udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 189 találat lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-189
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. május 23.

Teodor Melescanu külügyminiszter és Sorin Ducaru külügyi szóvivő újságírók kérdéseire válaszolt Szentiványi Gábor magyar külügyi szóvivő megjegyzésére, amely szerint "Románia makacsul visszautasítja annak az 1201-es ajánlásnak a belefoglalását a kétoldalú alapszerződésbe, amelyet az Európa Tanács tagjaként elfogadott". Melescanu külügyminiszter kijelentette: "Miért ragaszkodik a magyar fél makacsul ahhoz, hogy megemlítsen egy bizonyos ajánlást, amikor az Európa Tanácsnak még több mint ezer nagyon fontos ajánlása van, amelyeket egyáltalán nem akar megemlíteni? A problémát az olyan koncepciók jelentik, mint az etnikai alapú területi autonómia, vagy a kollektív jogok kérdése, ezek belefoglalása az alapszerződésbe." Sorin Ducaru külügyi szóvivő vélekedett, hogy "az 1201-es ajánlás egyfajta ürüggyé vált ahhoz a kísérlethez, hogy túlzott követelésekkel álljanak elő a nemzeti kisebbségek jogai terén". /A román fél továbbra is elutasítja az 1201-es ajánlást. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

1996. május 23.

Az RMDSZ sajtóértekezletén Vida Gyula, a képviselőcsoport vezetője elmondta, hogy véglegessé vált az RMDSZ helyhatósági jelöltjeinek listája. Az RMDSZ 254 jelöltet indít a polgármesteri, 257-et az alpolgármesteri posztra (ezeket a megválasztandó tanácsok jelölik majd ki), 6142 jelölt versenyzik a helyi és városi tanácsosi posztokért, 594 a megyei tanácsosi tisztekért. 14 megyében indít a szövetség teljes tanácsosi listát. Szabó Károly, az RMDSZ szenátusi csoportjának vezetője a biztonsági szolgálatokkal kapcsolatban fejtette ki azt, hogy a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek elnöke maga az államfő, illetve az abban képviselt titkosszolgálatok zöme nem áll parlamenti ellenőrzés alatt. A szenátor szükségesnek tartotta a kérdés intézményes, jogállami szabályozását, mivel jelenleg csak a Román Hírszerző Szolgálat és még egy titkosszolgálat felügyeletére vonatkozólag van törvény. /Végleges az RMDSZ helyhatósági jelöltjeinek listája. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

1996. május 23.

Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés /EMK/ soros üléséről közleményt adott ki. Ebben szerepel, hogy mindenütt szervezzenek millecentenáriumi napokat, köszöntik a Székelyföldi Egyeztető Tanács előrelépését autonómia-ügyben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

1996. május 23.

Megérkezett Bukarestbe, az egyetem hungarológiai tanszékére a Magyar Hírlap kezdeményezésére elindult gyűjtés eredménye, 33 ezer kötet. Az átadási ünnepség máj. 23-án volt. A könyveket ideiglenesen a magyar Kulturális Intézet alagsorában helyezték el, a diákok cipelték le a hatalmas gyűjteményt. Számítógépes feldolgozás és szelektálás következik. Nem minden könyv jut a tanszéki könyvtárba, hangsúlyozta Stivu Stoica, a bukaresti Egyetemi Könyvtár igazgatója, egyes kötetek inkább egy-egy kisváros könyvtárába kerülnek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26., Magyar Hírlap, máj. 24./

1996. május 23.

Ismeretlen tettesek összetörték a Heltai Alapítvány angol nyelvű névtábláját, jelezte Pillich László, az alapítvány elnöke. /K. O.: Vandalizmus vagy megfélemlítés? = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

1996. május 24.

Hatodik alkalommal rendezi meg az EMKE, az Anyanyelvi Konferencia és a Korunk Stúdió a Szabédi-napokat Kolozsváron. Máj. 23-án volt a kétnapos rendezvénysorozat megnyitója. A rendezvényen jelen volt Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője és Balázs Ádám, a bukaresti magyar nagykövetségének sajtóattaséja. Kötő József, az EMKE főjegyzője, az RMDSZ művelődési és vallásügyi alelnöke köszöntötte az egybegyűlteket, majd Kántor Lajosnak, a Korunk főszerkesztőjének elnökletével tudományos ülésszak kezdődött. Az idei tanácskozás a 70 éves Korunk jegyében zajlik. Szabédi László több mint két évig szerkesztőtanácsi tagja is volt a Korunknak. Szabédi a magyar irodalomtörténeti tanszék vezetőjeként 1952-ben Benedek Marcell örökébe lépett. Poszler György akadémikus, budapesti irodalomtörténész a magyar irodalom és a világirodalom kapcsolatáról tartott előadást. /Németh Júlia: Szabédi-napok ? 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

1996. május 24.

Kolozsváron egymás után jelentek meg a pártvezérek, hogy támogassák jelöltjeiket a helyhatósági választásokon. Mindegyikük arról beszélt, hogy a jelenlegi polgármestert jobbal kell felváltani. Az RMDSZ választási nagygyűlésén szintén az RMDSZ legmagasabb rangú vezetői jelennek meg. Tőkés László nyilatkozott ebből az alkalomból: kiveszi részét szülővárosa, Kolozsvár közügyeiből. Az utóbbi években a városban nem valamiért, hanem valami ellen kellett fellépni. Az ideális jelölt az lenne, aki nem zárkózik el a magyarság jogos kéréseitől, védelmezné a kisebbségi jogokat, azonban ilyen jelölt nincs. Négy évvel ezelőtt a szélsőséges erők térnyerésében nem kis része volt a magyarság egy része távolmaradásának. Tehát erkölcsi, lelkiismereti kényszer a mindenki számára való részvétel a választáson. - A vezető kormánypártra sokszor jobban haragszik, mint a szélsőségesekre, mert az utóbbiak legalább azt nyújtják, amit ígérnek. A kormánypárt, Társadalmi Demokrácia Pártja azonban gyakori alakváltoztatásával a kommunizmusra emlékeztet. Ennek a kormánypártnak szüksége volt a szélsőségesekre, nem egy esetben kiosztotta rájuk a szerepeket. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 24., Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25-26./

1996. május 24.

Gyergyószentmiklóson a Salamon Ernő Líceum díszterme is kicsinek bizonyult a Sütő Andrással való olvasói találkozásra. Dézsi Zoltán polgármester üdvözölte az írót, majd a találkozót rendező Pallas-Akadémia Kiadó részéről Kozma Mária mutatta be a szerző könyveit, köztük a hetedik kiadást megért Anyám könnyű álmot ígér címűt. /Hasonló találkozókra került sor Csíkszeredában és más erdélyi városokban/. Sütő András az erdélyi magyarság sorsproblémáiról beszélt. Végül két órán álltak sorban a megjelentek, hogy dedikáltassák a könyveket. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./

1996. május 24.

A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző máj. 23-25-e között Bod Péter-napokat szervez. Az előadók egy része magyarországi testvérintézményekből érkezik. Máj. 24-én felállítják a Bod Péter emlékoszlopot. /Brassói Lapok (Brassó), máj. 24-30./

1996. május 25.

Máj.25-én több szászezres tömeg vett részt a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A Kis- és Nagysomlyó közötti nyeregben megtartott szabadtéri szentmisén ott volt a pápai nuncius, Vatikán romániai nagykövete, Reizer Pál szatmári megyéspüspök, Jakubinyi György gyulafehérvári érsek. A csíksomlyói búcsú ma már az összmagyarság nagy találkozóhelye. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Fekete Judit írt élménybeszámolót a csíksomlyói búcsúról, melyre idén máj. 25-én többszázezren jöttek el. "Zeng az erdő, zeng, zúg a levele", énekelték a csángók. Az idén fölelevenítették azt a régi szokást, hogy a környékbeliek a gyalog jött csángókat újra vendégül látják. Azelőtt egészen a Széphavason álló kápolnáig elébe mentek a moldvai csángóknak, számon tartották azokat a házakat, ahol éjszakai szállást, vacsorát kaphattak. Most a vendégvárásra készültek az asszonyok. A házak is ugyanazok, mint a múltban. - A Kissomlyó meredek oldalán, a Jézus hágóján a legnehezebb felkapaszkodni a kápolnáig. Ezért a legtöbben arra mennek. A keserves út fáradtsága csak növeli az Istennek tetsző cselekedetet. Az ünnepi szentmisén a nagy tömeg együtt énekelte: "Hazajöttünk megáldotta csíksomlyói Szűz Mária." Nagyon sokan a szabadban töltötték az éjszakát, hogy hajnalban, a nap fölbukkanásakor megláthassák a "Napba öltözött Asszonyt". /Fekete Judit: Zúg az erdő, zeng a levele. A Taps-tértől a csíksomlyói kápolnáig. /Magyar Nemzet, jún. 10./

1996. május 25.

Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke erdélyi körútra indult, máj. 23-án Nagyváradon találkozott Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Máj. 24-én Marosvásárhelyen Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatra van szükség a két szervezet között. Lezsák Sándor megerősítette, hogy az alapszerződés megkötésének előfeltétele a romániai magyarság egyetértése, illetve az anyanyelvű oktatás megoldása, az egyházi javak visszajuttatása. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ feje fölött ne szülessenek a romániai magyarságra vonatkozó döntések. "Ha az MSZP-SZDSZ külpolitika létrehozná a romániai magyarok feje fölött az alapszerződést, azt mi harmadik Trianonnak tekintenénk." - jelentette ki Lezsák Sándor. "A magyar-szlovák alapszerződés kudarca" - fejtette ki az MDF elnöke - azt jelzi, hogy a magyar politika "két éve tévesen ítéli meg a folyamatokat". Markó Béla elmondta, hogy elvi egyetértés volt vendégével szinte mindenben. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy a magyarországi pártok támogassák az RMDSZ által javasolt megoldásokat. Lezsák Sándor részt vett a pünkösdi csíksomlyói búcsún. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

1996. május 25.

Máj. 24-én Romániába érkezett Richard Schifter, az amerikai elnök különleges tanácsadója, a nemzetbiztonsági tanács kelet-közép-európai kérdésekkel foglalkozó igazgatója. Theodor Melescanu külügyminiszterrel lezajlott találkozója után a vendég jónak nevezte a kétoldalú román-amerikai kapcsolatokat. Mint mondta, áttekintették a térség országai közötti együttműködés kérdéseit is. Máj. 25-én Schifter Iliescu elnökkel, Vãcãroiu miniszterelnökkel és más hivatalos személyekkel fog tárgyalni. /Richard Schifter bukaresti megbeszélései. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./4

1996. május 25.

Máj. 25-én tartotta Nagyváradon az RMDSZ Bihar megyei szervezete a választási nagygyűlést. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, majd Csapó I. József szenátor, Nagyvárad polgármester-jelöltje szólt az egybegyűltekhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 28., 789. sz./

1996. május 25.

Kolozsváron az RMDSZ máj. 25-én tartotta választási nagygyűlését, ahol az RMDSZ több vezetője megjelent. Az RMDSZ Kolozsváron a Demokratikus Konvenció polgármester-jelöltjét, Radu Sarbut /KDNPP/ támogatja a helyhatósági választásokon, jelentette be Molnos Lajos, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

1996. május 25.

A Szabédi napok rendezvény tudományos ülésszakkal folytatódott. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke Irodalmi korforduló a húszas években címmel tartott előadást. Kötő József , az RMDSZ művelődési és vallásügyi alelnöke, neves színházesztéta a Korunkban napvilágot látott színházi cikkekről, tanulmányokról értekezett, majd Józsa T. István szólt a Korunk problematikájáról. A Korunk szerkesztőségében gyűjteményes kiállítás nyílt az eddigi kiállító művészek képeiből. Kántor Lajos méltatta az 1973 óta létező galéria jelentőségét. /N. J.: Szabédi-napok 1996. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./ Szabédon /teljes nevén Mezőszabédon/ istentisztelettel emlékeztek meg az íróról. Kovács András Ferenc költő Szabédi-szimfónia - Gyászvers Szabédi László emlékére című versét olvasta fel. A 200 éves templom falára bronz Szabédi-emlékplakettet helyeztek el, melyet megkoszorúztak a megjelentek. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

1996. május 25.

Kozma Dezső kolozsvári irodalomtörténész, egyetemi tanár Klasszikusok Erdélyben /Nis Kiadó, Kolozsvár,1995, Erdélyi Kiskönyvtár sorozat/ című könyvében Ady Endre, Kemény Zsigmond és Madách Imre "erdélyi kötődéseit" mutatta be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj 25-26./

1996. május 25.

Hintsch György 1982-ben felkereste Illyés Gyulát és - engedelmével - hangszalagra vette akkori beszélgetésüket a magyar szellem felelősségéről. Ezt közölték most az újságban. A mai napig Hitler utolsó csatlósának gyaláznak minket, vetette fel Hintsch György. "Az, hogy Magyarország volt az utolsó csatlós, majdnem egy tudatos rágalomhadjárat volt." - felelte Illyés. "A román kormány mozgósíthatta az egész román nemzeti érzést azzal: Visszafoglaljuk Erdélyt! Ez volt a nagy tét. Tehát ezért csatlakozzunk az angol és a keleti fronthoz. A magyarok azt mondják: Menjetek harcolni, hogy elveszítsük Erdélyt?! Ez képtelenség. A történészek nem nézték meg az ország lelkiállapotát, ilyet akkor Magyarországon nem lehetett kimondani." "Én világosan látom, itt meg kellett bénítani a nemzeti tudatot, a magyarság ne is gondoljon arra, hogy mi volt akkor a tét? A magyar anyanyelvűek közössége. Hogy ez megmaradjon! nem igaz, hogy a régi Magyarország határait akarták megtartani, hanem igenis az etnikai határokat. Ebben majdnem mindenki egyetértett." - A kommunista pártok egyik tanácskozásán Rákosi azt mondta, hogy elég bajos kilencmillió fasisztával a szocializmust építeni. A szovjet küldött a tanácskozáson helyre tette Rákosit. /Magyar Nemzet, máj. 25./

1996. május 25.

Kolozsváron a Magyar Opera következő bemutatója Erkel Ferenc István király című operája. Simon István igazgató emlékeztetett, hogy 1990 óta a gyulai Várszínházzal együttműködésnek Erkel életművének teljes feltárásában. Ebben a folyamatban a mostani bemutató a negyedik nagy állomása. Idén mutatják be az István királyt, az 1100 éves honfoglalási évforduló jegyében. /Simon Gábor igazgató: Rajtunk a világ szeme. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

1996. május 26.

Székesfehérváron megtartották az Új magyar paradigma újabb tanácskozását a temesvári Interconfessio, a svájci SMIKK /Svájci Magyar Irodalmi és Képzőművészeti Társaság/, valamint a székesfehérvári Vörösmarty Társaság szervezésében. A máj. 26-án befejezett tanácskozáson megállapították, hogy a mai Európában vívott konkurenciaharcban a magyarság számára a tudásközpontú nemzetfejlesztés a járható út. Ezt az új magyar paradigmát, a magyarság számára tartalmas, mozgósító jövőképet dolgozzák ki a tanácskozásokon. A szellemi folyamat elindítója, Borbély Imre, az Interconfessio Társaság elnöke az MTI-nek elmondta: fontosnak tartják, hogy az új magyar alkotmány megalkotásánál vegyék figyelembe: a Magyar Köztársaság a magyar állampolgárok és a határon kívül élő magyarság hazája. Hasonló cikkelyre van példa Németország, Horvátország, Spanyolország és Olaszország alkotmányában. Ez a gyakorlatban egy felsőházban valósulhatna meg, melynek munkájában részt vehetnének a határon túli magyar népcsoportok legitim képviselői. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./ Az első tanácskozást Kolozsváron tartották, 1994. nov. 19-én. Az új magyar paradigma gondolatkörét megtárgyaló rendezvénysorozat első fázisának lezárásaként a székesfehérvári konferencia az eddigi tanácskozások összegezését célozta. A rendezvény a Magyarok Világtalálkozójának nemzetstratégiai kérdésekben való dokumentációját is szolgálta, csakúgy, mint a konferencián bemutatott Magyar jövőkép. Egy minőségi paradigma című tanulmánykötet bemutatása, amely a kolozsvári, székesfehérvári és zentai konferenciákon elhangzott előadások gyűjteménye. Az első napon a Borbély Imre által felvázolt paradigma-elképzelés első "támpontja", a tudásközpontú nemzetfejlesztés témakörben Tőkéczki László, Vass Csaba és Lázár Imre tartott előadást. A második nap témáját a szubszidiáris /önálló-együttműködő/ nemzetstruktúra és a szervesítő algoritmusok képezték. szubszidiáris nemzetstruktúra a minél nagyobb önállósági fokon élő magyar nemzetrészek modellje, melyekben azonban a magyarság egységét biztosító összekötő szálakkal, úgynevezett szervesítő algoritmusokkal kell megtartani szellemi és sorsközösségtudatát. Duray Miklós nem tudott eljönni, felajánlotta Önrendelkezés a Szlovákiában élő magyarság törekvéseiben című tanulmányát. A kárpátaljai magyarság önrendelkezési törekvéseiről Kovács Miklós történész, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség /KMKSZ/ frissen megválasztott elnöke beszélt. Hódi Sándor, a Vajdasági Magyar Szövetség /VMSZ/ alelnöke a nemzeti tábor pesszimizmusának indokolatlanságára hívta fel a figyelmet. Az erdélyi magyarság önrendelkezési törekvéseinek problémáiról Borbély Imre tartott előadást. Legnagyobb gond a programba vett célkitűzések tudatos elszabotálása. Három és fél éve programban szerepel a magyarság önmegszámlálása, az erdélyi magyar kataszter felállítása, mely egyszerre biztosítaná egy kiterjedt önsegélyezési rendszer, egy nemzeti szindikátus kialakításának alapját, valamint a választói névjegyzékül szolgálná. A belső választások viszont a mára bebetonozott RMDSZ-nómenklatúra hatalmát veszélyeztetnék. Bakos István, az Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ főtitkára az egyes magyar nemzetrészeket összekötni képes szálak és intézményi struktúrák témájában az MVSZ integráló szerepét hangsúlyozta. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./ A védnökök között volt Csoóri Sándor, a MVSZ elnöke. A témakörök: tudásközpontú nemzetfejlesztés, szubszidiáris nemzetstruktúra /ezen belül: a kisebbségbe szorult nemzetrészek önrendelkezési törekvései az egyes nemzetrészeket összekötő szálak/, végül a nemzetstratégia. /Meghívó alapján/

1996. május 26.

Kolozsváron a Brassai-héten Bálint Kelemen Attila megajándékozta egykori iskoláját, jelenlegi munkahelyét: átadta az 1993/1994-es évkönyv ( Az 1557-ben alapított kolozsvári Brassai Sámuel Elméleti Líceum Évkönyve az 1993-1994-es tanévre. Szerkesztette: dr. Gaal György. Kolozsvár, 1995. 100. l.) pár száz kinyomtatott példányát. A megszerkesztett kézirat másfél év után állt össze végre kötetté. A Romániai Magyar Pedagógus Szövetség kolozsvári irodája végül ingyenesen végezte a szedést. Három terjedelmesebb tanulmány olvasható benne: Csetri Elek a bölcsész tanár Körmöczi János, Gaal György a történész-statisztikus tanítvány Kőváry László alakját idézte fel, Boda Károly pedig a fizika-kémia tanítás iskolán belüli történetét mutatta be. Az Eseménynaptár a tanév minden mozzanatáról hírt adott. A kötetnek talán legfontosabb része az adattár, amely felsorolja a közel száztagú tanári kart és ennek iskolán belüli és kívüli tevékenységét, valamint a nappali tagozat ezernél több diákját az elért általános osztályzattal. Ezzel kordokumentummá válik az évkönyv. /Gergely Gyula: A Brassai megkésett évkönyve. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./

1996. május 27.

Máj. 24-én Salzburgban, az Európai Művészeti Fórumon részt vevő Kovács László magyar és Teodor Melescanu román külügyminiszter négyszemközti tárgyalást folytatott. Megállapodtak abban, nyilatkozta az MTI-nek Kovács László, hogy június második felében folytatódnak a szakértői tárgyalások az alapszerződésről. Melescanu elismerését fejezte ki amiatt, hogy Magyarország a nemzetközi fórumokon állást foglalt Románia euroatlanti integrációja mellett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./ Kovács László elmondta, Magyarország változatlanul ragaszkodik a kisebbségi jogokra vonatkozó nemzetközi dokumentumok, köztük az Európa Tanács 1201-es ajánlásának szerepeltetéséhez az alapszerződésben, de kész erre olyan megoldást keresni, amely kölcsönösen elfogadható. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

1996. május 27.

Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövet először látogatotta meg a zsil-völgyi magyarokat. Lélekszámukat 21 ezerre teszik. Ebből Lupényban mintegy 3 ezren, a közeli Vulkánban 4 ezren élnek, Petrozsényban pedig a legutóbbi népszámláláson, 1992-ben 5 500-an vallották magukat magyarnak. A lupényi RMDSZ-szervezet székhelye egy kopott volt munkásszállás emeletén három szoba: itt gyűltek össze a diplomata fogadására. Petrozsényban működik a szerény, 1500 kötetes kölcsönkönyvtár is. Létrehozták a saját zsebszínházukat, előadásokat tartanak, időnként bált rendeznek. A legnagyobb változást a Duna Televízió megjelenése hozta. Lupényben valaha önálló magyar iskola volt, de azt, akárcsak a többit a bányavidéken, az ötvenes évek végén megszüntették. Egy ideig két iskolában működött magyar tagozat, jelenleg már csak egyben van az elsőtől a nyolcadik osztályig, ahová mintegy 120 gyerek jár. A középiskolások Petrozsényba mennek, ahol valaha szintén önálló magyar középiskola volt, ma már csak sorvadó magyar tagozat van, sőt vegyes osztályok is léteznek. Pongrácz Gábor lelkész a közösség egyik szellemi vezetője. Vulkán városban a gondok hasonlók, itt már csak száz körül jár a magyar kisiskolások száma. Petrozsényban pedig, ahol a legtöbb a magyar, már csak vagy ötven, a középiskolai magyar tagozaton tavaly ősszel nem is indult osztály. Elfogynak a diákok, elfogynak a tanárok is. /Baracs Dénes: A végek végén. Zsilvölgyi magyarok között. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 27./

1996. május 27.

Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum /MDF/ elnöke erdélyi körútra indult, máj. 23-án Nagyváradon találkozott Tőkés László püspökkel, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. Máj. 24-én Marosvásárhelyen Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével tárgyalt. Megegyeztek abban, hogy a jövőben szorosabb kapcsolatra van szükség a két szervezet között. Lezsák Sándor megerősítette, hogy az alapszerződés megkötésének előfeltétele a romániai magyarság egyetértése, illetve az anyanyelvű oktatás megoldása, az egyházi javak visszajuttatása. Fontosnak nevezte, hogy az RMDSZ feje fölött ne szülessenek a romániai magyarságra vonatkozó döntések. "Ha az MSZP-SZDSZ külpolitika létrehozná a romániai magyarok feje fölött az alapszerződést, azt mi harmadik Trianonnak tekintenénk." - jelentette ki Lezsák Sándor. "A magyar-szlovák alapszerződés kudarca" - fejtette ki az MDF elnöke - azt jelzi, hogy a magyar politika "két éve tévesen ítéli meg a folyamatokat". Markó Béla elmondta, hogy elvi egyetértés volt vendégével szinte mindenben. Hangsúlyozta, hogy az RMDSZ számára nagyon fontos, hogy a magyarországi pártok támogassák az RMDSZ által javasolt megoldásokat. Lezsák Sándor részt vett a pünkösdi csíksomlyói búcsún. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 27./

1996. május 27.

A kisebbségi kérdés megoldásához a többség politikai akaratán kívül arra is szükség van, hogy mind a kisebbség, mind a többség elfogadja: együttélésük tartós állapot - hangoztatta Lábody László, a HTMH elnöke a Kommunikációs megoldások a vallási és etnikai problémákra című máj. 27-én tartott előadásában, az IPRA /nemzetközi PR-szövetség/ Budapesten tartott nemzetközi PR-szemináriumán. Lábody rámutatott: a kisebbségi kérdés világjelenség, globális probléma. A kisebbségek alapvető jogaihoz tartozik, hogy anyanyelvükön tanuljanak, saját nyelvükön vehessenek részt a közigazgatásban és igazságszolgáltatásban, illetve hogy rendelkezzenek olyan intézményekkel és médiumokkal, amelyek anyanyelvükön szólnak hozzájuk. A nemzetközi szeminárium Horn Gyula miniszterelnök beszédével ért véget. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29., Magyar Hírlap, máj. 28./

1996. május 28.

A PER /Project on Ethnic Relations/ román-magyar újságíró-találkozót szervezett Bukarestben és Szinajában, melyre meghívta a budapesti politikai napilapok /az Új Magyarország kivételével/, a román lapok közül az Evenimentul Zilei, az Adevarul, a Curieriul National, a Cronica Romana, továbbá a Romániai Magyar Szó egy-egy vezető képviselőjét. Több kérdésben közeledtek az álláspontok, mindnyájan hasznosnak tartották a találkozót. Abban egyetértettek, hogy lapjaikból ki kell szűrni a szélsőséges megnyilvánulásokat. /Gyarmath János: Határon átnyúló kézfogás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1996. május 28.

Szecseleváros lakosságának egyharmada magyar nemzetiségű, ennek ellenére a kormánypárti polgármester, Vasile Lata listáin nem szerepelnek magyar képviselők a választási irodák élén. Az RMDSZ megyei vezetőség óvást emelt a jogtalan eljárás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 28./

1996. május 28.

Manapság sok szó esik a másságról, írta Gereben Ferenc. A leghangosabb véleményformálók szerint azonban nem minden másság méltó a türelemre. A fogalom leggyakrabban olyan társadalmi jelenségek társaságában jelenik meg, amelyek a hagyományos értékektől és viselkedésformákból való kilépést testesítik meg /drogfogyasztás, szekták, homoszexualitás/. Amennyiben a másságot a többségtől eltérő, védelemre szoruló kisebbségként értelmezzük, szellemi divatdiktátoraink pártfogó figyelme miért nem terjed ki olyan kisebbségi magatartásformákra is, mint a történelmi egyházakhoz kötődő vallásosság, a diszkriminációtól szenvedő egyházi iskola, a sokgyermekes család, a közösségek hálózata, és a nehéz helyzetben levő magyar nemzeti kisebbségek, amelyek fennmaradásukért küzdenek, stb. - Arról alig esik szó, hogy a más, az eltérő iránti elfogadó türelmet csak az egészséges azonosságtudatra építhetjük. /Gereben Ferenc: Azonosság- és másságtudat. Nemzeti önképünk árnyoldalai. = Magyar Nemzet, máj. 28./

1996. május 29.

Románia javasolta Magyarországnak, hogy a kisebbségi problémák megoldása érdekében vegyen példát a nemrégiben megkötött jugoszláv-román szerződésről, jelentette ki Traian Chebeleu elnöki szóvivő. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1996. május 29.

Máj. 27-én négynapos látogatásra Tokióba érkezett Melescanu külügyminiszter, megkezdte tárgyalásait Ikeda Jukihito japán külügyminiszterrel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1996. május 29.

Máj. 24-én nem történt árverés Kolozsváron, melyet a Református Egyházak Vagyonközössége hirdetett meg Szőcs Géza költő, az Erdélyi Híradó tulajdonosa által felajánlott kolozsvári ötszobás lakásra. Szőcs Géza ugyanis ezt az ingatlant ajánlotta fel 140 millió lejes tartozása fejében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./


lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-180 | 181-189




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998