Mindenre szükség van, ami egy tönkrement élet újrakezdéséhez kell – sommázta Péter Zoltán, Siménfalva község polgármestere. Siménfalva község területén a Fehér-Nyikó 150 lakóházat árasztott el, 50 súlyosan megrongálódott, 13 megsemmisült, 6-7 bármikor összedőlhet. A leginkább sújtott Farkaslaka község alpolgármestere, Hilbel Ferenc Ottó szerint legalább 12-15 napi munkába telik még, míg a romhalmazt és hordalékot eltakarítják. A községben 13 lakóház semmisült meg, félszáznál több súlyosan megrongálódott. Bögöz községben augusztus 29-én helyreállították a villany- és a földgázszolgáltatást. Hargita megyében 16-ra emelkedett az elhunytak száma, miután megtalálták egy eltűnt holttestét. Gyűjtenek Tatabányán, Békéscsabán, Cegléden és a Bihar megyei Nagyszalontán is, magyarországi orvosok a járványmegelőző beoltásokban segítenek, a tisztiorvosi szolgálat pedig 1500 kiló klórmeszet hozott a térségbe. Négy Bihar megyei településen okozott károkat az augusztus 28-i, vasárnap esti felhőszakadás. Bályokon négy házba folyt be a víz, és 65 kutat valamint 15 pincét elárasztott, elmosta a Bályokot Kémerrel összekötő útszakaszt, és elöntött 20 hektár kaszálót. Bihardobrosdon 45 udvar került víz alá, és 3,5 kilométeres útszakasz megrongálódott. Nagybáródon 30 udvart öntött el az áradat, víz alá került tíz udvar Érábrányban. /Egyetlen kiskanál is segítséget jelent. = Krónika (Kolozsvár), aug. 30./
2005. augusztus 30.
Szili Katalin országgyűlési elnök marosvásárhelyi látogatásakor többek között Bálint István, a Bolyai Líceum igazgatója és dr. Kolozsvári Zoltán mérnök a Sapientia tanáraként olyan jelenségre hívta fel a figyelmet, amely már évek óta emészti az erdélyi magyarságot: az értelmiségeik elvándorlására. Vannak magyarországi „fejvadász” tanárok, akik azért keresik fel a nagynevű iskolát, hogy a végzős középiskolásoknak továbbtanulási lehetőséget, bentlakást ajánljanak fel Magyarországon. Így meglesz az a létszám, biztosítani tudja a tanár saját állását. Piacképes vállalatok létesítésével, újabb munkahelyek teremtésével, megfelelő javadalmazással talán valamennyire meg lehetne állítani a kivándorlási tendenciát. Ehhez kellene közös stratégiát kidolgozni. /Vajda György: Fogyatkozó értelmiség. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./
2005. augusztus 30.
Nyáron voltak jó szigetek és rossz szigetek. Jó sajtója volt a marosvásárhelyi Félszigetnek. Az igazi a budapesti „nagytestvér”, a Diáksziget volt, ahol kizárólag remek dolgok történtek. „Tusványos” fogadtatása meglehetősen ambivalens volt, a gyergyószentmiklósi EMI-tábort pedig masszív rendőri jelenlét és gyanakvás kísérte. Az RMDSZ, sem a többi magyar szervezet nem lépett fel a szervezők s az ott jelen levő fiatalok védelmében. Hasonló volt a helyzet az anyaországban, Nógrádverőcén és Kismaroson megrendezett Magyar Szigetnek, melynek főszervezője a Hatvannégy Vármegye Ifjúsága, kifejezett célja pedig – a Diáksziget kozmopolitizmusával szemben – a magyar zenekultúra, a magyar könnyűzene és a magyar hagyományok ápolása. Valakinek már elő kellene állnia s megmagyarázni, miért baj az, ha magyar fiatalok magyar zenét hallgatnak, a magyarság történelmét tanulják, magyar értékeket vállalnak fel, népszerűsítenek? – tette fel a kérdést Gábor Attila. /Gábor Attila: Jó szigetek, rossz szigetek… = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./
2005. augusztus 30.
A Magyar Műveltség Szolgálat augusztus végi közgyűlésén Budapesten a régiót több helyi magyar civil szervezet elnöke képviselte, köztük Farkas Éva, az EMKE lupényi szervezetének elnöke, aki elmondta: a küldöttgyűlésen az egyik legtöbbet vitatott probléma a Kossuth Rádió vételének ellehetetlenítése volt. A solti adó belépésével nagyságrendi mértékkel lecsökkent a besugárzott területeken a vétel lehetősége. Amennyiben a közeljövőben digitális rendszerű adásra térnek át, a középhullámon való vétel lehetetlenné válik, s több mint valószínű, hogy az adás határon túl nem lesz elérhető. A Magyar Műveltség Szolgálat közgyűlése elfogadott nyilatkozatában hangsúlyozta, a Kossuth Rádió a határon túliaknak az összetartozást jelenti. A kommunizmus időszakában a Kárpát-medence legtávolabbi falvaiban is jól vehető volt a Kossuth Rádió adása középhullámon, addig jelenleg nagy területeken nem fogható a nemzeti közrádió adása. Intézkedést kérnek, hogy a Kossuth Rádió az egész Kárpát-medencében megfelelő jó minőségben újra fogható legyen. /Aggódunk a Kossuth Rádióért. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./
2005. augusztus 30.
A Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete a leghatározottabban tiltakozik a kormánymegbízott legutóbbi rendelkezése ellen, miszerint Sepsiszentgyörgyön a Petőfi utca nem nyerheti el az önkormányzat által meghatározott nevét. Az MPSZ felháborítónak tartja, hogy az RMDSZ tisztségviselői nem egyeztetnek a kinevezett prefektussal, s olyan határozatokat hoznak, melyeket a kormány képviselője megtámad. Az MPSZ azt is kéri, hogy az RMDSZ tisztázza képviselőinek viszonyát a kormánnyal, valamint azokét a titkosszolgálatokkal is, kérte Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki elnöke. /A Petőfi utca védelmében. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./
2005. augusztus 30.
Az Erdélyi Magyar Kezdeményezés, az RMDSZ keresztény-nemzeti platformja jóérzéssel ad hírt arról a cselekvőkészségről, amely a székelyföldi árvíz idején általánosan jellemzi nemcsak a szűkebb közösségeket. A rettenetes bajban föltámadt a szolidaritás, a hajdani és olykor-olykor már kiveszettnek vélt kalákatudat. Föltámadt a másik keresztény erény: a karitász, az emberszeretet, a jótékonyság erénye. Ugyanakkor az adományok szétosztásában méltánytalanság, sőt, visszaélés is jelentkezik. Az EMK azt kéri, az adakozók személyesen gondoskodjanak adományaik eljuttatásáról a rászorulókhoz. /Katona Ádám, az EMK elnöke: Embertől emberig, lélektől lélekig! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./
2005. augusztus 30.
Augusztus 25-én indult útnak a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Líceum tizenöt tagú küldöttsége azzal a szándékkal, hogy 1100 km-t megtéve Magyarországon kerékpárral érintse a Bolyai nevet viselő oktatási intézményeket. Nagyváradtól kezdték a kerékpártúrát. Szeretettel várták a küldöttséget Debrecenben és Szerencsen is. /Jó úton a Bolyaisok. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 30./
2005. augusztus 30.
Arad, Békés, Csongrád és Temes megye közösen pályázott egy olyan PHARE CBC-programra, amelynek keretében a régió kis- és közepes vállalkozásai (IMM) ingyenesen vehetnek részt a DKMT által szervezett szakkiállításokon a szegedi Hangár Expo és Konferencia Központban. A szeptember 22–25. között megrendezendő szegedi mezőgazdasági, élelmiszeripari és -biztonsági vásáron az aradi kisvállalkozásoknak máris ingyenes lehetőségük van a megmérettetésre. /(ij): Arad–Békés–Csongrád–Temes közös program. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./
2005. augusztus 30.
Augusztus 28-án parkavatással kezdődtek a falunapok Zágonban. A parkban, amelybe két kisebb méretű székely kapun lehet belépni, helyet kapott egy szökőkút, négy hinta, valamint a békéscsabai ,,angyalos” artézi kút szobrának másolata, amelyet Mészáros Attila szobrászművész alkotott, és amelyet Végh László, az Országgyűlés békéscsabai fideszes képviselője, a Békéscsaba Közterületeiért Alapítvány kuratóriumának elnöke adományozott Zágonnak. Az ünnepségen megjelent helybelieket, a magyarországi Kocsér és a felvidéki Udvard testvértelepülések küldöttségeit, illetve a megyei elöljárókat Kiss József polgármester köszöntötte.Papolcon is, Zágonban is egymást követték a kultúrműsorok, az ügyességi vetélkedők, favágóversenyek, ugyanakkor a községközponti református templomban sor került a harminchatodik kórustalálkozóra. Másnap a zágoni fúvószenekar akkordjaira gyülekezett a közönség. A műsorban felléptek a sepsiszentgyörgyi Vadrózsák, a szentléleki Perkő, a papolci Liliom és a zágoni Gyöngyvirág népi együttesek, valamint a zágoni Mikes Kelemen Általános Iskola Star Girls moderntánc-csoportja és román népi táncosok. /(martonosi): Községnapok Zágonban és Papolcon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 30./
2005. augusztus 30.
Kis sziget a holt tengeren – így jellemezhető a 2001-ben ünnepélyes keretek között felavatott ördöngösfüzesi egyházi- és szórványmúzeum. A múlt hét végén megrendezett négyéves évfordulón Lapohos András tanár találóan jegyezte meg: „Egy lángot adtam, ápold és add tovább!” /Erkedi Csaba: Ördöngösfüzes. Négyéves a múzeum. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2005. augusztus 30.
Airizer Csaba operaénekes művészi pályája Temesváron bontakozott ki – ide mindig hazajön –, 20 évadot énekelt a helyi Operában, a rendszerváltást követően rövid szegedi kitérővel a budapesti Operaházba vezetett az útja. Azóta “körbeénekelte” a földgolyót. Iskolás éveiben, Kolozsváron sportolt, bokszolt. Négyszer felvételizett Kolozsváron (akkoriban egy-egy hely volt a Zeneakadémián), közben a Magyar Opera kórusában énekelt. Bukarestben az első próbálkozásra bejutott. Az államvizsga után egyetlen basszus énekesi állás volt az országban, a temesvári társulatnál. Így került Temesvárra. 1989 után a budapesti Állami Magyar Operaház tagja lett. Airizer Csabának eddig 1810 előadása volt, 137 szerepet énekelt (opera, operett, vokál-szimfonikus művek), hét nyelvet beszél, négy nyelven (köztük japánul is) meg tudja értetni magát. Határidőnaplója két évre előre betelt. /Szekernyés Irén: A Kékszakállú herceg nem Drakula. Beszélgetés Airizer Csaba operaénekessel. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./
2005. augusztus 30.
Immár sokadszorra Aradon az evangélikus-lutheránus (Vörös) templom ad otthont Brittich Erzsébet egyéni képzőművészeti kiállításának, amely változatos tematikájú és technikájú alkotásokkal várja a művészetkedvelőket. 1996-ban volt itt az első, s azóta minden évben visszatér ide. Brittich Erzsébet evangélikus, 1999 óta pedig tagja az aradi közösségnek. Erről a gyönyörű templomról készítette szakdolgozatát, amelynek egy része már megjelent az augusztusi Kisharangban, folytatása a szeptemberiben várható. /A Kisharang aradi evangélikus gyülekezeti lap/ Brittich Erzsébet festett, bronzplaketteket készített, újabban pedig tűzzománcképeket. /Kiss Károly: Brittich Erzsébet kiállítása a Vörös templomban. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 30./
2005. augusztus 30.
Szeptember 7-én Kolozsváron, a Babes–Bolyai Tudományegyetemen tart előadást Mario Alinei világhírű nyelvészprofesszor Az uráli, indo-európai és altáji kontinuitás-elmélettől az etruszk–magyar nyelvrokonság tételéig címen. Mario Alinei nemzetközi tekintélyű nyelvész, az utrechti egyetem emeritus professzora, számos nemzetközi nyelvésztársaság tagja, jövőben ünnepli nyolcvanadik születésnapját. Számos alapműnek számító könyv szerzője, emellett több mint harminc nyelvi lexikon és szótár kidolgozásában vett részt. Publikációinak száma meghaladja a kétszázat. Nagy érdeklődést és számos reakciót kiváltó munkája az Orgini delle lingue d’Europa. La teoria della continuita. Continuita dal Mesolitico all’eta del Ferro nelle principali aree etnolinguistiche (Európa nyelveinek eredete, a kontinuitás-elmélet. A fő etnolingvisztikai területek kontinuitása a mezolitikumtól a vaskorszakig) eredeti módon magyarázza az európai nyelvek eredetét. A közelmúltban írt Ősi kapocs című könyve kifejti: az etruszkok (a latinok és a szabinok mellett Itália őslakosainak egyik fő csoportja) nyelve feltűnően hasonlít a magyarra, ezért egyfajta archaikus magyarnak tekinthető. Ha ez igaz, akkor a magyarok már jóval a honfoglalás általánosan ismert dátuma előtt jelen voltak Európában, mi több, az etruszkok ősei is innen, a Kárpát-medence térségéből származnak. Az elmélet nagy érdeklődést és még nagyobb vitát váltott ki a szakmai körökben. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Előadás az etruszk–magyar nyelvrokonságról. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2005. augusztus 30.
Megjelent Lám Béla A körön kívül /Stúdium Kiadó, Kolozsvár, 2005/ című önéletrajzi regényének harmadik – függelékkel kiegészített – kiadása. A függeléket Hantz Lám Irén állította össze. Még vannak, akik emlékeznek az 1967-es első és 1970-es második kiadásra. /H. L. I.: A körön kívül. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2005. augusztus 31.
Gheorghe Dobre közlekedési miniszternek halaszthatatlan dolga akadt, így nem jött létre a tervezett találkozó a tárcavezető és az észak-erdélyi autópályát építő amerikai Bechtel cég képviselői között – jelentette be Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke. A találkozón egyeztettek volna az autópálya ügyében. A D.A. Szövetség társelnöke kijelentette: ebben az évben a kormány 213 millió eurót utal át az amerikai érdekeltségű multinacionális vállalatnak. – Ehhez hozzáadódik a 100 millió eurós kölcsön, amelyet nemrég kaptak meg – tette hozzá. Boc sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy szeptember 1-jei hatállyal az amerikai cég több mint 500 munkást bocsát el. Mint ismeretes, a Bechtel képviselői nem kapták meg a munkálatok folytatásához szükséges összegeket, mivel a kormány nem hajlandó folyósítani a birtokában levő összegeket addig, amíg a felek nem tárgyalják újra a szerződést. /(k. o.): Dobre nem ért rá találkozni a Bechtelesekkel. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2005. augusztus 31.
Nem minősül etnikai diszkriminációnak Adrian Severinnek az államfőről tett megjegyzése a Ziua napilapban közölt kommentárjában – döntötte el az Országos Diszkriminációellenes Tanács. A nagy botrányt kavaró cikkben Severin úgy vélekedett: „azok az idegenek, akik a hatalmat akarják, mindig ki tudták használni azon népek a szenvedéseit, amelyek körében élnek”. A szerző összehasonlította a „tatár” Basescut Napoleonnal, Hitlerrel és Sztálinnal, akik valamennyien más nemzetiségűek voltak, mint azok a népek, amely vezetőjükké emelték őket. A török–tatár szövetség képviselői viszont kijelentették: sértve érzik magukat a Severin-cikk kisebbség-ellenessége miatt. Asztalos Csaba, a diszkriminációs ügyeket vizsgáló tanács elnöke kijelentette: arra a következtetésre jutottak, hogy Severin megállapításait nem lehet diszkriminációnak tekinteni, az összhangban van az emberi jogokról szóló nemzetközi egyezmény véleményszabadságra vonatkozó kitételeivel. /Nem vádolható diszkriminációval Severin. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2005. augusztus 31.
Az Európai Néppárt (EPP) bővítési és tagsági munkacsoportjának brüsszeli ülésén ajánlotta, hogy a Demokrata Párt, amely nemrég váltott ideológiát, kapjon megfigyelői státust. A Konzervatív (volt Humanista) Párt kérelmét elutasították. Javasolták ugyanakkor, hogy a Demokrata Párt alakítson ki szoros együttműködést a régi romániai tagokkal, azaz a Kereszténydemokrata Néppárttal (volt parasztpárttal) és az RMDSZ-szel. /Néppárti demokraták Simonyifalvának. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./
2005. augusztus 31.
Kézigránát robbant augusztus 30-án hajnalban Kasza József szabadkai házánál, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökének és családtagjainak nem esett baja. A politikus az ellene és a vajdasági magyarság ellen folyó megfélemlítési kampány részeként tekinti a pokolgépes támadást. – Nem ez az első fenyegetés és megfélemlítés, ami ellenem irányul. Mindez annak a rendszeres nyomásgyakorlásnak és megfélemlítésnek az eredménye, amelynek az a célja, hogy elüldözzenek engem és a magyarságot a Vajdaságból. Nem ijedtem meg, nem engedem, hogy elüldözzenek – szögezte le a politikus. Kaszát és Nenad Canakot, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga és a tartományi parlament elnökét 2004 márciusában már halállal fenyegette meg belgrádi lapértesülések szerint egy ismeretlen szervezet. Az önmagát „chicagói szerb rögtönítélő bíróságnak” nevező szervezet a vajdasági parlamentbe küldött postai úton kézzel írott levelet a két politikus címére. /Gránát robbant Kasza József háza előtt. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2005. augusztus 31.
Markó Béla szekusdossziéját, az 1543-as iratcsomót tanulmányozta a Cotidianul című bukaresti lap egyik újságírója, Mirela Corletean. Ehhez a munkához az engedélyt megkapta, a dossziéba is belepillantott, de két nap múlva az engedélyt visszavonták. Az iratcsomót a lap szerint Csendes László őrzi, mint egy cerberus. A Markó-dosszié felületes áttekintésekor az újságírónő azt vette észre, hogy néhány tucat oldal hiányzik az eredeti iratcsomóból. Corletean tudni véli, Ioan Grama szekustiszt 1983-ban arra kérte Markót, az Igaz Szó szerkesztőjét, hogy a környezetében tapasztalható negatív jelenségekről tájékoztassa őt. A dossziéból kiderült, hogy alig egy évvel később, 1984 júniusában a Szekuritátén hallgatták ki a költő-szerkesztőt, és kétoldalas jelentést írattak vele a Sepsiszentgyörgyön történtekről, ahol – írta a lap – egy incidens volt a magyarok és a Szekuritáté között. Ezzel kapcsolatban felkérték, ha bármi újat megtud, értesítse a Szekuritátét. (Akkor volt a Szekuritáté Vitéz Mihály szoborrobbantási provokációja, Markó épp Sepsiszentgyörgyön tartózkodott, ráadásul édesanyja lakása épp a térre nyílik.) Túlzottan nem bízott a szeku Markóban, mert ekkor elrendelte telefonjának lehallgatását és személyének megfigyelését. 1988-ban Markó magyarországi útja után a szeku igen rossz véleményt fogalmazott meg a költőről, és részletesen írt első feleségével való nem épp felhőtlen kapcsolatáról is. A lap sajnálja, hogy a hiányzó részek miatt nem tud tiszta képet festeni Markó és a Szekuritáté kapcsolatáról. (Cotidianul). /Hírsaláta rovat. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./
2005. augusztus 31.
Kémkedési botrány tört ki Budapesten. A lényeg: Románia kémeket, ügynököket plántált Magyarországra. A román hatalom meg akarja tudni, hogy mi történik a Határon Túli Magyarok Hivatalának nevezett sóhivatal berkeiben, írta Szondy Zoltán. A román hatalom kegyesen elfogadja az RMDSZ apró szívességeit, megbékélési parkokat és magyar minisztereket avat – de azért biztos, ami biztos, titkosügynököket küld a Románia semmilyen érdekét soha meg nem sértő párt soraiba. Az Európai Unióba tolakodó Románia kémkedik az Európai Unió egyik tagja ellen. Markó Béla elnök, Románia jelenlegi miniszterelnök-helyettese detektívregényt emleget, ezt rosszul teszi. Markó csapjon az asztalra és kérdezze meg, hány szekust rejtegetnek még? /Szondy Zoltán: Olvasson regényt, elnök úr! = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 31./
2005. augusztus 31.
Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője nyílt levelet írt Markó Béla miniszterelnök-helyettesnek, aki a művelődési tárcát is felügyeli, és a budapesti miniszternek, a NKÖM irányítójának, Bozóki Andrásnak. A költő Markó Béla régtől munkatársa a Korunknak, a politológus-szociológus Bozóki András tanulmányt közölt a folyóiratban. Eltűnt a cenzúra intézménye, annál erőteljesebben nyilvánul meg a gazdasági cenzúra. A folyóirat nehéz anyagi helyzetben van (februártól nem tudtak honoráriumot fizetni, a szerkesztői fizetések többsége az országos minimálbér körüli). Az NKÖM zárolta a még tavasszal megígért támogatást a József Attila-lapszámra és a teljes Korunk-anyagot (1929–2005) összefoglaló József Attila-kötetre. A kiadványok megjelentek, az adósság a nyomdánál tovább nő. Ebben a helyzetben kényszerül a szerkesztőség kiköltözni az eddig a várostól bérelt, most a román ortodox egyház tulajdonába került épületből; ugyanis a júliusig érvényes bér 54-szeresét (!!) követelik a Korunktól. Új helyiséget nem kínálnak és az RMDSZ sem segít szerezni. Kántor segítséget kér. /Kántor Lajos Széchenyi-díjas irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője: Az önbecsülésről és az esélyről. Nyílt levél Markó Bélának és Bozóki Andrásnak, a Korunk egykori munkatársainak. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2005. augusztus 31.
Több mint egy évtizedes munka után az Európában lehetséges legmagasabb szintű szakmai elismerésben részesültek a sepsiszentgyörgyi Műemlékműhely építészei. Az Európai Unió és az Europa Nostra műemlékvédő civil szervezet 2004-es nagydíját a segesvári Hegyitemplom helyreállításáért adományozta, a rangos elismerést Benczédi Sándor építész vette át június elején a norvégiai Bergenben. Egy tekintélyes nemzetközi csapat, három nemzet képviselői dolgoztak példás együttműködéssel, jó hangulatban; a restaurálás érdekében erdélyi román, magyar és szász szakemberek fogtak össze. Benczédi Sándor építész elmondta, hogy 1992 őszén a sepsiszentgyörgyi Műemlékműhelyt bízták meg a segesvári Hegyitemplom helyreállításával. A Hegyitemplom fontos az erdélyi építészetben, hisz a Parler-iskolának a legkeletibb példája (Peter Parler kölni építész, a közép-európai gótika kiemelkedő mestere volt). A Hegyitemplom a segesvári vár legmagasabb pontján áll, 181 falépcsőn kell felmászni oda, az időközben elöregedett segesvári szász közösség tagjainak komoly nehézséget jelent a megközelítése. A munkát eleinte a müncheni Messerschmitt Alapítvány fizette, aztán következett a román művelődési minisztérium társfinanszírozása; egy idő után már teljesen ők állták a költségeket. Helyreállították az értékes, XIV–XV. századi falképeket is. 1486 az utolsó írott dátum, amikor már az utolsó falképek is elkészültek, tehát befejezettnek tekinthető a gótikus periódus. A templom felújítása is mutatja, létezik egy olyan, minden érdek fölötti nemzeti összefogás a világ bármely részén élő német és az anyaországi német között, aminek példaként kellene lebegnie a Kárpát-medencei magyarság előtt. Hihetetlenül leromlott a háromszéki műemlékállomány, zavaros a jogi helyzet, alacsony a társadalmi igény, nincs gazdasági potenciál. Jobban kellene odafigyelni a tárgyi örökségre, ezek bizonyítékai annak, hogy itt a magyarság kultúrát, országot teremtett. Benczédi Sándor fontosabbnak látja bármelyik bikfalvi kúria megmentését, mint a kolbászfesztivált. Gróf Kálnoky Tibor nem itt nőtt fel, de hazajött, itt alapított családot, és próbálja ápolni és újrateremteni a családi értékeket. Említésre méltó a torjai Apor báró is. A 83 évesnél idősebb agrármérnök báró hosszú éveken keresztül perelte vissza jogos tulajdonát, és most azon fáradozik, hogy lakhatóvá tegye szétszórt családjának az ősi fészket. Szinte ajándék, hogy a torjai Apor-kastély helyreállítása közben olyan értékes, ritka és szép falképek, építészeti részletek, faragott kövek kerültek elő, melyek a XVI–XVII. század erdélyi reneszánsz építészének kimagasló példái. /Mózes László: Beszélgetés Benczédi Sándor építésszel. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./
2005. augusztus 31.
Bensőséges ünnepséggel emlékezett meg Úz völgyében 1944. augusztus 26. napjáról, az akkori harcokról Háromszék, Csík és Magyarország közel félezer zarándoka. A tizenegy évvel ezelőtt felszentelt emlékmű azóta zarándokhellyé vált. A hősök temetőjében a gyülekezet együtt énekelte a zsoltárt és a Boldogasszony anyánk egykori himnuszt. A nap fénypontja a sepsiszentiványi Székely István Dalkör közismert katonadalainak előadása volt. Kegyelettel emlékeztek meg a napokban elhunyt, Úz-völgyéhez hű Molnár Tiborról, aki minden alkalommal felkérés nélkül cserkészegyenruhában állt őrt az emlékmű mellett. Jelenlétével immár tíz éve tisztelte meg az ünnepséget Szabó József János ezredes-hadtörténész, a budapesti Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem tanára, aki a vidék történelméről négy könyvet írt: Az Árpád-vonal, Az utolsó székely határőrök, Székely határőr ballada és Háromszék második világháborús frontharcosai és hadifoglyai. Az emlékmű, a szentgyörgyiek kopjafája és a szentmártoniak keresztje elé a kegyelet koszorúit helyezték el a m. kir. honvéd 11. székely határőr zászlóalj sepsiszentgyörgyi bajtársai, a Csíkszentmártoni Polgári Szövetség, a Szent Márton Alapítvány, a csíkszentmártoni Aklos Erdő-közbirtokosság, a Csíkcsekefalvi Erdő-közbirtokosság, a Csíkbánfalvi Erdő-közbirtokosság és Mórahalom testvértelepülés küldöttsége. Mindezekről Somogyi Csaba készített felvételeket, melyeket a Duna TV és a TV2 adásaiban lehetett látni. /Dr. Szőts Dániel: Az Úz völgyébe zarándokoltunk. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 31./
2005. augusztus 31.
Észak-erdélyi holokauszt emlékmúzeumot tervez létrehozni egy romániai zsidó család és egy amerikai alapítvány a román kormány segítségével Szilágysomlyón. A helyi zsinagógát az összedőlés veszélye fenyegeti. A New York-i székhelyű Jewish Architectural Heritage Foundation alapítvány és magánszemélyek pénzéből megerősítették a zsinagóga állagát, megjavították a tetőszerkezetet, az időszakos kiállítás megnyitását szeptember 11-én tervezik. /B. T.: Kiállítás nyílik az észak-erdélyi holokausztról Szilágysomlyón. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2005. augusztus 31.
A múlt héten Marosvásárhelyen rendezett III. SIMFEST-en, a helyi tévéstúdiók és független alkotók fesztiválján első díjat nyert Bartha Csaba temesvári rádiós és televíziós szerkesztő-riporter a Simonyifalva – Satu Nou című 1999-ben készített filmjével. /(P. L. Zs.): Díj Bartha Csabának és Simonyifalvának. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./
2005. augusztus 31.
Kevesen gyűltek össze augusztus 30-án azon a jótékonysági koncerten, amelyet a székelyudvarhelyi árvízkárosultak megsegítésére szerveztek Aradon, a Jelen Házban. A házigazda, Borbély Zsolt Attila meghívására megérkezett a kalocsai Vesztergán Miklós, aki az ősi népi hangszeren, a tárogatón játszott. /(nagyálmos): Újra szólt a tárogató. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 31./
2005. augusztus 31.
A kilencvenedik évén túl levő Péterffy László nyugdíjas református lelkész Kend elismert személyisége, kilenc monográfia szerzője. A teológiával párhuzamosan történelem-földrajz szakot is végzett az egyetemen. Kutatásainak forrása az egyházi iratok voltak, minden egyházközség megőrzi régi iratait, sokszor évszázadokra visszamenőleg, így „csak” föl kell azokat kutatni. Kutatómunkát végzett a levéltárakban. Megírta Nyárádselye történetét. 1942-ben hívták Nagykendre, ahol folytatta a kutatómunkát. A monográfiaírást nyugdíjazása után kezdte teljes el lendülettel. Nyolc-tíz év munkájával készült el Kend, Bonyha, Nyárádselye, Siklód, Makfalva, Gyulakuta, Héderfája, Kibéd és Balavásár monográfiája, Mátyus András pedig könyvet írt róla Hittel, tollal, szívvel – Péterffy László életútja címmel. /Nagy Botond: Kilenc monográfia a nyugdíjas évek alatt (!). = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./
2005. augusztus 31.
Tizenhatodik évfolyamánál tart a Hazanéző, a korondi Firtos nevű művelődési egyesület folyóirata. A kiadvány elsősorban a Sóvidék tükre, de szellemi láthatára tágabb. Alkotóműhelyében született meg a Hazanéző Könyvek sorozata – írta a főszerkesztő Ambrus Lajos. Létrehozták a Vancouverben elhunyt (Korondhoz érzelmi szálakkal kötődő) Tamási Miklós költő nevét viselő dokumentációs könyvtárat, kopjafagyűjteményük között pedig olyan személyiségeknek állítottak emlékjelet, mint dr. Kátó László orvosprofesszor, Benczédi Sándor szobrászművész, Ferenczi István történész, legújabban Bandi Dezső faragóművész népművelő. A Hazanéző találkozóira nemcsak írók, kutatók, hanem a tájegység képzőművészei, Erdély népművészetének ismert alkotói is eljönnek. Évente szervezik a Hazanéző Nemzetközi Irodalom és Folklórtábort is. /dbs: Nézzünk haza. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 31./
