Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 605 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 601-605
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2006. szeptember 2.

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MÍL) zetelaki írótáborának meghívottja volt Kalász Márton költő, a Magyar Írószövetség elnöke, aki nyilatkozott a lapnak. Arra a kérdésre, hogy milyen a viszony a Magyar Írószövetség és az E-MÍL között, Kalász kifejtette, amikor megalakult az E-MÍL, ígérték, hogy segítenek. Az ő helyzetük sem jó, de mindent megtesznek az E-MÍL érdekében, ezt az Írószövetség választmánya is ugyanígy gondolja. „Az erdélyi magyar irodalom de beszélhetnénk a vajdaságiról, a felvidékiről is olyan minőségi része az egyetemes magyar irodalomnak, amellyel dicsekedni lehet. A dicsekvés azonban kötelességgel is jár. Az igazi magyar nyelvet tulajdonképpen itt őrzik, mi Budapesten, valamilyen félreértésből, csak elrontók akarunk lenni” – állapította meg Kalász Márton. Szerinte van értelme annak, hogy az erdélyi magyar írókat külön szövetség tömörítse, e szervezet nélkül nem létezhetne közös gondolkodás. Úgy látja, hogy az E-MÍL-nek is közhasznú társasággá kellene alakulnia. Kalász Márton hangsúlyozta: Ahogy ma Magyarország magára hagyja a szellemi életet, az példátlan. /Farkas Réka: Magára hagyott szellemi élet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 2./

2006. szeptember 2.

Augusztus 31-én a kolozsvári Római Katolikus Szent Mihály Caritas szervezésében az információs társadalomról szóló esten Nagy Zsolt távközlési és informatikai miniszter beszélt. Nagy Zsolt kifejtette, a kormány idén mintegy 1 milliárd eurót költött el informatikai befektetésekre. Ma Európában versenyképességi mutatóvá vált az, hogy hány számítógép, illetve számítógép- és internethasználó van egy országban. Ma a városokban a lakosság 40 százaléka rendszeresen használja ezeket az információs eszközöket, vidéken ez az arány nem haladja meg a 10 százalékot. A romániai lakosság 46%-a vidéken él. A miniszter beszámolt: a Behálózunk-karavánról, az e-vakáció-programról, a marosfői IT-fórumról – mindezekben a munka oroszlánrészét maga vállalta. /Nagy-Hintós Diana: Az információs társadalom mint versenyképességi mutató. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2006. szeptember 2.

A szamosújvári temetőben végső nyugalomra helyezték a Budapesten, augusztus 20-án elhunyt széki házaspárt, Szegedi Vigh Zsuzsannát és Szegedi Jánost. Gyászolt a szamosújvári, a széki közösség. /N.-H. D.: Eltemették az augusztus 20-i budapesti vihar széki áldozatait. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2006. szeptember 2.

Az Incidens magyarellenes felhanggal – Megvertek egy sorompóőrt /Hargita Népe, aug. 29./ című cikkre reagált a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség. A közlemény szerint a csíkszentsimoni incidenst követően Csíkzsögödben állították meg azt a gépkocsit, melyben négy személy utazott. Az autó vezetőjén alkoholtesztet végeztek, majd büntető eljárás indult a 45 éves P. M. ellen részegen való vezetés miatt. A parancsnok szerint az említett estén a hangos zene miatt az autóvezető és K. I. előbb veszekedett, majd tettlegességre is sor került. Az esetet követően P. M.-nél a törvényszéki orvosszakértő 11-12 napra gyógyuló sérülést állapított meg. A sorompóőr nem jelentkezett orvosnál. Mivel az eset egy vasúti átkelőnél történt, az ügyben a vasúti rendőrség nyomoz tovább. /Reagált a rendőrség. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept.2./

2006. szeptember 2.

A rendőrség keretében működő Szervezett Bűnözés Elhárításáért felelős főosztály tiszti állást hirdetett meg. Borbély László miniszter, az RMDSZ ügyvezető alelnöke elmondta, szeretnék, ha a magyar fiatalok minél nagyobb számban jelentkeznének a rendőri állásokra. A román rendőrség állományának mindössze a 0,69 százaléka magyar nemzetiségű. Nem kizárt, hogy a Rendőrakadémia a következő tanévben külön magyar osztályt nyit. Remélhetőleg a kolozsvári Septimiu Muresan Rendőriskola sem zárkózik majd el ez elől, összegzett Borbély László. /N.-H. D., Ö. I.-B.: Toborzó rendőriskolába: magyar osztály indulhat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2006. szeptember 2.

Az idei, június 22 – július 1. között zajló kisvárdai fesztivált értékelte Nánay István zsűrielnök. Nincs olyan színház, amely minden előadásában az optimális szereposztást, az ideális megvalósulást tudná biztosítani. Az erdélyi magyar színházakban ugyanis nagyon sok fiatal van, néhány idős és hiányzik a középgeneráció. Holott a szövegek zöme erre a korosztályra íródott. Idén egy előadás biztos, hogy telitalálat, a sepsiszentgyörgyi Godot-ra várva, Tompa Gábor rendezésében, tökéletes a szereposztás is. A zenés játékoknál az énektudás a legtöbb esetben megkérdőjelezhető. /Gergely Zsuzsa: Visszapillantó – Kisvárda 2006. Beszélgetés Nánay István színházkritikussal. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2006. szeptember 2.

Elhunyt Faludy Gyögy /Budapest, 1910. szept. 22. – Budapest, 2006. szept. 1./ költő, regényíró és esztéta. Nemrégen Aradon, a Jelen Házban vendégeskedett. Nyolc éve, nap mint nap, a Nyugati Jelen napilap fejlécének bal oldalán megjelenő “Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk/ és forró, mint forrongó szellemünk!” – Óda a magyar nyelvhez című költeményéből idézett két sora egyszerre csak hagyatékká vált. /Böszörményi Zoltán: Tegnap este Budapesten elhunyt Faludy György. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./ Faludy György 1938-ban Franciaországba emigrált. Onnan a német megszállás után Marokkóba menekült, majd 1941-ben áthajózott az Egyesült Államokba. A második világháború után hazatért Magyarországra. 1950-ben koholt vádak alapján letartóztatták és a recski munkatáborba vitték. A tábor felszámolása után 1953-ban szabadult ki. Az 1956-os forradalom után ismét az emigrációt választotta. Londonban, Firenzében, majd Máltán élt, később Torontóba költözött. Az 1989-es rendszerváltás után tért vissza Magyarországra. A költőt 1994-ben Kossuth-díjjal, 1998-ban Pulitzer-emlékdíjjal, 2000-ben Aranytollal tüntették ki. Faludy György nevéhez olyan művek kötődnek, mint az Őszi harmat című verseskötet, a Börtönversek, a 200 szonett, az Erotikus versek és a Jegyzetek a kor margójára. Legújabb kötete, A Pokol tornácán budapesti bemutatóját már nem érhette meg. Új könyve a Pokolbeli víg napjaim és a Pokolbeli napjaim után című kötet folytatása. /Faludy György (1910–2006). = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Faludy György 2000-ben, kilencvenéves korában látogatott el először Erdélybe. Olyannyira beleszeretett, hogy azóta valahányszor csak módja volt rá, visszatért Erdélybe. Legutóbb idén májusban találkozhatott vele a kolozsvári közönség. Faludy aktív tagja volt az Erdélyi Magyar Írók Ligájának és főmunkatársa az Erdélyben megjelenő Irodalmi Jelennek. Az utóbbi évtizedben baráti körének java része erdélyi volt, az általa alapított Faludy-díjat évek óta ifjú erdélyi poéták nyerték el. /Az Erdélyi Magyar Írók Ligájának nevében Orbán János Dénes elnök: In memoriam Faludy György. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2006. szeptember 2.

Megnyílt Major Gizella marosvásárhelyi képzőművész pasztelljeiből és szénrajzaiból álló kiállítása Kolozsváron, a Gy. Szabó Béla Galériában. Fényben fogant színhangok, jellemezte a művész munkáit Németh Júlia. Major Gizella a marosvásárhelyi Művészeti Líceum tanáraként a művészképzésben is jelentős szerepet vállalt. /Németh Júlia: Hangzó színek, fénylő színhangok. Major Gizella kiállítása a Gy. Szabó Béla Galériában. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 2./

2006. szeptember 2.

Madách remekéről, Az ember tragédiájáról 1861-es megjelenése óta rengeteget írtak, beszéltek, vitáztak. Újabb könyv jelent meg a drámáról, Bíró Béla terjedelmes kötete: A Tragédia paradoxona, Liget Műhely Alapítvány, Budapest – Polis Könyvkiadó, Kolozsvár, 2006. Madách főművéről sokan mondták, hogy inkoherens, kiérleletlen, inkább lírai, mint drámai alkotás. A szerző szerint a hiányolt koherencia megvan a műben. Bíró azokra a Madách fejlődését döntően meghatározó szellemi hatásokra összpontosít, amelyeket a kutatás figyelmen kívül hagyott. Bíró Béla bőven elidőzött a Tragédiával összefüggő gnosztikus analógiáknál, részletezte az író szabadkőműves kapcsolatait. /N.M.K.: Új könyv a Tragédiáról. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2006. szeptember 2.

A neves kibédi folklorista, rovásírás-kutató, költő és műfordító Ráduly Jánosnak idén négy könyve is napvilágot látott. Egyik rovásírással foglalkozik, három a Kis- Küküllő menti székely népmeséket, mondákat, tréfákat, anekdotákat tárja az érdeklődők elé a maguk sajátos ízében: A fák királyválasztása (Hoppá Könyvkiadó, Marosvásárhely 2006), Hallod-e, te másvilág, adsz kenderért pálinkát? (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006.), Hová, hová, Laji bátyám? (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, Székelyudvarhely 2006), Tanuljunk könnyen rovásírni (Erdélyi Gondolat Könyvkiadó, 2006). /Szente B. Levente: A kibédi tündérkönyvek margójára. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 2./

2006. szeptember 3.

Az udvarhelyszéki árvíz első évfordulóján emlékezve az érintett katolikus közösségek fogadalmi napot tartottak, amellyel a következő évekre is közösségi hagyományt teremtenek. Megfogadták: minden év augusztus 23-án dologtiltó, munkaszüneti nappal és egyházi szertartásokkal emlékeznek a 2005-ös árvízre. Engesztelő, felajánló és hálaadó szentmisét tartottak az árvíz-járta helységek templomaiban, Malomfalván, Székelyszentléleken, Farkaslakán és Szombatfalván. Minden településen zsúfolásig megtelt a templom. Sztojka Ernő megfogadta: az egyéves évfordulóra szobrot állíttat a székelyek védasszonyának. Néhány farkaslaki család adományából ifj. Jakab Antal helybeli fafaragó elkészítette a koronás Mária-szobrot. Egy nagy, mohás terméskő talapzaton immár a magyarok Nagyasszonya vigyázza a vidéket. /Molnár Melinda (a székelyudvarhelyi főesperesi kerület sajtószolgálata): Fogadalmi nap: az udvarhelyszéki árvíz évfordulója. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 3./

2006. szeptember 4.

Emil Boc a Demokrata Párt (DP) elnöke alkotmánymódosító javaslataikat ismertette. A DP véleménye szerint Romániához a francia modellnek megfelelően fél-elnöki köztársasági államforma illik, ahol az államfő nevezi ki a kormányfőt, joga van feloszlatni a parlamentet és elnökölhet a kormányban. A liberálisok elutasították ezt a javaslatot. Az alkotmány módosításáról a D.A. Szövetség két pártjának véleménye gyökeresen ellentmond egymásnak. /Fél-elnöki rendszert javasolnak a demokraták. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2006. szeptember 4.

Kizárták a Nemzeti Liberális Pártból (NLP) Mona Muscat és Ioan Ghiset, miután kiderült, hogy együttműködési szerződést írtak alá a Szekuritátéval, jelentette be Calin Popescu Tariceanu kormányfő, a párt elnöke. Musca az ülés után úgy nyilatkozott: aláveti magát a NLP döntésének, ennek ellenére liberálisnak vallja magát, mandátumáról pedig nem mond le, csupán EP-megfigyelői tisztségéről. Ioan Ghise igazságtalannak értékeli a döntést. /Kizárta az NLP Muscat és Ghisét. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2006. szeptember 4.

A Nemzeti Liberális Párt /NLP/ volt elnöke, Valeriu Stoica szerint megérett az idő arra, hogy platformot hozzanak létre a pártban. Stoica szerint a platformot a közeljövőben kell létrehozni, és reméli, Mona Musca, aki 16 éven át a jó dolgok mellett volt, a továbbiakban is támogatja őt ebben. Véleménye szerint az NLP vezetői leszámolásra használták fel a dosszié-ügyet. /Stoica: leszámoltak Muscaval a liberális vezetők. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

2006. szeptember 4.

A vallási-etnikai gyűlölet Közép- és Kelet-Európa rákfenéje, és ezekben a kérdésekben a magyaroknak sem tiszta a kezük – fejtette ki az ÚMSZ-nek Tom Lantos. A hét végén Bukarestben tartózkodó amerikai törvényhozó a napokban Pozsonyban a magyarellenes incidensekről tárgyal. Tom Lantos elfogadhatatlan tartja, hogy az újra megtalált szabadságukat élvező közép-kelet-európai államok nem mindig hajlandók kivenni a részüket abból a harcból, amelyet a civilizált világ a szélsőséges iszlám terrorizmus ellen vív Afganisztánban vagy Irakban. Románia nem ez az eset; a román kormányzat megértette, hogy Amerika nem vállalhatja fel egymaga ezt a harcot. A lap munkatársai jelezték, az 1956-os magyar forradalom félévszázados évfordulóján emlékezni kell arra is, hogy a magyar forradalmárok éppen az Egyesült Államokat vádolták passzivitással. Tom Lantos szerint 1956 kapcsán nem arról kell beszélni, hogy Amerika miért nem indított el felszabadító háborút, mert a hidegháborús helyzet elképzelhetetlenné tett egy ilyen katonai akciót. Kétségtelen, hogy a kelet-európai államok 1989-ben bekövetkezett felszabadulása egyenes következménye volt annak a folyamatnak, amely az 1956-os magyar forradalommal vette kezdetét. A romániai magyar kisebbség helyzetével kapcsolatban kifejtette, Romániában vannak még igen negatív erők, és mindent meg kell tenni, hogy ezeket az erőket visszaszorítsák. A szlovákiai magyarveréssel kapcsolatban Tom Lantos kijelentette, „a magyaroknak sem tiszta a kezük. Elfogadhatatlan, hogy magyarországi futballmeccseken gyakoriak az antiszemita megnyilvánulások; a magyar kormánynak nagy felelőssége van abban, hogy ezeket a problémákat súlyuknak megfelelően kezelje. A vallási-etnikai gyűlölet Közép- és Kelet-Európa rákfenéje, és mindent meg kell tenni ellene.” /Gujdár Gabriella. Salamon Márton László: „A magyaroknak sem tiszta a kezük” Exkluzív interjú Tom Lantossal. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

2006. szeptember 4.

– Az európai uniós csatlakozást követően teljesen más megvilágításban jelentkezik majd az elvándorlás és az otthonmaradás kérdése – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 2-án a Félixfürdőn tartott V. MIÉRT Akadémián. Amennyiben az ideiglenes nyugat-európai vagy magyarországi tartózkodás akadálymentesebbé válik, a végleges elvándorlásra való késztetés sokak számára megszűnik – mondta. A politikus a Demográfia, statisztika tükrében a romániai magyar ifjúság című rendezvényen vett részt. Előadást tartott többek között Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal képviseletében, Arató Gergely, magyar oktatásügyi államtitkár, Antal Árpád parlamenti képviselő, Veres Valér, a Kolozsvári Egyetemi Intézet igazgatója, Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége keretén belül működő demográfiai munkacsoport vezetője, valamint Csata Zsombor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékéről. Az előadók a demográfiai mutatóknak politikai döntések általi befolyásolásáról, a romániai magyar fiatalság jövőképéről beszéltek. Antal Árpád figyelmeztetett: évente körülbelül 17 ezer magyar ember vándorol el Erdélyből, mely számarány egy Kovászna nagyságú városnak felel meg. Úgy vélekedett: a Magyarországra történő kivándorlást nagy mértékben az anyaországi politikusok is gerjesztik, akik néha beismerik, hogy Magyarország népességcsökkenését az anyaországon kívül élő magyarság áttelepedésével szeretnék pótolni. /Kiss Olivér: Markó: az EU-tagság megállíthatja az elvándorlást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ „Nem valakik ellen, hanem valamiért” kívánnak felszólalni azok a reformot sürgető fiatal RMDSZ-es politikusok, akik az elmúlt hétvégén a Félixfürdőn megrendezett V. Miért Akadémián első alkalommal mutatkoztak be a sajtó képviselői előtt. Mindannyian az RMDSZ szerkezetének átalakítását szorgalmazzák. Nagy Zsolt miniszter a változás igényét hangsúlyozta. A beszélgetésen felmerültek a Bukarestben dolgozó, illetve a vidéken és a Miért-ben tevékenykedő fiatal RMDSZ-es politikusok közötti esetleges nézetkülönbségek is. – Ez egy hamis ellentét, szögezte le Kelemen Hunor képviselő. A képviselő elhárította Kovács Péternek azt a kérdését: mi legyen a Frunda György által „megálmodott” RMDSZ-ellenzékkel? „Mi Frunda álmaival nem foglalkozunk” – mondta Kelemen Hunor. Jakab István, a kormányátszervezési okokból távozásra kényszerülő pénzügyi államtitkár átláthatatlannak nevezte a döntéshozatalt az RMDSZ-ben. „A döntések valahol fenn, a csúcsvezetésben születnek. Azt kellene elérnünk, hogy sokkal többen tudjanak beleszólni a dolgok menetébe. Nem természetes az sem, hogy az RMDSZ-es politikusok addig nem mondhatnak véleményt egy adott témában a sajtónak, amíg egy valaki nem nyilvánít véleményt a témáról” – mondta az exállamtitkár. A pártjelleg kialakítására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban Markó Béla elmondta, a szervezeten belüli fegyelem, illetve a felelősségre vonhatóság növelésére van szükség, ugyanakkor továbbra is meg kell őrizni az RMDSZ szövetség-jellegét. /Cseke Péter Tamás: Bemutatkoztak a „bukaresti csávók”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ – Kinyílt a bicska a zsebemben – mondta Antal Árpád RMDSZ-es képviselő, Demszky Gábor Budapest főpolgármesterének augusztus 20-án mondott beszédére utalva, melyben Demszky Magyarországra hívta dolgozni a határon túli magyarságot. Antal Árpád szerint a migráció megállításáért az autonómia is sokat tehet. Arató Gergely /Budapest/, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára az anyaországi vezetés dilemmáját vázolta előadásában: a magyar kormány határon túli politikáját kettős irányultság jellemzi. Egyfelől kötelességének tartja, hogy otthont biztosítson azoknak, akik nem érzik jól magukat a szülőföldjükön, másrészt viszont az is célja, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén találja meg a boldogulását. Veres Valér kifejtette, a romániai magyarság népességcsökkenése évi tíz-tizenötezer fő, ami egyes számítások szerint még nőhet is. Az elöregedésnek köszönhetően a népességfogyás aránya azokban a megyékben magasabb, ahol a magyarság aránya kisebb. A magyarok körében akár húsz százalékkal is magasabb az idősek aránya az országos átlaghoz képest, míg a fiatalok aránya közel ugyanennyivel kevesebb, mutatott rá Veres Valér. Mint elmondta, a magyarság teljes termékenységi arányszáma a Székelyföldön és a Partiumban a legnagyobb, a születések aránya általában a vidéki településeken magasabb. Ahol kisebb a magyarok aránya, nem csupán az elöregedés és az elvándorlás miatt csökkenhet a létszám: azon megyékben, ahol a magyarok aránya tíz százalék alatti, szinte minden harmadik gyermeket románként anyakönyveznek. A szociológus szerint a romániai magyarság lélekszáma 2025-re mintegy 1,2 millió, 2050-re pedig megközelítőleg 990 ezer lesz. Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai munkacsoportjának tagja szerint a jelenlegi becslések szerint a romániai magyarság lélekszáma 1 350 000 körülire tehető. Csata Zsombor elmondta: a népességfogyás ellenére a magyarul tanuló diákok száma nőtt, többek között annak köszönhetően, hogy hozzáférhetővé vált a magyar nyelvű szakoktatás. /Balogh Levente: Antal „bicskanyitogatása” Demszky miatt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2006. szeptember 4.

Az autonómia-törekvések és hatékonyabb megnyilvánulási formáin gondolkodtak az elmúlt hét végén az immár harmadik alkalommal táborozó MIT-es fiatalok. A romániai magyar ifjúság érdekképviseleti szervezete, a Magyar Ifjúsági Tanács szeptember 3-án zárult nyári táborába a Tekerj rá! jelszóval szervezett biciklitúra több résztvevője is bekapcsolódott. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke a román nemzet felfogását az egységes nemzetállam fogalommal magyarázta. Elmondása szerint a történelemkönyvekben kell keresni a többségi nemzet szemléletére a magyarázatot, ezért nehéz a regionalizmusban való gondolkodásra rávezetni őket. A Közösségért Egyesület elnöke, Dan Manolachescu borúlátóan vélekedett a civil szférák tevékenységének hatékonyságáról, azzal érvelve, hogy a román nép még mindig a politikumban, a hadseregben és az egyházban bízik. /Antal Ildikó: Történelemkönyvekben gyökerező értetlenség. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

2006. szeptember 4.

Székelyföld autonómiája tárgyában kezdeményezett népszavazást a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága (SZNT ÁB). A Sepsiszentgyörgyön szeptember 2-án tartott ülés után kiadott közleményben az SZNT ÁB megerősítette a testület önállóságát szavatoló alapelveket. A közlemény szerint ,,az SZNT mindazoknak egyenrangú partnere, akik támogatják Székelyföld autonómiájának elnyerését, a székely nép önrendelkezését”. Az ÁB ,,kezdeményezi a székelyföldi népszavazás kiírását Székelyföld autonómiaigényének tárgyában, amelyet még Románia Európai Unióhoz való csatlakozása előtt szükséges lebonyolítani” – áll a dr. Csapó I. József elnök által aláírt közleményben. Az SZNT ÁB üdvözli az RMDSZ elnöke kezdeményezését, hogy ,,a magyar politikai szervezetek és a nemzeti tanácsok közösen szervezzenek megemlékezést Agyagfalván, és javasolják, hogy ennek kapcsán haladéktalanul kezdjék meg az egyeztetést. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének kezdeményezésére válaszolva az SZNT ÁB akkor vesz részt a kerekasztal-egyeztetésen, ha a résztvevők az önállóságra vonatkozóan megfogalmazott alapelveket tiszteletben tartják, a javasolt Erdélyi Magyar Állandó Értekezletet pedig az erdélyi magyar szervezetek és intézmények fórumának tekintik, amelynek nem lehet döntéshozó hatásköre. /(Dánél): Népszavazást kezdeményeznek (Székelyföld autonómiája). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./ Erdélyi magyar népszavazást kezdeményez a Székely Nemzeti Tanács Székelyföld autonómiájának ügyében – jelentette ki Gazda Zoltán, az SZNT sepsiszéki szervezetének elnöke. Az állandó bizottsági ülés és a közlemény kiadása között eltelt időben olyan elektronikus levél keringett az interneten, amelyben Beke Gábor bejelentette Csapó József SZNT-elnök lemondását utóbbi szekusmúltja miatt. Az álhírrel kapcsolatban Gazda Zoltán elmondta: a szervezet vezető testületében nincs Beke Gábor nevű tag, és a hétvégi ülésen fel sem merült, hogy Csapó József valami miatt lemondana tisztségéről. /I. I. Cs.: Erdélyi magyar népszavazásra szólít a Székely Nemzeti Tanács. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4

2006. szeptember 4.

A szlovák külügyminiszter nem azonosul a szélsőségesen magyarellenes szlovák nemzeti pártelnök, Ján Slota kijelentésével, és semmiképpen sem kívánja azokat népszerűsíteni – hangzott el szeptember 3-án a szlovák közszolgálati televízióban, ahol Göncz Kinga külügyminiszter és szlovák kollégája, Ján Kubis válaszolt a magyar-szlovák viszonyban kialakult feszültség okait és a lehetséges megoldásokat vizsgáló kérdésekre. Az elhangzottakból kiderült: a felek nem szívesen folytatnák a diplomáciaijegyzék-cserét, mindent meg szeretnének tenni a hangulat lecsillapításáért. Ján Kubis szerint ehhez a magyar-szlovák alapszerződés megfelelő eszközöket kínál. Ezzel Göncz Kinga is egyetértett, de hozzátette: szlovák partnerével örömmel kész aláírni kettejük – készülő – közös nyilatkozatát. A szlovák külügyminiszter többször is hangsúlyozta: Ján Slota néhány hete nem nyilatkozik, és „ez így lesz a jövőben is”. A budapesti szlovák nagykövetség előtt a felvidéki magyarellenes megnyilvánulások miatt tartott tiltakozó demonstrációt a hétvégén a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM). A rendezvény végén a résztvevők felgyújtották a Szlovák Nemzeti Párt elnöke és annak a két férfinak a fényképét, akik feltehetően azonosak a nyitrai magyar lány támadóival. A mintegy kétszázötven demonstráló táblákon vitte az egyetemista lányt megtámadó két fiatalember fényképét, valamint a magyarellenes kirohanásai miatt ismertté vált Ján Slota szlovák pártelnök és Kotleba Marián, a soviniszta és neonáci nézetei miatt betiltott Szlovák Testvériség csoport vezérének fotóját. A képek előtt szlovák és magyar nyelven írott transzparens volt látható, amelyre az volt írva: „Ők a mi ellenségeink, nem a szlovák nép!” /Kormányszóra hallgat Ján Slota. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4

2006. szeptember 4.

Hétvégén Gyergyószárhegyen tartotta évente megrendezett szakmai táborát a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete (MÚRE). A két napos rendezvényen az írott és elektronikus, a közszolgálati és kereskedelmi média egyaránt képviselve volt, ahol kiosztották a MÚRE-díjakat. Az újságírók maguk jelölik e díjakra kollégáikat. A Tomcsányi-emlékdíjat Sajó Norbert pályakezdő rádiós kapta, a marosvásárhelyi Gaga Rádió műsorvezetője, a Sebesi Imre emlékdíjat pedig Rostás Péter István vehette át, 16 éves rádiós munkája elismeréséül. A Gyergyószárhegyi Alkotóközpont díját Jancsó Katalin, a Brassói Lapok olvasószerkesztője kapta. A két legrangosabb elismerést, a MÚRE nívódíját írott sajtóban Bíró Béla publicista, elektronikus médiában pedig Schneider Tibor televíziós szerkesztő, a közszolgálati televízió munkatársa kapta. Idén a sajtónyelv volt az előadások, viták központi témája. Elsősorban az intézménynevek magyarra fordításával, idegen eredetű és jövevényszavakkal kapcsolatos hibákról, hiányosságokról volt szó. A tanácskozás végén az újságírók szakmai szervezete ajánlást szövegezett meg A magyar nyelv védelmében címmel, amelyben arra kéri a szerkesztőségekben dolgozó kollégákat, hogy fokozottan vigyázzanak a magyar nyelv tisztaságára. /F. I.: Kiosztották a MÚRE díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ Ambrus Attila MÚRE-elnök A sajtó és a köznyelv címmel tartott bevezetője után Komoróczy György nyelvművelő a nyomtatott sajtó nyelvi hibáira irányította a figyelmet, majd Nagy Miklós Kund szerkesztő A közszereplők nyelvi hatásai című előadása következett. A nyelvi tisztaság mintapéldájaként Komoróczy a Krónikát említette. A továbbiakban Szól a rádió címmel Rostás-Péter István, a Kolozsvári Rádió felelős szerkesztője a rádiós nyelvhasználatról tartott előadást. /Jánossy Alíz: MÚRE-közgyűlés: mellőzni az idegen szavakat. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2006. szeptember 4.

Stanik Istvánt, az Új Magyar Szó vezérigazgatóját nevezte ki a lap főszerkesztőjének, valamint igazgatójának a Scripta Kiadó Részvénytársaság igazgatótanácsa. A testület legutóbbi közgyűlésén továbbá határozat született egy igazgatótanács létrehozásáról, amelynek tagjai: Lányi Szabolcs, Balogh Anna és Miklós Károly. A tavaly október 3-án indított országos napilap első főszerkesztője Ágoston Hugó volt, majd – felelős szerkesztőként – Salamon Márton László irányította a szerkesztőség munkáját. /Igazgató-főszerkesztő az Új Magyar Szó élén. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2006. szeptember 4.

A 2005. augusztus 23-i udvarhelyszéki árvíz tizenhat halálos áldozata emlékére szeptember 2-án emlékművet avattak Székelyszentlélek határában. Az impozáns szobor Zavaczky Walter szobrászművész alkotása, leleplezésére, valamint az áldozatok előtti tisztelgésre a hatodik alkalommal megrendezett Farkaslaki Szenes Napok égisze alatt került sor. A rendezvény ünnepi szentmisével kezdődött, majd a Tamási Áron Emlékparkban a nagy íróról, a falu szülöttéről emlékeztek meg a jelenlévők. Bunta Levente megyei tanácselnök kezdeményezésére, a jelenlévők egy perces néma csenddel adóztak az áldozatok emlékének. /Szász Emese: Szenes Napok Farkaslakán. Emlékművet emeltek az árvíz áldozatainak. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

2006. szeptember 4.

Bodzaforduló vendége volt szeptember 3-án Traian Basescu államfő. A település ünnepére, a folklórfesztiválra hívta meg Gheorghe Baciu polgármester, és az elnök feleségével magánemberként, helikopterrel érkezett Bodza-vidék központjába. Háromszékről elsősorban demokrata és liberális politikusok, intézményvezetők voltak jelen, a megye magyar vezetői távol maradtak. Kiderült, meghívót kaptak ugyan a fesztiválra, de Basescu látogatásáról senki nem értesítette őket. Az államfő hórázni beállt a táncosok közé. ,,Az ország egyik legrománabb vidékén vagyunk, egy olyan megyében, amelyről gyakran mondják, hogy itt a románság kisebbségben érzi magát. Nagyon örvendek, hogy itt magyarokkal és románokkal egy helyen találkozhattam” – mondotta. Az államfő a sajtó elől elzárkózott. /(-kas): Bodzafordulón járt Basescu. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

2006. szeptember 4.

Szeptember 3-án, több mint másfél évtizedes munka után Sepsiszentgyörgyön a római katolikusok birtokba vehették Olt negyedi új templomukat. A Krisztus Király nevét viselő istenházát dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek szentelte fel. Legyetek büszkék új templomotokra, a város ezen részén is folytatódjék a magyar és katolikus jelenlét mondta Jakubinyi György. Az 1990 novemberében, Krisztus Király ünnepén letett alapkőre a megye legnagyobb templomát építtette a 15 000 lelkes gyülekezet. A templomban hatszáz ülőhely van, de akár 1500 ember is elfér benne. A Lestyán Andrea építész által tervezett templom költségeinek mintegy 15 százalékát a hívek adakozásából gyűjtötték, ugyanilyen mértékű volt az állami támogatás is. Jelentős segítség jött Németországból, Hollandiából, az amerikai püspöki kartól, a magyar állam pedig pályázatok révén támogatta a templomépítést. Sepsiszentgyörgy ötödik római katolikus templomának szentelési szertartását a Laudate kamarakórus, Szilágyi Zsolt magánénekes tette még ünnepélyesebbé. /Ferencz Csaba: Hangozzék e helyen mindig Isten igéje (Felszentelték Krisztus király templomát). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

2006. szeptember 4.

Szotyorban falunapokat tartottak. Az ünnepség, állatkiállítással és terménybemutatóval kezdődött. A felállított kisszínpadon a sepsiszentgyörgyi városi művelődési ház Rügyecske táncegyüttese és a csernátoni Pántlika néptánccsoport szórakoztatta az összegyűlteket. Nem maradtak el vetélkedők sem. Szotyorban van Háromszék megye legidősebb feliratos harangja, az 580 éves kisharang. /(-kas): Ünnepelt Szotyor. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 4./

2006. szeptember 4.

Megtartották Végváron az országhatárokon túl is népszerűségnek örvendő falunapokat. Népes küldöttséggel képviseltette magát a magyarországi Röszke és Decs, valamint a franciaországi Cahuzac sur Vére testvértelepülés, de az elszármazott végváriak is szép számban tértek haza ünnepelni. A kétnapos rendezvény a külföldi vendégek fogadásával és Lehőcz Mihály amatőr helyi festő tárlatával kezdődött. A házigazdák között volt a Pro-Community Ifjúsági Egyesület, Csáki Károly elnökkel az élen. A falunapokra támogatást nyújtott a végvári Riveto civilszervezet (elnök Cudar István) és a Végvárért Alapítvány (elnök Kádár Levente) is. Sikeresek voltak a vetélkedők, a rendezvény színfoltja a felvonulás és a néptáncgála volt. A menetet lovas bandérium vezette, a népviseletbe öltözött táncosok következtek, majd a röszkei mazsorettek, végül a zászlós tűzoltó alakulat vonult. /Sipos János: Végvári falunapok. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

2006. szeptember 4.

Idén tizedik alkalommal került sor az Erdőháti Napok kétnapos rendezvényére, ezúttal Nagyzerinden. Szeptember 1-jén ifjúsági istentisztelettel kezdődött, majd az öt ifjúsági csapat tagjai ismerkedtek egymással. Másnap Tőkés László püspök hirdetett igét. Az Erdőháti Egyesület elnöke, Filep Ferenc köszöntötte az egybegyűlteket és a vendégeket, Tőkés László és dr. Hegedűs Loránd református, illetve dr. Mózes Árpád evangélikus-lutheránus püspököket és Király András parlamenti képviselőt, az RMDSZ megyei elnökét. Dr. Hegedűs Loránd ny. püspök az 1956-os forradalomról tartott megrázó erejű előadást, majd dr. Mózes Árpád ny. evangélikus-lutheránus püspök az 56-os események erdélyi vonatkozásait ismertette. Fazekas József tanár, iskolaigazgató helytörténeti előadást tartott. Az összejövetelen Tőkés László az Árpád-díjat átadta a helybeli Csáky Barna tanárnak. Az Erdőháti Napokat hagyományosan megörökítő kopjafaállítás előtt Csanádi János tanár 1956 helyi vonatkozásairól tartott beszédet, megemlítve a helybeli üldözötteket, majd Tőkés László püspök és Dénes József lelkipásztor leleplezték a nagyszalontai képzőművész által készített kopjafát. Nagyzerinden ekkora összefogás a helybeliek között talán még soha nem volt tapasztalható egy rendezvény sikeréért. /Balta János: Zerindi összefogás az Erdőháti Napokért. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

2006. szeptember 4.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság a hét végén Szilágycsehben megtartott konferenciáján a helytörténeti munkában, a honismereti nevelésben elért kimagasló eredményeiért a Fényes Elek-díjat és a vele járó díszoklevelet adományozta Puskel Péternek, a lap munkatársának. /Fényes Elek-díj Puskel Péternek. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 4./

2006. szeptember 4.

A hét végén először rendezték meg az Óradnai Magyar Napokat. A kétnyelvű előadáson a két bányásztelepülés fúvószenekara, ifjú tehetségei, női és vegyes kórusai szórakoztatták a közönséget. A rendezvényre Szilágyi János, Beszterce-Naszód megye prefektusa is eljött, aki úgy látja, néhány év alatt hatalmas lépést tett az óradnai magyar közösség. „Van magyar óvodája, idéntől lesz magyar iskola, beindul az első osztály. Nagy öröm ugyanakkor az óradnai kultúrházban magyar előadást megnyitni” – mondta Szilágyi. Strambu Erzsébet, az óradnai RMDSZ-elnök elmondta, 1997-ben kezdődött Óradnán a Reményik Sándor ház építése, és azóta tartják a kapcsolatot a salgótarjániakkal. 2005-ben létrehozták az óradnai Művelődési Egyesületet. 1965-ben egyik napról a másikra megszüntették Óradnán a magyar tagozatot. A kilencszáz római-katolikus közül, bár románul beszélnek, közel hatszázan most is „ungur”-nak, azaz magyarnak vallják magukat. /Mayla Júlia: Magyar Napok Óradnán – először. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ 41 év után újra magyar osztály indul Óradnán. Egyelőre négy elsőosztályos és egy másodikos gyerek tanulhat a magyar osztályban, de jövőre akár nyolc gyermek is anyanyelvén tanulhatja az ábécét a bányásztelepülésen. Óradnán három éve működik a magyar óvoda, de csak most sikerült elérni azt, hogy az iskolában is magyarul tanulhassanak a gyermekek. A bányászváros a szórvány szórványának számít. Beszterce-Naszód megye lakosságának alig hat százaléka magyar nemzetiségű, Óradnán ez az arány 20 százalék körüli, az emberek többsége azonban már nem beszéli a nyelvet. Oszrovszki Erzsébet, a helyi Magyar Kulturális Egyesület elnöke szerint a mintegy 580 óradnai magyar közül alig 150-en beszélnek magyarul. Hasonló a helyzet a közelben levő Borbereken is: az itt élők mintegy 85 százaléka vallja magát magyar nemzetiségűnek, de már csak alig tucatnyian tudnak magyarul. A most induló magyar osztály létszámának szinte felét testvérek teszik ki: egy nyolcgyermekes román asszony három gyerekét íratta be az iskolába. Élettársa magyar volt, az anya pedig ragaszkodik ahhoz, hogy fiai megtanulják apjuk nyelvét. A testvértelepülési kapcsolatnak köszönhetően Salgótarjánról tankönyvek is érkeznek Óradnára. /Lepedus Péter: Tanítónőt keresnek a szórvány szórványába. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2006. szeptember 4.

A ferences rend mindig a segítségre szorulókhoz állt közel. Az alapító Szent Ferenc a leprásokat ápolta, nekünk a ma legelesettebbjeit, a magukra hagyott gyerekeket kell gondoznunk. Akkor is, ha nem vagyunk tanító rend – mondta Dévai Szent Ferenc Alapítvány vezetője, Böjte Csaba szerzetes. Mintegy kétszáz gyermek jött el az iskolaévkezdés előtt a Böjte Csaba atya által életre hívott intézményekből Szovátára, a találkozóra. A dévai, parajdi, torockói, petrozsényi és szászvárosi gyerekek mutatták be műsorukat a színpadon. Böjte Csaba elmondta: az általa vezetett Dévai Szent Ferenc Alapítványhoz naponta érkeznek félő, szorongó gyermekek, akik képtelenek tanulni, az elvárások szerint teljesíteni. Az atya szerint felöltöztetni, jóllakatni, megnyugtatni, szeretni kell őket, és így az öröm és az eredmény sem marad el. Az erdélyi ferences tartomány provinciálisa, Leó atya szerint Csaba atya munkáját bűn lenne meggátolni csak azért, mert nem fér bele a forma szerinti rendi regulába. Csaba atya esetében az előírt kolostori közösség a gyermekekből áll. – Nélküle, az ő személyisége, varázsa nélkül nem lenne tető a fejük fölött és leves a tányérjukban – mondta Leó atya. Szent Ferenc regulája alapján több, önálló jogi személyiséggel működő szerzetesrend létezik. Erdélyben a ferences rendet a kisebb testvérek Szent Istvánról nevezett tartománya jelenti, saját szervezettel. A minoritáknak vagy más néven konventuálisoknak Aradon van egy rendháza, ők kevesen lévén, a miskolci rendtartományhoz tartoznak. A ferences nővéreket a millesdorfi apácák képviselik, rendházuk Székelyudvarhelyen van, a világi vagy harmadik rendként ismert laikus ferenceseknek még nincs Romániában önálló szervezetük. A moldvai román ferencesek létszámban meghaladják az erdélyi rendtartományét. Leó atya elmondása szerint a két rendtartomány között nem teljesen felhőtlen a viszony: volt eset, hogy a lujzikalagori plébános, aki ferences szerzetes is, halálos bűnné nyilvánította a csíksomlyói búcsújárást. /Kovács Csaba: A ma rászorulói: az elhagyott gyerekek. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 601-605




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998