Az egyre gyakorlatiasabbá váló világban az egyházak visszaesése valószínűsítő. Ezt cáfolják a neoprotestáns egyházak, melyek jelentős mértékben gyarapították híveik számát. A keresztény egyházak is megpróbálnak alkalmazkodni az új kihívásokhoz. Figyelemre méltó az a tevékenység, amit a lelkipásztorok gyülekezeti szinten végeznek szociális, oktatási vagy gazdasági téren. Gyerő Dávid, az erdélyi unitárius egyház közigazgatási előadó-tanácsosa szerint jó lenne, ha a feladatok egy részét átvállalnák a presbiterek és a gyülekezet tagjai. Hasznos kiadvány például az Unitárius ösvény című kis zsebkönyv, amely ismerteti az unitárius hitelveket és eszmerendszert, egyháztörténeti áttekintést nyújt. Ez más egyházak által is követendő példa lehet, mert a hívők túlnyomó többsége nem ismeri kellőképpen vallását. /Varga Zoltán: Egyház és fejlődés: új módszerek. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Moldvában magyarul tanuló gyermekek negyvenfős csoportja táborozik Csíkszépvízen, a Kishavas Panzióban. A tábor anyagi fedezetét a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, valamint a budapesti Ifjúsági és Sport Minisztérium biztosították. Hegyeli Attila, a moldvai magyar oktatásért felelős programvezető igyekszik megszervezni a játékot. Borbáth Erzsébet tanárnő is jelen van, segíti a munkát. /(Daczó Dénes): Vakációs hangulatban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Miklós János belényesi grafikusművész húsz évi munkájának gyűjteményét, 100 ex libris-ét tartalmazó albumát vehette kézbe nemrég Nagyvárad művészetpártoló közönsége a Müllerájban. RMDSZ. Bemutatkozott Derzsi Ákos könyvkiadó is, az album elkészítője, aki a közös munka élményét osztotta meg hallgatóságával. /Képi metafora: ex libris. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Aug. 29-én megkezdődött a Partiumi Magyar Napok ünnepségsorozat. Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke kiemelte: a tavaly első alkalommal megtartott rendezvény nem csupán a szatmárnémeti, vagy a vidék magyarságának az ünnepe, hisz szerte Erdélyben és Magyarországon is támogatókra talált. - A tavalyi esztendőben tervek, majd sikeres megvalósítás lett az álmokból, idén pedig már hagyománnyá vált - mondta a rendezvényről Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, a rendezvény fővédnöke. Beszédében hangsúlyozta a szülőföldön való megmaradás fontosságát, és hivatala, valamint az anyaország támogatásáról biztosította a szülőföldön való megmaradás, a közösségi tudat erősítésére és az összefogásra törekvő kezdeményezéseket. /T. L.: Tegnap kezdetét vette a Partiumi Magyar Napok ünnepségsorozat. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Ilyés Gyula, a Szatmár megyei RMDSZ elnöke szerint a Polgári Fórum hétvégi rendezvénye a magyarsággal szembeni szemtelenség. A rendezvény fő szervezője az RMDSZ által alapított Identitas Alapítvány, melynek elnöke, Varga Attila a rendezvény civil jellegét hangsúlyozta. A szervezők elmondták: szeretnék, ha semmilyen politikai jellege nem lenne a rendezvénynek. A programban szereplő egyetlen, politikához köthető esemény vasárnap lesz a Kossuth-kertben, ahol politikusok válaszolnak a résztvevők kérdéseire. Varga Attila megjegyezte: nem kívánja minősíteni azt, amikor egy kulturális rendezvényt követően templomban tartanak politikai rendezvényt. /T. L.: A Partiumi Magyar Napok kulturális, civil rendezvény. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Az aradi színházi élet hosszú és nehéz utat járt be az elmúlt kétszáz évben. Számos amatőr és félamatőr társulat próbálkozott Aradon. Legutóbb tavaly indult el hasonló kezdeményezés. A Böszörményi Zoltán és a Jelen Ház pártfogását élvező társulat jól indult, azonban a pozitív visszajelzéseket egy időre beárnyékolta a különböző sajtóorgánumok által mesterségesen szított ellentét. Böszörményi Szabolcs Sándor, az Aradi Magyar Színház ügyvezető igazgatója tájékoztatott: Az új évad szeptember 10-én indul. Az idén színművészetit végzettekkel nem sikerült megegyezniük, ezért a következő évadban befogadó színházként működnek. Természetesen, az Aradi Magyar Színház nem mond le eredeti célkitűzéséről, hogy stúdió-társulatként fölkeresse a régió szórványmagyarságát. A hivatásos színházakkal kötöttek szerződést. Elsőnek a Csíky Játékszínnel együttműködve mutatják be Márdirosz Ágnes Szép Fehér Annácska című balladaestjét. Előadás után bocsátják szárnyra az Irodalmi Jelen Könyvek sorozat legújabb kötetét. Szeptember 21-én a Csíky Játékszín és a Nagyváradi Szigligeti Színház művészei közösen mutatják be Mese habbal című zenés-táncos-komikus "habszódiájukat". Éder Enikő Csóka-csivitelő címet viselő, Nyugaton is nagy sikert aratott egyéni műsorát elviszik a régió számos településére is. Ugyancsak ebbe a kategóriába tartozik Kocsárdi Levente Marmeladov című Bűn és bűnhődés-adaptációja. A fiatalabb nemzedéket várják a Temesvári Csiky Gergely Színházzal közösen tervbe vett Lúdas Matyi előadásával. Mindeközben egy állandó stúdiószínpad létrehozásán dolgoznak. Az anyagi eszközök megvannak hozzá. /Karácsonyi Zsolt: Aradi Magyar Színház. Él és évadot tart. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Ősztől hivatalosan is elindul Kolozsvár első felekezeti elemi osztálya, az unitáriusok szervezésében. Török Melinda, az induló osztály tanítónője elmondta, hogy a tanórákon kívül felkínált programok, tevékenységek, illetve az a lehetőség, hogy naponta együtt étkezhetnek és utána tovább tanulhatnak, szintén megerősíti a közösségben való együttélés, a vallásosság, csíráit. /Sz.Cs.: Indul Kolozsvár első felekezeti elemi osztálya. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Balázs Péter festőművésznek, Magyarfenes szülöttének állítanának mellszobrot szülőfalujában, mondta Bárdos Csaba. Az alkotást a Magyarfenes központjában kialakított parkban helyeznék el. A szobrot lakossági hozzájárulásból, valamint pályázatok útján nyert támogatásból szándékoznak felállítani. /(ke): Balázs Péter-emlékszobrot terveznek Magyarfenesre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Szabó Gyula A Sátán labdái című történelmi könyvsorozatát a hetvenes években kezdte írni. Az első négy kötet sorra megjelent: Függőleges veszedelmek /1978/, A romlás útjain /1979/, Órás fejedelem /1980/ és Rozsda a kardon /1981/. A következő kötetet megakadályozta a négy szívinfarktus. Azután megírta a kötetet, de 1987 végén visszakerült a kiadótól a szerzőhöz, nem engedélyezték a kiadását. Nagysokára megjelent az ötödik kötet is /Bethlen Kata kora/./ Szabó Gyula történelmi tudósítása az 1657 és 1664 közötti évekről szólt. /Szabó Gyula: A Sátán labdái. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Gecse Géza - Állam és nemzet a rendszerváltás után című könyvének bemutatására került sor aug. 29-én Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban Gecse Gézának a rádióban elhangzott riportok és a Tolcsvay-klubban tartott Határok nélkül című műsora hanganyagát tartalmazó könyv ismertetésére. /E. Gy.: Gecse Géza-könyv bemutatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./
2003. augusztus 30.
A megírástól számított harminc év után látott először napvilágot Gellért Sándor finnországi útinaplója /Vejnemöjnen fakóján/, egy önéletrajzi sorozat részeként. Úgy néz ki, hogy a költő-író többi kiadatlan műve is meg fog jelenni, belátható időn belül, jelezte a szerző fia, Gellért Ákos, illetve a művek megjelenésének anyagi támogatását magára vállaló Elek Imre. Gellért Sándor 1988-as halálát követően a kéziratban lévő könyvek közül az alábbi köteteket adták ki: A magyar Kalevala énekei, Kóborló hadjáratok, A magyarok háborúja. Most egy újabb Gellért-mű került kiadásra. További, kiadásra váró kéziratai: Levelek Anna-Maija Raitillához, Kölcsey-monográfia, Mikola története (két kötet), a magyar nyelvről egy ezeroldalas nyelvészeti tanulmány, Toldi a csárdában (levelek, előadások, tanulmányok), dr. Földesi Gyula levelei Gellért Sándorhoz (88 levél), Kerekes Géza névestéjén (versek), Az élet és halál peremén (versek), Az én kertem pónyik almái (visszaemlékezések). A most kiadott útijegyzetnek is lesz folytatása: körülbelül fél év múlva fog megjelenni a lengyelországi, illetve szovjetunióbeli utazások - Moszkva, Leningrád, Kijev, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán - naplója. Elek Imre, az 1983-ban történt utazás élményeit számba vevő kötet fő támogatója az általa írt túrterebesi monográfia kapcsán ismerte meg behatóan a megjelenésre váró Gellért-műveket, és vállalta fel azok kiadásának támogatását. /Fodor István: Vejnemöjnen fakóján. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./
2003. augusztus 30.
Az Erdélyi Riport /Nagyvárad/ hetilap szerkesztői, Stank István főszerkesztő, Szűcs László felelős szerkesztő, Simon Judit és Kinde Annamária rovatvezetők jelezték, hogy az év végéig ingyen, mindössze a postaköltség fizetésével járathatják a jelentkezők a hetilapot. /Erdélyi Riport - járassa ingyen! = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), aug. 30./Az erdélyi magyar sajtó súlyos gondokkal küzd, az Erdélyi Riportot pedig ingyen küldik. Bizonyára jelentős támogatást kap a hetilap, ha ezt megengedheti magának.
