Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 445 találat lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-445
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. január 26.

Az információs irodákban végzett tevékenység teljes mértékben megfelel a román–magyar megállapodásban rögzítetteknek. Az RMDSZ továbbra is ezt az álláspontot képviseli a Szociáldemokrata Párttal folytatott tárgyalásokon - jelentette ki Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Jan. 25-én is volt egy ilyen jellegű beszélgetés a kormánypárt képviselőivel. Takács hangsúlyozta: a kormánypárttal folytatott további egyeztetések azonban semmilyen formában nem fogják módosítani az információs irodák által ellátott feladatokat. - Az RMDSZ szívesen ad tájékoztatást arról, hogy milyen tevékenységet folytatnak a közreműködő irodákban. Azt viszont nem tudom elfogadni, hogy mindenféle ellenőrzésekkel zaklassák a különböző RMDSZ-szervezeteket. Az RMDSZ politikai szervezet, s az nagyon kényes és veszélyes kérdés, hogy mindenfajta ellenőrzést akarnak végezni nálunk - jelentette ki az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Sz. K.: Takács: Betartják az egyezményt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2002. január 26.

A kedvezménytörvény megalkotását nem a magyar kormány kezdeményezte, hanem a határon túli legitim magyar szervezetek képviselői a Magyar Állandó Értekezleten — hangzott el pénteken Budapesten a Magyar–Amerikai Koalíció, valamint a Duna Televízió szervezte nemzetközi sajtótájékoztatón. Az eseményen jelen volt Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke is, aki elmondta: a törvénynek nincs diszkriminatív jellege, a magyar közösségekkel szemben alkalmaztak diszkriminációt az elmúlt 80 évben Romániában, Csehszlovákiában és a Szovjetunió egyes tagországaiban. Megemlítette: Magyarországon "keresztyénellenes kurzus" kezdődött és az "utódkommunisták nyílt levelekben oktatják ki az egyházakat". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2002. január 26.

Az Európa Tanács strasbourgi ülésszakán, a jogi és emberi jogi bizottságban bejelentették: Erik Jürgens holland képviselő február–március folyamán Budapesten, Bukarestben és Pozsonyban tájékozódik a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos helyzetről. Ezzel összefüggésben Tabajdi Csaba (MSZP), a magyar delegáció tagja emlékeztetett: Európában számos példa van arra, hogy az anyaország anyagilag támogatja a határain túl élő kisebbséget. Kurucsai Csaba, a magyar delegáció másik tagja a romániai csángók helyzetével foglalkozó kérdést tett fel Walter Schwimmernek. Az Európa Tanács főtitkára válaszában a miniszteri bizottság korábbi határozatát nyomatékosan megerősítve kiállt a csángók szabad nyelvhasználata mellett minden területen. /Tájékozódik az Európa Tanács a státustörvényről. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2002. január 26.

Deáky András /Gyimesbükk/ RMDSZ-elnök jelezte, hogy a jan. 24-i bákói Monitorul szerint Csíkszeredából két RMDSZ-megbízott készült Gyimesbükkbe átvenni az addig előjegyzett 70 igénylő kéréseit magyar igazolványra. A lap szerint az igénylők életkora 3-75 év között van, s legtöbbjük érzelmi okokkal indokolja igényét. A Moldvai Csángómagyarok Szövetségének is joga van kéréseket elfogadni, de Borto Andrei, a bákói szervezet elnöke szerint még senki nem tett le igénylést az irodájukban, bár sokan érdeklődtek, mit kell tenniük az igazolvány megszerzéséhez - így a Monitorul. Kóstelekről jelentkezett Salamon Antal plébános, hogy egyházközségben is léteznek igénylők, de nincs kihez forduljanak. Gyimesbükkön több mint 150-en jegyeztették elő magukat magyar igazolványra. /Magyar igazolvány igénylők Bákó megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2002. január 26.

Richard Armitage amerikai külügyminiszter–helyettes a NATO–bővítés kapcsán több nagy európai újságnak azt nyilatkozta, hogy "a balti államok komoly esélyesnek tekinthetők", ugyanakkor sejteni engedte, hogy a többi hat jelölt — köztük Románia — még nem számíthat a NATO–tagságra. Joseph Ralston tábornok, a NATO európai haderőinek főparancsnoka jan. 22–ei romániai látogatása után elmondta: Románia az elmúlt hat év alatt rendkívüli haladást ért el, de ezzel még nem teljesíti a tagsági követelményeket. Romániának tovább kell csökkentenie a hadsereg létszámát, hogy így pénzeszközöket szabadítson fel fejlettebb haditechnika beszerzésére és a jobb kiképzésre. /NATO–bővítés Románia nélkül? = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 26./

2002. január 26.

A Romániai Helsinki Bizottság (APADOR) és a Pro Europa Liga közös jelentését ismertette a lap. Az anyanyelvi oktatás igényét erőszakosan elfojtó, megfélemlítő visszaélésekről a megye prefektusa is tudott, aki az egész helyzet megítélésében a csángók román eredetének axiómájából indul ki, s arra a teljességgel törvénytelen következtetésre jutott, hogy a magyar nyelv tanulására vonatkozó igények jogtalanok. A jelentés további fejezetei szerint a mintegy 240 ezres moldvai római katolikus lakosságnak csak egy töredéke vallja magát magyar csángónak, használja a csángó dialektust, ami az ötvenes évekbeli viszonyokhoz képest visszaesést jelent, mert rendszeres asszimiláció folyt a csángók körében. A csángók úgynevezett román eredete hivatalos doktrínává lett, s elutasítják a mindegyre zsugorodó magyar identitású csoport önazonossági igényeit. Az emberi jogok felől vizsgálva: bármilyen kevesen is legyenek a csángók, alkotmányos és törvényes joguk van anyanyelvük tanulását kérni az oktatási rendszeren belül. A jelentés részletesen foglalkozik azzal, hogy milyen nyelvnek is tekinthető a csángó az európai kisebbségvédelem doktrínái alapján. A csángók archaikus, középkori magyar nyelvdialektust beszélnek, amelyre rárakódtak a román nyelvi közegből átvett kölcsönszavak és egyéb nyelvi elemek. A Kisebbségi és regionális nyelvek európai chartája alapján a Bákó és Roman környékén beszélt csángó dialektus kimeríti a regionális nyelvek ismérveit és emiatt különleges védelem alá esik. A román alkotmány értelmében a csángóság akár nemzeti kisebbségnek is tekinthető és akként oltalmazható, egészen a parlamenti, illetve a Nemzeti Kisebbségek Tanácsában való képviseletéig. A népszámlálási adatok között hivatalosan is szerepel magát csángónak valló 2165 főnyi kisebbség (1992), mely számszerűleg is nagyobb a romániai örmény kisebbségnél (2023). A magyar csángók identitási törekvéseit mindenképpen kisebbségvédelmi eszközökkel kell felkarolnia a román államnak. Az APADOR és a Pro Europa mélységesen aggódik amiatt, hogy a népszámláláskor a csángó identitás megvallásával szembeni pressziók sem maradnak el. Különösen veszélyesnek tartják a jelentés készítői a gyermekek megfélemlítését és a tanerők ellenséges fellépését a magyar nyelvet tanulni óhajtókkal szemben. Jogtalannak vélik a csángó szervezetek tevékenységének akadályozását, az önkéntes magyar nyelvkurzusok hatalmi felfüggesztését, illetve a római katolikus egyház magatartását, amelynek autonóm volta dacára is kötelessége híveivel kapcsolatban az emberi jognak megfelelően eljárni. /(Cseke Gábor): Kemény hangú csángó-jelentés szerint. A népszámlalás még megfordíthat mindent. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

2002. január 26.

Színházi vita Kántor Lajos eddig hallgatott, most megszólalt a színházi vitában. Idézte régebbi írását, ebben már feltette a kérdést, hogyan lehet visszacsalogatni a nézőket a színházba. A kolozsvári színházi vitában ott van mindkét félnek a tévedése, hogy a kétféle színházszemléletet kizárólagosan állítják szembe egymással. Szerinte jó megoldás lenne egy művészszínházi műhely egy megfelelő stúdióteremmel, és emellett tovább működjön a nagyteremben az a társulat, amelyik az átlagigények kielégítését vállalja fel. "Ízlésem és színházkultúrám alapján egyértelműen híve vagyok annak a színjátszásnak, amelyet ma nálunk elsősorban Tompa Gábor képvisel és valósít meg — viszont látom az egyoldalúságát is annak a színházvezetésnek, amelyik műsorpolitikájában nem biztosít megfelelő teret a nagyközönség számára játszott daraboknak." Kántor elismerte, milyen gazdag a kolozsvári társulat tehetségekben. /Kántor Lajos: Egy évtizeddel az ünnep után (A kolozsvári magyar színház újabbkori történetéhez). = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2002. január 26.

Ötven székelyudvarhelyi művész tüntetett jan. 25-én Székelyudvarhelyen, tiltakozásképpen az ellen, hogy az intézmény nem kapott pénzt a helyi költségvetésből. A Tomcsa Sándor Színtársulat és az Udvarhely Táncegyüttes tagjai a székelyudvarhelyi tanács azon döntése ellen tiltakoztak. Elekes Gyula, az udvarhelyi művelődési ház igazgatója kijelentette, hogy a helyi önkormányzat által kiutalt 1,5 milliárd lej alig márciusig elegendő. Az épületben színház, táncegyüttes és három kórus működik. Az intézménynek 55 alkalmazottja van, bérük kifizetésére hozzávetőlegesen 3,7 milliárd lej szükséges. A megmozdulás alatt Székelyudvarhelyen aláírásgyűjtés folyik a művészek tiltakozásának támogatására. /50 művész tüntetett Székelyudvarhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

2002. január 26.

Közel két éves hanyatló időszaka után, 2000. nov. 10-12. között hamvaiból támadt fel a Romániai Magyar Középiskolások Szövetsége (MAKOSZ). A szervezet nem is olyan rég a romániai magyar középiskolások legitim képviselete volt, több mint 70 tagszervezettel rendelkezett az ország különböző városaiban. Mostanra már csak 11, lelkes aktivistákat felölelő Diáktanáccsal kezdhette a megújulásta. A Kongreszszus jelentette a megújulás első fázisát, amelyet a rendezvényekben és sikerekben gazdag 2001-es év követett. Gondot jelentett a MAKOSZ-on belüli nehézkes információáramlás, ezért létrehozták az egykori MAKOSZ-közlöny, a CSINGURU elektronikus változatát. Most az információk gyorsabban jutnak el a tagszervezetekhez, így időben fel tudják azokat dolgozni. Az elektronikus levelezőlista már 80 ifjúsági vezetőnek biztosítja a legfrissebb információkat, illetve nagyban segíti a Diáktatanácsok és az országos vezetőség közötti kapcsolattartást. Tavaly márciusban Országos Szórványtalálkozót tartottak, a Besztercei Magyar Diáktanács szervezésében. A szórványban élő magyar ifjúsággal kapcsolatos problémák és lehetőségek kerültek megvitatásra. Újabb országos képzésre került sor Sepsiszentgyörgyön,. Ápr. 6-8. között. A MAKOSZ részt vett a Közéleti Diák- és Ifjúsági Akadémia IX. kurzusának megszervezésében. A IX. KÖDAK-kurzus 3 hétvégéből állt. A hallgatók a megmérettetések és próbák után mindnyájan kitűnő eredménnyel zártak. Szeptemberben tartották a IX. Diákönkormányzati Szabadegyetemet (DÖKSZAB), melynek szervezésében az Állampolgár Menedzser Egylet mellett a MAKOSZ és a KÖDAK is részt vett. A rendezvények szervezése és a folyamatos kapcsolattartás mellett 2001-ben számos fórumon, találkozón, konferencián képviseltette magát a MAKOSZ. Az országos rendezvények szervezése mellett a 15 MAKOSZ tagszervezet helyi szintű tevékenysége számos kulturális és szabadidős program megvalósítására terjedt ki. /A megújult MAKOSZ egy év távlatában. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 26./

2002. január 26.

Jan. 25-én Kolozsváron, a Korunk Galériában megnyílt Kondorosi Vilma festőművész első kolozsvári kiállítása. A képeken kimutatható a tanítómester, későbbi élettárs, Miklóssy Gábor hatása is. /Sándor Boglárka Ágnes: Az életigenlés művésze. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2002. január 26.

Haller József grafikus és festőművész alkotásaiból nyílik tárlat jan. 26-án Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Tanulmányi Házban. A rendezvényen bemutatják a művészről szóló, a Mentor Kiadónál megjelent monográfiát is, amelyet Banner Zoltán művészettörténész írt. /Tárlat és könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

2002. január 26.

Budapesten a Bethlen Gábor Alapítvány Tamási Áron-díjban részesítette tavaly nov. 5-én Nagy Pál irodalomtörténészt. A laudációt Sütő András mondta, most olvashatjuk a szövegét. Nagy Pál egyetemi hallgatóként 1946-ban Gálfy Zoltán teológussal együtt feltámasztotta az 1944-ben megszűnt Ifjú Erdély című folyóiratot. Sütő Andrástól is kértek lapjukba írást. A jórészt betiltott, üldözött magyar szellemóriások mellé szegődött Nagy Pál is. A népi- nemzeti vonulat nagyjaitól semmilyen marxista kurzus el nem tántoríthatta. Illyés Gyula, Veres Péter, Kodolányi vonzáskörében írta cikkeit, tanulmányait. Nagy Pálnak az lett egyik bűne, hogy György Lajos tanárának emberi becsületét, szakmai kiválóságát vette védelmébe. Az Úr a Lenin-fiúknak szabad rablást engedélyezett Erdélyben. Elrabolták és börtönbe zárták Márton Áron püspököt, becsület- és szellemirtást végeztek a magyar egyetemen. Nagy Pált a eltávolították az egyetemről, a magyar tanszékről. Később magyartanár lett, szerkesztői munkát vállalt Marosvásárhelyt, bukaresti folyóiratnál s végül, nyugdíjaztatásáig Sütő lapjánál. Nagy Pál irodalmi tanulmánykötetei értékesek. Tamási Áronnak az a két posztumusz esszégyűjteményét szerkesztett és ellátt a jegyzetekkel. /Sütő András: Örök szolgálatban. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

2002. január 27.

Jan. 25-én Kolozsváron ünnepelték a Napsugár című gyermeklap 45 éves születésnapját. Az 1957-es megalapítása óta olyan írók, költők, grafikusok művei jelentek meg a lapban, akik az erdélyi magyar irodalmi és képzőművészeti élet jeles képviselői. Zsigmond Emese, a Napsugár főszerkesztője köszöntötte az egybegyűlteket. Ez a húszezres példányszámú gyermekfolyóirat szeretne elhatárolódni a divatos magazinoktól, és továbbra is szándékában áll fenntartani az évtizedeken át kiharcolt színvonalat. A főszerkesztő asszony beszámolt a Napsugár egyéb tevékenységeiről is, a gyerekek és pedagógusok számára szervezett nyári táborokról, a Kárpát-medence többi magyar nyelvű gyermeklapjaival tartott kapcsolatairól, valamint a különböző kötetek megjelentetéséről. /Köllő Katalin: "Vigyázz reájuk, hatalmas világ ..." 45 éves a Napsugár. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 26./

2002. január 27.

Mezőfényen az elmúlt 10 év során nem fordult még elő egyszer sem, hogy több gyerek született volna, mint ahányan elhunytak egy év alatt. A legkritikusabb esztendő ebből a szempontból az 1994–es volt, amikor is 22 lélekkel csökkent a község lakossága. Az 1989–es fordulat utáni népességcsökkenéshez azonban a legnagyobb mértékben a Németországba való kitelepülés járult hozzá, hiszen jelenleg körülbelül négyszáz volt mezőfényi él Nyugaton. Ők német állampolgárok ugyan, de a legtöbben megtartották házaikat a községben, és ide járnak nyaralni. /Mezőfény: Az utóbbi tíz év demográfiai adatai. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 26./

2002. január 27.

Tavaly dec. 17-én, Sepsiszentgyörgyön elhunyt Zsoldos Árpád színművész. Mindössze három évig játszott Szatmáron, de ennek ellenére sokaknak maradandó élményt sikerült nyújtania. Akkoriban (a hatvanas évek végén és a hetvenes évek elején) találkozhatott a közönség egy nyíltszívű fiatalemberrel, Zsoldos Árpáddal. Meghalt egy vérbeli színész, aki három évig Szatmárnémetiben egy sivár tömbház tizedik emeletén lakott, akinek még bútorra sem tellett, és asztalt, ágyat a színházi kelléktárból kölcsönzött, aki kölcsönruhában reprezentált, akinek olykor ételre se telt, de zsíros kenyeret osztott a szegény gyerekeknek. /Zsoldos Árpádtól búcsúzunk (1933-2001). = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 26./

2002. január 28.

Sóvárad közelében van a hajdani Csombod vára, a hozzá kapcsolódó gazdag mondaanyag egy részét Ráduly János közölte (Vetettem gyöngyöt. Népköltészeti tanulmányok. Székelyudvarhely. 1997). Ráduly 1998 nyarán járt arra, amikor néhány olyan kőtömbre (sztélére) figyelte föl, amelyek "emberfejesek", azaz emberfő alakúak. Ezek között egy "írott" kő is előbukkant, amelyen két vésett jel látható, mind a kettő besorolható a székely (magyar) rovásírás ábécérendszerébe. A két jel Ráduly szerint monogramot takar, család- és keresztnév rövidítései lehetnek. Kéréses a jelek kőbe vésésének az ideje. Ráduly János szerint nem kizárt, hogy a két jelet a XV-XVII. században "írták". Ezzel Sóvárad is felsorakozott a rovásírást megőrző Kis-Küküllő menti falvak közé. Ezek a következők: Kibéd, Makfalva, Szolokma, Erdőszentgyörgy és Bonyha. /Ráduly János: Rovásjeles kő Sóváradon. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 26./

2002. január 28.

Nyugdíjas papok befogadására és gondozására alkalmas létesítménnyel a gyulafehérvári főegyházmegye eddig nem rendelkezett. Székelyudvarhelyen a papi otthon építési munkálatai 2001. máj. 16-án kezdődtek. A létesítmény 2002 nyarának elején megkezdheti működését. Az otthon 23 férőhelyes, ebédlővel, kápolnával és kórházi szintű ellátással fog rendelkezni. A gondozást a mallersdorfi ferences nővérek valamint civil alkalmazottak fogják végezni. /Papi otthon Székelyudvarhelyen. = Vasárnap (Kolozsvár), jan. 27./

2002. január 28.

Sok érdekes olvasnivalót tartalmaz a Mégis, a gyulafehérvári kispapok folyóiratának 2001/2. száma. Kicsi István főszerkesztő a szűkebb és tágabb környezetünkre való odafigyelés fontosságára hívta fel a figyelmet. A 2001 júliusában Pannonhalmán szervezett médiatovábbképző tanfolyamról Szőcs Csaba számolt be. További beszámolók vannak a diáklapban, így a sepsiszentgyörgyi Szent József plébánián 2001 novemberében rendezett ifjúsági találkozóról, az ugyancsak novemberben Brassóban tartott országos katolikus egyetemista találkozóról, a varsói gyalogos zarándoklatról, a Kárpát-medencei magyar cserkészlelkipásztorok budapesti (2001 november) megbeszéléséről. Dr. Marton József professzor az erdélyi egyházmegye egykori nagy püspökének, Batthyány Ignácnak (1741-1798) az életútját taglalta, akinek a történelem könyvtáralapítását, a csillagvizsgáló intézet és a nyomda létesítését tartja számon.

2002. január 28.

Várhatóan jan. 29-én kerül sor a kormányzó Szociáldemokrata Párt (SZDP) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közti új támogatási megállapodás aláírására - jelentette ki jan. 27-én Markó Béla, a szövetség elnöke. A két párt jan. 26-27-én Slanic Moldován tárgyaló képviselői megállapodtak abban, hogy idén törvényhozási szempontból be kell fejezni az elkobzott ingatlanok visszaszolgáltatását, s a két politikai alakulatnak "jóval nagyobb mértékben" kell összpontosítania a helyi szintű együttműködésre. Markó szerint az RMDSZ és a SZDP arra a következtetésre jutott, hogy a két pártnak tavaly "nem sikerült túlságosan jól együttműködnie", a kölcsönös tájékoztatás pedig "hiányos volt". Intézményesítik az együttműködést, azt tervezik, hogy hetente sor kerül egy országos szintű találkozóra. Markó közölte: a hétvégi tanácskozáson a kormánytámogatási megállapodás szövegéről nem folyt vita, annak tervezetét a két alakulat küldöttei már a múlt héten kidolgozták. A tervek szerint a megállapodást a héten írják alá, s a dokumentumot azt követően "ratifikálja" az RMDSZ és az SZDP vezető testülete. Markó február 2-ára Marosvásárhelyre hívta össze az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsát. A két delegáció arról is megállapodott, hogy a kormány az RMDSZ konzultálásával törvénytervezetet dolgoz ki az egyházi javak visszaszolgáltatásáról. A találkozón a két párt vezetőin kívül részt vettek a Hargita, Kovászna, Maros, Máramaros, Szatmár és Bihar megyei prefektusok, alprefektusok és területi szervezetek elnökei. /Az RMDSZ és az SZDP az alapelveket tisztázta. A hétvégi tanácskozáson a megyék képviselői is részt vettek. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./ Az aradi Szabadság-szobor kérdését is beiktatták az RMDSZ–PSD megállapodás tervezetébe. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője a Krónikának úgy fogalmazott, hogy a kormánypárt a szövetség valamennyi javaslatát elfogadta. Viorel Hrebenciuc, a PSD képviselőházi frakciójának elnöke kifejtette, a kormánynak szüksége van az RMDSZ szavazataira, hogy megvalósíthassa programját. A két politikus egybehangzó nyilatkozata szerint a kormánypárt a szövetséggel konzultálva dolgozza ki az egyházi ingatlanokra vonatkozó törvénytervezetét. Verestóy Attila kifejtette, a PSD politikusai támogatják a magyar nyelvű felsőoktatás fejlesztését, az egyetemeken belüli önálló döntéshozatal létrejöttét. Az idei megállapodásban szerepel az önálló magyar gimnáziumok visszaállítása: Marosvásárhelyen a Bolyai Farkas, Brassóban az Áprily Lajos nevét viselő gimnáziumokban oktatnak majd csak magyarul, emellett Máramarosszigeten is lesz magyar gimnázium. Verestóy elmondta, az oktatási fejezetben szerepel, hogy igény esetén a csángók anyanyelvükön is tanulhatnak, ebben a kérdésben az Európa Tanács határozata az irányadó. Verestóy Attila szenátor hangsúlyozta, hogy az idei protokollumban leszögezték az előírtak végrehajtásának ellenőrzését is, ami garanciát jelent a felek számára. Verestóy rámutatott, törvényhozási szinten is megteremtődik az egyeztetési mechanizmus, hogy ne történjenek "félreszavazások" a kormánypárti képviselők részéről. "Végső soron a PSD működik együtt az RMDSZ-szel a szövetség céljainak megvalósításáért, hiszen mi az ország jelentős kérdéseinek megoldásában támogatjuk a kormánypártot. Olyan célok ezek, melyek számunkra is jelentősek" – mondotta a frakcióvezető. A Mediafax tájékoztatása szerint Markó Béla úgy vélte, sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni a helyi együttműködésre. /Simon Judit: Holnap aláírják a protokollumot. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2002. január 28.

A kormánypárt és az RMDSZ közötti protokollum megközelíthető kétséggel is, reménnyel is. A tavalyi megállapodásból ugyanis nem sok valósult meg. Az RMDSZ tartotta magát hozzá, és ennek köszönhetően a kormánypárt /PDS/ úgyszólván mindent keresztülvitt, amit csak óhajtott. Ezzel szemben a PSD nem tartotta magát a megállapodáshoz, és ígéreteiből jóformán semmi sem vált valóra. Reménykedni lehet, vélekedett Ágoston Hugó, mert a PSD és az RMDSZ ezután megyei szinten is együttműködik, továbbá hetente összeülő vegyes bizottság fogja figyelemmel követni, mi valósul meg és mi nem a megállapodásból. /Ágoston Hugó: Kétség is, remény is. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2002. január 28.

A 12 tagú Regionális Választmányban az egyes megyei szervezetek részint szervezettségük, részint pedig az érintett magyar közösségek erejének megfelelően képviseltetik magukat. Az Ügyvivő Testületbe minden területi szervezet egy-egy képviselőt delegált. A Regionális Választmány, valamint az Ügyvivő Testület elnöke Sárközy Zoltán lett. Az Ügyvivő Testület tagjainak Borbély Zsolt Attilát (Arad), Orbán Mihályt (Bihar), Lemák Rudolfot (Máramaros), Dénes Andrást (Nagybánya) Veress Kupán Enikőt (Szatmár), valamint Májercsik Istvánt (Temes) választották. A találkozóról kiadott közlemény szerint a Reform Tömörülés helyi szervezeteinek regionális tetőszervezetét jelentő új testületeknek értelmét, funkcióját a tágan értelmezett Partium sajátos problémáinak megjelenítése, a tagság és az országos elnökség közötti közvetítés, a hasonló problémákkal találkozó helyi szervezetek működésének összehangolása, valamint a határ menti együttműködés fellendítésének szükségessége adja. A résztvevők meghallgatták Toró T. Tibornak, a Reform Tömörülés országos elnökének politikai beszámolóját, megtárgyalták a kedvezménytörvény életbe léptetésének gyakorlati tapasztalatait. A partiumi a második regionális választmánya a Reform Tömörülésnek, hiszen a székelyföldi már hónapokkal ezelőtt létrejött. Sárközi Zoltán szerint a problémák az RMDSZ-ben akkor keletkeztek, amikor különböző érdekcsoportok úgy alakították a viszonyokat, hogy csak egy szűk réteg számára legyenek biztosítottak a lehetőségek. Kifejtette: a Reform Tömörülés célja "visszatérni az RMDSZ gyökereihez". Borbély Zsolt Attila az elmondta: A Reform Tömörülés céljaival összeegyeztethetetlen az a politika, amit az RMDSZ folytat. "Mi tudvalevőleg ama bizonyos választóvonalnak az egyik oldalán állunk, a választóvonal pedig az autonomista politika, a saját magyar társadalom megteremtésének célkitűzése, illetve a kisebbségi politizálás és a nyelvi jogok biztosítása között húzódik. Mi úgy látjuk, hogy csak közhatalmi jogosítványokkal tudjuk biztosítani a magyarság hosszú távú fönnmaradását, ezt pedig nem lehet paktumpolitizálással elérni" – mondta. /Wagner István: Regionális választmány alakult. Létrejött a Reform Tömörülés partiumi tetőszervezete. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 28./

2002. január 28.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a kedvezménytörvény olyan beruházás, amely a következő években bizonyosan megtérül Magyarországnak. A miniszterelnök erről jan. 27-én a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorának vendégeként beszélt. - Mi nem támogatást nyújtunk a határon túli magyaroknak — mondta Orbán, utalva arra, hogy a magyar nemzetgazdaságnak nagy erőtartaléka az a néhány milliónyi magyar, aki a szomszédos államokban él. A magyar kormányfő megfogalmazása szerint: ha sikerül összekapcsolni a határon túli magyarokat a magyarországi magyarokkal, a határon túli magyarok gazdasági életterét a magyarországi gazdaság életterével, akkor Magyarország gazdasága sokkal nagyobb teljesítményre lesz képes, mint most. Orbán rámutatott arra, hogy egyedül Szlovákiával nem sikerült még megállapodni a kedvezménytörvényről, ezért nyugodt tárgyalásokon kívánja a kormány rendezni a vitát Pozsonnyal. A magyar miniszterelnök jan. 26-án, hivatalos horvátországi látogatásának második napján Eszéken ünnepélyes keretek között átadta a Magyar Köztársaság főkonzulátusának épületét, majd nyolc horvátországi magyar személynek magyar igazolványt nyújtott át. - Minden Kárpát-medencei magyar főkonzulátus átadása ünnep, hiszen azt jelzi, hogy a magyar nemzet határon kívül rekedt és elzsibbadt részében ismét megindulhat a vérkeringés — fogalmazott Orbán Viktor. - Ugyanakkor hétvégi kongresszusán a Magyar Szocialista Párt politikai nyilatkozatban követelte, hogy haladéktalanul függesszék fel a magyar–román egyetértési nyilatkozat végrehajtását. /Orbán Viktor: Össze kell kapcsolni az élettereket. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2002. január 28.

Az orosz nyelvoktatásnak a Moldovai Köztársaságban való kiszélesítése ellen tavaly decemberben hirdetett utcai tüntetést a KDNP. Iurie Rosca pártelnök az ország törvényeire hivatkozva felkérte a főváros polgármesteri hivatalát: tegye lehetővé, hogy a politikai alakulat parlamenti frakciója január 9-én találkozhasson választópolgáraival Chisinau Nagy Nemzetgyűlés terén. Január 3-án kibocsátott határozatával azonban a városháza visszautasította a kereszténydemokraták kérését, mivel a hivatal álláspontja szerint az orosz nyelv kötelezővé tétele elleni tüntetések engedélyezése a gyülekezési jogszabály hatáskörébe esik. Most viszont, jan. 26-án Chisinau polgármesteri hivatala felfüggesztette január 3-i határozatát, amelyben nem engedélyezte a Kereszténydemokrata Párt (KDNP) képviselőinek, a gyűlést. Ion Iliescu államelnök jan. 256-i nyilatkozatában határozottan cáfolta azokat a moldovai kijelentéseket, miszerint a román hatóságoknak közük lett volna a chisinaui utcai megnyilvánulásokhoz. Victor Stepaniuc, a Kommunista Párt parlamenti frakcióvezetője a KDNP három képviselője mentelmi jogának felfüggesztése után pénteken kijelentette: a chisinaui feszült helyzet részben a Romániából irányuló támogatás miatt alakult ki. Iliescu alaptalan és barátságtalan kijelentésnek nevezte Stepaniuc megállapítását, és élesen bírálta a moldovai hatóságok döntését, amellyel felfüggesztették három ellenzéki képviselő mentelmi jogát. /Rostás Szabolcs: Visszakoztak Chisinauban. = Krónika (Kolozsvár), jan. 28./

2002. január 28.

Temes megyében is nőtt a magyar igazolványt igénylők száma. Vetési Zoltán, a megyei koordinációs iroda vezetője közölte: a telefonos bejelentkezés nagyon jól működik, ezzel sikerült megelőzni a sorok kialakulását. A kérelmezők 60%-a a magyar nyelvű oktatásban való részvételt igazolja. A többiek zömmel az RMDSZ-től vagy az egyháztól hoznak igazolást, civil szervezetektől alig egy-kettő. /(Pataki Zoltán): A legtöbben iskolai bizonyítvánnyal igazolják magyar nyelvtudásokat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 28./

2002. január 28.

A Reform Tömörülés Partiumi Regionális Választmánya jan. 26-án a nagyvárad-olaszi körzeti RMDSZ-székházban tartotta alakuló ülését, az aradi, a bihari, a nagybányai, a máramarosszigeti, a szatmári valamint a temesi területi szervezetek képviselőinek részvételével. A jelenlevők megválasztották a Regionális Választmány és a Regionális Ügyvivő Testület képviselőit, valamint e testületek elnökét.


lapozás: 1-30 ... 391-420 | 421-445




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998