Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke nyilatkozott a kormányátalakítással és egyéb, a magyarság számára aktuális kérdésekkel kapcsolatosan. Kifejtette, hogy a számtalan megbeszélés ellenére a kormányátalakítás érdemi kérdései egy igen szűk réteget érintettek: a KDNPP vezetőit, a miniszterelnököt, valamint az államfőt. Takács nem a kijelölt miniszterek személyét, hanem a tárgyalások folyamatát kifogásolta, valamint azt, hogy a tanügyminiszter személyére vonatkozóan nem kérték ki a szövetség véleményét. A megbeszélések egyetlen eredménye a parasztpárt által támogatott "káderrotáció", különböző miniszterek helycseréjének megakadályozása volt. Az RMDSZ-szes politikus szerint a jelenlegi körülmények között nem lehetett arra számítani, hogy az RMDSZ megkapja a múlt évi választási eredmények alapján a szövetségnek kijáró harmadik miniszteri tisztséget is. Az RMDSZ számára sokkal fontosabb tétje is volt a kormányátalakítási tárgyalásoknak, "a megbeszéléseken ugyanis nemcsak a kormány személyi összetételéről volt alkalma az RMDSZ képviselőinek kifejteni a véleményüket, hanem többször is szót emeltek az egyre erősödő magyarellenes kampány ellen". "Ezek a kérdések minket jelenleg sokkal jobban foglalkoztatnak, mint a kormánykoalíció gondjai" – mondta el a lapnak az ügyvezető elnök, majd hozzáfűzte, "de, ez nem azért, mert az RMDSZ csakis a kisebbséget érintő problémák orvoslásában érdekelt. Az RMDSZ továbbra is támogatni kíván egy jól működő kormányt, a programot tiszteletben tartó koalíciót. De lehetetlennek tartunk egy olyan partneri kapcsolatot, amelyben a másik fél alapvető politikai egyezségeket rúg fel". A csereháti gyermekotthon kérdésében az RMDSZ szorgalmazza az ügy jogi kérdésként való megközelítését, ezért megengedhetetlen tartja azt a politikai nyomást, amely a kormányfőtitkár részéről a székelyudvarhelyiekre nehezedik. Takács szerint a nyomás felerősödése azzal magyarázható, hogy egyre nyilvánvalóbb: a "Cserehát-ügyben a bizonyítékok egyértelműen a javunkra szólnak". Takács Csaba megítélése szerint a székelyföldi románok úgynevezett diszkriminációja ürügyén indított magyarellenes kampány célja a reformfolyamat leállítása, a kormány meggyengítése. Az RMDSZ csodálkozik a parasztpárton, mely, ahelyett, hogy határozottan fellépne a szélsőséges megnyilvánulások ellen, meghátrál az ellenzéki erők magyarellenes hisztériakeltése előtt. Ennek ékes bizonyítéka az ortodox templomok számára a pótköltségvetésből kiutalt másfél milliárd lej. Kifejtette, a román államnak igenis kötelessége támogatni az ortodox templomok restaurálását, de ezt ne a nacionalista hisztéria hatására tegye, hiszen ezzel csak malmukra hajtja a vizet. Takács meggyőződése, hogy a lakosságot nem a kétnyelvű táblák, vagy a földrajz és történelem oktatásának nyelve aggasztja, hanem az egyéves reformfolyamat kudarca. A vezető kormánypárt ennek palástolására hagyja felerősödni a romániai magyarság elleni uszítást, amelynek az RMDSZ-politikus szerint elsősorban nem az RNEP a motorja. Szerinte e céltudatos magyarellenes hangulatkeltésnek a gyökerei sokkal mélyebbek, és célja Románia elszigetelése, más hatalmi szférához való csatolása. Takács hangsúlyozta, hogy az RMDSZ elfogadhatatlannak tartja, hogy Emil Constantinescu államfő elzárkózik a nyílt színvallástól. Az ügyvezető elnök kifejti: azzal, hogy a szövetség belépett a kormányba egyféleképpen legitimizálta ezt a kormányt a Nyugat megítélésében, ha viszont a koalíciós partnerek megszegik a kormányprogramot, "az RMDSZ köteles komolyan újragondolni a velük való további együttműködést". Andrei Marga, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora tanügyminiszterként való kijelölésével kapcsolatosan úgy véli, hogy annak legfrissebb kijelentéseiből egyértelműen az derül ki, hogy Marga a sokat hangoztatott multikulturalitást meglehetősen sajátos módon kezeli, a földrajz és történelem román nyelven történő oktatását támogatja, "az önálló magyar egyetemmel kapcsolatos ellenérzései pedig semmit sem változtak". /A kormányátalakításról szűk körben döntöttek. Takács Csaba szerint az RMDSZ átértékeli a koalíciós együttműködést. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
1997. december 4.
Andrei Marga, a kijelölt új román oktatási miniszter a román parlament illetékes bizottságai előtt dec. 3-án lezajlott meghallgatásán kijelentette: egy romániai /magyar/ egyetem létrehozása "etnikai alapon" "nem felel meg a jelenlegi európai koncepciónak, amelyet érvényesíteni kívánunk". Markó Béla, az RMDSZ elnöke vitatta ezt a nézetet. A miniszter másfelől, a történelem és a földrajz kisebbségiek számára is kötelező román nyelvű oktatása mellett kardoskodó George Pruteanu szenátor kérdésére felelve kijelentette, szerinte ez "nem lenne hátrányos a magyar diákok számára". Marga kijelentette:"a jelenlegi kormány segítségével egy multikulturális egyetem mellett foglaltunk állást, ahol román, magyar és német nyelven folyik az oktatás". Ennek működésével a magyarok által felvetett problémák megoldódnak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki tagja a szenátus oktatási bizottságának, rámutatott, hogy a kijelölt miniszter véleményével ellentétben egy más oktatási nyelvű felsőoktatási intézmény létesítése nem jelent etnikai kritériumú elkülönítést. Mint hangsúlyozta, amennyiben egy közösség ilyen igényt támaszt, nem lehet tőle megtagadni ezt a jogot. Mint ismeretes, George Pruteanu, a szenátus oktatási bizottsága bejelentette: el kívánja érni, hogy az oktatási sürgősségi kormányrendelet szövegéből töröljék az önálló kisebbségi egyetem, sőt az önálló egyetemi kar és szak létesítésére vonatkozó jogot is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5., Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
1997. december 4.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlése közzétett állásfoglalásában a vallásügyi államtitkárság megkülönböztetés nélküli támogatását igényelte valamennyi elismert felekezet részére, továbbá az anyanyelvi oktatás terén a sürgősségi kormányrendelet alkalmazását. A magyar közösségnek joga van önálló egyetemhez Kolozsváron. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./
1997. december 4.
Az Adevarul napilapban Ilie Stefan felhívta a figyelmet arra, hogy Romániában a nyugdíjasok száma 400 ezerrel haladja meg az alkalmazottakét. A cikk szerzője katasztrofálisnak ítéli meg az elmúlt nyolc év demográfiai politikáját. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), dec. 4./
1997. december 4.
Dec. 4-én Iasiban találkozott Emil Constantinescu államelnök és Petru Lucinschi moldovai államfő. A megbeszélésre a két ország közötti korszerű - száloptikás - telekommunikációs központ felavatása adott alkalmat. Emil Constantinescu államelnök dec. 3-án Hágából érkezett Iasiba. A román elnök Hágában részt vett a Global Panel nemzetközi értekezleten, amely az Európai Unió bővítésével foglalkozott. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6-7./
1997. december 4.
A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének /MÚRE/ szervezésében de. 4-én Nagyváradon kétnapos médiakonferencia kezdődött, melynek résztvevői a magyar egyházi sajtó képviselői voltak. Tőkés László püspök megnyitójában az egyházi sajtóról elmondta: igényesebbnek kellene lennie a felekezeti lapok munkatársainak. Vetési László lelkész, a Diaszpóra Tájékoztató szerkesztője a hasonló tavalyi, Illyefalván tartott találkozó folytatásának tartotta ezt a konferenciát. Cseke Péter, a Korunk szerkesztője folyóirata legújabb, egyházi vonatkozású írásokat tartalmazó tematikus számát ismertette. /Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 5./
1997. december 4.
Zilahon dec. 7-én, vasárnap ünneplik a főtéren álló Wesselényi szobor felállítását. Fadrusz János műalkotása ugyanis 95 éves, volt, amikor befalazták, a kommunista időszakban bedeszkázták a szobrot. Az ünnepségen fellép a helyi Wesselényi Református Kollégium kórusa. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
1997. december 4.
Az "Atac la persoana" (Személy elleni támadás) című román antiszemita hetilap dec. 2-i száma zsidó származású román közéleti személyiségek névsorát és fényképeit közölte, miközben hasábjain spekulánssággal, terjeszkedési politikával és szektánssággal vádolta a zsidóságot. A címlapján sárga csillaggal megjelent hetilap 200, feltehetően zsidó újságíró, politikus, író, művész és üzletember nevét tette közzé. A lap szerint a listán szereplő személyek az "irányító, kulturális és gazdasági hatalom minden szintjére beszivárogtak". "A zsidó expanzionizmus, amely hosszú uzsoraháborújában a társadalmi, gazdasági és kulturális rendszert ostromolta, megerősítette stratégiai fontosságú pozícióit a különböző államokban" - írja a lap, amelynek antiszemita megnyilvánulásait Emil Constantinescu román elnök már korábban elítélte. A listán többek között szerepel Victor Babiuc védelmi, Adrian Severin külügy-, és Ulm Spineanu volt reformügyi miniszter, valamint Petre Roman, a szenátus elnöke, és Zoe Petre, Emil Constantinescu elnök egyik tanácsadója. Mihai Antonescu, a hetilap főszerkesztője elmondta, hogy igyekeztek olyan zsidó személyiségek nevét közzé tenni, akik kevésbé ismertek. Dorel Dorian, a romániai zsidó nemzeti kisebbség parlamenti képviselője az eset kapcsán kijelentette: a védekezés csak az antiszemiták malmára hajtaná a vizet, akik a félelem légkörét igyekeznek megteremteni az országban. - Romániában nincs sajtótörvény, ami a fajgyűlölő, sértő, vagy trágár tartalmú írások megjelentetését megakadályozná. Az igazságügyi hatóságok a büntető törvénykönyv rendelkezései alapján azonban mégis eljárhatnak ezekben az esetekben. /Sárga csillagos lap névsora. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./
1997. december 4.
Tabajdi Csaba politikai államtitkár bejelentette: a kormány jan. 1-jétől európai összehasonlító kisebbségi kutatóintézetet létesít. /Népszabadság, dec. 4./
1997. december 5.
Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora lett az új oktatási miniszter. Marga nagy formátumú ember, bizonyára megkezdi a román oktatási rendszer reformját, viszont, összegezi a Campus rovatában egy hallgató, így nem lesz Bolyai Egyetem, hanem megmaradnak az "európai multikulturalitásnál". Marga hallani sem akar önálló magyar egyetemről, ehelyett kitalálta az új rendszert, ami "ügyesen lerendezett kirakatnak bizonyult", de akik ott élnek, tudják, "valójában nem sok változott". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
1997. december 5.
Halász Anna egy nemrégi tévéműsorból kiindulva elemezte a tanügyi törvény körüli és George Pruteanu álláspontja miatt kialakult helyzetet. A műsor résztvevői Verestóy Attila RMDSZ-szenátor és Pruteanu KDNPP szenátor voltak. Halász Anna úgy vélte, Tőkés László, a szövetség tiszteletbeli elnöke hiába nehezményezi, hogy a kormányba való belépéskor az RMDSZ Operatív Tanácsa nem foglalta pontokba az RMDSZ elvárásait, mivel ezeket a koalíciós partnerek úgysem tartották volna be. Szerinte "a játék arra megy ki", hogy az RMDSZ lépjen ki a kormányból, de véleménye szerint a román nyelven tanítandó földrajz és történelem tantárgyakért kár volna feladni "az anyanyelvű szakoktatást és a magyar egyetem törvénybeiktatását". A cikk szerzője méltatja a tanügyi törvény és a Har-Kov-indítvány kapcsán megszólaló olyan "józan" hangokat, mint amilyenek Laurentiu Ulici Románia Alternatívája Párti szenátor, Radu Berceanu Demokrata Párti képviselő és Rasvan Popescu, az RTV műsorvezetője, akik hatására, szerinte, a "közéleti méreg veszíti az erejét". /Halász Anna: A csapból folyó Pruteanu. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./
1997. december 5.
Kerekes Károly Maros megyei RMDSZ képviselő az RMDSZ hozzájárulását méltatta a kommunista diktatúra által üldözöttek, kitelepítettek, valamint a deportáltak és szovjet hadifogságba esettek jogait szabályozó 1990/118-as törvényrendeletet módosító 41-es számú sürgősségi kormányrendelet parlamenti módosítását illetően. Kerekes szerint a politikainak minősített hibákat "az RMDSZ hozta helyre a képviselőház munkaügyi és társadalomvédelmi bizottságában". A képviselő ismerteti a szövetség által elért rendelkezéseket: a jogérvényesítés már nincs határidőhöz kötve; emelték a túlélő házastársnak járó havi juttatás összegét; javították a munkahelyükről eltávolított személyeknek a szolgálati idővel kapcsolatos jogait. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
1997. december 5.
Az Európai Parlament dec. 4-én úgy határozott: javasolja az Európai Unió kormányfőinek, hogy a bővítési folyamatot előkészítő tárgyalásokat, Szlovákia kivételével, minden tagjelölttel egyszerre kezdje meg. A bővítési folyamat a parlament szerint három elemből áll: "állandó konferencia 15+12 országgal, tárgyaláskezdés 10-zel, és intenzív tárgyalások 5+1-el". A lapok kiemelik, hogy a parlament döntése csupán konzultatív jellegű, a dec. 12-14-i EU-csúcstalálkozót a határozat semmire sem kötelezi. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./
1997. december 6.
Az etnikai és helyi kisebbségek hátrányos megkülönböztetését tiltó határozattervezetet nyújtott be a két ház állandó bizottságához az RMDSZ, melyben a román parlament állásfoglalását kérte az utóbbi időben tapasztalható nacionalista hangulatkeltéssel szemben. Amint Kónya-Hamar Sándor RMDSZ-képviselő elmondta, a dokumentum értelmében a parlament felszólítaná a kormányt, számoljon be a Magyarországgal, Ukrajnával, Jugoszláviával és Németországgal kötött alapszerződések, és más, a nemzeti és helyi kisebbségekre vonatkozó egyezmények és dokumentumok gyakorlati alkalmazására tett intézkedésekről. Kérik azt is, hogy a kormány terjessze elő a Vallásügyi Államtitkárság költségvetéséből és a központi költségvetési tartalékból az egyházak számára juttatott támogatások helyzetét, valamint, hogy a lehető legrövidebb időn belül terjessze elő a parlamentnek megvitatás és elfogadás céljából a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. A parlament állást foglalna amellett, hogy az ország minden állampolgára számára biztosítsák a jogszabályok és az alkotmány előírásainak megfelelően a megkülönböztetéstől mentes, egyforma lehetőségeket az oktatás, a felekezeti és politikai élet minden területén. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8., Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
1997. december 6.
Tőkés Elek úgy döntött, lemond a Vallásügyi Államtitkárságnál referensként betöltött tisztségéről. Tőkés tiltakozott amiatt, hogy Gheorghe F. Anghelescu vallásügyi államtitkár a magyar történelmi egyházakat tette felelőssé a székelyföldi ortodoxok erőszakos asszimilálásáért. Amikor Tőkés Elek tiltakozásképpen nyilvánosságra hozta az erdélyi magyar egyházfők felháborodott hangú állásfoglalását, válaszul, Anghelescu azzal vádolta őt, hogy "állami alkalmazottként az egyházak és nem pedig az állam érdekeit képviseli". Tőkés Elek úgy véli, nem vállalhatja tisztségét, mindaddig, míg "a román állam érdekei nem azonosak az egyházakéival". /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
1997. december 6.
Andrei Marga továbbra is a kolozsvári egyetem rektora marad, csak ezzel a feltétellel vállalta el a miniszteri tisztséget. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
1997. december 6.
Az RMDSZ Udvarhelyszéki Választmánya és Elnöksége dec. 5-i ülésén a csereháti Szociális Központtal kapcsolatban a következőket hozza a közvélemény tudomására: Az Udvarhelyszéki RMDSZ továbbra is határozottan ragaszkodik a létesítmény eredeti rendeltetéséhez, amely az 1993. január 28-i tanácsi határozatnak megfelelően a székelyudvarhelyi és környékbeli fogyatékos gyermekek otthona kell hogy legyen. - Véleményünk szerint a létrejövő intézménynek a helyi önkormányzat vagy önkormányzatok hatáskörébe kell kerülnie, a helyi autonómia és szubszidiaritás elvének megfelelően. Abban az esetben, ha az adományozó részt kíván venni az intézmény vezetőtanácsának munkájában, elképzelhetőnek tartjuk olyan vezetőtanács létrehozását, mely a helyi önkormányzatok, az adományozó és az egyházak képviseletéből állna. Az ilyen módon létrehozott vezetőtanács esetében a képviseleti arányok meghatározásánál szigorúan figyelembe kell venni a különböző képviseleteknek az udvarhelyszéki társadalomban betöltött szerepét. Sajnálatosnak tartjuk, hogy a jogállam elveivel ellentétben a jogi megoldás helyett ellenfeleink politikai színtérre próbálják áthelyezni a megoldáskeresést, ezáltal zavart és feszültséget keltve a lakosság körében. Elfogadhatatlannak tartjuk a többrendbéli zaklatását, mely összhangban áll az utóbbi időkben zajló magyarellenes kampánnyal és a Hargita-Kovászna megyei feszültségkeltéssel. Az Udvarhelyszéki RMDSZ igényli a közös megoldáskeresést az önkormányzatokkal és a továbbiakban is a prioritásoknak megfelelően, a fentiek szellemében keresi a kialakult helyzet megoldását. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 8., 1170. sz./
1997. december 6.
A székelyudvarhelyi önkormányzat testületi lemondását helyezte kilátásba, "amennyiben folytatódnak a város polgármestere és alpolgármestere elleni zaklató, megfélemlítő akciók". Az utóbb időben Szász Jenőt és Sófalvi Lászlót a rendőrség több ízben is kihallgatta az ún. csereháti üggyel kapcsolatban. A város önkormányzata elutasította az építkezési engedély újrakibocsátását a városi fogyatékos gyerekek számára épülő iskola számára, mivel az építtető megváltoztatta az épület eredeti rendeltetését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
1997. december 6.
Nem készült még tanulmány Székelyföld románosításáról, főleg nem a kommunista évtizedekről. Sorra készülnek a Har-Kov-jelentések a románság üldözéséről, hamis információk alapján. A magyarellenes diszkriminációról közöl Szilágyi Aladár néhány adatot. Az "ellenjelentés" kiinduló alapja lehetne Gheorghe F. Anghelescu vallásügyi államtitkárnak az 1994 és 1997 közötti időszakról szóló jelentése és a javasolt kormánystratégiája. Az államtitkár jelentéséből kitűnt, hogy ezekben az években a két megyében kétszeres szubvencióval támogatták az ortodox papokat, ugyanígy növekedtek évről évre a két székely megyében az új ortodox templomok építésére, illetve a meglevők felújítására adott költségvetési összegek /négy év alatt 2,5 milliárd lej/. Ugyancsak az állam fedezte a Bukarestben beindított szemináriumi osztály költségeit, az osztály a jelentés szerint misszionárius ortodox papokat képzett a két székely megye számára. Állami költségvetésből hozták létre Sepsiszentgyörgyön a Román Szellemiség Múzeumát az ortodox katedrálisban, Maroshévízen a Szent Illés Kolostor Múzeumát, és a Nicolae Colan metropolita nevét viselő Egyházi Dokumentációs Központot. Az államtitkár pontokba szedte a két magyar többségű megye román kisebbségének megerősítését szolgáló kormányzati teendőket. Ezek között szerepel, hogy az állam vállalja fel az itteni román ortodox püspökség minden költségét, a személyzet fizetését, biztosítsanak állást a lelkészek feleségeinek, hozzák létre a Keleti-Kárpátok Régészeti, Történelmi és Néprajzi Múzeumát egy- egy részleggel Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Maroshévízen, Kovásznán és Berecken. /Szilágyi Aladár: Ellenjelentés a Har-Kov-ból. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 6-7./
1997. december 6.
Dec. 6-án tartotta küldöttgyűlését a Magyar Ifjúsági Tanács a kolozsvári Brassai Sámuel Líceumban. Antal Attila, az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya előadója beszámolt a Romániai Ifjúsági Tanács megyei fiókjainak alakuló üléseiről, majd nyilatkozatot fogadtak el, melyben szorgalmazzák találkozó létrejöttét azok között a szervezetek között, amelyek nem fogadták el az ifjúságügyi minisztérium által javasolt alapszabályzatot. A határon túli magyar ifjúsági szervezetek budapesti irodájának megnyitójáról, valamint az irodával kapcsolatos szervezési kérdésekről Kali Zoltán, a MIT elnöke tartott ismertetőt. A résztvevők beszámolót hallgattak meg a Magyar Ifjúsági Világszövetség Erdélyi Tanácsának megalakulásáról; ebből kiderült, hogy a MIVET elsősorban nem képviseleti fórumként, hanem az információáramlást elősegítő, szakmai jellegű szervezetként kíván működni. Az idei Romániai Magyar Ifjúsági Csúcstalálkozó sikerére való tekintettel a MIT pályázatot hirdetett meg az 1998-as csúcstalálkozó megszervezésére, melynek 1998. február 21-i határideje megegyezik a következő MIT-küldöttgyűlés dátumával. A MIT küldöttgyűlését követően a magyar ifjúsági szervezetek képviselői találkoztak Markó Bélával, az RMDSZ szövetségi elnökével, aki ismertette a jelenlegi politikai helyzetet, és válaszolt a jelenlévők kérdéseire. Elmondotta, hogy a kormányátalakítással az RMDSZ államtitkárainak száma nem csökken. A tanügyi törvény vitájával kapcsolatban Markó Béla beszámolt arról, hogy a koalíció pártvezetői ismét elkötelezték magukat a sürgősségi kormányrendelet eredeti formája mellett, kivételt képez a történelem és földrajz oktatása, amellyel kapcsolatban továbbra is fennállnak a nézetkülönbségek. A találkozó része az RMDSZ Ifjúsági Főosztálya által kezdeményezett rendezvénysorozatnak, amelynek célja lehetőséget teremteni a közösség ügyei iránt érdeklődő fiatalok számára, hogy eszmecserét folytathassanak a szövetség vezetőivel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 8., 1170. sz./
1997. december 6.
Andrei Marga rektor többször kifejtette, hogy az Európában is példa nélküli multikulturális egyetemé a jövő, emlékeztetett Sylvester Lajos. Valójában a Babes-Bolyai Tudományegyetemen a vezetés, az anyagiak teljes egészében a román fél kezében összpontosulnak. A romániai magyarságnak önálló egyetemre van szüksége. A multikulturális egyetem ugyanis a társadalom asszimilációs átformálásának eszközévé válik. A sokkultúrás megoldásnak nemcsak román, de magyar hívei is vannak, Magyarországon is, a kormányzópártok szintjén. A szociálliberalizmus képviselőinek eszményképe ez a vonulat. /Sylvester Lajos: Sokkultúrájú társadalom. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
1997. december 6.
Mózes Árpád, a zsinatpresbiteri ágostai hitvallású evangélikus-lutheránus egyház püspöke elmondta, hogy a Trianon után magára maradt Erdély 36 magyar evangélikus hitközsége. 1921-ben alakult meg az önálló egyház, melyet csupán 1945 után ismertek el. Három esperesség van, két magyar, a brassói és a kolozsvári és a nagylaki szlovák esperesség. Az erdélyi magyar evangélikusok valamikori 50 ezres létszáma megcsappant, jelenleg mintegy 30 ezer felett lehetnek. Sepsiszentgyörgy eddig a Székelyföldi Missziós Egyházközség volt. A városban és környékén ezer magyar evangélikus él, nyugati evangélikusok adományából templom épül a részükre Sepsiszentgyörgyön. Három szép harangot is kaptak, ezeket más, elnéptelenedő gyülekezetekből hozták, ezek az "elnémult harangok". Jövő őszre elkészül ez az új templom. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
1997. december 6.
Az új Nemzeti Színházzal kapcsolatban aggasztó hírek érkeznek. De miért foglalkoznak a távoli színház ügyével? Azért, mert a Nemzeti a magyar nemzet egészének az ügye. Magyar Bálint nem tartotta szükségesnek a jelenlegi Nemzeti Színház társulatát megkérdezni, mielőtt azt nyilatkozta, hogy a társulat az egykori Magyar Színház épületében működik, ezen a néven folytathatná működését. Magyar Bálint ezzel a kijelentésével kollektíven kirekesztette az új Nemzeti Színházból a jelenlegi tagokat. Tiltakoztak is ellene. Az új színház még sehol sincs, de máris osztozkodnak. /Sylvester Lajos: Az Erzsébet téri Nemzeti... = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 6./
1997. december 7.
Az anyaország szellemi egységéhez ragaszkodunk, jelentette ki a vele készült interjúban Tempfli József. Minden évben megrendezik Nagyváradon a Szent László ünnepségeket. "Minket nem lehet leradírozni a történelem térképéről olyan tanításokkal, hogy Erdélyben nincsenek magyarok, csak elmagyarosított románok." /Új Ember (Budapest), dec. 7./
1997. december 8.
Dec. 8-án reggel Székelyudvarhelyre népes küldöttség élén érkezett Remus Opris, a román kormány főtitkára, hogy a helyszínen sürgessen megoldást az úgynevezett csereháti ingatlan kérdésére. A miniszteri rangú politikus, akinek kíséretében apácák is érkeztek a helyszínre, délelőtt az épületnél tárgyalt Szász Jenő polgármesterrel, délután a megbeszélések a városházán folytatódtak. Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának utasítására reggel levették a pecsétet a jogvita tárgyát képező úgynevezett csereháti ingatlanról és oda behatoltak a Szeplőtlen Szív görög katolikus apácarend tagjai, akik teherautókkal bútorokat, ruhaneműt és nagy mennyiségű élelmiszert hoztak magukkal. Megérkeztek a magyarellenes sajtó tudósítói, többek között az Adevarul munkatársa is. A székelyudvarhelyi önkormányzat tagjai tiltakoztak az apácák bekötözése ellen. Órákig tartó vita kezdődött Oprissal, de ő nem engedett. Erre az önkormányzat tagjai elhatározták, hogy tiltakozásul testületileg lemondanak, ha az apácák nem hagyják el az épületet. Oprist meglepte az ez egységes fellépés. Többször telefonált Bukarestbe. Este 21 órakor Szász Jenő polgármester bejelentette, hogy Victor Ciorbea miniszterelnök utasítására az apácáknak el kell hagyniuk az épületet. Az apácák azonban nem tettek eleget a felszólításnak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 9./
1997. december 8.
Az RMDSZ vezetői Victor Ciorbea miniszterelnökhöz fordultak dec. 8-án, azt követően, hogy Székelyudvarhelyen Remus Oprisnak, a kormány főtitkárának utasítására reggel levették a pecsétet a jogvita tárgyát képező úgynevezett csereháti ingatlanról és oda behatoltak a Szeplőtlen Szív görög katolikus apácarend tagjai, akiknek ezt a jogát vitatja a helyi önkormányzat - közölte hétfőn este az MTI tudósítójával Verestóy Attila, Székelyudvarhely szenátora. Bár a legfrissebb, még meg nem erősített értesülések szerint egész napos tárgyalás után este jegyzőkönyv született egy megoldásról, a helyzet feszült, mivel az esti órákban számos ember gyülekezett a város fölötti csereháti platón, ahol a vitatott létesítmény áll. Este a román állami televízió állami csatornája indítóanyagként sugározta székelyudvarhelyi riportját, amelyben a kormány főtitkára azzal vádolta Szász Jenő polgármestert, hogy magatartása "minősíthetetlen zsarolás", s hogy megakadályozta a Basel Hilft 500 ezer dollár értékű bútoradományának átadását. Remus Opris sajtójelentések szerint már hetekkel ezelőtt ígéretet tett az apácarendnek, mindent megtesz beköltözésük elősegítésére. A bútorokat, mutatta a riport, teherautó-karaván hozta a lepecsételt épülethez, ahová nem sokkal korábban érkeztek meg dec. 8-án reggel az apácák és a kormány főtitkára. A tévériport beállítása szerint Remus Opris "hiába próbált közvetíteni a konfliktus feloldása érdekében". Az épületnél előbb több órás vita zajlott le a helyszínre siető polgármester és a kormány miniszteri rangú főtitkára között, közölte a riporter. /MTI/ Az MTI tudósítójának nyilatkozva Markó Béla, az RMDSZ elnöke dec. 8-án este kijelentette: nem tartja véletlennek, hogy éppen az oktatási törvényrendelet vitájának döntő szakasza és az RMDSZ "belső parlamentjének", a Szövetségi Képviselők Tanácsának hét végén esedékes, a szövetség kormányzati részvételéről tárgyaló ülése előtt került sor a csereháti lépésekre. A szövetségi elnök szerint a cél akár a koalíciós együttműködés megbontása is lehet, annak elérése, hogy az RMDSZ kiváljon a kormánykoalícióból. Előzőleg Verestóy Attila szenátor elmondta az MTI tudósítójának: az RMDSZ vezetőinek délelőtt jutott tudomására, hogy Remus Opris kormányfőtitkárral nagyjából egyidőben a csereháti épülethez érkezett az ARIS építőcég számos járműve egy bútor-adománnyal, s a Csereháton megjelentek a Szeplőtlen Szív apácarend tagjai is, majd Remus Opris bevitte az apácákat az épületbe. "Neki ehhez úgy látszik hatásköre van, habár én ezt kétlem" - fogalmazott Verestóy. "Mi felvettük a kapcsolatot a miniszterelnökkel, többször beszéltünk vele. Megérkezett Markó Béla, hárman voltunk jelen, amikor a kormányfő azt javasolta Remus Oprisnak, hogy az épületet hagyja el mindenki és pecsételjék le. Jómagam is többször beszéltem délután telefonon Remus Oprissal, aki azt mondta, megpróbálja ezt a megoldást, de most úgy tűnik, hogy nem tudja megértetni az apácákkal a helyzetet". Verestóy Attila elmondta, hogy a megbeszéléseken jelen volt Sarca hargitai alprefektus /Dézsi Zoltán prefektus más források szerint kórházi kezelésen volt távol, és ugyancsak más források szerint Niculescu Antalt, a kormány főtitkárának helyettesét, aki tagja a csereháti ügyet vizsgáló kormánybizottságnak, Opris nem is tájékoztatta székelyudvarhelyi kiszállásáról/. Szász Jenő polgármester délután úgy nyilatkozott a romániai magyar sajtó helyszíni tudósítóinak, hogy véleménye szerint "Bukarestben előkészített forgatókönyv szerint történt minden". Eckstein Kovács Péter, a város ügyvédje "magánlaksértésnek" minősítette a történteket, ugyanis csak a kormány képviselői kértek és kaptak engedélyt az épületbe való belépésre, de az apácák is bementek és nem hajlandók távozni. /MTI/
1997. december 8.
A szenátus dec. 8-án folytatta az oktatási törvényt módosító sürgősségi kormányrendelet szakaszonkénti vitáját. Az érettségi vizsga szabályozására vonatkozóan elhangzott egy ellenzéki javaslat, amely az oktatási nyelvtől függetlenül a kisebbségi iskolák diákjai számára is román nyelvű érettségit írt volna elő az anyanyelv kivételével, ezt azonban a testület elvetette. /MTI/
1997. december 8.
A Pro Europa Liga december 8-i keltezéssel levelet intézett Victor Ciorbea miniszterelnökhöz. Az 1989. december 30-án az elsők között létrehozott civil szervezet, amely a többpárti demokrácia értékeinek szorgalmazásával és az emberi jogok tiszteletben tartásának monitorizálásával Románia európai integrációs törekvéseinek támogatását tűzte ki céljául, e levélben elégedetlenségét fejezi ki Románia kormányának ama határozatával kapcsolatban, amellyel az állami költségvetésből 1,17 milliárd lejt utaltak ki a Kovászna és Hargita megyei ortodox püspökség számára templomok építésére és renoválására. E pozitív diszkriminációra valló határozat kétessé teszi a kormány pártatlanságát és semlegességét a felekezetekkel szemben - mutat rá a Liga, és három kérdésre kér választ a miniszterelnöktől: 1. Milyen költségvetési fejezetből származik az 1,17 milliárd lej, az ortodox egyháznak az 1997. esztendőre előirányzott összegből, vagy az összes felekezetek számára 1997-re előirányzott összegből? 2. Kidolgoztak-e ezt megelőzően valamilyen tanulmányt a súlyosan romos állapotban lévő és hasonlóképpen sürgős beavatkozást igénylő templomok, imaházak helyzetéről? 3. Folyósított-e a román kormány hasonló támogatásokat, kinek és milyen költségvetésből? A dokumentum ugyanakkor megállapítja, hogy Remus Opris kormányfőtitkárnak az egyik fél melletti pártoskodása a csereháti jogi természetű vitában azzal a veszéllyel jár, hogy egy tulajdonjogi vitát etnikumközi konfliktussá alakít, továbbá, hogy a kormány beavatkozása egy olyan privát ügyben, amelyben az igazságszolgáltatásnak kell kimondania a döntő szót, sérti a hatalmi szférák szétválasztásának alkotmányos elvét. Végezetül a Pro Europa Liga abbeli véleményének ad kifejezést, hogy a miniszterelnök megteszi a szükséges intézkedéseket azért, hogy a Kormány határozatai ne az euroatlanti integrációt ellenző erők nyomása alatt szülessenek meg. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 9., 1171.sz./
1997. december 8.
A legnacionalistább temesvári napilap, a Renasterea Banateana dec. 3-i száma tartalmazza a "legújabb Har-Kov jelentését". Pataki Zoltán szerint a cikk "sokkal objektívebb képet fest a Hargita megyei állapotokról, mint a nagy fővárosi lapokban megjelent" cikkek. A cikk statisztikai adatokkal igazolja, hogy az utóbbi években a román lakosság száma is nőtt a megyében; helyi román lakosokat és kormányképviselőket szólaltat meg, akik elmondják, semmilyen etnikumok közötti feszültség nincs jelen; cáfolja a hírt, hogy magyarországi cégek fektettek volna be a legtöbbet a megyében. Pataki idézi a cikk utolsó mondatát: "Nem érthetünk egyet annak a csíkszeredai lakosnak a véleményével, aki szerint az egyetlen hely, ahol a románok és magyarok teljes egyetértésben vannak egymással, a temető..." /Pataki Zoltán: "Az emberség számít, nem a nemzetiség". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 8./
1997. december 8.
A Romexpo bukaresti központjának márványtermében dec. 8-án megtartotta alakuló ülését a Román-Magyar Üzleti Tanács /RMÜT/, amelybe eddig 97 román vállalat iratkozott be. Az alakuló ülésen Gheorghe Cojocaru, a román Kereskedelmi és Iparkamara elnöke - mostantól egyszersmind az RMÜT román társelnöke -, Dicsuk Pál, magyar társelnök és Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete üdvözölte a résztvevőket. Dicsuk Pál elmondta az MTI-nek, hogy június 30-án alakult meg Budapesten a Magyar-Román Vegyes Kamara, amelynek ő a magyar, és ugyancsak Gheorghe Cojocaru a román társelnöke, aki a maga részéről már akkor ígéretet tett a román-magyar testület mielőbbi létrehozására, a két kereskedelmi kamara májusban aláírt megállapodásának megfelelően. A RMÜT létrejöttével a budapesti román-magyar kereskedelemfejlesztő összefogás immár nem egyoldalúan működik, hanem megvan a megfelelő partnere - mutatott rá Dicsuk Pál. Hangsúlyozta, hogy Magyarországon igen nagy az érdeklődés. A Román-Magyar Vegyes Kamarába mintegy 200 cég jelentkezett és számuk a romániai partnerszervezet létrejöttével várhatólag többszörösére nő. Magyarországon igen nagy érdeklődést vált ki a romániai privatizációs folyamat - mondta Dicsuk Pál. Keszthelyi Péter, a Dunaholding vezérigazgatója tanulmányi csoport élén érkezett a román fővárosba, hogy a privatizációs lehetőségeket felmérje. A Dunaholding Romániában is szeretné felhasználni a pénzügyi tanácsadásban, vagyonértékelésben szerzett tapasztalatait, portfolió-beruházások, cégvásárlások is érdeklik, elsősorban azokban az ágazatokban, ahol eddig is voltak beruházásai (építőanyagipar, malomipar, pékségek, festékgyártás, agrárkemikáliák)./Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 10., MTI/
