udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 189 találat lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-189
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1996. május 30.

Markó Béla, az RMDSZ elnöke felhívásában hangsúlyozta: nem mindegy, kire fognak szavazni. "Az RMDSZ jelöltjei mögött ott áll egy erős szervezet, programot, támaszt, ellenőrzést kínál a választóknak." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

1996. május 30.

Az RMDSZ parlamenti csoportja összefoglalót adott tevékenységéről, részletezve, hogy milyen módosításokat sikerült elérniük a törvényalkotás során, mit tettek az egyes bizottságokban. ebben szerepel - többek között - az, hogy a külügyi bizottságban sikerült elérni, hogy az ET-raportőrök minden egyes romániai látogatása során találkozzanak az erdélyi magyar püspökökkel. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

1996. május 30.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szemenszedett hazugságnak tartja az Evenimentul Zilei meg nem nevezett RMDSZ-forrásokra alapozott állítását, hogy az RMDSZ által támogatandó kolozsvári polgármester-jelöltről döntő gyűlésen Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke manipulálással vádolta volna meg az RMDSZ megrendelésre készült közvélemény-kutatást, továbbá árulónak nevezte Markó Bélát és az RMDSZ-ből való kilépéssel fenyegetőzött. A román lap cikkével szemben Tőkés László éppen a román-magyar barátság mellett tett hitet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

1996. május 30.

Harmadik Trianont készít elő a külpolitikai kormányzat a magyar-román alapszerződéssel, jelentette ki Lezsák Sándor, az MDF elnöke máj. 30-i sajtótájékoztatóján. Lezsák Sándor elmondta, hogy romániai tárgyalásain Markó Béla RMDSZ-elnök és Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke egyaránt úgy nyilatkozott: az Antall-kormány képviselte hitelesen a magyarság érdekeit a nemzetközi fórumokon. /A Népszabadság kérdésére Markó Béla elmondta, hogy a Lezsák Sándorral nem tárgyaltak az Antall-kormányról. Egyetértettek viszont abban, hogy az alapszerződést nem szabad a romániai magyarság nélkül megkötni./ Az MDF ragaszkodik ahhoz, hogy az alapszerződésről folyó tárgyalásokba vonják be a romániai magyar szervezeteket. Lezsák Sándor felelőtlennek nevezte Kovács László külügyminiszter tárgyalásait a román féllel, tudomása szerint ugyanis nem esett szó arról, hogy a történelmi egyházaknak adják vissza tulajdonaikat, és biztosítsák az egységes magyar anyanyelvű oktatási rendszert. /Népszabadság, Magyar Nemzet, máj. 31./

1996. május 30.

Máj. 30-án a Duna Tv-t felügyelő Hungária Közalapítvány Sára Sándort, az intézmény eddigi elnök-főigazgatóját választotta a részvénytársaság új elnökévé. /Magyar Hírlap, máj. 31./

1996. május 31.

Frunda György elmondta, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésének európai megítélésének kérdésénél 1990 óta nagy változás, hogy a kisebbségi kérdés önálló emberjogi probléma lett. Bizottsági szinten sikerült bevinnie egy fontos dokumentumba azt, hogy az Európa Tanács nemzetiségi ügyekben ne csak az egyes országok kormányaival tárgyaljon, hanem a kisebbségi szervezetekkel is. - nyilatkozta Frunda György. Szerinte a monitorizálás, az ellenőrzés a garancia arra, hogy ezek az intézkedések Romániában is érvényesüljenek. Melescanu külügyminiszter csúsztatott, amikor azt állította, hogy a keretegyezményt csak akkor alkalmazzák, ha azt 12 ország aláírta. valójában amint a keretegyezményt egy ország aláírta, az már belső törvény. Az "országot egy olyan kormánykoalíció vezeti, amely intoleráns, xenofób és nemzetiségellenes." - állapította meg Frunda szenátor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

1996. május 31.

Máj. 30-31-én Temesváron tartották az erdélyi millecentenáriumi ünnepségek egyik központi rendezvényét Történelmünk a Duna-medencében címmel, a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság, az EMKE és a helyi Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság rendezésében. A megnyitó ünnepségen Kötő József, az EMKE ügyvezető elnöke, Matekovits György, az Ormós Zsigmond Közművelődési Társaság elnöke, Dáné Tibor Kálmán, a Népfőiskolai Társaság titkára méltatták az esemény fontosságát. Neves tudósok, Benkő Lóránd akadémikus /Budapest/, Péntek János egyetemi tanár /Kolozsvár/, Benkő Elek tudományos főmunkatárs /Budapest/, Tonk Sándor egyetemi tanár /Kolozsvár/ és mások tartottak előadást. A kétnapos összejövetelt a nemzetstratégiáról szóló kerekasztal-beszélgetés zárta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 3., 793. sz./ Erdélyt - hangzott el Tonk Sándor előadásában - már elnevezése is a magyar történelemhez köti. Az Erdély elnevezés a magyarság kárpát-medencei megtelepedésével egyidejű, és a magyar szállásterület központi részéből tekintve az egykori Igfon erdőn túli területre vonatkozott. Régészeti leletek igazolják a honfoglaló magyarság 9-10. századi itteni megtelepedését. A helységnevek arra utalnak, hogy a magyarság a 10. század végéig birtokába vette a Mezőséget, a széles folyóvölgyeket, a növénytermesztésre és állattenyésztésre alkalmas területeket. Benkő Elek kifejtette, hogy a székelység már az Árpád-korban magyar nyelvű, a magyar nép szerves részét képező népcsoport volt. Szarka László /Budapest/ elmondta, hogy a határokról a győztes hatalmak Trianon előtt egy évvel már megállapodtak és eldöntötték, hogy nem egyeznek bele a katonailag elfoglalt területek hovatartozását megszabó népszavazásokba. A határokon kívül rekedt 3,6 milliós magyarság 75 év alatt 2,7 millióra csökkent, míg a Romániához csatolt részek román lakossága 2,9 millióról 5,8 millióra nőtt. Kiss Gy. Csaba /Budapest/ hangsúlyozta, hogy Magyarországon a kommunizmus egy második szellemi Trianont is megvalósított. Míg a szovjet érdekszférába tartozó többi szocialista országban a nemzeti érzésnek szabad utat engedtek, Magyarországon, kiváltképp 1956 után a nemzeti gondolkodást fő veszélynek tekintették, és ravasz ötlettel a modernizáció ellenségeként kiáltották ki. Ez a mentalitás ma is él. /Gazda Árpád: Történelemszeminárium Temesváron. Erdély sorsfordulói. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 12./

1996. május 31.

Kincses Előd tett kritikai észrevételeket Domokos Géza Esély /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1996/ című visszaemlékező kötetére. Hibájául rótta fel, hogy késedelmeskedett az RMDSZ párt-bejegyzésével, annak ellenére, hogy ezt megígérte. Amennyiben az RMDSZ-t kezdetben pártként jegyzik be, akkor az ellenpólusaként létrehozott Vatra Romaneaskát sem lehetett volna "kulturális" szervezetként bejelölni. Domokos könyvében nehezményezi, hogy Kincses Előd visszaszorításán iparkodott. Kincses ehhez hozzáfűzte: a kolozsváriakkal közösen kialakított álláspontról volt szó. Domokos nem értette meg a marosvásárhelyi pogrom jelentőségét, hangsúlyozta Kincses Előd, nem volt hajlandó a tévében tiltakozni /márc. 16-án/, kijelentve: amit főztetek, egyétek meg. A marosvásárhelyi vérengzés után /ezt nem idézi Domokos Géza/, márc. 22-én az RMDSZ és a Nemzeti Liberális Párt közös nyilatkozatot adott ki, melyben a történetek, a provokáció egyik okát külföldi reakciós körökben látták, amelyek magyar részről az irredentizmus, román részről pedig a szélsőséges nacionalizmus hívei, mindkettőtől elkülönítik magukat. Domokos Géza nem ismerte fel, hogy az elbizonytalanodott román hatalommal szembeni defenzívába vonulás milyen végzetes hiba volt. /Kincses Előd: Esély-telenség, avagy mi maradt ki Domokos Géza visszaemlékezéséből. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

1996. május 31.

Idén is van két Beszterce-Naszód megyei díjazottja a budapesti Néprajzi Múzeum évente meghirdetett gyűjtőpályázatának. A sófalvi Wass György első díjat kapott Beszterce-Naszód megye szakrális helyei című pályamunkájára, melyet kiadásra is javasolnak. Wass György nyugalmazott tanító 1990 óta évente egy-két dolgozattal jelentkezik. Eddig mindig díjazták munkáit. A Győrffy István Néprajzi Egyesület 1993-ban kiadta Zselyk című, szótár formájában megszerkesztett falumonográfiáját. Ez a munka hiánypótló, mert ennek a vidéknek a magyarságával eddig senki sem foglalkozott, néprajzi szempontból. Wass György arról is gondoskodott, hogy mással is megkedveltesse a néprajzot. Egyik tanítványa, Kocsis Tibor /idén érettségizik Besztercén/ második díjat nyert ifjúsági kategóriában Háziipar Sófalván és Tacson című munkájával. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./


lapozás: 1-30 ... 151-180 | 181-189




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998