Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 580 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 571-580
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2003. október 6.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kifejtette, hogy a polgári mozgalmak rászervezték saját eseményüket az RMDSZ aradi emlékezésére. "Ez a magyarságra és a helyi RMDSZ-re nézve megalázó. Nincs szükségünk hasonló politikai parazitákra. Nekünk nem a magyar-magyar, hanem a románokkal szembeni vitában kell erősnek lennünk, és abban, hogy nem alázzuk meg az aradi RMDSZ-t úgy, ahogy azt ma a szószékről és amellől próbálták megtenni. Kötve hiszem, hogy az erdélyi magyarság jövőjét olyan emberekre lehet bízni, akik hazudnak, becsapják a közösséget és megpróbálják lejáratni azokat, akik a legtöbbet tették a Szabadság-szobor visszaállításáért. Tőkés László akkor fedezte föl az aradi szobrot, amikor megtudta, hogy cirkusz van. De nekünk nem a cirkuszban van szükségünk segítségre, mi a munkához keresünk társakat" Ezzel ellentétben Tőkés László püspök úgy vélte: "Itt nem egyszerű szoborügyről van szó; nem szeretem, amikor Nastase úr érzékenységről, Markó Béla pedig a magyarok méltóságáról szól csupán. Ez a szoborháború a 89 óta tartó politikai helyzetet jeleníti meg. Amíg nem lesz áttörés a magyar kisebbségpolitikában, addig egyik zsákutcából a másikba jutunk." A Szabadság-szobor visszaállításával kapcsolatban Tőkés azt mondta: "Most már csak azt találgathatjuk, mi volt a döntő politikai szándék, amely egy ilyen előrehaladott munkát derékba tört. Nem szabad meghátrálni. Ha tudtunk 80 esztendőt várni, még tudunk várni négy-öt évet. Úgyis fölállítjuk a szobrot." Németh Zsolt elutasította a rossz kompromisszumokat és a román fél által hangoztatott érveket: "Addig nem lehet számítani a szoborcsoport fölállítására, amíg a magyar diplomácia a hivatalos román érdekeket képviseli. Néhány nappal ezelőtt a külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy ez a szoborcsoport Nagy Magyarországnak állít emléket. Ez a nézet alapvető változás Magyarország hivatalos álláspontjában. Bízom benne, hogy ez a helyzet hamarosan megváltozik." Marosvásárhelyen az esti megemlékezés azonban sokak számára kellemetlen meglepetéssel kezdődött. A nézők jelentős része nem készült arra, hogy a színház bejáratánál 500 ezer lejes belépőjegyet kell vásárolnia. Egyesek váltottak belépőt, mások visszafordultak, mondván, pénzért nem hajlandók meghallgatni Markó Béla beszédét. Az ünnepségen az RMDSZ elnöke az elmúlt hetek leszámolt illúzióiról szólt. "A romániai magyar politikusoknak el kell gondolkozniuk azon, hogy az elmúlt 13 évet tekintve nem értékeltük-e túl az eredményeket. Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása, az alkotmánymódosítási törvény megszavazása és az észak-erdélyi autópálya terve valóban arról tanúskodik, hogy valami változott Romániában. A Szabadság-szobor helyzete viszont arra vall, hogy nemcsak a jelenben, hanem a múltban sem vagyunk egyenlőek" - mondta el ünnepi beszédében Markó, aki a Megbékélés parkjának kérdését megemlítve arra is kitért, hogy a román hősök szobra mellé sem szokás egy-egy magyar hősét állítani. Temesváron Klapka György honvédtábornok emléktáblájának megkoszorúzásával kezdődtek meg okt. 4-én a hagyományos október 6-i megemlékezések. Halász Ferenc történelemtanár, a Temes megyei RMDSZ elnöke szólalt fel, majd Somogyi Attila MISZSZ-elnök köszöntötte az egybegyűlteket. A Temesvári Magyar Nőszövetség rendezvénye este a Kós Károly Közösségi Központ ezúttal átadott kiállítótermében folytatódott, ahol Szekeres Bernadett és Dobolyi Tamás fiatal képzőművészeknek a negyvennyolcas forradalom ihlette alkotásaiból nyílt tárlat./Megosztott gyászünnep. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2003. október 6.

Zárt ajtók mögött tartotta első együttes ülését okt. 4-én Aradon az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete és az ország számos részéről összegyűlt polgári erők képviselete. Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő elnöklésével kezdődött az egyeztetés. Az egybegyűltek három napirendi pontot - az EMNT és a polgári erők viszonyát, a Szabadság-szobor helyzetét és az alkotmánymódosítás kérdését - tisztáztak. Hét pontban fogalmazták meg a polgári erők okt. 4-én Aradon összegyűlt képviselői közös álláspontjukat. A polgári erők fontos szerepet tulajdonítanak a nemzeti közösség belső önrendelkezési igénye megvalósításának, az európai és a polgári keresztény értékrend képviseletének, az autonóm közösséggé válás kiépítésének, az EMNT létrehozása támogatásának, az önkormányzatokon belüli magyar képviselet erősítésének. /Gujdár Gabriella: Igen a szoborra, nem az alkotmányra. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2003. október 6.

Az RMDSZ udvarhelyszéki szervezete elítélte Ráduly Róbert csíki területi elnök körlevelét, amelyben a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) tevékenységének támogatására szólított fel. A testület hasonló okokból felfüggesztette széki alelnöki tisztségéből Farkas Csaba székelykeresztúri RMDSZ-elnököt. Ráduly Róbert szerint ez: fokozódó "boszorkányüldözés". /Csinta Samu, Zilahi Imre: Kemény udvarhelyszékiek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2003. október 6.

Botrányosan ért véget a Háromszéki Képviselők Tanácsának (HKT) legutóbbi ülése. Tulit Attila a testület támogatását kérte a települési tanácsok létrehozásához, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómiatörekvéséhez. Felkérték Tulitot, ismertesse elképzeléseit, ám a rövid beszámoló nem elégítette ki a jelenlévők kíváncsiságát. Demeter János háromszéki tanácselnök cinikusnak nevezte a kezdeményezést, és hiányolta, hogy mindeddig senki nem indítványozott tárgyalást a témában. Demeter hangsúlyozta: a Csapó-féle autonómiatervezettel nem érthetnek egyet, elavultnak tartják. Ugyanakkor javasolta, az SZNT legyen az RMDSZ társult tagja, és akkor mindenki támogatni fogja. Puskás Bálint szenátor javaslatára végül köztes megoldás született: megbízták a területi elnökséget, tanulmányozza a törekvéseket, tárgyaljon az SZNT kezdeményezőivel, hogy a tájékoztatás után a HKT kialakíthassa álláspontját. Tulit Attila az elodázó megoldást nem tartotta kielégítőnek, úgy vélte, a testület tulajdonképpen elutasította a támogatásra vonatkozó kérést, és a gyűlés végén benyújtotta a HKT-tagságról való lemondását. Ezt követően elszabadultak az indulatok, heves szóváltásra került sor, Márton Árpád képviselő, a HKT elnöke élesen és hangosan bírálta Tulitot és a sajtót. "Nem maradhatok olyan testület tagja, amely nem támogatja az általam legfontosabbnak tartott kezdeményezést, az autonómia kiharcolását" - indokolta döntését a Krónikának Tulit Attila. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke érthetetlennek nevezte a Háromszéken kialakult RMDSZ-ellenes hangulatot. A HKT tiltakozást fogalmazott meg Horia Grama Kovászna megyei prefektus magyar- és közösségellenes tevékenységével kapcsolatosan. Felkérték Adrian Nastase miniszterelnököt, vizsgáltassa ki az ügyet. /Farkas Réka: Autonómiavita után kilépés. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2003. október 6.

Kilépett az RMDSZ-ből két gyergyói választmányi tag: Vadász-Szatmári István és Szőcs László. A kilépők nyilvános tiltakozásnak szánják döntésüket az RMDSZ csúcsvezetése által folytatott politika ellen. Vadász-Szatmári István - aki alapítótagként 90 óta tevékenykedik az RMDSZ-ben - elmondta, hogy az RMDSZ alapszabálya tartalmazza az autonómia fontosságát, melyet viszont az RMDSZ csúcsvezetése nem vállal fel. "Rokaly József kilépése volt a kezdet, ám a kilépések sora folytatódni fog" - tette hozzá Vadász-Szatmári. /Gergely Edit: Felszámolták a kétlakiságot. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2003. október 6.

Marosvásárhelyen okt. 5-én, vasárnap, a postaréti Székely Vértanúk emlékművénél emlékeztek a mártírhalált halt aradi tizenhárom vértanúra. Elsőként Borbély László parlamenti képviselő mondott megemlékező beszédet, kitért arra, hogy az alkotmány módosításával kapcsolatban a romániai magyarságnak igennel kell szavaznia. Dávid Csaba, az RMDSZ marosvásárhelyi szervezetének elnöke szintén a szoborcsoport felállításának elodázhatatlanságáról, a jelenlegi jogfosztó és kegyeletsértő kormány magatartásáról szólt. A koszorúzási ünnepségen fellépett a Csíki Ágnes vezette Gecse utcai Evangélium kórus és az Alsóvárosi Református Egyház vegyes kórusa. /(mezey): Kegyeletteljes emlékezés Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

2003. október 6.

Észre kell vennünk, hogy mégiscsak csoda történt. A tervek szerint első körben felépül az egyetem főépülete, s a mintegy ezer diákot befogadó épület több mint 7,5 ezer négyzetméter hasznos területen látja el funkcióit. Távlatilag a campus a kiegészítő rendeltetésre megépítendő két épülettel valamint egy sportpályával is bővülni fog... Itt a helyszínen Hollanda Dénes úr és lelkes csapatának munkáját dicséri a kétéves előkészítést koronázó mai ünnepség" - hangzott el okt. 4-én Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökének beszédében Marosvásárhely és Koronka határában a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem marosvásárhelyi karának helyet adó épület alapkőletétele alkalmával. Az eseményen részt vettek a Sapientia Alapítványt létrehozó erdélyi magyar egyházak vezetői, illetve azok megbízottai, a magyar kormány képviselői, az RMDSZ tisztségviselői, az egyetem oktatói, diákjai, meghívottak és számos érdeklődő. Este a belvárosi Keresztelő Szent János plébániatemplomban tartották meg a marosvásárhelyi karok évnyitó ünnepségét. A magyar kormány üdvözletét tolmácsolva Bálint-Pataki József kijelentette: "Mindannyian egyetértünk abban, hogy az anyanyelvű felsőoktatás kérdésének megoldása olyan, halasztást nem tűrő feladat, amelyet csak közös munkával, összefogással lehet megvalósítani. Ebben aktív szerepet vállalt a mindenkori magyar kormány. Ezért dolgozott több száz értelmiségi Erdély-szerte immár több mint 12 esztendő óta." A Sapientia Kuratóriumának nevében Kató Béla elnök mondotta el, hogy "bár kénytelenek voltunk Marosvásárhely központjából - ahol egykor iskoláink voltak és vannak -, kiköltözni a város végére új bástyát, új falakat, új várat építeni, mégsem lehetünk szomorúak, mert ezen a helyen minden megadatik majd ahhoz, hogy jó körülmények között fejlődhessen tudományos életünk, és tanuljanak diákjaink." Szilágyi Pál, a Sapientia rektora a négy pilléren nyugvó EMTE fejlődését és szerkezetét bemutatva (18 szakon 1500 körüli a diákok száma, a partiumi testvéregyetemen 2500 hallgató tanul), kiemelte, hogy egy egyetem felépítésének fontos szerepe lehet a szellemi élet fellendítésében, a fogyatkozó magyarság kulturális erejének megsokszorozásában. Tempfli József katolikus, Pap Géza és Tőkés László református püspökök, valamint a többi történelmi egyház vezetőinek megbízottai áldásukat adták az épülő egyetemre. Végül Hollanda Dénes dékán helyezte el a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusának alapkövét. A Magyar Köztársaság mindent megtesz, hogy a ma még gyermekcipőben járó egyetem európai színvonalra emelkedjen - hangzott el az ígéret Szabó Vilmos államtitkár beszédében. Végül felolvasták a Duna Televízió értékes könyvajándékáról szóló adományozó levelet. /(bodolai): Elhelyezték a Sapientia EMTE marosvásárhelyi campusának alapkövét. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

2003. október 6.

Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE Csíkszeredán. Az Erdélyi Magyar Tudományegyetem diáksága Csíkszeredán az előző évekhez képest szinte megduplázódott: közel kilencszáz diák számára kezdődött el az egyetemi év. A tanévnyitó ünnepségen jelen volt dr. Szilágyi Pál, az EMTE rektora, Kató Béla, a Sapientia Alapítvány Kuratóriumának elnöke, Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, az egyetemet fenntartó Magyar Köztársaság képviseletében, Markó Béla, az RMDSZ elnöke valamint Csíkszereda és Hargita megye elöljárói. A köszöntő beszédek mellett dr. Lányi Szabolcs, a csíkszeredai karok dékánja diplomákat és emlékérmeket osztott ki az egyetem legjobb diákjainak. A Sapientián tizennyolc szakon, három városban tanulnak a diákok. /(Daczó Dénes): Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./ Dr. Szilágyi Pál rektor elmondta, hogy a tanév kezdetéig 227 tanári állást k létesítettek, melyből 91-et főállású, 91-et társult, 55-öt pedig óraadó tanárok foglalnak el. Az óraadó tanárok száma ennél sokkal nagyobb, hisz ennyi állás van és sok állást többen helyettesítenek. A szept. 30-i dátummal megjelent Hivatalos Közlönyben mind a 18 szak ideiglenes működési engedéllyel szerepel, tehát törvényesen működik. /Daczó Dénes: Harmadik alkalommal tartott tanévnyitót az Sapientia EMTE. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2003. október 6.

A Magyar Újságírók Romániai Egyesülete megdöbbenéssel értesült arról, hogy Szondy Zoltán csíkszeredai újságírót, a Hargita Népe munkatársát szept. 27-én brutális támadás érte. A Magyar Újságírók Romániai Egyesületének vezetősége elítéli a hivatásuknak élő újságírók megfélemlítését, bántalmazását és felkéri a bűnüldöző szerveket, hogy a legnagyobb körültekintéssel tárják fel e bűncselekményt, szabjanak ki példás büntetést az elkövetőkre. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2003. október 6.

Okt. 3-5-e között Kézdivásárhelyen tartották a Kézdivásárhelyi Családegyesület szervezésében az erdélyi családszervezetek második fórumát, melyen vajdasági és magyarországi szervezetek képviselői is részt vettek. Itt volt dr. Benkő Ágota, a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetségének elnöke, Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke és Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke is. A rendezvény első napján a részt vevő szervezetek beszámolója hangzott el. A résztvevők a nagycsaládok nehéz életkörülményeire hívták fel a jelen levő politikusok figyelmét, továbbá az RMDSZ-t a programjában szereplő családpolitika betartására. Az RMDSZ vezetőségéhez címzett állásfoglalásában a közgyűlés szorgalmazza a személyi jövedelemadó egy százalékának célirányos felhasználására vonatkozó törvénytervezet elfogadását. Az utolsó napon Perkőre szervezett közös kirándulásra került sor. /Erdélyi családszervezetek második fóruma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./ Okt. 3-án Csíki Sándor, a Kárpát-medencei Családegyesület alelnöke vállalta a moderátor szerepét. A meghívottak többsége a magyarság lélekszámának csökkenése miatt aggodalmának adott hangot, okt. 4-én az előadók egy része - Tamás Sándor képviselő, Török Sándor polgármester - is erről beszélt. Németh Csaba szenátor az egyesületek, alapítványok működtetéséről tartott előadást. /Bartos Lóránt: Családszervezetek aggodalma, javaslata. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2003. október 6.

Okt. 3-4-én Szatmárnémetiben 360 erdélyi magyar pedagógus - óvónő, tanító, tanár - jelezte részvételét a Pedagógiai alternatívák az európai csatlakozás küszöbén című konferencián, ezzel szemben 440-en jelentek meg. Az érdeklődés a témának és a neves anyaországi és hazai szakembereknek szólt, akik között volt Vekerdy Tamás és Murvai László is. A sokadalmat látva boldog volt a két főszervező, Bódi Attila (ötletgazda) vállalkozó, illetve Varga Attila parlamenti képviselő, az Identitas Alapítvány elnöke. Támogatta a konferencia létrejöttét Magyar Bálint oktatásügyi miniszter, Szabó Vilmos államtitkár, Szabados Tamás oktatási államtitkár és Bálint-Pataki József, a HTMH elnöke. /(Sike Lajos): Konferencia az alternatív oktatásról. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2003. október 6.

A magyar Oktatási Minisztérium ezentúl is finanszírozza a határon túli pedagógusok továbbképzésére szervezett nyári akadémiákat, a pedagógusszövetségek oktatási központjainak működését, valamint fedezi a szülőföldi továbbképzések költségeit - jelentette ki Zilahi Imre, az OM határon túli magyarok főosztályának vezetője a Határon Túli Magyar Közoktatási Tanács hétvégi, szovátafürdői ülésén. Az RMPSZ kezdeményezésére létrejött találkozó alkalmával a résztvevők felkeresték a szövetség négy oktatási központját Csíkszeredában, Szovátafürdőn, Kolozsváron és Nagyváradon, valamint a kolozsvári Báthory, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas és a csíkszeredai Márton Áron Gimnáziumot. Az OM kezdeményezésére létrejött Határon Túli Magyar Közoktatási Tanács a határon túli magyar pedagógusszövetségek vezetőit tömöríti. Ez a testület támogatja a határon túli magyar pedagógusok továbbképzési programjait, valamint az egyes országok magyar pedagógusszövetségei által lebonyolítandó táborokat és tantárgyversenyeket. /Biztosítják a továbbképzést. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2003. október 6.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) Energetika-elektrotechnika Szakosztálya okt. 4-én, Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban tartotta idei ENELKO-konferenciáját. A rendezvény tematikáját az energia termelése és felhasználása terén mutatkozó újdonságok és tendenciák képezték. A tanácskozás társszervezői az anyaországi Magyar Elektrotechnikai Egyesület, az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület és a Miskolci Egyetem voltak. Dr. Bíró Károly EMT- és szakosztályelnök szerint örvendetes, hogy ezen a területen vannak érdeklődő szakemberek, valamint az a tény, hogy Kolozsvár, Temesvár, Nagyvárad és Krajova mellett négy magyarországi egyetem is képviseltette magát. /Ö. I. B.: ENELKO 2003 energiaügyi konferencia. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2003. október 6.

Kézdivásárhelyen a Kézdivásárhelyi Családegyesület szervezésében okt. 3-án és 4-én négy középiskola részvételével Ki mit tud történelmi vetélkedőre került sor a Vigadóban. Első nap a csapatok tudományos dolgozatokat olvastak fel Molnár Józsiás és Az aradi tizenhárom vértanú témakörökben. A legjobb dolgozatokat a jövő évi Képes Kalendáriumban jelentetik meg. A vetélkedő második napján a Vigadó színpadán kérdésekre válaszoltak a csapatok. Első helyen a Nagy Mózes Elméleti Líceum csapata végzett, a további sorrend: a Bod Péter Tanítóképző, a Református Kollégium és a Gábor Áron Műszaki Oktatási Központ csapata. /(Iochom): Történelmi vetélkedő. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

2003. október 6.

Tizenegyedik alkalommal szervezték meg a szórványdíjak átadását okt. 4-én a Kis-Szamos mente Tőki völgyében, a felsőtőki református szórványgyülekezet templomában. Az istentisztelet után adták át a Czelder Márton- és a Földes Károly-díjat. Vetési László, a Diaszpóra Alapítvány elnöke röviden ismertette a díjakat. Mint mondotta, tíz évvel ezelőtt alapította a Diaszpóra Alapítvány a két díjat, hogy kitüntethessék azokat, akik a maguk közösségében mindent megtesznek az anyanyelv és a hit megmaradásáért, gyarapodásáért. Czelder Márton, a díj névadója, havasalföldi és regáti misszionárius volt a tizenkilencedik század második felében. Ő volt az, aki a Kárpátokon túli területeken először szervezett református gyülekezeteket. Földes Károly mezőségi tanító és igehirdető volt, aki egész életében vállalta a megmaradásért való harcot. A díjak idei kitüntetettjei Bíró Sándor tiszteletes és Czinege Sándor agrármérnök, felsőtőki egyházgondnok volt. Bíró Sándor az Esztényi Református Missziói Egyházközségben kezdte el lelkészi pályafutását, amelyhez a felsőtőki gyülekezet is tartozik. Az esztényi szolgálat után a gyergyószentmiklósi gyülekezethez került, amely szintén szórványgyülekezetnek számít Székelyföld katolikus vidékén. Szórványban való tevékenységéért, odaadó szolgálatáért Czelder Márton-díjjal tüntették ki. Czinege Sándor kicsiny egyházközségének - ma már csupán tizenhét lelkes - gondozásáért, önfeláldozó munkájáért kapta meg a Földes Károly-díjat. Jenei Tamás a Diaszpóra Alapítvány alelnöke, a díjak egyik alapítója hangsúlyozta: azokat tüntetik ki e nagy értékű díjakkal, akik részt vesznek az otthonteremtésben, s összekovácsolják a többieket is. Vetési László elmondta, hogy az idei díjkiosztási ünnepség rendhagyó volt. Első alkalommal választottak kis gyülekezetet a díjátadás helyszínéül, és ugyancsak először történik meg, hogy egy gondnokot saját gyülekezetében tüntessenek ki a Földes Károly díjjal. /Valkai Krisztina: Szórványdíjakat adtak át Felsőtőkön. Sokadalom az omladozó kis templomban. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2003. október 6.

Ötödik alkalommal rendezték meg Szamosújváron a Nemzetközi Gyermek-néptáncfesztivált a hét végén. A kétnapos rendezvényt a Téka Alapítvány és a Kaláka Néptáncegyüttes szervezte meg. Idén kilenc tánccsoport vett részt a fesztiválon, ezek Erdélyből és Magyarországról érkeztek. Balázs-Bécsi Attila, a Téka Alapítvány elnöke elmondta: az esemény támogatói a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, az Illyés Közalapítvány valamint a Communitas Alapítvány voltak. Felléptek: a Kis Kaláka Szamosújvárról, a kolozsvári Bogáncs, Kis Bogáncs illetve Apró Bogáncs, a szentlászlói Zajongók, a bánffyhunyadi Suhanc együttes, a dési Kis Aranyeső, az abai Sárvíz és az enyingi néptánccsoport. /V. K.: V. Nemzetközi Gyermek-néptáncfesztivál Szamosújváron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2003. október 6.

Kibéden évente október első szombatján tartják a dalos-táncos ifjúsági találkozót. Az idei Gyöngykoszorú okt. 4-én felvonulással kezdődött, a templomban rövid áhítat következett, a művelődési háznál a házigazdák és a megyei művelődési szervezetek képviselői üdvözölték a vendégeket: Dósa Sándor polgármester, Ábrám Zoltán, az EMKE megyei elnöke, Péter Ödön tanár (az aradi mártírokra emlékezett) és Ráduly Judit magyartanár. Elsőnek a szovátai Sóvirág táncosai léptek fel, majd jött a többi csoport. /Bölöni Domokos: Most sokkal édesebb Kibéden. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 6./

2003. október 6.

Okt. 4-én ért véget a háromnapos Alma Mater Napok - VII. Véndiák-találkozó Aradon. Bemutatták Réhon József Romantikus kaland, hősök nélkül című könyvét, amely az aradi Alma Mater Alapítvány történetét tartalmazza. Sikeres volt a Szövétnek legújabb számának bemutató-estje, ahol a civil szféráról, a közösségről és a tanügyről vitáztak a jelenlevők. Matekovits Mihály megyei főtanfelügyelő-helyettes arról számolt be, hogy a megye magyar diákjai körülbelül ötödének nem csupán ingyen uzsonnára, de ajándék cipőre is szüksége lenne. Ujj János szerint a megyében létrehozandó 2-3 bentlakás sokat lendítene a magyar nyelvű oktatáson. /Karácsonyi Zsolt: Véget ért a VII. véndiák-találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 6./

2003. október 6.

Szárnyakat formázó térplasztikát avattak okt. 4-én a Hargita megyei Szentegyháza Kápolnás felőli bejáratánál, Bodó Levente szobrász alkotását. Előzően a művelődési házban helyi vállalkozók termékeiből nyílt kiállítás, az eseményen fellépett a szentegyházi Gyermekfilharmónia. A művelődési házban ugyanakkor a települést bemutató fotótárlat tekinthető meg. A városnapok okt. 3-án kezdődtek zenés táncmulatsággal, másnap a helyi amatőr színtársulat előadása következett. A zárónapon, okt. 5-én, vasárnap kiosztották a szentegyházi Pro Urbe Díjakat. Idén az egyik díjat Sükösdné dr. Laczkó Angi Mária és néhai dr. Sükösd József kapta, a másikat pedig Kádár Levente, a helyi Mártonffi János Általános Iskola igazgatója. /Zilahi Imre: Fából készült szárnyak. = Krónika (Kolozsvár), okt. 6./

2003. október 6.

Felvidékről és Erdély néhány településéről érkező fafaragók táborozása zárja a Csernátoni Népfőiskola immár harmincadik "tanévét". Haszmann Pál, a népfőiskola lelkes igazgatója kiemelte, tavasztól késő eddig 17 kurzuson hatszáz fiatal ismerkedhetett meg a fafaragás, bútorfestés, kovácsoltvas-megmunkálás, a nemezelés tudományával. A népfőiskola "tanulóinak" kezemunkáját - amolyan diplomafélét - néhány hete Zágon székely díszkapuja dicséri, amelyet Csernátonban faragtak. Csernátonban a muzeális értékek folyamatos gyarapítása (a hajdani erőgépek, gőzmeghajtású kazánok, öntött vaskályhagyűjtemény) hozzásegíti az itt táborozókat a népi hagyományok megismeréséhez. /Flóra Gábor: Sikeres tanévet zár Csernáton népfőiskolája. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2003. október 6.

A Temesvári Magyar Nőszövetség szept. 26-27-én szemináriumot szervezett a megyében közéleti és közösségszervező feladatokat vállaló nők számára. A rendezvény fő témája a vidéki művelődési élet fellendítésének lehetősége volt. A Temes Megyei Tanács támogatásával megtartott szeminárium 22 résztvevőjét tájékoztatták a civil szervezetek létrehozásának szükségességéről és annak módozatairól, továbbá a pályázatírásról. Az aktuális politikai témák közül napirenden volt a kettős- illetve a külhoni állampolgárság kérdése és az autonómia törekvések. /Vezetőképző a bánsági magyar nők számára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2003. október 7.

Okt. 6-án Aradon a tizenhárom vértanú kivégzésének 154. évfordulójáról emlékeztek meg az RMDSZ szervezésében. Az aradi Szabadság-szobor nemcsak a magyar, hanem az egyetemes szabadság szimbóluma - mondta a helyi minorita templom udvarán a műemlék előtt rendezett ünnepségen Király András, az RMDSZ Arad megyei elnöke. A templomban mintegy 500-800 hívő ünnepi emlékező szentmisén vett részt. A meghívott szónok Csiszér Albert, brassói római katolikus kanonok volt. A szertartáson jelen volt Lévai Katalin, az esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter, Dávid Ibolya, az Országgyűlés alelnöke, Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, Komor Levente honvédelmi államtitkár, Íjgyártó István bukaresti magyar nagykövet, Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul, valamint az RMDSZ csúcsvezetősége, élén Markó Béla szövetségi elnökkel. - Az aradi vértanúk emlékétől nem kell félniük a román politika szereplőinek, hiszen az egykor kivégzett tábornokok az oszthatatlan szabadság eszméjéért adták életüket - jelentette ki Markó Béla, az RMDSZ elnöke az Aradon tartott emlékünnepségen. A helyszínen mintegy kétezren gyűltek össze. Markó Béla megállapította: az elmúlt hetekben kiderült, hogy a tizenhárom vértanú tábornoktól még ma is félnek egyesek. "Ki fél ma ezektől a nagyszerű férfiaktól, akik életüket adták a magyar nemzet szabadságáért? A román miniszterelnök? A román államfő? A román politikusok? Úgy tűnik, hogy igen", utalva arra, hogy az elmúlt hetekben román részről éppen azt az érvet lehetett hallani: az aradi Szabadság-szobor felállítása feszültséget kelt, s hogy a Szociáldemokrata Párt (SZDP) elveszítheti emiatt a választásokat Erdélyben. "Ezek szerint az 1848-as szabadságharc hőseinek még ma is van akkora hatalmuk, hogy meg tudnak buktatni egy román kormánypártot" - mondta ironikus hangon Markó Béla, hozzáfűzve: "Tragikomikus, hogy a huszonegyedik század elején a román hatalmasságok még mindig ennyire rettegnek mártírjainktól." Markó leszögezte: a Szabadság-szobornak állnia kell! "Mi nem örülünk a megbékélési park (román részről felvetett) ötletének, mert a Szabadság-szobor egymagában is kifejezi a megbékélés gondolatát" - fűzte hozzá. "Még nem vagyunk igazán szabadok, nem vagyunk igazán egyenlőek, és távolról sem vagyunk még testvérek" - hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Lévai Katalin miniszter beszédében kifejtette: az 1848-as szabadságharc hősei olyan örökséget hagytak ránk, amit ápolni és oltalmazni minden nemzedéknek becsületbeli kötelessége. A szabadság nem lesz kevesebb, ha megosztják, egy nép szabadságát csak erősítheti a többi nép szabadsága. A népeknek szükségük van egymásra, különösen, ha egymás szomszédjai - mondta a szónok. Tokay György, az RMDSZ Arad megyei képviselője felmutatott egy fémcsavart, amely a Szabadság-szobor elemeit tartotta össze több mint száz éven át. Ez a tárgy - mondta - azokat az embereket jelképezi, akik csavarként tartják egybe a szabadság eszméjét. A szeretet és a megértés szavait addig kell ismételni - hangoztatta a magyar honatya -, amíg mindenki meg nem érti azokat. Ha ez így lesz, végül a szobor is a helyére kerül. Románul fordulva az egybegyűltekhez megállapította: a románoknak és a magyaroknak tisztelniük kell egymás mártírjait. Tokay utalva arra, hogy az RMDSZ irányvonalával szembenálló magyar csoportok külön megemlékezést tartottak az előző napon ugyanezen a helyen, hangsúlyozta: "Elegen vagyunk, hogy bízzunk a túlélésünkben, de kevesen ahhoz, hogy hagyjuk magunkat megosztani." /Markó: A Szabadság-szobornak állnia kell! Közel kétezren emlékeztek Aradon a tábornokokra. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./ A vesztőhely bejáratánál maga Gheorghe Tica aradi rendőrfőkapitány fogadta a hazai, illetve külföldről érkező zarándokokat. A parancsnok ellentmondást nem tűrő hangon szólított fel mindenkit, akinél magyar zászlót látott, hogy tegye táskájába a lobogót, ellenkező esetben nem mehet az obeliszkhez. Kijutott a rendőrkapitányi szigorból a Kecskemétről kerékpáron érkező 16 gimnazistának is, akik szintén csak úgy kerekezhettek be a vesztőhelyre, ha elrejtették zászlóikat. A hatósági intézkedésen leginkább Katona Kálmán MDF-alelnök, korábbi közlekedési miniszter lepődött meg, aki a 16 magyarországi gimnazistával együtt tette meg Aradig a 200 kilométeres távolságot. Már csak azért is oka volt az értetlenkedésre, mivel a vesztőhely bejáratától mindössze húsz méterre két magyarországi férfi senkitől sem zavartatva árulhatta - 150 ezer lej vagy ezer forint ellenében - a magyar zászlót. /A "rettegett" mártírok a román hatalomnak üzentek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

2003. október 7.

A szemerkélő eső ellenére szépszámú ünneplősereg gyűlt össze Nagyváradon Nagysándor József szülőházánál, a mártírtábornok emléktáblájának megkoszorúzására. Kiss Sándor, a Bihar megyei RMDSZ választmányának elnöke hangsúlyozta az aradi Szabadság-szobor visszaállításának szükségességét. Ezt követően Tempfli József római katolikus megyés püspök szólt az egybegyűltekhez, üzenetét a remény gondolata köré szőve. Tőkés László református püspök a tálibok afganisztáni kultúrarombolásához hasonlította az aradi Szabadság- és Kossuth-szobor 1925-ös eltávolítását. "Nincs helye politikai megalkuvásnak, szoborparkosításnak - jelentette ki Tőkés. - Nem lehet egyszerre parolázni a Kempinsky Szállóban és a szobrot védelmezni." A püspök a mártírtábornokok elkötelezettségének, meg nem alkuvásának követésére buzdította a jelenlevőket. /Nagyvárad. = Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

2003. október 7.

Okt. 5-én, vasárnap Aradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Kezdeményező Testülete az aradi és a nagyváradi Magyar Polgári Egyesülettel és az Aradi Református Egyházmegyével közösen néma tüntetéssel emlékezett. Okt. 5-e volt a Szabadság-szobor felállításának beharangozott napja, az emlékezők gyülekezet azonban csak a csupasz talapzatra helyezhették virágaikat. A bezárt Szabadság-szobor megtekintése után a vesztőhelyen folytatódott a keserű emlékezés. Németh Zsolt, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselője, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kijelentette: a magyar kormány megbékélési politikája meghátrálássá alakult, s így a román hatalommal együtt járul hozzá az erdélyi magyarság énképének megsemmisítéséhez. Feltette a kérdést: milyen európai ítélet vár arra a magyar miniszterelnökre, aki a román retorikát magáévá téve a Szabadság-szobrot "Nagy-Magyarország" jelképének nevezi? Beszédet mondott Szűrös Mátyás, a demokratikus Magyarország első elnöke. Történelmi hibának minősítette a román kormány következetes, az erdélyi magyarságot elnyomó intézkedéseit. Románia a szoborüggyel is bebizonyította, hogy nem érett meg az Európa népeivel való együtt haladásra. Szilágyi Zsolt, az EMNT ügyvivő elnöke különös jelentőségűnek nevezte ezt az ünnepet, hiszen a szabadság kivívása attól is függ, vissza tudják-e állítani a szobrot eredeti helyére. A jelenlévők tapssal fogadták el azt a követelést, mely felszólítja a bukaresti kormányt nemcsak az aradi, hanem az összes Trianon után lerombolt szobor újrafelállítására. Tőkés László elmondta, fájdalmasnak tartja, hogy nemcsak a már elfeledettnek hitt kötelező ünneplésre való kényszerítést akarják újból megismertetni velünk, de ehhez a magyar kormány is csatlakozott ellenpropagandájával. Szép számban képviseltette magát az ifjúság is a határ mindkét oldaláról. Magyarországról a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom tagságának egy része növelte jelentősen a jelenlévők számát, Erdélyből pedig Sándor Krisztina, az RMDSZ-től független Magyar Ifjúsági Tanács új elnöke szólalt fel. Elrettentő példaként állította a fiatalság elé az SZDP-csatlós magyar párt "elvszerű és következetes politizálását", ugyanakkor itthonmaradásra és nemzeti ügyeink melletti kiállásra buzdította a jelenlévőket. /Bagoly Zsolt: Nem hivatalos, de magyar. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./

2003. október 7.

Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke évek óta minden alkalommal részt vesz az aradi októberi megemlékezéseken. Arra a kérdésre: mi a véleménye arról, hogy az RMDSZ és a polgári szervezetek az idén külön megemlékezést tartottak Aradon, megjegyezte:"Egy nemzet van, egy október hatodika, egy tanulságos gyásznap. Aki nem tanul a történelem hibáiból, az arra ítéltetik, hogy azokat újból átélje. Ez a gyásznap arról szól, hogy miként szolgálták 154 évvel ezelőtt tábornokaink a szabadságot, a haza és a haladás ügyét. Ez mindenkit egyféle cselekvésre kell, hogy ösztönözzön. Bízom abban, hogy a Szabadság-szobor fölállítása újból egységet kovácsol." Dávid Ibolya Nastase miniszterelnöknek írt levelet, kifejtve, hogy az uniós csatlakozás küszöbén sem az európaisággal, sem a jószomszédi kapcsolatokkal, sem pedig az európai kultúrával nem egyeztethető össze az, ami az aradi Szabadság-szobor ügyében történt. /Krónika (Kolozsvár), okt. 7./

2003. október 7.

Okt. 1-jétől lemondott tisztségéről Nicolae Stefanescu-Draganesti, az Emeberjogvédő Liga volt elnöke, és helyébe az országos vezető testület Olimpia Neagut, a Szatmár megyei fiók elnökét választotta. Ezzel egyidőben az országos vezetőségi székhely is Szatmárnémetibe költözött. A lemondott elnök közleményben tudatta, hogy tizennégy évi elnöki munkája után a Romániát jelenleg is uraló (a hatalom és az ellenzék részéről egyaránt elfogadott) maffia nyomására cselekedett így, miközben múltja miatt a lelkiismerete tiszta maradt. /Új elnök a LADO élén. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

2003. október 7.

Az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban a sajtóban már minden elhangzott. A magyarországi kormány ismételt diplomáciai bukása, az RMDSZ újbóli megalkuvása, olvasható a Magyar Ifjúsági Tanács elnökségének okt. 2-i közleményében. "Az erdélyi magyar nemzeti közösséget újból és ismételten megalázták." "Ilyen helyzetek mellett ne is csodálkozzunk, hogy az erdélyi magyar fiatalok többsége undorodik a politikától, az ún. érdekvédelmi szervezetünktől, és - amint teheti - fogja a kalapját s továbbáll." /A Magyar Ifjúsági Tanács elnöksége: Szabadság- (és hol a) szobor? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./

2003. október 7.

Segesvár a magyarság szempontjából igazi végvárnak mondható. A németek mára alig hatszázan maradtak. Folyamatosan fogy a magyar lakosság is, tíz esztendő alatt ezerrel lettek kevesebben, ma alig érik el a hatezres lélekszámot. Tíz esztendeje, 1993. szeptember 25-én 56 alapító taggal megalakult a Gaudeamus Alapítvány. - Legfőbb célunk - magyarázza Farkas Miklós, az alapítvány elnök-igazgatója - a segesvári és környékbeli szórványban élő magyar nemzetiségű diákok anyanyelvű és keresztény értékrend szerinti nevelésének és oktatásának támogatása, valamint a helyi Mircea Eliade Elméleti Líceumban folyó román és magyar tannyelvű oktatás színvonalának emelése. Segesváron 1960-tól folyik magyar nyelvű középiskolai oktatás. Évtizedekig Erdőszentgyörgytől Székelykeresztúrig, Medgyestől Kőhalomig Segesvár volt az egyetlen település, ahol magyar tannyelvű középiskolai oktatás folyt. A Ceausescu-korszakban csak nagy nehézségek árán lehetett megőrizni, fenntartani a magyar tagozatot. Az alapítvány irigylésre méltó, eredményes munkát végzett. Számítástechnikai laboratóriumot szereltek fel és magyar nyelvű informatikai oktatást indítottak be a Mircea Eliade Líceumban; 1993-tól Kikerics néven középiskolásokból álló néptáncegyüttest működtetnek, amelynek bel- és külföldi fellépések lehetőségét is biztosítják; a 94-95-ös tanévtől anyagi támogatásban, az ingázási költségek teljes vagy részleges megtérítésében részesítik a kiváló tanulmányi eredményeket elérő diákokat; évente ösztöndíjakat, valamint jutalomkirándulásokat biztosítanak az arra érdemeseknek; egy mintegy 3000 kötetes könyvtárat hoztak létre. A legfontosabb megvalósítás a szórványkollégium. A Gaudeamus Alapítvány évekig tartó sikertelen próbálkozások után, az Illyés Közalapítvány és az Iskola Alapítvány hathatós anyagi támogatásával végül sikerült megvásárolni egy álló ingatlant. A tetőtér beépítésével új hálószobák, tanuló- és számítógéptermek kialakítása vált lehetővé. Az Apáczai Közalapítvány támogatásával befejezték az új épületszárnyat, amelyben modern konyha, étkezde és a tetőtérben újabb hálószobák, valamint két tanári lakás kapott helyet. Már elkészültek egy újabb szárny tervrajzai, amelyben egy színpadot, öltözőket, valamint egy 150-200 férőhelyes előadótermet magában foglaló művelődési központot, közösségi házat szeretnének kialakítani. Ez lenne a Segesváron és vonzáskörzetében élő mintegy 10 ezer magyar művelődési életének központja. A Mircea Eliade Líceum jelenlegi két-két párhuzamos magyar osztálya humán és informatika szakkal működik. A tanulók mintegy egyharmada vidéki, közülük 48-an találtak otthonra a szórványkollégiumban, a Gaudeamus Házban. Az alapítvány a segesvári történelmi magyar egyházakkal egyeztetve az Egy tál meleg étel program beindítását tervezi. /Szentgyörgyi László: Segesvár - végvár. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 7./

2003. október 7.

Dumitru Pop /Nagy-Románia Párt/ szenátor sajtótájékoztatón jelentette be, hogy interpellálció sorozatot kezdeményezett a parlamentben, vár választ arra a kérdésre, hogy bizonyos pénzösszegeknek merre kelt lába. Ceausescu, a volt diktátor feltételezett egy milliárdja felől érdeklődött, de sietett kijelenteni: semmi sem bizonyítja annak létezését, mint ahogy nincs bizonyíték a Ceausescu elleni többi vádpontra (népirtás, a nemzetgazdaság aláaknázása) sem. Ezért a Nagy-Románia Párt iratcsomót állít össze, melyet a hágai Nemzetközi Törvényszéknek fog megküldeni, kérve a volt diktátor perének újratárgyalását. /Ceausescut akarják rehabilitálni. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 7./

2003. október 7.

Nehéz elképzelni, hogy Románia és Magyarország nem viszi magával az Európai Unióba az erdélyi magyar közösséggel kapcsolatos feszültségeket - írta okt. 6-i számában a Cotidianul napilap. A Cotidianul rámutatott: az utóbbi időben a román külpolitika arra összpontosít, hogy Bukarest mind az amerikaiaknak, mind az európaiaknak azt bizonyítsa: Románia stabilitási tényező a térségben. Nem felhőtlen Bukarest viszonya Szófiával sem. A két ország közötti kapcsolatokat nem egészséges versengés, hanem inkább terméketlen rivalizálás jellemzi - írta a lap. Ami a román-moldovai viszonyt illeti, az azt problematikussá tevő Dnyeszteren túli terület ügye mellett az is beárnyékolja a két ország kapcsolatait, hogy az oroszbarát kisinyovi hatalom gyanakvó szemmel nézi Bukarest minden gesztusát a határon túli románok megsegítésére. Kisinyov nem kívánja a román közvetítést az EU és Moldova között sem, a moldovai demokratizálásban való bukaresti részvétel bármilyen formáját pedig revizionizmusnak tekinti - írta a Cotidianul. A Cotidianul vezércikke így összegezett: "A "stabilizációs tényezői" státus kinyilvánítása ellenére, a jelenlegi helyzetből kiindulva az állapítható meg, hogy Románia inkább potenciális destabilizáló tényező a térségben." /Románia mint "potenciális destabilizáló tényező"? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 7./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 571-580




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998