udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 226 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-226
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1997. július 23.

A védelmi miniszterrel és a nagyvezérkar főnökével való konzultáció után beadta lemondását Decebal Ilina tábornok, a katonai hírszerzés vezetője, szintén távozik posztjáról Ioan Talpes, a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatója is. A bukaresti lapok júl. 21-i számaikban már kész tényként kezelték, hogy Talpes utóda Emil Constantinescu államelnök egyik bizalmasa, Catalin Harnagea elnöki tanácsos lesz. A lemondásokat a svájci kémkedés ügye robbantotta ki, mely szerint egy berni diplomata Románia javára kémkedett. A székelyudvarhelyi Cserehát ügyében szintén svájci "kezek" keltettek feszültséget, minthogy a bukaresti, magát román-svájci pénzintézetnek nevező Columna Bank körüli pénzügyi problémák feszültséget keltettek. A leváltások mögött Frunda György szenátor szerint a román hírszerző szolgálatok "szovjettelenítése" áll. Romániát sokak szerint azért nem vették fel a NATO-ba az első körben, mert a hírszerző szolgálatok még kapcsolódnak a moszkvaiakhoz, tudósított Gyarmath János. /(gyarmath): Svájci vagy moszkvai kapcsolat a háttérben? Távozó román hírszerzési vezetők. = /Magyar Nemzet, júl. 23./Decebal Ilina tábornok irányításával működik a Katonai Információk Igazgatósága.

1997. július 24.

Nem sokkal azután, hogy júl. 24-én Marosvásárhelyen újakra cserélték a múlt héten román nemzeti színekkel lefestett kétnyelvű helységnévtáblákat, még aznap ismét befestették, ezúttal szürke festékkel, a magyar feliratokat. A névtáblák védelmét a rendőrség megtagadta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25., Népszabadság, júl. 25./

1997. július 24.

A Maros megyei prefektúrának címzett júl. 24-i levelében Remus Opris kormányfőtitkár eloszlatta a helyi adminisztráció törvényét módosító 22/1997 számú kormányrendelet alkalmazásával kapcsolatos kételyeket. Mint írja, helyi szinten valóban a tanácsok a döntéshozó testületek, de polgármesteri hivatalnak ? az alkotmány értelmében ? kötelessége nemcsak a helyi döntések kivitelezése, hanem a törvények betartásának biztosítása is. Mivel a kormányrendelet kimondja, hogy "azokon a településeken, melyeken a lakosság legalább 20% egy nemzeti kisebbséghez tartozik, a helyi hatóságok biztosítani fogják a helységnévtáblák, a közintézmények, valamint a közérdekű hirdetések kiírását az illető nemzeti kisebbség nyelvén is", a polgármesteri hivatalnak kötelessége tudomásul venni, hogy az 1992-es népszámlálás adatai alapján a helység lakosainak legalább húsz százaléka egy nemzeti kisebbséghez tartozik és biztosítani a kisebbség nyelvén történő feliratozást. "Következésképen, nincs szükség a helyi tanács jóváhagyására a módosított 69-es törvény 58. szakasza 2 bekezdésének alkalmazásához" ? fejezte be a Maros megyei prefektúrának írt levelét a kormány főtitkára. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 25., 1079. sz./

1997. július 23.

Az ingatlan-visszaadás első lépése - a kormány még csak jóhiszeműségét bizonyítja címmel számolt be a Szabadság Tokay György miniszter a Kisebbségvédelmi Hivatalnak az elkobzott közösségi javak visszaszolgáltatása érdekében tett lépéseiről. Az RMDSZ-es miniszter elmondta, hogy hivatala jelenleg a kimondottan reprezentatív jellegű és a kisebbségi értékeket képviselő épületek listájának az összesítésén dolgozik. Tokay György elmondta, nagyon fontosnak tartja az ingatlanok visszajuttatását eredeti tulajdonosaikhoz. "Ez tulajdonképpen része annak az általános folyamatnak, amit a kormánykoalíció el szeretne érni" ? mondta el a lapnak a miniszter, majd hangsúlyozza, hogy egyelőre még csak a jószándék bizonyításáról beszélhetünk, a végső megoldás az összes ingatlan visszajuttatása. "Itt általános igazságtételről van szó, melynek része a kisebbségek igazsága is" tette hozzá. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

1997. július 23.

Nagybányán betörték az RMDSZ székházának ablakait. Az egységpárt máramarosi képviselője előzőleg felröppentette a hírt, hogy Nagybányán a "szélsőséges" magyarok újra akarják indítani a magyar iskolát. Egyelőre sikerült leállítani a magyar iskola indítását és elölről kell kezdeni a tárgyalásokat. "Ennyit máramarosi román társaink toleranciájáról, demokrata érzelmeiről." - tette hozzá Böndi Gyöngyike, máramarosi RMDSZ-képviselő. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./ Előzmény: Nagybányán a helyi magyar közösség eredménytelenül harcol az 1953-ban erőszakkal felszámolt magyar iskola visszaállításáért. A megyei tanfelügyelőség már másodszor válaszolja az RMDSZ, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége helyi szervezete és a városi szülőbizottság által készített folyamodványra, hogy a beadvány nem hiteles a magyar diákok szüleinek írásos beleegyezése nélkül. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 1./

1997. július 23.

A vallásügyi államtitkár hívta össze azt a megbeszélést, melyen megjelent a Romániában bejegyzett 15 egyháznak egy-egy képviselője, akik kifejthették véleményüket a vallásügyi törvénytervezettel kapcsolatban. Az 1993-ban kidolgozott tervezet szövegét újratárgyalták. Előzőleg a történelmi egyházak püspökei egyeztető tárgyaláson vettek részt, ahonnan egységes szövegtervezettel érkeztek a megbeszélésre. A törvénytervezet 78 paragrafusából 30-at tárgyaltak meg. Az ortodox egyház ragaszkodott ahhoz, hogy a hivatalos nevük nemzeti egyház legyen. A többi egyház képviselői tiltakoztak, azzal érveltek, hogy ezzel megszűnik az alkotmányos elv, hogy minden egyház egyenlő. Minden érvelés ellenére az ortodoxok ragaszkodtak javaslatukhoz. /Csomafáy Ferenc: Krisztus palástjának szaggatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23./

1997. július 23.

Zsehránszky István készített interjút Bárányi Ferenc Temes megyei képviselővel az egészségügybiztosításra vonatkozó törvényről, illetve magáról az egészségbiztosításról. Az RMDSZ-es politikus, aki a törvény fő szorgalmazója volt, elmondta, hogy az egészségbiztosítás két típusa, az angol - nemzeti, centralizált - és a német - személyes hozzájáruláson alapuló, decentralizált - közül Románia az utóbbit vette át, és elrontotta, a kommunista rendszerben. Az új román törvény a német módszert fogja alkalmazni. E típusban az egészségbiztosítás teljesen autonóm, nonguvernamentális szerv, melynek munkájába a kormánynak nincs beleszólása, tehát nem valamely kormány függvénye ez az ágazat. Eszerint a munkaadó és a munkavállaló fele-fele arányban járul hozzá az egészségbiztosításhoz. A munkaadó a saját jövedelme után fizetett adó 5%-át nem a pénzügyminisztériumba, mint eddig, hanem a megyei egészségügyi biztosítóhoz fogja küldeni. Ez utóbbi intézmény hamarosan létre fog jönni. A munkavállaló ugyancsak jövedelme után, az államnak fizetett adóból 5%-ot fog egészségbiztosításra fizetni. A földművesek és a nyugdíjasok 4 %-ot fizetnek, az alkalmi munka után is kell adózni. Minden megye saját körzetében fogja bekasszírozni az összegeket, az befolyt összeg 5%-át pedig az országos egészségbiztosítónak küldi szolidaritásból, mert bizonyos megyék képtelenek lesznek ellátni saját betegeiket. Bárányi Ferenc megjegyzi, hogy az utóbbi kategóriába tíz, a Kárpátokon kívül fekvő megye tartozik. Az új törvény szerinti adózás 1998. jan. 1-jén indul, egy évig gyűjtik az összeget és a következő évtől indul az új egészségbiztosítási rendszer. Németországba küldenek fiatalokat, hogy megtanulják az új rendszer működtetését. Egyben áttérnek a számítógépes rendszerre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 23, folyt.: júl. 24./

1997. július 23.

Júl. 23-án Kolozsváron Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, az RMDSZ több képviselője, szenátora és államtitkára részt vett a Magyar Köztársaság Konzulátusának ünnepélyes megnyitóján. A rendezvényen beszédet mondott Bitay Károly konzul, Adrian Severin román és Kovács László magyar külügyminiszter is, valamint Alexandru Fãrcas Kolozs megyei prefektus. A megnyitót követő sajtótájékoztatón a román külügyminiszter kifejtette, a dolgok visszatértek a régi, rendes kerékvágásba, s a román-magyar kapcsolatok javulása hozzájárul az európai integrációhoz és a térség biztonságához. Fogadtatásának hangulatát (többszáz kolozsvári polgár éljenezte ? magyarul is ? a konzulátus előtt) a külügyminiszter úgy fogta fel mint amely igazolja politikájának helyességét. A román külügyminiszter ugyanakkor kiemelte, hogy Magyarország az utóbbi időben őszintén és erőteljesen támogatta Románia integrációját. Kovács László megerősítette, hogy Magyarország az elkövetkezőkben is kiáll amellett, hogy Románia minél hamarabb felvételt nyerjen az európai és euroatlanti struktúrákba, majd úgy értékelte, hogy a külképviselet megnyitása lezár egy időszakot, a mesterségesen szított feszültségek korát. A vendéglátók és a lakosság fogadtatására hivatkozva a magyar külügyminiszter kijelentette, hogy hároméves minisztersége eddigi legfelemelőbb és legmeghatóbb pillanatait élte át. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 1077. sz./ Funar polgármester kijelentette, hogy "sohanapján" fogadja a magyar diplomatákat, a főkonzulátus megnyitásán pedig nem óhajt részt venni. A kolozsvári magyar főkonzulátus kilenc évi szünet után nyílt meg újra.Kolozsváron a két világháború között is működött konzulátus, Eichhorn Richárd konzul vezetésével. 1933-tól mint magyar útlevélosztály folytatta tevékenységét. Kádár János és Nicolae Ceasescu 1977-ben állapodott meg a főkonzulátusok létesítéséről. Hosszú huzavona után nyílt meg a kolozsvári, majd 1981. dec. 21-én a debreceni főkonzulátus is. Budapesten a román falurombolás ellen tüntettek 1988. jún. 27-én. Másnap a román hatóságok elrendelték a kolozsvári magyar főkonzulátus bezárását, 48 órát engedélyezve a konzulátus felszámolását. Vékás Domokos főkonzult és a képviseleten dolgozó magyar diplomatákat kiutasították az országból. 1989 után esély volt a főkonzulátus újbóli megnyitására, hiszen ere a román kormány 1990. jan. 30-án hivatalosan is ígéretet tett. Utána azonban a román fél kiért az elől, hogy a magyar kormány rendelkezésére bocsássa a főkonzulátus volt épületét. /Népszabadság, júl. 23./

1997. július 22.

A magyarfenesi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület szervezésében 1997. júl. 28. és aug. 4. között alapfokú bábművészeti tanfolyam indul pedagógusok részére. /Pedagógusok figyelmébe. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./

1997. július 23.

Júl. 23-án Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Takács Csaba ügyvezető elnök, Nagy Zsolt ügyvezető alelnök és Boros János Kolozs megyei elnök az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének kolozsvári székházában fogadta a Kovács László magyar külügyminiszter által vezetett küldöttséget, melyben a magyar kormány tisztségviselőin kívül jelen volt mint a hét parlamenti párt elnöke, illetve képviselője. A megbeszélések során az RMDSZ vezetői ismertették a magyarországi politikusokkal a romániai magyarság helyzetének alakulását, és elemezték a tanügyi törvény, illetve a helyi adminisztráció törvényének módosítása során kialakult helyzetet és lehetőségeket.A magyar külügyminiszter, valamint minden parlamenti párt képviselője pozitívan értékelte az RMDSZ szerepvállalását a kormánykoalícióban és a szövetség által kifejtett eddigi tevékenységet. A magyarországi politikusok kivétel nélkül kijelentették, hogy továbbra is támogatni fogják Románia integrációs törekvéseit az európai és euroatlanti struktúrákba. A felek egyetértettek abban, hogy a kolozsvári magyar konzulátus megnyitásának rendkívül nagy jelentősége van a román-magyar kapcsolatok építése terén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 23., 1077. sz./ Az MDF küldöttségét Lezsák Sándor elnök vezette. Wagner István készített vele interjút. Lezsák kifejtette, hogy "az Antall-Boross-kormányzat kezdett el egy olyan Kárpát-medencei térségi politikát, amely mögött volt európai, nyugat-európai közbizalom is, és volt hazai is." Elmondta, hogy a kolozsvári konzulátus előtti tömeg a két nép barátságát példázta. Lezsák úgy látja, ha a romániai magyarok szavazati jogot kapnánk, az MDF megnyerné a választást. Nekünk azonban a határon belül kell olyan szavazóbázist meghódítani, ami megvolt már, tette hozzá. /Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 25./

1997. július 22.

Sepsiszentgyörgyön október elején nyitja meg kapuit a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem hároméves közgazdasági főiskolája: a nappali tagozatos menedzserképző az első felsőfokú intézmény a háromszéki oktatás történetében. 25 fős csoporttal indulnak. Domokos Ernő közgazdász, a kinevezett igazgató elmondta: az intézmény nyelvét illetően még nincs döntés. Õ kétnyelvű kollégiumot javasolt. /Benkő Levente: Indul az első állami főiskola. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./

1997. július 22.

Négy és fél évtizedig csak elítélően lehetett beszélni a bécsi döntésről. Gazda József megszólaltat idős embereket, akik megélték ezt az időszakot. Szinte elviselhetetlen arányokat öltött Romániában felülről szított gyűlölködés, napirenden volt a magyar nyelv üldözése. Embereket lehajítottak a vonatból, mert más nyelven beszéltek. Egy rendőr egy magyarul beszélőnek az utcán olyan hatalmas pofont adott, hogy az illetőnek felrepedt a szája, a nyoma ma is látszik az arcán. A vasgárdisták külön vonatot kaptak, azzal jöttek Marosvásárhelyre, ahol törték, zúzták a magyar iskolákat. Arra is emlékeznek, milyen nagy boldogság volt a magyarok bevonulásakor. /Gazda József: A bécsi döntés az emlékezetben. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22./

1997. július 22.

Az utóbbi hetekben harmadszor került komoly ellentétbe a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt és a Demokrata Párt. Az utóbbi Gabriel Deju belügyminiszter lemondását kéri, mert Deju kivette a DP által jelölt belügyi államtitkár kezéből a vámőrség irányítását. /Új Magyarország, júl. 22./

1997. július 22.

Székelyudvarhelyen új lap született, megjelent a Nyugdíjasok Önsegélyező Pénztárának /NYÖP/ a lapja, a Hírmondó, amely a székelyudvarhelyi Typoker nyomdában készült. A kiadványt Finta Béla, a NYÖP elnöke szerkeszti. Az első számban a 70 éves Maszelka János festőművészről is olvashatnak. Az A4-es formátumú lap sok információval szolgál. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 22./

1997. július 22.

Júl. 27-én, a Káli Napok alkalmával, Szentbékkála településen ismét megrendezik a legszebb népviseletek nemzetközi találkozóját. A hagyományos bemutató rendezője a Jákó Vera Alapítvány. Ábrahám Dezső, a Jákó Vera Alapítvány elnöke a júl. 20-i bálványosi néptáncfesztiválon járt, akkor nyilatkozott a népviseletek találkozójáról. Elmondta, hogy tavaly nyolcezren nézték meg a bemutatkozást, a nyugati tévétársaságok is nagy teret szenteltek a rendezvénynek. Eddig közel száz népviselettel neveztek be a versenyre, bemutatják a felvidéki kéméndi, a kurtaszoknyás és a Garam menti viseleteket is. A Káli Napok legszebb népviselete pénzjutalommal jár. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 22./

1997. július 22.

Dr. Garda Dezső képviselő kezdettől fogva harcolt azért, hogy Gyergyószentmiklóson az ősztől induló turisztikai főiskolán magyar nyelven kezdődjön meg az oktatás, Markó Béla és Birtalan Ákos is melléállt. Júl. 12-én Garda Dezső tanácskozásra ült össze Béres András államtitkárral és Szilágyi Pállal, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettesével. A számos politikai és oktatási személyiség által aláírt kérést Markó Béla, Birtalan Ákos és Béres András vitatják meg Virgil Petrescu országos nevelésügyi miniszterrel, és a képviselő reményét fejezte ki, hogy a döntés kedvező lesz. /Gál Éva Emese: "A két főiskola oktatási nyelvének kérdése." = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 22./

1997. július 22.

Magyarország lakossága 1981-ben érte el csúcspontot, ekkor 10 710 ezer magyar állampolgár élt 93 ezer négyzetkilométeren. A mostani év végére 10 150 ezer lesz az ország lélekszáma. Jönnének a kisebbségi magyarok nagyobb számban, "de erről szentségtörés beszélni. A konzervatív nemzetszemlélet ott akarja taratani őket, kimondva-kimondatlanul jobb napokra várva." "Tabu témába ütközünk. Nemzetáruló, ki hívni merészeli őket vagy egyáltalán elismerné az ő jogukat is a szabad költözködésre. Inkább asszimilálódjanak szlovákká, szerbbé, mint hogy elhagyják az ostobaság által kijelölt őrhelyüket?" Hasonlóan írt erről a kérdésről évekkel ezelőtt Kopátsy Sándor közgazdász. /Szabó A. Ferenc: A magyarság védelméről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 22., átvéve a Heti Világgazdaság (Budapest) jún. 28-i számából. A szerző a budapesti Nemzetvédelmi Egyetem tanára./

1997. július 22.

A sajtó pontatlanul vagy célzatosan ismertette az SZKT júl. 12-13.i kolozsvári tanácskozásán elhangzott beszédét, ezért Tõkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke nyilatkozatban tisztázta, hangzott el. Júl. 12-i felszólalása válasz volt Tokay György miniszter beszédére. Nagyfokú demagógiának minõsítette a kisebbségvédelmi tárca nélküli miniszter által mondottakat, és megemlíti, azt kifogásolta, hogy az elkeseredett székelyudvarhelyi tiltakozók sajnálatos cselekedetét "erõszakosnak bélyegezte", ezzel szemben viszont egyetlen elítélõ szava sem volt a szándékosan megtervezett provokatív hatósági, politikai "erõszakról", mely románosítási szándékkal telepíti Székelyudvarhelyre a görög-katolikusok intézményét. "A kisebbségek védelmére hivatott RMDSZ-minisztertõl joggal elvárható volna, hogy ne csak a kitessékelt apácákat, hanem az évek óta durva hatalmi provokációnak kitett székelyudvarhelyi honfitársait is védelmébe vegye" - állapította meg az RMDSZ tiszteletbeli elnöke. Tõkés László javasolta az SZKT-nak, vegye fontolóra a miniszter leváltását, miután kifejtette, hogy Tokay György gyakorlatban sokkal inkább a kormánnyal, mint az õt delegáló RMDSZ-szel azonosul, és a magyar kisebbség védelme helyett inkább a kormány kisebbségpolitikájának az apológiájára szakosodott. "... elõítéletbõl fakadó és célzatos beállítás egyes újságíróknak és RMDSZ-politikusoknak az a többszöri vélekedése, mely szerint én az ?RMDSZ koalíciós részvételének? ellenzõjeként szólaltam volna fel az SZKT kolozsvári ülésén" - írta nyilatkozatában Tõkés László, majd késõbb kifejtette, hogy a feltétel nélküli kormányba lépést ellenezte, és az RMDSZ koalíciós részvételét kész tényként elfogadja, és megalkuvás nélküli, eredményes szereplését fontosnak tartja. "Tokay György kicserélését is éppen ezért indítványoztam. Megítélésem szerint egy 'neptuni' kirakat-miniszter többet árt, mint használ a magyarság ügyének". Végül az RMDSZ tiszteletbeli sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a hazai és az anyaországi magyar nyelvû sajtó egy része hivatalos RMDSZ-politika 'pártsajtóként' viselkedik, és egyoldalú elfogultsággal kezeli a szövetségen belül megnyilvánuló kritikát és a hivatalostól eltérõ véleményeket. /Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

1997. július 21.

A román kormánykoalícióhoz tartozó pártok Maros megyei képviselői júl. 21-i találkozójukon elhatárolták magukat az RMDSZ helyi szervezete tervezetétől, hogy elítéljék a kétnyelvű helységnévtáblák elleni akciót. /Új Magyarország, júl. 22./

1997. július 21.

Virgil Petrescu oktatásügyi - újabban: nemzetnevelési - miniszter leszögezte: a sürgősségi kormányrendelettel módosított oktatási törvény az őszi parlamenti vitán változhat. Petrescu szót emelt a Babes-Bolyai Tudományegyetem szétválasztása ellen. /Kétarcú rendőrség. = Új Magyarország, júl. 21./

1997. július 22.

Júl. 22-én tartotta szokásos sajtóértekezletét az RMDSZ vezetése a szövetség bukaresti székházában. Az értekezleten Markó Béla szövetségi elnök mellett részt vett Takács Csaba ügyvezető elnök és a kormány főtitkárának a napokban kinevezett helyettese, Niculescu Antal, akit ebben a minőségében mutatott be az újságíróknak a szövetség elnöke. Markó Béla bevezetőjében ismételten hangsúlyozta, hogy az RMDSZ nem csupán a kisebbségi kérdés megoldását tartja feladatának, hanem az ország általános gondjainak megoldására törekszik, a koalíciós kormányprogram, a reform és az európai integráció megvalósításán dolgozik. Ennek ellenére - mutatott rá az RMDSZ elnöke - a sajtóban és a politikai életben újból a figyelem középpontjába került az ún. magyar kérdés, az RMDSZ politikája. Egyes politikai alakulatok - és itt az ellenzéki pártokra utalt - ismét magyarellenes és RMDSZ-ellenes hangulatkeltéssel próbálják meg elterelni a figyelmet egyrészt az ország fontos problémáiról, másrészt súlyos belső válságukról, hitelvesztésükről. Ilymódon - a kérdések tendenciózus értelmezésével, a közhangulat megmételyezésével, nemzeti gyűlölködés szításával - szeretnének újból reflektorfénybe kerülni a politikai életben, hiszen egyetlen lételemük a nacionalista, magyarellenes uszítás. Teszik ezt most a tanügyi törvény, a helyhatósági törvény módosításai, a kétnyelvű feliratok alkalmazása kapcsán. S bár e pártok esetében bizonyos értelemben természetesnek is mondható ez a törekvés, a soviniszta, nacionalista, idegengyűlölő retorika újbóli előretörését aggasztónak tartja az RMDSZ - hangoztatta Markó Béla.Takács Csaba a reform lelassult ütemére hívta fel a figyelmet, amit annak tulajdonított, hogy helyi szinten még mindig nem fejeződött be a politikai struktúraváltás, illetve még nem megfelelő a központi és helyi tisztségviselők közötti kommunikáció. Ezen a nyáron kell kikristályosodniuk az új struktúráknak. Egy, az ingatlanok visszaadására vonatkozó kérdésre válaszolva Markó Béla rámutatott arra, hogy a restitúciót, az ingatlan vagyonok visszaszolgáltatását az RMDSZ törvényes keretek között képzeli el, például a Parlament által jóváhagyott földtörvény alapján. Ugyanígy törvény, valószínűleg a felekezeti törvény rendezi majd az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatását, és hasonlóképpen törvény szabályozza majd a nemzeti kisebbségek közösségi vagyonának visszajuttatását, de bizonyos esetekben, az illető ingatlanok jogi helyzetétől függően, a kérdés rendezhető kormányrendelettel is, mint például az a zsidó közösségi ingatlanok esetében történt, és ez nem mond ellent a törvényesség követelményének. A Temesvári Magyar Ház konkrét esetében még nem született kormányrendelet, csupán javaslatok vannak bizonyos ingatlanokra vonatkozóan, bírósági per is van folyamatban, de a jogászok dolga eldönteni, melyik ingatlan milyen módon jusson vissza jogos tulajdonosához, azt viszont senki sem vitathatja el, hogy a temesvári magyarság pénzéből épült ingatlan kit illet meg. A koalícióban észlelhető nézeteltérésekre, ellentétekre vonatkozó kérdésre adott válaszában Markó Béla elismerte, hogy ezek az ellentétek léteznek, de nyomatékkal hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs életképes, jó alternatíva erre a koalícióra, és az RMDSZ ebből indul ki a koalíción belüli nézeteltérések kezelésében. Nincs más kormánykoalíció ma Romániában, amely valóban képes a reformfolyamat véghezvitelére, Románia európai integrációjának megvalósítására. A nézeteltéréseket, ellentmondásokat ebből a megközelítésből kell megoldanunk, mégpedig úgy, hogy beismerjük: egy koalíció kompromisszumra épül, ahogy a kormányprogram is kompromisszum eredménye, hiszen valamennyi koalíciós tag valamennyi célkitűzése nem kerülhet bele a közös kormányprogramba. Másképp egy többpárti koalíció nem működhet. A koalíció összes fontos döntése kompromisszum alapján született meg és születik a jövőben is. Más kérdés azonban az, hogy nincs megfelelően szabályozva a koalíció működése. Egy ilyen szabályzat kidolgozását többször is javasolta az RMDSZ, és úgy tűnik, végül is sor kerül kidolgozására. A szabályzatnak pontosan meg kell határoznia, melyek a koalíció döntési joggal bíró fórumai, kik és hogyan ülnek össze tanácskozni, ki és hogyan, kinek a javaslatára nevezi ki és hívja vissza a tisztségviselőket stb. Egy ilyen szabályozásra feltétlen szükség van. A “kétnyelvű táblák háborújával” kapcsolatos kérdésre válaszolva Markó Béla kifejtette, hogy e tekintetben a rendelkezések egyértelműen előírják, ahol a lakosság legalább 20%-át kitevő nemzeti kisebbség él, ott alkalmazni kell a kétnyelvű helységnévtáblákat, feliratokat, továbbá a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban használni lehet szóban és írásban az illető kisebbség nyelvét. Ezek a rendelkezések nem bízzák helyi tanácsok vagy más szervek döntésére a kérdés rendezését. Erre több nemzetközi egyezmény is kötelezi Romániát, elsősorban a Kisebbségi keretegyezmény. A rendelkezések félreérthetetlenek, a végrehajtásukkal szembeni ellenkezéseket mesterségesen felnagyítják, és mögöttük bizonyos politikai érdekek húzódnak meg. Az RNEP például, amely létét kizárólag a magyarellenességre alapozott programra építi. Ami viszont érthetetlen és nagyon furcsa, az a kormánykoalícióhoz tartozó Maros megyei prefektus magatartása a kérdésben. A kormányprogram esetleges újraelemzését illetően a szövetségi elnök elmondotta, hogy erre szükség van, időszerű megvizsgálni, mit teljesített, és mit nem a kormány a reformok terén. Arra a kérdésre, hogy “miután mindent elért”, ki mellé áll az RMDSZ a KDNPP és a DP közötti ideológiai viszályban, az RMDSZ elnöke visszautasította és veszélyesnek minősítette azt a megközelítést, hogy az RMDSZ minden követelését elérte. Hangsúlyozta, hogy a kisebbségi kérdés megoldása nem csupán az RMDSZ, hanem a többségi nemzet problémája is, nem beszélve arról, hogy milyen pozitívan értékelte az Egyesült Államok, a NATO az RMDSZ részvételét a kormányban. Ami az ideológiai hozzáállást illeti, mint ismeretes, az RMDSZ egy szövetség, több ideológiát egyesít magában, helyet kapnak benne kereszténydemokrata, liberális és szociáldemokrata irányzatok is. Viszont – tette hozzá Markó Béla – a reformot nem lehet ideológiákra bontani, nincs külön szociáldemokrata, külön kereszténydemokrata és külön liberális program a reform megvalósítására. Az RMDSZ a reform határozott híve, és mindent megtesz megvalósításáért. Takács Csaba nem osztotta azt az újságírói kérdésben megfogalmazott nézetet, hogy a KDNPP elnyomja a koalíciót. Inkább az adott szó megtartását, azt a bizonyos “parolizmust” tartja szükségesnek a koalíciós pártok részéről. Másrészt például a DP közlekedésügyi minisztere kifejezetten jobboldali, liberális szemléletű menedzsmentet képvisel a reformot illetően, csakúgy mint Birtalan Ákos turisztikai miniszter, aki az eurokonform idegenforgalmi szolgáltatásokat szorgalmazza. A Melescanu-féle Alternatíva Romániáért állítólagos arra irányuló kísérletével kapcsolatban, hogy kiszorítsa az RMDSZ-t a kormányból, Markó Béla leszögezte, hogy az ellenzék természetesen minden eszközzel megpróbálja megosztani, megzavarni a koalíciót. Ilyen próbálkozások voltak és lesznek, de véleményünk szerint a koalíció egyik tagjának helyettesítése más politikai alakulattal eltérítené medréből a beindult reformfolyamatot és a kormányprogramot, amelynek szerves része, természetesen, a kisebbségi kérdés megoldása is. Az RMDSZ a mélyreható reformért és Románia európai integrációjáért száll síkra – hangsúlyozta a szövetségi elnök. Végezetül Takács Csaba kifejtette, hogy a politikai reformot a választópolgárok végrehajtották, a gazdasági reform a koalíciós pártok feladata. Sok vonatkozásban szükség van a jobb együttműködésre a koalíciós partnerek között, mint ahogy sok, a kisebbséget érintő kérdésben még nem teljesültek azok a követelmények, amelyeket a Románia által aláírt nemzetközi dokumentumok rögzítenek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 22., 1076. sz./

1997. július 21.

Júl.21-én sajtótájékoztatót tartott az RMDSZ Marosvásárhelyen, Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei elnöke, Kincses Előd, a szervezet tiszteltbeli elnöke, Kerekes Károly képviselő és Fodor Imre polgármester adtak tájékoztatót. Kolcsár Sándor felolvasta az RMDSZ közleményét a kétnyelvű helységnévtáblák levételével kapcsolatban. A közlemény szerint felháborodással vették tudomásul, hogy sötét erők ismételten megpróbálják megzavarni Marosvásárhely román és magyar lakóinak békés egymás mellett élését. Követelik, hogy a kompetens szervek biztosítsák a törvényességet. Kerekes Károly a Románia által is aláírt nemzetközi szerződésekre hivatkozott. Fodor Imre polgármester elmondta, hogy a megyei rendőrparancsnok /Cotoara ezredes/ utasítására távolították el a kétnyelvű táblákat. Hozzátette: nem enged semmiféle nyomásnak. Kincses Előd szerint az ügy hátterében a Vatra Romaneasca áll, a Zeno Opris által aláírt uszító cikk szerint. Kolcsár Sándor kifogásolta, hogy Bukhárt Árpád alprefektus írta alá a Fodor Imrének szóló felszólítást, mintha a polgármester törvénytelenséget követett volna el. Az RMDSZ ezért felelősségre vonja Bukhárt Árpádot. /Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./ Mózes Edit interjút készített Fodor Imre polgármesterrel, aki elmondta: a törvényt százszázalékosan betartotta. A Grigore Lapusan államtitkártól jött fax, hogy kétharmados tanácsi határozat kell a névtáblákról, ellentétes a törvénnyel. Ezért Fodor Imre írásban utasítást adott arra, hogy tegyék vissza a kétnyelvű helységtáblákat. A rendőrséghez is küldött felszólítást: folytassák le az olyan esetekben /táblák levétele/ a szükséges nyomozást és tegyenek erről neki jelentést. Ami történt "jól átgondolt provokáció, amely megint felülről vagy oldalról jön." /Mózes Edit: Fodor Imre a kétnyelvű feliratokról. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 22./

1997. július 19.

Tamás Gáspár Miklós írásában kifejtette, hogy az SZDSZ-nek ki kell lépnie a koalícióból. Azzal indokolta javaslatát, hogy : "az utódpárti baloldal és a nacionalista jobboldal jövőre esedékes összefogása kész tény. A szabaddemokratáknak semmi keresnivalójuk ebben az ízléstelen játszmában." /Tamás Gáspár Miklós: A koalíció fölbontása. = Heti Világgazdaság, júl.19./ Kuncze Gábor belügyminiszter, az SZDSZ elnöke elmondta, hogy az SZDSZ elveti Tamás Gáspár Miklós javaslatát. /Népszabadság, júl. 21./

1997. július 20.

Júl. 20-án Oroszországban, Borgyirevka /más lapok szerint Bordirjevka/ falunál emlékhelyet avattak a második világháborúban a II. magyar hadsereg Don-kanyarban elesett 150 ezer honvédje és munkaszolgálatosa tiszteletére. A halottaknak kijáró végtisztesség egy fél évszázadot váratott magára. Az emlékmű a Szent Koronát mintázza, hét kopjafájával a honfoglaló magyar törzseket jelképezi. A kegyhely avatására a magyar kormányszervek /köztük Fodor István, a Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára/, a Vitézi Rend képviselői és Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetségének elnöke jöttek el, rajtuk kívül az ökumenikus istentiszteleten Ladocsy Gáspár segédpüspök, dandártábornok, Szalay Tamás ezredes, tábori segédpüspök volt jelen. Az 1942-43-as doni ütközet áldozataira való emlékezést a Don Menti Honvédsírok Alapítvány kezdeményezte, ők 1992-ben egy keresztet állítottak az elesettek emlékére. A magyar és orosz kormány között 1995-ben született megállapodás az oroszországi katonasírok jogi helyzetét illetően.Ezt követően két évbe tellett, amíg központi támogatás híján a Honvédelmi Minisztérium költségvetéséből sikerült erre a célra egy összeget elkülöníteni. Az emlékhelyen Csoóri Sándor mondott beszédet. Ezen a napon, júl. 20-án számos magyar településen harangzúgással emlékeztek a Don-kanyar áldoztaira. /Új Magyarország, Népszava, Népszabadság, júl. 21./ A Kalotaszeg közölte Csoóri Sándornak, a Magyarok Világszövetsége elnökének Oroszországban, júl. 20-án a Don melletti katonatemetőnél felállított magyar emlékmű felavatásakor elmondott beszédét. "Köszönjük, hogy a Megbékélés Kapuját kinyitották előttünk." - mondta. A százötvenezer magyar katonának akarják megadni a végtisztességet. A magyar második világháborús részvétel bűn marad, "mentséget nem, legföljebb magyarázatot találhatunk rá." Az első világháborút követő békeszerződésekkel "elveszítettük országunk területének és lakosságának a kétharmadát, mint akinek két lábát s egyik karját levágják." Ha ez a békeszerződés jó lett volna, nem robbant volna ki az újabb háború. - A magyar nemzet összeroppanása nem a világháborúkkal kezdődött, hanem az 1848-49-es szabadságharccal. "Ez a fölavatásra váró emlékmű ne csak az Oroszországban elesett magyar katonák fejfája legyen, de legyen emlékeztető oszlopa a Megbocsátásnak, s annak az időnek, melyben elszakadunk a háborúk korától." /Kalotaszeg (Bánffyhunyad), aug., VIII. évf. 8. sz./

1997. július 19.

Életének 77. évében júl. 19-én Münchenben elhunyt Tollas Tibor író, a Nemzetőr alapító főszerkesztője, a nyugati emigráció ismert egyénisége. /Népszava, júl. 21./ Tollas Tibor /Kecskés/ /Nagybarca, 1920. dec. 21. - München, 1997. júl. 19./ Ludovikát végzett katonatiszt, 1947-ben bebörtönözték, 1956-ban szabadult, majd Nyugatra távozott, 1957 óta adta ki Münchenben a Nemzetőr című folyóiratot. Több verseskötete jelent meg, továbbá kiadta a börtönben szerkesztett Füveskert című antológiát.

1997. július 19.

Júl. 16-án jelentkezett először a Román Televízió egyes adóján a Traim impreuna interkulturális műsor a temesvári stúdióból. A jövőben minden szerdán délelőtt 11-től három nyelvű műsor lesz: először román nyelvű hírek, majd német nyelvű adás és után 15 perces magyar nyelvű műsor következik Körkép a végeken címmel. Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője lesz a magyar tévéadásnak is a szerkesztője. Ebben az új műsorban Temes, Arad, Krassó és Hunyad megye területéről szeretnének képet adni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19-20./

1997. július 19.

A kormánykoalíció politikusait felháborította, hogy Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ új igazgatója Gheorghe Atudoroaire ezredest nevezte ki az SRI nagyváradi Területi Operatív Központjának vezetőjének. Atudoroaire az 1989-es események vérbefojtását vállaló Temes megyei Securite akkori helyettes vezetője volt. Az ezredest népirtással vádolták, majd 1991-ben felmentették. Nistor Badiceanu parasztpárti szenátor monumentális melléfogásnak tartja ezt a kinevezést. Csapó I. József szenátor szintén ellenezte a döntést. Takács Csaba elmondta, hogy az RMDSZ felhatalmazásával Verestóy Attila szenátor az SRI vezetőjének meghallgatását fogja kezdeményezni. /Egy szekus második karrierje. Újra aktív a temesvári hóhér. = Bihari Napló (Nagyvárad), júl. 19./

1997. július 19.

Romániának sikerült szinte a semmiből 2,1 milliárd dollárra feltornásznia devizakészletét, így az aranykészlettel együtt a tartalék 3,5 milliárd dollárra tehető. Az inflációt is sikerült mérsékelni. A külföldi tőke beáramlása nem javult látványosan. Annak ellenére, hogy a kormány hetente 50 vállalatot privatizál, a ráfizetéses állami szektor veszteségei tovább halmozódtak. /Még nem értek be a román gazdasági reformok. = Népszabadság, júl. 19./

1997. július 19.

Theodor Melescanu volt külügyminiszter, a Társadalmi Demokrácia Pártjából többedmagával kilépett szenátor bejelentette, hogy a Szövetség Romániáért nevű tömörülésük augusztusban párttá alakul. Ennek feltételei adottak, már összegyűlt tízezer támogató aláírás. /Új párt a román politikai palettán. = Új Magyarország, júl. 19./

1997. július 19.

Victor Babiuc védelmi miniszter bejelentette, hogy a NATO-bővítés első köréből való kimaradás nagyobb terhetek ró a román hadseregre, emiatt 40 százalékkal kell növelnie az ország ama katonai kiadásait, amelyek a NATO-val lettek volna kapcsolatosak. Romániának a közeljövőben 1,2 milliárd dollárral kell növelnie védelmi katonai kiadásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19-20./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 211-226




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998