udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 226 találat lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-226
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. július 2.

Szatmár megyében a prefektusi hivatalnak már kétnyelvű a névtáblája. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 2./

1997. július 2.

Czegő Zoltán reagált arra az interjúra, melyet Bíró Béla készített Ara-Kovács Attilával /Brassói Lapok, ápr. 11./, ebben ugyanis Ara-Kovács Attila kijelentette: "Ezek az emberek /Szervátius, Páskándi Czegő/ a megtestesítői mindannak a balkanizmusnak, ami Romániában és Szerbiában és másutt 1919 óta ellenünk érvényesül." Bíró Béla szülei illegális kommunisták voltak, nem volt problémája a diktatúra idején, az utóbbi években pedig "magyarországi SZDSZ-es, MSZP-s lapokban, súlyos magyar pénzekért gyalázza az erdélyi magyar kisebbségi politikusokat, a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségét, annak vezetőit, úgymond liberális oldalról, lévén ő egy hozzá hasonló csoporttal együtt ?külön szín? a román nacionalizmus tengerében vergődő RMDSZ mellett." Czegő érthetetlenül olvasta Ara-Kovács Attila elítélő minősítését. "Páskándi a nemzeti önvédelem harcában kapott és ült hat esztendőt Romániában, az 1956-os forradalom ügyeiben." "Vajon honnan örökölték a magyarnemzet-közömbös kommunisták, liberális Nyugat-szerelmesek a jogot, hogy megmondják naponta, hol van a jobb, hol a bal, hol az egészen vagy csak félig jobb?" "A nemzetgyalázásban miért ők akarnak megmondói lenni a hazaszeretet mértékének?" Mit vétett a szótlan Szervátiusz Tibor "ennek a népségnek?" Annyit, hogy nem vette át a kitüntetést annak a Göncz Árpád köztársasági elnöknek a kezéből, aki az Erdélyi Szövetség és több más szervezet írásbeli kérésére sem volt hajlandó egyetlen üdvözlő szót mondani újévi beszédében a határon túli magyarságról. Ara-Kovács kifejtette: "Tőkés László és a radikálisok gyengéjét abban látom, hogy mögöttük nincs helyzetteremtő képesség. A saját imázs megtartása, illetve az egykori vélt vagy valós befolyás visszaszerzésének görcse az, ami megbénítja őket." Tőkésnek nincs helyzetteremtő képessége, a román pártoknak ellenben van. Olyan helyzetbe hozzák az erdélyi magyarságot, hogy anyanyelvi iskolákért kell koldulnia. /Czegő Zoltán: Pető Iván üzen Brassóból. = Új Magyarország, júl. 2./

1997. július 2.

Matei Boila parasztpárti képviselő, görög katolikus pap törvénytervezetet nyújtott be a görög katolikus templomok visszaszolgáltatásáról. A tervezet a lehető legszerényebb kívánságot tartalmazta. Jún. 12-én a képviselők elfogadták ezt a tervezetet. A törvény óriási felháborodást váltott ki az ortodox klérusban. Teoctist pátriárka, Ceausescu hűséges kiszolgálója, diktátumnak nevezte a jogszabályt, Erdély ortodox érseke pedig felekezeti összecsapásokkal fenyegetőzött. Szerintük a templomok visszaadása az ortodox egyház és a román nép nemzeti létét fenyegeti. Az ortodoxok türelmetlensége nem első ízben nyilvánul meg, nem támogatják a történelmi magyar egyházak jogos igényeinek kielégítését sem, visszautasították a pápa romániai látogatását. Gabriel Andreescu a 22 hetilapban A román ortodox egyház klérusa jelenti a demokráciára a legnagyobb veszélyt című cikke feltűnést keltett, mert a nemzetinek számító egyházat eddig nyíltan nem támadta a román sajtó, csupán rejtett célzásokat tett. Andreescu viszont az egyházat vádolta intoleranciával, a kommunista rendszer kiszolgálásával. /Gál Márta /Kolozsvár/: Felekezetközi feszültségek. = Népszava, júl. 2./Ugyanerről: jún. 20., Brassói Lapok.

1997. július 2.

P. Bakó B. Pál /Marosvásárhely/ ferences szerzetest a cigányok papjaként emlegetik. Régen szeretett volna szerzetes lenni, erre 1990-ben nyílt végre alkalom, akkor már régen világi pap volt. A marosvásárhelyi Hidegvölgyben már a hatvanas években Léstyán Ferenc kialakított egy kápolnát. Bakónak már sikerült a cigányok közül katekétát és hitoktatót nevelni. A cigányok családosan gyűlnek össze, közéjük megy a szerzetes. Különfélék a pasztorációs módszerek, a legjobban bevált a családpasztoráció. Bakó Pál cigány nyelvű kis katekizmust is készített, amelyet a Szent István Erdélyi Ferences Rendtartomány kiadott. A képekkel illusztrált könyvből tanulják a hittant. A ferences atya börtönpasztorációt is végez, sokan éppen a Hidegvölgyből kerültek ide. - Az Oázis Alapítványban az egyházak felvállalták a cigányok anyagi segítését. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2, 3./

1997. július 2.

Negyven évvel ezelőtt megalakult Állami Székely Népi Együttes nagy sikerrel mutatta be Marosvásárhelyen, a Kultúrpalotában az együttes új műsorát májusban. Most a magyarországi Juhász Zsolt koreográfus magyarországi néptánchagyományt tanított be. Azért volt az újdonság, mert ahol a nagyvilágban a magyar táncházmozgalom gyökeret vert, ott elsősorban erdélyi magyar néptáncot oktatnak, írta Tófalvi Zoltán. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

1997. július 2.

Veszélyben a román nyelv, írta szitkozódó, szidalmazó cikkében az Adevarul főszerkesztője, Cristian Tudor Popescu, lapjának júl 2-i számában. Kirohant a miniszterelnök ellen, mert engedélyezi Románia földrajzát és történelmét magyarul tanítani. A főszerkesztő szerint "a magyar párt egyetlen, egyre világosabban kirajzolódó stratégiai célja a szeparatizmus. Ha egyelőre Erdélyt nem lehet Magyarországhoz csatolni, emeljünk az erdélyi magyarok és a ?büdös oláhok? közé minél több nyelvi, gazdasági, közigazgatási stb. sorompót". A cikkben szó esik még grófi fölényről, de a helységnévtábláról is. A parasztpárti képviselőket hazafiatlannak minősítette. /Szász János: Veszélyben a román nyelv? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4-5./1

1997. július 2.

Júl. 2-án Kolozsvárott találkoztak a megye RMDSZ polgármesterei és -alpolgármesterei a megye önkormányzati vezetőségével. A tanácskozáson részt vett Pálffy Zoltán, a Kolozs Megyei Tanács RMDSZ-frakcióvezetője és Sebesi Karen Attila közművelődési alelnök is. Boros János megyei elnök ismertette a 22-es számú sürgősségi kormányrendeletet, majd megvitatták e jogszabály alkalmazási lehetőségeit, különösképpen ami a magyar nyelv közigazgatásban való használatát, valamint a helységnévtáblák és a közhivatalok kétnyelvű feliratozását illeti. A szokásos kéthavi tanácskozáson ezenkívül gyakorlati közigazgatási kérdéseket is megvitattak. A polgármesterek által fölvetett problémákat az RMDSZ megyei elnöksége megoldás végett továbbítja a megyei tanácsosokhoz, a prefektúrára, illetve ha központi megoldást kívánnak, a megye parlamenti képviseletéhez. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 2., 1062. sz./

1997. július 2.

A Ziua című lap beszámolt arról, hogy Gheorghe Dumitrascu, RTDP-s szenátor a szenátusban a politikai nyilatkozatok napirendi pontjánál magyarellenes dalt játszott be. A dal szerint "parancsoljanak a magyarok saját hazájukban, mivel ez a románoké". Dumitrascu javasolta a gazdasági kapcsolatok megerősítését Mongóliával. A Romania Libera megemlíti, hogy Gheorghe Funar újból "az előtérbe került", arra bíztatva Románia polgármestereit, hogy ellenezzék az RMDSZ követeléseit. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), júl. 2., 121. sz./

1997. július 2.

A NATO-csatlakozás érdekében folytatott román offenzíva lezárásaként Emil Constantinescu elnök júl. 2-án Bonnba utazott és Helmut Kohl kancellárral tárgyalt. Helmut Kohl támogatja azt, hogy Románia számára minél kedvezőbb eredményt érjenek el a NATO-hoz csatlakozás tekintetében. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4., 5-6./

1997. július 2.

A koalíciós pártok vezetőinek egyeztető tanácsa júl. 1-jén megerősítette, hogy az időhiányra való tekintettel kormányrendelettel léptetik életbe az oktatási törvény módosításait, amelyek a kormányprogramnak megfelelően megszüntetik a kisebbségi anyanyelvi oktatást korlátozó rendeleteket. Ugyanakkor ellenzéki, egyes kormánypárti politikusok és több bukaresti lap részéről folytatódnak a módosítás elleni támadások. Adrian Nasate, a volt kormánypárt alelnöke a júl. 2-i lapok által ismert nyilatkozatában "az RMDSZ részéről gyakorolt zsarolásnak" tulajdonította a módosítást. A konvenció listáján megválasztott értelmiségiekből álló Román Alternatíva sajtóértekezletén Laurentiu Ulici, a Romániai Írók Szövetségének elnöke szintén parlamenti vitát sürgetett a kormányrendelet helyett és azt javasolta, hogy a kisebbségi iskolát végzetteknek az egyetemi felvételi előfeltétele a sikeres román nyelvvizsga legyen. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

1997. július 1.

Júl. 1-jén ünnepélyes keretek között emlékeztek meg Kolozsváron a Bethánia gyógyterápiás kisegítő és nevelő napközi otthon fennállásának ötödik évfordulójáról. Zsúfolásig megtelt a györgyfalvi negyedben holland támogatással felépített székház, melynek hivatalos felavatása szeptemberben lesz. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

1997. július 1.

Reizer Pál szatmári katolikus megyéspüspök elmondta, hogy az elmúlt hét évben tizenkét templom épült egyházmegyéjében, most épül a tizenharmadik Nagybányán. A Pasztorációs Központban állandó léleképítő és kulturális tevékenység folyik, akárcsak Szokondon a Lelkigyakorlatos Házban, épül Szatmárnémetiben a kollégium. /"Az egyház építése a lelkek építése..." = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./

1997. július 1.

Megjelent Gráma Béla Elhullott kalászainkat szedjük össze - Adatok a csíkszeredai református egyház 100 éves múltjához /Pro Print Kiadó, Csíkszereda, 1997/ című könyve. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 1./

1997. július 1.

Csanády András budapesti filozófs, gazdaságkutató, az MTA Politikatudományi Intézetének munkatársa júl. 2-án Marosvásárhelyen előadást tart a romániai gazdasági átalakulásról. Csanády András évek óta foglalkozik a gazdasági szerkezetváltással és a hozzá kapcsolódó munkaerő-átcsoportosítással. A helyszínen kérdőíves felmérésekkel is vizsgálja a romániai és szlovákiai magyarság egyes csoportjainak gazdasági magatartását. A tudományos kutatás mellett részt vállalt a romániai, ezen belül a marosvásárhelyi Közgazdász Társaság megszervezésében, valamint a posztgraduális képzés programjának kialakításában. Csanády a Határon Túli Magyarok Hivatala keretében létrehozott Új Kézfogás Alapítvány referenseként a kisebbségi magyarság körében indított menedzserképző és vállalkozásélénkítő programok koordinátora. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 1./

1997. július 1.

Életének 67. évében elhunyt Andorka Rudolf, a Közgazdasági Egyetem rektora, az Országos Tudományos Kutatási Alap /OTKA/ elnöke, az MTA levelező tagja. A nemzeti minimumról írta egyik utolsó jelentős cikkét a Magyar Hírlapban. Tekintélyes társadalomtudósként tisztelték, az agrárszociológia, a statisztika, a demográfia, a hátrányos helyzetű rétegek kutatásának szakértőjeként. Andorka Rudolf hívő ember volt, az evangélikus egyház világi tisztségviselője. 1956-os tevékenységéért a forradalom leverése után elítélték. Esti tagozaton szerzett a hatvanas években diplomát. /Magyar Hírlap, júl. 2./

1997. július 1.

A román külügyminisztérium júl. 1-jén közleményt adott ki azokkal a hírekkel kapcsolatban, hogy II. János Pál pápa elhalasztotta tervezett romániai utazását. Ion Diaconescu, a Nemzeti Parasztpárt elnöke kijelentette: a pápa látogatására a görög katolikusok és a görögkeletiek közötti viszály megoldása után kerül sor. /Népszabadság, júl. 2./


lapozás: 1-30 ... 181-210 | 211-226




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998