Nov. 3-án rendezte meg a Szent László Akadémia Budapesten Magyarnak maradni a Kárpát-medencében című fórumát a határon túli magyar szervezetek képviselőinek részvételével. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke közölte: A magyar kormány az eddiginél több száz millió forinttal többet szán jövőre a határon túli magyarság támogatására. Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke kiemelte: nem szabad hagyniuk, hogy eluralkodjon a határon túli magyarokon a kilátástalanság, akkor ugyanis önként mondanának le jogaikról, hagynák el szülőföldjüket. Mint mondta, 1991 és 1996 között mintegy 50 ezer magyar hagyta el a Vajdaság területét. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta: a mindenkori magyar kormánynak nem lehet más kiindulási pontja a nemzetpolitikában, mint maximálisan támogatni a kárpát-medencei magyarság szülőföldön maradását. Megítélése szerint az a tény, hogy Magyarország eljutott az európai integráció kapujába, "nagyrészt a határon túli magyarság önmérsékletének köszönhető". Mindezért Németh Zsolt köszönetet mondott a határon túli magyar szervezetek megjelent képviselőinek. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a magyarországi magyarokból hiányzik a nemzeti szolidaritás érzése: "A magyar társadalmat nem igazán érdekli, hogy állnak ügyeink. Nincs szolidaritás, érzékelhető társadalmi nyomás a kisebbségek ügyében." Hozzátette: Magyarország azért van, mert szomszédai azt hiszik, hogy még nemzetben is létezik. Míg a kárpátaljai magyarság állva, büszkén fog meghalni, aggódunk a magyarországiak sorsáért. Kovács Miklós szerint "ez a tény létében veszélyezteti a magyar nemzetet". Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt hangsúlyozta, hogy a politikai támogatás mellett szükség lenne azon intézmények anyagi alapjainak megteremtésére, amelyek "az együvé tartozás szellemiségét hordozzák". Szerinte ez hozzájárulna ahhoz, hogy a magyarság szülőföldjén maradjon. Takács a magyar kisebbségnek juttatott pénzeszközöket sokallók figyelmébe ajánlotta, hogy egy magyar állampolgár zsebéből évi 23 forintot "húz ki" a határon túliaknak juttatott támogatás. Szabó Tibor úgy fogalmazott: 100 ezer forintnyi költségvetési összegből 50 forintot fordítottunk erre a célra. Takács Csaba hangsúlyozta: "A magyar állampolgárok nem fogalmazták meg politikájukat a határon túli magyarságot érintő kérdésekben." Kovács Miklós szavaira Csoóri Sándor reagált, nem fogadta el ezt az értékelést. Emlékeztetett az 1956 utáni megtorlásra, amely után elindulni nem volt egyszerű. /Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár: Magyarország integrációja nagyrészt a határon túli magyarság önmérsékletének köszönhető. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5., Udvardy Zoltán: Tanácskozás határon túli kapcsolatainkról. Megmaradni a Kárpát-medencében. = Napi Magyarország, nov. 5./
1998. november 5.
Balogh Barnabás missziói előadó, Borzási Gyula gazdasági előadótanácsos, Csernák Béla főjegyző és Kállay László volt külügyi osztályvezető "Alternatív tájékoztatás" címmel Tőkés László ellenes írást juttatott el Szabadság és a Bihari Napló szerkesztőségébe, céljuk: "megmutatni az érem másik oldalát is" a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben sorra került tisztújítással kapcsolatban. Az aláírók tiltakoztak az alig 20 (118?98) szavazatkülönbséggel püspökké újraválasztott Tőkés László kijelentései ellen, aki ellene történt puccskísérletnek minősítette az egyházi választást. Szerintük ez a terminológia akarva-akaratlanul a Tőkés László által meghirdetett ecclesia militans (küzdő egyház) torzult formája. Szerintük ez "kaszárnyastílus." Az aláírók Tőkés László kijelentéseit idézték: "egyedül jobban el tudnám vezetni az egyházkerületet" és "én nem szeretettel akarok kormányozni". Az aláírók szerint a püspök a másként gondolkodókat a nemzet és az egyház ellenségeivé nyilvánította. "Hatalmi megnyilvánulásai, valamint a sorozatos törvénytelenségek ellen - és nem Tőkés László személye ellen - emelték egyre magasabbra hangjukat munkatársai. Az aláírók sorolják a vádpontokat: megfélemlítés, bizalmatlanság, a központi vezetés elszakadt a gyülekezettől stb. Az aláírók a zsinatpresbiteri egyházkormányzás, a közösségi munka hívei. A kolozsvári teológiai intézettel, az erdélyi és a többi magyar református egyházkerülettel fennálló feszült viszonyt rendezni akarják. Az aláírók szerint támogatói sorában ott tolonganak a "múlt rendszer kövületei". /Alternatív tájékoztatás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5., Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 5./
1998. november 5.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület sajtóirodájának tájékoztatása szerint november 5-én Martonyi János magyar külügyminiszter hivatalában fogadta Tőkés László püspököt, az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. Tőkés püspök jókívánságát fejezte ki abból az alkalomból, hogy a következő fél évre Magyarország vette át az Európa Tanács elnökségét. Martonyi külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy az ET Miniszteri Bizottságának elnökeként jelentős mértékben elősegítheti az európai kisebbségvédelmi rendszer működését. Tőkés László tájékoztatta Martonyit a magyar nyelvű egyetem helyreállításának helyzetéről, illetve a felekezeti oktatás újbóli hátrányos megkülönböztetéséről. Felhívta a figyelmet: az európai integráció élvonalába tartozó Magyar Köztársaságnak a határon túli magyarság ügyének fontossága tekintetében jobban kellene ügyelnie a magyar külpolitika három prioritásának az egyensúlyára. Martonyi kifejezte a magyar kormány azon szándékát, hogy még az állami magyar egyetem helyreállításának a meghiúsulása esetén is készek megkeresni a magyar egyetemi oktatás lehetőségeit és anyagilag biztosítani annak megvalósulását. /Martonyi fogadta az RMDSZ tiszteletbeli elnökét. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
1998. november 5.
Nov. 5-én Bukarestben a bíróság újabb tárgyalási napot tartott az Agache-ügyben. 1989. decemberében a népharag végzett Agache milicistával, özvegye pert indított. Akkor a többi helyi milicistának haja szála sem görbült, csak Agachénak, aki pisztollyal a kezében fordult a tüntetők ellen. Jellemző, hogy nyolc éven át az ügyészség nem is tudott előállítani tetteseket. - A tárgyaláson megjelent Petre Turlea képviselő, a hírhedt magyarellenes Har-Kov ügy egyik szószólója. A két vádlottat, Paizs Ottó és Reiner Antal kézdivásárhelyi lakosokat Frunda György és Fazekas Csilla védi. Fazekas Csilla elmondta, hogy az akkori tömegből önkényesen kiragadott két embert nem lehet elítélni. Frunda György elmondta, hogy ilyen hamis, célzatosan összeállított vádiratot még nem látott, emellett az ügyész nem tisztázta, hogy a harmadik vádlott, Konrád János mit cselekedett. A két védőügyvéd újabb tanúk beidézését kérte, köztük van Agache egykori főnöke, aki hajlandó ismertetni Agache viselt dolgait. /Béres Katalin: Az Agache ügy a fővárosi bíróságon. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 13./Előzmény: Brassói Lapok (Brassó), okt. 16.
1998. november 6.
November 6-án színházat avattak Székelyudvarhelyen. A Tomcsa Sándor Társulat avatóünnepségén bemutatták Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nélkül című vígjátékát. A társulat hivatásos színészekből és a helyi népszínház műkedvelőiből állt össze. Létrejöttét, működését a székelyudvarhelyi önkormányzat szorgalmazta, biztosítja. A városi művelődési házban fogja produkcióit bemutatni. A mostani nagy sikerű előadásban többek között Ferenczy Annamária és Fincziski Andrea Temesvárról, Molnár Gizella és Kőmíves Mihály Sepsiszentgyörgyről, Vitályos Ildikó Kolozsvárról, Sarkadi Zoltán Marosvásárhelyről járult hozzá a biztató induláshoz. A helyi önkormányzat profi táncegyüttes létrehozásáról és támogatásáról is döntött. Ugyancsak hivatásos művészeket foglalkoztató új színház alapítása várható rövidesen Hargita megye székhelyén, Csíkszeredában is. /Színházat avattak Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 7./ Dr. Merő Béla Zalaegerszegről érkezett Székelyudvarhelyre, a Küküllő-parti városba intézményt teremteni. Nem minden kötődés nélkül, hiszen édesanyja a várostól nem messze fekvő kis székely faluban, Székelyderzsen született - ezért a színházi próbák után rokonait kutatja a vidéken. A zalai város félhivatásos színtársulatával, a Reflex Színpaddal több nemzetközi elismerést arató rendező már dolgozott Erdélyben - egy-egy produkció erejéig már megfordult Nagyváradon, Temesváron és a marosvásárhelyi színinövendékeknél. /Lukács Csaba: Színházat avattak Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
1998. november 6.
Sepsiszentgyörgyön a helyi románok nov. 6-án megalakították a Hargita-Kovászna Társadalomtudományi Központot, melynek célja a két székely megyében élő románsággal való foglalkozás. Több rangos intézmény, köztük a Babes-Bolyai Tudományegyetem szociológiai tanszéke és más egyetemi körök ígértek nekik segítséget, az anyagiak biztosítására pedig Eugen Cliniciu államtitkár tett ígéretet. /Har-Kov kutatóközpont. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./
1998. november 6.
A kolozsvári országos könyvszalonon a számos díjból mindössze egyetlen díszoklevél jutott magyar kézbe. Az október végi díjazáson Sütő András Hargitai vadászkalandok című, a csíkszeredai Pallas Akadémiánál megjelent kötetéért kapta meg a Román Művelődési Minisztérium és a Kolozs Megyei Művelődési Felügyelőség díszoklevelét. /Egyetlen magyar könyvet díjaztak a kolozsvári országos könyvszalonon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 6./
1998. november 6.
Sándor Lajos dühösen kirohant Tőkés László ellen, de cikkében nem írta ki a püspök nevét. A mítosz világában a bamba népeknek kellenek a félistenek, akik megmutatják, merre az út, írta. /Sándor Lajos: A birka. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 6./
1998. november 6.
A 75 éves, Marosvásárhelyen élő Tóth István költőt és műfordítót köszöntötte Dánielisz Endre. Tóth István a latin nyelvű humanisták tolmácsolója, de fordított román és francia költőktől is. /Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 6./
1998. november 7.
Mircea Muthu, a Babes-Bolyai Tudományegyetem helyettes rektorának utasítására, az intézmény portása nem engedte be saját irodájába Szilágyi Pál professzort, az egyetem rektor-helyettesét. A rektor-helyettes hivatalába invitálta ugyanis a kormányhatározattal a Petőfi-Schiller egyetem létrehozására felállított bizottság tagjait. Kötő József oktatásügyi államtitkár tiltakozó nyilatkozata szerint Muthu rektor utasítása alkotmányellenes, semmibe veszi a hatályos jogszabályokat, de a legelemibb viselkedési normákat is. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a 378. számú Kormányhatározattal létrehozták a magyar tannyelvű állami egyetem alapításával megbízott testületet, majd a 687. számú kormányhatározattal beindították a Petőfi-Schiller magyar-német multikulturális egyetem létrehozását célzó eljárást. Az utóbbi határozat alapján az egyetemalapító bizottságot kiegészítették a Romániai Német Demokrata Fórum képviselőjével is. Nyilatkozatában Kötő József rámutatott: a kiegészített bizottságnak Tokay György kisebbségügyi miniszter vezetésével nov. 7-én, szombaton, Kolozsváron kellett volna üléseznie. Ebben azonban a kolozsvári egyetem rektora megakadályozta őket azzal, hogy utasítására az egyetem rektor-helyettese, Szilágyi Pál professzor, aki maga is az egyetemalapító bizottság tagja, ezen a napon nem mehetett be saját hivatalába. /Megakadályozták az egyetemalapító bizottság tanácskozását. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./
1998. november 7.
Az 1956-os forradalom történetét dokumentumkötetek, tanulmányok, visszaemlékezések méltatják. A forradalomnak a környező országok magyarságára való hatását még nem mérték fel alaposan, inkább próbálkozások történtek. Tófalvi Zoltán /ennek a kérdésnek egyik erdélyi kutatója/ összegezte az erdélyi megtorlás adatait: az 1956-os magyar forradalommal való szolidaritás ürügyén Erdélyben 14 személyt ítéltek halálra, közülük tizenhármat kivégeztek, harmincheten belehaltak az elszenvedett kínzásokba. Az egyik római katolikus pap holttestét a Dunából fogták ki, a másik a brailai mocsarakban lelte halálát. A csíkszentdomokosi Bíró Károly az egyik haláltáborból próbált megszökni, amikor géppuskasorozat végzett vele. A román kommunista diktatúra börtöneiben 182 római katolikus, 57 református, 11 unitárius és ugyanennyi evangélikus lelkipásztor szenvedett nehéz börtönéveket. Tízezrekre tehető az elhurcoltak száma. Furcsa jelkép, hogy 1956 ürügyén 56 vádlottat állítottak bíróság elé. Több 56-hoz kapcsolódó kirakatper volt Romániában. A legnagyobb a Szoboszlay Aladár magyarpécskai plébános nevéhez kapcsolt perben 56 vádlott volt. A Szoboszlay-féle szervezkedés a szocialista rend megdöntését és a többpártrendszer bevezetését tűzte ki célul. A szervezet Erdély több városára kiterjedt. a szervezkedés. Románok ugyanúgy tagjai voltak a szervezkedésnek, mint a svábok és a zsidók. A Szoboszlay-perben 11 halálos ítéletet mondott ki a kolozsvári Katonai Törvényszék, egynek megkegyelmeztek, tíz elítéltet 1958. szept. 1-jén az aradi börtönben kivégeztek. A kivégzettek névsora: Szoboszlay Aladár, Ábrahám Árpád, Huszár József, Orbán Károly, Tamás Imre, Orbán István, Lukács István, továbbá három román: Draganita Constantin ezredes, Dan Aurel görög katolikus főesperes és dr. Fantanaru Alexandru aradi ügyvéd. Néhány hét múlva az érmihályfalvi csoport perében is ítéletet hirdettek. Sass Kálmán érmihályfalvi református lelkészt és dr. Hollós István volt hadbíró századost halálra ítélték. 1958. dec. 2-án a szamosújvári börtönben kivégezték őket. /Tófalvi Zoltán: Negyven éve végezték ki a tizenkét erdélyi ötvenhatost. = Napi Magyarország, nov. 7./
1998. november 7.
Balogh Béla lelkész újból jelentkezett, ismét Tőkés Lászlót támadta, mondván, megtörtént újraválasztása és a püspök "az erők összefogása helyett megsemmisítő támadásba lendült legjobb munkatársai ellen". Balogh Béla szerint a Királyhágómelléki Református Egyházkerület akkor cselekszik a legbölcsebben, ha megadja a lehetőséget Tőkés Lászlónak: "két püspöki ciklus lejárt után letegye vezetői tisztségét". /Balogh Béla, Kolozsvár: Tisztújítás után - gratuláció helyett. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 7-8./ Megjegyzés: Balogh Béla hirdetett böjtöt Tőkés László püspök ellen.
1998. november 7.
Közel háromszáz diákzenész részvételével tartották meg nov. 7-én Rétyen a Székelyföldi Gyermek- és Ifjúsági Zenekarok II. Találkozóját. A találkozó nagyzenekara a 16 éve működő Szentegyházi Gyermekfilharmónia volt. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./
1998. november 7.
Az önmagára találó Erdélyi Szépmíves Céhet elismerés illeti a Reményik Sándor-emlékkönyv /Kolozsvár, 1998, összegyűjtötte: Kisgyörgy Réka/ kiadásáért. Az Erdélyi Szépmíves Céh tervezi az Összegyűjtött versek kiadását is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 7./
1998. november 7.
Nov. 7-én Bukarestbe utazott Bölcskei Zoltán református püspök, a magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, elfogadva Teoctist pátriárka, a román Ortodox Egyház vezetőjének meghívását. A két egyházi vezető tárgyalásán a teológiai párbeszéd folytatásáról volt szó. A párbeszéd eredménye, hogy idén megjelenik az Újszövetség kétnyelvű kiadása. A mostani látogatás hivatalos kapcsolatfelvétel is, miután püspökként először találkozik Teoctist pátriárkával, hangsúlyozta Bölcskei. A református-ortodox egyházfői találkozón egyetértettek abban, hogy kapcsolatteremtést különböző szinteken folytassák, így a teológiai párbeszéd és az egyházi diplomácia síkján. Bölcskei hangsúlyozta, hogy az együttélésben a többségre nagyobb felelősség hárul, és ha az egyházak nem a kiengesztelődést szolgálják, akkor végzetes hibát követnek el. /Bölcskei püspök Bukarestben tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9., A hétvége hírei. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./
1998. november 9.
A görög OTE társaság nyerte el a Romtelecom magánosítására kiírt 35 %-os részvénycsomagot, jelentette be Sorin Pantis távközlési miniszter. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 9./
1998. november 9.
Kuszálik Péter Morfondír rovatában az RMDSZ Reform Tömörülés platformját igyekezett nevetségessé tenni /Ref. Töm.-nek írva/, kioktatva őket arra, hogy a demokráciában a döntés érvényes a közösség valamennyi tagjára /tehát nem szállhatnak szembe a döntéssel/. /Kuszálik Péter: Valamit tudnak. - Morfondír = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./
1998. november 10.
Rendkívül szoros eredménnyel, szűk egy százaléknyi különbséggel nyerte meg a bukaresti főpolgármesteri választást Viorel Lis, a Demokratikus Konvenció jelöltje az ellenzéki színeket képviselő Sorin Oprescuval szemben. A nov. 9-én közzétett végeredmény szerint a harmadik fordulóban Lis a szavazatok 50,5 százalékával győzött. /A bukaresti főpolgármester-választás végeredménye. Viorel Lis megőrizte székét. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
1998. november 10.
A kárpátaljai magyarság évek óta halmozódó gondjait tragikussá fokozza az árvíz pusztítása és a közelítő tél - fogalmazta meg adománygyűjtést kezdeményező felhívásában a Magyarok Világszövetsége /MVSZ/, illetve a szervezet segélyszolgálata. Az MVSZ összefogásra kér mindenkit, aki segíteni tud és akar. Konkrétan az MVSZ országos tanácsait, a világ szórványmagyarságának szövetségeit, a határon kívüli magyar közösségeket, a magyarországi alapítványokat, vállalatokat, társadalmi tömörüléseket, a képviselőket szólítják meg. Utalnak arra, hogy a kárpátaljai lakosság elszegényedett, egyes rétegeket az éhínség fenyeget. Az ottani magyarság nagy része megélhetési gondokkal küzd, a munkanélküliség a térségben meghaladja az 50 százalékot. A körülmények drámai helyzetet teremtenek a kárpátaljai magyar oktatásügyben is - írják. A Magyarok Világszövetségének segélyszolgálata elsősorban pénzadományokat vár. /Válságos helyzet Kárpátalján. Adományozásra szólít az MVSZ. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./
1998. november 11.
Peter Sztojanov bolgár államfő nov. 10-én Romániába látogatott, nov. 11-én közös sajtóértekezletet tartott Emil Constantinescu elnökkel, ahol beszámolt tárgyalásairól. Románia és Bulgária korrektnek tartja az Európai Bizottság országértékeléseit, de úgy látja, hogy korai lenne megkülönböztetéseket tenni az Európai Unióba jelentkezett államok között. A két államfő megállapította, hogy a jugoszláviai válság leginkább Romániát és Bulgáriát érintette. /Román-bolgár államfői találkozó. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./
1998. november 11.
Mircea Muthu, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem helyettes rektora nov. 7-én megakadályozta, hogy a Petőfi-Schiller Egyetem alapító bizottsága megtartsa ülését. Az eljárás a bizottság magyar tagjainak tiltakozását váltotta ki. Nov. 9-én az egyetem vezetői, köztük a helyettes rektor, valamint Szilágyi Pál, Simion Simon, Nicolae Bocsan és Wolfgang Breckner rektor-helyettesek közös nyilatkozatban szögezték le, hogy a bizottsági ülés megakadályozása és Szilágyi Pál rektor-helyettes kizárása saját egyetemi irodájából nem volt szándékos cselekedet, oka egyszerű félreértés volt. Ugyanezen a napon Szilágyi Pál azt nyilatkozta, hogy a egyetemi hivatalából történt kitiltásának "politikai okai" voltak. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy Muthu rektor eljárása "Andrei Marga-típusú európai gesztus volt, amely a romániai tanügy jövőjéről folytatott, egyre elpolitizáltabb vitát, de egész sor feszültséget és valós szándékot is megmagyaráz". Takács szerint az esetből le kell vonni a tanulságokat, hogy a jövőben a hasonló incidenseket el lehessen kerülni. Mircea Muthu rektor utólag sajnálatát fejezte ki a történtekért, s úgy vélte, az esetet "kommunikációs zavarok okozták". A magyarázkodás közepette érkezett nov. 9-én a hír, miszerint a tíztagú egyetemalapító bizottság öt román tagja - Nicolae Bocsan, Constantin Bratianu, Adrian Costescu, Mihai Korka és Dan Horia Mazilu - arra hivatkozva mondott le bizottsági tagságáról, hogy nem válhatnak egy olyan intézmény létrehozóivá, "amelyet a romániai egyetemi közösség határozottan ellenez". Nevezettek úgy vélik, feladatukat teljesítették. A kialakult helyzetről Tokay György kisebbségügyi miniszter azt nyilatkozta, hogy addig nem tud véleményt mondani, amíg nem ellenőrizték, hogy a szóban forgó személyek valóban aláírták-e vagy sem az állítólag a miniszterelnökhöz címzett levelet. A miniszterelnök kancelláriájában ugyanis a levél nincs iktatva. /Testületileg lemondtak az egyetemalapító bizottság román tagjai. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
1998. november 11.
Jelentést készített a romániai magyar kisebbség egyetemi oktatásáról a Tanügyminisztérium is. A dokumentumot az Adevarul nov. 10-i száma közölte. Eszerint a magyar kisebbség felsőoktatása megnyugtató megoldást nyert Romániában, mivel a magyar tannyelvű csoportok és szakok száma jelentősen megnőtt. A dokumentum felsorolta a romániai egyetemeken működő magyar szakokat és csoportokat, a felvételi vizsgákra kiírt helyek és az azokra felvett diákok számát, és leszögezi, hogy a magyar egyetemi tanárok aktívan részt vesznek "a multikulturális egyetemek döntéshozatali folyamatában". A jelentés szerint a kolozsvári zeneakadémián történő magyar oktatás kérdése is megoldást nyert: az ott tanuló diákok átjárhatnak a Babes-Bolyai Tudományegyetemre, magyar kurzusokra, hiszen a két intézmény kölcsönösen elismeri a vizsgákat. /T. Sz. Z.: A magyar oktatás helyzete nem államtitok. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 11./
1998. november 11.
Egressy László olvasói levelében feltette a kérdést, meddig lehetséges, hogy egy szervezet néhány tagja magának sajátít ki minden jogot. Sokan párttagok voltak a múltban, de "becsületünket mindig megőriztük", vallotta. Ő maga 1990 májusáig az RMDSZ temesvári alelnöke volt, akkor lemondott, még RMDSZ-tagságáról is. Szerinte az RMDSZ nem kevés sikerről adhat számot. Aki viszont örökké ellenzékben van, "az csak kerékkötő". Egressy szerint megengedhetetlen, hogy Isten házát, "főleg a reformátusokét" "politikai hordónak" használják. Az RMDSZ vezetőségének véget kellene vetni ezeknek a rendezvényeknek, állapította meg a levél írója. /Egressy László, Temesvár: Meddig? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 11./
1998. november 12.
Nov. 12-én több tiltakozó tüntetést és sztrájkot szerveztek Bukarestben a szakszervezeti szövetségek. A gépkocsivezetők autóbuszokkal és teherautókkal elállták a forgalmas utakat, így megbénították a közlekedést. A közlekedési szabálysértések miatt kiróható bírságok emelése és az útadók ellen tiltakoztak. A vasmunkások a veszteséges vállalatok bezárásának terve ellen tiltakoztak. Közben folytatódott az egyetemisták sztrájkja. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13., Ismét megtelt az "Egyetem tér" Bukarestben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
1998. november 12.
Nov. 12-én felújította munkáját Bukarestben a román-ukrán vegyes bizottság, erre azért volt szükség, mert nem készült el a bizottság működési szabályzata sem. A nemzeti kisebbségekkel foglalkozó bizottság létrehozásáról az 1997 júniusában aláírt román-ukrán alapszerződés rendelkezett. A határon túli románok államtitkárságának képviselője elmondta, hogy Ukrajnában igyekeznek a románok nemzeti tudatát rombolni azzal, hogy lebeszélik a román szülőket arról, hogy román iskolába adják gyermeküket. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 13./
1998. november 12.
A romániai magyar történelmi egyházak püspökei nov. 12-én megbeszélést folytattak a Bethlen Kata Diakóniai Központban Kolozsváron. A találkozón jelen volt Markó Béla RMDSZ-elnök és Takács Csaba ügyvezető alelnök is. A több órán át, zárt ajtók mögött zajló megbeszélésen elsősorban a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletnek az egyházi oktatási intézmények létesítését szavatoló szakaszáról tanácskoztak, amelynek értelmében a felekezetek csak a magánoktatás szférájában működtethetnek tanügyi intézményeket. Mint ismeretes, a képviselőház plénuma múlt héten ennek a cikkelynek az oktatási szakbizottság által elfogadott változatát szavazta meg. A magyar történelmi egyházak közös nyilatkozatot fogadtak el, ebben szorgalmazták az oktatási törvény módosítását, hogy tegye lehetővé az állami felekezeti oktatást, kizárva minden megkülönböztetést. A nyilatkozatot eljuttatják a nemzetközi szervezetek képviselőihez is. /Egyházak felhívása. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14-15., Egyházi tiltakozás az oktatás korlátozása ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 13./ Tőkés László püspök kijelentette, hogy "részjogokkal mit sem érünk. Mindaddig, amíg az országban élő adófizető polgárok vagyunk, elvárjuk, hogy az állam kellőképpen segítse az egyházak iskolaalapító szándékait." /Mindent vissza! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 14-15./
1998. november 12.
Az elmúlt három esztendőben több mint kétezerrel csökkent a tanulólétszám Háromszék megyében, ez száz osztály megjelenését jelenti. Az óvodai és technikumi oktatást kivéve minden szinten évről évre kevesebb a tanuló. Az elmúlt évhez képest 1000 I-IV. osztályos és 600 középiskolással van kevesebb. A diáklétszám csökkenése két-három év múlva megáll, mivel az óvodákban emelkedik a létszám. /Csökkenő tanulólétszám. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 12./
1998. november 12.
Kolozsváron a tanács utcanévadásért felelős bizottsága legutóbbi ülésén újabb 24 utca nevének megváltoztatásáról tárgyalt, köztük volt két magyar utca neve is: a Bem és a Gaál Gábor utcáké. Dr. Gaál György, a bizottság tagja tiltakozott a Bem utca átkeresztelése ellen, Camil Muresan történész csatlakozott hozzá. A bizottság szerint a marxista Gaál Gáborról nem lehet utcát elnevezni. Végül elfogadták dr. Gaál György javaslatát, hogy helyette egy másik magyar személyiségről nevezzék el az utcát, hamarosan összeállít egy névsort. /Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
1998. november 12.
Leváltották Sabin Ghermant, a Román Televízió kolozsvári stúdiójának osztályvezetőjét. Magyarázatot nem kapott, nyilatkozta, de valószínűleg a leváltásban közrejátszott nagy vihart kavart Elegem van Romániából című írása. Csép Sándor, a magyar adás kolozsvári szerkesztőségének vezetője elmondta, hogy nem a kolozsvári igazgatóság döntött a leváltásban, hanem a tévé vezérigazgatója, Ioan Muslea. /Veszélyes szólásszabadság. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 12./
1998. november 13.
Nov. 13-án Zilahon ünnepélyesen beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót, majd a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlésén az újonnan választott tisztségviselők esküt tettek. Előzőleg több magyar intézmény postaládájába Tőkés-ellenes cédulákat dobtak be. Az ünnepi istentiszteletet követő egyházkerületi közgyűlés célja a tisztújítás, az új igazgatótanács megválasztása volt. Az ünnepélyes püspökbeavató istentiszteletet előtt Tőkés László nyilatkozott a Szabadságnak: "Nem örömünnep számomra ez a nap, hanem inkább a viszonylagos megnyugvásé. A tiszai árvízhez hasonlatosan kavarodtak fel az utóbbi hetekben az egyházkerületünkben, a magyarságunk körében élő ellentétek, de ma egy fegyelmezett gyűlés keretében mindezeket az indulatokat sikerült mederbe terelni. Sokan azt hiszik, püspöknek lenni csak dicsőséget jelent: ez nem így van. Ez a funkció egy nagy terhet, keresztet is jelent. Én sokszor állok azon a ponton, hogy visszavonuljak, de a felém áradó bizalom miatt végső soron nincs jogom megtenni ezt." A zsúfolásig megtelt templomban az újraválasztott püspök nagyszabású beszédet tartott, melynek alapgondolata a hamis prófécia és a báránybőrbe bújt és bújtatott farkasok kérdésköre volt. Szavainak különleges súlya volt itt, ebben a református templomban. A beszédet egy mondatban talán így lehetne summázni: szövetség a jövendőért. Virág Károlynak kellett felolvasnia a választásról szóló jelentést, ezt először megtagadta, majd a szünet után mégis felolvasta. A közgyűlés ezt elfogadta, tehát a püspökválasztás eredménye végleges. Gavrucza Tibor lelkész megbékélésre szólított fel. A közgyűlés megszavazta, hogy indítsanak segélyprogramot a máramarosi és kárpátaljai árvízkárosultak megsegítésére. Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár a magyar kormány nevében üdvözölte a közgyűlést, a püspököt és bejelentette, hogy létrehozzák az Apáczai Közalapítványt a határon túli magyarság oktatásügyének támogatására. - Egy-egy mondat a laudációkból: Molnár Kálmán esperes: "A szavazatok mögött ott van Isten akarata". Forró László zilahi lelkipásztor: "A szinte csodamód megmaradott egységért köszönet mindenkinek". Németh Zsolt: "a magyar állam az erdélyiek szülőföldön való maradásáért minden eszközzel harcolni fog". /Kerekes Edit, Szabó Csaba: Beiktatták püspöki tisztségébe Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14., Itt az alkalom az ébredésre. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 14./
