Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 590 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 571-590
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2003. november 4.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács vizsgálatot indít a Székely Nemzeti Tanács autonómia-plakátok miatt meghurcolt vezetőinek ügyében. Nyomásgyakorlásra is számítani lehet a kormánypárt és az RMDSZ részéről egy olyan testület irányába, amelyet együtt alakítottak meg két évvel ezelőtt. A diszkrimináció elleni küzdelem Romániában gyermekcipőben jár. Szinte bármelyik hazai napilapban meglepően sok kifogásolható passzus van. Világuralomra törő, pénzsóvár zsidók a viccekben, karikatúrákban, mosdatlan, erőszakos cigányhordák a szocioriportokban, Erdélyt elszakító, revizionista magyarok a publicisztikákban, a Kárpátokon túlról betelepülő, elmaradott románok a szórványfalujáró beszámolókban, sorolta Salamon Márton László. /Salamon Márton László: Gyerekcipőben. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4/

2003. november 4.

Ceausescu huligánoknak nevezte a temesvári tüntetőket 1989. dec. 20-án, Iliescu "golanoknak" bélyegezte 1990 első felében az Egyetem téren demokráciát követelő fiatalokat, Kovács László külügyminiszter Orbán arroganciájáról beszélt a Benes-dekrétumok felemlítésének ügyében, Markó Béla az autonómia kisajátításával vádolta meg a Székely Nemzeti Tanácsot. Markó Bélának erkölcsi és politikai kötelessége lett volna az autonómia képviselete, hangsúlyozta Borbély Zsolt Attila. Erkölcsi kötelessége, mert esküt tett rá 1992. okt. 25-én a Szent Mihály-templomban, és politikai kötelessége mindmáig, mert elnökként a szervezet programja kötelezi rá. Markó Béla azonban román versenypárttá alakította a nemzeti önkormányzati szövetséget. Amikor megalakult egy közképviseleti fórum, mely végre közbeszéd tárgyává tette az autonómiát, Markó megtámadta a testületet és az autonómia kisajátításáról beszélt. Lehet-e kisajátítani az autonómiát? /Borbély Zsolt Attila: Kisajátítás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./

2003. november 4.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) sajtóirodája A félretájékoztatástól a valóságig című közleményében válaszolt "az egyes politikai vezetők által a BBTE multikulturalitásának megváltoztatására gyakorolt nyomására". A közlemény kapcsán Kása Zoltán, a rektor helyettese nacionalizmust, Markó Béla RMSZ-elnök durva támadást emlegetett. A közlemény nehezményezte, hogy "a tanügyminiszter nem vállalta a felelősséget a 14 kar etnikai-nyelvi elkülönítésének anyagi és jogi következményeiért". A nyilatkozat nyelvi-etnikai elkülönítéssel vádolta a magyar karok létrehozását szorgalmazókat, leszögezte: az egyetemen belül a magyar nyelvű felsőoktatás bővítése nem képez problémát, hiszen azt nem akadályozza senki. A közlemény szerint a tanárok elsöprő többsége - románok, magyarok és németek - visszautasították a létező karok felszámolását. Sehol Európában nem került sor a karok nyelvi-etnikai szempontból való szétválasztására. A BBTE szenátusa nem vállalhatja a karok felszámolásáért a felelősséget. Dr. Kása Zoltánt, a BBTE prorektora az újságból szerzett tudomást a sajtóközleményről, mert a rektori tanácsi ülésen erről szó sem esett. A közleményben nagyon sok valótlan információ van - mondotta a rektor-helyettes: nem igaz, hogy a tanárok nagy része, románok, németek és magyarok, elutasítják a magyar karok létrehozását. Kása legutóbb szept. 4-én tanácskozott a magyar tagozat vezetőivel, senki sem állította sem szóban, sem írásban, hogy a karok létrehozása ellen lennének. Ez nacionalista nyilatkozat, összegezett Kása Zoltán. Markó Béla szövetségi elnök szavai szerint ez a nyilatkozat a politikai állásfoglalásokra emlékeztet. Érdekes, hogy amíg nem került sor az európai rektorok találkozójára, addig Marga rektor tompította a megnyilatkozásait, most pedig jön a durva támadás. Az RMDSZ-elnök reméli, hogy a magyar oktatók is reagálnak majd a mostani nyilatkozatra. /Köllő Katalin: A "BBTE sajtóirodája" nem akar magyar karokat. Kása Zoltán és Markó Béla visszavág. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2003. november 4.

Vekov Károly Kolozs megyei képviselő a megosztás-meghátrálás politikáját 1997-től számítja, Jakabffy Attila szerint viszont 1990-ben. Jakabffy szemtanúként állította, hogy a meghátrálás, cserbenhagyás politikája, a megosztottság már a marosvásárhelyi fekete márciust követő napon, vagyis 1990. márc. 21-én elkezdődött. Akkor a pogromkísérlet két napját, március 19-ét és 20-át Budapesten töltő Markó Béla, továbbá valamint Borbély László és Béres András Kincses Elődnek, a Maros megyei Nemzeti Egység Ideiglenes Tanácsa alelnökének kifejezett tiltakozása ellenére leült tárgyalni a Vatra Romaneasca vezetőségével. Kincses azzal érvelt, hogy nem szabad összemosni az agresszort és az áldozatot. Ragaszkodott ahhoz, hogy valamennyi román párttal kell tárgyalni, nem csak a Vatrával. Markóék azonban Verestóy Attilára hallgattak, aki már akkor a román központi hatalmat képviselte, és Kincsest eltávolítva leültek tárgyalni - írta Jakabffy. Ezzel kialakították magukról a toleráns, a román hatalommal mindenáron egyezkedő politikus képét - későbbi karrierjüket így alapozták meg. A cserbenhagyott Kincses Elődnek el kellett menekülnie az országból, csak közel hat év után, a gyilkosságra való felbujtás vádjának visszavonását követően térhetett haza. A "tárgyalók" pedig kisajátították a romániai magyar érdekképviselet vezetését. /Jakabffy Attila, Marosvásárhely: Mikor kezdődött az osztódás? = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./

2003. november 4.

Közös javaslatcsomagot dolgozott ki a Kárpát-medence kilenc magyar református egyházkerülete, illetve egyháza az Európai Unió alkotmánytervezetéhez. A dokumentumokat az Európai Egyházak Konferenciájához és országai kormányához is eljuttatták - közölte Tőkés László püspök az egyházak képviselőinek sajtótájékoztatóján, Budapesten. - Szükség van a nemzeti kisebbségek védelmére az Európai Unióban - jelentette ki Erdélyi Géza szlovákiai református püspök. Erdélyi Géza, a Magyar Református Egyházak Tanácsadó Zsinatának elnöke elmondta: valóban nélkülözhetetlenül szükséges egy kisebbségvédelmi politikai stratégiát kidolgozni európai szinten. Tőkés László református püspök a határokon átívelő nemzetegyesítés lehetőségére hívta fel a figyelmet. A püspök kezdeményezésére hamarosan megalakul az Erdélyi Magyar Tanács, ami a romániai magyarság autonómiájának megvalósítását tűzte ki célul. Tőkés László így fogalmazott: "az autonómia senkit sem sért, demokratikus intézményrendszer, évezredes gyökerei vannak, erősíti a térség stabilitását, már az Európa Tanács közgyűlési tanácsa is ajánlotta, legutóbbi 1334-es határozatában." /A magyar református egyházak javaslata az EU-nak. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

2003. november 4.

Nov. 2-án Apában felavatták az emlékművet, melyet a község mindenkori hőseinek az emlékére állítottak a falu központjában. A hősök emlékművén csak román felirat olvasható, magyar nyelven is illett volna felírni egy mondatot. Az ünnepi műsorban egyetlen magyar szó sem hangzott el, bár a református egyházközség is hivatalos volt az avatásra. /Fodor I.: Apa: Hősök emlékműve - csak a románoknak. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 4./

2003. november 4.

Újszentesen a református gyülekezet október 26-án ünnepelte temploma felszentelésének századik, valamint a helyi Keresztyén Gazdakör létrehozásának kilencvenedik évfordulóját. Az ünnepségre kívül-belül felújították a templomot és a műemlék orgonát, felavatták a Keresztyén Gazdakör zászlaját és a Petőfi Sándor újszentesi táborozásának emléket állító új márványtáblát. A jubileumi ünnepségeken részt vett a templom felújítását jelentős összeggel támogató Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke, Bálint-Pataki József, Ludányi-Horváth Attila kolozsvári magyar konzul, Szirbik Imre, Szentes testvérváros polgármestere, Toró T. Tibor parlamenti képviselő és a Temes megyei RMDSZ szervezet vezetői. /(Pataki Zoltán): Kettős jubileum Újszentesen "Aki útra készül, nem újít fel templomot". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 4./ Átadták a szentesi testvérgyülekezet adományát s egy kopjafát. Bálint-Pataki József HTMH-elnök emlékeztetett arra, hogy a rendszerváltás óta Magyarország valamennyi kormánya fontosságához méltóan kezelte az egyházak ügyét. Szinte minden határon túli magyar egyházi ingatlan megvásárlása, felépítése vagy felújítása a magyar kormány támogatásával történt. - A HTMH és a Magyar Köztársaság kormánya nevében ígérhetem: az anyaország továbbra is kiemelt figyelmet szentel az erdélyi magyar történelmi egyházak közösségépítő szerepének - mondta. Szirbik Imre, Szentes testvérváros polgármestere felidézte azt az időszakot, amikor 112 esztendővel ezelőtt, 133 szentesi család a nyomor és a földnélküliség elől ide menekült. Úgy tűnt, a történelem örökre elszakította egymástól a testvéreket. 1989 után néhány héttel a szentesiek már itt voltak, azóta egyre szorosabbra fűződnek a települések közti kapcsolatok. Felavatták a felújított Petőfi-emlékművet. Halász Ferenc, az RMDSZ Temes megyei szervezetének elnöke történészként felidézte az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc Újszenteshez kötődő eseményeit. /Pataki Zoltán: Kettős jubileum Újszentesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2003. november 4.

A Magyar Mentálhigiénés Társaság tagszervezeteként létrejött Harmónia Lelkigondozói Egyesület november elsejétől újrakezdte tevékenységét. Ennek keretében segítő beszélgetéseket, pszichológiai tanácsadást, család- és csoportterápiát, előadás-sorozatokat tartanak. Az egyesülethez gyermeknevelési, családi konfliktuskezelő, párkapcsolati és kapcsolatteremtési, pályaválasztási kérdésekkel fordulhatnak az érdeklődők. /Harmónia - lelki egészségvédelem. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

2003. november 4.

A Kárpát-medencei magyar színházak szövetsége, a Játékszíni Társaság első ízben nyújtott át az Életmű-díjat. Senkálszky Endre érdemes művésznek, a kolozsvári Állami Magyar Színház örökös tagjának Budapesten, okt. 28-án Gálaest keretében adták át a kitüntetést, laudációt mondott dr. Kötő József színháztörténész, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület elnöke. Senkálszky Endre először Aradon lépett színpadra. A kolozsvári Thália színházban Kemény János, Bánffy Miklós, Tóth Elek, Fényes Alice, Tamási Áron társaként vállalta a helytállást kisebbségi sorsban. /(köllő): Korok tanúja. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

2003. november 4.

Okt. 26-27-én Budapesten vendégszerepelt a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós a Vendégségben Budapesten - határon túli magyar színházi esték program keretében. A társulat a Thália Színházban Eric-Emmanuel Schmitt Rejtélyes viszonyok és Pierre Carlet de Chamblain de Marivaux Két nő közt című darabjait mutatta be. A társulat az elszármazott színészekkel, rendezőkkel is találkozott. /Kiss Éva Evelyn irodalmi titkár: Vendégségben Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

2003. november 4.

Bocsárdi László, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészeti vezetője a vele készült beszélgetésben közölte, hogy a sepsiszentgyörgyi társulat hosszú turnésorozaton jutott túl, nemrég voltak Craiován, a budapesti Bárka Fesztiválon pedig elnyerték a fődíjat. - Az anyaországi színjátszás kezd "bennünket észrevenni, mert erős műhelyek alakultak ki, Beregszászon, Újvidéken, nálunk Sepsiszentgyörgyön", jegyezte meg. /Karácsonyi Zsolt: Egyfajta sűrítés. Interjú Bocsárdi Lászlóval, a Sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház művészeti vezetőjével. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

2003. november 4.

Kőrösi Csoma Sándor nevét viselő előadás-sorozat indul Csíkszeredában a Sapientia Egyetemen, ahol Bangha Imre indológus India és más keleti országok népeiről és kultúrájáról tart előadásokat. /Előadás-sorozat a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

2003. november 4.

A Temes megyei RMDSZ és a műszaki szakemberek társaságának, a Techné Egyesületnek a vezetőségi tagjai közösen koszorúzták meg nov. 3-án a magyar tudomány napján a temesvári Bolyai-emléktáblát. Toró T. Tibor parlamenti képviselő hangsúlyozta: kettős évfordulót ünnepelnek, hiszen a magyar tudomány napja egybeesik annak az évfordulójával, hogy Bolyai János matematikus, hadimérnök a geometriát megreformáló felfedezést tett. Miként a többnyelvű emléktáblák közül a magyar feliratú is hirdeti: a híres tudós 1823. nov. 3-án, Temesvárról adta hírül - "semmiből, egy új, más világot teremtettem" - az első, nem euklideszi geometria alapképletének felfedezését. A Bolyai-dombormű és -emléktábla a matematikusról elnevezett utca sarkán található, annak az épületnek a falán, ahol Bolyai János temesvári tartózkodása idején lakott. /P. L. Zs.: A magyar tudomány napja. Tisztelgés Bolyai János emléke előtt. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

2003. november 4.

Minőségi évadnyitó estet szervezett a Kemény Zsigmond Társaság /Marosvásárhely/ a Dr. Bernády György Közművelődési Központban. Az est meghívott vendége Angi István esztétikaprofesszor volt, akinek új könyve /A zenei szépség modelljei, Polis Kiadó, Kolozsvár/ határozta meg a beszélgetést. Az estet Csíky Boldizsár, a KZST elnöke nyitotta meg. Angi István hét könyvet írt. Új könyve gyakorlati zeneesztétika, zeneesztétikai tanulmányok tárhelye. /Nagy Botond: Évadnyitó KZST-est. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

2003. november 4.

Venczel József nekem tanítványom, lelki gyermekem, barátom, közeli munkatársam, édes testvérem volt - emlékezett a neves szociológusra Domokos Pál Péter. Venczel József /Csíkszereda, 1913. nov. 4. - Kolozsvár, 1972. márc. 13./ 90 évvel ezelőtt született. Kolozsváron jogot végzett. Már egyetemi évei alatt bekapcsolódott az Erdélyi Fiatalok falukutató mozgalmába. Az egyetem elvégzése után az Erdélyi Magyar Gazdasági Egylet statisztikai osztályának vezetője, az Erdélyi Tudományos Intézet tanára, majd a kolozsvári Bolyai Tudományegyetem Jogi és Közgazdasági Karán a szociológia és statisztika tanára volt. 1949-ben elveszítette állását, koncepciós perben elítélték, 1950-től 1961-ig volt börtönben. Halála előtt néhány évvel ismét visszatért a tudományos életbe, tanulmányokat tett közzé; a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem tudományos kutatója volt. Az erdélyi földkérdéssel, demográfiával, a szociológia módszertanával foglalkozott. Dimitrie Gusti és az amerikai agrárszociológia eredményeit alapul véve, kidolgozta az erdélyi magyar falukutatás gyakorlati módszereit. Ő vezette a bálványosváraljai szociológiai vizsgálatokat 1942-ben. Venczel József születésének 90. évfordulóján Csíkszereda város önkormányzata nov. 4-én koszorút helyez el a Virág utca és a Temesvári sugárút kereszteződésénél levő emléktáblán, valamint a nevét viselő szakközépiskolában megkoszorúzzák Venczel József emléktábláját. /Takács Éva: Oda túlra látott, a másik partra. 90 éve született Venczel József. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 4./

2003. november 4.

A várossá nyilvánított Erdőszentgyörgynek első rangos művelődési rendezvénye okt. 29-én zajlott. Népes közönség jelenlétében mutatták be Sebestyén Péter helybeli római katolikus papnak Készenlétben /Gloria Kiadó, Kolozsvár/ című kötetét a művelődési házban, melynek falait Plájás István marosvásárhelyi fotós Bözödújfaluval kapcsolatos színes képei borították. Sebestyén Péter a templomépítő papok sorába állt. Könyve kisesszéket, vallomásokat, rádiós megszólalásokat, ünnepi elmélkedéseket tartalmaz. /b.d.: Mindennapos készenlétünk. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 4./

2003. november 4.

Nem csitulnak a kedélyek Csíkszeredában a tanfelügyelőség által a tanévkezdés előtt hozott iskola-összevonást illetően. Összevonták az Ady Endre Általános Iskolát a Nagy István Művészeti Gimnáziummal, így próbálva megoldani a művészeti iskola tanteremproblémáit. Annak ellenére, hogy korábban nem adta beleegyezését az összevonásba, a helyi tanácsban elhangzott, hogy Kálmán-Ungvári Zsófia Hargita megyei főtanfelügyelő mondjon le tisztségéről. Ezt a nyilatkozatot Szabó Soós Klára tanácsos fogalmazta meg. /D. Balázs Ildikó: Vihart kavaró iskola-összevonás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4/

2003. november 4.

Sikeresek az erdélyi magyar színtársulatok előadásai a bukaresti I. L. Caragiale Országos Színházfesztiválon. Tekintettel a nagy érdeklődésre, a Kolozsvári Állami Magyar Színház társulata kétszer is előadta Becket Játékát. A közönségsiker mellett a kritikusok tetszését is elnyerte a Tompa Gábor rendezte előadás, így meghívást kaptak egy kanadai, valamint egy írországi fesztiválra, és a jövő év elején alkalmuk nyílik majd Párizsban is előadni a Játékot , tájékoztatott Tompa Gábor, a Kolozsvári Állami Magyar Színház igazgatója. Szintén nagy volt az érdeklődés a sepsiszentgyörgyi társulat Romeo és Júliája iránt. A november 1-9. között zajló I. L. Caragiale Színházfesztiválon öt szekcióban ötven előadást láthat-hallhat színpadon, rádióban és televízióban a nagyérdemű. /Bálint B. Eszter: Sikeres volt a kolozsváriak Játéka. = Krónika (Kolozsvár), nov. 4/

2003. november 4.

A Maros megyei Lőrincfalvát 1332-ben említették először az oklevelek. Mára mindössze 360 lelkesre apadt a színmagyar lakosság. A faluban régen elfeledett szüreti bált és termésnapokat ünnepeltek nemrégiben. A faluból sokan csak évente kétszer járnak haza külhoni munkahelyekről. /Kovács D. István: Elfelejtett szüreti bál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./

2003. november 4.

Kristóf Márta Bevérzett igazgyöngyök /Solness Könyvkiadó, Temesvár, 2003/ című versgyűjteménye jelent meg a napokban. A költő nem érhette meg első kötetének kiadását, 2002 decemberében elhunyt. A könyvet tizenkilenc önzetlen támogató, barátok, barátnők (Temesvárról, Németországból, Magyarországról) költségén adták ki, három lelkes irodalombarát hozzájárulásával. Az ügyintéző Boér Jenő mellé Szekernyés Kurkó Irén tanárnő, újságíró és Szekernyés János irodalomtörténész zárkózott fel, így lehetett a kötetből kordokumentum, mely az idő sodrában mutatja be, miként ragyog fel egy ifjú tehetség, hogyan ível felfelé, majd csendesül el a poéta pályája a névtelenségbe merülve. Tizenhárom esztendős, amikor első versét, az Ave Maria című profán könyörgését a rangos temesvári napilap, a Déli Hírlap irodalmi-művészeti melléklete közölte. Az 1937-1948 között írott versei közül több is nyomdafestéket látott. Aztán fordult a történelem, de ő nem érzett belső indíttatást a hangváltásra. Az 1952-197l, valamint az 1993-2001 között született versei egyfajta lelkigyakorlatok, pillanatképek, múló hangulatok és megérzések keretében mozognak. Politikai fogolyként megismert börtönpokol és a tüdővész mardosta lét elmélyítette egyházi költészetét. Távol az irodalmi élet köztereitől, barátoknak és az asztalfióknak írta tovább verseit. /Pongrácz P. Mária: Író az idő sodrában. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 4./

2003. november 4.

Második könyve jelent meg Pokorny Lászlónak, a marosvécsi kórházotthon igazgató főorvosának: Mérgező növények kézikönyve /Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely, 2003/. Előző könyvében, a Gyógyító füvek, fákban az Erdélyben, illetve szűkebb pátriájában, Marosszéken fellelhető növények jótékony hatásáról írt. /K. D. I.: Pokorny László második füveskönyve. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./

2003. november 4.

A Nagyszalontán élő Kósa-Kiss Attila /sz. 1954/ közzétette ismeretterjesztő cikkeit és tudományos igényű írásait Rejtőző sasbérc. Csillagvilág /Literator Kiadó, Nagyvárad/ címen. A szerző elsősorban az égbolt titkaival foglalkozik, továbbá a meteorológiai viszonyokkal, érdekes vagy talányos fizikai jelenségekkel. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 4./

2003. november 5.

A Kovászna megyei prefektúra román nyelvre fordította a Székely Nemzeti Tanáccsal (SZNT) kapcsolatos dokumentumokat és a Brassói Fellebbviteli Bíróság rendelkezésére bocsátotta azokat, hogy döntsön a székely tanácsok megalakulásának törvényességéről, közölte nov. 4-én Horia Grama prefektus. A prefektus szerint a székely tanácsok törvénytelenek és alkotmányellenesek. Horia Grama bírálta a Kovászna Megyei Tanács elnökének, Demeter Jánosnak a Székelyföldi Fejlesztési Régió létrehozásával kapcsolatban tett kijelentéseit is, mondván, hogy mérsékeltebb jellege ellenére ez a javaslat is etnikai kritériumokon alapul. /Bírósági döntést kérnek az SZNT ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./

2003. november 5.

Dr. B. Garda Dezső képviselő napirend előtti felszólalásán a parlamentben hangsúlyozta, hogy a törvénytelenségek elhallgatása és a lopások támogatása az utóbbi időben megszokott jelenséggé vált az Állami Erdőügynökségnél. Ezt igazolják a minisztériumi vizsgálatok is. Végül nem a törvénytelenségekért felelősöket büntették, hanem azon személyeket, akik feletteseik utasítására cselekedve tekinthetők törvénysértőknek. /Elhallgatják a törvénytelenségeket az Állami Erdőügynökségnél. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./

2003. november 5.

A Szekuritáté Archívumát Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS), dr. Gheorghe Onisoru elnök aláírásával ellátott levélben válaszolt Király Károly 2001. júl. 25-i beadványára, amelyben azt kérte, közöljék vele, milyen szekuritátés dossziék foglalkoztak a személyével. A 2003. szept. 23-i keltezésű válaszban értesítették, hogy "az archív alapokkal rendelkező intézményeknél végzett kiegészítő ellenőrzések nyomán, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) közölte velünk, hogy nem találtak egyetlen, az ön nevére szóló dossziét sem". Ez természetesen hihetetlen, ismerve Király Károly 1989 előtti szerepét. A "a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE), illetve a Katonai Dokumentumok és Archívum Szolgálat (SADM) is közölte, hogy náluk sem találhatók az ön személyére vonatkozó dossziék" - olvasható még a válaszban. Éppen Király Károlyról nem lenne dokumentum, amikor a diktatúra szinte mindenkit nyilvántartott? /Mózes Edith: Egy különös értesítés. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

2003. november 5.

Kincses Előd fejtette ki véleményét a nemzeti tanácsokról. Az RMDSZ csúcsvezetése azt sulykolja, hogy nincs más választás, kizárólag csak az apró lépések politikája. A közbirtokossági erdőket visszaszolgáltató törvényt "Lupu"-törvénynek hívják és a Sapientia egyetemet az Orbán- kormány hozta létre, továbbfinanszírozását pedig a Medgyessy kormány állja, fenntartásához a romániai magyarság adólejei nem járulhatnak hozzá. A kis lépések politikáját kritizáló Tőkés László, elmozdított tiszteletbeli elnök egyetemügyben és szoborügyben is sikeresebb volt. Beindította a Sulyok István Főiskolát (új nevén: Partiumi Egyetem) és felállíttatta Bethlen Gábor szobrát, a Szabadság-szobrot pedig - protokollum ide vagy oda, nem sikerült visszaállítani. Kincses Előd hangsúlyozta: Nem szabad lemondani a romániai magyar külpolitikáról. A romániai magyar külpolitika hiánya és az önfeladó belföldi politizálás vezetett oda, hogy külföldön az a hamis látszat alakult ki, hogy a romániai kisebbségi politika "mintaszerű". A plakátragasztók elleni alkotmánytipró fellépés, az aradi Szabadság-szobor fasiszta emlékműként való megbélyegzése stb. mutatja, hogy a román hatalom kisebbségi politikáján továbbra sem hajlandó érdemben változtatni. Nem szabad lemondani az autonómia létrehozásáról. A svájci euroképviselő, Andreas Gross EU-s autonómia-javaslata után Mikko Elo finn képviselő többedmagával olyan keretszabályozást terjesztett elő Strasbourgban, amely útmutató lehet a területi, kulturális és helyi autonómiák létrehozásában. /Dr. Kincses Előd: Miért jöttek létre a Nemzeti Tanácsok? = Népújság (Marosvásárhely), nov. 5./

2003. november 5.

Varga Attila képviselő reagált Pécsi Ferenc képviselő nyilatkozatára /Szatmári Friss Újság, okt. 24./. Szerinte a nyilatkozat pontatlan, félrevezető, egyoldalú, csúsztatásokat és félinformációkat tartalmaz. Hosszadalmasan fejtette ki nézetét. Pécsi Ferenc azzal indokolta az alkotmánymódosítással kapcsolatban a nemmel szavazását, hogy a nemzetállam kifejezés továbbra is benne maradt az alkotmányban. Varga Attila elismerte, a nemzetállam benne marad a módosított alkotmányban, de az 1991-es rossz alkotmány lényegesen javult. /Varga Attila képviselő: Válasz egy Nyilatkozatra. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 5./

2003. november 5.

Az Országgyűlés úgy döntött: nem veszi tárgysorozatba a magyar állampolgársági törvény módosítására vonatkozó indítványt, amelyet az MDF-frakció terjesztett elő. Az október 28-i szakbizottsági ülésen a javaslatot az MDF frakcióvezetője, Herényi Károly indokolta.Az ülésről azonban a bizottság MDF-es tagjai hiányoztak. Az MDF-es képviselők távolmaradása állásfoglalásra késztette a Magyarok Világszövetségét, amely sajtóközleményében feltette a kérdést: hogyan lehet az, hogy az MDF-nek nem érdeke a kettős állampolgárságról szóló saját indítványának a támogatása. Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke elmondta, az ügy szempontjából döntő fontosságú bizottsági ülésen az indítvány azon bukott meg, hogy az MDF mindkét képviselője hiányzott, és a helyettesítés jogával sem élt. A Magyarok Világszövetségének elnöke szerint a Magyar Demokrata Fórum mindvégig következetlenül járt el a kettős állampolgárság ügyében. "Az MDF megfontolatlan módon az Országos Választási Bizottság által jóvá nem hagyott aláírásgyűjtésbe kezdett, nemcsak párthoz, de civil szerveződéshez sem méltó módon" - jelentette ki a Krónikának Patrubány Miklós, az MVSZ elnöke. Szerinte az MDF fellebbezte meg a magyar Országos Választási Bizottságnál az OVB azon döntését, amellyel a testület hitelesítette a Magyarok Világszövetsége népszavazási kezdeményezését a kettős állampolgárságról. A Világszövetség elnöke szerint Dávid Ibolya, az MDF elnöke egyik rádiós nyilatkozatában elárulta magát azzal, hogy az óvás benyújtása előtt néhány nappal már tényként kezelte a fellebbezést. "Bár Dávid Ibolya ezt váltig tagadja, minden jel arra mutat, hogy az MDF torpedózta meg az MVSZ kezdeményezését" - szögezte le Patrubány. /Salamon Márton László: Meddő MVSZ-MDF perlekedés. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

2003. november 5.

A Román Hírszerző Szolgálat (SRI) mindmáig nem szolgáltatta ki a Corneliu Vadim Tudor pártelnök múltjáról szóló iratokat, noha a sajtó konkrét bizonyítékokat tárt fel az ellenzéki politikus hajdani besúgói tevékenységéről. Horia Roman Patapievici, a Szekuritáté Irattárát Átvilágító Bizottság (CNSAS) tagja közölte, többszöri kérésük ellenére a SRI mindannyiszor azt közölte a testülettel, hogy a Nagy-Románia Párt elnökének neve a Szekuritáté egyetlen dokumentumában sem szerepel. "Corneliu Vadim Tudor szekuritátés dossziéjának esete beszédes példája a CNSAS és a volt Szekuritáté archívumát napjainkban birtokló intézmény kapcsolatának" - adott hangot elégedetlenségének az átvilágító bizottság tagja. Patapievici hozzátette, a PRM elnökének dossziéját tulajdonképpen más név alatt őrzik, és ebből a dokumentációból már közöltek részleteket a kommunista titkosszolgálat archívumában meglévő iratokat ismertető, A Szekuritáté Fehér Könyve című kiadványban.A Ziua című bukaresti napilap újabb dokumentumokat tárt fel, amelyek bizonyítják, hogy Tudor besúgó volt. A dokumentum egy 1981-es szekuritátés tábornoki jelentés, amelyből kiderül, hogy Vadimot kérésére fogadta Aron Bordea tábornok, és a "költő" egyik képzőművész besúgó kollégájával együtt úgymond rendszerellenes és jobboldali alkotásaik, megnyilvánulásaik miatt feljelentette a Szekuritáténál Andrei Plesu művészetkritikust, valamint Dorin Tudoran és Ion Caraion költőket. /Rostás Szabolcs: Rejtegetik Vadim dossziéját? Az átvilágítók elégedetlenek a SRI-vel. = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./

2003. november 5.

Nastase miniszterelnök szerint jelentősen csökkent a szegénység. A Világbank Románia szegénységéről készített jelentése tárgyilagos értékelése a tulajdonképpeni helyzetnek, nyilatkozta a kormányfő. Nastase hangsúlyozta, a gazdasági szektor veszteségei, valamint a társadalmi költségek annak tulajdoníthatóak, hogy az ország vezetősége nem volt felkészülve a piacgazdaság működési elveire. A gazdasági elemzések szerint Romániának kétszer kellett szembesülnie a szegénység sokkoló megnövekedésével: először 1991-1992, majd 1997-1999 között. A Nastase-kormánynak pedig elsődleges célja volt a szegénység visszaszorítása - nyilatkozta a miniszterelnök. Amíg 2000-ben 8 millió, 2002-ben már 6,5 millió szegény élt Romániában, az előrejelzések szerint pedig 2007-re ez egészen 3 millióig csökkenhet. /B. B. E.: "Vége a hepehupás útnak". = Krónika (Kolozsvár), nov. 5./ Kétmillió embernek napi élelemre sem jut A Hargita Megyei Rendőrség vezetősége, tudomásul véve a Hargita Népe okt. 30-i számában megjelent, Szondy Zoltán által jegyzett Az erőszak tengere Csíkban című újságcikk tartalmát és a Csíkszeredai Helyi Tanács folyamodványát, közölte álláspontját. Az újságcikkben ismertetett cselekedetek egyes személyeket érintettek, de nem voltak olyan természetűek, hogy olyan mérvű bizonytalansági vagy rendbontási állapotokat teremtsenek, mint amilyeneket a cikkíró mutat be. A Hargita Megyei Rendőrséget ért vádakat indokolatlannak és rosszindulatúnak tartják. /Közlemény. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 5./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 571-590




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998