Brassóban, a Néprajzi Múzeumban látható a sepsiszentgyörgyi Ferentz János hangszerkészítő népművész kiállítása. A kiváló zenei tehetséggel és kézügyességgel megáldott mester a művészet rangjára emelte a hangszerfaragás mesterségét. A közel 60 kiállított hangszer mindegyik darabja egyedi, mind formailag, mind a hangzás szempontjából. Szerepel koboz, citera, dorombfurulya, klarinét, pánsíp, tilinkó, tambura, fidula, dob stb. /A "hangszerész" kiállítása. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 3./
2000. március 3.
Febr. 29-én Csíkszereda Művelődési Házában megnyílt Nagy P. Zoltán fotókiállítása, amely számvetés egy emberöltőt átfogó fotós munkáról. Kiállított fotói arcképek, de nem puszta arcok, hanem a megelevenedett élet tanúi, visszaidézik a múltat. Négy évtizedes fényképésztevékenysége után ez a huszadik egyéni tárlata. Nagy P. Zoltán harminckettedik éve a Csíkszeredában megjelenő napilap fotóriportere. Az évek folyamán 22 országban állították ki fotóit, 34 nemzetközi kiállításon szerepelt, 80 hazai és nemzetközi díjat szerzett. Fotótékájában közel 400 író, költő, képzőművész és politikus portréját őrzi. /Nagy P. Zoltán fotókiállítása. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./
2000. március 3.
Csíkszeredában bemutatták Muckenhaupt Erzsébet A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei című munkáját. A könyvet Deé Nagy Anikó, a marosvásárhelyi Teleki-Bolyai Könyvtár nyugalmazott osztályvezetője méltatta. Elmondta, hogy nem könnyű a feladat a könyvről beszélni, mert itt igazán ismerik a könyv születésének hátterét. Bod Péter 1756-ban papírra vetette a könyvről: "csuda, hogy a tatár égette, török hamvazta hazában csak annyit is lehet találni, holott itt egymást érte a sok pusztulás azelőtt." Bod Péter gondolatait ki lehet egészíteni a második világháborús könyvpusztulással, melynek majdhogynem teljesen áldozata lett a csíksomlyói könyvtár is. S hogy nem így történt, azért köszönet az 1980-as és 1985-ös feltárásban részt vevőknek, restaurátornak és mindenekelőtt a kötet szerzőjének. - Muckenhaupt Erzsébet könyve összefoglalta mindazt, amit a legrégebbi erdélyi könyvörökségről máig tudni lehetett. A ferences barátok Csíksomlyón összegyűjtött könyvtára az egyetlen fennmaradt középkori eredetű erdélyi magyar könyvgyűjtemény. A csíksomlyói ferences templomról, könyveiről a legrégibb említést egy 1444-ben kelt pápai bulla őrzi. Muckenhaupt könyvének egyik legértékesebb része az Adattár. Itt található az előkerült kéziratok és 15-18. századi nyomtatványok részletes leírása. /Dr. Deé Nagy Anikó: A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./
2000. március 3.
Egy éve, február 20-án hunyt el az erdélyi képzőművészet jeles napszámosa, Plugor Sándor, barátoknak, művészetek kedvelőinek Pösö. A sepsiszentgyörgyi Képtárban márc. 4-én nyitják meg emlékkiállítását. /Plugor Sándor emlékkiállítás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 3./ Márc. 4-én megnyílt Sepsiszentgyörgyön Plugor Sándor emlékkiállítása. A művésznek életében ilyen méretű kiállítása Sepsiszentgyörgyön sohasem volt: 154 grafika, olajfestmény, metszet sorakozik a falakon. A tárlatmegnyitó befejezéseként Mátrai László színművész Csíki László Vázlatrajz P. S haláláról, Váta Lóránd pedig Plugor Magor Az írnok panasza című versét szavalta el. /Váry O. Péter: Plugor Sándor-emlékkiállítás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 6./ Plugor Sándor /Kökös, 1940. márc. 4. Sepsiszentgyörgy, 1999. febr. 20./ Kolozsváron végzett, a Képzőművészeti Akadémián. Festményeiben és rajzaiban mindvégig a háromszéki ember örömét, bánatát jelenítette meg. Kiállított erdélyi városokban és Budapesten, Bukarestben, Arlingtonban, Dortmundban és máshol is. Karcokat készített Illyés Gyula, Ady Endre, József Attila, Szilágyi Domokos és Farkas Árpád versei ürügyén. /Miklóssy Mária: Háromszék művésze, Plugor Sándor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./ Az emlékkiállításra elkészült a Plugor Sándor munkáit, a munkásságát elemző írásokat tartalmazó Egy rajzoló az írók között alcímet viselő album, szerkesztője Jánó Mihály és P. Miklóssy Mária festőművész, Plugor Sándor özvegye. /Szatmári László: Egy rajzoló az írók között. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 7./
2000. március 3.
A Magyarországon a múlt év első felének végén munkavállalási engedéllyel rendelkező 23 486 külföldi állampolgár 48,8 százaléka Romániából érkezett, 12,5 százalékuk a szovjet utódállamokból, a többi nemzet aránya 6 százalék alatti. A 11 462 munkavállaló román állampolgár többségében magyar nemzetiségű. Közülük 8280-an vállaltak fizikai munkát, ebből 5626-an szakmunkát. A szellemi foglalkozásúak száma 3182 volt, ebből felsőfokú végzettségű 1880. /Magyarországi munkavállalók. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 3./
2000. március 4.
Márc. 2-án három magyar és egy román szenátor kivonult a felsőház gazdasági és jogi bizottságának együttes üléséről. A két testület összevont tanácskozásán az államosított ingatlanok visszaszolgáltatását szabályozó törvénytervezeten kellett volna tovább dogoznia a honatyáknak. Frunda György, Seres Dénes és Puskás Bálint Zoltán, valamint Voicu Glodean azért vonult ki tüntetően, mert az Iliescu-féle, hatalomra készülő TDRP kormánykoalíciós segédlettel akarja elérni, hogy a készülő törvény lényegét hatálytalanítsák. Nevezetesen azt, hogy azokat az ingatlanokat, amelyekben közintézmények működnek, ne adják vissza tulajdonosaiknak, illetve örököseiknek, hanem fizessenek értük kártérítést. /Benkő Levente: A magántulajdonhoz való jog nem alku tárgya. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./
2000. március 4.
Márc. 3-án újabb, a válságot elmélyítő döntést hozott a Petre Roman vezette Demokrata Párt vezető testülete: részben megszakította az együttműködést a koalíció többi pártjával. A testület közleményben tudatta: azt javasolja a DP parlamenti frakcióinak, hogy "csakis az európai közösség elvárásainak teljesítését célzó törvénytervezetekre, illetve a költségvetés elfogadására korlátozza munkáját". A koordinációs tanács azért döntött így, mert szerinte a Nemzeti Liberális Párt megszegte az 1996-os együttműködési szerződésben foglaltakat. A DP azzal érvelt, hogy még mindig nem váltották le a védelem éléről azt a Victor Babiucot, aki nemrégiben kilépett a Demokrata Pártból. A Parasztpárt aggodalmát fejezte ki a DP döntése miatt. A nemzeti liberálisok meglepőeknek és súlyosaknak mondták a demokraták vádjait. /Szeghalmi Örs: Mérgesedő helyzet a koalícióban. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./
2000. március 4.
Márc. 3-án Kisebbség és kultúra címmel tartott tanácskozást a Korunk és az írószövetség román lapja, az Apostrof. Nicolae Balota és Kántor Lajos előadásaikban azt próbálták bebizonyítani, hogy a kultúrában nem létezik többség és kisebbség, a kultúra, bármilyen nyelven, az egyetemesség kifejezője és eszköze. Nicolae Balota elmondta, hogy miközben a különböző kultúrákban az egyetemesség dominál, addig a közép-kelet-európai mindennapokra a nacionalizmusok újjáéledése jellemző. Kántor Lajos szerint román-magyar viszonylatban csak nagyon szűk rétegek között élő a kulturális "kapocs", elsősorban azért, mert a kisebbségi kultúra nem jut el a többséghez. /A kultúrában nem létezik többség-kisebbség. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2000. március 4.
Ezer moldvai csángómagyar gyermekből mindössze húszan érettségiznek, egyetemre még kevesebben felvételiznek. Moldva magyar eredetűnek tekinthető katolikus lakossága 243 ezer fő /1992-es népszámlálás/. A katolikus lakosságnak ma már mindössze egynegyede, 62 ezer fő beszél magyarul. Tánczos Vilmos /Kolozsvár/ szerint 83 olyan csángó település van, ahol magyarul beszélnek. A legjelentősebbek az északi csángók körében Kelgyest /Magyarul beszél 3100 fő/, a déli csángók körében a teljesen magyar községek: Pusztina /2050 fő/, Lészped /1900/, Külsőrekecsin /1900/, Újfalu /1700/, Somoska /1650/, Rácsila /1400/, Magyarfalu /1300/, a település 90%-a magyarul beszél: Lujzilakagor /4700/, Gyoszény /2000/, Frumósza /1900/, 85 % a magyarok aránya Bogdánfalván /2400/. Duma András, a Csángómagyar Szövetség klézsei szervezetének elnöke szerint a Szeret-Klézse Alapítvány támogatni fogja azokat a pedagógusokat, akik hajlandók lennének a csángó falvakban magyarul tanítani. Hasonló céllal hozta létre a lujzikalagori Adam Valerian, a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatóját a Pro Moldva Alapítványt. /Rostás Szabolcs: A csángóknak nem futja a politikára. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./
2000. március 4.
Márc. 4-én a csíksomlyói kegytemplomban tartott ökumenikus istentisztelet keretében vette át Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a Julianus Alapítvány 1999. évi díját. Az eddigi hagyománytól eltérően, nem hangzik el laudáció Tőkés László személyéről, munkásságáról - hangsúlyozta Beder Tibor, az alapítvány kuratóriumának elnöke -, hisz azt mindenki ismeri. Az alapítvány célkitűzéseinek ismertetése után átadta az ünnepeltnek a Pálffy Árpád szobrászművész által készített Julianus-szobrot, a díszoklevelet és a díjjal járó száz német márka pénzösszeget. - Tőkés László felkereste a Pro Agricultura Hargitae Universitas Alapítvány székházát, megismerkedve a csíkszeredai főiskola-telepítési kísérletek eddigi eredményeivel. Csíkszeredában ugyanezen a napon bemutatták Tőkés László Remény és valóság, valamint Temesvári mementó című köteteit, majd a püspök vett megjelent az RMDSZ Csíkszereda városi szervezete által szervezett lakossági fórumon. A rendezvényen Tőkés László a történelmi igazságtétel fontosságáról szólt, arról, hogy a román kormányzatnak bocsánatot kellene kérnie a romániai magyar nemzeti közösségtől a Trianon óta elszenvedett sérelmekért, elnyomásért. /Sarány István: Tőkés Lászlót Julianus-díjjal tüntették ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./ Tőkés László Csíkszeredában a lakossági fórumon arról beszélt, hogy Romániában legnagyobb szükség az igazságtételre van, a magyarságnak Trianon után fel kell emelkednie megalázott mivoltából. Az igazságot ki kell mondani Cserehát, a csendőr-laktanya és a Székelyföld gyarmatosítása ügyében is - hangsúlyozta. Az RMDSZ-en belüli ellentét az erkölcsi normák mentén húzódik, akik megalkusznak, azok feladják, elárulják az ügyet. Kolumbán Gábor, a Hargita Megyei Tanács elnöke rámutatott hogy az RMDSZ a brassói kongresszus óta téves utakon jár. Ráduly Róbert képviselő a tiszteletbeli elnök véleményét kérte a kétnyelvű székelyföldi főiskolákról. Az eltérítés szellemében mindenki tette, amit tehetett - válaszolta Tőkés László -, de ki kell iktatni a főiskolák kétnyelvűségét. /(Hátsekné Kovács Kinga): Sokan csalódtak az RMDSZ- ben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./
2000. március 4.
Márc. 3-án Gyulán rendezték meg a vállalkozásfejlesztési tanácskozást. Intézményesíteni kell a kis- és közepes vállalkozások támogatását, ezzel segíteni a magyarság gazdasági gyarapodását, állapították meg a résztvevők. A megbeszélésen magyarországi és romániai vállalkozók vitatták meg gondjaikat. Dr. Csuhaj V. Imre, a Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány elnöke is felszólalt. Hernádi Zsolt, a magyarországi Új Kézfogás Közalapítvány kuratóriumi elnöke leszögezte, hogy "a közénk húzott országhatár nem akadályozhatja a határ túloldalán élő magyarság gazdasági gyarapodását. Üzletkötésre kell ösztönözni a vállalkozókat." A tanácskozáson együttműködési megállapodást írtak alá. /Pálfy Török László: Közös érdekek a határ mindkét oldalán. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./
2000. március 4.
A Királyhágómelléki Református Egyházkerület rendkívüli közgyűlésén úgy döntött: visszavonja a zsinati munkában való részvétel korábbi felfüggesztését. A tanácskozáson elfogadott határozat elsősorban a korábbi felfüggesztő döntés visszavonását részletezi, azzal a megjegyzéssel, hogy szorgalmazzák a Zsinati Állandó Tanács április 6-i, valamint a Zsinat április 7-i összehívását. Támogatják, hogy a Zsinat napirendjére vegyék fel a CE Szövetség kérdését. A közgyűlésről kiadott közlemény szerint "A Romániai Református Egyház egységét, belső békéjét és általános közérdekét szolgáló kompromisszum létrejöttével, valamint a Királyhágómelléki Egyházkerületnek a Zsinatba való visszatérésével lehetővé vált a belső egyházi megbékélés folytatása. Erdélyi magyarságunk jelenlegi megpróbált helyzetében elengedhetetlenül fontos követelmény az összefogás és az egység útjának megtalálása." /(szűcs): Református egyház. Közelednek a kerületek. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 4./
2000. március 4.
Az erdélyi magyar könyvkiadás támogatásával foglalkozott Szatmári László cikkében. Többek szerint a magyarországi támogatás léte nehezíti meg a valós értékrendű könyvkiadást, a helyi, hazai támogatási rendszerek kiépítését. Egy példát emlegetnek: Petőfi összes verseit az egyik hazai kiadó tekintélyes anyaországi támogatással, jóval gyengébb minőségben, jóval drágábban adta ki, mint egy támogatás nélkül működő magyarországi kiadó. A két könyvet egyidejűleg árulták az üzletekben, s a vásárló nyilvánvalóan az olcsóbb és jobb minőségű magyarországi verseskötetet vitte haza... Olyan esetekről is beszélnek szakmai berkekben, hogy több, támogatással megjelent könyv valamely raktárban rohad; bár közönségsikernek örvendene, eladása a kiadónak már nem föltétlen érdeke. A folyószámlára beérkezett az igényelt támogatás, a könyvet ki is nyomtatják, deklarált vesztességük megtérült (rossz nyelvek szerint még nyereség is marad), aztán néhány példányt elküldenek illetékes helyekre, hogy igazolják a megjelenést. (Persze, a vállalt példányszámot is számlákkal tudják igazolni.) /Szatmári László: Könyvvásárlás cipőtalpalással. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./
2000. március 4.
A Kárpát-medencei magyar ifjúsági szervezetek együttműködésének kialakítására az elmúlt év(ek)ben több kísérlet is napvilágot látott, de igazából kevés eredményt sikerült felmutatni, állapíthatta meg Vulkán Nimród, az Országos Magyar Diákszövetség elnöke. A Hargitafürdőn megnyílt "HO"-HÓ" tábor jó alkalom a kapcsolatteremtésre, kapcsolatépítésre, mert a táborban részt vesznek magyarországi, romániai, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági ifjúsági szervezetek. Márc. 3-án a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának képviselői tartottak rövid előadást a magyarországi egyetemista szervezetek jogi státusáról. /Orbán Ferenc: "HO"-HÓ tábor. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 4./
2000. március 4.
Kié a temesvári Magyar Színház? címmel szervezett vitafórumot a temesvári Szórvány Alapítvány és a helyi közszolgálati rádió magyar adása. A jól értesültek tudták: ezt a vitafórumot a helyi magyar sajtóban lefolytatott RMDSZ kontra Magyar Színház vita apropójára szervezték meg. A moderátor, dr. Sándor István leszögezte: a találkozó célja a színház gondjainak számbavétele és a megoldáskeresés. Szerinte a temesvári magyar társulatnál gond az állandó rendező hiánya, a közönség egyre inkább elmaradozik, keveset játszanak a magyar drámairodalom gyöngyszemeiből. Demeter András színházigazgató szerint viszont a színház része a román kultúrának is. A színház előadásai a román nyelvet értő közönséghez is szólnak, a fülhallgatós fordítás segítségével, tehát híd szerepét tölti be a magyar és a román kultúra között. A direktor elutasította, hogy egy kívülről ráerőszakolt testület beleszóljon a színház szakmai kérdéseibe. Balázsy Anna tanárnő és Albert Ferenc professzor kifogásolták: a repertoárból szinte teljesen hiányoznak a magyar színdarabok. Az RMDSZ-t és a színházat finanszírozó Megyei Tanácsot képviselő Bodó Barna elmondta: a tanácsi határozat tökéletesíthető. Végül szó esett a helyi RMDSZ és a színház rossz viszonyáról. Toró Tibor megyei RMDSZ-elnök kijelentette, szeretné, ha partnerség alakulna ki a két magyar intézmény között. /Kié a temesvári Magyar Színház? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), március 4-5./
2000. március 4.
Déván azt tervezik, hogy újra létrehozzák a helyi színházat. Jelenleg ötvenhárom tagú a színjátszó társulat, amely a Dévai Esztrádszínház égisze alatt működik. A cikkből nem derül ki, hogy a román mellett van-e magyar csoport is. /Újjászületőben a dévai színház! = Nyugati Jelen (Arad - Temesvár), márc. 4./
2000. március 4.
Tíz éve ingázik a két ország városai között, operát rendez, vezényel és tehetségek után kutat Selmeczi György Kolozsváron született, Magyarországon élő zeneszerző. A kolozsvári Magyar Opera állandó vendégkarnagya 1991-től, amellett a szolnoki Szigligeti Színház zenei vezetője. Kedves városáról, Kolozsvárról megállapította. "Mostanra sikerült elpusztítani a város egykori szellemi életét. Véget ért valami, ami soha nem jöhet vissza. Hiszen most már a kisebbségi létnél és a többségi erőszakosságnál is sokkal nagyobb erők munkálkodnak a kulturális és szellemi erőtér ellen: a globalizáció, az a furcsa, édes méreghez hasonlítható fogyasztói ostobaság, ami rátelepszik mindenre." /Leopold Erika: Beszélgetés Selmeczi György erdélyi származású zeneszerzővel. Elpusztult Kolozsvár szellemi élete. = Krónika (Kolozsvár), márc. 4./
2000. március 4.
Márc. 4-én Gyergyóalfaluban bemutatták a farsangtemetési szokásokat. Megjelentek Kászonújfalu, Menaság, Csíkszentsimon, Csicsó, Alsósófalva, Gyergyóditró képviselői is. Este a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Színjátszó Kör vendégszereplését követő farsangi bál zárta a farsangbúcsúztatót. /Bajna György: Hagyományőrzők seregszemléje Gyergyóalfaluban. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./
2000. március 4.
Napjainkban a művészi alapképzés, a technikai tudás legjobb esetben másodlagossá, de némelyek szemében egyenesen elhanyagolhatóvá vált. Így aztán a különféle megnyilatkozások, tárlatok olykor nem is lépik túl az ötletbankok szintjét. Annál feltűnőbb, persze, ha mindennek az ellenkezőjével találkozunk, írta Németh Júlia, bemutatva Valovits László Kolozsváron kiállított grafikáit és festményeit. A művész szinte anakronisztikusnak tűnő precizitással és alapossággal dolgozza ki képeit, művészi ars poeticájában visszanyúlt az évszázadokkal ezelőtti mesterek követte ideálokig. Fák és portrék - tematikailag mindössze ennyi, amit bemutatásra kínál a művész. Mindebben azonban benne foglaltatik az egész világ. /Németh Júlia: Portrék a mából a jövőnek. Valovits László kiállítása a Művészeti Múzeumban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2000. március 4.
Forró Ágnes festőművész Kolozsváron állította ki munkáit. Képi világának számottevő része a múlt feltartóztathatatlan eltűnéséhez kötődik. Legalább képi valójában igyekszik rögzíteni, megörökíteni mindazt, amihez érzelmileg kötődik, ami egy kiveszőben levő életforma sajátja, jellemezte munkásságát Németh Júlia. /(németh) [Németh Júlia]: Omló falak. Forró Ágnes képi világa. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 4./
2000. március 5.
Febr. 11-12-én én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban találkoztak az 1968 után felszentelt katolikus papok. A szervező Nagy-György Attila főegyházmegyei ifjúsági lelkész meghívta Tamás József segédpüspököt, aki szintén tartott előadást. Jelen volt Kovács Gergely is, aki a Vatikánban, a Kultúra Pápai Tanácsának munkatársa. /Szénégető István B.: Káplánok (újra)találkozása egymással és Istennel. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 5./
2000. március 5.
A Máltai Segélyszolgálat Nagyváradon jótékonysági műsort szervezett, hogy támogassa a Paptamásiban működő bentlakást, ahol a környékbeli apróbb települések tanulói mellett árva gyermekek is laknak. Az állami támogatás megszűntével veszélybe került az intézmény léte. A terem zsúfolásig megtelt a műsor alatt, végül az előzetes felajánlások mellett mintegy hétmillió lejnyi adomány gyűlt össze. /Tüzes Bálint: Segítő máltaiak. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 5./
2000. március 6.
Romániába látogatott Jorge Sampaio portugál államfő, márc. 4-én találkozott Emil Constantinescu elnökkel. Románia arra számít, hogy 2007-ben az EU tagjává válhat, jelentette ki a román elnök. /Románia 2007-ben EU-taggá válhat? Jorge Sampaio portugál államfővel találkozott Emil Constantinescu. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
2000. március 6.
Márc. 3-4-én Kolozsváron az erdélyi műemlék- és műtárgyvédelemről tartottak konferenciát a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és az RMDSZ rendezésében. Balogh Ferenc, a KLMT elnöke elmondta, hogy bár társaságuk megalakulásának tizedik évfordulóját is ünnepelhetnék, mégis inkább az égetően aktuális műemlékvédelmi kérdések megvitatását tartják célravezetőnek. Erdélyben nyolcezer műemlék vár megmentésre, a civil önszerveződésnek kell segítenie. Az előadások sokrétűek voltak, például Dukrét Géza: A Partiumi és Bánsági Emlékhely- és Műemlékbizottság munkája, Joikits Attila: A Báthory István Alapítvány műemlékvédelmi tevékenysége, Mihály Zita: A Csíki Műemlékvédő Egyesület célkitűzései, Venczel Árpád: Faoltárok restaurálása, Jakobovits Miklós: Római katolikus múzeum létrehozása Nagyváradon stb. /Ördög I. Béla: Műemlékvédők tanácskozása Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
2000. március 6.
Csősz Ferencre /Réty, 1930. - Disznajó, 1990/, székely népének napszámosára emlékeztek Disznajón. Csősz Ferenc 1975-ben költözött Disznajóra, nagyjából tíz év alatt alkotta meg élete művét, hiszen 1985-től haláláig rendőrségi zaklatások alatt élt. Tíz esztendő alatt hatalmas munkát fejtett ki. Feltérképezték, összegyűjtötték feleségével és a hozzájuk csatlakozó helybeliekkel a falu népköltészeti hagyományait, majd zenekart, aztán nagyobbat, később 150 tagú /!/ népi együttest hozott létre, amely országos hírre tett szert. Egyedülálló vállalkozása Kodály Háry Jánosának színrevitele, falusi változatra hangolva, a nagy zeneszerző születésének 100. évfordulóján. A bemutató 1982. február 28-án volt, és 26 előadást ért meg, míg szemet nem szúrt a hatóságnak a sok huszárruha meg a magyar ének. De voltak Csősz Ferencnek más "vállalkozásai" is: a Sorozó, a Fonó, a Jánosozás, a Halálra táncoltatott leány szokásidéző, - felújító tematikus műsorai. Zenekara rendszeresen fellépett a híres marosvécsi vásáron, míg onnan is ki nem tiltották őket. Csősz Ferencék szervezték meg elsőnek ebben a régióban az iskolások zenekari találkozóját öt falu száz kis muzsikusának részvételével. Csősz Ferenc kopjafáján Kós Károly mondata olvasható: "Jöhetnek utánam a fiatalok, folytathatják a munkát, járhatják az utat, melyet én is segítettem törni hittel, jóakarattal népünkért, magyarságunkért, fiainkért." /Bölöni Domokos: Csősz Ferencre emlékeztek Disznajón. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./
2000. március 6.
Kolozsváron megnyílt Chilf Mária és Szörtsey Gábor erdélyi származású, Magyarországra áttelepült és Antik Sándor kolozsvári művészek kiállítása. A művészek munkásságát Beke László, a budapesti Műcsarnok igazgatója méltatta. A kiállítás a támogatói között volt mindkét ország művelődési minisztériuma is. Chilf Mária használati tárgyakból, csövekből, létrából megvalósított installációi, Szörtsey Gábor síkba leképezett fekete-fehér szerszám- és gépvilága és Antik Sándor vonzó-taszító képi és gondolatvilága fogadta a látogatókat. A bemutatás igazolta, hogy Kolozsvár nyitott a legmodernebb művészi megnyilatkozások befogadására is. Antik Sándor a performance-ok, happeningek és installációk elismert hazai szaktekintélye. /Németh Júlia: Chilf Mária, Szörtsey Gábor és Antik Sándor kiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./
2000. március 6.
Márc. 3-án bemutatták Marosvásárhelyen Béres Andrásnak, a Tompa Miklós Társulat /Marosvásárhely/ vezetőjének Categoriile instrainarii (Az elidegenedés kategóriái) című Hegel ifjúkori írásainak interpretációját tartalmazó könyvét, mely a helybeli Mentor Kiadó köteteként látott napvilágot. A Színművészeti Egyetem tanára évtizedek óta foglalkozik Hegel életművével, bölcseleti világával, elméletrendszerével. Ungvári Zrínyi Imre kiemelte, hogy milyen fontos szerepet játszott és játszik ma is Béres foglalatosságaiban, tanári, elméleti törekvéseiben, beállítottságában a hegeli mű. /Könyvpremier a Stúdió Színházban. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 6./
2000. március 6.
Február 26-án a harmadik gazdanapot rendezték a Beszterce-Naszód megyei Cegőtelkén. Az első rendezvényt 1993-ban Faragó István református lelkész kezdeményezte. A gazdanap szervezői a cegőtelki és megyei szarvasmarha-tenyésztők szervezete, a helybeli gépkör és RMDSZ. A szarvasmarha-kiállításon 21 magyar és 3 román helybeli gazda állatait mutatták be. Ezután a hagyományos farsangi álarcos felvonulás következett. A rendezvény borversennyel folytatódott, fellépett a cegőtelki hagyományőrző népi együttes. Mind minden mezőségi rendezvényen, itt is jelen volt Kövesdi Kiss Ferenc, az EMKE országos szervezetének alelnöke, bátorítva minden olyan kezdeményezést, ami a hagyományok és a nemzeti identitás megőrzéséhez vezet. /Gazdanap Cegőtelkén. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./
2000. március 6.
Székelyudvarhelyen március 15-én leplezik le a Vasszékely-szobrot, a Márton Áron téren. A 260 cm magas bronzszobrot Szabó János szobrászművész tervezte. A szoborbizottság gyűjtést szervezett, a Nemzeti Kulturális Minisztériumtól mintegy 50 millió lejt kaptak, az udvarhelyi polgárok adományaiból 5 millió lej gyűlt össze, a hiányzó összeget a az önkormányzattól igényelték. Süket fülekre talált Szász Jenő polgármester azon kezdeményezése, hogy a tanácstagok ajánlják fel erre a célra egyhavi tiszteletdíjukat. A tanácsosok végül egységesen megszavazták a szobor felállításának további finanszírozását. /Szobrot avatnak Udvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./
2000. március 6.
A budapesti Szabad Sajtó Alapítvány idén a Hargita Népe szerkesztőségének ítélte a Szabad Sajtó-díjat. Az ünnepélyes díjátadás a Szabad Sajtó Napján, március 15-én lesz Budapesten. /Szabad Sajtó-díj a Hargita Népének. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6.)
