A rendkívül száraz időjárás miatt Romániában a búzatermés idén a becslések szerint csupán 2,5-2,6 millió tonnás lesz, szemben a korábbi 3,5 millió tonnás előrejelzéssel - ismerte el a mezőgazdasági tárca. Az elemzők szerint az ország idén importra szorul. Május elején még 6 millió tonnát, ez év elején 7,1 millió tonnát jósoltak a minisztériumban. Tavaly, amikor ugyancsak aszály volt, még 4,38 millió tonna búzát takarítottak be országos szinten - a legkevesebbet a rendszerváltás óta - az előző évi 7,83 millió tonna után. A minisztérium eredetileg 2 millió tonna búza exportját tervezte a 2003/04-es évadra, az előző szezon 800 ezer tonnája után. Elemzők szerint Románia idén legalább 1,5 millió tonna étkezési búza behozatalára szorul. /Búzaimportra szorulunk idén. Csak 2,5-2,6 millió tonnás lesz a termés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
2003. július 3.
A romániai bérek és nyugdíjak még az Európai Unió tagjelölt államainak szintjétől is igen jelentősen elmaradnak - olvasható Román Statisztikai Hivatal (ISN) most közzétett tanulmányából. 2002 végén a romániai bruttó átlagkereset 166 dollár volt. Ugyanebben az időben Csehországban 579, Lengyelországban 560, Magyarországon pedig 538 dollárt ért el a bruttó átlagkereset. A nyugdíjak elmaradása még ennél is nagyobb arányú: míg Romániában a havi átlagnyugdíj mindössze 51 dollárt ért az elmúlt év végén, Lengyelországban 255, Csehországban 247, Magyarországon pedig 195 dollárnak felelt meg az átlagnyugdíj összege. Az egy főre jutó hús-, hal-, tej- és cukorfogyasztás is jelentősen alacsonyabb Romániában, mint az EU tagállamaiban. Ugyanakkor 2001-ben egy román havonta közel 10 kilogramm kenyeret fogyasztott, miközben a szomszédos országokban az egy főre jutó havi kenyérfogyasztás átlag 4 kilogramm volt. /Romániai bérek, nyugdíjak, fogyasztás. Nagy lemaradást állapítottak meg. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
2003. július 3.
Adrian Nastase miniszterelnök Budapestre utazott, találkozott Medgyessy Péter miniszterelnökkel. Adrian Nastase szerint a román és a magyar hatóságok olyan kétoldalú megállapodás előkészítésén dolgoznak, amely a Magyarország határain kívül élő magyaroknak nyújtott kedvezménytörvény alkalmazásának feltételeit rögzíti nyilatkozott Nastase Budapesten azután, hogy találkozott a magyar kormányfővel. /Kedvezménytörvény és memorandum. Medgyessy-Nastase találkozó Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./ Medgyessy Péter magyar miniszterelnök és Adrian Nastase román kormányfő jún. 1-jei budapesti megbeszélésén egyetértett abban, hogy olyan kétoldalú megállapodásra van szükség, amely megteremti a kedvezménytörvény alkalmazásának feltételeit Romániában - mondta Gál J. Zoltán kormányszóvivő Medgyessy Péter miniszterelnök és Adrian Nastase román kormányfő négyszemközt folytatott megbeszélése után. "Medgyessy Péter hangsúlyosan vetette fel a csíkszeredai konzulátus megnyitásának igényét és lehetőségét, amelyről további egyeztetések várhatók" - mutatott rá a szóvivő. "A közeljövőben létrejön a magyar-román külügyminiszteri találkozó, ahol várhatóan ezek a témák ismét felmerülnek" - tette hozzá a szóvivő. A román kormányfő a Romák a bővülő Európában - a jövő kihívásai című háromnapos tanácskozás júl. 1-jei zárónapjára érkezett Budapestre, ahol fel is szólalt. /Kell a kétoldalú megállapodás. Medgyessy Péter és Adrian Nastase megbeszélése. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
2003. július 3.
A román kormányfő szerint a román és a magyar hatóságok olyan kétoldalú megállapodás előkészítésén dolgoznak, amely a Magyarország határain kívül élő magyaroknak nyújtott kedvezménytörvény alkalmazásának feltételeit rögzíti. A Rompres-tudósítás rámutatott, hogy Adrian Nastase a magyar miniszterelnökkel folytatott megbeszélése során egész sor közös tervről is eszmecserét folytatott, s közülük megemlítette a Bukarest-Budapest autópályát. A román kormányfő azt mondta, hogy a keddi nap folyamán, amíg ő Budapesten tartózkodik, Bukarestben memorandumot írnak alá az autópálya egy szakaszának finanszírozásáról. /Feltételek a kedvezménytörvény alkalmazásához. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
2003. július 3.
Júl. 3-án Székelyudvarhelyen sajtótájékoztatót tartottak a Székelyföldön alakulóban lévő Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) képviselői. Az elmúlt héten ugyanitt tartották az Udvarhelyért Polgári Egyesület (UPE) közgyűlését. Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester jelezte, hogy a székelyföldi polgári körök egy ernyőszervezetbe tömörülnek, amelynek neve Magyar Polgári Szövetség. "Nem elsődleges célunk a választásokon való részvétel, mi elsődlegesen érdemi közös gondolkodást szeretnénk megvalósítani. A választás csak eszköz, mint ahogy például a civil szervezetekben kifejtett munka is eszköz lehet egy élhető jövő kiépítéséhez" - tette hozzá Szász Jenő, az UPE elnöke. A Magyar Polgári Szövetség /MPSZ/ operatív vezető testületében Csíkszéket Soós Klára, Udvarhelyszéket Orbán Árpád, Kézdiszéket Fekete Károly, Gyergyószéket Bencze Attila, Sepsiszéket pedig Tulit Attila képviseli majd. A Maros megyei polgári csoportokat ketten képviselik a testületben, Tőkés András és Csete Árpád. /Zilahi Imre: Megalakul a Magyar Polgári Szövetség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./
2003. július 3.
Ion Antonescu, a román művelődésügyi minisztérium államtitkára a Marosvásárhelyen emelt Holokauszt-emlékmű 11 kilogrammos bronzmását adományozta a jeruzsálemi Jad Vasem holokausztintézetnek. A háborús bűnösként elítélt marsall nevét viselő államtitkár átadta a Nastase-kabinet üzenetét, melyben hangsúlyozza: "A jelenlegi román kormány az első a rendszerváltás utáni Románia történetében, amely a fasiszta, faj- és idegengyűlölő szélsőségeket jogszabályban utasítja el." A Ion Antonescu által átadott üzenet szerint az 1940-1944 között Romániát irányító akkori kormány felelős a román hadsereg által elfoglalt és ellenőrzött Transznisztria területén kivégzett romániai zsidók haláláért. "Azok a cselekedetek részét képezték a holokauszt gyalázatos mechanizmusának - fejtette ki az államtitkár. - A mai, demokratikus Románia kormánya rendeletben tiltja a holokauszt nyilvános tagadását és a háborús bűnösök kultuszát. Állami támogatással emeltek emléket a holokauszt áldozatainak Marosvásárhelyen, az iskolákban oktatják a holokauszt jelenséget, az Országos Levéltár anyagaihoz hozzáférést biztosítunk a holokauszt kutatóinak. Románia felelősséget vállal az európai zsidósággal szemben elkövetett bűnök azon részéért, amelyek az akkori kormányt terhelik." /S. M. L.: Ion Antonescu elutasítja a fasizmust. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./
2003. július 3.
A Külügyminisztérium a leghatározottabban cáfolta a sajtóban megjelent, minden alapot nélkülöző híreszteléseket, amelyek szerint Kovács László külügyminiszter olyan nyilatkozatot tett volna, hogy lekerül a magyar igazolványokról a magyar korona - közölte a magyar külügyi szóvivő júl. 2-án MTI-vel. Tóth Tamás arra reagált, hogy napilapokban olyan cikkek jelentek meg, amelyek szerint a külügyminiszter felvetette a magyar igazolvány küllemének esetleges megváltoztatását a jövőben. Hangsúlyozta, a külügyminiszter nevét a magyar igazolványokkal mindössze olyan értelemben lehet egy cikkben érinteni, hogy az elmúlt időkben folytatott nemzetközi megbeszéléseken Kovács László határozottan azt mondta: nincs lehetőség arra, hogy a kiadott mintegy 700 ezer magyar igazolványban bármilyen változás történjék. /Marad a korona a magyar igazolványokon. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./
2003. július 3.
Porcsalmi Bálint szórványügyi RMDSZ-alelnök beszélt az általa vezetett, szórványügyi és szociális kérdésekért felelő főosztályról. Először felülvizsgálják az eddigi szórványstratégiát. Jó magyar szórványszakértőkkel rendelkeznek Romániában, akikkel konzultálnak. Tervezik a magyarház-program és a szórványban oktatók egyéni támogatásának beindítását. Ősz végére szórványkonferencia megszervezését tervezik. Porcsalmi szándéka: lebontani a szórványról bizonyos mítoszokat. Most fog eldőlni, mekkora költségkeretet kapnak. /Cseke Péter Tamás: "Mítoszokat rombolni". = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./
2003. július 3.
A Kovászna és Hargita megyei román kulturális és civil szervezetek aggodalommal követik "a bizonyos magyarországi körök és a romániai magyar szélsőségesek által folytatott revizionista kampány erősödését", áll a közleményükben és "e soviniszta és irredenta elképzelések terjesztése pedig megmérgezi az etnikai együttélés légkörét és veszélyezteti a társadalmi békét". Tiltakoztak az ellen, hogy a hivatalos vezetés megengedhetetlen módon engedett az RMDSZ nyomásának, és az új alkotmányban törvényessé teszi a magyar nyelv használatát az igazságszolgáltatásban, ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy a magyar nyelv második hivatalos nyelvvé válik. Ez a szabályozás súlyos zavarokat idézne elő az igazságszolgáltatás működésében és "oda vezetne, hogy a magyar nyelvet nem ismerő bírákat, ügyészeket, ügyvédeket és más tisztviselőket diszkriminatív módon leváltanák", áll a közleményben. A tiltakozók felszólítottak minden románt, hogy csatlakozzon az alkotmánymódosítás bojkottálásához és vegyen részt "a magyar szélsőségesek revizionista, soviniszta és irredenta kampányának visszaszorításában, mivel annak célja 2007-ig kivívni a Székelyföld területi autonómiáját". /(Mediafax): Újra tiltakoznak a székelyföldi románok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./
2003. július 3.
Kovászna megyét is bevonná az együttműködésbe a magyarországi Veszprém és a franciaországi Maine-et-Loire megye. Erről Veszprémben az elmúlt napokban esett szó, amikor a két megye további három évre megújította az 1997 óta fennálló baráti együttműködési szerződését. Az eddigi rendkívül élénk kulturális, turisztikai kapcsolatokon és a diákcseréken túl a jövőben erősíteni kívánjuk a gazdasági együttműködést is. Az elmúlt öt évben 150 Veszprém megyei középiskolás és egyetemista járt tapasztalatcserén és nyelvtanulás céljából Maine-et-Loire megye oktatási intézményeiben. Jelenleg kilenc veszprémi egyetemista tanulja a nyelvet Angersben, de évente fogadnak 20-20 hallgatót a debreceni és a szegedi egyetemekről is. /Magyar-francia-székely együttműködés. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
2003. július 3.
Románia a balázsfalvi gyűlésen is, azután Párizsban is vallotta a nemzetiségek jogainak tiszteletben tartását, de csak addig tartott, amíg a jegyzőkönyveket aláírták. Az alkotmányában már nemzetállamról beszélt. Ez a kétarcúság jellemző tulajdonsága maradt napjainkig. 1989-ben a román nép nagy többsége megpróbálta levetni magáról ezt a kétarcú kényszerzubbonyt, de sajnos nem sikerült. Még három hónap sem telt el a nagy fogadkozások után, 1990. márciusában a Nagy-Románia Párt már képes volt felhasználni az ártatlan, tájékozatlan hodáki román lakosságot, akik a pópa szavában vakon bíztak, s lett belőle véres pogrom, s utána ártatlan magyar és cigány emberek évekig tartó bebörtönzése. 1992-ben Gh. Funar már bemutatkozik a nemzetközi bíróságon a Brassai Sámuel Líceum igazgatója elleni váddal. A bíróság az ügy kivizsgálása után megállapította, hogy nem az igazgató, Funar érdemelne 6 hónaptól 5 évig tartó börtönbüntetést. Ezt már nem voltak hajlandók tudomásul venni. 1993-ban Tőkés László Amerikában kimondja az igazságot, hogy itt etnikai tisztogatás folyik. Az eredmény nagy felhördülés, de eszükbe sem jut utánanézni az igazságnak. Ugyanakkor már 1994-ben szabadon engedik az 1990-ben 14-15 évre ítélt tömeggyilkosokat, de az ártatlanul elítélt magyarokat - akiket az amnesztia ellenére zártak le - a börtönben tartják. 1995-ben egy román olajfinomító medencéjéből szennyezett olaj a Berettyóba, onnan a Körösökbe, majd a Tiszába került. Magyarországi szakemberek azonnal jöttek segíteni, ami 40 millió forintjába került az országnak, nem is beszélve a halpusztulásról. Amíg a munka folyt, Románia ígérte a költségek visszafizetését, a baj elhárítása után azzal állt elő, hogy ilyen megállapodás nincs. 1997-ben 160 marosvásárhelyi becsületes román ember kérte a márciusi pogrom szervezőinek megnevezését, persze hiába. Ezért április elején kerekasztal-megbeszélést rendeztek és kimondták, hogy a főszervező Ciontea, a Vatra megteremtője volt, Iliescu támogatásával. Közben folyik Székelyudvarhelyen a csereháti építkezés a város félrevezetésével és becsapásával, amit mai napig sem tisztáztak. 2001-ben beindul a huzavona a státustörvénnyel kapcsolatban. Július végén Iliescu elszólja magát: "Ha életbe lép a státustörvény, Romániában legalább 7 000 000 magyar lesz". Tehát ezért indult el a hadjárat, aminek a jelenlegi magyar kormány tökéletesen bedőlt. 2001 novemberében a gyimesbükki gyermekotthont, amit a svédek szereltek fel a fogyatékos gyermekek számára, egyszerűen ellopták, bevitték Bákó megyébe. 2002 februárjában eldőlt Bárányi Ferenc, Rákóczi Lajos, Aranyosi István pere, kiket alaptalanul vádoltak azzal, hogy a Securitate besúgói voltak. Elmondták, hogy e per alatt az RMDSZ a kisujját sem mozdította értük, pedig képviselői voltak. 2002. március 20-án írta le az újság, hogy a görög katolikus bíboros 1990. március 19-én Iliescu elnöknél volt. Mondta neki, hogy avatkozzék be, de ő azt felelte, most még nem, majd csak a végén. 2002 októberében az ortodox pap szemet vetett a szatmári Lemák család házára. A bíróság visszaítélte a házat a gazdájának, október 15-én át is akarták adni, de a pópa összehívta a híveit, elzavarták a törvény embereit, Lemákékat csúfolták, bozgorozták, majd a városházára hívatták. A polgármester azzal állt elő, hogy az egyháznak nincs annyi pénze, hogy kifizesse, elégedjenek megy egy másik lakással, ami a város tulajdonában van. Szerencsétlen családnak bele kellett egyeznie, de valószínű, hogy abból nem fognak kimenni a lakók. Ehhez hasonló "hőstettre" készül most megint az ortodox egyház Székelykálban, melynek jogtalanul 40 hektárnyi területet ajándékozott a hatalom kolostor építésére. Mit keres az ortodox kolostor egy székely faluban? Hisz ott egyetlen híve sincs. Célja a falu és az egész vidék elrománosítása, a székely fiatalok kiszorítása. /Szabó Rozália,Kisgalambfalva: Még meddig? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, júl. 3./
2003. július 3.
Az idei Bolyai Nyári Akadémia hivatalos megnyitóját júl. 14-én tartják Csíkszeredában, azonban a tanfolyamsorozat már a héten megkezdődött. Jún. 30. és júl. 6. között a csíkszeredai Apáczai Csere János Pedagógusok Háza a helyszíne az óvodavezetők számára meghirdetett képzésnek. A tanfolyamon harminc óvónő vesz részt. Ezzel párhuzamosan zajlik Szovátán, a Teleki Oktatási Központban a tanítók számára szervezett, egyhetes előadás-sorozat nyolcvan pedagógus részvételével. Jövő héten Szovátán kilencvenöt óvónő és Csíkszeredában harminc tanító vesz részt a nyári akadémia tanfolyamán. Lászlófy Pál, a Bolyai Nyári Akadémiát szervező Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnöke elmondta, hogy hat helyszínen, huszonhat tanfolyamon mintegy nyolcszáz magyar pedagógus részesül képzésben. /Sarány István: Bolyai Nyári Akadémia. Megkezdődtek a tanfolyamok. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./
2003. július 3.
Érdekes és hiánypótló könyv látott napvilágot a Kárpát-medencei gyermekjátékokról. Dr. Magyar György, az esztergomi Vitéz János Római Katolikus Tanítóképző Főiskola tanára, aki visszatérő vendége és előadója a Bolyai Nyári Akadémiának, gyűjtötte kötetbe azokat a gyermekjátékokat, amelyeket a továbbképzőn részt vevő testnevelő tanárok és tanítók közösen gyűjtöttek össze. A kötetben külön fejezetekben szerepelnek a futó- és fogójátékok, a sor- és váltóversenyek, a labdajátékok, a küzdőjátékok, a kirándulások játékai, a vízi- és téli játékok. A Kárpát-medence magyar gyermekjátékai című kötetet júl. 7-én mutatják be Csíkszeredában. /A Kárpát-medence magyar gyermekjátékai. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./
2003. július 3.
Súlypontos számokat szerkesztünk - mondta Kántor Lajos főszerkesztő a Korunk kolozsvári folyóirat bemutatóján Marosvásárhelyen, a Deus Providebit Házban. Az erdélyi magyar arisztokrácia és annak fölszámolási kísérlete; A sztálinizmus Romániában; Kávéházak, kocsmák (azok kultúrtörténeti, irodalmi vonatkozásai); A harmincéves Korunk Galéria - íme néhány problémakör. A júniusi szám a vendégmunkásokkal foglalkozik. A Nyugaton dolgozó román állampolgárok évente 1,3 milliárd dollárt küldenek haza különféle bankszámlákon, ez a summa Románia egyik legfontosabb pénzforrása: az 1,3 milliárd dolláros keret 200 millió dollárral több, mint amennyit a külföldi befektetések jelentenek. Jelenleg 600 ezer román állampolgár dolgozik (törvényesen vagy félhivatalosan) külföldön. A folyóirat másik tömbje két szöveget foglal magába. Tófalvi Zoltán tanulmányát (Fodor Pál és az erdélyi kérdés és Schiff Júlia Bogáncsos táj. Egy deportált feljegyzései című prózáját. Az utóbbi forrásként édesapja, dr. Büchl Antal (1808-1980) bánsági kultúrtörténésznek az 1951-56-os baragáni deportálásáról készült feljegyzéseit használta fel. /B. D.: A megújult Korunk. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./
2003. július 3.
V. Lármafa-Találkozón, a Szent László király emlékét őrző zarándoklaton Cegőtelkén, az alig 500 lakosú Beszterce-Naszód megyei faluban jártak a résztvevők, itt volt a cserhalmi ütközet. Győztes csatáink egyik színhelye. A 102 főből álló Szent László sereg Beder Tibor irányításával érkezett Cegőtelkére, ahol megcsodálták a Kolozsi Tibor alkotta, több mint tíz méter magas szoborkompozíciót, amely egy kettétört kardmarkolatot és egy pajzsot szimbolizál, rajta egy kereszt, illetve a pogány által elrabolt magyar lány két hajfonatával. A következő stáció Nagyvárad volt, amelynek püspökségét 1093-ban Szent László király alapította. Folytatták útjukat Felvidék felé. Rozsnyón az a szakavatott idegenvezető fogadta őket, Thököly Gábor, akinek nemrég jelent meg Kastélyok, kúriák, várkastélyok Gömörben című könyve. A kisebb településeket is felkeresték, ahol valamilyen Szent Lászlóval kapcsolatos legenda vagy templom létezik. Voltak Betlér, Hárskút, Szádelő, Debrőd, Lucska falukban, ahol a magyarság ugyan csökkenő számban van jelen, de közösségtudatuk és nemzetiségi öntudatuk magas. Lenyűgöző volt Krasznahorka büszke vára, a betléri Andrássy-kastély meg az emberek közvetlensége, barátsága. Kassa volt a zarándoklat utolsó stációja, ahol bejárták az óvárost, szentmisén vettek részt a Szent Erzsébet-székesegyházban, felkeresték a Rákóczi-emlékmúzeumot. /Farkas Aladár: V. Lármafa-Találkozó. Szent László emlékét őrző zarándoklat. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./
2003. július 3.
Szent László király egész alakos bronzszobrát, Győrffy Lajos szobrászművész alkotását, június 27-én Biharkeresztesen Tempfli József nagyváradi megyéspüspök áldotta meg. A magyarországi határ menti településen az önkormányzat és a határőrség, melynek védőszentje is a lovagkirály, közösön emeltette a László király bronzát. Tempfli József szólott a Nagyváradot és a püspökséget alapító Szent László királyról, arról az egyházmegyéről, amelyhez évszázadokig tartozott Biharkeresztes is, majd megszentelte a szobrot. /Szent László szoboravató Biharkeresztesen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./
2003. július 3.
Határon túli és magyarországi középiskolás diákok számára idén már hatodszor szerveznek anyanyelvi tábort jún. 29-étől a Nógrád megyei Szurdokpüspökiben. Az egyhetes táborban 160 diák vesz részt, 35-en Magyarországról, a többiek Erdélyből, a Felvidékről, a Délvidékről és Kárpátaljáról érkeznek. Jönnek gyerekek Ausztriából, Svédországból, Finnországból, Oroszországból, Németországból, és az idén először amerikai táborozó is lesz Szurdokpüspökiben. /Anyanyelvi tábor Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
2003. július 3.
Györkös Mányi Albert a kolozsvári Zeneművészeti Főiskola egykori tanára, feleségének, néhai Jakab Ilona festőművésznek az ösztönzésére viszonylag későn, negyvenévesen próbálkozott meg a művészi mondanivaló képi megjelenítésével, hogy aztán a színek és formák teljes mértékben hatalmukba kerítsék. Először szülőfalujában, Tordaszentlászlón mutatta be festői próbálkozása eredményeit, később pedig Kolozsváron, Bukarestben, Marosvásárhelyen, majd az országhatárokon túl, Budapesten, Kecskeméten és Kölnben is megnyíltak előtte a kiállítótermek. Munkássága különleges színfoltot jelent Kolozsvár festészeti életében. Tordaszentlászló és általában az erdélyi falu sajátos világa elevenedik meg alkotásain. A művész állandó kiállításán nem vagy ritkábban szereplő alkotásaiból nyílik tárlat júl. 5-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban. /Németh Júlia: Tíz éve hunyt el Györkös Mányi Albert. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
2003. július 4.
Egyetértés mutatkozik Bukarest és Budapest között abban, hogy a státustörvény romániai alkalmazásáról a két félnek új megállapodást kell kötnie. A román kormány az elmúlt hónapban két nyilatkozatot adott ki a státustörvény módosításáról. Az elsőt jún. 3-án, s ebben arra hívta fel a figyelmet, hogy bár a magyar kormány a módosított törvény tervezetéből a területen kívüliség és a megkülönböztetés elemeinek többségét kiszűrte, Magyarországnak továbbra is a jogszabály eurokonformmá tételére kell törekednie. A dokumentum szerint Románia azt szeretné, ha a jelenlegi magyarigazolványokat a magyar fél "egyszerűbb és korszerűbb" dokumentummal helyettesítené. A második, jún. 24-i, román kormánynyilatkozat egy nappal a státustörvény országgyűlési módosítása után látott napvilágot. Ebben Bukarest közölte: tudomásul vette, hogy a jogszabályt a magyar törvényhozás módosította, de Magyarországnak további határozott lépéseket kell tennie annak érdekében, hogy a törvényt az európai normákhoz igazítsa. Az új státus-megállapodásban a román fél "a magyarigazolványok ügyét" kívánja rendezni, s garanciákat kíván kapni arra nézve, hogy a státustörvényt Magyarország területén kívül nem alkalmazzák. Bukarest egyben arra törekszik, hogy az oktatási támogatásokat a magyar tannyelvű intézmények kapják, mégpedig a vegyes bizottság által kidolgozott és elfogadott módon, s hogy a támogatásokról Románia pontos tájékoztatást kapjon. Az RMDSZ ezzel szemben úgy véli, módosított formájában a státustörvény megfelel az európai normáknak, s azt Romániában minden további nélkül alkalmazni lehet. /Bukarest feltételekhez köti a státustörvény alkalmazását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2003. július 4.
Ion Iliescu államfő természetes fejleménynek tekintené, ha az ország NATO- és uniós csatlakozása után Románia újraegyesülne Moldovával - olvasható az elnök Nyezaviszimaja Gazeta című lapnak adott interjújában. "Románia csatlakozása után ez a gondolat még hangsúlyosabban jelenik meg, és az orosz lakosság körében is elterjed. Országunk vonzóbbá válik a magasabb életszínvonalnak köszönhetően" - fogalmazott a moszkvai látogatáson lévő Iliescu. A Moldovai Köztársaság területének nagy része Romániához tartozott, mielőtt az 1939-ben megkötött Molotov-Ribbentrop paktum értelmében a Szovjetunióhoz csatolták volna. Az ország lakosságának kétharmada román anyanyelvű. Ion Iliescu moszkvai látogatása során kétoldalú barátsági szerződést ír alá orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal.A dokumentum kidolgozása több mint tíz évet vett igénybe. A román államfő emellett arra buzdította az orosz üzletembereket, hogy fektessenek be Romániában, mivel ily módon hozzáférhetnek majd az európai piachoz is az ország 2007-re előirányzott EU-csatlakozása után. A román elnököt útjára népes, üzletemberekből álló delegáció is elkísérte. A 250 fős küldöttség azzal a céllal érkezett Moszkvába, hogy felélessze a két ország között 1990 óta elhanyagolt gazdasági kapcsolatait. A kétoldalú kereskedelem szintje 2002-ben mindössze 1,3 milliárd dollár volt az 1989-ben jegyzett 5 milliárddal szemben. /Iliescu: természetes egyesülés. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./
2003. július 4.
Vekov Károly képviselő júl. 3-i sajtótájékoztatóján cáfolta azokat a beszámolókat, amelyek arról szóltak, hogy a bekövetkezett módosítások az RMDSZ és a kormánypárt közötti megegyezés alapján születtek meg. Ez nem fedi a valóságot, hiszen a vitákon a Nagy-Románia Párton kívül, a többi parlamenti párt is jelen volt, és hozzájárult a törvénytervezet kidolgozásához. Az előzetes tárgyalásokon az RMDSZ elfogadta, hogy a vitán ne essen szó két érzékeny problémáról, amelyet a Vekov Károly által vezetett RMDSZ-platform javasolt, éspedig az autonómia, valamint a szubszidiaritás kérdéséről. Vekov Károly jelezte: az általa előterjesztett törvénytervezet, amely a műemlék-templomok környékén zajló különböző rendezvények, sörfesztiválok és egyéb események korlátozását, illetve betiltását írná elő, egyetlen kifejezés módosításával átment a szenátusi vitán, majd ősszel kerül a képviselőház plénuma elé. A képviselő véleménye szerint az SZKT továbbra is az RMDSZ jelenlegi vezetőségének közvetlen irányítása alatt áll. /Köllő Katalin: Az SZKT-t továbbra is a csúcsvezetőség irányítja. A szenátus elfogadta Vekov Károly törvénytervezetét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./
2003. július 4.
A közigazgatásban való anyanyelvhasználatot lehetővé tevő nemzetiségi aránycsökkentést javasolna Vekov Károly Kolozs megyei képviselő, az érvényben levő 20 százalékos arány felezésével. A helyi közigazgatási törvény értelmében a kisebbségek abban az esetben használhatják anyanyelvüket, ha létszámuk aránya eléri a település összlakosságának 20 százalékát. Vekov kolozsvári sajtótájékoztatóján bejelentette: az őszi parlamenti ülésszak során olyan, a 2001/215-ös számú törvényt módosító javaslatot nyújtana be, amelynek értelmében ez az arány tíz százalékra csökkenne, így több helyen lehetne kifüggeszteni a többnyelvű helységnévtáblákat. Ha a parlament elfogadná Vekov Károly módosító javaslatát, Kolozsváron ismét lehetővé válna a magyar nyelv használata a közigazgatásban."Vekov Károly képviselő úr tehet ilyen javaslatokat, ezzel egyet fogunk érteni, de nem látom az eszközöket, amelyekkel ezt jelen pillanatban elérhetjük" - mondta Markó Béla, az RMDSZ elnöke. /Lepedus Péter: Vekov Károly arányt csökkentene. Markó Béla szerint megvalósíthatatlan a javaslat. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./
2003. július 4.
Elkészült a képviselők új vagyonbevallása, amelyben azt kellett pontosítaniuk, hogy rendelkeznek-e vagy sem 10.000 eurót meghaladó banki letétekkel. Az összesítés szerint a 344 képviselőből 210 azt nyilatkozta, hogy nincs ekkora összeg a birtokában. Az RMDSZ-en belül 9 küldöttnek van jelentősebb számlája, 18 pedig egyáltalán nem is rendelkezik banki letétekkel. A képviselők közül a tehetősebbek közé sorolható Szilágyi Zsolt 29.000 euróval, Borbély László 21.000 euróval és Kónya-Hamar Sándor 17.000 eurós összeggel. Ráduly Róbert 14.000 eurót írt a bevallási lapra. A leggazdagabb RMDSZ-szenátor a lista szerint dr. Verestóy Attila, akinek bankban 25 milliárd leje és 150.000 eurója van. Frunda György bevallott anyagi helyzete így néz ki: 20.000 dollár, 59.000 euró és 100 millió lej. /(mlf): Politikusaink anyagi helyzete. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./
2003. július 4.
Megtartotta első ülését Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Küldöttek Tanácsa által megválasztott új összetételű ügyvezető elnökség. Nagy Zsolt alelnök tájékoztatása szerint a júl. 3-i ülésen a főosztályok vezetői bemutatták elképzeléseiket arról, hogy hány munkatárssal dolgoznak majd, és milyen feladatokkal bízzák meg őket. Különösen fontos az új - európai integrációs, szórványügyi és szociális, valamint az ifjúsági - főosztályok tevékenysége. A Nagy Zsolt által vezetett területi szervezeti és önkormányzati főosztálynak szoros együttműködésben kell dolgoznia vidékszervezési, a gazdasági, régiófejlesztési kérdésekben az integrációs főosztállyal. Az európai integrációs és régiófejlesztési főosztály, az ifjúsági, illetve a szórványért és a szociális kérdésekért felelős főosztály vezetői: Niculescu Tóni, Kovács Péter, illetve Porcsalmi Bálint. Az egyházi kapcsolatok is az oktatási főosztályhoz kerültek, amelyet Kötő József vezet. Továbbra is Borbély László felel a kormánykapcsolatokért, Szép Gyula a művelődésért és Kerekes Gábor a gazdaságért. Takács hangsúlyozta, megfiatalította a csapatot. /Cseke Péter Tamás: Összehangolják a tevékenységüket. Ülésezett az RMDSZ új ügyvezető elnöksége. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./
2003. július 4.
Dr. Sasi Nagy Béla keserű iróniával összegezte a kedvezménytörvény alakulását: " ott volt a kovács, aki a sarló mellől lehullott kalapáccsal átkovácsolta egy schengeni üllőn a Törvényt. Azt, amit az egységes magyar nemzet szomszédban élő fiaiért alkottak nemrégiben. Csakhogy az ország új urai nem néztek jó szemmel senkit és semmit abból, ami előttük létezett és minden idejüket és erejüket arra összpontosították, hogy leváltsanak és változtassanak." Kovács László külügyminiszter a státustörvényről kisütötte, hogy ez sérti a szomszédok érzékenységét is, tehát meg kell változtatni. A törvény régebbi formájában kimondta: egységes magyar nemzet. Azonban Kovács "a kalapácskezelő főguru" szerint a nemzetközi konszenzusok előbbrevalók és az egységes magyar nemzet kifejezés nemigen fedi a realitásokat. "Mondták, hogy az Unióban nem lehet az egységes magyar nemzetet emlegetni. Van ellenben egy egységes nemzetállam" amivel szemben nincs kifogásuk. A benes dekrétum sem zavarja. "Megszólalt Détata is. (Ismertebb nevén D 209)" Ő gondol a határon túliakra. - "Volt egy Antall József is, aki lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének tartotta magát. Vajon nem forog a sírjában?" /Dr. Sasi Nagy Béla: Megszűnt az egységes magyar nemzet. = Bányavidéki Új Szó (Nagybánya), júl. 4./A D-209 Medgyessy Péter miniszterelnök
2003. július 4.
Júl. 3-án történelemből vizsgáztak az érettségizők. Elmondásuk szerint ez a vizsga volt a legnehezebb. A diákok és tanáraik elmondása szerint is bonyolultak és résztudást igénylő kérdések voltak, ráadásul a kérdések magyar nyelvű fordítása csapnivaló volt. Még a szakos tanárok is csak nehezen tudták értelmezni a lefordított kérdéseket. Többek között a hadjáratot kampánynak nevezték meg, a hármas egyezséget pedig tripla paktumnak. Az amúgy is lámpalázas diákok nem tudtak boldogulni a számukra ismeretlen kifejezésekkel. A fordítók állítólag arra sem voltak képesek, hogy az adevar és a fals kifejezéseket igazra és hamisra írják át. /Tóth Adél: Érettségi: a tételeket zagyvanyelvre fordították. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./
2003. július 4.
Hozzávetőleg összegyűlt az a tízmillió forint, amelyből fedezni lehet az aradi Szabadság-szobor restaurálási költségeit. A szoborcsoport újraállítására létrejött egyesület a magyar kormánytól várja az elhelyezés 70 millió forintra rúgó teljes költségének finanszírozását.Medgyessy-kabinet egyelőre nem tűzte napirendjére az aradi Szabadság-szobor újraállítása támogatásának kérdését - közölte a Krónikával Gál J. Zoltán kormányszóvivő. /Rostás Szabolcs: Összegyűlt a pénz a restaurálásra. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./
2003. július 4.
Becslések szerint az Izraelben dolgozó román állampolgárok közül jelenleg 200 ezren feketén, míg törvényes keretek között csupán 111.830-an tevékenykednek. Legtöbben építkezéseken dolgoznak, ők adják az e munkaterületen tevékenykedők háromnegyedét. Ahhoz, hogy egy munkás Izraelben dolgozhasson, legkevesebb 1.100 dollárt kell kifizetnie a különböző szervezeteknek és hatóságoknak: 200 dollár a Munkáltatók Szövetségének közvetítési díja, 550 dollár a kötelező egészségbiztosítás, 200 dollár a munkanélküli és nyugdíjbiztosítás (egy évre előre fizetve), végezetül pedig 150 dollárba kerül a kötelező orvosi vizit. /200.000 román dolgozik Izraelben. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./
2003. július 4.
Két magyar szerző munkáját díjazta a Romániai Írók Szövetsége jún. 30-án Bukarestben, az Odeon Színházban tartott ünnepélyes díjátadáson. Király László A szibárdok története /Mentor Kiadó, Marosvásárhely, 2002/ című verseskönyvével nyerte el a szövetség díját, míg a debütdíjat Papp Attila Zsolt kapta A Dél kísértése /Erdélyi Híradó Könyvkiadó, Kolozsvár/ című kötetéért. A nemzetiségi (magyar, német és szlovák) díjakat az írószövetség nemzetiségi bizottsága ítéli oda. /Papp Attila Zsolt debütdíjas. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./
2003. július 4.
Moldován Gyula székelyudvarhelyi festőművész ötvenéves, 25 egyéni és 50 csoportos kiállítása volt bel- és külföldön, 13 nemzetközi és 15 belföldi alkotótábornak volt a résztvevője. Az alkotót a Hargita és a Sóvidék csodálatos tájai ihlették. Június elsején nyílt meg Budapesten a Korona Szálló kiállítótermében tárlata, 25 olaj- és pasztellképét mutatta be. Állandó kiállítása van Parajdon. /Fekete B. Zoltán: Moldován Gyula, a Hargita és Sóvidék festője. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 4./
