Aug. 27-én Kolozsváron, a Korunk Galériában bemutatták s szerző jelenlétében Kibédi Varga Áron irodalomtudós, egyetemi tanár, akadémikus Noé könyvei /Komp-press, Kolozsvár, 1999, Ariadné Könyvek/ című esszé- és tanulmánygyűjteményét. A tanulmányokat Balázs Imre József válogatta. A könyv legtöbb tanulmánya a posztmodernnel mint kultúrával foglalkozik. Az erdélyi származású, de önmagát absztrakt magyarnak nevező szerző, a "magyar?holland?francia poétatudós" verset is ír. /Könyvbemutató: Kibédi Varga Áron: Noé könyvei. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
1999. augusztus 30.
Első alkalommal rendezték meg a Pusztadaróci Kulturális és Sportnapot, amely a gyerekek számára szervezett aszfaltrajzversennyel kezdődött. Volt asztalitenisz-verseny, futóverseny, bábszínház, a helyi iskolások néptáncot adtak elő. /Sikeres volt a Pusztadaróci Kulturális és Sportnap. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./
1999. augusztus 31.
A dévai polgármesteri hivatal előtti téren /az előzőleg eltávolított/ Groza Péter szobrának talapzatára egy négy méter magas Traianus császár kerül, tájékoztatott az Adevarul. /Távirati Stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1999. augusztus 31.
Bár huszonöt településen vannak tagjai a Moldvai Csángó-magyarok Szövetségének, alig fél tucat faluból érkeztek résztvevők aug. 29-én, vasárnap Bákóban tartott szövetségi közgyűlésre, ami így nem lett több választmányi gyűlésnél. A jelenlévők többsége szervezeti tisztségviselő vagy a szövetség helyi közösségeinek vezetője. Sokadszor és mindig ugyanazok az arcok, ugyanazok a lelkes, de időnként elcsüggedő, sértődékeny, fáradt emberek, többségükben túl az ötvenen vagy annak határán. Az a néhány fiatal, aki tenne, tervezgetne a szervezet körül és annak életében, még bátortalan, nincs meg a kellő képzettsége. A frissen megválasztott szövetségi elnök, a klézsei Csicsó Antal jellemezte úgy a csángóüggyel törődők táborát, hogy abban helye van (lenne) a szívvel, valamint az ésszel közelítőknek is, a tapasztalt, idősebb és lelkes fiatal nemzedéknek is, csakhogy a kerék előre forogjon. Idén február óta nem találkoztak ügyeik megbeszélése végett a klézsei, pusztinai, lészpedi közösségi szervezők - csak ebben a három faluban van helyi szervezete a szövetségnek, máshol elszórtan jegyeznek összesen 180 tagot -, akiknek munkájában igen fontos mozgatóerő a gyimesfelsőloki iskolapélda, személyesen Deáky András igazgató állandó jelenléte a csángószövetség találkozóin. Moldvában egyedül Klézsén indult kezdeményezés az anyanyelv oktatására, de mindeddig eredmény nélkül. A gyűlésen Sánta Attila Kötő József államtitkár tanácsosaként képviselte az oktatási minisztérium kisebbségi oktatásért felelő osztályát, aki az ügyben azt nyilatkozta, csak abban az esetben tud a tárca és annak kisebbségi osztálya tenni a klézseiekért, ha a kérvényezők betartanak minden törvényes lépést, határidőt, és egyik beadványtól a másikig nem csökken a felére, utóbb negyedére az igénylők száma. Duma András, a klézsei magyar oktatás ügyintézője nem értett egyet azzal, hogy a szülőket lehetne vádolni a szabályos eljárás be nem tartásáért. - Ne kérje tőlem számon senki - szögezi le Duma András -, hogy meggyőzzem a szülőket arról, annyi megfélemlítés után ötödször és hatodszor is nyújtsák be kéréseiket, hol ez, hol az hiányzik a kérésekből, vagy éppen nem iktatják azokat, és nyomtalanul eltűnnek. Nem sikerült pontos és tiszta képet kapni arról, mi történt a hazai kezdeményezésekkel, a csíkszeredai és más erdélyi városokban indított, de mára már megbukott csángóoktatással, kik foglalkoznak a moldvai magyarok számára anyaországi egyetemeken, főiskolákon felajánlott helyek elfogadásával, arra sem kaptak választ, hogy igaz-e az a közgyűlésen elhangzott állítás, miszerint az RMDSZ nem támogatja a csángó diákok Magyarországon való tanulását, mert eddigi tapasztalat szerint igen nagy a lemorzsolódás, így azt javasolja, inkább tanuljanak itthon, hazai egyetemeken. A gyűlésre a meghívásnak egyetlen RMDSZ-tisztségviselő sem tett eleget. Csicsó Antal keserűen jegyezte meg, az RMDSZ csúcsvezetése 1995-től nem képviseltette magát a csángószövetség közgyűlésein. Nyisztor Tinka felvetette, szükség lenne egy saját erőből megszervezett népszámlálásra. Gabriel Andreescu, a Helsinki Bizottság tagja támogatásával nyújtottak már be erre vonatkozó pályázatot, amit elutasítottak, pénz nélkül pedig még néhány falura méretezett mintán sem lehet ekkora munkát elvégezni. - Közel 100 olyan szervezetről tudnak, melyek foglalkoznak csángóüggyel, de közülük csak nyolccal van kapcsolatuk, a többivel éles versenyben vannak a pénzekért. A pénzügyi beszámolóban elhangzott, a szövetség egyetlen állandó támogatója az RMDSZ, irodafenntartásra 150 dollárnak megfelelő összeget és két igen alacsony fizetést utal át a csángószervezetnek. Havonta legkevesebb 1,5 millió lejjel rúgnak többre a folyó költségek, ez csak növeli a 22 millió lejnyi adósságot. A jelenlegi vezetés a három évvel ezelőtti elnökséget hibáztatja azért, mert nem volt naprakész könyvelés, kilenc évre visszamenőleg kellett elkészíteni az elszámolást, ami több mint ezer dollárba és közel ötmillió lejbe került. A szövetség eredménynek tartja, hogy a Bákóba költözött székház rendelkezik számítógéppel, telefonnal, faxszal, naponta bárhonnan hívható, információ kérhető vagy továbbítható. A tagok közül többen nehezményezték, hogy a szövetség kapcsolatot tart az egész világgal, csak éppen a környező falvakbeli csángósággal nincs állandó kapcsolatban. A tagdíj kérdésében annyit döntöttek, pénz hiányában egyelőre csak ideiglenes igazolványokat készítenek, azzal keresik fel a tagokat. A Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége az önrendelkezés megvalósítását programjának tartja, miként azt is, hogy a magyar kormánnyal és a Magyarok Világszövetségével való kapcsolatban a moldvai csángó-magyarok törvényes képviseletére tart igényt. Ezt az újonnan megválasztott elnökség (Csicsó Antal elnök, Róka Szilvia ügyvezető elnök, az oktatási, művelődési, gazdasági, szociális és pénzügyi felelősök) is magáévá teszi. A szövetség legfontosabb idei tevékenységi tervei közé sorolta három területi RMDSZ-szervezet megalakítását Bákó, Suceava és Karácsonkő (Piatra Neamþ) központtal, valamint a csángószövetségnek mint RMDSZ-platformnak a besorolását. A közgyűlés tiszteletbeli szövetségi elnököt is választott Nyisztor Tinka személyében, aki mintegy a szervezet utazó nagyköveteként képviselheti a moldvai csángó-magyarok ügyét, elsősorban oktatási ügyekben. /Fekete Réka: Moldvai Csángó-magyarok bákói találkozója. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./
1999. augusztus 31.
Szeptember 5-én Szovátán a Teleki Oktatási Központban kiállítással és a központ tragikus hirtelenséggel elhunyt néhai igazgatója, Bíró István emlékére felállítandó kopjafa leleplezésével zárul az a fafaragó tábor, melyen 15 Maros megyei fiatal fafaragó vesz részt. A népi kultúra jegyében zajló tehetséggondozó tábor résztvevői Bandi Dezső irányításával ismerkedtek meg a népi kultúra sajátos motívumvilágával és fejleszthették képességeiket. /Fafaragók Szovátán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./
1999. augusztus 31.
A Történelmi Magazinnak (Sepsiszentgyörgy) már megjelent a szeptemberi száma. Húsz oldalon tájékoztatja történelmünk hézagosan ismert fejezeteiről. Elindult az Erdély története sorozat jól dokumentált anyaggal, a székely társadalomtörténet a fejedelemkori székely lustrák világába vezet el, Egyed Ákos akadémikus az 1848-as szabadságharcról írt. /Új lapcím - gazdagodó tartalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ A folyóirat előző címe: Történelmünk.
1999. augusztus 31.
A Székelyföld /Csíkszereda/ kulturális folyóirat augusztusi számában Benkő Levente beszélgetett Kisgyörgy Zoltán hidrogeológussal, pályafutásáról és sokrétű kutatási munkásságáról. Kisgyörgy Zoltán Kriza család genealógiájáról írt, Gazda József a Székelyföld XX. századi történelméről. A folyóirat közölte Demeter Béla jelentését az 1944-45-ös, háború utáni észak-erdélyi gazdakörök helyzetéről. /Augusztusi Székelyföld. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./
1999. augusztus folyamán
A Kádár Gyula szerkesztésében megjelenő Történelmi Magazin minden számában sok történelmi adattal, könyvismertetéssel segíteni akar a tájékozódásban. A folyóirat felhívta a figyelmet arra, hogy következő számától újra fogja közölni a magyarság történetét, hogy növelje az iskolások ismereteit. A kiadvány sokoldalúságát jelzi a mostani számból vett néhány cím: A csíkrákosi Pogányvár, Sepsiszentgyörgy népessége az 1614-es összeírás tükrében, Magyar földrajzi felfedezők, A Szent Korona, Egy szenzációs könyv /Iochom István: Kísért a múlt Székelyföldön. Az úgynevezett Agache-ügy története/. /Történelmi Magazin (Sepsiszentgyörgy), július-augusztus/
1999. augusztus folyamán
Az 1948-ig létezett Hangya Szövetkezet jelentőségére hívta fel a figyelmet Guzs Ferenc, egyetértve a folyóirat előző számában megjelent, Máthé László RMGE-alelnöktől származó írással: Újraszervezni a Hangyaszövetkezetet! A mostani szövetkezeteket az emberek nem érzik magukénak. Ezeknek a szövetkezeteknek nincs közösségformáló erejük. A Hangya idejében viszont a szövetkezeti vagyon teljes egészében a faluközösségé volt. Érdemes lenne ezt a rendszert felújítani. /Guzs Ferenc: A százéves Hangya. = Erdélyi Gazda (Kolozsvár), aug./
1999. augusztus folyamán
A Látó (Marosvásárhely) szépirodalmi folyóirat mostani számában a Magyar Lettre Internationalból vett anyagokkal mutatta be a budapesti folyóiratot. A válogatást a Láthatatlan Kollégium /Kolozsvár/ hallgatói végezték. Az egyes anyagok elé lelkes bevezetőt írtak. Néhány cím: Edward Saiddel: Bevezetés a posztkoloniális diskurzusba, Orbán Jolán: Konstrukció és dekonskrukció, Stanley Fish: Butik-multikulturalizmus, vagy miért képtelenek a liberálisok a gyűlölet beszédéről gondolkodni. /Látó (Marosvásárhely), aug./
