Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 358 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 331-358
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2001. január 5.

Ilie Ilascu a volt Szovjetunió területén született, nincs romániai lakása, személyi igazolványa, munkahelye. Lemondott moldáviai állampolgárságáról, a lemondást a romániai általános választásokig nem fogadta el Moldávia elnöke. A román állampolgárságot 2000. október 4-én nyerte el. Kincses Előd a jelenlegi Románia területen született, van marosvásárhelyi lakása, román személyi igazolványa, marosvásárhelyi ügyvédi irodája (jogi végzettségét a bukaresti Egyetemen szerezte). A magyar állampolgárságról 2000. október 18-án mondott le. Lemondását 2000. november 6-ig még nem fogadta el Mádl Ferenc magyar köztársasági elnök. A román külügyminisztérium megtagadta azt, hogy közölje a moldáv hatóságokkal, kik azok a moldáviai állampolgárok, akik megszerezték a román állampolgárságot is. A bukaresti magyar Nagykövetség egy marosvásárhelyi bírónő telefonhívására közölte: Kincses Előd október 18-án lemondott magyar állampolgárságáról, lemondását Mádl Ferenc köztársasági elnök nem fogadta el, tehát Kincses magyar állampolgár (is). (A magyar adatvédelmi törvény szerint személyi adatot csak az érdekelt beleegyezésével lehet kiszolgáltatni, vagy törvényi felhatalmazás - pl. bűncselekmény elkövetése - esetén. Megjegyzem, senki sem kérte az adatszolgáltatásba való beleegyezésemet és bűncselekményt sem követtem el, tehát a Nagykövetség közlése megsértette a magyar adatvédelmi törvényt.) Ilie Ilascu a 90-es évek elején megpróbálta megakadályozni a tiraszpoli terület önállósodását, ezért erőszakos tettektől sem riadt vissza. Jelenleg börtönbüntetését tölti Tiraszpolban, az ún. Dnyeszteren túli területen. Kincses Előd 1990 ″fekete márciusának″ idején megakadályozni próbálta az erőszakos etnikai összetűzéseket, fontos szerepe volt abban, hogy a román támadást követő összecsapások nem terjedtek túl Marosvásárhely határain. A román igazságszolgáltatás öt és fél évi nyomozás után megállapította azt, hogy ártatlan s így hazatérhetett magyarországi száműzetéséből. Ügyvédi hivatását csak magyar állampolgárként gyakorolhatta, ezért, ha megélhetését biztosítani akarta, meg kellett szereznie a magyar állampolgárságot is. Ilie Ilascut a Nagy-Románia Párt szenátori listavezetőnek jelölte Bákó megyében a november 26-i választásokon. A román pártok vezetői kijelentették, hogy kettős állampolgársága ellenére nem fogják megóvni Ilascu jelölését. Ígéretüket betartották, annak kijátszására nem használták fel a körzeti szervezetek vezetőit. Kincses Elődöt az RMDSZ nem jelölte, arra való hivatkozással, hogy kettős állampolgár. Miután független jelöltként indult, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Takács Csaba és a Maros megyei elnök, Kelemen Attila Béla sajtóértekezleten bejelentették, hogy az RMDSZ nem fogja megóvni jelölését. Néhány nap múlva két marosvásárhelyi RMDSZ körzeti vezető (Bálint Ákos és Kádár Zoltán) aláírta az RMDSZ-hű jogász által megszerkesztett óvásokat és a Maros megyei törvényszéken kérték Kincses jelölésének törlését. Deák Gyula, Markó Béla irodavezetője az óvási tárgyalásokon jelen volt... Megszületett tehát a román alkotmányt sértő, Kincses jelölését törlő ítélet. T.i. az Alkotmány csak a köztisztséget betöltő személyeknek írja elő a kizárólagos román állampolgárságot. Kincses akárcsak 1990-ben, amikor a Vatra Romaneasca óvatta meg jelölését, most is törvénytelenség áldozata lett. Ilie Ilascut Bákó megyében szenátornak választották. Ráadásul a szenátusi mandátumigazoló bizottság arra való hivatkozással, hogy a szenátor mandátumát senki sem óvta meg, kettős állampolgársága dacára igazolta azt. Nemzeti ″szolidaritásból″ a román nemzetiségű szenátorok mit sem törődtek az alkotmányos tiltással, s azzal sem, hogy Ilascu esetleges kiszabadítása Vadim népszerűségét növelné. Ilascu legújabb sikere: a strasbourgi Európa Parlament román küldöttségének tagjává választották. A küldöttség másik, illusztris, ″európai″ (?) tagját történetesen Corneliu Vadim Tudornak hívják. Az RMDSZ-vezetők szolidaritása? Hiánycikk. /Kincses Előd: A románok és a magyarok (avagy párhuzamos életrajzok). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./ A szerkesztőség megjegyzést tett a cikk végére. Szerintük magának Kincses Elődnek kellett volna megóvni Ilie Ilascu jelöltségét. -

2001. január 5.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület igazgatótanácsa és esperesi kollégiuma a Református Megújulási Közösség ügyét a február 2-án sorra kerülő rendkívüli bővített egyházkerületi közgyűlés elé terjeszti - olvasható az egyházkerület dec. 19-i állásfoglalásában, amelynek közzétételére azért került csupán most sor, mivel az ünnepekre való tekintettel az egyházkerület vezetősége korábban hírzárlatot rendelt el. Az állásfoglalás visszautasítja ″a megújulás örve alatt″ fellépő egyházi személyek felhívásában megfogalmazott rágalmakat és vádaskodásokat. A ″megújulást hirdetők magatartásukkal és akciózásukkal súlyosan veszélyeztetik az egyház egységét, valamint az egyházkerület törvényes rendjét és békéjét″. Aggodalommal vették tudomásul, hogy a fugyivásárhelyi fórum tanácskozásaiba a magát a református egyház joghatóságai alól kivonó CE Szövetség képviselői is bekapcsolódtak. Másfelől Szilágyi László, többrendbéli súlyos fegyelmi vétség miatt fegyelmi eljárás alatt álló és állásából felfüggesztett misztótfalui lelkipásztor ülősztrájkja, illetve provokatív magatartása vet rossz fényt a megújulásról elnevezett fugyivásárhelyi megmozdulásra. Fontos az egyháznak a reformáció szellemében való szüntelen megújulása, de ez semmiképpen sem járhat a törvényes rend megbontásával. Az állásfoglalás síkra szállt az egyházkerület törvényes testületei és törvényesen megválasztott vezetői védelmében. /A Királyhágómelléki Református Egyházkerület visszautasítja a Református Megújulási Közösség vádjait. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./

2001. január 5.

Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök elmondta, hogy a jelenlegi romániai egyházmegyék tulajdonában több olyan ingatlan volt, amely jelenleg a határ túloldalán található, s amiket ott államosítottak. Az egyházfők a rendszerváltás után kérték ezeket vissza, ám a magyar alkotmány szerint külföldi jogi személyek nem birtokolhatnak magyarországi ingatlant. A mostani kormány hatalomra jutásának első évében, az adventi találkozón az egyházfők ígéretet kaptak a miniszterelnöktől a helyzet rendezésére. Erre a kétéves költségvetés elfogadása adott lehetőséget. Tempfli József ezért köszönetet mondott mindazoknak a képviselőknek, akik szavazatukkal kiálltak emellett. A megyés püspök nemes gesztusként értékelte azt is, hogy a magyar állam vállalta a szóban forgó ingatlanok teljes fenntartási költségét, amivel erősíti az egy nemzethez tartozás érzését. /Egyházi ingatlanok: Magyarország ingyenes használatot biztosít. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 5./

2001. január 5.

Múlt év decemberében tartotta a Kézdivásárhelyi Múzeumbarátok Egyesülete (KMBE) közgyűlését. Az Egyesület az alakuló gyűlést 2000. jún. 25-én tartotta, hivatalos bejegyzésére szept. 27-én került sor. Megalakulása óta a KMBE több rendezvényt, könyvbemutatót szervezett. A KMBE jelenleg a Múzeumi Hírek második számának a szerkesztésével foglalkozik. Dimény Attila elnök bemutatta az egyesület címerét, amelyet István Sándor fafaragó készített el, majd az eltelt fél évről számolt be. A Bogdán család az Egyesületnek adományozott kb. 14 ezer üveglemezt, ezeket a közeljövőben létrehozandó fotómúzeum alapköveként fogják felhasználni. A gyűlésen a Bogdán-féle fotómúzeumról is szóltak. A Bogdán család házát egy magyarországi személy kívánja megvásárolni, majd - miután a tulajdonába kerül - az egyesület ügykezelésébe adná. /Üléseztek a múzeumbarátok. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), jan. 5./

2001. január 5.

Gyergyószentmiklóson az elmúlt évben, 2000-ben 560 születést jegyeztek be, közülük 157 gyergyószentmiklósi lakhellyel rendelkező szülő gyermeke. A gyergyószentmiklósi újszülöttek közül 131 magyar, 13 román nemzetiségű, 13 pedig más, javarészt roma. A halálozások száma 310 volt, gyergyószentmiklósi illetőségű 183 volt közülük. A 183 főből 176 magyar, 5 román és 2 más nemzetiségű. Házasság 109 köttetett, 95 esetben magyar magyarral, 4 esetben román románnal mondta ki a boldogító igent. 10 esetben vegyes házasságot kötöttek. /Bajna György: Figyelmeztető számok. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./

2001. január 5.

Csíkszeredában a nyártól üzemelő MIX Fm (89,3Mhz) még az újdonság erejével hatott, és főként a többségében magyar nyelven sugárzott műsorokkal szerzett magának népszerűséget. Jan. 4-én pedig a DEEA nevű rádió jelentette be indulását. Az onesti-i kábeltévé-hálózat tulajdonába tartozó stúdió műsorainak nyelvi megoszlása 50-50 százalék. A közeli jövőben indul az Uniplus Rádió csíkszeredai stúdiója. Mezey Zsolt-Botond programigazgató elmondta, hogy a rádió műsorainak mintegy 80 százaléka fog magyarul szólni, a 90,9 Mhz-en. /Orbán Ferenc: Új rádiók Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./

2001. január 5.

Id. Duka János Csíkszeredán volt tanár. 83 évesen halt meg 1990. december 2-án. Egész életét jellemezte a tudatosan vállalt népnevelői, nemzeti közösségéért dolgozó, a magyarság sajátosan a székelység szellemi vagyonát mentő folklórgyűjtői pálya. Id. Duka János a Bihar megyei Margittán született. Előbb falusi tanító, később Csíkszeredában körzeti iskolafelügyelő, majd 1945 után tanfelügyelő. Előbb ifjúsági íróként jelentkezett. Maradandó életművet viszont folklórgyűjtőként hagyott hátra. Önálló kötetei közül ismertek: Gyermekszíndarabok (Csíkszereda, 1946); Székely lakodalom, Székely fonó (Csíkszereda, 1947); Kilenc kéve hány kalangya? Anekdoták a székelyekről (Kriterion, Bukarest, 1982); Elsüllyedt kincs. Mesék (Ion Creanga Kiadó, 1993); Üti Páké Barátost (Csúfolódó székely népköltészet) /Pallas-Akadémia, Csíkszereda, 1995/. - Az 50-es évek végén Dukát rendszer elleni izgatás hamis vádjával eltávolították a tanügyből, fél évig fizetést sem kapott, noha öt gyermek édesapja volt. /Dr. Balázs Lajos: Az eszményi önkéntes folklórgyűjtő. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 5./

2001. január 6.

Az RTDP kormányalakításával a koalíciót képviselő kormánytagoknak lejárt a mandátumuk. A Tanügyminisztériumban Kötő József államtitkárnak is hamarosan megkeresik az utódját. Fennállt annak a veszélye, hogy a tanügyminisztériumi kisebbségi vezérigazgatóság is megszűnik, de ezt az RMDSZ-RTDP egyezség - amely az RMDSZ-nek a művelődési minisztériumi és tanügyminisztériumi vezérigazgatói posztjára való igényét is rögzíti - remélhetőleg meghiúsítja, tájékoztatott Murvai László egykori, és potenciális jövendőbeli tanügyminisztériumi vezérigazgató. A Tanügyminisztérium átalakítása után viszont mindenképpen a tanfelügyelőségek átszervezése következik. /Szabó Csaba: RMDSZ-es vezérigazgatókat ígért az RTDP a művelődési és oktatási minisztériumokban. Murvai László az egyik esélyes jelölt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2001. január 6.

Lemondott tisztéről Catalin Harnagea, a román külföldi hírszerzés (SIE) vezetője. A SIE új igazgatójának kinevezéséig a román külföldi hírszerzést a szolgálat eddigi első igazgatóhelyettese, Gheorghe Rotaru irányítja, aki a közelmúltban kapott újabb tábornoki csillagot. - Costin Georgescu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója viszont nem mondott le. A távozott román kormány - Emil Constantinescu javaslatára - az utolsó pillanatban ciprusi nagykövetnek jelölte Georgescut. /Új vezetője van a SIE-nak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2001. január 6.

Az elképzelések szerint az erdélyi magyar egyházak már az első negyedévben átvehetnék azon ingatlanokat, amelyeket egy új törvényi szabályozás alapján a magyar állam ad ingyenes használatukba. Az Országgyűlés az elmúlt év decemberében, a 2001-2002. évi költségvetési törvényben fogadta el az erre vonatkozó szabályozást. A rendelkezés szerint a kormány felhatalmazást kap arra, hogy az ÁPV. Rt-hez tartozó vagy a kincstári vagyonból a romániai magyar történelmi egyházak számára ingyenes magyarországi ingatlanhasználatot biztosítson. /Magyarországi székházak az erdélyi magyar egyházaknak. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./ Az Országgyűlés elfogadta 2001-2002. évi költségvetési törvényt, mely szerint e célra összesen legfeljebb 600 millió forint értékű ingatlan kerülhet a Határon Túli Magyarok Hivatalának vagyonkezelésébe, amely azokat a romániai magyar nyelvű egyházak használatába adja át. /Magyarországi ingatlanok - erdélyi magyar egyházaknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2001. január 6.

Dr. Cs. Gyímesi Évával, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzorával készített interjút Tibori Szabó Zoltán, a Népszabadság kolozsvári tudósítója az erdélyi magyar irodalom értékeléséről. A kilencvenes évek elején fiatal erdélyi magyar tollforgatók egy csoportja úgy vélte, hogy 1989 decemberével az erdélyi magyar irodalomban egy korszak lezárult. Megfogalmazták, hogy az erdélyi irodalmi életet meg kell tisztítani azoktól, akik 1989 előtt különböző kompromisszumokat kötöttek a hatalommal. Itt korábban ″udvari költészet″ folyt, az írók zöme behódolt a diktatúrának. Erről kérdezte az újságíró Cs. Gyímesi Évát. A tanárnő Szilágyi Domokos életművét hozta fel. Szilágyi Domokosnak vannak jócskán olyan fiatalkori versei, amelyekben hitet tett a párt és a közös haza mellett. Ugyanakkor Szilágyi Domokos családi életéről tudjuk, hogy az meglehetősen zilált volt. Cs. Gyímesinek óriási gondot okozott, hogy a költőnek szentelt könyvében mit csináljon a költő életével és moráljával. ″Az erkölcsösség, a morál az gyakran messze támolyog, csetlik-botlik attól az eszményrendszertől, amelyet az ember legmélyebb lelkében vall.″ - állapította meg. Cs. Gyímesi magyarázgatta: Szilágyi Domokost könnyen megszédítette az ″emberközpontú baloldali világkép, amelyben Istennek alig volt helye. De nem volt helye a jobboldaliságnak sem.″ Cs. Gyímesi szerint az erdélyi magyar kultúrában ″már a hetvenes évek végén megkezdődött egy öntisztulási folyamat. Egyes baloldali elkötelezettségű személyiségek már a nyolcvanas években szembenéztek önmagukkal.″ Cs. Gyímesi bátornak tartja mindazokat, akik az önvizsgálat útjára léptek. Ugyanakkor voltak mindvégig kitartó baloldali személyiségek is. Cs. Gyímesi Balogh Edgár példáját hozta fel, aki nem volt hajlandó 1983-ban az üldözött Tóth Károly érdekében kiállni, mondván: ″Én nem szövetkezem a szocializmus ellenségeivel!″ Ezt később Balogh Edgár letagadta. Balogh Edgár azok közé tartozik, akik kritika és önkritika nélkül mindvégig kitartottak. A fordulat után rögtön felvette a kapcsolatot az egyházakkal, és kompenzálni igyekezett. Tibori újra megkérdezte: hol van a határ a különböző fajta kompromisszumok között? Cs. Gyímesi kifejtette: Megengedhetetlennek a szerepnek azt a változatát tartom, amikor a hatalomközvetítő eszköz-emberré válik.″ Cs. Gyímesi felmenti azt az embert, aki szenved a közvetítő szerepben. Az, aki kiszolgál hatalmi pozícióból egy többé-kevésbé transzcendens hatalmat, annak a felelőssége viszont óriási. ″Én Gaál Gábort nem tudom felmenteni. Hajlok arra, hogy ne is tartsam értelmiséginek.″ ″Az irodalomtörténetet nemcsak azért kell művelni, hogy felmutassuk a haladó hagyományokat, ahogyan az ötvenes években nevezték, vagy nemzeti hagyományokat, ahogyan most nevezzük, hanem hogy a hagyományokkal élő viszonyba kerüljön az ember.″ ″Az önreflexió és a kritika hiánya speciálisan a kisebbségi létből eredő torzulása a kultúrának. Ezt szomorúan szemlélem a két világháború között is, és a mai kritikai életben is, hogy irodalmunk szakralizált értékeinek az értelmezése, a vele való élő kapcsolat, az úgyszólván nem létezik. Ez most kezd talán alakulni. De nálunk vannak szent tehenek, és a szent teheneket nem szabad fogdosni, azokat a vitrinbe kell tenni.″ ″Az 1989 előtt született műveket irodalomcentrikus, rendkívül érdeklődő, a magyar szóra és az igazságra szomjazó közeg éltette, az olvasó. Mára megszűnt az olvasás és így a könyv rangja, és az írók némi szerepvesztéssel küszködhetnek. Legalábbis abból ítélve, hogy az irodalmi életünk, úgy tűnik, hogy pang. Ám ha közelebb vagyunk a fiatalokhoz, nagyon sok biztató jelet tapasztalhatunk.″ Cs. Gyímesi említett néhány fiatalt, Orbán János Dénestől László Noémiig, Farkas Wellmann Endréig. Sokan vannak figyelemre méltó alkotók, Cs. Gyímesi Visky András és Selyem Zsuzsát említette, továbbá Jánk Károlyt, Balássy Csabát, Vida Gábort és Vermesser Leventét. Ezek a fiatalok nem ismerik a gettót, a regionális bezártságot, a helyi értékeket. - Cs. Gyímesi kiállt Sütő András egyes drámái mellett, hangsúlyozva értéküket. Hangoztatta továbbá, hogy ″a kisebbségi kultúra múltjának egészével szembe kell néznünk.″ /Tibori Szabó Zoltán: A szent teheneket nem szabad fogdosni. Beszélgetés dr. Cs. Gyimesi Éva irodalomtudóssal, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem professzorával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2001. január 6.

A Kalotaszeg /Bánffyhunyad/ decemberi száma természetesen a karácsonyi ünnepeket köszönti Dsida Jenő Itt van a szép karácsony című versével és Szabó S. Magda A karácsony angyala című írásával. A lapban helyet kapott Szentendrei Judit iparművész, néprajzkutató vallomása gyermekkori Sztánájáról, Szép Gyula Tárkányi Jánosról, a táncház-mozgalom kiemelkedő alakjáról, a 80-as évek Venyige együttesének tagjáról írt. /Megjelent a Kalotaszeg. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2001. január 6.

Kolozsváron a Gaudeamus könyvesbolt jan. 8-tól Bánffy Miklós-emlékkiállításnak nyújt otthont. Az érdeklődők ízelítőt kapnak gróf Bánffy Miklós sokoldalú írói, képzőművészeti és közéleti tevékenységéből. Jan. 10-én Bánffy Miklós életéről és munkásságáról Dávid Gyula irodalomtörténész tart előadást. /Bánffy Miklós-emlékkiállítás. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2001. január 6.

Értéket képvisel a zilahi Gáspár Attila által válogatott-szerkesztett Szilágysági gyerek vagyok - 101 magyar népdal című könyv. /Szabó Csaba: 101 szilágysági magyar népdal. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2001. január 6.

Kisszentmiklóson a 11 tagú magyar baptista gyülekezet összefogott, hogy lelkészlakot építsen. Az épület elkészült, Boros Gyula fiatal lelkipásztor már be is költözött. A földszinten lesz a gyermekek vasárnapi iskolája. /Az összefogás nemes példájával. Kisszentmiklóson épül a lelkészlak. = Nyugati Jelen (Arad), 2001. jan. 6./

2001. január 6.

A rendszerváltozás utáni viszonylag rövid idő alatt, 1994-ben, megjelent Budapesten a Magyar Színházművészeti Lexikon /Akadémiai Kiadó/. Mivel az előző évtizedekben nem folyhatott rendszeres kutatás az emigrációban élő színészekről, és a határon túli színészek nyomon követése is esetleges volt, ezért a lexikon születésének pillanatában nagyon sok színészről nem tudtak. Mindez szükségessé tette a kimaradt művészek adatainak az összegyűjtését. Enyedi Sándor színháztörténész Rivalda nélkül /Budapest/ 1999. decemberében megjelent kötete azt a célt szolgálta, hogy a létező hiányosságokat részben pótolja. A több mint kétszáz éves magyar színészet teljes feltárása még mindig várat magára. Feltételezhető, hogy a következő kötet is még mindig pótkötet lesz. Például a legutóbbi kötet megjelenése után derült ki, hogy Giulio Gari világhírű operaénekes, akit a külföldi lexikonok olasz származású, amerikai operaénekesnek tüntetnek fel, azonos Gari Gyulával, aki Medgyesen született 1912-ben, színpadi pályáját a kolozsvári színházban kezdte. 1937 szilveszterén egy vidám műsorban lépett fel, majd 1938-ban Szu-csong herceget énekelte A mosoly országában. Kiment Rómába szerencsét próbálni, rövidesen a római Királyi Opera tagja lett, és innen meg sem állt a New-York-i Metropolitan Operáig. - Enyedi munkája, a Rivalda nélkül 82 olyan Kárpát-medencei város adatait tartalmazza, amelynek egykor - némelyeknek ma is - élénk színészete volt, és amelyek egy részére már a feledés fátyla borult. /Nánó Csaba: ″Nagyon sok színészről nem volt tudomásunk″ Beszélgetés Enyedi Sándor színháztörténésszel. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2001. január 8.

Jan. 6-án Marosvásárhelyen ülésezett az RMDSZ Területi Elnökeinek Konzultatív Tanácsa /TEKT/. A TEKT többsége támogatja a Szövetség és a román kormányzópárt, a Társadalmi Demokrácia Romániai Pártja között létrejött megállapodást. Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke elmondta: a protokollumot érintő kérdések mellett a testület ülésén a Szövetség következő négy évre szóló stratégiájáról, belső szervezési kérdésekről, a területi szervezetek helyzetéről, valamint az RMDSZ döntéshozó fórumának, a Szövetségi Képviselők Tanácsa soron következő ülésének előkészítéséről volt szó. Nem merültek fel komoly fenntartások a TDRP-vel kötött protokollum tartalmára vonatkozóan, csupán ennek, a kormány általi betartásával kapcsolatban fogalmazódtak meg bizonyos aggodalmak. - E tekintetben magának az RMDSZ-vezetésnek is vannak dilemmái - közölte Markó Béla, szövetségi elnök. - Az RMDSZ és a kormánypárt között elvi megállapodás született arról is, hogy a nagyszámú magyarság által lakott megyékben lehetőség nyíljon magyar nemzetiségű alprefektusok kinevezésére. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 8. - 1881. sz./

2001. január 8.

Jan. 8-án az RMDSZ bukaresti Szövetségi Elnöki Hivatalában megbeszélést tartottak a szövetség vezetői és a Közszolgálati Rádió magyar nyelvű adásainak főszerkesztői. A találkozón részt vett Gáspárik Attila, az Audiovizuális Bizottság tagja, Boros Zoltán, a Román Közszolgálati Rádió vezetőtanácsának tagja, valamint Majtényi Ágnes, a Bukaresti Rádió kisebbségi adásainak főszerkesztője, Orbán Katalin a Kolozsvári Rádió magyar nyelvű adásának főszerkesztője, Borbély Melinda, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának, Bartha Csaba, a Temesvári Rádió magyar adásának főszerkesztője, Gáspár Sándor, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületének titkára, a Marosvásárhelyi Rádió magyar nyelvű adásának szerkesztője és Vincze Lóránt, a Bukaresti Rádió magyar nyelvű adásának munkatársa. A találkozón Markó Béla szövetségi elnök felvázolta az RMDSZ és a PDSR közt aláírt protokollba foglalt azon elvi megállapodásokat, melyek a közszolgálati rádió magyar nyelvű adásainak bővítésére, ezek összekapcsolására, illetve újabb területi stúdiók létrehozására vonatkoznak.. Döntés született arról, hogy rövid időn belül a rádiós szakemberek kidolgozzák közös elképzeléseiket egy egész Erdélyt átfedő, egész napos magyar nyelvű rádióadás kialakításáról. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 8. - 1881. sz./

2001. január 8.

Jan. 6-án Csíkszeredában, a református templomban nyolcadik alkalommal osztotta ki a Julianus Alapítvány a magyarság szolgálatáért adományozott díjait olyan személyeknek, akik az elmúlt év során munkáságukkal a szórványban élő magyarság megmaradásáért cselekedtek. A mostani kitüntetettek között volt Dávid Ibolya, a Magyar Köztársaság igazságügyi minisztere, aki az aradi Szabadságszobor kiszabadításáért több ízben is szót emelt és kétoldalú román-magyar megbeszéléseket kezdeményezett. A szobor kiszabadításában szerepet vállaló P. Csergő Ervin és Matekovics Mihály szintén díjat vehetett át Csíkszeredában. A díjazottak között volt Haáz Sándor zenetanár is, a szentegyházi gyermekfilharmónia vezetője, valamint dr. Szántó Árpád és Székely Pál, akik a cserhalmi emlékmű felállításában játszottak fontos szerepet, Nagy Dénes és Palkó Sarolta tizenegy gyermekes nagycsaládjuk elismeréseképpen vehették át a tetemes pénzösszeggel járó díjat. Az alapítvány elnöke Beder Tibor köszöntötte Julinus huszadik századi követőit. Dávid Ibolya miniszter asszony a nemzet jövőjéről szólva elmondotta: ebben az évszázadban a családnak kell fontos szerepet betöltenie, mert minden nemzet elsősorban a családjaiból építkezhet, ugyanakkor mindent meg kell tenni azért, hogy iskolává váljon minden család, hiszen a tudás értéke az, ami megkülönböztethet másoktól. Dávid Ibolya a csángó magyarokhoz is üzenetet küldött, amiben együttgondolkodásra szólította fel őket, mondván: Magyarország számon tartja őket. A díjjal járó pénzösszeget megtoldva még kétszer annyival, visszaadta az alapítvány elnökének azzal, hogy ezt a szórványban élő magyar gyerekek táboroztatására használják fel. A díjazottak között volt Nagy Dénes és Palkó Sarolta, akik tizenegy gyerek szüleiként vehették át az alapítvány elismerését. A Julianus-díj mellett Nagy Dénes egykori játszótársa, Benkő Sándor vállalkozó is díjat ajánlott fel. A család legjobban tanuló diákjának taníttatását az egyetem elvégzéséig amerikai támogatók segítik. A díjátadás után a miniszter asszony röviden nyilatkozott a sajtónak: "Számomra van egy nagyon személyes vonatkozása is a díjnak: tiszteletadás nagyapámnak, aki csángó-székely ember volt, és jelenti azt is, hogy az a szabadságszobor, mely az egyetemes szabadságnak a szobra számomra, visszanyerte a szabadságát, ezt már többé bezárni nem lehet. Nagyon bízom abban, hogy az elkövetkező egy-két éven belül sikerül létrehoznunk a Megbékélés parkot, amely végleges otthont ad majd Aradon e szoborcsoportnak, amely egyébként az aradi tizenhárom vértanú emlékére épült″. /(Daczó Dénes): Nyolcadik alkalommal osztották ki a Julianus-díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 8./ A díj átvételekor Dávid Ibolya kijelentette: ″A történelem nagyot lépett az elmúlt időszakban, és megadta nekünk annak lehetőségét, hogy most már nem társadalomban, határok között élő állampolgárokban, hanem nemzetben, magyarságban gondolkodhatunk.″ Az MTI-nek adott nyilatkozatában kifejtette, hogy a magyarságot területileg feldaraboló, kultúránkat fenyegető XX. század után a XXI. században is szükség van a magyarság összefogására. Elismerte, hogy felgyorsult a szórványban élő magyarság asszimilációja, és kijelentette: "Mire az Európai Unió megadja nekünk azt a jó helyzetet, hogy ellégiesült határaink legyenek, mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a szórványban élőket meg tudjuk tartani őket kultúrájukban, hitükben, abban, hogy büszkén éljék meg magyarságukat.″ /Julianus-díj Dávid Ibolyának. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8./

2001. január 8.

A Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat vezetőjét, Kozma Imre atyát jan. 7-én hajnalban megtámadták a román-magyar határon, a borsi átkelőhelynél. Egy ismeretlen személy kirángatta kocsijából, többször megütötte, majd zavartalanul távozott, mivel a román hivatalos személyek közül senki nem lépett közbe. A borsi határrendőrség ügyeletes tisztje a BN-nek nyilatkozva azt mondta, hogy a hírügynökségi hír biztosan hazugság. Kozma Imre atya az MTI bukaresti tudósítójának elmondta, hogy jan. 6-án utazott egyik munkatársával Nagyváradra és Temesvárra, hogy hivatalos tárgyalásokat folytasson. Nagyváradon ellopták a táskáját, benne diplomáciai útlevelével, összes iratával és számottevő készpénzzel. Ezt azonnal bejelentették a nagyváradi rendőrségen. Ott azt mondták nekik, hogy a rendőrségtől kapott igazolással jan. 6-án este át tudja majd lépni a határt. Ezért nem is fordultak az illetékes magyar külképviselethez, hanem lebonyolították hivatalos programjukat. Jan. 6-án késő este Nagylaknál próbáltak hazautazni, de a román határőrök nem fogadták el a nagyváradi rendőrség igazolását. A szeretetszolgálat vezetője ekkor úgy döntött, hogy megpróbálkozik Borsnál. Hajnalban érkeztek az átkelőhöz. Miközben a románul tudó munkatársa a román határőrökkel próbálta tisztázni a helyzetet, Kozma atya a máltai szeretetszolgálat félreálltan parkoló gépkocsijában várakozott. Ekkor érkezett a helyszínre egy terepjáró, benne két fiatallal, egy férfival és egy nővel. A férfi kiugrott a dzsipből, a szeretetszolgálat gépkocsijához sietett, feltépte az ajtaját, kirángatta a vezető melletti ülésről Kozma atyát, és többször megütötte, miközben azt kiabálta: "Málta, mars, mars!″ A védekező Kozma atyának sikerült visszaülnie a kormányhoz, és besorolt az átlépésre várakozó járművek mögé. Támadója a terepjáróba ülve megpróbálta leszorítani az útról, mire az atya az egyik határőrfülkéhez állt az autóval. A támadó ezután visszafordult és elhajtott. A román határőrök "nem vettek észre″ semmit a hosszú percekig tartó dulakodásból, jelét sem adták annak, hogy közbe kívánnának lépni. Miután a támadó elhajtott, közölték a máltai szeretetszolgálat vezetőjével, hogy a román rendőrségi igazolás alapján nem engedhetik át, utazzon Kolozsvárra vagy Bukarestbe az utazási igazolványért. Kozma atya a történtek után nem volt hajlandó útnak indulni. Ekkor érkezett a határátkelőhöz Dávid Ibolya magyar igazságügy-miniszter, aki egy csíkszeredai rendezvényről utazott vissza Budapestre. A magyar Belügyminisztérium ügyeletéről faxon elküldték Kozma atya adatait és diplomáciai útlevelének fényképes másolatát, a határőrök ezt sem fogadták el. A kolozsvári magyar főkonzulátussal folytatott megbeszélés után az a megoldás született, hogy Budapestről azonnal a határra vitték Kozma atya turistaútlevelét, ezzel ismét beléptették az országba, s ezután azonnal ki is léphetett Romániából. Kozma Imre szerint feltehetőleg megszervezték ellene a támadást, mert a férfi néhány magyar szót is kiabált, például azt, hogy "könyv, könyv″. A magyar kormány tavaly az év végén több ezer millenniumi olvasókönyvet ajándékozott a határon túli magyaroknak, és Erdélybe a Magyarországi Máltai Szeretetszolgálat szállította a könyveket, a borsi határátkelőn keresztül. - Alföldi László kolozsvári magyar főkonzul közölte, hogy a magyar fél diplomáciai csatornákon keresztül a történtek kivizsgálását kéri majd a romániai illetékesektől. A borsi határrendőrség ügyeletes tisztje, Domus őrnagy azt mondta, hogy találkozott Kozma atyával, de neki semmit sem mondtak az atrocitásról Az őrnagy hozzáfűzte, hogy a hírügynökségi hír biztosan hazugság. /Tóth Hajnal: Támadás Kozma atya ellen a román határon. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8.

2001. január 8.

Tartalomnélküli, csupán propaganda-célokra alkalmas a kormányprogram nemzeti kisebbségekre vonatkozó fejezete - nyilatkozta a Szabadságnak Toró T. Tibor Temes megyei képviselő, a Reform Tömörülés RMDSZ-platform elnöke. Véleménye szerint a romániai magyarság megosztott az RTDP támogatásával kapcsolatban, ezért az RMDSZ parlamenti frakciójának nem kellett volna egységes állásponthoz ragaszkodnia a kormányprogram megszavazásakor. - Az egyezményben nincs szó arról, hogy az RTDP ígéreteiért cserébe az RMDSZ-nek meg kell szavaznia a kormányprogramot. Arról van csupán szó, hogy amennyiben a dokumentumban foglalt feltételek teljesülnek, az RMDSZ egy évig nem nyújt be bizalmatlansági indítványt. Toró attól fél, hogy az egyezmény végrehajtását nem lehet majd számon kérni az RTDP-től. Szerinte jobb szöveget is ki lehetett volna alkudni. - A protokollum megkötését támogatta, azonban a kormányprogram megszavazásával nem értett egyet. Ez a gesztus ugyanis azt jelenti, hogy az RMDSZ elfogadja a programot, egyetért annak kitételeivel. Márpedig ez elfogadhatatlan, hiszen nem több afféle szándéknyilatkozatnál, amelynek nincs költségvetési alátámasztása. Markó Béla hiába könyvelte el nagy eredményként azt a tényt, hogy a program külön fejezetben foglalkozik a kisebbségi kérdéssel, mert e mögött nincs valós tartalom. Toró elmondta még, hogy nem láttak bele a tárgyalások menetébe, az egyezmény valahányadik piszkozatát is csak többszöri kérésre kapták meg. Még mindig vannak olyan szövegrészek, amelyeket nem is látott. A frakcióban sorra került szavazáson Szilágyi Zsolt Bihar megyei és Vekov Károly Kolozs megyei képviselők szavaztak a véleménypluralizmus mellett, Birtalan Ákos Kovászna megyei képviselő pedig tartózkodott. /Székely Kriszta: /Propagandaízű kisebbségvédelem. Toró Tibor szerint az RMDSZ számára elfogadhatatlan a kormányprogram. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 8./

2001. január 8.

Jan. 7-én tartotta a Királyhágómelléki Református Egyházkerületi utáni új évi fogadását Nagyváradon. Csűry István, az egyházkerület generális direktora elismeréssel szólt a püspökről. Tőkés László püspök kifejtette: "Most a határmódosítás nélküli újraegyesítés időszakában fontos az egyházak szerepe, szolgálata. Bár most is kísért a posztkommunista gondolkodás, a politikusok elismerik az egyházak szerepét, de nem veszik komolyan″. Tempfli József római katolikus püspök a megértésről, a szeretetről és az összetartozásról beszélt, Csapó I. József exszenátor a hitet bizonyító cselekedet fontosságáról szólt. Popper Cserepes Zsófiának, a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium igazgatójának ünnepi beszéde után a tanintézet diákjainak műsora következett. A közjó szolgálatában elnevezésű díjat a Lorántffy Zsuzsanna Református Egyházi Központ kapta. /Rais W. István: Egyházkerületi új évi fogadás. Megmaradásunk feltétele az önépítkezés. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 8./

2001. január 9.

A kormány jan. 11-i ülésén nevezik ki az első prefektusokat, nyilatkozta a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja (RTDP) központi vezetőségének jan. 8-i ülését követően. Jan. 8-án az RMDSZ vezetői is tárgyalásokat folytattak az RTDP-vel a prefektusi, illetve az alprefektusi tisztségek kérdéséről. Mint ismeretes, az RTDP és az RMDSZ között elvi szinten korábban olyan egyezség született, hogy azokban a megyékben, ahol jelentős létszámú magyar nemzetiségű él, magyar alprefektust nevezzen ki a kormány. Verestóy Attila szenátor elmondta: a kormányzó pártal sikerült megállapodni abban, hogy az RMDSZ öt, magyarok is lakta megyében megszerezze az alprefektusi tisztet. Elmondta: Hargita, Kovászna, Maros, Szilágy és Szatmár megyén kívül talán még Kolozs megyének is van esélye arra, hogy magyar alprefektusa legyen. /Öt megyében lehet magyar alprefektus. Az RMDSZ Kolozsvárt is esélyesnek tartja. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

2001. január 9.

David Saranga konzul, Izrael állam bukaresti nagykövetségének volt titkára a Szabadságnak a román-izraeli államközi viszonyokról, a kétoldalú gazdasági kapcsolatokról Kolozsváron nyilatkozott. Elmondta, hogy a legfejlettebbek az egyetemi szintű kapcsolatok. Kolozsváron működik a Judaisztikai és Zsidó Történelmi Intézet, amely több, mint hét éve létesült. Ma már többszáz diák tanulja a héber nyelvet, tanulmányozza a zsidó kultúrát, történelmet, archeológiát, vallást és művészetet. Ez az intézet a zsidó kultúra népszerűsítését is végzi. - Körülbelül hetvenezer román munkás dolgozik Izraelben, ezeknek mintegy fele hivatalos keretek között, a másik fele illegálisan. Évente majdnem 900 millió dollárt utalnak át Romániába, aminek hatalmas jelentősége van a román gazdaság számára. /Salamon Márton-László: Évi 900 millió dollárt hoznak haza az Izraelben dolgozó román munkások. Interjú David Saranga konzullal, Izrael állam volt bukaresti nagykövetségi titkárával. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

2001. január 9.

Románia január elsejétől 80 százalékkal csökkentette az importvámokat - a mezőgazdasági termékek kivételével - az Európai Unió, az Európai Szabadkereskedelmi Szövetség és a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodás tagországaival szemben - közölte Mihai Berinde, az ipari minisztérium államtitkára. Az államtitkár szerint a hazai külkereskedelem volumene 2000-ben az előzetes becslések szerint 22,5 milliárd dollárt tett ki, ezen belül a kivitel elérte a 10 milliárd dolláros rekordot. Tavaly az export a CEFTA-országokba 53 százalékkal, az EU-ba 18 százalékkal növekedett 1999-hez képest. Január elsejétől Románia vette át a CEFTA soros elnöki tisztét. /Csökkentek a vámok, növekszik a külföldi konkurencia. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

2001. január 9.

A helyi közigazgatási és az ingatlanok tulajdonviszonyát szabályozó törvények véglegesítése szerepelt a parlament jan. 8-án kezdődött rendkívüli ülésszakának napirendjén. A Nagy-Románia Párt tárgyalási szünetet kért, amire - a jelenleg érvényes házszabály értelmében - joga van. Kónya szerint az NRP szándékosan gátolja a rendkívüli ülésszak eredményességét. /Nagy-romániás időhúzásra ad lehetőséget a régi házszabály. Elkezdődött a parlament rendkívüli ülésszaka. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

2001. január 9.

Lőrincz Csaba helyettes külügyi államtitkár jan. 8-án hivatalába kérette Petru Cordos budapesti román nagykövetet a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke ellen jan. 7-én elkövetett támadással kapcsolatban. Horváth Gábor külügyminisztériumi szóvivő a Kozma Imre atyát ért incidensről megjegyezte, az eset román részről történő alapos kivizsgálása azért is fontos, hogy magyar állampolgárral hasonló eset a jövőben ne forduljon elő, és erősödjék a határátlépés biztonsága. /Budapesten bekérették a román nagykövetet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 9./

2001. január 9.

Jan.10-11. között Markó Béla szövetségi elnök, Nagy Zsolt, az RMDSZ ügyvezető alelnöke és Kelemen Kálmán, az RMDSZ Kereszténydemokrata Platformjának elnöke Berlinben részt vesz az Európai Demokrata Unió (EDU), illetve az Európai Néppárt (EPP) munkálatain. A EDU-tag pártok vezetőinek 11-én kezdődő konferenciáján - melynek napirendi pontján a magyarországi FIDESZ-MPP és a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának az unióba való felvétele is szerepel - jelen lesz Markó Béla, az RMDSZ elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató, jan. 9. - 1882./

2001. január 9.

Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselővel készített interjút az Erdélyi Napló munkatársa. A képviselő a parlamentben elmondta, hogy ″hatnak még a diktatúrabeli félelmek, amelyeket tulajdonképpen egy nyolcvanéves időszak alatt alakítottak ki bennünk″. ″Tizenegy évvel a Ceausescu-rezsim bukása után még mindig nem ismertek sem az akkori véres történésekért felelősek, de a későbbi bányászjárások és a marosvásárhelyi események elindítóit is homály fedi. Egy-két kirakatcélból megrendezett pert kivéve simán megúszták az igazi bűnösök.″ Iliescu államelnök jelen volt, amikor Szilágyi Zsolt beszélt erről. Iliescunak erkölcsi kötelessége lenne nyilvánosságra hozni ismereteit, bevallani saját szerepét a történtekben. A képviselő kifejtette az újságírónak, hogy a parlamentbe ″visszakerültek a titkosszolgálatok kötelékébe tartozó aktív ügynökök, akiket az átvilágítási törvény véd.″ Az emberek félni fognak, hogy azok a szekusok, akik őket lelkileg vagy fizikailag terrorizálták a diktatúra idején, most is beleszólhatnak a fontos döntésekbe, az ország sorsába. A képviselő kifejtette, hogy a magyar nemzeti közösségtől sem korrektséget várják el, hanem csak a feltételek nélküli behódolást. ″Az RMDSZ-en belül is érezhető a román társadalom negatív fejlődésének a hatása″ - tette hozzá. Mind többen vannak olyanok, akik az RMDSZ-t hierarchikusan szervezett politikai pártként kívánják működtetni. - A leghatékonyabb eszköze a tisztázásnak a belső választások megrendezése volna. /Román Győző: Kell-e még félnünk? És mitől? Beszélgetés Szilágyi Zsolt RMDSZ-es parlamenti képviselővel. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 9./

2001. január 9.

Jan. 11-én tartják Temesvár, Szeged és Újvidék polgármestereinek (Gheorghe Ciuhandu, Bartha László, Borislav Novakovic) szegedi találkozóját. A három megyeszékhely elöljárói együttműködési dokumentumot írnak alá, amely rögzíti a soron következő időszak legfontosabb tennivalóit. A földrajzi fekvés, a történelmi múlt, a gazdasági hagyományok újraélesztésével a térség rövid időn belül visszanyerhetné egykori vezető szerepét. /Polgármesterek találkozója Szegeden. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 9./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 331-358




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998