A Királyhágómelléki Református Egyházkerületet 2 millió lejjel büntette a pénzügyőrség. Az ellenőrök törvényellenesnek tartották, hogy az egyházkerület belső pénzügyvitelét két nyelven vezetik. Az egyházkerület nyilatkozatában tiltakozott a határozat ellen, hivatkozva a vallásügyi törvényre, amely szerint a kultuszok belső gyűléseiken és működésük rendjében híveik anyanyelvét használhatják. A református egyház képviselői a pénzbírság visszavonását és erkölcsi kártérítést kérnek, "hisz az egyházuk által elszenvedett eszmei kár lényegesen nagyobb a bírság összegénél". /Pénzbírság a kétnyelvűségért. Cinkos a rágalmazással foglalkozó román sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 5./
1999. március 5.
Megjelent a Gyergyói Gamma Hír /Gyergyószentmiklós/ hetilap utóda, az Új Kelet első száma. A vezércikkben Lukács János arról tájékoztatott, hogy a kiadvány Felcsík falvaiban is kapható lesz. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5./
1999. március 6.
Márc. 5-6-án tartotta meg Csíksomlyón, a Jakab Antal Tanulmányi Házban a Reform Tömörülés RMDSZ-platform kongresszusát. A rendezvényre sok hazai és határon túli politikus elküldte személyes üzenetét a mintegy 60 kongresszusi résztvevőhöz. Németh Zsolt külügyi államtitkár levelében hangsúlyozta: " A magyar nemzetpolitikai stratégia célja, hogy a szomszédos országok magyar kisebbségei egyénileg és közösségként megőrizzék önazonosságukat, megmaradjanak és gyarapodjanak szülőföldjükön, ott, ahol több mint ezer éve élnek." Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke az ötven évvel ezelőtti helyzethez hasonlította a romániai magyarság jelenlegi helyzetét: "akkori vesztünk sorsszerű volt... ez esetben viszont úgy ítélem, hogy alapvetően más a helyzet". Patrubány Miklós VET-elnök levelében a zsákutcába jutott RMDSZ-ről úgy vélte, hogy vissza kell állítani a szövetség becsületét. Dr. Szájer József, a Fidesz frakcióvezetője szerint a Reform Tömörülés, hasonlóan a Fideszhez, egy fiatalabb politikusi nemzedék életszemléletét mondhatja magáénak. A rendezvényen a küldöttek megegyeztek abban, hogy a közelgő RMDSZ-kongresszusra nem küldenek saját jelöltet az elnöki tisztségre. Határozatukat azzal indokolják, hogy alapszabályzat módosítási javaslatot nyújtanak be és kérni fogják, hogy a szövetségi elnököt ne a kongresszus válassza meg, hanem ennek kinevezését halasszák a belső választások utánra. A felszólalók hangsúlyozták, hogy az RMDSZ politizálási centrumát Bukarestből Erdélybe kell áthelyezni. Az RT-kongresszus tiltakozó állásfoglalást fogadott el a romániai igazságszolgáltatás magyarellenes döntései ügyében: "Az utóbbi hónapokban olyan aggasztó jelenségsorozat bolygatta meg a romániai magyar közösséget, amely egyértelműen utal arra, hogy a magyarellenes politikum nyomást gyakorol az igazságszolgáltatásra. Mindenekelőtt az úgynevezett Agache-perben, a csereháti ingatlan, a Kolumbán Gábor Hargita megyei tanácselnök, valamint a csernátoni RMDSZ-fórum ügyében megnyilvánult ügyészségi-bírósági magatartásra gondolunk. Amennyiben nem történik meg az igazságtalan, diszkriminatív döntések korrigálása, joggal feltételezhetjük, hogy Romániában veszélybe került a jogállamiság, és a szélsőséges politika erőt vesz a pártatlan igazságszolgáltatáson." - A kongresszuson Borbély Zsolt Attila előterjesztette az RT ideológiai önmegfogalmazásának dokumentumát, amelynek értelmében a Reform Tömörülés az önálló magyar érdekeken alapuló politizálás híve. - A kongresszuson megvitatták és elfogadták a Reform Tömörülés 12 pontját, aminek vázlatát a platform hírlevele tette közzé: "1. Az RT ideológiai alapvetése. Helyünk az erdélyi magyar politikai palettán (keresztény értékeket hangsúlyosan felvállaló nemzeti szabadelvűség); 2. Milyen RMDSZ-t akarunk? (Plurális belső integráció, önkormányzati modell, Erdély-központúság, belső választások fontossága); 3. Autonomista politikát! (Autonómia versus nyelvi jogok); 4. Összmagyar integráció: az EU-atlanti integráció és a magyar nemzetrészek jogállása; 5. Regionalizmus, az erdélyi értékek és érdekek hangsúlyos megjelenítése; 6. Viszonyulás az RMDSZ kormányzati szerepvállalásához - az autonómia prizmáján keresztül, kritika, kiút a jelenlegi helyzetből; 7. Új típusú partnerség kialakítása a román demokratikus politikai erőkkel; 8. Oktatáspolitika - magyar egyetem!; 9. Gazdasági felemelkedésünk feltételei; 10. Az RT álláspontja az RMDSZ és a civil szféra viszonyáról; az egyházak kiemelt szerepe a közösségépítésben; 11. Az RT és a szervezett ifjúság, az ifjúság politikai és közéleti szerepvállalásának elősegítése; 12. Viszonyulás a csángó kérdéshez (erkölcsi kötelesség és politikai racionalitás)." /Nem küldenek saját jelöltet az elnöki tisztségre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
1999. március 6.
Az RMDSZ Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) márc. 6-i alakuló ülésén megválasztotta a testület új vezetőségét: Somai Józsefet az MKT új elnöke, az új alelnökök Vekov Károly és Deák Ferenc, az RMDSZ kisbácsi szervezetének elnöke, a titkárok pedig Schwartz Róbert és Bitay Csaba lettek. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének frissen megválasztott elnöke köszönetet mondott Boros János és Molnos Lajos volt megyei elnököknek a szervezetben kifejtett tevékenységükért. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöksége a következő személyekből állt össze: Bitay Levente szervezési alelnök és elnökhelyettes; Bálint Kelemen Attila oktatási alelnök; Góger Ferenc a kolozsvári körzeti elnökökkel való kapcsolattartásért felelős alelnök; Barazsuly Emil mezőgazdasági alelnök; Kentelki Endre referens; Hajdó Csaba ifjúsági alelnök; Pillich László kulturális alelnök; Kerekes Sándor gazdasági alelnök; Pálffy Károly önkormányzati alelnök, a Megyei Önkormányzati Tanács elnöke és Kállay Péter irodavezető. - Bitay Levente elnökhelyettes elmondta, hogy a megyében jelenleg 40 településen él az RMDSZ, az elkövetkezőkben újabb 13 helységben szeretnék beindítani a tevékenységet. - Eckstein-Kovács Péter szenátor, kisebbségvédelmi miniszter beszámolt új hivatalában eltöltött egy hónapos tevékenységéről. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatásával kapcsolatban elmondta: elkészült az a sürgősségi kormányrendelet, amely azokban az esetekben, ahol a tulajdonos a román állam, és az ingatlanokat állami intézmények vagy önkormányzatok használják, ideiglenesen rendezné az épületek helyzetét. /Papp Annamária: Új vezetőség az RMDSZ Kolozs megyei szervezete élén. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
1999. március 6.
A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete márc. 6-án Kisiratoson tartotta IV. országos küldöttgyűlését. Több mint száz résztvevő hallgatta meg az elnökség és a megyei szervezetek beszámolóit, továbbá a Gazda Kft. és fiókegységeinek összefoglalóit. Az RMGE 1990-1994 között főképpen a gazdakörök szervezésével foglalkozott, ekkor alakult meg a gazdakörök 90 %-a. Jelenleg 174 bejegyzett gazdakör van. Az RMGE igyekezett elismertetni tevékenységét, így a Munkaügyi Minisztériumnál az ezüstkalászos tanfolyamokat, hiszen a helyi munkakamarák minden átképzési tanfolyamot támogatnak. Az RMGE támogatja az erdélyi falusi turizmust is. Az RMGE elnöke, dr. Csávossy György egészségi állapota miatt, valamint mert egy tudományos munkán dolgozik, lemondott elnöki funkciójáról. A küldöttgyűlés Sebestyén Csabát, az eddigi ügyvezető alelnököt bízta meg az elnöki teendők ellátásával. Dr. Csávossy György elnöki funkcióját meghagyták, de Sebestyén Csaba megbízott elnökként megkapta a teljes elnöki jogkört. /Péterszabó Ilona: Kisiratos volt a házigazdája az RMGE IV. országos küldöttgyűlésének. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
1999. március 6.
Március közepétől vállalkozóképző indul Gyergyószentmiklóson, a helyi RegioNet Alapítvány és a csíkszeredai Eurifitin Egyesület szervezésében. A tanfolyam előadói között szerepel Kolumbán Gábor megyei tanácselnök, Bogos Zsolt, a megyei kereskedelmi és ipari kamara elnöke, Várdai György, a csíkszeredai Innovációs és Inkubációs Központ igazgatója, és mások. /Vállalkozóképző. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
1999. március 6.
Az RMDSZ Szatmár megyei szervezete márc. 6-án tartott tisztújító küldöttgyűlésén Ilyés Gyula szatmárnémeti alpolgármestert választották meg a megyei RMDSZ elnökének, elődje Varga Attila képviselő volt. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 8./
1999. március 6.
Márc. 6-án Szatmárnémetiben, az Északi Színházban jótékonysági gálaestet rendeztek a felépítendő Rákóczi Kollégium javára. Tőkés László püspök elmondta, hogy tavaly a hasonló gálaest nem volt sikeres, holott külső segítséget nem várhatnak, maguknak kell felépíteni a kollégiumot. A gálaest második részében neves erdélyi művészek által felajánlott festmények, szobrok árverezése kezdődött. /A Nap (A Ziua magyar nyelvű hetilapja, Bukarest), márc. 11./
1999. március 6.
Erdély több városában közönség elé lép a stockholmi Erdélyi Könyv Egyesület. A vállalkozást bemutatja Veress T. Magda kiadóvezető. A kiadó kilencedik könyvéről, Kozma Mária Asszonyfa (1848-1849 a Székelyföldön) című pályadíj-nyertes regényéről Dávid Gyula irodalomtörténész tart előadást. A bemutatók időpontja: március 8. - Sepsiszentgyörgy, Tamási Áron Színház (17 óra); március 9. - Csíkszereda, Kriterion Ház (17 óra); március 10. - Marosvásárhely, Bernády Ház (18 óra). /Erdélyben az EKE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
1999. március 6.
Székely Ferenc Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon /Erdélyi Gondolat, Székelyudvarhely, 1999/ című könyvét Keszeg Vilmos mutatta be. /Népújság (Marosvásárhely), Múzsa rovat, márc. 6./
1999. március 7.
A Nagyváradi Premontrei Öreg Diákok Egyesülete /NPÖDE/ febr. 7-én útjára indított Hírlevél címen egy új kiadványt. Az egyesület lapja A5-ös formátumú, 16 oldalas, a vezércikket id. Pásztai Ottó, a NPÖDE elnöke jegyezte. A határon túli magyar testvéregyesületek is jelentkeztek a lapban. A Nagyváradi Premontrei Öreg Diákok Egyesülete 1994-ben alakult meg. A Hírlevél félévente fog megjelenni. /Tüzes Bálint: Próbaszám. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 7./
1999. március 8.
Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter az Országos Audiovizuális Tanács elnökéhez intézett, márc. 3-án kelt jegyzékben emlékeztetett arra, hogy a testület 14/1999-es határozata negatív hatással lesz a kisebbségek nyelvén sugárzott műsorokra, mivel tetemes többletköltséghez vezet, s ezáltal jelentős mértékben korlátozza a kisebbségek tájékoztatáshoz való jogát, s felkérte az OAT elnökét, vonja vissza a rendkívül korlátozó jellegű határozatot. Közben a rendelet megjelent a Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial), s bár még most is visszavonható, de formailag megjelenése pillanatától érvényben van. Márton Árpád RMDSZ-képviselő, a képviselőház média- és kulturális szakbizottságának tagja szerint " olyan méretű törvénytelenség történt, hogy a határozat már megjelenése pillanatában érvénytelennek minősíthető." /A kisebbségi miniszter emlékeztette az OAT-ot. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
1999. március 8.
Márton Árpád képviselő kifejtette, hogy a Román Országos Audiovizuális Tanács (CNA) határozata /a nem román nyelvű tévé és rádióműsorok feliratozása, illetve szinkrontolmácsolása/ diszkriminatív és elfogadhatatlan, hiszen életbe lépésével a műsorokat "lényegüktől fosztanák meg". /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8./
1999. március 8.
Marosvásárhelyen járt dr. Anghel Andreescu dandártábornok, országos csendőrparancsnok. Azt vizsgálta, hogy mennyire működőképesek a nemrég létrehozott csendőrségi rohamzászlóaljak. Ezeknek az alakulatoknak a feladatuk a közrend fenntartása. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./
1999. március 8.
Munkácson mostantól csak azok tölthetnek be közhivatalt, akik levizsgáznak ukrán nyelvből. Az Ukrajnában eddig páratlan intézkedést Viktor Baloga polgármester vezette be Kárpátalja soknemzetiségű második legnagyobb városában. Rendeletében feltételül szabta az állami alkalmazottak, pedagógusok, művelődési dolgozók és rendőrök számára az államnyelv ismeretét. Ukrán nyelvtudásukról az érintetteknek szakmai minősítő vizsgán kell számot adniuk. Akik ezen megbuknak, azokat ukrán nyelvtanfolyam elvégzésére kötelezik a helyi tanárképző főiskolán. A polgármester rendelete értelmében Munkács területén csak ukrán nyelvű feliratok és reklámok helyezhetők el. A jövőben a rendezvényeket is csak államnyelven lehet megtartani a városban. /Feltétel az ukrán nyelv ismerete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
1999. március 9.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke, Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnökhelyettese, Kincses Előd, az RMDSZ Maros megyei és Toró T. Tibor, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke, Kolcsár Sándor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének tiszteletbeli elnöke és Borsos Géza márc. 9-én sajtótájékoztatót tartottak Kolozsváron, az RMDSZ székházában, az alsócsernátoni RMDSZ-fórum egyes szervezői és résztvevői ellen kiadott ügyészségi idézéssel kapcsolatban. A sajtótájékoztatón közös nyilatkozatban foglaltak állást az ügyészség által kibocsátott második törvényszéki idézéssel kapcsolatban, amely szerint az ügyészség "az alkotmányos rend elleni tevékenység" miatt indított vizsgálatot. Szilágyi Zsolt képviselő elmondta, hogy jóllehet az ügyész személyesen is megígérte az ügy végleges lezárását, az alsócsernátoni RMDSZ-fórum egyes szervezői és résztvevői közül 9 személy, mindannyian Hargita és Kovászna megyéből, március 11-16. közötti dátumokra újabb idézést kaptak. Az érintettek Bardóczi Csaba, Borsos Géza, Haszman Pál Péter, Haszman Alajos, Haszman Lajos, Haszman László Csaba, Király Károly, Krizbai Imre és Szász Jenő. A képviselő hangsúlyozta, hogy amennyiben a hatóságok nem állítják le a magyar közösség megfélemlítésére irányuló ilyen jellegű akciókat, a jogállam és annak intézményei kerülhetnek veszélybe. Tőkés László püspök az egyház nevében is visszautasította azt az eljárásmódot. "A beidézettek leszűkített száma arra enged következtetni, hogy meg akarják osztani az eredetileg megidézett 19 személy csoportját." A püspök szerint az utóbbi események arra utalnak, hogy Romániában megint veszélyessé válhat a politizálás. Tőkés László felkérte Markó Bélát, hívja össze az Operatív Tanácsot. A jelenlévők közös nyilatkozatukban megállapították, hogy az alsócsernátoni RMDSZ-fórumon nem hangzottak el olyan kijelentések, amelyek Románia alkotmányát sértették volna. A nyilatkozat aláírói végül leszögezték: mivel semmiféle olyan cselekedetet nem követtek el, amely az alkotmányos rendet sértené, úgy döntöttek, hogy nem jelennek meg a bíróságon. /Papp Annamária: Újból beidézték az alsócsernátoni-fórum résztvevőit Tőkés László az Operatív Tanács összehívását sürgeti. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
1999. március 9.
A szenátus márc. 9-én elfogadta a helyi közigazgatás megszervezésére és a helyi autonómia általános rendszerére vonatkozó törvénytervezet 43. szakaszát, amely előírásokat tartalmaz a helyi tanácsülések nyelvhasználatára vonatkozóan is. Eszerint a munkálatok az állam hivatalos nyelvén zajlanak, de amennyiben a nemzeti közösségekhez tartozó tanácsosok összlétszáma az egyharmadot teszi ki, ezek kérésére használhatják az anyanyelvüket. A polgármestereknek hivatásos fordítót kell biztosítaniuk. /Anyanyelvüket használhatják a nemzeti közösségekhez tartozó tanácsosok. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 10./
1999. március 9.
A román ortodox egyház márc. 8-án nyilatkozatot adott ki a pápa programjáról. Ebben leszögezik, hogy II. János Pál pápát szívesen látják, a Vatikán küldöttjével, Giovanni Batista Re vatikáni küldöttel jan. 15-én kidolgozott program szerint. A bukaresti ortodox pátriárka hivatala visszautasította azokat a vádakat, hogy elleneznék a pápa erdélyi útját. /Tibori Szabó Zoltán: Csak Bukarestbe megy a pápa? = Népszabadság, márc. 9./
1999. március 9.
Marosvécs szellemében alakult meg 1995-ben az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány Székelyudvarhelyen. Elnöke, Lőrincz György író elmondta, hogy megalakításával erősíteni akarták az írói szolidaritást. A kegyetlen piacgazdasági körülmények miatt az írók kisnyugdíjasnak számítanak, a létfenntartáshoz alig elegendő jövedelemmel. Ezért idén - ha anyagi lehetőségeik engedik - egyszeri támogatásban részesítik a betegeskedő, nehéz anyagi körülmények között élő pályatársakat. Kitüntették a hetvenéves írókat. Azért őket, mert az ilyen korban levő írók azon vívódnak, hogy ők már senkinek sem kellenek, lassan elfelejtik őket. /Lukács Csaba: Írószakszervezet Marosvécs szellemében. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), márc. 9./
1999. március 9.
Kerekes Gábor sikeres nyomdaipari vállalkozó, néhány hete a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke. Ördögh I. Béla kérdéseire válaszolva felvázolta életútját. 1958-ban született Marosvásárhelyen, Kolozsváron szerzett mérnöki diplomát, közben megszerette a táncházat. Az egyetem elvégzése után Nagykárolyba helyezték. 1988-ban Németországba távozott. Amikor bejelentette szándékát, az Alsó-Zsilvögyébe, Turcenibe kellett mennie dolgoznia, ott megismerte a nyomort. Az emberek délben héjában főtt krumplit ettek. Németországban számítástechnikát tanult, az 1989-es változás után /1990-ben/ hazatért. Kolozsváron telepedett le, Bajor Andor kérésére kezdett a nyomdászattal foglalkozni. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./
1999. március 9.
Jan. 15-16-án tartották Kolozsváron a Civil szféra az ezredfordulón: lehetőségek és kihívások címmel a civil szervezetek országos találkozóját. Itt hangzott el Dukrét Géza beszámolója: Honismereti kutatások a Partiumban. A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság 1993. máj. 19-én alakult meg, vázolta fel a múltat Dukrét Géza. A bizottságnak jelenleg 68 tagja és hat társult szervezete van. Célkitűzéseik között szerepel a műemlékek feltárása, összeírása, katalógus összeállítása, műemlékek restaurálása, a Partium folyóirat és a Partiumi Füzetek sorozatának kiadása, táblaavatások, előadások, honismereti táborok szervezése. Évente kétszer megrendezik a partiumi honismereti konferenciát. Meghirdetett pályázataikra sok értékes dolgozat, tanulmány érkezik. Ezek nagy része hiánypótló helytörténeti munka. A Partium honismereti kiadványnak indulásától, 1994-től tizenhárom száma jelent meg. A bizottság saját kiadványa az 1997-ben megjelent Nagyvárad városismertető /Péter I. Zoltán és Dukrét Géza munkája/. A Partiumi Füzetek helytörténetek, műemlékek ismertetői. A bizottság tagjai a Varadinum-ünnepségek szervezői között vannak. Több emléktáblát avattak, ezek között volt 1993-ban Szent István tiszteletére Szentjobbon, 1995-ben Szent László tiszteletére Nagyváradon, a vártemplomban, 1997-ben Aradon Lóczy Lajos földrajztudós emlékére. /Dukrét Géza: Honismereti kutatások a Partiumban. = Partiumi Közlöny (Nagyvárad), márc. 9. - IX. évf. 2. sz./
1999. március 9.
Baróthi Ádám /sz. Marosvásárhely, 1945/ szobrászművész Szászrégenben él és alkot. Elmondta, hogy Dsida Jenőnek állítanak emléktáblát, aki hajdanán Abafáján volt házitanító Huszár báró kastélyában, Ugyancsak az abafáji kastély falára kerül az 1500-as években élt Gyulai Pál fejedelmi krónikás, humanista költő emléktáblája. A Petőfi-szobor állítását még nem sikerült elérniük a helyi tanácsnál. Hamarosan létrehozzák a szászrégeni képzőművészek múzeumát. Az innen elszármazott művészek munkáit fogják itt őrizni. /Készül a képzőművészek múzeuma. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./
1999. március 9.
Megjelent Vákár Katalin A gyimesi fonáján varrott /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1999/ című könyve, amely hozzáférhetővé teszi a gyimesi mintakincset. A könyv előszavát János Pál nyugalmazott múzeumigazgató írta. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 9./
1999. március 10.
Az RMDSZ márc. 10-én Bukarestben sajtóértekezletet tartott. A RMDSZ vezetése teljes mértékben egyetért az ügyészségi zaklatásnak kitett politikusok tiltakozásával, és követeli, hogy vessenek véget a minden jogi alapot nélkülöző eljárásnak a tavalyi alsócsernátoni fórumon felszólalókkal szemben - hangzott el a sajtóértekezleten. Markó Béla szövetségi elnök hangsúlyozta: az ő kezdeményezésére az SZKT legutóbbi ülésén már elítélte, hogy a brassói fellebbviteli bíróság mellett működő ügyészség a kolozsvári polgármester feljelentése alapján vizsgálatot kezdett az alsócsernátoni fórum résztvevői ellen, személyesen kérte fel Románia főügyészét, az igazságügyi minisztert /aki egy korábbi nyilatkozatában tagadta azt, hogy Markó őt ez ügyben megkereste volna/ és Emil Constantinescu államelnököt, hogy járjanak közbe a vizsgálat beszüntetése érdekében. Amennyiben folytatódik a romániai magyar politikusok szabad véleménynyilvánítása, valamint a szólásszabadság ellen irányuló ügyészségi eljárás, az RMDSZ a román és a nemzetközi emberi jogi fórumokhoz fordul az ügyben - közölte a szövetségi elnök. /Az RMDSZ a brassói ügyészség jogszerűtlen eljárásának beszüntetését követeli. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./
1999. március 10.
Petre Roman, a Demokrata Párt elnöke be akarja perelni a román kémelhárítás egykori vezetőjét, Neagu Cosma tábornokot, mert a tábornok azt állította, hogy ő szekus ügynök volt. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
1999. március 10.
Csíkszeredában tartotta bővített vezetőségi ülését a Románia Magyar Kereszténydemokrata Párt /RMKDP/, ahol arról döntöttek, hogy negyedik kongresszusukat jún. 4-5-én tartják, Marosvásárhelyen. Kelemen Kálmán elnök elmondta, hogy a párt újbóli bejegyzésére törekednek, ezért a politikai pártok törvényének módosítását megtámadják a bíróságon. /RMKDP-ülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
1999. március 10.
Fogyatkozik Arad megye legnagyobb evangélikus közössége, Fazekasvarsánd, ahol 680 evangélikus él. Erdélyi Zoltán evangélikus tiszteletes mindent megtesz, hogy összetartsa a híveket, hogy több fiatalt vonzzanak az Obetko Mihály nevét viselő gyülekezeti házba. A faluban tavaly 20 temetés volt és 6 keresztelő. Sok fiatal elköltözik a faluból. /Létszámcsökkenés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 10./
1999. március 10.
Gyergyóalfaluban, a Sövér Elek Szakközépiskolában tartották meg a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő körzeti szakaszát, hét iskola versenyzői gyűltek össze. A vetélkedőt az Erdélyi Nyelvművelő Társaság hirdeti meg évek óta. /Lőrincz Erzsébet: Az anyanyelv ünnepe. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 10-16./
1999. március 10.
A nagyváradi Matyi Múzeum Bábszínház vendégszerepelt Gyergyószentmiklóson. /Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), márc. 10-16./
1999. március 10.
Márc. 10-én Marosvásárhelyen, a Bernády Házban bemutatkozott a svédországi Erdélyi Könyv Egyesület, amely Erdély irodalmát közvetíti a világ magyarságának. Veress T. Magda /akire a régebbiek Teleki Magdi néven emlékeznek/ kiadóvezető elmondta, hogy Erdély szétdobált köveit illesztgetik Veress Zoltánék.Évente egy Erdélyben élő író művét adják ki, előfizetéses alapon. Az előfizetők harminc százaléka nem erdélyi. Az előfizetők kielégítésa után fenmmaradó könyvmennyiséget juttatják el Erdélybe. /Népújság (Marosvásárhely), márc. 13. Múzsa mellélet./
