Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 412 találat lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-412
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2000. október 30.

A Kurier című bécsi lap okt. 27-én Tőkés László püspökkel készült interjút közölt, s ezzel kapcsolatban Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár néhány kijelentését idézte "Derűlátás a magyar kisebbségnél" címmel. A püspök megállapította, hogy a magyar kisebbségnek bonyolult a kapcsolata mind hazájával, mind anyaországával, "amely ma fellendülőben van, míg mi helyenként a harmadik világ színvonalán vegetálunk". A cikk szerzője, Georg Berenyi azt írta, hogy a püspök most kedvező lehetőségeket lát a határokon túli magyarokra vonatkozó, előkészület alatt álló jogszabályokban. Tőkés László szerint az Orbán Viktor által meghirdetett, határmódosítás nélküli nemzetegyesítés második lépcsőfoka az úgynevezett külhoni állampolgárság intézménye lehetne. "A kisebbségi jogok radikális élharcosának tekintett Tőkés püspök derűlátó. Úgy hiszi, hogy mivel a kelet-közép-európai térség közös gondjairól van szó egy olyan Európában, amely az integráció felé halad, talán az egész térségre vonatkozó megoldást is lehetne találni" - írta Georg Berenyi. Berenyinek ezzel kapcsolatban Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kifejtette: a Magyarok Világszövetsége által a külhoni állampolgárságról előterjesztett javaslattal kapcsolatban a kormánynak előbb meg kell vizsgálnia, hogy ez a kezdeményezés mennyire egyeztethető össze a nemzetközi jogrenddel és a szomszédos országok törvényeivel. Hozzátette: "A nemzet szellemi és kulturális egységéről nem tudunk és nem akarunk letenni. Ahhoz azonban, hogy a magyarokat rábírjuk, maradjanak szülőhazájukban, részesítenünk kell az egész térséget gazdasági előnyünkből." /"A kisebbségi jogok radikális élharcosának tekintett Tőkés püspök derűlátó" Kurier. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 30./

2000. október 31.

Funar kolozsvári polgármester, a szélsőséges nacionalista Nagy-Románia Párt főtitkára nyílt levélben szólította fel színvallásra Ion Iliescu elnökjelöltet: közölje, hogy harmadszori újraválasztása esetén hajlandó-e "eltávolítani a kormányból" a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget. Gheorghe Funar levelében törvénytelen és fasiszta szervezetnek nevezte a romániai magyarság érdek-képviseleti szervezetét. Mint írta, "minden román jól tudja, hogy Iliescu és pártja már 1989. december 22-e óta folyamatosan támogatta az RMDSZ-t, gyakorlatilag annak szekerét tolta". Kolozsvár polgármestereként jól tudom, mennyit szenvednek a kolozsvári románok a szörnyűséges helyi RTDP-RMDSZ koalíciótól - indokolta felháborodását Funar. /Iliescu mint az RMDSZ szekértolója... = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2000. október 31.

Dr. Őry Csaba, a magyar kormány munkaügyi, szociális, egészségvédelmi, vallási és nemzeti kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkára Eckstein-Kovács Péter kisebbségvédelmi miniszter meghívására Romániába utazott. Okt. 31-én Bukarestben találkozik Hajdú Gábor államminiszterrel, az egészségügyi tárca vezetőjével, Lucian Liviu Albu munkaügyi és társadalomvédelmi miniszterrel, RMDSZ-es képviselőkkel és szenátorokkal, valamint a bukaresti székhelyű nemzeti kisebbségi szervezetek vezetőivel. Nov. 1-jén Csíkszeredába és Székelyudvarhelyre látogat, nov. 2-án Marosvásárhelyre, majd Gyulafehérvárra, ahol dr. Jakubinyi György érsekkel találkozik. Nov. 3-án Kolozsváron folytat megbeszélést a magyar egyházi vezetőkkel, majd a helyhatóságok képviselőivel, RMDSZ-politikusokkal, értelmiségiekkel találkozik. Nov. 4-én Nagyváradra látogat, ahol szintén egyházi vezetőkkel és RMDSZ-politikusokkal tárgyal. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2000. október 31.

Okt. 31-én ül össze a parlament két házának vezetősége, hogy megvizsgálja a Külföldi Hírszolgálat vezetőit ért vádakat. Az SIE igazgatóját és több magas rangú tisztjét Radu Timofte Iliescu-párti szenátor, többek között, azzal vádolja, hogy bizonyos személyek kompromittálása érdekében titkos információkat szivárogtattak ki, jól felfegyverzett harcosai 1999-ben beszivárogtak a rendfenntartó erők soraiba a legutóbbi bányászlátogatás alkalmából stb. A vádakat Catalin Harnagea SIE-igazgató olyan rágalomnak minősítette, amely veszélyezteti a nemzetbiztonságot. /Tisztázzák a titkos ügyeket. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./ Harnagea emiatt a parlamenthez fordult, kérvén, hogy vizsgálják meg a szenátor "zendülésre uszító" kijelentéseit. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2000. október 31.

Okt. 31-én van az 1996-ban megválasztott törvényhozás utolsó munkanapja. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő elmondta, hogy már okt. 30-án nem volt kvórum. " Kettőt előre, egyet hátra, így jellemezném az elmúlt négy év teljesítményét mind a kormányban, mind a törvényhozásban" - nyilatkozta Ráduly Róbert. - Négy évvel ezelőtt elhatározták a magánosítás befejezését, de ez sem sikerült. A Victor Ciorbea volt kormányfő idején kibocsátott, a közigazgatási reform beindítását szavatoló 22-es sürgősségi kormányrendelet alig egy évre hatályba lépése után "megbukott". - A helyi közpénzekről szóló törvény nagy előrelépésnek ígérkezett, de azt a sürgősségi kormányrendelet jelentősen csonkította. Az elfogadott tanügyi törvény bizonyos mértékben visszalépés. Az eltelt négy évet sok kapkodás jellemezte. /Székely Kriszta: Kettőt előre, egyet hátra... Utolsó munkanap a parlamentben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2000. október 31.

Az Európai Unió vezető tisztségviselői felszólították Romániát, hogy gyorsabb ütemben privatizálja a nagy veszteségeket termelő állami cégeket. Hasonlóan fogalmazott a múlt hónapban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is. A kormány már kijelölte azokat a cégeket, amelyeket az év végéig magánkézbe akar adni. Ezek között van a Tarom állami légitársaság, a Román Kereskedelmi Bank, továbbá egy alumíniumipari cég és egy jelentős olajfinomító. - Nastase felszólította a parlamentet, hogy a választásokig állítsa le a privatizációt. Nemzetközi megfigyelők szerint ha Románia NATO- és EU-tag kíván lenni - és ezt a legtöbb politikai párt támogatja -, igen sokat kell tennie gazdasági téren. A Nemzetközi Valutaalap október végén, vagy november elején vitatja meg azt a tervet, hogy újabb hitelrészt folyósít a korábban jóváhagyott 540 millió dollár kölcsönből. /A magánosítás gyorsítását sürgeti az EU. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2000. október 31.

Íjgyártó István magyar nagykövet Temes megyében töltötte a hét végét. Okt. 28-án Temesváron megjelent a közéleti vitaklub ülésén. Kijelentette, hogy tömören így fogalmazható meg a diplomácia erőfeszítése: mindent megtenni a megmaradásért! Az elmúlt ötven évben ugyanis a totalitárius rendszerek elnyomtak minden törekvést, amely a nemzetiségek önazonosságának éltetését szolgálta volna. A feltételek megteremtődtek a kisebbségi lét jobbá tételéhez, most tartalommal kell megtölteni a kereteket. A legfontosabb a képzés: legyenek kiváló iskolák, "merítsünk bátrabban az anyaország műszaki-tudományos vívmányaiból, legyünk képzettebbek a környezetünknél" -ezeket a magyar diplomácia fenntartás nélkül támogatja. Íjgyártó István kisebbségi sorban élt a kárpátaljai Beregszászban, mígnem áttelepült Magyarországra. Főiskolai tanulmányait Budapesten végezte az ELTE Bölcsészeti Karán. Dolgozott a kormány határon túli magyarok ügyeivel foglalkozó irodájában. Íjgyártó István nagykövet felhívta a figyelmet, hogy a magánosítás Romániában még gyerekcipőben jár, a befektetések kockázata nagy, a magyar tőke pedig még nem annyira erős. /Sipos János: Íjgyártó István bemutatkozása. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./

2000. október 31.

Ok. 30-án közel hatvanan voltak jelen Kolozsvár főterén Mátyás király szobrának megkoszorúzásánál. Részt vettek az RMDSZ parlamenti jelöltjei, a helyi önkormányzat képviselői és a kolozsvári polgárok. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének felkérésére a Közterület-fenntartó Vállalat virágokkal ültette be a szobor talapzatánál található ágyást. Kónya-Hamar Sándor képviselő elmondta: ez volt az első lépés a szoborkörnyezet rendbetételére, amely egyfajta cáfolatként tekinthető a rendőrparancsnoknak korábban tett kijelentésére, hogy "nem lehet büntetni azt, amit nem lehet letaposni". Az RMDSZ megyei szervezete a jövőben is folytatja a szobor és környezete védelme érdekében foganatosított akciót. Ugyanakkor felhívást intéznek minden Kolozsvárról elszármazott külföldi polgárhoz, hogy nemzetiségüktől függetlenül támogatást, segítséget nyújtsanak a szobor restaurálásához. /Összefogásra szólít fel az RMDSZ. Mátyás király szobrát meg kell menteni! = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2000. október 31.

Az első száz nap eredményeiről számolt be a Hargita Megyei Tanács, Zsombori Vilmos elnök, valamint Dézsi Zoltán és Bunta Levente alelnökök. A megye 58 településének felkeresésével bebizonyították, hogy az Esélyt a vidéknek szlogen nem csupán a kampány idején volt fontos számukra. Nagy hangsúlyt fektettek a közbirtokossági erdők, az elkobzott ingatlanok visszaadására. Sikeresen halad a kistérségi fejlesztés. Tervezik a közhivatalnokok képzését, a vállalkozói környezet, a vállalkozói kultúra fejlesztését. /D. Balázs Ildikó, Székelyudvarhely: Száz nap. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2000. október 31.

A marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Alapítvány 1992-ben alakult meg, adott számot működésükről Bulyovszky Loránd, az alapítvány alelnöke. Az alapítványt tizenhat tagú kuratórium vezeti, első - és azóta minden alkalommal újraválasztott - elnöke Borbély László államtitkár. Céljuk volt a városépítő polgármester, Bernády György köztéri szobrának felállítása, a város magyarságát szolgáló kultúrcentrum létrehozása, és a Bernády-kultusz továbbéltetése. A köztéri szobrot 1994-ben felállították, 1995. nov. 4-én megnyílt a Bernády Házként ismert kultúrközpont, melyben képzőművészeti tárlatok, könyvbemutatók, előadások, szemináriumok, politikai rendezvények váltogatták egymást. Sikeresen együttműködnek a különböző nem kormányzati szervezetekkel, többek között a Kós Károly és az Aranka György Alapítvánnyal, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével, a Talentum Tehetséggondozó Alapítvánnyal, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel, a Pro Europa Ligával, a Kemény Zsigmond Társasággal vagy a Duna Televízióért Alapítvánnyal. Harmadik éve megrendezik meg a Bernády Napokat is. Az elsőt 1998-ban, dr. Bernády György halálának hatvanadik évfordulóján rendeztük meg, ekkor állították fel a Kultúrpalota Tükörterme előtt a hajdani polgármester mellszobrát, Gyarmathy János alkotását. Az ott elhangzott előadások, valamint az akkor bemutatott dokumentációs anyag egy részét 1999-ben könyv alakban is megjelentették. Szintén tavaly avatták fel azt az emléktáblát, amelyet Bernády egykori lakóházának homlokzatán helyzetek el. Évente egy személyt kitüntetnek Bernády-emlékplakettel. 1999-ben elsőként Fodor Imre polgármester, idén Frunda György részesült ebben a kitüntetésben. - Jövőre tervezik a Bernády-ház bővítését. /Szentgyörgyi László: Céljuk: a Bernády-kultusz ápolása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2000. október 31.

Gyergyói Kaláka a Székelyföld fejlődéséért nevet adták szervezői (Amőba Öko Központ, Esély Alapítvány, RegioNet Alapítvány, Székelyföldi Közösségfejlesztők Egyesülete) annak az együttgondolkodási megmozdulásnak, amelyben azok tudására, számítanak, akik megfogalmazzák a Gyergyói-medencében élők jövőjét A Gyergyói-medence 2015-ben címen meghirdetett vitatémát. A szervezői várják a javaslatokat. /(Bajna György): Kalákában Székelyföldért. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 31./

2000. október 31.

Gyergyóremete példásan őrzi Cseres Tibor emlékét. A szülőfalu közművelődési egyesülete az ő nevét viseli. Néhány éve emlékművet állítottak az író tiszteletére, okt. 29-én pedig emlékszobát is nyitottak, ahol bemutatják az összes Cseres-művet és -kiadást, személyes tárgyak, a József Attila-díjak és a Kossuth-díj mellett az író kiadatlan életrajzának "házi példánya" is helyet kapott az író lányának jóvoltából. Este a helyi vezetékes televízió műsorán a Cseres Tibor forgatókönyve alapján készült Égi madár és A fekete rózsa című filmek szerepeltek. Bemutatták a Vízaknai csata című tévéfilmet is, az író magyarázatával. /Bajna György: Cseres Tiborra emlékeztek. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 31./

2000. október 31.

Okt. 30-án felavatták Tasnádon az RMDSZ-szervezet új székházát, melyen jelen voltak az RMDSZ szenátor- és képviselőjelöltjei, továbbá Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei elnöke, Riedl Rudolf prefektus és Szabó István, a Megyei Tanács elnöke. Csizek Tibor, a tasnádi RMDSZ-szervezet elnöke megköszönte Véron András helybeli vállalkozónak, a Wimob Rt. vezérigazgatójának az önzetlen anyagi támogatást. A régi RMDSZ-székhelyet pedig a helybeli MADISZ használhatja a jövőben. /Tasnád: Új RMDSZ-székházat avattak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./

2000. október 31.

Harmadik évadát kezdte meg idén szeptemberben a Vendégségben Budapesten című sorozat a budapesti Thália Színházban. A sorozat az anyaország határain kívül élő és tevékenykedő társulatoknak nyújt bemutatkozási lehetőséget. Okt. 27-én a Thália Színházban a Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulatának vendégjátékát tekinthette meg a közönség. A példás fogadtatásban részesült váradi társulat két telt házas előadást tartott a Tháliában. /Kulcsár Andrea: Kalandos utazás, sikeres vendégszereplés. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2000. október 31.

A most 70. éves Ács Alajos Kolozsvárról indult a színpad csodálatos világa felé. Születésnapi bemutató előadása szeptember utolsó napjaiban volt. Először - 47 éve! - mint a vizsgaelőadás Liliomfija szerepelt sikeresen. Eljátszott szerepei oldalakat töltenének meg! /S. Muzsnay Magda: Köszöntő a színpadon. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2000. október 31.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szept. 21-24. között a háromszéki Árkoson ünnepelte fennállásának 10. évfordulóját. Ebből az alkalomból a MÚRE 84 kollégát tüntetett ki, zömmel a romániai magyar írott és az elektronikus sajtóból, akik sikeresen hozzájárultak a romániai magyar újságírószervezet egy évtizedes tevékenységéhez. A Kolozsváron vagy környékén lakó kitüntetettek - akik Árkoson nem vehették át díjaikat - okt. 29-én a Heltai Alapítvány pinceklubjában kapták meg az elismerést. A kitüntetettek névsora: Csávossy György, Cseke Péter, Imecs Márton, Kántor Lajos, Magyari Tivadar, Makkay József, Mezei Sándor, Orbán Katalin, Péntek János, Rostás István, Tibori Szabó Zoltán és Vetési László. /Újságírói kitüntetések a pinceklubban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2000. október 31.

Nagyváradon megnyílt Jakobovits Miklós festőművész tárlata. /Újvárossy László: Szín, jel, matéria - gondolatok Jakobovits Miklós kiállításáról. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2000. október 31.

Margittán az új római katolikus templomban koncertezett Márk Attila brassói gitárművész, aki tíz éve ad elő megzenésített verseket. Főként erdélyi költők verseiből válogat, többek között Reményik Sándor, Dsida Jenő, Áprily Lajos, Szemlér Ferenc, Szabédi László költeményeit zenésítette meg, az egyetemes magyar lírából pedig József Attila, Ady Endre verseit. A ma élő költők közül Lendvai Éva, Csávossy György alkotásai vonzanak. Márk Attila sok helyen fellépett, a legnagyobb városoktól, mint Budapest, Bécs vagy Salzburg, a legkisebb településekig. A sok dal hat kazetta formájában jelent meg különböző kiadóknál. Márk Attila elvégezte a gyulafehérvári egyetem hitoktató szakát. Tanít, de a hittanórákon inkább énekel a gyermekeknek. /Dérer Ferenc: Brassói gitárművész Margittán. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2000. október 31.

Az aradi Kölcsey Egyesület évadnyitó előadásának vendége dr. O. Bogáthy Zoltán egyetemi tanár, a Temesvári Nyugat Egyetem alkalmazott pszichológia tanszékvezetője volt. Arról beszélt, milyen érzelmi hatások befolyásolják a gazdasági magatartást ebben az átmeneti korszakban. /(Németh): Évadnyitó Kölcsey-csütörtök. = Nyugati Jelen (Arad), ok. 31./

2000. október 31.

Okt. 29-én, vasárnap a dévai Ifjúsági Keresztyén Egyesület meglepetéssel szolgált a gyülekezetnek. A templomból kijövet mindenki kézbevehette a DÉVAI IKE fejléccel ellátott keresztyén ifjúsági tájékozató első, októberi számát. A folyóirat kisformátumú, négyoldalas újság. /Önálló lapot indított a dévai IKE. = Nyugati Jelen (Arad), ok. 31./

2000. október 31.

A nagykárolyi Collegium régizene-együttes október közepén már az idén harmadszor lépett a mihályfalvi közönség elé: a Nyíló Akác fesztiválon, a Bocskai-szobor avatásán és legutóbb a református diakóniai központ alapkőletételén vett részt. A Collegium együttes 1977-ben alakult, ebben a műfajban az elsők között az országban. A négy állandó tagja 1980 óta zenél együtt, munkahelyi elfoglaltság mellett: Deák Endre és Vezér János zenetanár, Keresztesi Ildikó angoltanár, Enyedi Zsolt informatikus. Műfajuk pontos meghatározása: régi zene historikus felfogásban. Erdélyen kívül Magyarországon és Németországban is felléptek már, muzsikájukat CD és hangkazetta is őrzi. /Rencz Csaba: A Collegium együttes Mihályfalván. = Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2000. október 31.

A XI. évfolyamánál tart az Érted Szól (Temesvári Magyar Diákszervezet információs lapja), ez ritka dolog arrafelé. A lap a temesvári egyetemista élet eseményeit ismerteti. - Civil Fórum (Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány lapja, szeptember-októberi szám) bemutatta a romániai teleházakat. - Pulzus (Marosvásárhelyi Magyar Diákszövetség lapja, októberi szám) - nagyrészt az elsőéves egyetemisták eligazodását szolgáló anyagok szerepelnek a hasábokon, Perspektíva (Kolozsvári Magyar Diákszövetség lapja, október 5-i és 17-i szám) fanyar humorú kiadvány. Szó esett a kampányhangulatról, ösztöndíjakról, illetve film(nem)ajánlóról. - Kedd (Székelyudvarhely, ifjúsági lap, "2000. nyárutó") Balázs Attila fotóművésszel készült interjút tartalmaz. - Filmtett (Kolozsvár, szaklap) szépirodalmi alkotásokat, műsorajánlót is közölt. Közgazdász Fórum (Romániai Magyar Közgazdász Társaság szakmai közlönye, szeptemberi szám) néhány cím: Tízéves a Romániai Magyar Közgazdász Társaság, A Román Nemzeti Bank monetáris politikája, Az erdélyi fejlesztési régiók kialakításának gazdasági elemzése. - Nagykároly és Vidéke (regionális hetilap, Silimon-Várday Zoltán a főszerkesztő, október 18-i szám): történelmi-irodalmi összeállítás 1956 emlékére. - Partiumi Közlöny (a Királyhágómelléki Református Egyházkerület hivatalos lapja, október 17-i szám), Partium (előbbi melléklete, honismereti lap, augusztusi szám) - további dokumentumok A Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozójáról, ezenkívül közlemények a Szovátán szeptember közepén megrendezett nemzetközi kisebbségügyi értekezletről. A melléklet címe: A Fekete-Körös-völgyi magyarság. /Mit írnak a lapok? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./


lapozás: 1-30 ... 361-390 | 391-412




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998