A Cserehátként elhíresült ügyben a január közepére kitűzött tárgyalást febr. 20-ra halasztották.A csereháti kérdésben Kincses Előd marosvásárhelyi ügyvéd képviseli Székelyudvarhely várost.Ismeretes, hogy jogtalanul bukaresti ortodox apácák költöztek a hivatalosan át nem adott épületbe. Annak idején Németh Zsolt külügyminisztériumi államtitkár megígérte, hogy a magyar kormány kifizeti az épületért a mintegy négymillió dollárt. Oláh István újságíró szinte kárörvendően megjegyezte, azóta új magyar kormány van, kérdés, honnan lesz pénz. /Oláh István: Cserehát - ha van új még egyáltalán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2003. január 30.
A múlt hét végén a magyar nyelvi képzésről tartottak konferenciát Kolozsváron. A romániai magyarság 35-40%-a anyanyelvének használatában sérült, kulturális identitásában fokozottan veszélyeztetett. További legalább 3-400 ezer olyan nyelvvesztes, de a magyar származás tudatával még rendelkező ember is él a régióban, aki első, második vagy harmadik nemzedékbeli asszimilált. Szükséges tehát a magyar nyelvi és kulturális rehabilitációs képzési folyamat gyakorlatba ültetése, erre kell megoldást keresni. Egy másik konferencia Székelyföldön zajlott, amely főleg Hargita és Kovászna megyei középiskolás magyar diákok román nyelvoktatásának gondjaival foglalkozott. Szatmárnémetiben vajon hányan lesznek olyanok, akik a közös ügyért akarnak tenni valamit az RMDSZ kongresszusán? /Ördög I. Béla: Hozzáállások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./
2003. január 30.
Erdélyben is alakulnak polgári szövetségek. A Népújság és a Romániai Magyar Szó azonnal ellenük fordult, munkatársai cikkeket írnak ellenük:Lokodi Imre értetlenkedett, miféle polgári értékeket adtak fel, hiszen a kezdeményezők inkább valami ellen állnak össze, mintsem valamiért. /Lokodi Imre: Polgári körök laza szövésben. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./ Ugyanebben a számban a másik cikk már sorra vette a Maros megyei Polgári Mozgalom vezetőit és vizsgálta múltjukat, név szerint sorra véve őket, megállapítva, hogy ők egykoron az RMDSZ vezető tisztségviselői voltak. /Varró Gyula, Marosvásárhely: A beszámoló elmarad? = Népújság (Marosvásárhely), jan. 30./
2003. január 30.
Dr. Makkai Gergely indulatosan elítélte az Erdélyi Polgári Mozgalmat, az szerinte politikai kalandorság. Ez a mozgalom a legitim hatalom ellen szerveződik, céljuk az RMDSZ szétverése.Makkai szerint a közösség demokratikus többsége ellen szerveződő kisebbség nem nevezheti magát keresztény mozgalomnak. Ez az önmagát polgárinak nevező mozgalom a szolgálatait ajánlja a nemzeti közösségünk pusztulásának kivédéséhez. Makkai cáfolatul büszkén sorolta, mi minden történt az elmúlt 13 évben: a mező- és erdőgazdasági tulajdonviszonyok megoldása a végéhez közeledik, szabadon használhatók az anyanyelv és nemzeti szimbólumok, beindult az a folyamat, amelynek eredményeként a történelmi egyházak visszakapják az egykoron elvett ingatlanjaikat. A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom harcot hirdet minden egyéni és/vagy csoportos diktatorikus igénnyel szemben. /Dr. Makkai Gergely: Az Erdélyi Polgári Mozgalom kereszténydemokrata szemmel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./ Dr. Makkai Gergely a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom ügyvezető elnöke
2003. január 30.
A 2002/2003-as tanév előtt Magyarországra átiratkozott erdélyi tanulók továbbra sem kaphatnak állami támogatást a magyarországi felsőfokú oktatáshoz. Ebben a tanévben 1789 erdélyi középiskolás tanul Magyarországon. Ehhez hozzá kell számítani 413 szakiskolást és másfél ezernyi általános iskolást. A magyar felsőoktatásban összesen 3090 romániai magyar hallgató tanul, ezeknek döntő többsége nem kap ösztöndíjat. Közülük sokan olyan szülők gyermekei, akik most intézik áttelepedésük formaságait, sokan származnak olyan erdélyi szórványvidékről, ahol csak román iskola van. Sylvester Lajos figyelmeztetett: "Vegyük észre: elképesztően rossz az erdélyi magyar társadalmi közérzet." A kolozsvári ügyek, a marosvásárhelyi feliratháborúk, Bernády György emléktáblájának levétele, a gyulafehérvári Batthyaneum ügye, a sok ezer hektáros székelyföldi erdőterületek moldvai bitorlása, Wass Albert és szellemi pártfogóinak üldöztetése, Reiner Antal fizikai, anyagi és lelki tönkreverése. /Sylvester Lajos: Agybaj vagy agyelszívás? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 30./
2003. január 30.
Az érszakácsi Pató Zoltán hat éve végezte el az egyetemet, de még mindig helyettesítő státusban van Dobrán. A bizonytalan helyzetet a tanügyben történt átszervezések eredményezték. Az első évben ingázott. Minden hajnalban Érszakácsiból busszal utazott Tasnádra, ahonnan Ákosig vonattal jutott el, onnan Dobráig kerékpárral. Megnősült, felesége óvónő. Úgy döntöttek, nem vállalják az ingázást, albérletet kerestek Dobrán. Azóta csak minden hat hétben látogatnak haza, Érszakácsiba. Szívesen letelepednének Dobrán. Ennek az az akadálya, hogy a tanügyi reform következtében a matematikatanári katedra nem számít biztos állásnak egy ilyen településen. Dobrán fennáll a veszélye annak, hogy éveken belül tovább csökken a létszám, így nem nyilvánítják életképesnek az iskolát. Ezért nem kap végleges posztot. /Fodor István: Göröngyös életpályán. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 30./
2003. január 30.
Debrecen, Temesvár, Budapest után Nagyváradon, a református püspöki palotában is bemutatták a Páneurópai Piknik elnevezésű kiállítást, amelyet most kiegészítettek az 1989-es temesvári forradalom képeivel. 1989. aug. 19.: Páneurópai Piknik Sopronpusztán; szept. 11-én a magyar kormány megnyitja az osztrák-magyar határt a keletnémet menekültek előtt; nov. 9-én leomlott a berlini fal; nov. 17-én Prágában győzött a bársonyos forradalom; dec. 15-én Temesváron kitört a forradalom. Tőkés László püspök házigazdaként emlékeztetett a rendezvény időszerű politikai vonatkozására. "Az RMDSZ-ben sem látom buzogni Temesvár szellemét" - állapította meg a püspök, majd kijelentette: nem lehet a múltat lezárni addig, amíg nem szolgáltatnak igazságot a temesvári forradalom több mint ezer meggyilkolt hősének. A lebontott hallgatás fala helyett ma már a hazugság fala emelkedik, vélekedett Tőkés László. /Péter I. Zoltán: A Páneurópai Pikniktől a temesvári forradalomig. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 30./
2003. január 30.
A csobotfalvi plébániatemplomban végzett ásatás eredményeiről számoltak be Csíkszeredában az ásatást végző régészek. Tóth Boglárka, Darvas Lóránt és Botár István, a Csíki Székely Múzeumban fiatal régészei számos értékes felfedezést tettek. A plébániatemplomban, illetve alatta Árpád-kori, román kori és gótikus építkezési elemekre bukkantak. A legjelentősebb felfedezés egy Árpád-kori falmaradvány. "Ezen falmaradvány, valamint a felfedett sírok alapján megállapítható, hogy a XII. század elején Csíkban már állt egy templom, és melléje temetkeztek" - hangzott el. Az eddigi munka anyagi költségeit a csobotfalvi plébánia fedezte, ők pedig lelkesedésből végezték a munkát. Pályázni szeretnének, hogy megszerezzék az ásatások folytatására szükséges pénzt. /Kiss Edit: Árpád-kori falmaradvány. Beszámoltak a csobotfalvi ásatásról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./
2003. január 30.
Járművek, ingatlanok vásárlására használta több ezer előfizető pénzét az Eurid Kft.Közel egy évvel a bűnvádi feljelentés után a rendőrség hűtlen vagyonkezelés és adócsalás vádjával nyomoz Horváth Alpár újságíró-cégtulajdonos ellen. Az Európai Idő magazint 2000 nyaráig kiadó Eurid Kft. a kilencvenes években több mint hétezer személyt károsított meg, mivel nem adta ki a százkötetesre tervezett Jókai Mór-műveket, viszont a tervbe vett kötetek árát előre kifizettette az olvasókkal. Horváth Alpár az Eurid Kft. társtulajdonosa. Az előfizetők folyamatosan három-három kötet árával hitelezték meg az Euridot. Miközben 1992. április 15-étől 1995. október 7-éig az Európai Időben folyamatosan ismertették az előfizetésre, illetve a megjelent kötetekre vonatkozó híreket, 1995 ősze után egy szóval sem említette az Eurid a sorozat folytatását. Csak azok a megrendelők kapták vissza a pénzüket, akik személyesen jelentkeztek a lapkiadó székhelyén, Sepsiszentgyörgyön. Kovászna megyében több száz károsult jelezte, hogy nem kapta meg az előfizetett könyvet. Barótról száztizenhárman nem kapták meg egyik vagy másik megrendelt kötetet. Horváth volt kollégái, köztük Willmann Walter, Molnár István és Botos László beadványukban kifogásolták, hogy a laptulajdonos 1992-1995 között a Jókai-sorozat több mint hétezer előfizetőjének összesen 8,1 millió lejét 1994-1998 között három sepsiszentgyörgyi tömbházlakás és egy üzlethelyiség, egy sugásfürdői villa, egy feldobolyi hétvégi ház és gyümölcsös, valamint egy Daewoo Cielo személygépkocsi megvásárlására fordította. Emellett jutott pénz bebútorozni, kilenc darab személyi számítógéppel, nyomtatóval, szkennerrel, telefonközponttal is ellátni a szerkesztőséget. /Domokos Péter, Lukács János: Tömbházlakás a Jókai-kötetek árából. = Krónika (Kolozsvár), jan. 30./
2003. január 30.
Napvilágot látott a Vámfaluban élő Müller Dezső református lelkész Rimánkodó szívverésben. Versek /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című kötete. /A Pallas-Akadémia Könyvkiadó új könyve. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2003. január 30.
Kuntár Lajos A véres Don című kötete a Don mentén harcoló magyar hadsereg honvédeinek példás helytállásairól tanúskodik. A 2. magyar hadsereg főparancsnoka Vitéz Jány Gusztáv vezérezredes volt, aki rendíthetetlenségével, példás magatartásával mindig az élen járt, példásan buzdítva bajtársait, akik egymásért is bármikor "tűzbe" mentek. A haditudósítónak ezt mondták: "Bevonulásunkat önként vállaltuk, mert szent kötelességünknek éreztük hazánk védelmét!" A könyv szerzője szerint a magyar hadsereg egyáltalán nem az orosz nép ellen, hanem a bolsevizmus és annak ateista szellemisége ellen hozta minden áldozatát. /Sára Péter,Nagyszalonta: Meghatódva emlékeztünk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2003. január 30.
Egyértelműen örülnünk kell, noha tudom, hogy az öröm Magyarországon nem általános - fogalmazott Pomogáts Béla irodalomtörténész Budapesten, a Kossuth Klubban jan. 28-án rendezett vitaesten, amelynek Kertész Imre Nobel-díjának magyarországi fogadtatása volt a témája. Szavai szerint számára egy kicsit fájdalmas, hogy Kertész több alkalommal is elhatárolta magát attól a közösségtől, amely most mégis elfogadja őt. Pomogáts szerint nem volt szerencsés, és személyileg is bántotta őt, hogy Kertész Imre számos nyilatkozatában, tanulmányában elhatárolódott mindattól, ami magyar. Holott nem az a magyar, aki ma ki akarja tagadni őt - tette hozzá. 1956-ban Kertész Imre szívében ott volt az azonosulás pillanata és lehetősége, illetve tavaly decemberi stockholmi beszédében szintén az azonosulás, a felelősségvállalás volt érezhető - jegyezte meg az írószövetség volt elnöke. Bozóki András politológus szerint az első magyar irodalmi Nobel-díjat egyfelől határtalan öröm, másfelől zavarodottság, agresszivitás fogadta. Megítélése szerint Kertész Imre besorolhatatlan, beskatulyázhatatlan, politikai táborok által nehezen kisajátítható "figura". Kívülállósága, idegensége szerinte Bibó Istvánhoz, Bartók Bélához és Kurtág Györgyhöz teszi őt hasonlóvá. Sándor Iván író szerint a Kertész Imre Nobel-díját körbevevő agresszív reakciók és értetlenség oka az, hogy a szokásostól gyökeresen eltérő módon beszél nemcsak a holokausztról, hanem a XX. századi magyar történelemről is. Kertész Imre a méltósággal megfogalmazott felforgatás nyelvén, úgymond a szembenézés nyelvén ír, s e tekintetben a magyar irodalomban talán nincs elődje. Bojtár Endre szerint egy író megengedhet magának egy olyan mondatot, hogy nem szereti a magyarokat. Ettől még nem lesz hazaáruló, nem kell kitagadni a nemzetből - vélte az irodalomtörténész, akit a vitavezető, Márton László Párizsban élő újságíró az elfoglaltsága miatt távolmaradó Görgey Gábor kulturális miniszter helyett kért fel az ankéton való részvételre. Bojtár Endre úgy értékelte, hogy Kertész Imre írásaiban sokszor kíméletlenség üti meg az olvasót, ez azonban gyógyító hatású, ha az ember nem prekoncepcióval olvassa őt, ha nem tartja a magyart értékfogalomnak. A Nobel-díj sokkot jelentett Kertész Imre számára is -vélte; annyi szeretetet kapott Magyarországról, amennyire nem számított. Pomogáts Béla az irodalmi Nobel-díj odaítélése kapcsán elmondta, hogy a két világháború között esélyes magyar jelölt volt Kosztolányi Dezső és Herczeg Ferenc, a világháború után pedig Déry Tibort, Illyés Gyulát, Németh Lászlót, Pilinszky Jánost és Weöres Sándort is fölterjesztették, utóbbi csak az utolsó rostán esett ki. A három magyarországi jelölőszervezet, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar PEN Club és a Magyar Írószövetség - amelyek igyekeztek egyhangú jelöléseket tenni - a többi között Szabó Magdát, Mészöly Miklóst, Esterházy Pétert és Nádas Pétert is felterjesztette a díjra. (Az MTI nyomán) /Kertész Imre Nobel-díjának fogadtatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 30./
2003. január 31.
Tőkés László református püspök jan. 30-ától kezdődően felfüggesztette, illetve szünetelteti az RMDSZ-en belüli tevékenységét mindaddig, amíg a szövetségben a törvényes belső rendet helyre nem állítják. Ezt jan. 30-án Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke jelentette be Nagyváradon megtartott csütörtöki sajtóértekezletén. A püspök indítványozta: a kongresszus tekintsen el a szövetségi elnök előírásszerű megválasztásától, s a tisztújítást halassza a szövetségi választások után kitűzendő rendkívüli kongresszusra. /Tőkés László felfüggeszti RMDSZ-en belüli tevékenységét. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./ Indítványozta, hogy kongresszus egy, a szövetségi választásokat követően kitűzendő rendkívüli kongresszusra halassza a tisztújítást, addig is Markó Béla leköszönő szövetségi elnököt ideiglenes hatállyal bízza meg az elnöki teendők átmeneti ellátásával. Tőkés felfüggeszti az RMDSZ-en belüli tevékenységét mindaddig, amíg a törvényes belső rendet helyre nem állítják, valamint az ellene folyó, kereszténydemokratának álcázott hecckampányt be nem szüntetik. Markó Béla szövetségi elnöknek semmi alapja nincsen az erkölcsi döntőbíró szerepében tetszelegni, amíg az RMDSZ sorsát egyoldalúan az utódkommunista "román" hatalomnak kiszolgáltatja. Rendhagyó, hogy a kongresszuson, az eddigi gyakorlattól eltérően, a tiszteletbeli elnökétől beszéde megtartásának lehetőségét megvonták. Tőkés László mindezzel a Romániai Magyar Demokrata Szövetség egységének a megőrzését kívánja szolgálni. /Tőkés László nyilatkozata. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), jan. 31./
2003. január 31.
Tibori Szabó Zoltán a kongresszus előtt beszélgetett Markó Bélával, az RMDSZ elnökével.Markó szerint az RMDSZ ma sokkal stabilabb, mint ahogyan ezt az RMDSZ-en belül egyesek láttatni próbálják és "befolyással tud lenni a romániai belpolitikai folyamatokra, Románia és Magyarország viszonyára." 1996 óta "fokozatosan megkezdődött annak a visszavétele, amit tőlünk nyolcvan esztendőn át elvettek." Ha a közösség politikailag is egységes tud maradni, akkor bízom abban, hogy válaszolni tud majd az új kihívásokra. Markó hangsúlyozta az egységes fellépés fontosságát. Tőkés László püspökről kijelentette: "nem vagyok összeveszve a tiszteletbeli elnökkel, tehát így kibékülni sem nagyon tudok." Azzal, hogy Tőkés László "a bukaresti bíróságon beperelt minket, azt jelenti, hogy felrúgott minden eddigi íratlan törvényt az RMDSZ-en és az egész közösségen belül." Markó hangsúlyozta: "Románia és Magyarország kapcsolatai ma már olyanok, hogy elképzelhető egy miniszterelnöki találkozó az RMDSZ kongresszusán." Szerinte ez jelzi, hogy az RMDSZ súlya is növekedett Románia és Magyarország megítélésében. /Tibori Szabó Zoltán: Mi vagyunk a közösségért, s nem fordítva. Kongresszus előtti beszélgetés Markó Bélával, az RMDSZ elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2003. január 31.
Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a vele készült interjúban leszögezte: az RMDSZ vezetősége kritikus helyzetbe sodorta a szövetséget azáltal, hogy saját programját figyelmen kívül hagyva, saját kongresszusi határozatait félretéve, a belső pluralizmust és törvényességet nem tartva tiszteletben, egy, az autonómia-politikával ellentétes, a hatalommal együttműködő politikát követ. A belső választásokat halogatják, emiatt az RMDSZ jelenlegi vezetősége nem tartható legitimnek. A püspök veszélyesnek érzi azt a törekvést, hogy a legitimitásában meggyengült RMDSZ a magyar és a román kormányfő meghívásával akarja a kongresszust hitelesíteni. Az RMDSZ kongresszusával egyidőben lesz Szatmárnémetiben az egyházkerület rendkívüli közgyűlése is. Ez nem ellenrendezvény, szögezet le, inkább arról fognak beszélni az egyházkerületi közgyűlésen, amiről a kongresszusnak szólnia kellene. Tőkés szerint egyszer majd megköszönik neki, hogy képviselte a magyarság nemzeti érdekeit és a szövetség belső demokratikus értékeit. /Papp Annamária: Egyszer majd megköszönik... Interjú Tőkés Lászlóval, az RMDSZ tiszteletbeli elnökével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2003. január 31.
Az Európa Tanács (ET) legnagyobb parlamenti frakciója, a szocialisták jan. 30-án támogatásukról biztosították azt a magyar álláspontot, hogy az ET következő, áprilisi ülésszakán ne tűzzék még napirendre a kedvezménytörvényről szóló, a magyar jogszabályt bíráló Jürgens-jelentést. A szocialista frakció ülésén a román küldöttséget kivéve minden felszólaló támogatta a magyar javaslatot, amelyet Hegyi Gyula magyar képviselő terjesztett elő. Közben Budapesten bejelentették, hogy elkészült a módosított státustörvény normaszövege, s arra Brüsszelben is rábólintottak. Maradna a magyar igazolvány és a kedvezmények, csakhogy az oktatási támogatásokat például a kedvezményezettek alapítványok útján kapnák meg, s ezekre a pénzekre az egygyermekes családok is pályázhatnának. Bővítenék ugyanakkor az utazási kedvezményeket is. Jan. 30-án a legnagyobb délvidéki magyar párt, a Vajdasági Magyar Szövetségi (VMSZ) is kezdeményezte a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) haladéktalan összehívását, szorgalmazva azt is, hogy a Jugoszláviával szemben bevezetendő vízumkényszer miatt mihamarabb megbeszélések kezdődjenek a magyarországi illetékesekkel. A VMSZ szerint a törvény módosítása során kizárólag a velencei bizottság ajánlásai és a legutóbbi MÁÉRT-én közösen kialakított álláspontok jöhetnek szóba. A párt elfogadhatatlannak tartja a törvény további bárminemű megnyirbálását. A Magyar Demokrata Fórum bejelentette: kizárólag a MÁÉRT 2002 novemberi közös zárónyilatkozatában foglaltak szerint tartja lehetségesnek a kedvezménytörvény módosítását. /Elkészült a státustörvény új normaszövege. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2003. január 31.
Nov. 30-án a Romániát és Magyarországot érintő természeti katasztrófák hatékony kivédésére dolgozott ki egyezményt Bukarestben a román és magyar belügyminisztérium szakértői csoportja. A készülő román-magyar katasztrófaegyezmény kitér a kétoldalú programokra és projektekre. A magyar minisztériumi csoport tagja lesz Salgó László országos rendőrfőkapitány is, aki a román országos rendőr-főkapitányság vezetőivel a két ország közti kormányközi egyezményben rögzített, bűnüldözési területen elért eredményeket, illetve a két állam hatóságai közti együttműködést tekinti át. /Incze Ferenc: Közös katasztrófavédelem= Krónika (Kolozsvár), jan. 31./
2003. január 31.
Borsos K. Lászlót, a Beszterce-Naszód megyei RMDSZ ügyvezető elnöke rámutatott: megyei szervezetük a novemberi megyei tisztújító választáson már eldöntötte álláspontját a kongresszussal kapcsolatban, javasolta Markó Bélának, mint országos elnöknek a megválasztását. Fontos, hogy a települési önálló szervezetek egyre több információt és egyre több lehetőséget kapjanak arra, hogy gondjaikat a közös programtevékenységbe befoglalhassák. Legfontosabb az RMDSZ egységének megtartása. /Balázsi-Pál Előd: Megőrizni az RMDSZ egységét. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 31./
2003. január 31.
1990-ben az RMDSZ első kongresszusa sem volt mentes az egymásnak feszüléstől, a nézetek indulatos ütköztetésétől, s a látványos kibékülésektől sem. Az akkori nagyváradi fő- és mellékszereplők egy része azóta sértődötten, belefáradtan, fásultan, csalódottan kivonult, leköszönt, félreállt. Több sikertelen, kevesebb sikeres kísérlet is előfordult bizonyos helyi vagy regionális erők kivonására az RMDSZ-erőtérből. Hogy Szatmár után mi lesz, azt nehéz volna megjósolni. Szilágyi Aladár szerint a "játszma" többesélyes: 1. A szakítás elmarad, s a felek megkísérlik együtt menteni, ami menthető. 2. A Szövetségből kiválók oly kevesen lesznek, hogy a bennmaradók meggyengülve ugyan, de túlélik a válságot. 3. Két, egymás nélkül "parlamentileg tehetetlen" részre szakadnak, s a felek a választásokig talán összehoznak egy koalíciót. 4. Az egész szervezet az 5 százalék alatti süllyesztőbe kerül. /Szilágyi Aladár: Lebontani a harag falát. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 31./
2003. január 31.
Szomorúan olvasta Erdei Mária Balogh Barnabás biharvajdai lelkipásztor Tőkés László püspökhöz intézett nyílt levelét. Pár évvel ezelőtt rengeteg ehhez hasonló levél jelent meg a Bihari Napló hasábjain. Aztán a szerkesztőség egyszer csak úgy gondolta, hogy ebből elég. Azonban jan. 21-én nyílt levél jelent meg, természetesen Tőkés püspökről, a "zsarnokoskodó" tiszteletesről. A forgatókönyv ismerős. A néhány év előtti levelek többsége is erről szólt. A gyalázkodó vádirat megrettentette Erdei Máriát, aki szerint Tőkés László neve ott fenn lesz a magasban a többi magyarok: Széchenyi és Kossuth mellett. A belső ügyeket jó lenne békésen megoldani, mert bizony az erdélyi magyarság közben elvérezhet, jelezte. /Erdei Mária, Nagyvárad: Egy nyílt levél margójára. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 31./
2003. január 31.
A protokollum nem fogja tartalmazni az állami magyar egyetem létrehozását", "2002-ben 17,8% volt az infláció" - néhány cím az elmúlt két hét sajtójából, de mindez egyesek számára nem annyira fontos, mint az, hogy Tőkés László... zavar. Az RMDSZ vezetőségét zavarja az a szívósság és makacsság, amellyel a református püspök 13 éve sürgeti erdélyi magyarságunk gondjainak reményteljes megoldását. Bizonyára Tőkés László püspök s legközelebbi munkatársai is hibáztak, de azt sohase felejtsük el, hogy az 1989-es fordulat előidézője a püspök úr volt, nem pedig Markó Béla szövetségi elnök, szögezte le Bölönyi Zoltán-Edmond. A hozzászóló kiállt a püspök mellett. /Bölönyi Zoltán-Edmond: A semmibe vezető út. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), jan. 31./
2003. január 31.
Aláírásgyűjtést kezdeményez Csoóri Sándor a kedvezménytörvény módosítása ellen. Az akcióról jan. 30-án Budapesten tájékoztatták a sajtót. A Kossuth-díjas költő - aki majd tíz éven át volt a Magyarok Világszövetségének elnöke - elmondta: az aláírók arra kérik a kormányt, kövessen el mindent azért, hogy a kedvezménytörvény megőrizze eredeti tartalmát. Duray Miklós, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártjának ügyvezetője úgy vélte: a tervezett módosítás megkérdőjelezi a nemzeti egységet szimbolizáló magyarigazolvány szükségességét. Az aláírásgyűjtésre felszólító felhívás leszögezi: a státustörvény úgy akar változtatni a külföldön élő magyar kisebbség helyzetén, hogy tiszteletben tartja a Magyarországgal szomszédos államok szuverenitását, jogrendjét, miközben figyelembe veszi az Európa Tanács Velencei Bizottságának állásfoglalását. /Aláírásgyűjtés a kedvezménytörvényért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./
2003. január 31.
A Hargita megyei Tanfelügyelőség levélben kérte az oktatási minisztériumtól, hogy legyenek tekintettel a márc. 15-ei ünnepségekre, és ezen a napon ne szervezzenek tantárgyversenyeket. Ennek ellenére latinból, a kisebbségiek számára román nyelv és irodalomból, angol nyelvből és informatikából márc. 15-én szervezik meg a tantárgyversenyt. - A minisztérium az osztályok összetétele során, a törvény által megszabott legmagasabb létszám mellett érvelt. Így a következő tanévre az óvodai csoportoknak 20 fős létszámot, az elemi tagozatokon 25 fős osztályokat, míg a felsőbb éveseknél a 30 fős osztálylétszámot javasolta. A tanfelügyelők szerint ez bizonyos esetekben kevesebb osztály indítását feltételezi. /Daczó Dénes: Március idusán is lesznek tantárgyversenyek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
2003. január 31.
Jan. 27-én Anyanyelvi nevelés az elemi osztályokban, Romániában címmel Nagyváradon szakmai megbeszélést tartottak határon inneni és túli tanintézetek pedagógusainak részvételével. Az ülésen bejelentették, hogy aláírták a két megye /Hajdú-Bihar és Bihar/ iskolái közötti együttműködést, ugyanúgy a Magyar Pedagógusok Országos Szövetsége és az RMPSZ közötti kapcsolatról szólót is. Biharkeresztesen létre akarnak hozni egy szakmai továbbképző központot, ahol nem csak anyaországi, hanem határon túli magyar és román pedagógusoknak is szerveznének szakmai tanfolyamokat. Bemutató órával kezdték a szakmai napot. Tankönyvekkel, munkafüzetekkel Nagyváradon is bemutatkozott a magyarországi Apáczai Kiadó. Elhangzott, hogy a romániai magyar elemiben a rajzhoz, kézimunkához és vallásoktatáshoz nincsenek tankönyvek, zenéhez is csak harmadiktól. /Balla Tünde: Anyanyelvi nevelés Romániában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 31./
2003. január 31.
Etnikai alapú diszkrimináció Mohácsek Ákos iskolaigazgató szerint, hogy Maroshévíz magyar tannyelvű oktatási intézményei ugyanazt az összeget kapják az idén, mint amekkorát a tavaly elköltöttek. Niculae Baciu polgármester a Krónikának elmondta: Mohácseknek "részben igaza van", és ő mindent megtesz azért, hogy a dolgok jó irányba forduljanak. Legutóbbi ülésén a maroshévízi önkormányzat véglegesítette azt a költségvetés-elosztást, mely a város tanintézményeinek 2003-as fenntartási költségeit állapítja meg. Az elosztás nem az intézményvezetők költségvetési tervezete alapján történt, hanem az e célra megszavazott közös alapból minden iskola az általa a tavaly elköltött összeget kapja meg az idén is. Mohácsek Ákos városi tanácsos, a Kemény János Iskola igazgatója közölte, előzőleg nem volt egyeztetés. A tanácsi határozat értelmében a település egyetlen magyar iskolája tavaly előirányzott költségvetésének 68 százalékát, a magyar óvoda pedig 50 százalékát kapta meg. Ezzel szemben egyes román tanintézmények a 2002-ben előirányzott összegek fölött költekezhettek, és az idén is a tavaly elköltött summáknál nagyobb költségekre kaptak jóváhagyást. "Ez a leosztás egy újabb diszkrimináció a város magyar ajkú kisebbségével szemben" - szögezte le Mohácsek, aki a tanácsülés utáni beadványaira magyarázatot még nem kapott. Niculae Baciu polgármester elmondta, ő döntött úgy, hogy a tanintézmények a tavaly elköltött összeget kapják meg, mivel a városnak jelenleg igen szűkös a költségvetése. /Gergely Edit: Több pénz a román iskoláknak. Etnikai megkülönböztetés Maroshévízen? = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./
2003. január 31.
Tíz évvel ezelőtt jött létre a nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány. Huszonegy nyárádmenti értelmiségi kezdeményezésére alakult meg 1993-ban a nyárádszeredai Bocskai István Alapítvány. Legjelentősebb célként a vidék szellemi, kulturális, oktatási és hagyományőrző tevékenységének a fellendítését tűzték ki. Az alapítványt tíz éven keresztül Adorjáni Árpád tanár vezette, akinek leköszönését követően Csíki Sándor megbízott elnökként lépett a helyébe. Az alapítvány legnagyobb eredménye, hogy sikerült elfogadtatni a budapesti Szent István Egyetem kihelyezett kertészeti karát. Ugyanakkor 130 tagú gyermek-tánccsoport alakult, jelentős támogatást nyújtottak a vidék továbbtanuló fiataljainak, a helyi általános iskolát és gimnáziumot könyvekkel, számítógépekkel és egyéb oktatási felszerelésekkel látták el. Segítséget nyújtottak a helyi művelődési otthon tatarozásában, ők biztosították a Kiss Hajnal és László János tanárok által rendezett irodalmi vetélkedők, estek, megemlékezések anyagi hátterét. Visszaállították Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát a község főtéri parkjába. A községben megalakult Bocskai István Közművelődési Egyesület, a Bocskai Dalkör és a többi civil szervezet egy "lelki Bocskai-szervezetbe" kell, hogy tömörüljön. /Antal Erika: Kulturális lendület Nyárádszeredán. Tízéves a Bocskai Alapítvány. = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./
2003. január 31.
Elhunyt Mócsy T. László /Kolozsvár, 1927. aug. 17. - Kolozsvár, 2003, jan. /, aki a Bolyai Tudományegyetemen a jogi tanszék oktatója volt az önálló magyar egyetem megszüntetéséig. Életpályája középpontjába a bűnügyi nyomozástan került. Szakmai tájékozottsága mégis igen sokrétű volt, hiszen büntetőjogot, alkotmányjogot, emberi jogokat és sajtójogot is oktatott. Publikációi, egyetemi jegyzetei, tan- és szakkönyvei jobbára a kriminalisztikával foglalkoztak; szaktanulmányai római büntetőjogi, törvényszéki orvostani, grafológiai, valamint grafotechnikai kérdéseket tárgyaltak. Közíróként több magyar és román nyelvű folyóirat, napi- és hetilap szerkesztőbizottsági tagja, valamint munkatársa volt. Festő- és fotóművészettel is foglalkozott. Díjnyertes fotóin kívül számos s igényes miniatűrt is alkotott. /Szász Alpár Zoltán: Mócsy T. László (1927-2003). = Krónika (Kolozsvár), jan. 31./1993-tól a nagyváradi Sulyok István Református Főiskola tanára, 1995-től a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen politológiai karán a magyar nyelvű újságírói szak tanára.
2003. január 31.
Tony Blair brit kormányfő és hét további európai vezető - köztük Medgyessy Péter miniszterelnök - közös felhívásban áll ki az egységes fellépésért Irak lefegyverzésének ügyében a The Times jan. 30-i számában, figyelmeztetve egyben az ENSZ-t arra, hogy hitelességének megőrzése a tét ebben a kérdésben. A közös felhívást a brit és a magyar kormányfő mellett José María Aznar spanyol, Silvio Berlusconi olasz, José Manuel Barroso portugál, Leszek Miller lengyel, Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök és Václav Havel távozó cseh államfő írta alá. A felhívás szerint a nemzetközi közösségnek továbbra is egységesen kell ragaszkodnia a bagdadi rendszer lefegyverzéséhez, mert "erőnk az egységben rejlik". A nyolc európai vezető szerint nem megengedhető, hogy egy diktátor módszeresen megsértse az ENSZ- határozatokat. Ha ezeknek a határozatoknak nem lehet érvényt szerezni, a Biztonsági Tanács elveszti hitelességét, aminek a világ békéje látná kárát. - Bízunk abban, hogy a Biztonsági Tanács ellátja felelősségteljes feladatát - áll a közös felhívásban. /Európai vezetők Irak lefegyverzéséért. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 31./
