udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 289 találat lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-289
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

1999. június 28.

Az Erdélyi Református Egyházkerület marosvásárhelyi kántor-tanítóképző intézete ökomenikus jelleggel működik. Az intézetbe jelentkezhetnek felvételire református, római katolikus, unitárius és evangélikus felekezetű ifjak az ország bármely részéről. A képző posztliceális, illetve főiskolai képzés formájában működik. Tanmenete mind az állami intézményekben folyó képzésnek, mind az egyházi követelményeknek megfelel. A tanulmányok befejeztével a végzettek általános iskolai tanítók, egyben gyülekezeti kántorok lehetnek. /Felvételi tájékoztató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

1999. június 29.

Több mint egy hónapos heves viták, és a bizottságokhoz való sorozatos visszaküldések után, 175 szavazattal 95 ellenében és 12 tartózkodás mellett a képviselőháznak sikerült végre elfogadni a köztisztviselők-közállását szabályozó törvényt olyan formában, hogy az ne korlátozza a kisebbségek anyanyelvhasználatát a közigazgatásban. Ennek értelmében tehát azokban a helységekben, ahol a nemzeti kisebbségek aránya meghaladja a 20 százalékot, a közönségszolgálati hivatalokban alkalmazott egyes köztisztviselőknek kötelezően beszélni kell az illető kisebbség nyelvét. Ez a cikkely jún. 29-én ismét heves vitát váltott ki: Miron Mitrea RTDP-s képviselő azt indítványozta, hogy a közönségszolgálati osztályokban "a kisebbségek nyelvét ismerő köztisztviselők is alkalmazhatók" megfogalmazás kerüljön be. Vasile Miclaus egységpárti képviselő szerint a lakosság számarányát 20-ról 51-re kellett volna módosítani. A javaslatokat a plénum visszautasította. /Közönségszolgálat anyanyelven is. Elfogadták a köztisztviselők jogállását szabályozó törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

1999. június 29.

Tusnádfürdőn tartotta 6. kongresszusát a Romániai Volt Politikai Foglyok Szövetsége(AFDPR). A testület megerősítette tisztségében Constantin Ticu Dumitrescu elnököt. A kongresszus döntése értelmében évente országos tanácskozást szerveznek a szövetség tagjai, azzal a céllal, hogy fenntartsák a kapcsolatokat az egyre fogyatkozó számú bajtársak között, és időről időre "felmérjék a nemzet állapotát", hisz politikai elítélt-múltjuk a román társadalom egyik alapvető erkölcsi támpontjává teszi őket. A testület eldöntötte azt is, hogy a szövetség tiszteletbeli tagjává fogadják mindazokat, akik a volt Szovjetunió lágereiben hunytak el, valamint azokat, akiket ítélet nélkül végeztek ki. Viták során a küldöttek úgy határoztak, hogy a Romániai Demokratikus Konvencióban maradnak, és továbbra is támogatják Emil Constantinescu államfőt, valamint a Vasile-kabinetet. A testület ugyanakkor kizárta a szövetség soraiból a parasztpárt székházában létrejött másik volt politikai fogoly-szövetség tagjait, köztük több magas rangú parasztpárti tisztségviselőt. Felkérték Constantinescu államfőt, hogy ne hirdesse ki a szekusdossziék törvényét a parlament által elfogadott megcsonkított formában. - Constantin Ticu Dumitrescu a Hargita Népe kérdéseire válaszolva a nevével jelzett törvénytervezetről elmondta: "Eredeti szándékom azt volt vele, hogy a volt politikai rendőrség szerepét ellátó szekuritátét leleplezzem.". "Az eredeti tervezet szavatolta minden állampolgárnak azon jogát, hogy megismerhesse saját iratcsomójának tartalmát, valamint minden állami tisztségviselő múltja ismertté váljék, ugyanakkor ismertté váljanak a politikai rendőrség által végrehajtott gyilkosságok. Szerettem volna elérni az állambiztonsági tisztek név szerinti leleplezését, valamint azt, hogy váljon nyilvánossá nemcsak a megtorló szervezet, hanem a parancsot kiadó pártszervek tevékenysége is. A volt állambiztonsági irattárakat ténylegesen át kellett volna vegye egy erre kijelölt testület. Sajnos, ezek az eredeti elképzelések háttérbe szorultak, a törvény nem az általam kitűzött célt követi." /Sarány István: Volt politikai foglyok kongresszusa. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

1999. június 29.

Gyergyószentmiklóson a helyi Salamon Ernő Líceumban idén 158 tanuló érettségizik, ugyanakkor az idén csak négy IX. osztályt indít az iskola, a korábbi évek öt osztályával szemben, összesen 100 tanulóval. Szilágyi Ferenc igazgatótó közölte, hogy egyrészt kevesebb nyolcadikos tanuló végzett idén a Gyergyói-medencében, másrészt az új tanrend szerint az elméleti líceumok négyféle, különböző profilú osztályt indíthatnak. A száz IX-es hely már betelt a képességvizsgát Gyergyószentmiklóson és a községek iskoláiban sikeresen letevők legjobbjaival. /Érettségi közben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1999. június 29.

Az Aradi Református Egyházmegye és a Temesvári Református Egyházmegye együttes negyedévi, de mégis rendkívüli lelkészértekezletet tartott Lippán. A lippai gyülekezet ma már csak harmincegy lelket számlál. Ünnepi volt az értekezlet, mert központi témája Kálvin János volt, aki 490 évvel ezelőtt született, és akinek a főműve, az Instituto Religionis Christienae (A keresztény vallás rendszere) című munkája 440 éves. /Makay Botond: Ünnepi lelkészértekezlet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

1999. június 29.

Csomafalván jún. 29-én, a búcsú és a falunap alkalmával községházat is avattak. Eljöttek a testvértelepülések /Heves város, Ráckeve, Baktalórántháza, Dány/ küldöttei is. A 11 éve elkezdett tanácsházat helyi mesterek készítették el. A hagyományos búcsúra a szomszédos hitközségek keresztaljai is megérkeztek. /A közösség szolgálatára. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

1999. június 29.

Takács Csaba ügyvezető elnök július 1-jei hatállyal kinevezte Mátó Zsoltot az ügyvezető elnökség titkársága vezetőjének. A titkárságvezető felel az ügyvezető elnökség működéséhez szükséges háttérszolgáltatások biztosításáért, a főosztályok illetve az ügyvezető elnökség és más RMDSZ-intézmények közötti információáramoltatásért, a médiákkal való kapcsolattartásért és a rendezvények megfelelő szintű előkészítéséért és lebonyolításáért. Mátó Zsolt 1997 óta az ügyvezető elnökség sajtóirodáját vezette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jún. 29. - 1503.sz./

1999. június 29.

A Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete és a Bolyai Egyetemért Alapítvány július 3-án, emlékülést rendez a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján rendezett emlékülésen Elekes Botond, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma nemzeti és etnikai kisebbségek főosztályának vezetője a kolozsvári Magyar Tudományegyetem szerepéről és jelentőségéről tart előadást, majd a Ferenc József Tudományegyetem kolozsvári felszámolásának történetéről, a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem létesítéséről, a Bolyai Tudományegyetem tudományos és oktatási eredményeiről a filozófia, társadalomtudományok, történettudományok, jog- és közgazdaságtudományok, irodalom- és nyelvészet, néprajz, nemzettudat építése, természettudományok, matematika, fizika és orvostudományok terén, a diák- és ifjúsági mozgalmakról, az egyetem utolsó évéről (1959), valamint a magyar nyelvű oktatás helyzetéről és távlatairól a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetemen témákról lesz szó. Az előadásokat jeles kolozsvári és magyarországi tudományos kutatók, egyetemi tanárok tartják: Antal Árpád irodalomtörténész (Kolozsvár); Faragó József etnográfus (Kolozsvár), a MTA tiszteletbeli tagja; Gábos Zoltán fizikus (Kolozsvár), a MTA külső tagja; Incze Miklós történész, akadémiai doktor, a Bolyai Egyetemért Alapítvány elnöke; Katona Szabó István író, a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete elnöke; Maurer Gyula matematikus, egyetemi tanár; Maros Tibor orvos, egyetemi tanár, akadémiai doktor (MTA), a Román Orvostudományi Akadémia tagja (Debrecen); Sebestyén Kálmán történész, kandidátus; Szilágyi Pál matematikus, a Babes-Bolyai Tudományegyetem prorektora; Szögi László történész, a budapesti Egyetemi Könyvtár főigazgatója; Vincze Gábor kutató (Szeged); Wanek Ferenc geológus, egyetemi tanár, a kolozsvári Bolyai Társaság elnöke. /Emlékülés a kolozsvári Ferenc József Tudományegyetem elüldözésének 80., a Bolyai Tudományegyetem megszüntetésének 40. évfordulóján. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

1999. június 30.

Emil Constantinescu elnök Salzburgba utazik, hogy június 30 és július 2 között részt vegyen a közép- és délkelet-európai gazdasági csúcstalálkozóján. A plenáris, speciális és kétoldalú összejöveteleken a közép-kelet-európai stabil gazdasági és szociális fejlesztésről, a közvetlen külföldi befektetésekről, Közép-Ázsiáról és a "Selyem útjáról", a mezőgazdasági reformról, a közelgő oroszországi választásokról, valamint kiemelt módon a Balkán újjáépítéséről lesz szó. A fórumon jelen lesz Kwasniewski lengyel, Zeidani albán, Nazarbajev azer és Kocsearján örmény elnök, az osztrák, orosz, magyar, szlovák, lett, litván és észt kormányfő, valamint Javier Solana NATO-főtitkár és Viktor Csernomirgyin koszovói orosz különmegbízott. /Az államfő a salzburgi gazdasági csúcstalálkozón. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jún. 30./

1999. június 30.

A Brassai Sámuel Líceumban a 226 érettségire beiratkozott diák közül a megjelent nappalisok és estisek közül 191-nek sikerült a román szóbeli vizsgája. Az Apáczai érettségi központban az Apáczai Líceum, a Református és Unitárius Kollégium diákjai vizsgáztak. Itt a 163 diák közül csak ketten buktak meg a román szóbelin. A Báthory Líceumban - ahol a Báthory Líceum és a Római Katolikus Líceum vizsgázott - a 132 diák közül egy bukott el a román szóbelin. Az Elektrotechnikai Szaklíceumban 43 megjelent diák sikerrel vette a román s a magyar szóbeli vizsgát egyaránt. Désen a líceum minden magyar diákja sikeres volt mindkét vizsgán, Tordán is csak egy diák bukott meg románból; magyarból száz százalékos volt a sikerarány. Szamosújvár is remekelt: a román s a magyar szóbeli vizsgán minden diák átment. Bánffyhunyadon csak ketten voltak képtelenek elérni az ötös jegyet románból. A magyar szóbeli eredménye is ismert: mindenkinek sikerült. /Szabó Csaba: Folyik az érettségi Remekeltek diákjaink a román és magyar szóbeli vizsgákon. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

1999. június 30.

Az Aradi Csiky Gergely Iskolacsoport (ez a legújabb hivatalos neve) hét és fél évtizedes hallgatás után újra kiadta Évkönyvét. Legutóbb 1923-ban adott ki hasonló rendeltetésű Évkönyvet az egykori Római Katolikus Főgimnázium. 1990 után újra talpra állt Arad egyetlen magyar középiskolája, egyre többet hallat magáról. /Újra van évkönyve az aradi magyar gimnáziumnak. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), jún. 30./

1999. június 30.

Funar, Kolozsvár polgármestere arról tájékoztatott, hogy a Molnos Lajos volt megyei RMDSZ-elnöktől kapott 5 millió lejes erkölcsi kártérítést a monostori, a Ciucas utcai, a bányahavasi templomok, illetve a kolozsvári ortodox katedrálisnak adományozza. Mint ismeretes, Gheorghe Funar rágalmazásért és becsületsértésért indított pert a volt megyei RMDSZ-elnök ellen, mivel az 1996-os helyhatósági választások után gyenge elméjűnek nevezte az újraválasztott polgármestert. /Pert vesztett Molnos Lajos. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

1999. június 30.

Csípszépvíz népe tisztelettel ünnepelte június 27-ét, Szent László napját. A kun, besenyő és tatár betörés állandó veszélyt jelentett a székelyekre, különösen azokra, akik ezen a tájon laktak. A krónikák feljegyzése szerint a betörő pogányok óriási pusztítást végeztek, falvakat gyújtottak fel. A küzdelem végén - a monda szerint - Szent László király a Pogányhavasról bejövet Szépvíz környékén telepedett le pihenni, seregével együtt. Lovát a patak vizéből itatta meg, mondván: igyál, édes lovam, mert ez szép víz. - Szent László alakja körül számtalan legenda alakult ki. Csíkszépvíz temploma egyike azoknak, melyeket Szent László király tiszteletére szenteltek fel. A főoltáron teljes királyi díszben áll Szent László életnagyságú szobra. /Dr. Ördög Ferenc, Csíkszépvíz: Szent Lászlóra emlékezve. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 30./

1999. június 30.

Huszonöt kisdiák és kísérő tanáraik érkeztek Aradra, a Vesztőhely melletti kempingbe. Hat napig ez lesz a helyszíne az Aradon először megrendezett történelmi emléktábornak, amelyen két magyarországi és három helybeli csapat vesz részt. A táborozás változatos programot ígér, kezdve a történelmi játékoktól, kirándulásoktól, egészen az élő történelemórákig - ez utóbbiakra a meghívottak dr. Kovách Géza történész, Ujj János és Király András tanár. - Kothencz Erzsébet, a szegedi csapat kísérő tanára megállapította: "Az itt élő magyaroknál sokkal nagyobb a magyarságtudat, mint nálunk. Azt szeretnénk, ha a gyerekek ezt átéreznék. Otthon nem érzik ennek a súlyát, nem tudják, mit jelent megmaradni magyarnak egy idegen országban." /A 13 vértanúra emlékezve. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 30./

1999. június 30.

Ahogy egyre távolabb kerül időben a Kolozsváron eltöltött diákévektől, mind több hiányosságát fedezte fel az egykori egyetemi oktatásnak, állapíthatta meg Máthé Éva. Például egy a sok közül: öt évnyi képzés során, amikor magyar nyelv és irodalom oktatókat próbáltak faragni belőlünk, egyetlen tanárunk, professzorunk sem vitt el soha bennünket a Házsongárdi temetőbe. Évfolyamtársa, a kolozsvári Gaál György angol szakos hallgató, azt mondta: gyerekek, azt ismerni kell. Mindez felidéződött benne jún. 28-án, míg a bukaresti magyar adásban őt hallgatta a Bethlen kripta meggyalázásáról szóló riport sugárzásakor. - Koldusszegény civil értelmiségieknek kell összefogniuk, mert egyébként senki sem segít, hogy megmentsék az erdélyi magyar és szász kultúra eme páratlan panoptikumát. Miközben az RMDSZ, az érdekvédelmi szövetség kormányzó párt! /Máthé Éva: Porlik, mint a szikla... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

1999. június 30.

Megjelent Bakó Zoltán első, prózai munkáit tartalmazó kötete A Szentgyörgy tér nem apácazárda /Juventus, Marosvásárhely,1999/ címmel. Marosvásárhely világa, a kisemberek elevenednek meg a könyv lapjain. A kötetbe gyűjtött írások nagy része már megjelent a Népújság boldog emlékezetű Cementlapok című nyári mellékletében, melyet éveken át Bakó Zoltán szerkesztett. /Bögözi Attila: Bakó Zoltán történetei ellenfényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

1999. június folyamán

Sok helyen csak I-IV. osztályos magyar iskola van, mint például Vadászon, Pankotán, Simándon, Németszentpéteren, Gyorokon. Már korábban az összevont magyar I-IV. osztályt is felszámolták Radnán, Tornyán, Szederháton és Munáron. Néhány évvel ezelőtt Borosjenőn a magyar szülők megpróbáltak magyar nyelvű tagozatot indíttatni az iskolában. A tanfelügyelőség rosszindulata miatt meghiúsult a magyar tagozat megindítása. Ezután elhatározták a helyiek, hogy szavalóversennyel megpróbálják összefogni a környék magyar fiataljait. Idén május elején már ötödször tartották meg a város szülöttéről, a színész Horváth Béláról elnevezett szavalóversenyt. /Ujj János: Anyanyelvük becsülete. = Szövétnek (Arad, az Alma Mater Alapítvány időszakos kiadványa), június - III. évf. 3. sz./

1999. június folyamán

Megjelent Ujj János /Arad/ Valahol (Kelet-)Európában /Arad, 1998/ című, a szerző publicisztikai írásait tartalmazó kötete. A könyvet Pécskán a helyi Kálmány Lajos Közművelődési Társaság szervezésében mutatták be. /Szövétnek (Arad), június/

1999. június folyamán

A Korunk júniusi számát a színháznak szentelte. A folyóiratban sorakozó írások - Kántor Lajos főszerkesztő liberális felfogásának megfelelően - csak a modern színházi felfogás mellett állnak ki. Igazi színházi szemle akkor lett volna ez a szám, ha megszólalhatott volna például Szőcs István is, aki már többször figyelmeztetett arra, hogy ezzel az erőltetett modernkedéssel elveszítik a színházi közönséget. Sajnos, így történt. A kolozsvári színházba kevesen járnak. Tompa Gábor színházigazgató viszont párizsi bemutató sikerére hivatkozik. Ezért Szőcs István nem szerepel a lapban, nincs ellenvetés, nincs gond. Ebben a számban olvasható Hadházi András Úgy tűnik... című írása, amely így kezdődik: "Úgy tűnik, végre kezdünk megszabadulni attól a funkciótól, mely egyáltalán nem a Színház sajátja: a nemzeti-politikai missziótól, és visszatalálni azokhoz a kifejezési eszközökhöz, melyek csakis erre a művészeti ágra jellemzők." Bíró Béla /akinek írásait sokszor közölte a Magyar Hírlap/ posztmodern hitvallást tett a Korunkban Preposztmodern címmel. Moliere Don Juanjáról ír, aki az eget is kihívja maga ellen. "Mindez azonban számunkra, posztmodernek számára, lerágott csont ma már. Mi réges-régen leszámoltunk már az Éggel, a metafizikával, mindenfajta irracionális teljességekkel és univerzalizmusokkal, istenségből meg /ha lenne is efféle/ több tucatnyit ismerünk. Nemcsak választani lenne fárasztó közöttük, de a választási kényszert mint olyat sem vagyunk hajlandók elfogadni, hiszen tapasztalatból tudjuk: a választás a totalitarizmus szálláscsinálója. Mi a nyelvek, diskurzusok, alternatívák egyenértékűségében hiszünk. Persze egészen addig, amíg nem bőrünkre megy a játék..."-- "A ?nagy történet? a racionális és irracionális gyökerű metafizikai konstrukciók halálával maga is jobblétre szenderül. Örökre és visszavonhatatlanul lehetetlenné vált. Az irracionálist már régen kidobtuk a hajóból. Isten halott. A rációról "mára kiderült, hogy hamis istenség. Mi posztmodernek mégis bölcsebbek vagyunk minden elődünknél, hiszen mi már elfogulatlanul kimondhatjuk: minden ismeret ideológiai meghatározottságú konstrukció." "Egyetlen igazságunk van, hogy nincs igazság." /Korunk (Kolozsvár), jún./


lapozás: 1-30 ... 241-270 | 271-289




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998