udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 612 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 601-612
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2006. június 2.

A Kolozsvári Sajtódíjak Gáláján a Szabadság napilap László Attilát, az RMDSZ Kolozs megyei elnökét, városi tanácsost díjazta, Balló Áron főszerkesztő adta át a kitüntetést, mert László Attila hozzájárult ahhoz, hogy beindult a városfejlesztési stratégia kidolgozása, a főtéri régészeti gödrök betömése terén haladást ért el, továbbá a megyei RMDSZ-szervezetben törekedett a működőképesség javítása. /Kolozsvári Sajtódíjak Gálája. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2006. június 2.

Hivatalosan nem foglalt állást és nem is kommentálta a nyíregyházi román második világháborús emlékmű fehér lepellel való bevonását a budapesti román nagykövetség. Nyíregyházán a Jobbik Magyarországért mozgalom helyi szervezete fehér lepellel burkolta be a román emlékművet, ennek eltávolítását követelve az önkormányzattól, azzal az indokkal, hogy el kellene távolítani a közterületről a szocialista jelképet. Az obeliszkből és egy olajágat tartó román katona szobrából álló köztéri alkotás a román nép ajándékaként került 1960-ban Nyíregyházára. A Jobbik szerint a temetőben, a román katonák sírjai mellett lenne a helye. „Romániával a kapcsolatunk hadisír vonatkozásban még nincsen kormányközi egyezményben rögzítve, de több egyeztető tárgyalást is lefolytattunk már, hisz ez ügyben mindkét fél érdekelt” – nyilatkozta korábban Holló József vezérőrnagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója. Megjegyezte, a Magyarország területén lévő román katonasírok, emlékhelyek gondozottak, végigjárta ezeket Budapesttől Ostffyasszonyfáig. Az ostffyasszonyfai katonai temetőbe az első világháborúban elesett 4300 román katonát temették. A Jobbiknak nem ez volt az első szoborletakarásos demonstrációja. Május 5-én a kozák lovas szobrot takarták le néhány órára lepellel, szintén az áthelyezését kérve a helyi temetőbe, az orosz katonák sírjához. /Guther M. Ilona, Budapest: Hősök napi magyar-román szoborvita. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2006. június 2.

A Transylvania Trust Alapítvány helyi, regionális és nemzetközi szinten egyaránt kiterjedt partnerhálózattal büszkélkedhet, ennek köszönhető, hogy eleget tehet vállalt feladatainak, eredményesen dolgozhat az épített örökség fenntartható védelméért. Tevékenységei: Erdély épített örökségének dokumentálása, tudományos rendezvények és ismeretterjesztés, szakoktatás, szaktanácsadás, csereprogramok, illetve az integrált örökségvédelem, ennek egyik eredménye a bonchidai Bánffy-kastély helyreállítása. Működésének tíz évét háromnapos: Kolozsváron, Bonchidán és Torockón zajló rendezvénysorozattal ünnepli az alapítvány. Június 1-jén Kolozsváron a nagyobb projektekről beszámoltak a programvezetők. Jelen voltak a Transylvania Trust partnereinek, szponzorainak képviselői, többek között Szentpéteri István konzul-helyettes, Entz Géza, a Pro Professione Alapítvány képviselője és a Polgár-Társ Alapítvány. Tíz év alatt 70–80 faluban mintegy 2000 objektumról készült fényképes dokumentáció, számos országos és nemzetközi tudományos ülésszakot rendeztek, a legjelentősebbek évről évre Szovátán és Kolozsváron zajlanak. Az erdélyi műemléképületeket bemutató füzetsorozat 41. számánál tart; építettörökség-fenntartó tehetséggondozó szakkollégium működik, szaktanácsadást nyújtanak az egyházi vagyonokhoz tartozó épületek helyreállításához. /F. I.: Összefogással az épített örökség védelméért. 10 éves a Transylvania Trust Alapítvány. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2006. június 2.

Elindultak az első keresztalják a pünkösdi búcsú helyszíne felé. A csíksomlyói pünkösdi búcsú színhelyén, a kegytemplomban június 2-án, péntek délutántól fogadják a keresztaljákat, majd este hat órától ünnepi szentmisét tartanak. Csíkszereda és környéke készül a búcsús közösség fogadására. Június 2-án reggel Székelyudvarhelyről ötszázan és a környékről még ennél is többen gyalogosan indultak útnak, hogy énekelve és imádkozva hagyják maguk mögött a kilométereket. Gyergyószentmiklósról elindultak a huszárok Csíksomlyóra. Június 2-án, a búcsú előestéjén a város főterén a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes új előadást mutatja be Csudatarisznya címmel, a Városi Művelődési Házban Papp Kincses Emese Székely Golgota című rockoperájának ősbemutatóját tartják. /Csíksomlyó várja a zarándokokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2006. június 2.

A kolozsvári székhelyű Nyilas Misi Tehetségtámogató Egyesület sajtótájékoztatóján elhangzott: a szervezet által „feltérképezett” mintegy négyszáz romániai magyar középiskolás támogatását jórészt magyarországi vagy Európa más országaiba szakadt magyarok vállalták. A 770 támogatóból csak 14 erdélyi magyar akadt, aki szívén viselte ezeknek a gyermekeknek a sorsát, vállalta segítésüket, támogatta továbbtanulásukat. Szép számban vannak jómódú, tehetős erdélyi magyarok, sikeres vállalkozók, ők is segíthetnének. /Nagy-Hintós Diana: Lesznek még nyilasmisik. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2006. június 2.

Június 1-jén felavatták a Szatmár megyei Nagykolcs községben azt a világbanki kölcsönből épült iskolát, amely három régi magyar település, Szamoskóród, Dodrácsapáti és Kiskolcs kisiskolásait szolgálja majd ki. Az új iskola öt tanterme közül hármat magyar, kettőt román tanulók népesítenek be. Az iskolát Kiskolcs végén építették, mert így az iskolabusszal a másik két faluból is percek alatt el lehet érni. „A három falu eddig is összekapaszkodott, az új iskola még inkább összefogja őket” – jegyezte meg az avatón Rákosi Réka tanítónő. /Sike Lajos: Új magyar iskola Kiskolcson. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2006. június 2.

Írói vendégoldalakat épít adatbankjához a Transindex.ro portál, a sort Láng Zsolt Marosvásárhelyen élő író, drámaíró honlapja nyitotta. Az Adatbank.ro a Jakabffy Elemér Alapítvány és a Transindex akadémiai projektje, melyben eddig 35 irodalmár és társadalomtudós vendégoldalát indította el. Bányai Éva és Balázs Imre József irodalmárok választották ki a kiemelkedően jelentős irodalmi szerzőket, akik életműve digitalizáltsága nem megfelelő. Eszerint a következő hónapokban Balla Zsófia, Bogdán László, Csiki László, Demény Péter, Farkas Árpád, Kelemen Hunor, Király László, Kovács András Ferenc, Láng Zsolt, László Noémi, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Orbán János Dénes, Papp Sándor Zsigmond és Vida Gábor adatbanki vendégoldalait teszik közzé. Az írói vendégoldalakat követően a kiemelkedő természettudósok és filmesek vendégoldalainak elindítását tervezik. Az Adatbank.ro szakmai irányítója Bárdi Nándor budapesti jelenkortörténész. A vendégoldalak mellett az Adatbank.ro bibliográfiákat, tanulmányköteteket, folyóiratokat, helységnévtárakat, katasztereket, könyvtárkatalógusokat, térképtárakat és egyéb kutatóknak szánt segédeszközöket tartalmaz. /Íróvendégek a Transindex-”bankban”. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2006. június 2.

A csángókérdést – Romániában és Magyarországon egyaránt – még mindig érzelmi és politikai ügyként kezelik, ahelyett, hogy végre objektív, tudományos kutatások alapján foglalkoznának e témával – hangzott el egyebek között a Moldvában zajló csángókonferencián. A kétnapos tudományos tanácskozást a Teleki László Alapítvány szervezte, társrendezőként vett részt a marosvásárhelyi Pro Európa Liga, a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság és a Moldvai Magyar Csángószövetség.  Az idei konferencia újdonsága, hogy Moldvában, Bá­kóban és Pusztinán zajlik. Diószegi László, a Teleki Alapítvány igazgatója a bákói konferenciától valós román–magyar párbeszédet várt, de ez most sem jött létre, mert a román meghívott előadók és résztvevők többsége nem vett részt a konferencián. Mégis áttörésnek értékelhető az egyházügyi kerek­asztal, amelyen számos jeles személyiség között képviseltette magát a bukaresti római katolikus érsekség Vladmir Peterka teológiai egyetemi tanár révén. Az anyanyelvű szentmisék kérdésében a bukaresti érsekség képviselője is egyetértett vitapartnereivel abban, hogy a kérést előbb-utóbb meg kell oldani. Hangsúlyozta: egy folyamat elején vagyunk, türelmet kért. A konferencia legfőbb tanulságát foglalta össze Diószegi László, amikor azt mondta, hogy a párbeszédre tett minden kísérlet hasznos, határozottan kell fellépni, és örvendetes, hogy a fiatal csángómagyar értelmiség egyre nagyobb számban és egyre határozottabban képes a közösség érdekeit képviselni. /Elmaradt a párbeszéd (Csángókonferencia Moldvában). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

2006. június 2.

Miske László rendezésében állította színre a debreceni Csokonai Színház Sütő András Káin és Ábel című drámáját, melyet szatmárnémeti és nagykárolyi fellépések után a Nagybányán, a Városi Színházban is bemutattak. Miske László sok erdélyi vagy Erdélyből elszármazott színészt választott munkatársul e darabhoz. Az Arabellát alakító színésznő, Vencz Stella a szatmárnémeti Harag György Társulat tagja, Éva megtestesítője, Sebők Klára pedig Kolozsvárról indult, de jelenleg szabadúszó, és Budapesten él. Káin és Ábel újvidéki (Cservenák Miklós és Révész Béla). /Farkas E. Zoltán: Káin és Ábel erdélyi színészekkel. Sütő András-drámával turnézik a debreceni színház. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 2./

2006. június 2.

A Szabadság három májusi száma (12., 15., 16.) két, nemrég Bukarestben megjelent könyvet ismertetett dr. Petru Grozáról, amelyeknek célja az őt körülvevő „mítoszok” lebontása és rehabilitálása. Az ismertetésnek csak kb. ötöde foglalkozik Groza „hőskorával”, az ország sztalinista-posztsztalinista szakaszával, amikor (1945–52 közt) Groza felelős miniszterelnök volt, majd (1952–58 közt) az ország protokolláris államelnöke. Groza pártja, az 1933-ban alapított Ekésfront, még az utolsó polgári, 1938-as választásokon sem mert indulni, bár a Komintern-parancsra szerveződött „erősen baloldali” MADOSZ-szal (a Magyar Népi Szövetség elődjével) társult. A háború után Sztálin a szovjet hadsereg által „felszabadított” államokat bolsevizálni akarta, noha (az illegalitásból) ezen országokban csak jelentéktelen számú bolsevista élt. Ezért bizonyos fokozatosságot tartott szükségesnek. Előbb mindenütt egy ideiglenes kormányt hozott létre élén egy „baloldali” politikussal, ügyelve, hogy ezekben a kulcspozícióban lévő miniszterek kommunisták legyenek. E kormányok alatt erőltetett tagfelvétellel megerősítette a kommunista pártot, majd 1946-ban vagy 1947-ben jól megszervezett-meghamisított választásokat rendezett. Az ekkor alakult kormányokat már bolsevisták vezették: ők voltak többségben. Csehszlovákiában az 1945-ben alakult ideiglenes kormány elnöke még a jól ismert Benes Eduard volt (1935–38 közt már volt köztársasági elnök). Az első választások 1946-ban voltak, a kormányelnök a pártfőtitkár Gottwald lett, a többi már gyermekjáték. Lengyelországban az ideiglenes kormány elnöke a londoni emigráns kormány elnöke kellett hogy legyen, Mikolajczik-nek hívták. Az 1947-es „választás” után – a recept szerint – már kommunista többség „alakult ki”. Bulgáriában az ideiglenes kormány elnöke egy bizonyos Georgiev volt, de csak a választásig (1946) mikor is a miniszterelnök a híres-hírhedt Dimitrov lett, kommunista többséggel. Magyarországon 1945-ben megpróbált Sztálin – kommunista szempontból előkészítetlenül – választást rendezni. A Független Kisgazdapárt 55 %-ot kapott, a kormány elnöke 3 hónapig Toldy Zoltán volt, majd Nagy Ferenc, aki az 1947. augusztus 31-i „választás” után – mikor is kommunisták győztek – kiszökött Svájcba. 1949 májusában a biztonság kedvéért még egy választásra volt szükség, hogy a sztálini recept gördülékenyen működjön. Romániában 1944. augusztus 23. és 1945. március 6. közt még két „polgári” kormány volt hatalmon (Stanescu versus Radescu), ezután jött Groza Petre, ő olyan jól bevált, hogy az 1946-os, durván meghamisított választások után is miniszterelnök maradhatott, 1952-ig. Groza vállalta a báb szerepét, sőt – amikor már 1952-ben megunta őt a párt – vállalta a másik báb, a köztársasági elnök szerepét. Így minden, ami 1952-ig történt – nemzetközi jogi szempontból – Groza lelkiismeretét terheli. Néhány kommunista emlékirat-író beszámolt ezen időkről is. Gáll Ernő kivételével nem dicsérik, sőt Balogh Edgár keményen bírálta Grozát. Sokan ma is elfeledkeznek Groza hangzatos kijelentéseiről a Duna föderációról, a vámunióról, a határok légiesítéséről, de ezek csak a békeszerződés megkötéséig hangzottak el. /Nagy L. György: Vannak-e a kompromisszumnak erkölcsi határai? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./ A Szabadság május 12–15–16. számaiban Groza Péterről megjelenő cikkeket olvasva írt a lapba Kiss Erzsébet 78 éves nyugdíjas tanítónő, felidézve találkozását Groza Péterrel. Táncversenyen voltak a magyarfenesi lányokkal Kolozsváron. Groza Péter miniszterelnök meglátta a színes leánycsoportot (kalotaszegi népviseletben), és elhatározta fényképet készít a lányokkal. Elbeszélgetett a lányokkal, közvetlen volt. /Kiss Erzsébet: Találkozásom Groza Péterrel. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2006. június 2.

Az egész nyugati világot lázban tartja A Da Vinci-kód című könyv és a belőle készített film. Ez a két ,,alkotás” a keresztény vallások alapértékeit kérdőjelezi meg, a bírálók és a felháborodott hívők szentségtörésnek tartják. Szó esik itt Krisztus isteni származásának tagadásáról, a Názáreti Mária Magdolnával kötött házasságáról, gyermekeikről és a ,,vérvonal” máig való folytonosságáról, a Szent Kehelyről, titkos szervezetekről és szerveződésekről. Európa egész erkölcsi rendszere, értéképítménye ezeken a krisztusi tanokon alapul, az alapokat nem lehet megtagadni. Ez maga az önfeladás lenne, írta Magyari Lajos.  A Da Vinci-kód vírusa már Magyarországon is támad. Már ott is vannak körök és szenzációra éhes sajtóhiénák, kik érdekeltek abban, hogy a lelkek a hagyományos keresztény értékek tisztelete helyett válasszák a teljes nihilizmust, a közösségi önfeladás elkövetkező további veszélyes lépéseit. Nemzetrombolásról van szó.  Félő, hogy a Da Vinci-kód vírusa félő, „Erdélybe is begyűrűzik, ahol pedig minket eleddig csak az egyház és az iskola tudott megtartani”, írta. /Magyari Lajos: A Da Vinci-kód vírusa és a magyar valóság. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

2006. június 2.

Dolgozatokat, több hónapos kutatásaik eredményét mutatták be június 1-jén Csíkszeredában a Sapientia – EMTE szociológia szakának végzős hallgatói. A társadalomtudományi tanszék által szervezett I. Térség – Érték Társadalom Konferencián elhangzott előadások a végzős hallgatók diplomamunkáinak részét képezik – mondta Bodó Juliannna egyetemi tanár. Csák László egyetemi tanár a Gyergyói-medencében zajló Integrált vidékfejlesztési programról értekezett. /Dobos László: TÉT-konferencia a Sapientián. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

2006. június 2.

Gyergyóditrón tartotta Hargita Megye Tanácsa kihelyezett, ünnepi ülését. Hat esztendeje minden alkalommal a megyenapok keretében azon a településen tartják az ünnepi ülést, amelyből a Hargita Megyéért Díjjal kitüntetett származik. A szakintézmények javaslata alapján életműdíjakat is kiosztottak. Elismerésben részesült: dr. Venczel László sebész főorvos; Kovács Piroska máréfalvi tanítónő; Oláh István székelyudvarhelyi újságíró és költő; Tóth Miklós tusnádfürdői gyorskorcsolyaedző; Márton Árpád csíkszeredai festőművész; Páll Lajos korondi festőművész és költő; Ioan Platon 91 esztendős maroshévízi tanár. /Bajna György: Hargita Megye Tanácsának ünnepi ülése – Vencser Lászlót szülőfalujában tüntették ki. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

2006. június 2.

Idén már 80 stand áll a népművészek rendelkezésére Csíkszeredán, a Szabadság téren. Lőrincz Zsuzsanna, a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány elnöke, a sokadalom főszervezője jelezte, nem csupán erdélyi, de Vrancea megyei alkotók is kiállították termékeiket. Fafaragók, fazekasok, gyöngyfűzők, szövőasszonyok, használati edényeket, kegytárgyakat, rusztikus ruhákat készítők, népi bútorfestők, bőrdíszművesek, csipkeverők, mézeskalácsosok, üvegfúvó mesterek mutatják be termékeiket. Megnyílt a Hargita Megyei Művészeti Népiskola faragókörének munkáit bemutató kiállítás is. /Kristó Tibor: Míves emberek sokadalma. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

2006. június 2.

A 2006-os Megyei Képzőművészeti Tárlat Csíkszeredán műfajilag nagyon sokrétű, a táblaképtől, a sokszorosított grafikán keresztül, a tér- és kisplasztikákig minden megtalálható, s ugyanezt a hatást erősíti a felhasznált anyagok – fém, kerámia, fa, gipsz – sokasága is. /Ady András: Megyei képzőművészeti tárlat. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 2./

2006. június 2.

Június 1-jén Kolozsváron nyílt meg a Művészeti Múzeumban a magyarországi Szinyei Merse Pál Társaság tárlata. A Szinyei Merse Pál Társaság az egyik legnagyobb, legrégebbi művészeti egyesület Magyarországon, amely 1920-ban, a festő halála után negyven nappal alakult, 1951-ig folyamatosan működött, majd 1992-ben indult újra jogilag. Mostani tárlatuk a kortárs magyar képzőművészet hiteles metszetét nyújtja. /-f-: Egymásra nézve. Kortárs magyarországi képzőművészet keresztmetszete. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2006. június 2.

A Gyulai Ferenc Fotóművész-egyesület tizenkét tagja mintegy 8000 felvételt készített Sepsiszentgyörgyön az áprilisi városünnepen, ebből ezerkétszázat vetítettek most le. A helybeli Tourinfo iroda kezdeményezéséből született 2004-ben és 2005-ben egy-egy fotókiállítás, majd a bemutatott képanyagból a városháza most megjelentette az Élő Sepsiszentgyörgy – képekben című albumot. /(mózes): Élő Sepsiszentgyörgy – képekben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 2./

2006. június 2.

Darvay Nagy Adrienne A kor foglalatjai – Hamlet az ezredfordulón című újonnan megjelent kötetét mutatják be június 2-án a Holnap Kiadó sajtótájékoztatóján Budapesten. Az erdélyi származású színháztörténész szerint az ezredforduló különösen ‘analóg’ Shakespeare zaklatott korával. /Köllő Katalin: Hamlet az ezredfordulón. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2006. június 2.

Megjelent dr. Brauch Magda legújabb, immár harmadik nyelvművelő kötete /Beszélni kell! Erdélyi Gondolat Kiadó, Székelyudvarhely/, mely a szerzőnek a Nyugati Jelenben napvilágot látott írásait gyűjtötte össze. Ez a könyv is jelzi, a munkát folytatni kell, ez nem szélmalomharc. /(Kiss): Brauch Magda új nyelvművelő kötete. Szélmalomharcosok? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 2./

2006. június 3.

A Transylvania Trust Alapítvány működésének tízéves évfordulója alkalmából a zárónapon Torockó került a középpontba, az ugyancsak tízéves rangos Europa Nostra-díjjal is kitüntetett Torockó Értékvédő Programmal együtt. Kiemelkedő dr. Román Andrásnak, a program kezdeményezőjének munkája, aki nélkül Torockó minden bizonnyal nem a mai képét mutatná. A Transylvania Trust elnöke, Szabó Bálint köszöntő szavai után Torockó polgármestere, Veres Rudolf szólt a közönséghez, megköszönve Budapest V. kerület önkormányzatának a tíz éven át tartó támogatást, a kerület évről évre vita nélkül szavazza meg a 10–12 millió forintos támogatást. Balasa M. Iván, a kötet lektora mutatta be a Műemlékvédelem Torockón című, frissen napvilágot látott kiadványt. A helyi unitárius templomban folytatódott a rendezvénysorozat Román András építész, műemlékvédő post mortem díszpolgárrá avatásával. Ezután a 15. számú ház falán álló emléktáblát leplezték le. A latin nyelvű felirat méltó emléket állít Román Andrásnak. Késő délután nyújtották át a Transylvania Trust Alapítvány díjait Torockó lakosainak, akik valamilyen módon kiemelkedően hozzájárultak az örökség megőrzéséhez: a tavaly is kiosztott Zsakó István díjat Balogh Szabolcs vehette át, az idén alapított Bosla Ferenc díjat Petri Irén és Zsakó Anna kapta. /F. I.: Torockó: a népi építészeti örökség génbankja. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2006. június 3.

Gyurcsány Ferenc Molnár Lajost egészségügyi miniszternek, Gráf Józsefet földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszternek, Kóka Jánost a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium élére, Szekeres Imrét a Honvédelmi Minisztérium, Petrétei Józsefet az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, Persányi Miklóst a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Göncz Kingát a Külügyminisztérium, Hiller Istvánt az Oktatási és Kulturális Minisztérium, Lamperth Mónikát az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, Veres Jánost a Pénzügyminisztérium és Kiss Pétert a Szociális és Munkaügyi Minisztérium vezetőjének jelöli. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterjelölt Szilvásy György – jelentette be a kijelölt miniszterelnök június 1-jén. Kiss Péter lesz a miniszterelnök politikai helyettese, és a Szilvásy György vezette Miniszterelnöki Hivatal egyben ellátja a miniszterelnök kabinetjének feladatait is. /Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./ Répássy Róbert, a Fidesz frakcióigazgatója úgy fogalmazott: ,,Úgy látszik, hogy Gyurcsány Ferencre nagyon mély benyomást tett Vlagyimir Putyin magyarországi látogatása, mert (...) az a kormánystruktúra, ami kezd kialakulni, elnöki vagy inkább félelnöki rendszerre hasonlít”. Formalitássá üresedett a miniszteri poszt, azok az új testületek viszont, amelyekben a tényleges döntések születnek, nem tartoznak a parlament ellenőrzése alá. A kormánynévsorra utalva Répássy Róbert úgy fogalmazott: ,,az MSZP nem képes megújulni. Reformkormányt ígértek, ehhez képest ugyanazok kormányoznak tovább, akik miatt most nagy a baj, akik miatt megszorításokra készül Gyurcsány Ferenc.”    /Ugyanazok kormányoznak, akik miatt nagy a baj (Gyurcsány bemutatta a miniszterjelölteket). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 3./

2006. június 3.

Sebestyén Mihály az erdélyi magyar íróról fejtette ki keserű véleményét, mondván, erdélyi magyar íróról az, aki erdélyi magyarként napjának egy meghatározott részét írásra szánja „erdélyi tollal, ceruzával, számítógéppel és erdélyi szívvel, lélekkel”. „Az anyaországiak nem kíváncsiak rá, gőgösek és különben is internetet böngésznek és azt a hat divatos szerzőt, valamint Wass Albertet; a honiak, ha még vannak erdélyi olvasók, eredetiben sem fogják megvenni.” Az erdélyi magyar írót csak szerzőtársai és a szerkesztők olvassák, akkor beszélnek róla, amikor megjelenik a gyászkeretes neve. Az erdélyi magyar író az, akit kötelezően itthon adnak ki. Róla nem írnak kritikát, nem lesz már soha szemináriumi vagy diplomadolgozat. A pesti könyvvásárra kiviszik mint kövületet. /Sebestyén Mihály: Az erdélyi íróról. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

2006. június 3.

Június 1-jén a kolozsvári Puck Bábszínházban gyermeknap alkalmából a Micimackó című előadást mutatták be. Kovács Ildikó rendező bábelőadása lekötötte a gyerekek figyelmét. /D. I.: Micimackó és barátai a bábszínházban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2006. június 3.

Május 26-án rendkívüli tanácsülés keretén belül aláírták az Aranyosgyéres és a magyarországi Kisbér közti testvérvárosi szerződést. /Schmidt Jenő: Testvérvárosi kapcsolat. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2006. június 3.

Szent István király egy csontereklyéje indult útjára Egerből Gyergyószentmiklósra, az erdélyi városban épülő Szent István templom első búcsújára. Az ereklyét korábban Raguzában, mai nevén Dubrovnikban őrizték; onnan került néhány éve a Somogy megyei Nagyszakácsiba. Az ereklyét a Szent Korona másolatába helyezték el, így viszik Gyergyószentmiklósra. /Szent István-ereklye Gyergyószentmiklósra Egerből. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

2006. június 3.

Dicsőszentmártonban és a környező falvakban közel 1800 személynek nincs személyazonossági igazolványa. A legtöbben roma nemzetiségűek. Ezeknek a személyeknek nincs állandó lakhelyük, vagy iratokkal nem tudják igazolni azt és emiatt nem juthatnak személyazonossági igazolványhoz. /1800-an személyazonossági iratok nélkül. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

2006. június 3.

Kolozsváron, a Barabás Miklós Céh Farkas utca székháza zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel június elsején. A rendezvényt megnyitó Németh Júlia műkritikus, a Barabás Miklós Céh alelnöke elmondta: a mostani tárlat a kolozsvári céhtagok munkáiból összeálló bensőséges hangvételű kamara-kiállítás. /(h): Kamara-kiállítás a Barabás Miklós Céh székházában. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2006. június 3.

Újabb színes esemény gazdagította a Hargitai Megyenapok programját. A XI. Csűrdöngölő Gyermek- és Ifjúsági Néptánc- és Népi Játékok Találkozója keretén belül mintegy harminchat néptánccsoport lépett a közönség elé. A négyévestől az ifjú táncosig minden korosztály fellépett, mutatva, nincs veszélyben a magyar népzenei hagyomány és kultúra, ha ilyen népes gyerek- és ifjúsereggel sikerült megszerettetni a néptáncot és népzenét. /Antal Ildikó: Hargitai Megyenapok. Aprók és ifjak Csűrdöngölő találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

2006. június 3.

Kövesdi Kiss Ferenc mindent összegyűjtött a mezőségi falvak történetéről. Többen mondták, ezt a munkát meg kell jelentetni. A könyvet hasznosnak, hiánypótlónak, tekintették, de az óriási munkára nem vállalkoztak. Másokat az tartott vissza, hogy Kiss Ferenc a mű minden sorához, minden szavához ragaszkodott. Talán ezen a konokságán is múlott, hogy a rendszerváltást követően, amikor mindent kiadtak, a Mezőség krónikája Erdélyben nem jelent meg. A Deus ex machina Papp Vilmos kőbányai lelkész, egyetemi tanár, a Magyar Református Presbiteri Szövetség elnökének személyében érkezett, aki tisztelője és hűséges társa lett Kiss Ferencnek a mezőségi utakon, rendezvényeken. 1995-ben Még szólnak a harangok címmel a szövetség kiadta a monográfia rövidített változatát, 2006-ban pedig a Kráter Műhely Egyesület az egész könyvet: Riadóra szól a harang. A kiadó terve szerint eljut valamennyi településre, amelyről szó esik benne. Papp Vilmos és szövetségesei az egyedülálló és minden elismerést megérdemlő vállalkozás során óriási munkát végeztek. Ezt különlegesen szép könyvet Kiss Ferenc nem láthatja már. A kérdésre, hogy mikor kezdett érdeklődni a Mezőség iránt, a 90. születésnapjára készült beszélgetésben vallotta, hogy már 1933 tavaszán felébredt benne a kíváncsiság. Aktív felelősséggel 1940 után kezdte járni a Mezőséget. 1944 májusáig minden vasárnap látogatta a falvakat. Az 1960-as évek végén ment el ismét tájékozódni. Útjai során 147 település adatait jegyezte fel, s közben mindenütt legalább háromszor megfordult. A régi dalárdistákat, tanítókat, lelkészeket kereste és közben számba vette a falvak történetét. Az eredmény a monográfia, a Riadóra szól a harang, amely 1891-től mutatja be a Mezőség településeinek helyzetét, s köztük száznál több haldokló eklézsia sorsát. A vállalt feladatot sohasem fejezte be. 90-es éveihez közeledve a marosvásárhelyi Vártemplom örökös presbitere, a mezőségi szórványok őre szinte megszállottsággal hitt abban, hogy meg lehet menteni az omlófélben levő göci református templomot. Neki lett igaza. A mezőpanitiak felújították a templomot. Kiss Ferenc a mezőméhesi a frátai találkozókat a közösségépítés érdekében szervezte meg. Azt vallotta, hogy a Mezőség népünk szíve, s ha az megszűnik dobogni, akkor a tömbmagyarság egészsége is romlani kezd. /Bodolai Gyöngyi: Kövesdi Kiss Ferenc. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 3./

2006. június 4.

Andó Attila lippai plébános kezdeményezésére az Arad megyei Cseralja település római katolikus templomán az elmúlt év folyamán különböző felújítási munkálatokat végeztek. A tatarozáshoz szükséges anyagi támogatás jórészt külföldi segélyszervezeteknek valamint a püspökségnek köszönhető, amelyhez a helyi közösség is hozzájárult. A felújított templom ünnepélyes megáldására május 27-én volt. A szertartást Böcskei László általános helynök végezte. (Sipos Enikő): A templom ünnepe Cseralján. = Vasárnap (Kolozsvár), jún. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 601-612




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998