udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 573 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 571-573
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2004. szeptember 3.

Ion Iliescu államelnök szept. 1-jén a román diplomaták szokásos évi értekezlete előtt találkozott a Romániát külföldön képviselő nagykövetekkel és konzulokkal. Iliescu beszédében kifejtette: a két ország „szélsőséges vagy nacionalista erőinek álláspontja gondokat okoz a román-magyar kapcsolatokban”. Iliescu leszögezte: Romániának változatlanul „különleges kapcsolatai vannak a Moldvai Köztársasággal" annak ellenére, hogy ebben a viszonyban „olyan álláspontok is előfordulnak, amelyek senki számára sem hasznos, irracionális románellenes kampány részei". Iliescu elnök hangoztatta: Románia a román-ukrán kétoldalú kapcsolatokban fellelhető problémák dacára „tartalmas pozitív partnerségre törekszik Ukrajnával is". /Iliescu szerint. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2004. szeptember 3.

A leköszönő, de szenátornak készülő Ion Iliescu államelnök legutóbbi megnyilvánulásai jellemzőek. Iliescu kijelentette, hogy az erdők visszaszolgáltatása történelmi baromság volt. Később próbálta magyarázni kijelentését. Most pedig az ukrán Duna-csatorna építésének orosz támogatását nevezte érthetőnek az egykori közös múltra való hivatkozással, hozzátéve, hogy azért jobb volt az együttműködés a néhai szovjet partnerrel. /Csinta Samu: Gyöngyszemek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

2004. szeptember 3.

5 883 194 lejre növekedett júniusban a havi átlagkereset Romániában, ez 0,9 százalékos növekedést jelent ez év májusához viszonyítva. A legnagyobb fizetéseket továbbra is a pénzügyi szektorban, a dohányiparban, a kőolajiparban, és a biztosítópénztáraknál jegyezték. /Röviden. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

2004. szeptember 3.

Románia gyenge vásárlóerővel rendelkező sajtópiaca magyar szemmel nézve irdatlan mennyiségű rádió- és tv-állomást, napilapot tart el. A paradox helyzet kulcsa, hogy a médiumok fenntartása politikusok, illetve üzletemberek érdekeinek az érvényesítését szolgálja, mutatott rá bukaresti keltezésű elemzésében a Frankfurter Allgemeine Zeitung. A romániai magántelevíziók száma 173 (!). Kereskedelmi rádióból 300, kábeltelevízió társaságból 250 működik az országban, a napilapok száma pedig több százra rúg. Egyedül Bukarestben 18 jelenik meg, és szinte minden nagyobb város 3-4 helyi újsággal büszkélkedhet. A politikai befolyásolás végzetes következményekkel jár Románia sajtókultúrájára. Újságok leplezetlenül, pénzért kínálják fel szerkesztőségi cikkeiket bőkezű megrendelőknek. A független újságírást segítő bukaresti központ adatai szerint tavaly Romániában legalább 16 romániai újságírót ért fizikai bántalmazás. 2002-ben nyomtalanul eltűnt Iosif Costinas temesvári újságíró, aki a román titkosszolgálatról és a szervezett bűnözésről írt cikkeket. Holttestének darabjait egy évvel később egy vasúti töltésen találták meg. /A FAZ a romániai "szabad sajtóról". = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

2004. szeptember 3.

A képviselőház napirendjén a választási törvény szerepelt. A parlamenti képviselettel jelenleg nem rendelkező kisebbségi szervezetek csak akkor vehetnek részt a választásokon, ha tizenöt megyéből és a fővárosból az általuk képviselt kisebbség számaránya 15 százalékának megfelelő, de legkevesebb 25000 tagot tudnak felmutatni. A nagy számban hiányzó kormánypárti /SZDP/ képviselőknek köszönhetően kis híján törölték a megszorításokat a jogszabályból. Szilágyi Zsolt független (ex-RMDSZ-es) képviselő ugyanis indítványozta, hogy a választáson részt venni óhajtó kisebbségi szervezetek számára a bejegyzéshez kötelező tagok számát ne az illető kisebbség számarányának 15, hanem csupán 1 százalékának megfelelően határozzák meg. A jelen lévők leszavazták a képviselőt. Toró T. Tibor kezdeményezését /a nemzeti kisebbségeknek hivatalból különítsenek el számarányuknak megfelelően helyeket/ leszavazták. /Sz. K.: Botrány a képviselőházban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

2004. szeptember 3.

A választási törvény tervezete csak a bukaresti választópolgároknak adja meg a lehetőséget, hogy akár független képviselőt is juttathassanak a parlamentbe. Szilágyi Zsolt képviselő szerint ezt azért foglalták törvénybe, hogy a Magyar Polgári Szövetség független jelölteket se állíthasson a választásokon. A Pro Democratia Egyesület levélben fordult a honatyákhoz, amelyben kifogásolták, hogy a tervezet eltérő bánásmódban részesíti a parlamenti képviselettel rendelkező, illetve a törvényhozáson kívül rekedt nemzeti kisebbségi szervezeteket. /A Pro Democratia is tiltakozik a választási törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

2004. szeptember 3.

Markó Béla RMDSZ-elnökhöz címzett nyílt levélben ismételte meg javaslatát Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke: a két politikai alakulat szervezzen közösen belső választásokat a nov. 28-án esedékes parlamenti választások előtt. Szász javasolta az RMDSZ és az MPSZ közötti politikai tárgyalások mielőbbi elkezdését. Az MPSZ névre szóló, személyes levéllel keresi meg mindazokat, akik idén tavasszal aláírásukkal támogatták az MPSZ választásokon való indulását. A borítékok Szász Jenő elnök és a helyi vezetők levele mellett tartalmaznak egy belépési nyilatkozatot is, amelyet ha kitölt és eljuttat a helyi szervezethez a megszólított, tagjává válik az MPSZ-nek. Háromszéken több mint 11 ezer, Sepsiszentgyörgyön 2700 levelet juttattak el a címzettekhez. /Farkas Réka, Zilahi Imre: Nyitás a tagok felé. = Krónika (Kolozsvár), szept. 3./

2004. szeptember 3.

Az RMDSZ választási programján belül az oktatási fejezetre vonatkozó elképzelésekről Asztalos Ferenc parlamenti képviselő nyilatkozott. Módosítani kellene a jelenlegi tanügyi törvény magyarok számára két megalázó passzusát: meg kell változtatni azt, hogy a nyolcadikos, a tizenegy- és tizenkettedikes magyar diákok Románia földrajzát és történelmét román nyelven tanulják. Továbbá biztosítani kell, hogy a középiskolában is, a közoktatás minden szintjén a magyar anyanyelvű diákok részére a román nyelvet a magyarok számára kidolgozott sajátos tantervek és tankönyvek alapján tanítsák. Ugyancsak javasolta, hogy az RMDSZ parlamenti csoportja dolgozza ki a törvénytervezetet, ami alapján a magyar óvodákban, illetve iskolákban oktató tanítók és óvónők bérezése tükrözze azokat a heti többletórákat, amikor a magyar nyelv oktatása mellett az állam nyelvét is oktatják. /Bágyi Bencze Jakab: A magyar diákok jogait követeli Asztalos. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 7./

2004. szeptember 3.

Másfél hónapja új székhelyen és más egyesület égisze alatt működik a csíkszeredai Párbeszéd program. Tíz éve, hogy Csíkszeredában útjára indították a Párbeszéd programot, tájékoztatott Bíró József, az Eurokultúra Egyesület elnöke. A program keretében a polgári csoportokkal közösen több kezdeményezés jött létre, így a lakószövetségek és a közüzemek közötti párbeszéd, valamint a közterületek adminisztrátorai között. /(Daczó Dénes): Párbeszéd az Eurokultúránál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2004. szeptember 3.

Aug. 31-én a Jelen Házban tartotta meg 2004. évi közgyűlését az aradi Szabadság-szobor Egyesület. Az egyesület tavaly májusban alakult meg. Király András elnök megállapította, hogy az egyesület legfőbb célját teljesítette: áll a Szabadság-szobor. Az egyesület céljai közé tartozik a 13 vértanú emlékének ápolása, más, Arad megyei magyar történelmi és kulturális emlékhelyek megismertetése és gondozása, általában a magyar szellemiség ápolása. A közgyűlés megerősítette az eddigi öttagú ideiglenes elnökséget – tagjai Király András, Búza Gábor, Cziszter Kálmán, Horváth Levente, Tokay György –, amelynek jövőre jár le kétéves mandátuma. /Péterszabó Ilona: A Szabadság-szobor Egyesület tovább működik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2004. szeptember 3.

Megjelent a védett emlékművek listája, de ebből kimaradt az aradi Szabadság-szobor. Darida János műépítész kb. másfél-két évvel ezelőtt elkészítette a megyei listát és abban szerepelt a szobor, bár annak felállításában akkor még csak reménykedtek. A megyéből a minisztérium listáján szerepel többek között a Vértanúk Emlékműve, a Bohus-, Szántay-, Kovács-, Herman-, Andrényi-, Neuman-palota, a templomok, a Régiszínház, a Fehér Kereszt, az újaradi Maros-híd melletti vámház, a kaszinó, a Lakatház, a szeszgyár, a Nepomuki Szent János szobor, Tóth Árpád szülőháza is. A vidéki emlékművek közül hivatalosan is védik, például, a borosjenei, világosi, solymosi várakat, a világosi Bohus-kastélyt és az előtte lévő szobrot, az angyalkúti Kövér-kastélyt, a feketegyarmati református templomot, a sofronyai Purgly-kastélyt és az apatelki Solymosi-kastélyt. /Történelmi emlékművek a régióban. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

2004. szeptember 3.

Gál Éva Emesének az RMDSZ Etikai Bizottsághoz címzett levelére nem Melles Elődnek kellett volna válaszolnia, hanem az érintetteknek. Időközben Markó Béla is megígérte, hogy közbenjár az RMDSZ erkölcsi tisztaságát felügyelő szervezet tagjainál a válasz elküldése érdekében. Melles Előd éveken át akadályozta az erdők visszaadását és Gál Éva Emese ellen csak azért indított pert, mert az újságírónő vállalta a tények megírását, szögezte le Garda Dezső. Az RMDSZ által kiharcolt erdővisszaadási törvényt még most is „rossznak és vitathatónak" nevezte akkor, amikor az ő magatartásának köszönhetően a gyergyói emberek százai erdő helyett csutakost kaptak vissza, mivel ő és munkatársai 30 évre előre kitermelték a vágási lehetőségeket a Gyergyói-medencében. Melles Előd „beteges, közönséges jelentgetőnek" nevezte Garda Dezsőt, aki a parlament korrupciót kivizsgáló bizottságának tagjaként vállalta a famaffia elleni küzdelmet. Melles Elődöt visszaélése miatt leváltották a Gyergyói Erdőgondnokság vezető tisztségéből, sőt ügyészségi kivizsgálást kértek Melles Előd és egyes munkatársai ellen. Mindezek ellenére Melles Előd 2004-ben is különleges védettséget élvez Dézsi Zoltán területi RMDSZ-elnök részéről. Kik támogathatják Melles Elődöt az RMDSZ részéről a háttérből? /Dr. Becsek Garda Dezső parlamenti képviselő: Adalék az Etikai Bizottsághoz benyújtott Gál Éva Emese-levélhez. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./ Garda Dezső mellékelt egy rendőrségi iratot, mely szerint nyomozást kezdtek Melles Előd, Csibi Ferenc, Györfi Dénes és Incze József ellen az alábbi bűncselekmények elkövetése miatt: „hivatali visszaélés személyek érdekei ellen" és „okirathamisítás saját aláírással". Továbbá Melles Előd, Ferencz Károly és Ferencz Dénes ellen a következő bűncselekmények elkövetése miatt: „munkahelyi visszaélés személyek érdekei ellen", valamint „bűnrészesség munkahelyi visszaélésben személyek érdekei ellen". Mindezek után áll a főszerkesztő megjegyzése: a lap az elkövetkezőkben a kérdéssel csakis a hivatalos információk közlésének szintjén foglalkozik, az egymással vitatkozó feleknek, még a replika szintjén sem biztosít teret. /Gyarmath János főszerkesztő: Ha már kár a Magyar Szóért! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2004. szeptember 3.

Az Európai Unió kilenctagú szakbizottsága végzett ellenőrzést a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen az oktatási és az Egészségügyi Minisztérium képviselőinek kíséretében. Dr. Nagy Örs tanszékvezető egyetemi tanár, a MOGYE rektor-helyettese elmondta, hogy az ellenőrzés során felmérték az oktatótestület képzettségét, a professzorok, előadótanárok, adjunktusok, tanársegédek számát. Egészében véve elégedettek voltak a látottakkal. A felszereltség területén vannak gondok, de az oktatói testület szakmai felkészültsége, az oktatás tartalma terén a romániai orvos- és gyógyszerészképzés legjobb egységei közé tartozunk. Ha pozitívan értékelik a tevékenységet, akkor a marosvásárhelyi diplomát elfogadják az Európai Unióban is. /(bodolai): Az EU-s elvárások alapján. Értékelik a MOGYE-n folyó tevékenységet. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

2004. szeptember 3.

A Szatmárnémeti MADISZ az Illyés Közalapítványnál nyert pályázata révén a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségével együttműködve idén immár negyedik alkalommal szervezte meg a nyári táboroztatást csángómagyar gyerekek számára. A családoknál elszállásolt gyermekeket évről évre nagy szeretettel fogadják vendéglátóik. /(anikó): Csángó gyerekek táboroznak Szatmárnémetiben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

2004. szeptember 3.

Egyetemistáknak és főiskolásoknak rendez tábort a hét folyamán a Rákóczi Szövetség Szentendrén. Az immár 16. alkalommal megrendezett programra a határon túli magyar egyetemista és főiskolás szervezetek képviselőit, valamint a Rákóczi Szövetség helyi szervezeteinek egyetemista és ifjúsági tagjait várják. A közlés szerint a tábor célja, hogy elősegítse a fiatalok társadalmi szerepvállalását, az egyetemista és főiskolás szervezetek kapcsolatainak építését, erősítse nemzeti önazonosságukat és tágítsa társadalmi gondolkodásukat. /A Rákóczi Szövetség tábora fiataloknak. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 3./

2004. szeptember 3.

A kelet-magyarországi Pro Patria Alapítvány célja, hogy főleg erdélyi fiatalokkal megismertesse az anyaországnak ezt a régióját. Az Emődy Dániel báró által vezetett szervezet rendszeresen fogad a nyári szünidő alatt diákokat, akiknek történelmi előadásokat szerveznek, és nem utolsósorban elkalauzolják őket számos térségbeli településre. A székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző immáron hatodik alkalommal küldhet diákokat Emődy Dániel báróhoz. Idén a diákok táborozása egybeesett a Sátoraljaújhelyen megrendezett neves Európai Folkloriádával, a Népművészetek Olimpiájával, melyet négyévente szerveznek meg különböző helyszíneken. A tanítóképző Rozmaring tánccsoportja az említett alapítvány és helyi támogatók segítségével jutott ki. /(mlf): Pedás táncosok a IV. Európai Folkloriádán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 3./

2004. szeptember 3.

Szept. 26–án lesz tíz éve annak, hogy meghalt Fényi István nagykárolyi költő–tanár. Az évforduló alkalmából volt tanítványai egész napos megemlékező ünnepségsorozatot rendeznek, amelynek keretében Fényi István (addigra megjelenő) második posztumusz verseskötetének is bemutatják. A megemlékezés szervezője dr. Végh Balázs–Béla, a Babes–Bolyai Tudományegyetem Szatmárnémetiben működő magyar tanítóképző főiskolájának a tanulmányi igazgatója. Ő szerkesztette Fényi István hátrahagyott verseiből álló Üzenet odaátra című kötetet. A szöveg nyomdai előkészítését egy másik volt tanítvány, Szakács Lia, a nagykárolyi Infoserviz Kft. társtulajdonosa vállalta. A szülőfaluban, Kaplonyban is készülnek az évfordulóra, ahol majd Tapody Zsuzsa, a csíkszeredai Erdélyi Magyar Tudományegyetem docense méltatja Fényi István költészetét. /Boros Ernő: Fényi István emléke tíz évvel a halála után is élénken él a Nagykároly környékiekben. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

2004. szeptember 4.

Szept. 3-án ülésezett az RMDSZ legmagasabb vezetőiből álló Operatív Tanács (OT), délután pedig a megyei elnököket tömörítő Területi Elnökök Konzultatív Tanácsa (TEKT) egyeztetett. Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét javasolta az RMDSZ államelnök-jelöltjének mind az OT, mind a TEKT. A Transindex értesülései szerint a javaslat elfogadása előtt Horváth Andornak, a Korunk című havilap szerkesztőjének neve is szóba került lehetséges államelnökjelöltként. A neves fordító csak abban az esetben vállalta volna a versenyt az államelnöki székért, ha nem Markó Bélával kellett volna megmérkőznie. Az RMDSZ-nek eddig majdnem féltucat államfő-jelöltje van. /B. T.: Markót javasolja államfőjelöltnek az OT és a TEKT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2004. szeptember 4.

Markó Béla szövetségi elnök elfogadta a jelölést, ő lesz az RMDSZ államelnökjelöltje. Több személy neve felmerült, Markó Attila helyettes államtitkár hozzátette: „mindannyian éreztük: legalkalmasabb személy még mindig valahol a háttérben van”, továbbá bevallotta, örvend Markó Béla jelölésének, hiszen „a szövetségi elnök érdeme az is, hogy az RMDSZ-ben ma is töretlen az egységépítő politika vonala.” /Markó Attila: És mégis elvállalta... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2004. szeptember 4.

Az amerikai Newmont Mining Ltd., a világ legnagyobb aranykitermelője közvetetten beszáll az Érchegységben fekvő Verespatakon ciántechnológiás aranykitermelésre készülő Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) a Román Tudományos Akadémia, az ortodox egyház, valamint a romániai és nemzetközi környezetvédők által hevesen ellenzett vállalkozásába. /Verespatak: beszáll a piacvezető aranykitermelő is. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2004. szeptember 4.

Idén decemberben lesz a temesvári forradalom 15. évfordulója. A Forradalom Emlékezete Egyesület elnöke, Traian Orban jelezte, hogy a 12 temesvári emlékmű közül, amelyeket a vértanúk tiszteletére állítottak, hármat ismeretlen tettesek megrongáltak. További három emlékműről ellopták a réz emléktáblát. /A temesvári forradalom meggyalázott emlékművei. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2004. szeptember 4.

Nyílt levélben javasolt tárgyalásokat a közös előválasztásokról Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) elnöke Markó Bélának. Markó Béla az MTI-nek elmondta: e levélben semmi újat nem talált ahhoz képest, ahogyan az RMDSZ az előválasztásokat megtervezte. Gyakorlatilag minden romániai magyar szavazhat, a szövetség azt javasolja, hogy ne csak RMDSZ-tagsági könyvvel, hanem magyarigazolvánnyal is joga legyen bárkinek részt venni az előválasztásokon – hangoztatta Markó. "Természetesen a Székely Nemzeti Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vagy a Magyar Polgári Szövetség nevű csoportosulás tagjai is jelöltethetik magukat az előválasztásokon" – hangsúlyozta Markó. Markó leszögezte: nem "közös előválasztásokról" van szó, hanem az RMDSZ-nek a teljesen nyitott, minden magyar számára részvételi lehetőséget biztosító előválasztásairól. /Szász Jenő közös szervezésű előválasztásokat javasol. /Markó: Bárki jelöltetheti magát, de indulni csak RMDSZ-listán lehet. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2004. szeptember 4.

Szept. 3-án Lokodi Edit Emőke, a Maros Megyei Tanács elnöke fogadta Fodor Imrét, a Marosszéki Székely Tanács (MSZT) elnökét. Mint ismeretes: az MSZT körlevelet intézett azon Maros megyei települések polgármestereihez, amelyek az egykori Maros székhez tartoztak, arra kérve őket, hogy szervezzenek népszavazást a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban. Lokodi Edittől erkölcsi támogatást vártak az akcióhoz. Később a megyei tanácselnök alkotmányellenesnek nevezte a kezdeményezést. Fodor Imre a találkozás után kijelentette: „Lokodi Edit szerint szükség van Székelyföld autonómiájára, de olyan formában, hogy ne csak az egykori marosszéki területek, hanem Kovászna és Hargita megye mellett a teljes Maros megye beletartozzon majd ebbe a régióba, és azt is elmondta: egy ilyen régió létrehozásának a lehetőségéről hamarosan tárgyal a három megye vezetősége. Az alkotmányellenességről az a véleménye, hogy annak egyes cikkelyei különbözőképpen magyarázhatók. Én úgy gondolom, hogy közeledtek álláspontjaink.” Lokodi Edit elmondta: „Nem vagyok autonómiaellenes, de véleményem szerint az a mód, ahogy azt a Székely Nemzeti Tanács elképzelte, kivitelezhetetlen.”/(Máthé Éva): Egyeztetés autonómia-ügyben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2004. szeptember 4.

Gyergyószentmiklós városnak a napokban sikerült visszakapnia Gyergyótölgyes területén fekvő 1201 hektár erdejét. Ez egy hároméves kitartó munka eredménye volt. A tulajdonjogot igazoló dokumentumokra Csavar Zsolt talált rá a város saját archívumában, azonban négy térképrészlet hiányzik, ami magántulajdonosokat segítene a tulajdon visszaszerzésében. Csavar Zsolt felhívással fordul a lakossághoz, hogy a földterületeket visszaigénylők keressék fel a polgármesteri hivatal mezőgazdasági irodáját /Gál Éva Emese: Visszakapott városi erdő. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2004. szeptember 4.

Szept. 3-án Kolozsváron megkoszorúzták Bocskai István fejedelem szülőházát. A koszorúzás a Bocskai-szabadságharc 400. évfordulójára szervezett eseménysorozat nyitóünnepsége volt. Az ünnepség a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Bocskai-házban működő központjában kezdődött, nagyszámú delegáció érkezett Hajdú-Bihar megyéből, innen indult ugyanis a kezdeményezés az évfordulós ünnepségsorozat megszervezésére. Az egybegyűlteket Szilágyi Pál, az EMTE rektora köszöntötte, aki elmondta: örülnek, hogy Bocskai szülőházában ma egy magyar intézmény, az EMTE központja működik. Az emlékezések során szept. 19-én, a mezőtelegdi református templom kertjében avatják fel Bocskai István feleségének, Hagymássy Katának a mellszobrát, melyet a Hajdú-Bihar megyei önkormányzat ajándékozott a református egyháznak, az avatáson jelen lesz Hiller István kulturális miniszter is. December másodikán Kassán, a fejedelem elhalálozási helyén helyeznek el emléktáblát, valamint tudományos konferenciára is sor kerül, magyar és külföldi Bocskai-kutatók részvételével. – A reformáció genfi emlékművénél Bocskai István szobra Orániai Vilmos és Oliver Cromwell között áll. Bocskai István végrendeletében intette a magyarországiakat, hogy "az erdélyieket tőlök el ne taszítsák, tartsák jó atyafiaiknak". /Köllő Katalin: Szívében magyar, gondolkodásában európai volt. Koszorúzási ünnepség Bocskai István szülőházában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2004. szeptember 4.

Szept. 3-án Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban irodalomtörténeti előadásokkal elkezdődött a Kárpát–medencei Petőfi–emlékhelyek ifjú küldötteinek ötödik találkozója. Előadást tartott Dávid Gyula kolozsvári irodalomtörténész, a két kiadást is megélt Petőfi Erdélyben című dokumentumkötet társszerzője, Margócsi István budapesti egyetemi tanár, Szabó Levente kolozsvári tanársegéd, valamint Ratzky Rita, a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója. /E. Gy.: Szatmárnémeti. Tegnap elkezdődött a Kárpát–medencei Petőfi–emlékhelyek küldötteinek V. találkozója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./

2004. szeptember 4.

Dr. Piskóti István, a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kara tanulmányi ügyekért felelős dékánhelyettese elmondta, hogy képzéseinket eddig csak Magyarországon kínálták, Szatmárnémetiben indul az első külföldre kihelyezett képzésük. Másoddiplomás képzéseiket olyanok számára kínálják, akik szeretnének a gazdaság területéről bővebb ismereteket szerezni. Szatmárnémeti Miskolchoz való közelsége, az itt élő magyar anyanyelvű lakosság magas részaránya, illetve a műszaki diplomások magas aránya a lakosság körében mind–mind szerepet játszott abban, hogy a várost választották képzési helyszínnek. A képzés és a vizsgáztatás Szatmárnémetiben lesz. /(x): Szatmárnémeti: az első külföldre kihelyezett képzés helyszíne. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./

2004. szeptember 4.

Szatmárnémetiben a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumnak az új tanévben Elek Imre földrajz szakos tanár személyében új aligazgatója van. Öt éven keresztül szakirányítója volt a turisztikai posztliceális oktatásnak, három éve a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Szatmár megyei szervezetének alelnöke. A versenyvizsga eredményeképpen lett aligazgató, miután Balogh Géza nyugdíjba vonult. Kinevezése 90 nap próbaidőre szól, amennyiben a területi tanfelügyelőnek alkalmasnak találja a feladatra, négy évre szóló, végleges kinevezést kap. /Elek Anikó: Elek Imre a Kölcsey Ferenc Főgimnázium új aligazgatója. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 4./

2004. szeptember 4.

Geszthy Ferenc dévai várkapitány 1582-ben először fordíttatta románra és nyomtatta ki saját költségén az Ótestamentumot jobbágyai számára, hogy értsék a Szentírást. A Szászvárosi Páliát a második román nyelvű kiadványként tartják ma is számon. – Déván a magyar oktatás 1989-ig végképp elsorvadt. Az 1990-ben megindult magyar iskolát egy évvel később épülethiány miatt felszámolták. Áldozatos munkával Böjte Csaba ferences szerzetes alapított néhány évvel ezelőtt újabb magyar iskolát. Az általa összegyűjtött 402 árvából és szegény gyermekből mintegy 300 Déván, a többi Szászvároson és Szovátán tanul. Hauer Erich, a helyi Traian Líceum néhai aligazgatója két évvel ezelőtt eldöntötte: a város négy iskolájában szétszórt magyar tagozatokat egyesítve állami magyar oktatási intézményt hoz létre. Tanártársaival és szülőkkel alapította meg a Geszthy Ferenc Társaságot, amelynek a dévai magyar iskolaközpont létrehozása a célja. Hauer 38 éves korában hunyt el, anélkül, hogy álmát valóra válthatta volna. Munkáját Varga Károly, a dévai Corvin Kiadó igazgatója folytatja. Tavaly a román költségvetés által pénzelt Communitas Alapítvány segítségével félkész épületet vásároltak. Az Illyés, illetve az Apáczai Közalapítvány támogatásából hozzáláttak az építkezéshez. A központban összesen ötszáz diák tanulhat majd, elsőtől tizenkettedik osztályig. Jövő szeptemberben már ide járhatnának iskolába a dévai magyar gyerekek. Mármint azok, akik nem szociálisan rászorultak, mert azoknak Böjte Csaba atya intézménye nyújt lehetőséget. Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei parlamenti képviselője mindkét intézmény aktív támogatója. Hunyad megye 25 400 lelket számláló magyar lakosának járna egy önálló magyar iskola, jelenleg ugyanis 1300 gyermek tanul különböző óvodák és iskolák magyar tagozatain, de további mintegy ezer románul végzi tanulmányait. 1992-es és a 2002-es népszámlálás között Hunyad megye magyarsága 7200 fővel csökkent. Főképp a nagy ipari vállalatok bezárásával munka nélkül maradt magyarok mentek el – Székelyföldre, Magyarországra, külföldre. Hunyad megye 11 iskolájában folyik oktatás magyar nyelven. Ezek egyike a ferencesek Magyarok Nagyasszonya Magániskolája, ahol csak magyarul tanítanak. A többi tíz világi iskola magyar tagozatain – Déván, Vajdahunyadon, Csernakeresztúron, a Zsil-völgyi bányavárosokban – az elmúlt tanévben összesen 570 diák tanult magyarul. /Tibori Szabó Zoltán: A várkapitány emléke és a kóbor kutya pedigréje. Magyar iskolahelyzetkép a Hunyad megyei szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2004. szeptember 4.

A Resicabányán kiadott egyházmegyei folyóirat, a Vita Catholica Banatus szerkesztősége szept. 2–5. között találkozót szervez a katolikus médiában dolgozók részére. A rendezvényen – amelynek programjában előadások, megbeszélések, tapasztalatcsere szerepel – részt vesznek a Romániában tevékenykedő katolikus újságok, folyóiratok, az audiovizuális sajtó, valamint az internetes oldal munkatársai. /Katolikus újságírók találkozója Temesfőn. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 571-573




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998