Az EMKE és a Kölcsey Kör által 1990?ben elindított hagyomány szellemében ápr. 27-én megtartották a Majtényi síkon (a domahidi vasútállomás mellett) a szokásos emlékünnepséget az 1871?ben felavatott emlékműnél, amelyet 1711?ben, a Rákóczi Ferenc által vezetett szabadságharc fegyverletételének emlékére állítottak. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke és a Kölcsey Kör elnöke köszöntötte a résztvevőket. Fellépett fel a kismajtényi református egyházközség kórusa, majd Visnyai Csaba irányításával a nagykárolyi Római Katolikus Iskolaközpont kórusa és szavalócsoportja. /E. Gy.: Megemlékezés a Majtényi síkon. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./
2002. április 29.
Krasznamihályfalván minden évben április utolsó szombatján rendezik meg a falunapot. Ilyenkor az ünnepi istentiszteleten egy?egy neves egyházi személyiség hirdet igét, majd megkoszorúzzák a két világháborúban elesett krasznamihályfalvi hősök emlékművét, valamint Tamás László néhai lelkésznek a régi iskola falán elhelyezett emléktábláját. Ebben az évben dr. Hermann János egyházkerületi tanácsos hirdetett igét. A rendezvény rangját növelte az is, hogy felavatták a templom tornyában lévő háromszintes egyházi könyvtárat. A könyvállomány adományokból gyűlt össze. A gyülekezet várja az újabb adományokat. Az új könyvtár bútorzatát Jobb Domokos lelkipásztor elképzelései szerint Oláh Tamás krasznamihályfalvi asztalosmester, a gyülekezet presbitere készítette el. /E. Gy.: Egyházi könyvtár Krasznamihályfalván. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 29./
2002. április 29.
Banner Zoltán /Szatmárnémeti, 1932. júl. 12./ esszéíró, költő, művészettörténész számos monográfia ? Popp Aurél, Nagy Albert, Máttis-Teutsch János, Andrei Mikola, Szervátiusz Jenő, Bordi András, Mohy Sándor, Benczédi Sándor, Fuhrmann Károly, Kristófi János ?, tanulmány szerzője. Jelenleg Magyarországon, Békéscsabán a Munkácsy Múzeum főmunkatársa. Első monográfiája 1970-ben jelent meg, a Kristófi Jánosé volt a tizenötödik. Ezenkívül foglalkozik az erdélyi magyar naiv művészettel is. Nincs egységes stílusa a 20. századnak sehol a világban, de még egy nemzeten belül sem, szögezte le Banner. Sepsiszentgyörgyön működik a legavantgardabb csoportosulás, de Csíkszeredában, Temesváron, Nagyváradon is vannak ennek hívei. A könyvhétre kell megjelennie Írás ? Jelek /Mentor Kiadó, Marosvásárhely/ című könyvének, ebben 20. századi hatvan erdélyi magyar művész írásaiból válogatott össze egy kötetre valót. Ezzel fejezi be az általa művészettörténeti hármaskönyvnek nevezett munkáját, amelynek első része 1990-ben jelent meg, a második pedig 1995-ben. E három mű átfogó képet nyújt a 20. századi erdélyi magyar művészetről. Néhány nap múlva hazautazik Szatmárnémetibe, hogy hozzáfogjon Szatmár egyik legnagyobb művészének, a 15 éve elhunyt Erdős Imre Pál grafikus életének megírásához, vagyis a 16. monográfiájához. /Nagyálmos Ildikó: Az erdélyi művészet sokszínűsége. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 29./
2002. április 29.
Hetedik esztendeje tartanak gazdag tartalommal töltött megemlékezést Gyergyóremetén április utolsó péntekén: a helyi Cseres Tibor Közművelődési Egyesület és a Fráter György Általános Iskola szervezésében Cseres Tiborra emlékeznek. Az idei megemlékezés is koszorúzással kezdődött a Cseres-emlékműnél. Utána anyanyelvi vetélkedőt, rajzversenyt, népi gyermekjátékokat szerveztek az elemi osztályok tanulóinak, a többiek versmondó versenyen és sportrendezvényeken vettek részt. Kercsó Attila a gyergyószentmiklósi F&F Kiadó és Nyomda gondozásában megjelent Nádizenekar című gyermekverskönyvét mutatta be. /Bajna György: Cseres Tibor-napok Gyergyóremetén. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 29./
2002. április 29.
Az Erdélyi Magyar Könyvklub szállítja a megrendelt könyveket. Megalakulása /egy esztendeje/ óta félmillió, pazarul kiállított katalógust küldtek szét, százhúszezer könyvet adtak vagy postáztak húszezer érdeklődő magyar olvasónak, és közel hatvan rendezvényen találkoztak személyesen is az olvasókkal, s vitték el közéjük a könyveket és az írókat. Megjelent Kányádi Sándor Felemás őszi versek című könyve /Jelenkor Kiadó, Pécs/. György Attila /Csíkszereda/ prózaíró negyedik kötete a könyvhétre megjelenő regénye, a Harminchárom. /Bogdán László: Könyvek, olvasók, írók - jegyzetek az Erdélyi Magyar Könyvklub rendezvényeiről. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 29./
2002. április 29.
A 25 éve, 1977. ápr. 26-án elhunyt Olosz Lajos előtt tisztelegtek ápr. 27-28-án a Kőrösközben, a költő szűkebb hazájában. Ápr. 27-én Nagyzerinden, a kultúrotthon melletti épületben berendezett képtárban található tavaly szeptember óta (a felavatást már meg nem ért) Vitroel Emil szobrászművész Olosz Lajosról készített szobra. A költő nevét viselő nagyzerindi és a kisjenői Körösmente irodalmi kör képviselői. Ápr. 28-án a költő kisjenői sírját koszorúzták meg tisztelői. /Tisztelgés Olosz Lajos előtt. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 29./
2002. április 30.
Melegen üdvözölte a Magyar Szocialista Párt (MSZP) választási győzelmét Adrian Nastase miniszterelnök, az SZDP vezetője a Mediafax hírügynökségnek adott interjújában. Úgy vélte, hogy nincs értelme a kedvezménytörvény végrehajtásához kapcsolódó román?magyar egyetértési nyilatkozat kérdését elővenni. - Az MSZP jelentős támogatást nyújtott ahhoz, hogy pártunk a Szocialista Internacionálé tagja legyen, s reméljük, hogy erre a támogatásra a jövőben is számíthatunk - mondta. /Nastase "melegen" üdvözli az MSZP győzelmét. Hogyan tovább, román?magyar kapcsolatok? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2002. április 30.
Mircea Geoana külügyminiszter Izraelbe utazott, ápr. 29-én Tel-Avivban találkozott Ariel Saron kormányfővel és Simon Peresz külügyminiszterrel. Az izraeli kormányfő kifejtette Mircea Geoana román külügyminiszternek, különösen értékeli mindazokat a közelmúltban hozott jogi intézkedéseket, melyek a romániai műemlékeket, kegyhelyeket és a zsidó temetőket védelmeznék. A két politikus az izraeliek romániai befektetéseiről is tárgyalt; az izraeli kormányfő elfogadta a román fél meghívását, hogy a közeljövőben Bukarestbe látogasson. Mircea Geoana Jasszer Arafattal is találkozott a palesztin vezető rámalláhi főhadiszállásán. Kifejtette, Románia támogatja az izraeliek és a palesztinok közötti béketárgyalások elkezdését. /Mircea Geoana Izraelben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./
2002. április 30.
A kormányzó Szociáldemokrata Párt jóváhagyta a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnáziumban kialakult helyzet kapcsán kidolgozott megoldást, miszerint a középiskolában tanuló román diákok befejezhetik elkezdett tanulmányaikat, a következő tanévtől kezdődően pedig többé nem rendeznek felvételi vizsgát román osztályokba. /Szeptembertől nem indítanak román osztályt a Bolyaiban. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2002. április 30.
Ápr. 29-én Bukarestben a Román Akadémia és a Köztájékoztatási Minisztérium közösen szervezett A moldvai római katolikus csángók identitásáról címmel nemzetközi szemináriumot. Az Apador-CH és a Pro Európa Liga, amelyek 2001 decemberében egy átfogó tanulmányt készítettek a csángók azon csoportjáról, akik magyarnak vallják magukat, jelentkeztek a szemináriumra. A kapcsolattartással megbízott minisztériumi alkalmazott azonban azt nyilatkozta, hogy a bákói Dumitru Martinas Római Katolikus Egyesület akkreditálja a résztvevőket. Ez utóbbinak az elnöke, Bejan Gheorghe pedig egyszerűen megtagadta az engedély megadását a Pro Európa Liga, az Apador-CH és más egyesületek illetve újságírók számára. Ilyenként a Pro Európa Liga és az Apador-CH véleménye szerint a szeminárium a magukat magyarnak valló csángók elleni propagandának minősül és szöges ellentétben áll az Európa Tanács előírásaival. Az eljárás nemcsak az Akadémia hírnevén ejt csorbát, hanem a Köztájékoztatási Minisztériumén is, mivel maga a tény, hogy közpénzeken szervezett szemináriumra a meghívottak kijelölését nem közintézményekre bízzák, már önmagában megengedhetetlen egy jogállamban. Az érintett két szervezet, a Pro Európa Liga és az Apador-CH magyarázatot követelt a szervezőktől, és remélik, hogy a részt vevő nemzetközi szervezetek elhatárolják magukat a demokrácia elveit sértő eljárástól. /Korondi Kinga: Tiltakozik a Pro Európa Liga. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./
2002. április 30.
Nagyváradon megkezdődött a jubileumi Varadinum. Dr. Paskai László bíboros prímás Budapest-Esztergomi érsek Nagyvárad vendégeként ápr. 28-án a Varadinum nyitó szentmiséjét celebrálta és szentbeszédet mondott. Szent László király hermáját egyházi és világi notabilitások, s több ezer zarándok fogta közre, a püspöki palota előtti téren, Szent László egész alakos bronzszobrát megkerülve vonult az ünneplő sereg. Három jelentősége volt az idei, tizedik Varadinumot megnyitó szentmisének ? hívta föl a figyelmet Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök: 1942. május 3-án, 60 esztendeje érkezett meg Nagyváradra a vonat, amely egy nagyszabású emlékünnepségre hozta el a Szent Jobbot. Másodsorban tíz esztendeje szerveztek először Varadinum ünnepséget Szent László király tiszteletére, végül 12 éve szentelték püspökké Tempfli Józsefet. Szeretettel köszöntötték Szent László városában a Határon Túli Magyarok Hivatalának küldöttét, a győri papnevelő intézetből érkezetteket, a testvéregyházak képviselőit és a világiakat, az RMDSZ képviselőit. Ápr. 29-én a kézművesek vásárával kezdődött, majd a Betegjogok, emberjogok című konferenciával folytatódott a Varadinum. /(Balla Tünde: Megkezdődött a jubileumi Varadinum. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./
2002. április 30.
Az előzetes várakozásokkal ellentétben nem csökkent, hanem valamivel nőtt a Romániából Magyarországra utazó látogatók és turisták száma az év első két hónapjában - közölte hétfőn Bíró Gáspár, a Magyar Turizmus Rt. kolozsvári képviselője. A most befejeződött 3. romániai nemzeti idegenforgalmi szakvásár alkalmából a Magyar Turizmus Rt. külön programot szervezett a Romániában működő legnagyobb vállalatok képviselői számára a turizmus magyarországi lehetőségeiről. Tavaly összesen 4 millió 861 ezer látogató érkezett Magyarországra Romániából. /Bővül a román?magyar turizmus. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 30./
2002. április 30.
Egy jó évtizeddel ezelőtt jelentős irodalmi élettel büszkélkedhetett Temesvár. Az 1989-es változások után a helyi irodalmi kör észrevétlen abbahagyta tevékenységét. Dr. Bárányi Ferenc többkötetes íróként magára vállalta, hogy megpróbálja feléleszteni a temesvári irodalmi életet. Összehívta a tollforgatókat, azonban érdeklődők alig voltak. Anavi Ádám, Fülöp Lídia, Bárányi Ferenc, Bárányi Ildikó, Eszteró István, Gulyás Ferenc, Matekovits György, Kiss Tünde, Illés Mihály, Kiss András, Gherasim Emil, Pálkovács István írásait a Temesvári Csiky Gergely Színház fiatal művészei olvasták fel. /Szekernyés Irén: Író-olvasó találkozó lehangoló tanulsággal. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./
2002. április 30.
Ápr. 27-én nyolcadik alkalommal rendezték meg Székelyudvarhelyen Éneklő ifjúság címmel a magyar gyermek- és ifjúsági kórusok seregszemléjét. A székelyudvarhelyi Dr. Palló Imre Alapítvány által szervezett Bárdos Lajos- Palló Imre Éneklő Ifjúság Kórusfesztivál az évek során egyre gazdagabbá vált. A hangversenyen elsősorban székelyföldi kórusok léptek fel, mellettük az anyaországot négy együttes képviselte. A fesztivál hangversenye az emlékplakettek, emléklapok átadásával zárult. /Kovács András zenetanár: Éneklő ifjúság. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 30./
2002. április 30.
Mezőpetri lakosainak a nemzetiségi megoszlása (az árvaházi gyerekekkel együtt) 133 román, 707 magyar, 160 cigány, 82 német, 337 sváb. Ugyanez Kisdengelegen: 77 román, 90 magyar, 101 sváb. A község szintjén tehát románnak 210?en, magyarnak 797?en, cigánynak 160?an, németnek 82?en, svábnak 438?an vallották magukat. Ugyancsak községi szinten a románt 211, a magyart 1231, a németet 48, a svábot 197 lakos jelölte meg anyanyelvének. A községben élők vallási felekezetek szerinti megoszlása: (az árvaházi gyerekekkel együtt) 98 ortodox, 1430 római katolikus, 21 görög katolikus, 71 református (az árvaházi gyerekekkel együtt), 56 felekezet nélküli, 6 Jehova tanúi, 3 unitárius, 2 magyar görög katolikus. /boros: Mezőpetri. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 30./
2002. április 30.
Személygépkocsival 15-20 percre van Angyalkút Arad központjából. Alig 20 évvel ezelőtt még szinte teljes egészében németek lakta község volt, azonban mára a több mint 1500 lélekből egyetlen idős házaspár maradt Angyalkúton. Ma már zömmel románok lakják, és kialakult egy 30-35 családból álló kis magyar közösség. E kis közösség erejének bizonysága a szép, új református templom, s az a tény, hogy a községben nem szűnt meg a magyar oktatás sem. Siska Szabó Hajnalka tanítónő hét kisdiákot oktat jelenleg az összevont I?IV. osztályban, s a felmérések szerint az elkövetkező öt esztendőre is megvan az utánpótlás. /Balaj Katalin: Angyalkúton van utánpótlása a magyar oktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 30./
2002. április 26.
Három esztendős kihagyást követően rendezték meg Zilahon a tanítóképzősök a Ki mit tud? elnevezésű megyei vetékedőt gimnazisták és középiskolások részére. Désháza, Ipp, Kárásztelek, Sarmaság, Szilágycseh, Szilágynagyfalu, Szilágypanit, Szilágysomlyó és Zilah iskoláiból érkezett versenyzők vers- és prózamondás, színjátszás, népdal, könnyűzene, hangszer, népi és modern tánc kategóriákban nevezhettek be. Lehet, hogy ez az utolsó megyei verseny. A szervező XII. osztállyal ugyanis megszűnik Zilahon a magyar nyelvű óvó- és tanítóképzés; remélni lehet csak, lesz még iskola, amely folytatni fogja a megyei diákjainak művészeti seregszemléjét. /(Fejér László): Utolsó a jubileumi rendezvény. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26./
2002. április 27.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete közleményt adott ki a romániai magyar történelmi egyházak küldöttségének Strasbourgban az Európa Tanácsnál tett ápr. 22-i látogatásáról. A négy erdélyi egyház képviseletében dr. Jakobinyi György római katolikus érsek, valamint Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus és dr. Szabó Árpád unitárius püspökök vettek részt , hozzájuk csatlakozott még Nicolae Anusca, a Román Görög Katolikus Egyház balázsfalvi érsekségének tanácsosa.
A romániai kisebbségi egyházak vezetői mindenekelőtt a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok és egyéb javak visszaszolgáltatása tárgyában tartották szükségesnek az Európa Tanácshoz fordulni. Reprezentatív dokumentációt tartalmazó füzetet nyújtottak át az illetékeseknek. A Jussunkat követeljük (Demanding our property) című — angol nyelvű — kiadvány egyebek mellett magába foglalja az egyházak által rendezett, 2002. nov. 29–30–án Kolozsváron megtartott nemzetközi értekezlet közös nyilatkozatát, amelyben a résztvevők kilátásba helyezik Románia Európa Tanács általi monitorizálása újrafelvételének kérelmezését, abban az esetben, amennyiben a román kormány az egyházakkal kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségeit továbbra sem teljesíti. A dokumentumgyűjtemény tartalmazza továbbá a magyar kisebbségi egyházaktól elkobzott javak teljességre törekvő kimutatását.
Az egyházi küldöttséget fogadta Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. A magyar egyházi vezetők ez alkalommal az egyházi ingatlanokra és magyar egyház, valamint kisebbségi magyarság helyzetére vonatkozó beadványt nyújtották át a főtitkárnak. Nicolae Anusca tanácsos a román görög katolikus egyház jogfosztottságát bemutató dokumentumot adott Walter Schwimmernek. A magyar egyházfők közös folyamodványukban — az ingatlanok ügye mellett — a következő egyházi és kisebbségi sérelmeket tárták az Európa Tanács elé: magyarellenes politikai propaganda és időről időre előálló diszkriminatív kisebbségellenes állami intézkedések, politikai gyakorlat; a kisebbségi egyházakat sújtó diszkrimináció, a privilegizált román ortodox "nemzeti" egyházzal szemben; a közigazgatási törvénynek megfelelő kétnyelvűség bevezetésének a részleges elmaradása, illetve halogatása; a kisebbségi nyelvek — így a magyar nyelv - teljes kizárása az igazságszolgáltatásból; a tanügyi törvényben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés a kisebbségekkel szemben; a vallásszabadságra vonatkozó törvény tizenkét év óta tartó elszabotálása; a kisebbségi törvény elfogadásának elodázása; a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által benyújtott egyes törvénytervezetek semmibevétele (pl. törvénytervezet, melyet 500 ezer polgár aláírásával terjesztettek elő; a magyar állami egyetem helyreállítására vonatkozó törvénytervezet; az ingatlanok restitúciójára vonatkozó törvénytervezet); az önerőből létrehozott magyar tannyelvű magánegyetem akadályoztatása; a moldvai "csángó" magyarok erőszakos elrománosítása; a magyar nemzetiségű politikai foglyok elítéltetése, illetve fogva tartása; a magyar kisebbségek által — is — lakott területek és a magyar népesség gazdasági megkülönböztetése; a magyar többségű vidékek etnikai összetételének erőszakos megváltoztatására irányuló törekvések (pl. Székelyföld); botrányossá fajult kisebbségi esetek (pl. Székelyudvarhely). Ugyanakkor felhívták a főtitkár figyelmét arra, hogy a kisebbségi kérdések vonatkozásában — az európai integráció előmozdítása, illetve a kedvező arculatépítés céljából Románia továbbra is a rá jellemző, hagyományos kirakatpolitikát folytatja. Ennek tulajdoníthatóan terjedt el országunkról az a hamis kép, mint hogyha kisebbségpolitikája — európai szinten is, "modell–értékű" volna. A magyar egyházi vezetők óvatos bizakodással szóltak az állítólagosan rövidesen elkészülő ingatlanügyi törvénytervezetről. Felvetések rendjén a küldöttség tagjai rámutattak a román kormány egyházakat egymás között megosztó törekvéseire, valamint a kisebbségi egyházakat sújtó botrányos megkülönböztetésre, illetve a Román Ortodox Egyház privilegizált helyzetére. Továbbá aggodalmukat fejezték ki a készülőfélben lévő törvénytervezet esetleges megszorító intézkedéseinek veszélyére. Külön is kitértek a marosújvári görög katolikus templom erőszakos elfoglalásának esetére, a marosvásárhelyi iskolabotrányra és a gyulafehérvári Batthyáneum, valamint a nagyváradi római katolikus püspöki palota sorsára. Egyházaink küldöttségét fogadták továbbá: Paul R. Gallagher, a Szentszék különleges megbízottja az ET–nél, Bársony András, az ET Monitoring Bizottságának elnöke, valamint Bruno Haller, az ET Parlamenti Közgyűlésének főtitkára. Valamennyi találkozón és megbeszélésen kiemelt figyelmet nyert az erőszakos asszimilációnak alávetett moldvai csángók, valamint a hátrányos megkülönböztetést szenvedő egyházi–felekezeti oktatás ügye. /A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete: Közlemény.= Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./
2002. április 27.
A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete közleményt adott ki a romániai magyar történelmi egyházak küldöttségének Strasbourgban az Európa Tanácsnál tett ápr. 22-i látogatásáról. A négy erdélyi egyház képviseletében dr. Jakobinyi György római katolikus érsek, valamint Tőkés László református, Mózes Árpád evangélikus és dr. Szabó Árpád unitárius püspökök vettek részt , hozzájuk csatlakozott még Nicolae Anusca, a Román Görög Katolikus Egyház balázsfalvi érsekségének tanácsosa.
A romániai kisebbségi egyházak vezetői mindenekelőtt a kommunizmus idején elkobzott egyházi ingatlanok és egyéb javak visszaszolgáltatása tárgyában tartották szükségesnek az Európa Tanácshoz fordulni. Reprezentatív dokumentációt tartalmazó füzetet nyújtottak át az illetékeseknek. A Jussunkat követeljük (Demanding our property) című — angol nyelvű — kiadvány egyebek mellett magába foglalja az egyházak által rendezett, 2002. nov. 29–30–án Kolozsváron megtartott nemzetközi értekezlet közös nyilatkozatát, amelyben a résztvevők kilátásba helyezik Románia Európa Tanács általi monitorizálása újrafelvételének kérelmezését, abban az esetben, amennyiben a román kormány az egyházakkal kapcsolatban vállalt nemzetközi kötelezettségeit továbbra sem teljesíti. A dokumentumgyűjtemény tartalmazza továbbá a magyar kisebbségi egyházaktól elkobzott javak teljességre törekvő kimutatását.
Az egyházi küldöttséget fogadta Walter Schwimmer, az Európa Tanács főtitkára. A magyar egyházi vezetők ez alkalommal az egyházi ingatlanokra és magyar egyház, valamint kisebbségi magyarság helyzetére vonatkozó beadványt nyújtották át a főtitkárnak. Nicolae Anusca tanácsos a román görög katolikus egyház jogfosztottságát bemutató dokumentumot adott Walter Schwimmernek. A magyar egyházfők közös folyamodványukban — az ingatlanok ügye mellett — a következő egyházi és kisebbségi sérelmeket tárták az Európa Tanács elé: magyarellenes politikai propaganda és időről időre előálló diszkriminatív kisebbségellenes állami intézkedések, politikai gyakorlat; a kisebbségi egyházakat sújtó diszkrimináció, a privilegizált román ortodox "nemzeti" egyházzal szemben; a közigazgatási törvénynek megfelelő kétnyelvűség bevezetésének a részleges elmaradása, illetve halogatása; a kisebbségi nyelvek — így a magyar nyelv - teljes kizárása az igazságszolgáltatásból; a tanügyi törvényben érvényesülő hátrányos megkülönböztetés a kisebbségekkel szemben; a vallásszabadságra vonatkozó törvény tizenkét év óta tartó elszabotálása; a kisebbségi törvény elfogadásának elodázása; a Romániai Magyar Demokrata Szövetség által benyújtott egyes törvénytervezetek semmibevétele (pl. törvénytervezet, melyet 500 ezer polgár aláírásával terjesztettek elő; a magyar állami egyetem helyreállítására vonatkozó törvénytervezet; az ingatlanok restitúciójára vonatkozó törvénytervezet); az önerőből létrehozott magyar tannyelvű magánegyetem akadályoztatása; a moldvai "csángó" magyarok erőszakos elrománosítása; a magyar nemzetiségű politikai foglyok elítéltetése, illetve fogva tartása; a magyar kisebbségek által — is — lakott területek és a magyar népesség gazdasági megkülönböztetése; a magyar többségű vidékek etnikai összetételének erőszakos megváltoztatására irányuló törekvések (pl. Székelyföld); botrányossá fajult kisebbségi esetek (pl. Székelyudvarhely). Ugyanakkor felhívták a főtitkár figyelmét arra, hogy a kisebbségi kérdések vonatkozásában — az európai integráció előmozdítása, illetve a kedvező arculatépítés céljából Románia továbbra is a rá jellemző, hagyományos kirakatpolitikát folytatja. Ennek tulajdoníthatóan terjedt el országunkról az a hamis kép, mint hogyha kisebbségpolitikája — európai szinten is, "modell–értékű" volna. A magyar egyházi vezetők óvatos bizakodással szóltak az állítólagosan rövidesen elkészülő ingatlanügyi törvénytervezetről. Felvetések rendjén a küldöttség tagjai rámutattak a román kormány egyházakat egymás között megosztó törekvéseire, valamint a kisebbségi egyházakat sújtó botrányos megkülönböztetésre, illetve a Román Ortodox Egyház privilegizált helyzetére. Továbbá aggodalmukat fejezték ki a készülőfélben lévő törvénytervezet esetleges megszorító intézkedéseinek veszélyére. Külön is kitértek a marosújvári görög katolikus templom erőszakos elfoglalásának esetére, a marosvásárhelyi iskolabotrányra és a gyulafehérvári Batthyáneum, valamint a nagyváradi római katolikus püspöki palota sorsára. Egyházaink küldöttségét fogadták továbbá: Paul R. Gallagher, a Szentszék különleges megbízottja az ET–nél, Bársony András, az ET Monitoring Bizottságának elnöke, valamint Bruno Haller, az ET Parlamenti Közgyűlésének főtitkára. Valamennyi találkozón és megbeszélésen kiemelt figyelmet nyert az erőszakos asszimilációnak alávetett moldvai csángók, valamint a hátrányos megkülönböztetést szenvedő egyházi–felekezeti oktatás ügye. /A Romániai Magyar Egyházak Elöljáróinak Állandó Értekezlete: Közlemény.= Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 27./
2002. április 30.
A csángók román eredetét próbálták alátámasztani egy bukaresti szemináriumon
Ez alkalommal mutatták azonban be a Bukaresti Tudományegyetem és a CURS közvéleménykutató-intézet Moldvában készített felmérését is, mely szerint a csángók többsége román nemzetiségűnek érzi magát. A rendezvényre eredetileg nem kaptak bebocsáttatást a csángómagyarok képviselői, végül azonban néhány szó erejéig megszólalhattak. Számos Európa tanácsi dokumentumot felülvizsgálnak, ha új elemek válnak ismertté, vagy az események tovább fejlődnek – jelentette ki a Krónikának Vasile Dancu tájékoztatási miniszter. A miniszter szerint az Európa Tanács jelentéstevői minden bizonnyal megtalálják annak a lehetőségét, hogy ajánlásaikat felülvizsgálják, és úgy fogalmazzák meg azokat, hogy a valóságot tükrözzék. Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg a szemináriumra azokat a történészeket, akik a csángók magyar eredetét vallják, a miniszter kijelentette, Budapestre, vagy Csíkszeredába sem hívták meg a Román Akadémia képviselőit, amikor ott hasonló rendezvényeket tartottak. Vasile Dancu hozzátette, ha egy közösség kéri az anyanyelvi oktatást, azt a román törvények szerint kell megadni, nem szükséges ehhez az Európa Tanács ajánlása. A felmérés szerint a megkérdezetteknek mindössze fél százaléka vallotta magát csángó nemzetiségűnek. 93 százalék román, 5,5 százalék magyar nemzetiséget mondott a kérdezőbiztosoknak. A felmérésben külön kérdések vonatkoztak azokra, akik magukat csángónak tekintették, (13 százalék) és azoknak, akiket a környezetük csángónak tekint, de ők maguk nem érzik magukat annak (13 százalék). A két csoport összeadásával meghatározott csángóknak kilencven százaléka beszéli – a felmérés szerint – a csángó nyelvet, 62 százalékuk otthon a családban is ezt a nyelvet használja, 7 százalékuk mondta magyarnak, 31 százalékuk románnak a család nyelvét. A felmérés szerint a családban csángó nyelven beszélőknek csupán 2 százaléka szeretné, ha gyermekei magyar tannyelvű iskolába járnának. Ugyanennek a csoportnak a 3 százaléka szeretné, ha a templomokban magyar nyelven miséznének. A szeminárium résztvevői között volt Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke és Vasile Dancu tájékoztatási miniszter mellett Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter, Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke és Petru Ghergeli iasi-i római katolikus püspök. Borbély László képviselő személyesen vitte be az előzőleg kitiltott Bartha Andrást, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét, Nyisztor Tinkát, a pusztinai Szent István Egyesület elnökét, és a klézsei Istók Györgyöt a terembe. A nemzetköziként meghirdetet szemináriumot – amint a kizárólag angol nyelven kitűzött transzparens is jelezte – elsősorban a bukaresti nagykövetségek képviselőinek szánták. Közülük azonban csak néhányan jelentek meg a rendezvényen, a fordítóknak nem akadt dolguk, valamennyi előadó román nyelven tartotta meg előadását. Meghívták az Európa Tanács csángó-jelentését elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa képviselőasszonyt is, aki azonban egyéb elfoglaltságaira hivatkozva távol maradt.
Demény Lajos történész épp hogy megszólalhatott. Nyisztor Tinka azt mondta el, hiányolta a tudományos érvelések sorából az asszimiláció kifejezést. „Csángó nyelv nincsen, csupán a magyar nyelv dialektusairól beszélhetünk” – jelentette ki. A rendezvény vége felé Szilágyi Zsolt képviselő üdvözölte, hogy az Európa Tanács és a Helsinki Emberjogi Bizottság után a román kormány is elkezdett figyelni a csángók kérdésére, de – mint elmondta – szerencsésebb lett volna, ha a konferencia nem a múlttal, a csángók eredetével, hanem a jövővel, az Európa Tanács ajánlásaival foglalkozott volna. A klézsei Istók György úgy sommázta a szemináriumon szerzett tapasztalatait: „Hét évvel ezelőtt karóval próbálták kiverni egy klézsei gyűlésen a fejünkből a magyarságot, most a szavak eszközét találták meg. Finomodtak a módszerek.”
/Gazda Árpád: Strasbourgba üzentek csángó-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./
2002. április 30.
A csángók román eredetét próbálták alátámasztani egy bukaresti szemináriumon
Ez alkalommal mutatták azonban be a Bukaresti Tudományegyetem és a CURS közvéleménykutató-intézet Moldvában készített felmérését is, mely szerint a csángók többsége román nemzetiségűnek érzi magát. A rendezvényre eredetileg nem kaptak bebocsáttatást a csángómagyarok képviselői, végül azonban néhány szó erejéig megszólalhattak. Számos Európa tanácsi dokumentumot felülvizsgálnak, ha új elemek válnak ismertté, vagy az események tovább fejlődnek – jelentette ki a Krónikának Vasile Dancu tájékoztatási miniszter. A miniszter szerint az Európa Tanács jelentéstevői minden bizonnyal megtalálják annak a lehetőségét, hogy ajánlásaikat felülvizsgálják, és úgy fogalmazzák meg azokat, hogy a valóságot tükrözzék. Arra a kérdésre, hogy miért nem hívták meg a szemináriumra azokat a történészeket, akik a csángók magyar eredetét vallják, a miniszter kijelentette, Budapestre, vagy Csíkszeredába sem hívták meg a Román Akadémia képviselőit, amikor ott hasonló rendezvényeket tartottak. Vasile Dancu hozzátette, ha egy közösség kéri az anyanyelvi oktatást, azt a román törvények szerint kell megadni, nem szükséges ehhez az Európa Tanács ajánlása. A felmérés szerint a megkérdezetteknek mindössze fél százaléka vallotta magát csángó nemzetiségűnek. 93 százalék román, 5,5 százalék magyar nemzetiséget mondott a kérdezőbiztosoknak. A felmérésben külön kérdések vonatkoztak azokra, akik magukat csángónak tekintették, (13 százalék) és azoknak, akiket a környezetük csángónak tekint, de ők maguk nem érzik magukat annak (13 százalék). A két csoport összeadásával meghatározott csángóknak kilencven százaléka beszéli – a felmérés szerint – a csángó nyelvet, 62 százalékuk otthon a családban is ezt a nyelvet használja, 7 százalékuk mondta magyarnak, 31 százalékuk románnak a család nyelvét. A felmérés szerint a családban csángó nyelven beszélőknek csupán 2 százaléka szeretné, ha gyermekei magyar tannyelvű iskolába járnának. Ugyanennek a csoportnak a 3 százaléka szeretné, ha a templomokban magyar nyelven miséznének. A szeminárium résztvevői között volt Eugen Simion, a Román Akadémia elnöke és Vasile Dancu tájékoztatási miniszter mellett Ecaterina Andronescu oktatásügyi miniszter, Valer Dorneanu, a képviselőház elnöke és Petru Ghergeli iasi-i római katolikus püspök. Borbély László képviselő személyesen vitte be az előzőleg kitiltott Bartha Andrást, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnökét, Nyisztor Tinkát, a pusztinai Szent István Egyesület elnökét, és a klézsei Istók Györgyöt a terembe. A nemzetköziként meghirdetet szemináriumot – amint a kizárólag angol nyelven kitűzött transzparens is jelezte – elsősorban a bukaresti nagykövetségek képviselőinek szánták. Közülük azonban csak néhányan jelentek meg a rendezvényen, a fordítóknak nem akadt dolguk, valamennyi előadó román nyelven tartotta meg előadását. Meghívták az Európa Tanács csángó-jelentését elkészítő Tytti Isohookana Asunmaa képviselőasszonyt is, aki azonban egyéb elfoglaltságaira hivatkozva távol maradt.
Demény Lajos történész épp hogy megszólalhatott. Nyisztor Tinka azt mondta el, hiányolta a tudományos érvelések sorából az asszimiláció kifejezést. „Csángó nyelv nincsen, csupán a magyar nyelv dialektusairól beszélhetünk” – jelentette ki. A rendezvény vége felé Szilágyi Zsolt képviselő üdvözölte, hogy az Európa Tanács és a Helsinki Emberjogi Bizottság után a román kormány is elkezdett figyelni a csángók kérdésére, de – mint elmondta – szerencsésebb lett volna, ha a konferencia nem a múlttal, a csángók eredetével, hanem a jövővel, az Európa Tanács ajánlásaival foglalkozott volna. A klézsei Istók György úgy sommázta a szemináriumon szerzett tapasztalatait: „Hét évvel ezelőtt karóval próbálták kiverni egy klézsei gyűlésen a fejünkből a magyarságot, most a szavak eszközét találták meg. Finomodtak a módszerek.”
/Gazda Árpád: Strasbourgba üzentek csángó-ügyben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 30./
