udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 580 találat lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-580
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2003. október 31.

A bákói bíróságon próbálják tisztázni egy 400 ezer forintos alapítványi támogatás sorsát a moldvai csángók ügyének legismertebb képviselői. Hegyeli Attilát, a csángó oktatási program vezetőjét a Szeret-Klézse Alapítvány jelentette fel. A bákói Desteptarea című napilap adta hírül okt. 30-i számában, hogy a moldvai magyar vezetők egymás ellen nyitottak frontot a magyarországi pénzekért. A Duma András által vezetett Szeret-Klézse Alapítvány feljelentést nyújtott be a bákói ügyészséghez Hegyeli Attila volt alapítványi tag ellen. A feljelentés szerint Hegyeli - aki immár harmadik éve vezeti a csángó oktatási programot - az alapítvány nevében, az alapítványi vezetők aláírásának meghamisításával pályázott és nyert meg egy 400 ezer forintos támogatást a magyarországi Mocsáry Lajos Alapítványtól, ám a pénzt nem adta át az alapítványnak. A klézsei alapítvány az ügyészségtől Hegyeli bűnügyi felelősségre vonását kéri.Kotis Mihályt, az alapítvány kurátorát meglepte, hogy a sajtó is értesült a feljelentésükről. "Nem szerettük volna a nyilvánosság elé vinni a vitánkat - jelentette ki a Duma jobb kezeként ismert fiatal orvos -, de nem volt már más választásunk." A feljelentést májusban iktattatták a bákói ügyészségen. A feljelentés szerint Hegyeli Attila 2000. május 3-án az alapítvány nevében, de annak megkerülésével, az elnök és a másik kuratóriumi tag aláírását meghamisítva pályázott a Mocsáry Alapítványnál a Klézsén kialakítandó orvosi, elsősegélynyújtó, felvilágosító és gondozószolgálat költségeihez való hozzájárulásra. A pályázatot az alapítvány 400 ezer forintos támogatásban részesítette, az összeget Hegyeli két héttel később személyesen át is vette. 2000. szeptemberében kellett volna elszámolnia a pénzzel, kérésére azonban az alapítvány 2001. márciusáig tolta ki az elszámolási határidőt. A számadás azonban a módosított határidőre sem érkezett meg. "Nem tartom rendjénvalónak, hogy három éve éjjel-nappal a csángó oktatás ügyén dolgozom, és az érte a köszönet, hogy büntetőjogi eljárást zúdítanak a nyakamba. Nem érzem, hogy erre rászolgáltam volna - jelentette ki Hegyeli Attila. - Nem kívánok a sajtóban részletekbe bocsátkozni, majd a bíróság előtt eldől, hogy kinek van igaza." "A pénzt valóban fölvettem, de nem használtam saját céljaimra. Azt átadtam az alapítványnak. 2001-ben azonban kiléptem a kuratóriumból, így az alapítvány programját már nem valósíthattam meg" - jelentette ki. Hegyeli szerint a Szeret-Klézse Alapítvány azért nem jut támogatáshoz, mert gyengébb pályázatokat nyújt be. "Most tulajdonképpen azt akarják, hogy tűnjek el Moldvából, hogy ők is jussanak a támogatásokhoz. Nem hiszem, hogy ez lenne a helyes megoldás" - tette hozzá a programfelelős.Bilibók Jenő, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének megbízott elnöke elmondta, a csángó szövetség részéről töretlen a Hegyeli iránti bizalom, a szövetség mindent megtesz annak érdekében, hogy az ügy ne befolyásolja a csángó oktatási program sikerét. /Gazda Árpád: Magyar-magyar csata Csángóföldön. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2003. október 31.

Dénes András írására /Mit jelent(het) a PÉNZ?, BÚSZ, okt. 24./ reagált Tamási Attila , mondván, abszolút sajtószabadság nem létezik, egyetlen lap sem tud minden olvasója igényének megfelelni. A fennmaradásért az ilyen kis példányszámú szórványlapok (mint a BÚSZ) vívják a legádázabb küzdelmeket. A hozzászóló szerint a hetilap a máramarosi magyarságot szolgálja. Inkább az a baj, hogy egyre kevesebb magyar olvassa a lapot. /Tamási Attila: Cenzúrázatlan magánvélemény. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 31./ Szintén DénesAndrás cikkére reagált Valdman István. Az emberek elégedetlenek. Ha minden héten van aki elsírja magát a hetilapban, hogy milyen rossz, ez rontja a helyzetet. "Ha mindenki azon volna, hogy itt, Máramarosban is megteremtsük az anyaországi állapotokat, akkor azok hamarabb megvalósulnának. Nem elmenni érdemes, hanem itt dolgozni. Ezt kellene közvetítse minden cikk a hetilapból." /Ifj. Valdman István: A polgári-nemzeti gondolkodás képviseletében. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), okt. 31./

2003. október 31.

Október közepén Brassóban a kommunista rendszer által 1963-ban lerombolt templomra emlékeztek. A megemlékezésen jelen volt Kolozsvárról Pap Géza, az erdélyi egyházkerület főtiszteletű püspöke és a brassói magyar felekezetek képviselői. A templom bejáratánál képkiállítás emlékeztetett a templomra. Kassay Géza brassói lelkipásztor elmondta, hogy1892-ben épült a templom. 1963-ban Albu Dezső, a gyülekezet akkori lelkipásztora hiába küzdött a templomért, sokszori Szekuritátéra való behívatás, fenyegetés után lemondott. A templom lebontása a rendőrség, a katonaság felügyelete alatt folyt, nem volt szabad megállni a környéken, sem fényképezni. Mégis sikerült pár fényképet készíteni. A templomot átköltöztették egy tornaterembe, melyet két hét alatt varázsoltak templommá. Ígéret szerint tornyot építtettek, de egyebet nem, minden másra önerőből került sor, a 90-es évek után. /Tóásó Áron Zoltán: Megemlékezés, tiltakozás. A lerombolt templom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2003. október 31.

Okt. 24-25-én a Hargita megyei Szenterzsébeten megrendezésre került a VIII. cigány népzene- és néptánc-fesztivál. Asztalos Ferenc parlamenti képviselő a hagyományteremtés fontosságáról beszélt a jelenlevőknek. Kiemelte a különböző etnikai csoportok egymás megismerésére irányuló törekvéseinek, illetve egymás kölcsönös értékelésének fontosságát. A 65%-os roma nemzetiségű Szenterzsébet ezzel a rendezvénnyel intézményes keretet teremtett a roma kultúra gyakorlására. /VIII. cigány népzene- és néptánc-fesztivál Szenterzsébeten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2003. október 31.

A reformáció napja alkalmából adományozott Károli Gáspár-díjat hárman vehették át idén. Hiller István kulturális miniszter Károli Gáspár-díjat adományozott Lenkeyné dr. Semsey Klára református lelkésznek, Vetési László református lelkipásztornak és Vladár Gábor református lelkipásztor, egyetemi tanárnak. A tárca ismertetése szerint Vetési Lászlónak döntő része van abban, hogy a XX. század végén ismételten ráirányult a figyelem a szórványmagyarságra - írták a méltatásban. /Károli Gáspár-díjat kapott Vetési László. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2003. október 31.

Okt. 27-28-án mutatták be Budapesten, Románia Kulturális Központjában Szatmár megye kulturális életének egy kis szeletét. A Szatmár Megyei Tanács finanszírozásával megszervezték a Szatmári Kulturális Napokat. A rendezvényt Szabó István, a Megyei Tanács elnöke és Riedl Rudolf alprefektus nyitotta meg. Bemutatták a Poesis című költészeti lapot és a Nagybányán szerkesztett Nord Literar című irodalmi lapot. A Művészeti Iskola Gaudeamus kórusa sikert aratott. Repertoárjukban a világhírű román és magyar szerzők művei mellett külföldi klasszikusok darabjai is helyet kaptak. /Túrós Lóránd: Szatmári (Román) Kulturális Napok Budapesten. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 31./

2003. október 31.

A Szarkaláb Néptáncegyüttes /Kolozsvár/ nemrégiben három napon át, okt. 17-19. között vendégeskedett a pancsovai Maroknyi Néptáncegyüttesnél. 2003-ban több évfordulót is ünnepeltek Pancsován. A bukovinai székelyek egy csoportja 120 évvel ezelőtt települt az Al-Duna mentére, a mostani Dél-Bánát területére. Pancsova város idén ünnepli fennállásának 850. évfordulóját. Ötéves a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány /Kolozsvár/ és a Petőfi Sándor Kulturális Egyesület /Pancsova/ közötti együttműködés, a két intézmény által támogatott néptáncegyüttesek (a Szarkaláb és a Maroknyi) azóta is rendszeresen találkoznak, közös fellépéseket szerveznek. A Szarkaláb Néptáncegyüttes először 2000-ben járt Pancsován, akkor a XI. Dél-Bánáti Szemlén mutatta be műsorát. A Maroknyi Néptáncegyüttes pedig az egyedüli Kárpát-medencei magyar együttes, amely a Szent István-napi Néptánctalálkozó minden eddigi rendezvényén részt vett. - Véget ért a Szarkaláb Néptáncegyüttes Európai turné - 2003 előadássorozata, amely alatt összesen hat országban tartottak mintegy harminc előadást /Magyarország, Felvidék (Szlovákia), Németország, Ausztria, Lengyelország, Szerbia és Montenegró/. /Köllő Katalin: Al-dunai székelyek vendége volt a Szarkaláb Néptáncegyüttes. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./

2003. október 31.

Okt. 30-án tartották Csíkszeredán a Székelyföld című folyóirat nívódíjainak átadási ünnepségét. Hat éve indult útjára a Székelyföld, Ferenczes István főszerkesztő jelezte, 1200 példányban jelenik meg a lap, előfizetőinek száma 750-re nőtt. Dél-Afrikától Amerikáig, Dél-Tiroltól Svédországig olvassák a Székelyföldet. Az idei díjazottak Egyed Emese verseiért, Cseke Péter irodalomtörténeti, sajtótörténeti és szociológiai munkáiért és Oláh Sándor az 1940-44 közötti időszak kutatásában elért eredményeiért. /Takács Éva: Székelyföld nívódíjak - 2003. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 31./

2003. október 31.

Marosvásárhelyi a Bernády Ház okt. 29-én tárlatnyitónak adott helyet. A földszinten Kákonyi Csilla festményei, a tetőtérben Bálint Zsigmond fotóművész Siklód anno... című kiállítása nyílt meg. A. E.: Kettős kiállítás Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2003. október 31.

10 éve, 1993. okt. 31-én szüntette meg magyar adását a Szabad Európa Rádió. Az amerikai kongresszus által létrehozott, az elnyomott népek tájékoztatását szolgáló Szabad Európa Rádió 1951. okt. 6-án kezdte meg rendszeres magyar nyelvű adásait, a Szabad Magyarország hangja néven. A rádió több mint 40 éven át betöltötte feladatát: a kommunizmus elbukott. /Évfordulók. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 31./


lapozás: 1-30 ... 541-570 | 571-580




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998