Bartók Béla születésnapjának (márc. 25.) megünneplése Nagyszentmiklós legjelentősebb kulturális eseménye. Az ünnepséget 2001 óta a Pro Bartók Társaság a szegedi Konzervatóriummal és a Temesvári Nyugati Egyetem Zeneművészeti Karával együttműködve szervezi meg. Bartók Béla köztéri szobránál kezdődtek az események. Oncu Iosif helyi polgármester köszöntötte a magyarországi és hazai ünneplőket, akik megkoszorúzták az emlékművet. A Nákó-kastély zajlott az előzőleg Szegeden rendezett nemzetközi zongoraverseny résztvevőinek és díjazottjainak gálaműsora. Tamás Sándor a Pro Bartók Társaság részéről köszöntötte a hangverseny közönségét, dr. Kerek Ferenc pedig évfordulós emlékbeszédet mondott. /Szekernyés Irén: Zongoragála Bartók emlékére. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./
2004. március 30.
Megjelenés előtt áll Farkas Árpád: Határátkelés /Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ című legújabb kötete. A kötet harmincévnyi költői alkotás remekeit, legismertebb és legtöbbet szavalt verseit tartalmazza. A versek mindegyikét Márton Árpád festőművész illusztrálta. /Farkas Árpád: Határátkelés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2004. március 30.
Szekernyés Jánost több mint három évtizede (első monográfiája 1981-ben jelent meg a Kriterion Könyvkiadó gondozásában) foglalkoztatja Jecza Péter szobrászművész művészi világa. A napokban megjelent monográfiája (Jecza Péter, Mentor Könyvkiadó, Marosvásárhely) ennek a “hosszú utazásnak” a dokumentuma. A tanulmányt negyvenkét fekete-fehér, illetve színes reprodukció bemutatása követi. /Pongrácz P. Mária: Fortuna kegyeltje. – Monográfia JECZA PÉTER szobrászművészről. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./
2004. március 30.
A Hargita Megyei Kulturális Központ kiadványaként jelent meg Mihály János szerkesztésében a Sesostris szekerén című könyvecske, mely Székely Mózes, a volt fejedelem életútját ismerteti. Egy másik, a Helytörténetírás, Helytörténeti kiadványok 1990 után Hargita megyében című sorozat-füzetben Ferencz Angéla és Mihály János a múlt év végén megrendezett V. Társadalomtudományi tanácskozáson elhangzottak rövidített változatát ismertette. /A Kulturális Központ kiadványai. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 30./ A 2003. nov. 27-én rendezett konferenciáról: Kristó Tibor: Helytörténeti konferencia Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), 2003. nov. 28.
2004. március 30.
Magyar–román és román–magyar irodalmi antológia született aradi és gyulai szerzők együttműködésével. A “Ponton” című könyv a két testvérváros román, illetve magyar íróinak közös munkája; bemutatója ápr. 2-án lesz Aradon. Az aradi műveket Vasile Dan, a Romániai Írók Egyesülete aradi fiókjának elnöke, a gyulai műveket pedig Gaál Áron gyulai költő válogatta és szerkesztette. /(Sólya): Irodalmi antológia aradi és gyulai szerzőktől. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 30./
2004. március 31.
Márc. 30-án nemet mondott a székelyföldi autonómiáról szóló elképzelésre a képviselőház 22 ellenszavazattal és 2 tartózkodással. Az RMDSZ 27 tagú képviselőházi frakciójából 23 volt jelen, akik közül 22 tagja voksolt az autonómia-tervezet mellett, Pataki Júlia RMDSZ-es képviselő és a német kisebbség képviselője tartózkodott. A tervezetet Kovács Zoltán, Szilágyi Zsolt, Toró T. Tibor, Pécsi Ferenc és Vekov Károly képviselők nyújtották be. Az RMDSZ-frakció ellenezte az előterjesztést, mivel a tervezetet szakmailag alkalmatlannak, az akciót pedig időszerűtlennek tartották, ennek ellenére a bizottság elutasító jelentése ellen szavaztak. /Sz. K.: Nemet mondtak az autonómiára. A képviselőház leszavazta a tervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2004. március 31.
Mircea Geoana külügyminiszter márc. 30-án Budapestre látogatott, ezzel az útjával másfél hónapja elhalasztott látogatását kívánta pótolni. A román-magyar határátkelőhelyek fejlesztésének, az európai integrációnak, a kormányközi vegyes bizottság tevékenységének, valamint a Gozsdu-örökség hasznosításának témája egyaránt szerepelt hivatalos látogatásának napirendjén. Geoana Budapesten tárgyalt Medgyessy Péter miniszterelnökkel, Kovács László külügyminiszterrel, és találkozott a parlament képviselőivel. A vendég Az európai bővítés hatása a román-magyar kapcsolatokra címmel előadást tartott a Közép-Európai Egyetemen. Geoana a közeli EU-bővítéssel összefüggő kérdéseket is megvitatta vendéglátóival. /Budapesten tárgyalt a román külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2004. március 31.
Nagy–Britannia már. 30-tól bizonytalan időre felfüggesztette a vízumkibocsátást román és bolgár állampolgárok számára. /(p): Brit zárlat Romániával és Bulgáriával szemben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 31./
2004. március 31.
A szekus dossziékat ellenőrző tanács leszögezte: Marian Ureche, az Igazságügyi Minisztérium hírszerző szolgálatának /SIPA/ volt vezetője politikai rendőr, szekus volt, olvasható a Curentul című lapban. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2004. március 31.
Nem lesz nehéz begyűjteni a helyhatósági választásokon történő induláshoz szükséges 25 ezer aláírást, a Magyar Polgári Szövetségnek (MPSZ) még csupán tízezer kézjegyre van szüksége, jelezték márc. 30-án a Kolozsvári Magyar Politológus-hallgatók Társasága (KOMPOT) által szervezett Mit akar az MPSZ? című vitafórumon. Szász Jenő elnök szerint az MPSZ-nek már sikerült tizenötezret összegyűjtenie. Szász Jenő bejelentette: együttműködési szándékaik vannak a Kolozs megyei RMDSZ-szel az önkormányzati választásokon, azt azonban nem pontosította, hogy milyen formában képzelik el ezt az együttműködést. Az esetleges MPSZ–RMDSZ együttműködéssel kapcsolatban Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke elmondta: őt még senki sem kereste meg ilyen jellegű együttműködési szándékkal. /K. O.: MPSZ-RMDSZ együttműködés Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2004. március 31.
Hargita megyében a visszaigényelt erdők több, mint 80%-át már visszaadták tulajdonosaiknak, az egyházi erdők visszaadása viszont akadozott. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő 320 hektár egyházi erdő visszaadásáról tájékoztatott, a római katolikus egyház kapta vissza ezt az erdő-részt. /(Gál Éva Emese): Visszaadott egyházi erdők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2004. március 31.
Márc. 27-én Csíkszeredában az RMDSZ EU Integrációs Főosztálya, valamint a Határon Túli Magyarok Hivatala és az EMT Sapientia Társadalomtudományi Tanszéke szervezésében tartották Az EU integrációs felkészülés helye a magyar-magyar kapcsolatrendszerben című szakmai tanácskozást. A szemináriumon az anyaországi felvidéki, kárpátaljai, délvidéki valamint hazai szakértők vettek részt. A rendezvényen képviseltette magát az Európai Bizottság romániai delegációja, valamint a bukaresti magyar nagykövetség. Niculescu Tóni ügyvezető alelnök az RMDSZ EU Integrációs Főosztálya által létrehozott EuroTrans Alapítvány terveit ismertette. Az alapítvány célja a romániai magyarság segítése abban, hogy ne vesztese, hanem cselekvő részese és nyertese legyen az EU integrációs folyamatnak. Az integrációs törekvések intézményesítésére van igény. Az EU-val kapcsolatos információk áramlását kell lehetővé tenni, olyan magyar nyelvű népszerűsítő kiadványok terjesztése szükséges, amelyek elsősorban az adott térségre jellemző helyzetet tükrözik. /(Márton Adél Evelin): Ne vesztese, cselekvő részese legyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2004. március 31.
Több írás jelent meg a Sapientiáról, az Erdélyi Magyar Tudományegyetemről, a hangnem elsöprő többségben elítélő, az intézmény létjogosultságának megkérdőjelezéséig terjed a skála, állapította meg Kötő József. Az egyik napilap glossza-írója kijelentette: "... nem szolgálnak érvként az önálló romániai magyar egyetem megvalósíthatósága mellett." Mindennek van más olvasata is, figyelmeztetett Kötő József: Teremtődött egy erdélyi magyar tudományegyetem. A lelket (a szellemet) ezután kell belelehelni. A megőrzés módján kell vitatkozni. /Kötő József: Hangosan gondolkodom…= Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./ A jelzett glosza-író: Cseke Gábor: Szegény Sapientia, Romániai Magyar Szó, márc. 27.
2004. március 31.
Kié a Sapientia, az Erdélyi Magyar Tudományegyetem? – tette fel a kérdést Székedi Ferenc. „A két esztendővel ezelőtti magyarországi kormánypárté, aki ösztönözte, vagy jelenlegi utódjáé, aki továbbra is szorgalmazza a támogatást?” A Sapientia az erdélyi magyarságé. Az erdélyi magyar sajtó soha nem írt a láncszerű ingatlanvásárlások egyéni és csoportos pénzkiáramlással járó hátteréről, soha nem írt rokoni vagy baráti gesztusként felkínált egyetemi órákról. Az erdélyi magyar sajtó az erdélyi magyaroknak juttatott magyarországi kárpótlások esetében sem írta meg, hogy egyesek alaposan megszedték magukat a háborús veteránok pénzén az ingadozó árfolyamokat, a részvényvásárlási lehetőségeket, a tudatlanságot és az információközelséget kihasználva. Az erdélyi magyar sajtó a Sapientia tekintetében „sem teljesítette közösségi funkcióit”, továbbra is csak nyilatkozatokat közöl. /Székedi Ferenc: Zsögödből a világ. Noli turbare circulos meos! = Romániai Magyar Szó, márc. 31./
2004. március 31.
Nem vagyok oda a népnemzeti zokogásért – írta Oláh István. Ha majd „megüljük a sírás centenáriumát 2018 körül”, akkor majd megállapíthatjuk, „hogy a szövegek nem változtak, csak a körülmények.” A román–magyar viszony javítása miatt szükség van a Medgyessy-Nastase találkozókra, az RMDSZ és a mindenkori román hatalom párbeszéde is természetes. Nem tanulhatnak anyanyelven, „ez volt a kilencvenes években a siratnivaló, s a szlogen: önálló állami magyar egyetemet. Az óvodától az egyetemig mindent anyanyelven! Időközben politikai lett a revindikáció: autonómiát, kettős állampolgárságot akarunk!” Volt társnemzeti óhaj is. Asztalos Ferenc, az oktatási szakbizottság képviselőházi alelnöke mondta: a kilencvenes években a kolozsvári Babes–Bolyain 110–120 magyar diák tanult, most tízezer, s a tízből nyolcezer anyanyelven. A Sapientia is hatalmasat tágított a felsőfokú anyanyelvi lehetőségek körén. A mostani anyanyelvű oktatás Moldvában – a csángóknál – nagy érdeme az RMDSZ-nek. /Oláh István: Szabad-e sírni a Kárpátok alatt? = Romániai Magyar Szó, márc. 31./
2004. március 31.
Munkaszüneti napnak nyilvánítják ápr. 2-át, amikor sor kerül Románia és a másik hat tagjelölt állam NATO-ba való felvételének hivatalos ceremóniájára. /Április 2. munkaszüneti nap lesz. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2004. március 31.
Az Esperesek Kollégiuma nyilatkozata szerint értésükre jutott, hogy a világi sajtóban többen is kifogást emeltek a Királyhágómelléki Egyházkerületi Közgyűlés azon határozatával szemben, amely felszólítja a Szilágy és Bihar megyei egyházközségeket és egyházi tisztségviselőket, hogy hivatali minőségükben semminemű együttműködést ne vállaljanak az illető megyei RMDSZ-szervezetekkel. Értetlenségüket fejezték ki, mert egyes lelkipásztorok, a kanonikus rendet megkerülve, világi nyilvánosság előtt lépnek fel az egyház törvényes határozatai ellen. A közgyűlés kifogásolt határozata nem politikai, hanem kizárólag erkölcsi célzattal bír. Azzal a Bihar megyei RMDSZ-szel, amely az egyházkerületet az érmindszenti Ady-zarándokhely pályázati támogatásának eltulajdonításával rövidítette meg, másfelől pedig azzal a Szilágy megyei RMDSZ-szel, amely a Zilahi Református Wesselényi Kollégiumot – gyakorlatilag – visszaállamosította, semmiféle egyházi együttműködésnek helye nincs. Továbbá leszögezték, semmi kifogásuk sincs az egyes helyi vagy területi RMDSZ-szervezetekkel való együttműködés ellen. Bizonyság erre az, hogy az egyházkerület támogatja az RMDSZ – és vele együtt a Magyar Polgári Szövetség – arra alkalmas és rátermett jelöltjeit a helyhatósági választásokon, köztük Kovács Zoltán főgondnokot, aki az RMDSZ színeiben pályázta meg Érmihályfalva polgármesteri tisztségét. /Röviden belföldről. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2004. március 31.
Az Európa Háza nevű kolozsvári civil szervezet és partnerei Kolozsvár európai szintű kormányzásának tízparancsolata címmel tíz kérdést intéztek a romániai pártok helyi képviselőihez, a város jövőjével kapcsolatos elképzelésekről. A Kolozs megyei RMDSZ álláspontját Kónya-Hamar Sándor megyei elnök ismertette. Kolozsvár gazdasági fellendülése csak úgy valósulhat meg, ha a helyi vezetés nem csak formailag vállalja az európai csatlakozás megkövetelte reformokat. Kolozsvárnak a bankrendszer megerősítésében, a közép és hosszú lejáratú hitelezési rendszer kiszélesítésében, a nyugati befektetések ösztönzésében, a helyi és regionális gazdasági potenciál feltérképezésében és alkalmazásában lehet szerepe. Szükséges feltérképezni Kolozsvár és környéke turisztikai adottságait. /Kolozsvár európai szintű kormányzásának tízparancsolata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2004. március 31.
Új község született a napokban Beszterce-Naszód megye déli részén, ugyanis a hét végi referendumon a Petru Rares nevet viselő nagyközség öt települése – Retteg, Baca, Csicsómihályfalva, Lábfalva és Csicsóújfalu – úgy döntött, hogy az utóbbi három kiválik, és Csicsómihályfalva néven önálló községként fog a továbbiakban létezni. Kocsis András megyei tanácsos szerint a különválás új lehetőségeket villanthat fel. Ezzel a magyarok arányszáma 19,5 százalékról mintegy 30%-ra fog emelkedni, így Baca mellett Rettegnek is meglesz a kétnyelvű helységnévtáblája. /Beszterce-Naszód megye. Új község született! Együtt maradtak a magyarlakta falvak. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2004. március 31.
Nagyváradon a színházbarátok Kiss-Törék Ildikót, a Kiss Stúdió igazgatóját és férjét, Varga Vilmos művészeti vezetőt, Románia egyetlen kisebbségi magánszínházát köszöntötték fennállásának 10. évfordulóján. Legutóbbi bemutatójuk, a Wass Albert életműve alapján szerkesztett Üzenet az otthoni hegyeknek című színpadi játékuk egy esztendő alatt 80 előadást ért meg. A Kiss Stúdió emellett a Kárpát-medencei Stúdiószínházak Fesztiváljának szervezője. Eddig két alkalommal zajlott több nyelven Középen a színész mottóval. Most következett volna a 3. seregszemle, de nem sikerült pénzt szerezni. /S. Muzsnay Magda: Adjon Isten békét, kedvet! = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2004. március 31.
A kolozsvári székhelyű Reményik Sándor Művészstúdió Alapítvány idén Marosvásárhelyen szervezte meg Reményik-rendezvényét. Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomkritikus emlékeztetett: az ötvenes évek elején Kolozsváron, amikor az egyetemen tanársegéd volt, az irodalomtörténeti tanszéken Nagy István mint friss sütetű, négy elemivel rendelkező irodalomtörténet-professzor Tamási Áront, Bánffy Miklóst, Nyírő Józsefet, Makkai Sándort a szó szoros értelmében száműzte az erdélyi irodalomból. Reményik szerinte a magyar polgárság nacionalista költője volt. Ez a kiátkozás rányomta a bélyegét a Reményik-költészet utóéletére. Még 1958-ban is elítélték az Utunk hasábjain. Ezért is szükségesek az ilyen rendezvények. Nagyon sok erdélyi íróról, költőről a diákság alig tud valamit. Nagy Pálnak komoly fenntartásai vannak a jelenlegi iskolai magyar irodalom oktatásról. Az idei minisztériumi érettségi programban /Érettségi követelményrendszer/ ilyen kifejezések vannak: imitációelv, intertextualitás, narrációs eljárások, deduktív és induktív érvelés stb. Az írókról, művekről, irodalmi folyamatokról, amelyek a nemzeti kultúra szellemi meghatározói voltak a különböző korszakokban, nem esik szó ebben a követelményrendszerben. Az iskolában valami elvont, posztmodern esztétizálás folyik, az írók, a művek csak illusztrációk bizonyos esztétikai tételeknek a magyarázatára. A program szerint az iskolában nem esik szó Reményik Sándorról, Bánffy Miklósról, Makkai Sándorról, Kuncz Aladárról, Nyírő Józsefről, de még Kós Károlyról sem. A huszadik századi magyar irodalomból sem szerepelnek olyanok, mint Kassák Lajos, Szabó Dezső, Illyés Gyula vagy Németh László. A köztudatba mindenképpen vissza kell hozni a méltatlanul elfeledett erdélyi magyar írókat. A magyar irodalomtörténeti oktatásról vitát kell indítani, bevonva a minisztériumot, a kolozsvári egyetem magyar irodalmi tanszékét és az irodalomtörténészeket. A diákokat a kultúrához, a szellemi élet értékeihez, elsősorban a magyar nemzeti kultúra értékeihez kell közel vinni. /Máthé Éva: Egy irodalmi rendezvény margójára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2004. március 31.
Márc. 22-én Bukaresten, a Petőfi Házban a 110 évvel ezelőtt elhunyt Kossuth Lajosra emlékeztek, akiről Demény Lajos történész tartott előadást. Márc. 23-án a Magyar Kulturális Központban bemutatkozott a marosvásárhelyi Mentor Könyvkiadó. Káli Király Istvánt, a kiadó igazgatója elmondta: 1991-ben a volt Igaz Szó, akkor már Látó című folyóiratnál dolgozó kollegákkal hozták létre a kiadót. A kiadó háziszerzőinek minősített Tóth Mária és Bogdán László olvastak fel írásaikból, majd Makkai Gergely mutatta be a Mezőségről írt könyvét. /Gáspár Hajnal: Bukaresti magyar rendezvények. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31./
2004. március 31.
Márc. 27-én tartották Aranyosgyéresen, az Avram Iancu Általános Iskolában a Csinom Palkó, Csinom Jankó honismereti vetélkedőt, amelyen az aranyosegerbegyi, aranyosgyéresi és tordai diákok mérték össze tudásukat. Az Aranyosgyéresi Vegyeskórus előadta a Rákóczi-indulót és a Dana-dana kórusműveket., majd fellépett a házigazda iskola Pacsirta gyermekkórusa. Dumitriu Anna a tordai Petőfi Társaság nevében emlékeztetett: az ilyen jellegű honismereti és nyelvápoló versenyeket már 1990 óta szervezik. A Petőfi Társaság 1999 óta patronálja ezt a tordai Mihai Viteazul Kollégiumban működő Balázs Ferenc Önképzőkör diákjainak segítségével. /Ladányi Emese Kinga: 14 éve szervezik Aranyosvidéken a honismereti vetélkedőket. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2004. március 31.
Csíkszentdomokoson a kultúrotthon melletti telken immár négy öregház áll felépítve, előttük egy székely kapu strázsál. A legrégibb parasztházat még az 1970-es években telepítették jelenlegi helyére és rendezték be. Kurkó István tanító ideiglenesnek tartja ezt a megoldást, hiszen legkevesebb egy hektárnyi olyan területre lenne szükség, ahová nem csupán házakat, de gazdasági épületeket is fel lehetne építeni. Egyelőre azt teszi, hogy ahol olyan épületet próbálnak lebontani, mely a csíkszentdomokosi régi népi építészet szempontjából megmentésre érdemes, áttelepíti a kultúrotthon melletti szűk területre. /Kristó Tibor: Skanzen létesül Csíkszentdomokoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 31./
2004. március 31.
Székelybő 10 km-re van Nyárádszeredától. Marosvásárhelyről Jedd-Agárd irányába, alig 15 km után lehet a faluba érni. Ez az út azonban csak nyáron járható. Székelybőn 90 ember él, két gyerek jár első osztályba, Mosonba. Naponta szekérrel viszik és hozzák őket. Van még gyerek a faluban, de azok nem járnak iskolába. Székelybőben mintha megállt volna az idő. Az utakat évek óta nem javították. A tejszállító szekeres hozza a 4-5 Népújságot is a faluba. /(kilyén): Székelybőben megállt az idő. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./
2004. március 31.
Bella Zoltánt és mennyasszonya, Kovács Hajnal tanítónő a kisiratosi cserkészmozgalom lelke. Játékos programokat, vetélkedőket szerveznek a 7-14 éves gyermekeknek kultúra, hagyományőrzés, népdalok, turisztikai játékok és más témában. Kisiratoson 30 gyermek jelentkezett a cserkészcsapatba. Szombat délutánonként találkoznak. /Balta János: Cserkészmozgalom Kisiratoson. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 31./
2004. március 31.
Idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját a kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészség (KEL). Az 1994 tavaszán útnak induló közösség ma már közel 350 tagot számlál. Az évfordulós ünnepség májusban lesz. /10 éves a KEL. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
2004. március 31.
Márc. 31-től szerdánként négy oldallal bővített lapszámot vehet a kezébe a Népújság napilap olvasója, a havi előfizetés díja változatlan marad. /Az olvasóhoz. Plusz 4. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 31./
2004. március 31.
Márc. 25–én jelent meg a Szatmárhegyi Hírmondó című községi lap negyedik száma, melynek legtöbb anyaga a helyhatósági választásokra való felkészülésről szól. A kiadvány szerkesztői: Miklovics Jolán, Matyi József és Kató Klára. /E. Gy.: Szatmárhegyi Hírmondó. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 31./
2004. március 31.
László Noémi Százegy című legújabb verseskötet mutatták be márc. 29-én Kolozsváron, a Bretter György Irodalmi Kör találkozóján. A könyv az utóbbi öt év vers-termését tartalmazza. /F. I.: Százegy vers. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 31./
