Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 479 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 451-479
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2002. július 2.

Leváltással fenyegette meg Mircea Dusa prefektus Kercsó Attila alpolgármestert. Kercsó Attila gyergyószentmiklósi alpolgármester júl. 1-jén tiltakozott Mircea Dusa prefektus hangneme miatt, aki telefonban ordítozva kérte számon a városközponti forgalom lezárását a Gyergyói Nyári Fesztivál idejére. Gyergyószentmiklós önkormányzata, a Figura Társaság, a Bécsi Zeneszeminárium, az Ora International Szervezet, a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány társszervezésében zajló Gyergyói Nyári Fesztivál új helyszínnel bővült: a központi park melletti körforgalom lezárt útszakaszán ugyanis szabadtéri színpadot emeltek a városháza munkatársai. A parkban egy időszakos gyermekváros várja a kicsinyeket, felhúzták már a sörsátrakat is, júl. 5-6-7-én pedig a folyamatos kézműves-kirakodóvásártól népesülnek majd be a park sétányai. Az új helyszín kialakításával kapcsolatosan a helyi tanács külön erre irányuló határozatot hozott - és ezt a helyi közúti rendőrség bizonyos mértékben végre is hajtotta. Kercsó kijelentette, a prefektus gesztusa a kommunizmusbeli párttitkári megoldásokra emlékezteti. A Gyergyói Nyári Fesztivál programjában gyerekrajz-kiállítás és táncház is szerepel. /Gergely Edit: Gyergyói fesztivál kisebb incidenssel. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2002. július 2.

A Királyhágómelléki Református Egyházkerület tájékoztatott a Zilahhal kapcsolatos két peres ügyről. Június 12-én az egyház számára kedvező ítélettel ért véget a zilahi Kálvineum művelődési ház peres ügye, melyet a város önkormányzata indított mintegy két éve az egyház ellen. A Kolozsvári Ítélőtábla hivatkozott ítélete a Zilahi Polgármesteri Hivatal fellebbezését visszautasította. A közvetlenül a felépítése (1947) után önkényesen elkobzott épület visszajuttatásával zilahi reformátusok régi vágya teljesült. A Kálvineumért folytatott küzdelmében a Szilágy megyei RMDSZ magára hagyta az egyházat. Június 13-án a Seres Dénesné - az egyházkerület által felmentett igazgatónő - önkényes intézkedésével állásából elbocsátott László Kálmán iskolagondnok és a Zilahi Református Egyházmegye perét tárgyalta a Kolozsvári Ítélőtábla. A Zilahi Református Egyházmegye pert vesztett. Az egyháza elleni perben Seres Dénesné elbocsátott, de a hatalom által hivatalban tartott igazgatónő periratában tagadta az iskola egyházi jellegét. Seres Dénes RMDSZ-szenátor, a férj által elnökölt Szilágy megyei RMDSZ az igazgatónő oldalán áll. / Királyhágómelléki Református Egyházkerület Tájékoztatási Szolgálata: Közlemény a zilahi helyzetről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 2./

2002. július 2.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének /AESZ/ 7. füzeteként jelent meg korlátozott példány-számban két esztendővel ezelőtt a Román-magyar közigazgatási szójegyzék című kötet. Az azóta eltelt időszakban tovább dolgozott a Román-magyar közigazgatási szótár megteremtését célként kitűző munkacsoport, ennek eredménye a nemrég Sepsiszentgyörgyön megjelent kötet, az Illyés Közalapítvány és a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma támogatásával kiadott szótár. Előszavában Péntek professzor - a szótárt kiadó AESZ elnökeként - leszögezte, hogy elsősorban azoknak a közigazgatási, önkormányzati hivatalnokoknak az igényeit szeretnék kielégíteni, akik természetesnek tartják és vállalják a magyar nyelvű ügyintézést. - Az AESZ hírlevelének, a Hírhordónak júniusi számában Komoróczy György számolt be "A Magyar Nyelv Napjai Marosvásárhelyen" című áprilisi rendezvényről. - Murádin László a 75 éves Bartha János munkásságát méltatta. /Nyelvőr. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 2./

2002. július 2.

Jún. 28-án Marosvásárhelyen cégbemutatót tartott a Stúdium MIOK Transilvania, frissen alakított román-magyar, korlátolt felelősségű társaság. A főként felnőttoktatással foglalkozni szándékozó cég hátterét a budapesti székhelyű Magyar Iparszövetség Oktatási Központ (MIOK) képezi, mely Erdélyben is szeretné beindítani oktatási bázisát, esetleg bázisait. Marosvásárhelyen telepedett meg a rangos intézmény. A MIOK számítógép-parkot telepít a Stúdium székhelyére, remélik, hogy legalább a számítógépes oktatás és még néhány igényelt tanfolyam már idén szeptembertől beindulhat. /Fórizs Anna: Stúdium - a tudás, a szakértelem szolgálatában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2002. július 2.

Resicabányán az óvónő a református lelkipásztorral megkezdte a magyar gyermekek összeírását az óvoda és az iskola megindításához, a Govondár városnegyedben. Itt lakik a város lakóinak hatvan százaléka, vagyis hatvanezer ember. Az egyházaktól megkapott címeken legtöbbször nincs, aki ajtót nyisson. "Tegnap költöztek el Szatmár megyébe" - szól az egyik jóindulatú szomszéd. "Már három esztendeje elköltöztek" - mondja a másik. "Lakást változtattak, de nem tudjuk, hová mentek" - világosít föl valaki. Sokan a munkanélküliség miatt visszatértek falujukba. A hőség óriási. 35-36 C° van, ők pedig járják a várost. /(Tiba): Harc a magyar óvodáért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./

2002. július 2.

Június 30-án tartották Gyimesbükkön a gyimesi régióban működő ifjúsági szervezetek részvételével a Gyimesi együttműködés című program második összejövetelét. A félévi rendszerességgel megszervezett vezetőségi találkozót a GIM (Gyimesfelsőloki Ifjúsági és Közművelődési Egyesület) szervezte meg, azzal a céllal, hogy a tavalyi képzés után létrejött két ifjúsági csoportosulással továbbra is élő maradjon a kapcsolat. Részt vettek a GIM, a CSIKK (Csángó Ifjak Középloki Közössége) és a gyimesbükki Békés Határ ifjúsági csoport vezetői és Borboly Csaba, Csík Terület Ifjúsági Tanácsának elnöke. A résztvevők fontosnak tartják az információcserét egymás tevékenységéről, a programok egyeztetését és az együttműködést. /Gyimesi együttműködés. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 2./

2002. július 2.

Beder Imre, Papolc református lelkésze megmozgatta a falut. A faluban nincs se '48-as, se világháborús emlékmű, s a kommunizmus áldozatairól is csak a Bede Erika tanárnő, a Papolc-monográfia szerzője tudósít. Papolcon nincs RMDSZ sem, a magyar államalapítás ezeresztendős évfordulóján itt nem volt emlékező ünnepség. Most pótolni óhajtják a mulasztásokat. Májusban volt könyvtáravatás, elkészült a falumonográfia, a kis kultúrházat rendberakták. A Duna Televízió, Bede Erika és társai közbenjárására, a Papolcról elszármazott Földes István révén egész könyvtárra való könyvadománnyal lepte meg a helyieket. /Sylvester Lajos: Papolc - papharc. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

2002. július 2.

Június 28-án Torockón megnyílt Dvoracsek Ágoston nagyenyedi Bethlen kollégiumi tanár húsz színes fényképből álló tárlata Vadvirágok címmel. A fotóművész Torockón, Szelterszen és Bélaváron készített képeinek témája a természet, elsősorban virágok, de a gomba és pillangó is. A kiállított fotók szerzője is szenvedélyes természetbarát. /Józsa Miklós: Nagyenyedi tanár fényképkiállítása. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./

2002. július 2.

Pályázatíró tanfolyamot tartott az elmúlt hét végén Válaszúton, a Kallós Zoltán Alapítvány székhelyén, az EMKE-Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság. A kétnapos összejövetelre Hunyad-, Szeben-, Szilágy-, Máramaros és Kolozsvár megyékből érkeztek hallgatók, olyan személyek, akik helyi szórványközösségekben irányítanak már egy-egy, főleg közművelődési tevékenységet folytató, civil szervezetet. Előadást tartott Egri István, az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért ügyvezető igazgatója is. A pályázatíró tréning támogatói a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházügyi Főosztálya. /A pályázatírás fortélyai. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2002. július 2.

Óteleken, a katolikus plébánián tavaly óta működik ifjúsági csapat. A neve O. K. I. Klub - Óteleki Katolikus Ifjúsági Klub. Találkozóikra hetente sor kerül. Hittanórákon vesznek részt (Baricz József plébános vezetésével), majd énekkel, játékkal tölti együtt az időt. /(Laslavic): Ifjúság Óteleken. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./

2002. július 2.

Júl. 1-2-án a Nemzeti örökség nyilvántartása és kezelése címmel nemzetközi részvétellel zajló konferenciát rendeztek Árkoson. Az értekezletet a kultuszminisztérium szervezte a prefektúra és a művelődési, egyházügyi és nemzeti kulturális örökség Kovászna megyei igazgatósága támogatásával. /Műemlékvédelmi konferencia Árkoson. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

2002. július 2.

Nyelvi játékokat, fejtörőket, fafaragást tanulhatnak azok a gyerekek, akik részt vesznek az Alsó Kis- Küküllő menti Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (ALKIS) által Ádámoson szervezett szórványtáborban. Az egyhetes táborban 56 községbeli gyermek és fiatal vesz részt. A szövetség már második alkalommal rendez sátortábort. /Szórványtábor Ádámoson. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

2002. július 2.

Június 27-én a Mátyás József-emléktárlat nyílt Déván, születésének 72. évfordulóján. Ez életműtárlat, Mátyás József ugyanis örökre eltávozott január 14-én. Mátyás József rendkívüli tehetséggel és hatalmas alkotóerővel alkotott egy életen át. 1960-ban részt vett a velencei biennálén, 1980-ban a besztercebányai grafikai biennálén, 15 egyéni kiállítása volt. Monumentális alkotásai közül megemlítendők a petrozsényi (1968), a brádi (1972) és a hajdúhadházi (1994). Kiállított alkotásait megtaláljuk Moszkvában, Genfben, Milánóban, Bécsben, Buenos Airesben, Pekingben, Hyvinkaaben, Schwetingenben, Helsinkiben. Csíkszentmártoni szülőházában állandó Mátyás József festészeti és grafikai kiállítást nyitottak. /Schreiber István: Mátyás József-emléktárlat Déván. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./

2002. július 3.

Eduard Sevarnadze jelenlegi grúz elnök a Szovjetunió külügyminisztereként ellenezte amerikai kollégája arra vonatkozó javaslatát, hogy a szovjet csapatok beavatkozzanak az 1989-es romániai forradalomba, jelentette ki Ion Iliescu elnök júl. 2-án, a Tbiliszi Műszaki Egyetemen. /Díszdoktorrá avatták Ion Iliescut. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2002. július 3.

Kolozs megyében csökkent a magyar igazolványért folyamodók száma. Eddig 18 500 igénylést jegyeztek: az 1992-es népszámlálási adatok alapján a magukat magyarnak vallók 12,7 százaléka kért magyar igazolványt. Ezren diákigazolványt, harmincnégyen pedagógusigazolványt, negyvenegyen pedig oktatói kártyát igényeltek. A magyar igazolványok igénylése mellett az iroda munkatársai a két vagy többgyerekes családok anyagi támogatására az alapítványi űrlapok kitöltésében is segédkeznek, amelyet Szovátára, a Teleki Oktatási Központnak kell ajánlott levélben postázni. /(m. j.): Többgyerekes családok kaphatnak támogatást. Folyamatosan igényelhető a magyar igazolvány. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2002. július 3.

Boros Zoltán reagált Kelemen Hunor képviselő állítására, hogy neki személyes problémája, azaz "a székhez való ragaszkodás". (RMSZ, 2002. június 26.). Boros emlékeztetett: többször elmondta, hogy 2002. szeptember elsején, szerződése lejártakor, szándéka volt visszavonulni a Román Televízióból és egy magánstúdió létrehozását tervezte. Gyors leválátsa jelzi a politika hatáskörének kiterjesztését immáron nemcsak a magánmédiára, hanem a közszolgálatira is. Boros több, mint két évvel ezelőtt egy Markó Béla szövetségi elnökhöz intézett nyílt levelében jelezte: az RMDSZ kormányra kerülése óta a szövetség bizonyos vezetőinek egyre rosszabb a kapcsolata a médiával. A helyhatósági választások előtt Markó sorozatban utasította vissza az adásban való megjelenést. A helyhatósági választások másnapján sem jött el, amikor az RMDSZ sikereiről is be lehetett volna számolni. Aznap este viszont jelen volt két vagy három román televíziócsatornán. Helyettesként a legtöbb esetben Borbély László képviselő jött el. Egy vitaműsorhoz ismét meghívták Markó Bélát. Visszajelezte, hogy nem kíván eljönni. Ekkor kérték, jelöljön ki az Operatív Tanács valakit, aki egy vitás kérdésben az RMDSZ vezetőségének álláspontját képviseli. Kelemen Hunor képviselő telefonált: az Operatív Tanács megbeszélte az ügyet és úgy döntött, hogy nem képviselteti magát a tévébeszélgetésben. Úgy gondolják, hogy a tervezett adásnak nem is kellene létrejönnie. A televízió magyar szerkesztősége akkor már tíz éve vívta az éppen hatalmon levő román politikai erőkkel a harcot az igazság kimondásáért. Borost jó néhányszor megfenyegették azzal, hogy leváltják. Nem engedték, hogy az adásban dolgozzon Hajdu Győző, felesége, Ádám Erzsébet és egy-két volt besúgó, akiket a román vezetőség több ízben rájuk akart erőltetni. Boros Markóhoz írt nyílt levelére nem kapott választ. Később Boros az írott sajtóban a MÚRE alelnökeként szóvá tette, hogy az újságíró társadalom kifogásolja: az Illyés Alapítvány által a sajtónak szánt támogatások elosztását az RMDSZ vezetősége kivette a civil társadalom, azaz a szakmai egyesület kezéből, amelynek vezetőségét választják, és létrehozott egy új sajtószaktestületet, amelynek tagjait kijelölték. Markó először tagadta, hogy beleavatkozott volna a közszolgálati televízió belső ügyeibe. Mióta azonban ez a beleszólás már tagadhatatlanná vált, szakmai kifogások és testi fogyatékosságok emlegetésével keres utólagos ürügyeket, "egyetértek Boros menesztésével", nyilatkozta. /Boros Zoltán: Párhuzamos monológok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2002. július 3.

A parlament mindkét háza elfogadta az egykor államosított egyházi ingatlanok visszaadásáról szóló törvényt. A történelmi egyházak vezetői attól tartanak, hogy, sok más román törvényhez hasonlóan, ez is csak kirakat törvénynek számít. Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök szívből örül annak, hogy a parlament megszavazta ezt a rég várt törvényt. Azonban a törvényben vannak olyan kiskapuk, amelyek miatt még sok bosszúság és per is lehet. A kormány világgá kürtölte, hogy mindent visszaad. Arról nem beszéltek, hogy egy öttagú testületnek kell felülvizsgálnia azt, hogy a visszaadás milyen módon történik. Az öttagú testületben négy szakminisztérium és egy államtitkárság képviselője vesz részt. Vajon hány évig fog tartani több mint másfélezer ingatlan ügyének a tisztázása? /Elek György: Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök az egyházi ingatlanok visszaadásáról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 3./

2002. július 3.

Júl. 2-án Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnöke, Porcsalmi Bálint ifjúsági előadó, valamint Barna Gergő, Borboly Csaba és Sarkady Zsolt szakértők Budapesten találkoztak a Fiatal Baloldal - Ifjú Szocialisták (FIB-ISZ) szervezet elnökségével. A tanácskozáson jelen volt Szabó Vilmos politikai államtitkár, Zuschlag Péter országgyűlési képviselő, Hadházi András ifjúsági államtitkár, Hadnagy Miklós HTMH főtanácsadó és Ádor Zsolt miniszterelnöki főtanácsadó. A tanácskozás napirendjén a következő kérdések szerepeltek: ifjúsági szervezetek legitimációja Magyar Ifjúsági Konferenciára (MIK) vonatkozó kérdések. - finanszírozási rendszerek, közös programok. A Magyar Ifjúsági Konferenciával kapcsolatban a MIÉRT véleménye, hogy ennek összetételében tükröznie kell az anyaországi és a határon túli magyar ifjúság és ifjúsági szervezetek létszámát valamint földrajzi megoszlását. Ezen kritériumok figyelembe vételével, jelenleg a romániai magyar ifjúsági szféra képviselete ezen a fórumon nem tekinthető reprezentatívnak. A finanszírozási rendszerekkel kapcsolatban a MIÉRT elnöksége a közelmúlt tapasztalataira alapozva kérte, hogy a FIB-ISZ tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az elbíráló bizottságokban, szaktestületekben ne alakulhasson ki olyan áldatlan állapot, hogy a szaktestületekben tagok saját szervezetük számára ítélik meg az összegek jelentős részét. /RMDSZ Tájékoztató, júl. 3. - 2236. sz./

2002. július 3.

Tartalmas volt a diakonissza-avatás idén is Marosvásárhelyen. Dr. Nagy Attila orvos-igazgató aggódik, mert napvilágot látott az a hír, hogy az oktatási és egészségügyi minisztérium egyezsége alapján megszüntetik az egészségügyi posztliceális iskolákat, s végzettjeiket másodrangú asszisztenseknek nyilvánítják, akik csak a hároméves kollégium elvégzése után léphetnek elő elsőfokú asszisztensekké. Az elmúlt tíz év nem volt könnyű. Az elmúlt tíz év alatt végzett 246 általános és 19 laboratóriumi asszisztens közül a legtöbben sikeresen versenyvizsgáztak az egészségügyben meghirdetett helyekre. A kezdetekre dr. Nagy Attila igazgató emlékezett: a főiskola szervezése 1992 nyarán kezdődött, az Erdélyi Református Egyházkerület kérésére. Egy hónapig tartották az előadásokat a templom padjaiban, mert épületet nem akartak biztosítani. Később a sportiskolában Klósz Bálint igazgató befogta őket. Végül a 2001-2002-es iskolai évben jöttek át az időközben felépült impozáns épületbe. Az iskolában lelkesedéssel vállalták a tanítást a frissen nyugdíjazott és még aktív egyetemi tanárok, adjunktusok, tanársegédek, főorvosok és a gyakorlati oktatást végző asszisztensek. Egyetemi színvonalon adtak elő, s a szakmai ismereteken túl az volt a célunk, hogy a szép magyar nyelvre is megtanítsák a hallgatókat. Ősztől csak az orvosi egyetemek mellett működő kollégiumok képezhetnek egészségügyi középkádereket. Öt magyar tannyelvű posztliceális iskola működik Erdélyben: itt Marosvásárhelyen, továbbá Kolozsváron, Szatmárnémetiben, Székelyudvarhelyen és Vajdahunyadon. Látszólag a marosvásárhelyiek helyzete lenne a legkönnyebb, hisz itt van az egyetem. Asztalos Ferenc, a Képviselőház Tanügyi Bizottságának alelnöke szerint azért született meg a szóban forgó oktatási formával kapcsolatos rendelkezés, mivel a parlament jóváhagyta a strasbourgi egyezményt, s az európai uniós szabályoknak megfelelően csak az egyetemek mellett működő kollégiumokban lehet egészségügyi középkádereket képezni. Az RMDSZ törvénymódosító indítványt nyújtott be, amelyet minden frakció és minden párt aláírt. Az indítvány célja a két oktatási forma párhuzamos fenntartása. A törvénytervezet zöld utat kapott a képviselőház egészségügyi bizottságában, s ha minden szinten elfogadják, akkor ősztől továbbra is működhetnek a szóban forgó iskolák. /Bodolai Gyöngyi: Egy lépés előre, kettő hátra? A megszűnés árnyékában az orvosi asszisztensképzés. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2002. július 3.

1995-ben született meg az elhatározás, hogy feltérképezik a szórványgyülekezeteket. Eddig 28 református szórványgyülekezetet sikerült felkeresni, megírni történetüket. 2001 júliusában felavatták az ördöngösfüzesi Egyházi és szórványmúzeumot, amely felvállalja a szórványgyülekezetek kallódó értékeinek összegyűjtését. - Felújítást végeztek Göc templománál, hogy az maradjon meg "tanútemplomnak." Ma már mindössze négy református él itt. /Lapohos András ny. tanár: Emberek a szórványért. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./

2002. július 3.

Június 28-án avatta föl Gyergyócsomafalván a Borsos Miklós emlékházat a Borsos Miklós Művészetéért Alapítvány. Bár a szobrászművész Nagyszebenben született, gyökerei Csomafalvához kötik. Az avatóünnepségen a szobrászművész Visszanéztem félutamból című önéletírása dramatizált változatát mutatta be a gyergyószárhegyi Ferenczi Attila és csapata, majd a Csomafalvi Értelmiségi Fórum rendezésében rangos előadók vallottak a művészről. A szervezetek és vendégküldöttségek koszorút helyeztek el a Szent István Kardja emlékműnél és a Kossuth-szobornál, majd az emlékházhoz vonult a menet. Dr. Fülöp László, a község polgármestere leplezte le az emlékház falán álló, Borsos Miklóst munka közben ábrázoló domborművet, amely Csin Juditnak, a szobrászművész tanítványának az ajándéka, valamint a szobrászművésznek emléket állító táblát is. Egy külön teremben a kései rokon, Borsos Gábor grafikus tárlatát is megtekintethették a megjelentek. /Gál Éva Emese: Borsos Miklós Emlékház nyílt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2002. július 3.

Vaskos könyv a nemrégiben megjelent Szilágysági magyarok című kötet. Nem történeti monográfia, a szerzők honismereti munka megírására törekedtek. A honismeretben jelen van történelem, néprajz, földrajz, művelődéstörténet, nyelvészet, irodalom, oktatás, zene, építészet, műemlékfeltárás. Egyed Ákos, a kötet előszó-írója szerint a Szilágyság eléggé elszigetelt tájegység volt és maradt is, ami nemcsak hátrányt, de előnyt is jelent, ugyanis "a Szilágyságban sok még a természet közeli kistáj, ahol a népi kultúra tovább megőrizhette értékeit, mint legtöbb más tájegységünkben". A szilágysági népi kultúra kapcsán képet ad a könyv a népdal- és népballada-hagyományokról, farsangi és karácsonyi szokásokról, népzenéről, néptáncról, népi mesterségekről és a népi építkezésről. Különböző fejezetek szólnak a szilágysági magyar nyelvű oktatás helyzetéről, a régió irodalmáról, sajtójáról és képzőművészetéről is. A kötet jelentős fejezetét alkotják a faluleírások és városbemutatások - 54 falu és 4 város múltjáról és jelenéről található ismertető. Egyed Ákos szerint a kötetnek óhatatlan hiányosságai is vannak: többek között kimaradt belőle - a felkért szerző korai elhalálozása miatt - a Szilágyság demográfiai helyzetének alakulásáról, a népesség nemzetiségi megoszlásának történeti változásairól tervezett tanulmány. 1901-1904 között jelent meg Petri Mór Szilágy vármegye monográphiája című műve, s az azóta eltelt egy évszázad alatt történt változások miatt szükség volt újabb összegzésre, "hogy a pusztuló-eltűnő magyar történeti örökséget, vagy annak legalább egy részét számba lehessen venni". A Szilágyság című közéleti, közművelődési hetilap júniusi híradása szerint a kötet példányszámát meghaladta az érdeklődők száma, ezért a Kriterion, a könyv kiadója annak utánnyomását határozta el. /Mezei Kinga: Szilágysági magyarok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2002. július 3.

Ottomány kicsi falu Bihar megye északi részén. Június 23-án emlékeztek az 1767. június 22-én a faluban született Szentjóbi Szabó Lászlóra. Iskolazászlót avattak és a tavalyi hivatalos névfelvétel után megtartották a tanintézet névadó ünnepét is, amelyre meghívták Budapestről a költő egyik oldalági leszármazottját, Szentjóbi Szabó Andor okleveles mérnököt, aki a költő emlékét ápolja, életútját kutatja. Szentjóbi Szabó László a magyar jakubinus mozgalom tagja lett, ezért 1795-ben halálra ítélték, s bár az ítéletet várfogságra változtatták még ugyanazon év október 10-én meghalt. Költeményes munkáit 1791-ben adták ki. A budapesti Pécsi L. Dániel tervezte az iskola zászlót. Az emlékezők először a templom oldalán 1995-ben felállított emléktáblához vonultak, majd a szomszédos utcába megkoszorúzták a hajdani Szentjóbi portán felállított emléktáblát. Szentjóbi Szabó Andor, a leszármazott, 1995-ben saját költségén emléktáblát helyezett el a templom falán. Tavaly jelent meg Ottomány monográfiája, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság gondozásában. /Balla Tünde: Szegény-gazdag világban Szentjóbi Szabó Lászlóra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2002. július 3.

Marosvásárhelyen kiállították a vár területén a közelmúltban végzett ásatások anyagát. A marosvásárhelyiek számára talán a legérdekesebb egy 12. század elejéről származó lakóház nyomainak, egy kemencének, illetve nagy mennyiségű 12-13. századi kerámiának a bemutatása. Eddig ugyanis a székelyek betelepedését és a város kezdeteit az 1300-as évek elejére vezették vissza, ám a vásárhelyi ásatások folyamán az egykori kolostor kápolnája mellett megtalálták az említett tárgyakat. Az ásatások során előkerült az egykori kolostor könyvtárhelyisége, ahol több középkori könyv, könyvborító bronz díszítőelemére találtak. Szintén igen gazdag régészeti anyag látható a 16-17. századból is, melyek az egykori műhelyek létezését bizonyítják. /Antal Erika: Megtekinthető az ásatások leletanyaga. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

2002. július 3.

Marosvásárhelyen megnyílt az Unirea teremben a népi alkotók, hagyományőrző mesterek kiállítása. A tavalyi első ilyen jellegű seregszemlén kilenc alkotót tudtak felvonultatni a szervezők, mostani tárlaton negyvenkét alkotó jelent meg tizenkét helységből, a megye különböző néprajzi zónáit képviselve. A kendi Nagy Margit kukoricaháncsból készült "virágaival" New Yorkban képviselte Romániát, meghívták Németországba, a népi mesterségek vásárára is. A vajdaszentiványi Horváth Zsuzsanna száznál több ruhát készített megrendelőinek. Általában apáról fiúra, anyáról lányára hagyományozódik a népművészet, a szövés, fonás, varrás mestersége. Így láthatók Tordai Olga és lánya, Olga-Matild szőttesei, a Berecz családnál /Ferenc, Erzsébet és Zselyke/ a gyöngyvarrás öröklődik nemzedékről nemzedékre. /B.D.: Népi alkotók, hagyományos mesterségek. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2002. július 3.

A csíkmadarasi fúvóstalálkozón hat fúvószenekar vett részt. Tekerőpatak, Gyergyóújfalu, Vasláb, Szentkirály, Madéfalva és Csíkmadaras fúvósai szórakoztatták a község zenekedvelő lakóit. A rendezvényt a Csíkmadarasi Ifjúsági Fórum a polgármesteri hivatal koordinálásával, támogatásával szervezte. /Bíró László, Csíkszereda: Fúvószenekarok Csíkmadarason. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./

2002. július 3.

Immár tíz éve annak, hogy Sarlós Boldogasszony ünnepén, júl. 2-án évente nagyszámú, határon innen és túli római katolikus hívő jön el Futásfalvára, a kegytemplomba. Júl. 2-án megemlékeztek Futásfalva szülöttéről, Bardócz Mózes vértanú papról /a földvári fogolytáborban halt meg/. Az ő, valamint a gyónási titok megtartásának áldozatává vált Páll Gyula plébános emlékére Tifán Lajos plébános és hívei szobrot állítottak. A szobrokat a sepsiszentgyörgyi Vargha Mihály képzőművész készítette. A falu bejáratánál díszes falutáblát - István Sándor munkája - avattak. A plébánia mellett berendezett emlékszobában a Mária tisztelete Háromszéken című állandó kiállítás tekinthető meg. Megnyitották Futásfalván a tájházat. Eljöttek Futásfalvára a moldvai csángómagyarok Pusztináról és Lujzikalagorból, éjszakai szentségimádásra, virrasztásra. Júl. 2-án a Kézdi-, Sepsi- és Orbaiszékről, Erdővidékről, a Barcaságból érkező keresztaljákat fogadták, a főpapi szentmisét Jakubinyi György érsek celebrálta. A szentmise végén Tifán Lajos plébános az érseknek és Jáki Sándor Teodóz bencés tanárnak átnyújtotta István Anikó A futásfalvi búcsú története c. falumonográfiáját. Az érsek megáldotta a két futásfalvi vértanú pap emlékművét. Elöl tizenegy székely ruhás lovas haladt, majd a székely ruhás lányok, akik a fatimai kegyszobor hű mását vitték magukkal. A Szent István-éneket a moldvai csángómagyarok adták elő. /Iochom István: Sarlós Boldogasszony fogadalmi búcsú Futásfalván. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2002. július 3.

Június 28-án nyílt meg a tizedik alkalommal megrendezett Incitato művésztábor Fortyogófürdőn. Miholcsa József marosvásárhelyi szobrász, a tábor vezetője tájékoztatott: idei témájuk a lófő székely. A táborozók lótartó gazdákat látogatnak meg. /Iochom István: Fortyogófürdő. Incitato művésztábor - tízedszer. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2002. július 4.

Szokatlan homály fedi Medgyessy Péter magyar miniszterelnök hétvégi, kolozsvári látogatását. A hét elején még senki sem tudott bizonyosat mondani arról, hogy mikor érkezik és kivel találkozik a magyar vendég. A prefektúra és a rendőrség képviselői is a megyei RMDSZ-től érdeklődtek Medgyessy Péter látogatásának részleteiről. Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége nem ismeri a miniszterelnök hétvégi látogatásának programját, tehát egyelőre az sem bizonyos, hogy találkozni fog az RMDSZ vezetőivel. Kérdéses, hogy találkozik-e a történelmi magyar egyházak püspökeivel Kolozsváron. Szabó Árpád unitárius püspöknek erről nem volt tudomása. Cseh Áron konzul tudomása szerint Medgyessy Péter júl. 5-én este érkezik repülővel Kolozsvárra, magánvacsorán vesz részt. /(m.j.): Medgyessy Péter kolozsvári látogatása elé. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2002. július 4.

21 millió 698 ezer lakosa van Romániának, több mint egymillióval kevesebb, mint tíz évvel ezelőtt - jelentette be Adrian Nastase. A kormányfő elmondta: a romániai magyar lakosok száma 190 ezer 582 fővel csökkent az elmúlt évtizedben, a hazai németek pedig 59 ezer 374 személlyel vannak kevesebben, mint tíz évvel ezelőtt. A miniszterelnök szerint a csökkenésnek gazdasági okai is vannak, melyek elsősorban a kivándorlásban, illetve a gyermekvállalások csökkenésében mutatkoznak. Nastase szerint szükséges egy demográfiai stratégia kidolgozása, hatékony családtámogatási programmal. Az előzetes adatok szerint a magyar lakosság aránya Hargita megyében 84,6, Kovászna megyében 73,8, Maros megyében 39,3 Szatmár megyében 35,2 százalék. /T. L.: Tíz év alatt egymillióval csökkent Románia lakossága! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 1./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 451-479




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998