udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 628 találat lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-628
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. december 29.

Dr. Molnár Jenő professzor nemrég ünnepelte nyolcvannegyedik születésnapját. Az életét a földrajzi tudományokkal eljegyzett erdélyi tudós nemzedékek egész sorát indította útnak tanári és kutatói pályájukon. December elején volt tanítványai tiszteletkötetet adtak ki Molnár Jenő legértékesebb tanulmányaiból. A Táj és társadalom c. szöveggyűjtemény (szerkesztették Péter Pál és Kassay János) tartalmazza az idős professzor munkáinak időrendes jegyzékét is. A régióhatárok ide-oda tologatásának történelmi előzményei is voltak, hiszen már Nagy Gyula Székelyföld-meghatározása is látványos egyszerűsítéssel az 1876-ban létesített négy megyével (Maros-Torda, Csík, Udvarhely és Háromszék) azonosította. A magyarság fogalomtárában a székelység, a Székelyföld soha nem szűnt meg létezni, éppen csak a közigazgatási határok szabdalták át a pillanatnyi igények szerint e történelmi régiót. /Cseke Gábor: Változatok az autonómiára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2004. december 29.

Dec. 28-án Csíkszeredába látogatott Adorján Dezső Zoltán, az evangélikus-lutheránus egyház nemrégiben beiktatott püspöke. Megtekintette a befejezés előtt álló székelyföldi evangélikus-lutheránus szórványközpontot, megbeszélést folytatva a helyi egyházközség vezetőivel. /Püspöki látogatás. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 29./

2004. december 29.

A Szeben Megyei Ifjúsági Tanács (SZMIET) új stratégiát dolgozott ki az elkövetkezendő évre. A tagszervezetek által működtetett programokon kívül olyan megyei szintű felméréseket is szeretnének elvégezni, amelyek eredményeit felhasználva 2005 második felében el lehessen indítani egy olyan kampányt, amely elsősorban a szórványban élő magyar ifjúság, de az egész magyar közösség gondjaira is fényt derít, megnevezve ugyanakkor a lehetséges megoldások irányvonalait is. /Szeben megye. Rendkívüli SZMIET-gyűlés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 29.

A 2004-es esztendő Beszterce-Naszód megyei magyar szórványközösségek számára a megmérettetések éve volt. A népszámlálás mutatta a nagymértékű fogyást. Azonban az oktatás és a kultúra megkülönböztetett támogatása, a jó együttműködés a civil szervezetekkel, mezőgazdasági rendezvények és a közösségi érdekek érvényesítése a helyi polgármesteri hivatalok keretében az önkormányzati képviselők által – megannyi pozitív eredményt jelentettek. Annak ellenére, hogy csökkentették a helyi önkormányzatok létszámát, Beszterce-Naszód megyében mégis nőtt az RMDSZ-es önkormányzati képviselők száma kettővel, s megmaradt a megyei önkormányzatban is a képviselet. /Borsos Károly László, a Beszterce-Naszód megyei MKT elnöke: Beszterce-Naszód megye. Bort, búzát, békességet! = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 29.

Felújított orgonát szenteltek fel karácsony másodnapján Szépkenyerűszentmárton református templomában, a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával. Az ünnepi eseményen Tőkés László püspök beszélt. A környék hat-hét falujának missziós központja Szépkenyerűszentmárton. Az Illyés Közalapítvány támogatásából megteremtett gyülekezeti házban az egyházi tevékenység mellett iskolai tanítás és magyar óvodai csoport oktatása folyik. /Ö. I. B.: Szépkenyerűszentmárton. "Kezd visszatérni az élet". = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 29.

Szilágyi-Gál Mihály olvasói levelében párhuzamot vont Iliescu és Orbán Viktor között, azt sugallva, mennyire hasonló gondolkodásúak. /Szilágyi-Gál Mihály, Budapest, Kolozsvár: Kegyelemdöfés. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 29.

Keresztény Egyetemi Estet rendeztek Kolozsváron, melyen dr. Pásztori-Kupán István, teológiai tanár tartott előadást A Szent Korona üzenete címmel. A következő összejövetelükön Benkő Tímea, teológiai asszisztens tartott előadást az egyházi és ifjúsági énekek kapcsolatáról, tartalmáról. /Fehér Attila, Hankó Szilamér: Keresztény Egyetemi Est Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 29.

Az Erdélyi Örmény Gyökerek Kulturális Egyesület háromnyelvű – magyar, örmény, angol, – falinaptárral emlékezett meg az örmény népirtás 90. évfordulójáról. A Szabó László fotóival és Lászlóffy Aladár Kossuth-díjas költő verseivel illusztrált Emléknaptár felelős kiadója dr. Issekutz Sarolta, a budapesti szervezet elnöke. Törökország földközi-tengeri partvidékén, a szíriai határ mentén fekszik a Musza Dag (Mózes-hegy), amelynek déli oldalán, ahol a fotók készültek, 1915-ig hat örmény falu, lakossága élt békében. A török kormány a megbízhatatlannak nyilvánított anatóliai örményeket rendkívüli kegyetlenségek árán kitelepítette a szíriai sivatagba. Több mint másfél millióan estek áldozatául a pogromoknak. A musza dagi örmények elsáncolták magukat a hegy tetején és több mint 40 napig önvédelmi harcot folytattak a törökökkel szemben. (A musza dagi tragédiát Franz Werfel világhírű regénye, a Musza Dag negyven napja örökítette meg.) /(n): Emléknaptár az örmény népirtás 90. évfordulójára. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 29./

2004. december 29.

Megjelent az Irodalmi Jelen /Arad/ januári száma. Az E-MIL és az Irodalmi Jelen közös novellapályázatának öt különdíjasa közül három szerző – Csender Levente, Botházi Mária, Molnár Vilmos – novelláját közli a lap. Interjú olvasható a 80 éves Lohinszky Loránd színművésszel. A Könyvkritika rovatban a Pallas–Akadémia Kiadó könyveiről, Balázs Imre József, Závada Pál, Vári Attila és Lőrincz György legújabb könyveiről jegyeznek kritikát. /Megjelent az Irodalmi Jelen januári száma. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 29./

2004. december 29.

Megjelent a Nyirő József Művei-sorozat újabb kötete: Íme, az emberek! /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/. Nyirő Józsefet a második világháború végén, 1944–45 telén az orosz csapatok elől menekülő magyar parlament tagjaival előbb Ausztriába, majd Németországba és végül Spanyolországba sodorta a háború szele. A regényben az író a menekülésének történetét beszélte el, megrázó szavakkal festve le az emigránsok hontalanságát és keserű otthonkeresését. /Íme, az emberek! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 29./

2004. december 30.

Dec. 29-én letette a hivatali esküt Calin Popescu Tariceanu kormánya Traian Basescu államfő előtt. Basescu azt mondta, hogy szorosan együtt fog dolgozni a kormánnyal, de egyben gondos felügyeletet is gyakorol fölötte és jelez minden esetleges eltérést a vállalt kötelezettségektől. Az új kormány megtartotta első ülését, amelyen elfogadták a 16 százalékos, egykulcsos adórendszer bevezetéséről szóló rendeletet. /Letette az esküt a kormány. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2004. december 30.

Kedves rokonok, Sz.egény A.nyaországi R.okonok, írta Varduca György, megértem félelmeteket, hisz 1000 éve ti is innen emigráltatok a Magyar Alföldre. A levélíró felajánlja nyugdíja havi 5%-át, ha törvényesítik a Szegény Anyaországi Rokonok Egyletét, ahova tiszteletbeli tagként javasol minden NEM-mel vagy nem szavazó vérrokont. /Varduca György: Javaslat a Sz.egény A.nyaországi R.okon-ok egyletére. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2004. december 30.

A kettős állampolgárság igényléséről szóló népszavazáskor lelki pofont nyújtott át a magyar nemzet anyaországon túli részeinek, írta Ördög I. Béla. /Ördög I. Béla: Kétszeres Himnuszunk. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2004. december 30.

Ébresztő, írta a határon inneni magyarokhoz írt nyílt levelében, félre kell tenni a sértődöttséget. Legyünk megbocsátók. /Tódor Albert: Ébresztő. Nyílt levél a határon inneni magyaroknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2004. december 30.

Magyar Testvéreink! Csalódottságotokban és fájdalmatokban együtt érzünk veletek ezekben a napokban. A nemmel szavazók zöme a létbizonytalanságban élő tömeg volt, akit megfélemlített a hazug kampány, amelynek kitalálói és irányítói a nemzetünk emberi minőségben alulmúlhatatlan elvesztői, írta Soltész Gyula. Kádár iskoláiban nem épülhetett be a gyermekek tudatába a határon túli magyarok létezése. /Soltész Gyula és családja, Érd: Magyar Testvéreink! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2004. december 30.

Erdélyi származású, de már Magyarországon született, írta olvasói levelében Tatarek Richard. Sokszor járt Erdélyben, a 80-as években még fekete listán is volt barátaival, mert magyar nyelvű könyveket vittek át. A népszavazás kapcsán megjegyezte: ez a mai magyarországi keverék népség 8,5 milliója sem a gyökereit sem a múltját-származását nem ismeri. /Tatarek Richard: Üdvözlöm, mint Erdélyi Magyarok leszármazottja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2004. december 30.

A Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) kolozsvári székházában tartotta az év utolsó bővített elnökségi ülését. A napirenden a Magyar Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM) és az RMGE közötti megállapodás féléves kiértékelése, a jövő évi programtervezet és eseménynaptár összeállítása és jóváhagyása, valamint a gazdaképző tanfolyamok kiértékelése szerepelt. A gyűlésen Sebestyén Csaba, az egyesület elnöke, Vákár István, az Erdélyi Gazda folyóirat főszerkesztője és tíz erdélyi megye (csupán Beszterce-Naszód hiányzott) elnökségi tagjai vettek részt. Az ülésen az Erdélyi Gazda havilap támogatásáról, további szakmai és ismeretterjesztő könyvek kiadásáról döntöttek. Tizenkét megyében állandó jellegű mezőgazdasági szaktanácsadást működtetnek a jövőben. Az RMGE doktoranduszi, mesterképzői, posztlíceális képzésen tudományos fokozatok megszerzéséhez ösztöndíjakat osztanak ki. /Barazsuly Emil: Bővítik a szakmai továbbképzést a gazdák számára. RMGE elnökségi gyűlés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

2004. december 30.

December 28-án szociális otthont avattak Gyergyóditróban, amelynek a megvalósításához a gyulafehérvári Caritas szervezettel közösen nyert pályázatot a gyergyóditrói önkormányzat. /Szociális otthont avattak Ditróban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 30./

2004. december 30.

Az elmúlt hét végén ünnepség keretében adták át Borzonton a Kárpátok Szociális Alapítvány ajándékait Háromkút, illetve Borzont falugondnokának, Nagy Erzsébetnek és György Szabolcsnak, a két Volkswagen kisbuszt és a kapcsolattartást könnyítő maroktelefonokat. Lahner Zoltán, az alapítvány elnöke vázolta, hogy Magyarországon Európában páratlan szolgáltatást hoztak létre a ’90-es évek elején, amely ma 760 olyan helységben működik áldásosan, ahol a lélekszám 600 alá apadt, ugyanakkor 250, százötven–kétszáz lakost nyilvántartó külterületen, tanyán is hasonló – tanyagondnoki – szolgálat segíti az ott élőket. Az egykori Mocsáry Alapítványtól a magyar kormány megvonta a támogatást, az utódjaként létrehozott Kárpátok Szociális Alapítvány két kistelepülés gondjain próbál enyhíteni. A Kárpátok Szociális Alapítvány két esztendőre biztosítja a falugondnokok javadalmazását, utána ez az önkormányzatok feladata lesz. /Bajna György: Falugondnok Gyergyó két szélén. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./

2004. december 30.

A Csíki Székely Múzeum az idén 14 kiállításnak adott otthont. A legutóbbinak népes közönsége volt: 60 restaurált és tisztított, régi, a XIV–XIX. századból származó fegyvert tettek közszemlére. /Kristó Tibor: Egy igazi múzeumi tárlat. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 30./

2004. december 31.

A Kolozs Megyei Prefektúra hatáskörébe tartozó harmincegy decentralizált intézmény közül hetet szeretne megszerezni az RMDSZ Kolozs megyei szervezete, jelezte Kónya-Hamar Sándor képviselő, az érdekvédelmi szövetség megyei szervezetének elnöke. Elégedetlenséget váltott ki Kolozs megyében, hogy az RMDSZ a jelek szerint itt sem prefektusi, sem alprefektusi tisztséget nem kap. Kónya-Hamar Sándor szerint felmerül annak a gyanúja, hogy az RMDSZ országos vezetése így akarja megbüntetni a megyei szervezetet a helyhatósági választások utáni "átállása" miatt. Mint ismeretes, akkoriban az RMDSZ országos vezetésének álláspontjával ellentétben a megyei szervezet vezetői úgy döntöttek, hogy megszakítják a kormányon lévő Szociáldemokrata Párttal való együttműködést, és a liberális–demokratákkal szövetkeznek. /Borbély Tamás: Elégedetlenség és felháborodás a Kolozs megyei RMDSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

2004. december 31.

Levélben gratulált Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek és az RMDSZ-nek Orbán Viktor, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség elnöke az erdélyi magyar politikusok jelenlétéhez az új román kormányban. A volt magyar miniszterelnök az új román kormány miniszterelnökéhez, Calin Popescu Tariceanuhoz intézett gratulációkkal egyidejűleg gratulált levélben Markó Bélának. /Orbán gratulált Markónak az RMDSZ kormányzati szerepvállalásához. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

2004. december 31.

A Magyar Polgári Szövetség vezetősége célul tűzte ki a szövetség politikai párttá alakítását. Tulit Attila, az MPSZ alelnöke elmondta, az utóbbi évek tapasztalata azt mutatja, hogy "egy nemzeti kisebbséget képviselő szervezet folyamatosan kiszolgáltatott a választási törvények és a hatalom kénye-kedvének". Tulit szerint az MPSZ választási kudarca elsősorban annak tulajdonítható, hogy nem vették figyelembe a közvélemény-kutatások adatait, amelyek azt jelezték, hogy a magyar választópolgárok parlamenti képviseletet akarnak. /Politikai párttá kíván alakulni az MPSZ. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

2004. december 31.

Az új kormány jóváhagyta az egységes, egykulcsos személyi jövedelemadóról és társasági nyereségadóról szóló jogszabályt. Eszerint 2005. január 1-jétől az adókulcs egységesen 16 százalék lesz. A társasági adó jelenleg a bruttó nyereség 25 százaléka, a személyi jövedelemadó kulcsa pedig 18–40 százalék között mozogt. /A nagykeresetűeknek kedvez az új adórendszer. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 31./

2004. december 31.

Dec. 29-én a marosvásárhelyi Kultúrpalotában nemcsak arról volt szó, hogy a Látó irodalmi folyóirat (az egykori Igaz Szó jogutódja) betöltötte a 15. évét, hanem arról is, hogy a szerkesztőség immár századik alkalommal rendezte meg a Látó Irodalmi Színpadot. Ezúttal a havonta az olvasók asztalára kerülő folyóirat csaknem teljes szerkesztőgárdája felvonult, tagjai olvastak fel műveikből. Gálfalvi György főszerkesztő-helyettes emlékezett, az eltelt időben voltak pénzügyi és egyéb természetű nehézségek is. A magyar nemzet, a magyar kultúra, irodalom egységes volta nem üres szólam, hiszen a Látó rendezvényein számos anyaországi és a Kárpát-medence más államaiban alkotó magyar írói közösség képviselői találkoztak a marosvásárhelyi magyar, irodalomszerető közönséggel. /(Máthé Éva): Tizenöt éves a Látó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

2004. december 31.

Tokay Rozália a Szent Kamill Szeretetotthon /Kolozsvár/ lelkes vezetője negyedik éve hívja meg az év utolsó napjaiban támogatóikat. Többször is megpróbálták megfosztani őket a jól felszerelt épülettől. Megnyerték az ellenük indított valótlan vádakat tartalmazó pert, és most már ezt a gyönyörű, a maga nemében az országban egyedülálló épületet hivatalosan is saját tulajdonuknak tudhatják. Anyagi támogatást, az elmúlt négy év alatt, még mindig nem kaptak az államtól. Külföldről kapott használt ruhák eladásából tartják el magukat. Tokay Rozália köszönetet mondott a két orvosnőnek, dr. Vekov Ildikónak és dr. Zsoldos Andreának, amiért önzetlenül szolgálják az intézményt. /(Csomafáy Ferenc): Szent Kamill szeretetotthon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

2004. december 31.

A Nagyváradhoz közeli Fugyivásárhely község fejlesztéséért alapítványt hoztak létre, románok és magyarok közösen láttak munkához a Pro Progressio Osorhei (Fugyivásárhely) égisze alatt, számolt be eredményeikről az alapítvány elnöke, Kállay László református lelkipásztor. Az alapítványt svájci támogatással hozták létre. Kállay tiszteletes szerint 2005 szeptemberére, vagyis a következő tanév kezdetére lesz kulcsra kész a református templom közelében épülő öt tantermes elemi iskola, az építkezés jól halad. /(Balla Tünde): Közösségi összefogással. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./

2004. december 31.

Csegzi Sándor, a Marosvásárhely egyik alpolgármestere közölte, megkapta a táblabírósági, jogerős végzést, miszerint érvénytelen a közgyűlés régebbi határozata arról, hogy a Calarasilor főút ismét a Kossuth Lajos nevét fogja viselni. A tanácsi határozat után a Nemzeti Egységpárt helyi szervezete megtámadta a határozatot. Az érvényben levő helyhatósági törvény kimondta, hogy a városi utcákat, tereket a helyi önkormányzatok nevezhetik el, és a megyei névadó bizottságnak csak konzultatív szerepe van, ennek ellenére a Maros megyei Táblabíróság mégis a felpereseknek adott igazat. Emiatt újra a közgyűlés elé kell vinni az ügyet, és az RMDSZ-es többségű tanácsnak ismét határozatot kell hoznia a névváltoztatással kapcsolatban. A jó hír viszont az, polgármesteri hivatal 44 ezer euróért megvásárolja azt a házat, amely annak a kisebb épületnek a helyén áll, ahol Bolyai János a halála előtti éveit töltötte, így körvonalazódik a Bolyai-emlékház kialakítása. A határozat után az egyik központi román napilap azért támadta a döntést, ha a tanács közpénzen ingatlant vásárol, és azt ingyen, bérmentve átengedi annak az Erdélyi Műszaki Társaságnak, amelynek marosvásárhelyi részlegét éppen Csegzi alpolgármester vezeti. A Bolyaihoz kötődő hagyatékot össze kell gyűjteni, ezeket elhelyeznék a Bolyai emlékházban. /Máthé Éva: Egy hideg, egy meleg. Nem lesz Kossuth utca, de lesz Bolyai-emlékház. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 31./


lapozás: 1-30 ... 571-600 | 601-628




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2022
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998