összetörték a Heltai Alapítvány angol nyelvű névtábláját, jelezte Pillich László, az alapítvány elnöke. /K. O.: Vandalizmus vagy megfélemlítés? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./
1996. május 24.
Hatodik alkalommal rendezi meg az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia és a Korunk Stúdió a Szabédi-napokat Kolozsváron. Máj. 23-án volt a kétnapos rendezvénysorozat megnyitója. A rendezvényen jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője és Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetségének sajtóattaséja. Kötő József, az EMKE főjegyzője, az RMDSZ művelődési és vallásügyi alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kántor Lajosnak, a Korunk főszerkesztőjének elnökletével tudományos ülésszak kezdődött. Az idei tanácskozás a 70 éves Korunk jegyében zajlik. Szabédi László több mint két évig szerkesztőtanácsi tagja is volt a Korunknak. Szabédi a magyar irodalomtörténeti tanszék vezetőjeként 1952-ben Benedek Marcell örökébe lépett. Poszler György akadémikus, budapesti irodalomtörténész a magyar irodalom és a világirodalom kapcsolatáról tartott előadást. /Németh Júlia: Szabédi-napok ? 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./
1996. május 24.
Kolozsváron egymás után jelentek meg a pártvezérek, hogy támogassák jelöltjeiket a helyhatósági választásokon. Mindegyikük arról beszélt, hogy a jelenlegi polgármestert jobbal kell felváltani. Az RMDSZ választási nagygyűlésén szintén az RMDSZ legmagasabb rangú vezetői jelennek meg. Tőkés László nyilatkozott ebből az alkalomból: kiveszi részét szülővárosa, Kolozsvár közügyeiből. Az utóbbi években a városban nem valamiért, hanem valami ellen kellett fellépni. Az ideális jelölt az lenne, aki nem zárkózik el a magyarság jogos kéréseitől, védelmezné a kisebbségi jogokat, azonban ilyen jelölt nincs. Négy évvel ezelőtt a szélsőséges erők térnyerésében nem kis része volt a magyarság egy része távolmaradásának. Tehát erkölcsi, lelkiismereti kényszer a mindenki számára való részvétel a választáson. - A vezető kormánypártra sokszor jobban haragszik, mint a szélsőségesekre, mert az utóbbiak legalább azt nyújtják, amit ígérnek. A kormánypárt, Társadalmi Demokrácia Pártja azonban gyakori alakváltoztatásával a kommunizmusra emlékeztet. Ennek a kormánypártnak szüksége volt a szélsőségesekre, nem egy esetben kiosztotta rájuk a szerepeket. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26./
1996. május 24.
Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Líceum díszterme is kicsinek bizonyult a Sütő Andrással való olvasói találkozásra. Dézsi Zoltán polgármester üdvözölte az írót, majd a találkozót rendező Pallas-Akadémia Kiadó részéről Kozma Mária mutatta be a szerző könyveit, köztük a hetedik kiadást megért Anyám könnyű álmot ígér címűt. /Hasonló találkozókra került sor Csíkszeredában és más erdélyi városokban/. Sütő András az erdélyi magyarság sorsproblémáiról beszélt. Végül két órán álltak sorban a megjelentek, hogy dedikáltassák a könyveket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./
1996. május 24.
A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző máj. 23-25-e között Bod Péter-napokat szervez. Az előadók egy része magyarországi testvérintézményekből érkezik. Máj. 24-én felállítják a Bod Péter emlékoszlopot. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 24-30./
1996. május 25.
Máj.25-én több szászezres tömeg vett részt a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A Kis- és Nagysomlyó közötti nyeregben megtartott szabadtéri szentmisén ott volt a pápai nuncius, Vatikán romániai nagykövete, Reizer Pál szatmári megyéspüspök, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A csíksomlyói búcsú ma már az összmagyarság nagy találkozóhelye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Fekete Judit írt élménybeszámolót a csíksomlyói búcsúról, melyre idén máj. 25-én többszázezren jöttek el. "Zeng az erdő, zeng, zúg a levele", énekelték a csángók. Az idén fölelevenítették azt a régi szokást, hogy a környékbeliek a gyalog jött csángókat újra vendégül látják. Azelőtt egészen a Széphavason álló kápolnáig elébe mentek a moldvai csángóknak, számon tartották azokat a házakat, ahol éjszakai szállást, vacsorát kaphattak. Most a vendégvárásra készültek az asszonyok. A házak is ugyanazok, mint a múltban. - A Kissomlyó meredek oldalán, a Jézus hágóján a legnehezebb felkapaszkodni a kápolnáig. Ezért a legtöbben arra mennek. A keserves út fáradtsága csak növeli az Istennek tetsző cselekedetet. Az ünnepi szentmisén a nagy tömeg együtt énekelte: "Hazajöttünk megáldotta csíksomlyói Szűz Mária." Nagyon sokan a szabadban töltötték az éjszakát, hogy hajnalban, a nap fölbukkanásakor megláthassák a "Napba öltözött Asszonyt". /Fekete Judit: Zúg az erdő, zeng a levele. A Taps-tértől a csíksomlyói kápolnáig. /Magyar Nemzet, jún. 10./
1996. május 25.
Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke erdélyi körútra indult, máj. 23-án Nagyváradon találkozott Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Máj. 24-én Marosvásárhelyen Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatra van szükség a két szervezet között. Lezsák Sándor megerősítette, hogy az alapszerződés megkötésének előfeltétele a romániai magyarság egyetértése, illetve az anyanyelvű oktatás megoldása, az egyházi javak visszajuttatása. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ feje fölött ne szülessenek a romániai magyarságra vonatkozó döntések. "Ha az MSZP-SZDSZ külpolitika létrehozná a romániai magyarok feje fölött az alapszerződést, azt mi harmadik Trianonnak tekintenénk." - jelentette ki Lezsák Sándor. "A magyar-szlovák alapszerződés kudarca" - fejtette ki az MDF elnöke - azt jelzi, hogy a magyar politika "két éve tévesen ítéli meg a folyamatokat". Markó Béla elmondta, hogy elvi egyetértés volt vendégével szinte mindenben. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy a magyarországi pártok támogassák az RMDSZ által javasolt megoldásokat. Lezsák Sándor részt vett a pünkösdi csíksomlyói búcsún. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
1996. május 25.
Máj. 24-én Romániába érkezett Richard Schifter, az amerikai elnök különleges tanácsadója, a nemzetbiztonsági tanács kelet-közép-európai kérdésekkel foglalkozó igazgatója. Theodor Melescanu külügyminiszterrel lezajlott találkozója után a vendég jónak nevezte a kétoldalú román-amerikai kapcsolatokat. Mint mondta, áttekintették a térség országai közötti együttműködés kérdéseit is. Máj. 25-én Schifter Iliescu elnökkel, Vãcãroiu miniszterelnökkel és más hivatalos személyekkel fog tárgyalni. /Richard Schifter bukaresti megbeszélései. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./4
1996. május 25.
Máj. 25-én tartotta Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezete a választási nagygyűlést. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, majd Csapó I. József szenátor, Nagyvárad polgármester-jelöltje szólt az egybegyűltekhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 789. sz./
1996. május 25.
Kolozsváron az RMDSZ máj. 25-én tartotta választási nagygyűlését, ahol az RMDSZ több vezetője megjelent. Az RMDSZ Kolozsváron a Demokratikus Konvenció polgármester-jelöltjét, Radu Sarbut /KDNPP/ támogatja a helyhatósági választásokon, jelentette be Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
1996. május 25.
A Szabédi napok rendezvény tudományos ülésszakkal folytatódott. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke Irodalmi korforduló a húszas években címmel tartott előadást. Kötő József , az RMDSZ művelődési és vallásügyi alelnöke, neves színházesztéta a Korunkban napvilágot látott színházi cikkekről, tanulmányokról értekezett, majd Józsa T. István szólt a Korunk problematikájáról. A Korunk szerkesztőségében gyűjteményes kiállítás nyílt az eddigi kiállító művészek képeiből. Kántor Lajos méltatta az 1973 óta létező galéria jelentőségét. /N. J.: Szabédi-napok 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Szabédon /teljes nevén Mezőszabédon/ istentisztelettel emlékeztek meg az íróról. Kovács András Ferenc költő Szabédi-szimfónia - Gyászvers Szabédi László emlékére című versét olvasta fel. A 200 éves templom falára bronz Szabédi-emlékplakettet helyeztek el, melyet megkoszorúztak a megjelentek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
1996. május 25.
Kozma Dezső kolozsvári irodalomtörténész, egyetemi tanár Klasszikusok Erdélyben /Nis Kiadó, Kolozsvár,1995, Erdélyi Kiskönyvtár sorozat/ című könyvében Ady Endre, Kemény Zsigmond és Madách Imre "erdélyi kötődéseit" mutatta be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj 25-26./
1996. május 25.
Hintsch György 1982-ben felkereste Illyés Gyulát és - engedelmével - hangszalagra vette akkori beszélgetésüket a magyar szellem felelősségéről. Ezt közölték most az újságban. A mai napig Hitler utolsó csatlósának gyaláznak minket, vetette fel Hintsch György. "Az, hogy Magyarország volt az utolsó csatlós, majdnem egy tudatos rágalomhadjárat volt." - felelte Illyés. "A román kormány mozgósíthatta az egész román nemzeti érzést azzal: Visszafoglaljuk Erdélyt! Ez volt a nagy tét. Tehát ezért csatlakozzunk az angol és a keleti fronthoz. A magyarok azt mondják: Menjetek harcolni, hogy elveszítsük Erdélyt?! Ez képtelenség. A történészek nem nézték meg az ország lelkiállapotát, ilyet akkor Magyarországon nem lehetett kimondani." "Én világosan látom, itt meg kellett bénítani a nemzeti tudatot, a magyarság ne is gondoljon arra, hogy mi volt akkor a tét? A magyar anyanyelvűek közössége. Hogy ez megmaradjon! nem igaz, hogy a régi Magyarország határait akarták megtartani, hanem igenis az etnikai határokat. Ebben majdnem mindenki egyetértett." - A kommunista pártok egyik tanácskozásán Rákosi azt mondta, hogy elég bajos kilencmillió fasisztával a szocializmust építeni. A szovjet küldött a tanácskozáson helyre tette Rákosit. /Magyar Nemzet, máj. 25./
1996. május 25.
Kolozsváron a Magyar Opera következő bemutatója Erkel Ferenc István király című operája. Simon István igazgató emlékeztetett, hogy 1990 óta a gyulai Várszínházzal együttműködésnek Erkel életművének teljes feltárásában. Ebben a folyamatban a mostani bemutató a negyedik nagy állomása. Idén mutatják be az István királyt, az 1100 éves honfoglalási évforduló jegyében. /Simon Gábor igazgató: Rajtunk a világ szeme. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./
1996. május 26.
Székesfehérváron megtartották az Új magyar paradigma újabb tanácskozását a temesvári Interconfessio, a svájci SMIKK /Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Társaság/, valamint a székesfehérvári Vörösmarty Társaság szervezésében. A máj. 26-án befejezett tanácskozáson megállapították, hogy a mai Európában vívott konkurenciaharcban a magyarság számára a tudásközpontú nemzetfejlesztés a járható út. Ezt az új magyar paradigmát, a magyarság számára tartalmas, mozgósító jövőképet dolgozzák ki a tanácskozásokon. A szellemi folyamat elindítója, Borbély Imre, az Interconfessio Társaság elnöke az MTI-nek elmondta: fontosnak tartják, hogy az új magyar alkotmány megalkotásánál vegyék figyelembe: a Magyar Köztársaság a magyar állampolgárok és a határon kívül élő magyarság hazája. Hasonló cikkelyre van példa Németország, Horvátország, Spanyolország és Olaszország alkotmányában. Ez a gyakorlatban egy felsőházban valósulhatna meg, melynek munkájában részt vehetnének a határon túli magyar népcsoportok legitim képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Az első tanácskozást Kolozsváron tartották, 1994. nov. 19-én. Az új magyar paradigma gondolatkörét megtárgyaló rendezvénysorozat első fázisának lezárásaként a székesfehérvári konferencia az eddigi tanácskozások összegezését célozta. A rendezvény a Magyarok Világtalálkozójának nemzetstratégiai kérdésekben való dokumentációját is szolgálta, csakúgy, mint a konferencián bemutatott Magyar jövőkép. Egy minőségi paradigma című tanulmánykötet bemutatása, amely a kolozsvári, székesfehérvári és zentai konferenciákon elhangzott előadások gyűjteménye. Az első napon a Borbély Imre által felvázolt paradigma-elképzelés első "támpontja", a tudásközpontú nemzetfejlesztés témakörben Tőkéczki László, Vass Csaba és Lázár Imre tartott előadást. A második nap témáját a szubszidiáris /önálló-együttműködő/ nemzetstruktúra és a szervesítő algoritmusok képezték. szubszidiáris nemzetstruktúra a minél nagyobb önállósági fokon élő magyar nemzetrészek modellje, melyekben azonban a magyarság egységét biztosító összekötő szálakkal, úgynevezett szervesítő algoritmusokkal kell megtartani szellemi és sorsközösségtudatát. Duray Miklós nem tudott eljönni, felajánlotta Önrendelkezés a Szlovákiában élő magyarság törekvéseiben című tanulmányát. A kárpátaljai magyarság önrendelkezési törekvéseiről Kovács Miklós történész, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ frissen megválasztott elnöke beszélt. Hódi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ alelnöke a nemzeti tábor pesszimizmusának indokolatlanságára hívta fel a figyelmet. Az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseinek problémáiról Borbély Imre tartott előadást. Legnagyobb gond a programba vett célkitűzések tudatos elszabotálása. Három és fél éve programban szerepel a magyarság önmegszámlálása, az erdélyi magyar kataszter felállítása, mely egyszerre biztosítaná egy kiterjedt önsegélyezési rendszer, egy nemzeti szindikátus kialakításának alapját, valamint a választói névjegyzékül szolgálná. A belső választások viszont a mára bebetonozott RMDSZ-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetnék. Bakos István, az Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ főtitkára az egyes magyar nemzetrészeket összekötni képes szálak és intézményi struktúrák témájában az MVSZ integráló szerepét hangsúlyozta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./ A védnökök között volt Csoóri Sándor, a MVSZ elnöke. A témakörök: tudásközpontú nemzetfejlesztés, szubszidiáris nemzetstruktúra /ezen belül: a kisebbségbe szorult nemzetrészek önrendelkezési törekvései az egyes nemzetrészeket összekötő szálak/, végül a nemzetstratégia. /Meghívó alapján/
1996. május 26.
Kolozsváron a Brassai-héten Bálint Kelemen Attila megajándékozta egykori iskoláját, jelenlegi munkahelyét: átadta az 1993/1994-es évkönyv ( Az 1557-ben alapított kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve az 1993-1994-es tanévre. Szerkesztette: dr. Gaal György. Kolozsvár, 1995. 100. l.) pár száz kinyomtatott példányát. A megszerkesztett kézirat másfél év után állt össze végre kötetté. A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség kolozsvári irodája végül ingyenesen végezte a szedést. Három terjedelmesebb tanulmány olvasható benne: Csetri Elek a bölcsész tanár Körmöczi János, Gaal György a történész-statisztikus tanítvány Kőváry László alakját idézte fel, Boda Károly pedig a fizika-kémia tanítás iskolán belüli történetét mutatta be. Az Eseménynaptár a tanév minden mozzanatáról hírt adott. A kötetnek talán legfontosabb része az adattár, amely felsorolja a közel száztagú tanári kart és ennek iskolán belüli és kívüli tevékenységét, valamint a nappali tagozat ezernél több diákját az elért általános osztályzattal. Ezzel kordokumentummá válik az évkönyv. /Gergely Gyula: A Brassai megkésett évkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./
1996. május 27.
Máj. 24-én Salzburgban, az Európai Művészeti Fórumon részt vevő Kovács László magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter négyszemközti tárgyalást folytatott. Megállapodtak abban, nyilatkozta az MTI-nek Kovács László, hogy június második felében folytatódnak a szakértői tárgyalások az alapszerződésről. Melescanu elismerését fejezte ki amiatt, hogy Magyarország a nemzetközi fórumokon állást foglalt Románia euroatlanti integrációja mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Kovács László elmondta, Magyarország változatlanul ragaszkodik a kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi dokumentumok, köztük az Európa Tanács 1201-es ajánlásának szerepeltetéséhez az alapszerződésben, de kész erre olyan megoldást keresni, amely kölcsönösen elfogadható. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
1996. május 27.
Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet először látogatotta meg a zsil-völgyi magyarokat. Lélekszámukat 21 ezerre teszik. Ebből Lupényban mintegy 3 ezren, a közeli Vulkánban 4 ezren élnek, Petrozsényban pedig a legutóbbi népszámláláson, 1992-ben 5 500-an vallották magukat magyarnak. A lupényi RMDSZ-szervezet székhelye egy kopott volt munkásszállás emeletén három szoba: itt gyűltek össze a diplomata fogadására. Petrozsényban működik a szerény, 1500 kötetes kölcsönkönyvtár is. Létrehozták a saját zsebszínházukat, előadásokat tartanak, időnként bált rendeznek. A legnagyobb változást a Duna Televízió megjelenése hozta. Lupényben valaha önálló magyar iskola volt, de azt, akárcsak a többit a bányavidéken, az ötvenes évek végén megszüntették. Egy ideig két iskolában működött magyar tagozat, jelenleg már csak egyben van az elsőtől a nyolcadik osztályig, ahová mintegy 120 gyerek jár. A középiskolások Petrozsényba mennek, ahol valaha szintén önálló magyar középiskola volt, ma már csak sorvadó magyar tagozat van, sőt vegyes osztályok is léteznek. Pongrácz Gábor lelkész a közösség egyik szellemi vezetője. Vulkán városban a gondok hasonlók, itt már csak száz körül jár a magyar kisiskolások száma. Petrozsényban pedig, ahol a legtöbb a magyar, már csak vagy ötven, a középiskolai magyar tagozaton tavaly ősszel nem is indult osztály. Elfogynak a diákok, elfogynak a tanárok is. /Baracs Dénes: A végek végén. Zsilvölgyi magyarok között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./
1996. május 27.
Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke erdélyi körútra indult, máj. 23-án Nagyváradon találkozott Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Máj. 24-én Marosvásárhelyen Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatra van szükség a két szervezet között. Lezsák Sándor megerősítette, hogy az alapszerződés megkötésének előfeltétele a romániai magyarság egyetértése, illetve az anyanyelvű oktatás megoldása, az egyházi javak visszajuttatása. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ feje fölött ne szülessenek a romániai magyarságra vonatkozó döntések. "Ha az MSZP-SZDSZ külpolitika létrehozná a romániai magyarok feje fölött az alapszerződést, azt mi harmadik Trianonnak tekintenénk." - jelentette ki Lezsák Sándor. "A magyar-szlovák alapszerződés kudarca" - fejtette ki az MDF elnöke - azt jelzi, hogy a magyar politika "két éve tévesen ítéli meg a folyamatokat". Markó Béla elmondta, hogy elvi egyetértés volt vendégével szinte mindenben. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy a magyarországi pártok támogassák az RMDSZ által javasolt megoldásokat. Lezsák Sándor részt vett a pünkösdi csíksomlyói búcsún. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./
1996. május 27.
A kisebbségi kérdés megoldásához a többség politikai akaratán kívül arra is szükség van, hogy mind a kisebbség, mind a többség elfogadja: együttélésük tartós állapot - hangoztatta Lábody László, a HTMH elnöke a Kommunikációs megoldások a vallási és etnikai problémákra című máj. 27-én tartott előadásában, az IPRA /nemzetközi PR-szövetség/ Budapesten tartott nemzetközi PR-szemináriumán. Lábody rámutatott: a kisebbségi kérdés világjelenség, globális probléma. A kisebbségek alapvető jogaihoz tartozik, hogy anyanyelvükön tanuljanak, saját nyelvükön vehessenek részt a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban, illetve hogy rendelkezzenek olyan intézményekkel és médiumokkal, amelyek anyanyelvükön szólnak hozzájuk. A nemzetközi szeminárium Horn Gyula miniszterelnök beszédével ért véget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29., Magyar Hírlap, máj. 28./
1996. május 28.
A PER /Project on Ethnic Relations/ román-magyar újságíró-találkozót szervezett Bukarestben és Szinajában, melyre meghívta a budapesti politikai napilapok /az Új Magyarország kivételével/, a román lapok közül az Evenimentul Zilei, az Adevarul, a Curieriul National, a Cronica Romana, továbbá a Romániai Magyar Szó egy-egy vezető képviselőjét. Több kérdésben közeledtek az álláspontok, mindnyájan hasznosnak tartották a találkozót. Abban egyetértettek, hogy lapjaikból ki kell szűrni a szélsőséges megnyilvánulásokat. /Gyarmath János: Határon átnyúló kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
1996. május 28.
Szecseleváros lakosságának egyharmada magyar nemzetiségű, ennek ellenére a kormánypárti polgármester, Vasile Lata listáin nem szerepelnek magyar képviselők a választási irodák élén. Az RMDSZ megyei vezetőség óvást emelt a jogtalan eljárás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./
1996. május 28.
Manapság sok szó esik a másságról, írta Gereben Ferenc. A leghangosabb véleményformálók szerint azonban nem minden másság méltó a türelemre. A fogalom leggyakrabban olyan társadalmi jelenségek társaságában jelenik meg, amelyek a hagyományos értékektől és viselkedésformákból való kilépést testesítik meg /drogfogyasztás, szekták, homoszexualitás/. Amennyiben a másságot a többségtől eltérő, védelemre szoruló kisebbségként értelmezzük, szellemi divatdiktátoraink pártfogó figyelme miért nem terjed ki olyan kisebbségi magatartásformákra is, mint a történelmi egyházakhoz kötődő vallásosság, a diszkriminációtól szenvedő egyházi iskola, a sokgyermekes család, a közösségek hálózata, és a nehéz helyzetben levő magyar nemzeti kisebbségek, amelyek fennmaradásukért küzdenek, stb. - Arról alig esik szó, hogy a más, az eltérő iránti elfogadó türelmet csak az egészséges azonosságtudatra építhetjük. /Gereben Ferenc: Azonosság- és másságtudat. Nemzeti önképünk árnyoldalai. = Magyar Nemzet, máj. 28./
1996. május 29.
Románia javasolta Magyarországnak, hogy a kisebbségi problémák megoldása érdekében vegyen példát a nemrégiben megkötött jugoszláv-román szerződésről, jelentette ki Traian Chebeleu elnöki szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
1996. május 29.
Máj. 27-én négynapos látogatásra Tokióba érkezett Melescanu külügyminiszter, megkezdte tárgyalásait Ikeda Jukihito japán külügyminiszterrel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
1996. május 29.
Máj. 24-én nem történt árverés Kolozsváron, melyet a Református Egyházak Vagyonközössége hirdetett meg Szőcs Géza költő, az Erdélyi Híradó tulajdonosa által felajánlott kolozsvári ötszobás lakásra. Szőcs Géza ugyanis ezt az ingatlant ajánlotta fel 140 millió lejes tartozása fejében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./
