Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 601 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 601-601
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2007. december 3.

Gyergyószárhegyen tartották a Kovászna és Hargita megyei közművelődési szakemberek találkozóját az elmúlt hétvégén. Tárgyaltak a Székelyföld Közművelődési Koncepció tervezetéről, melyet a korábbi, Árkoson tartott ülésen alakult munkacsoport dolgozott ki. Ezt a tervezetet bővítették, hogy olyan koncepció készülhessen, melyre stratégiát lehet építeni. Egyetértettek abban, hogy kulturális termékek adatbázisára van szükség. Döntés született arról, hogy 2008-ban megszervezik a Székely Kultúra Napját, és ennek időpontja Tamási Áron születésnapja, szeptember 20-a lesz. Munkacsoport alakult az ünnep tervének kidolgozására. /Balázs Katalin: Székely kultúra – autonómia. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 3 . /

2007. december 3.

A Kutató Diákok Országos Szövetsége, az erdélyi unitárius egyház és a János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében november 30-a és december 2-a között került sor a Tudományos Diákkörök Erdélyi Konferenciájára (TUDEK) Kolozsváron. Hatodszor rendezték meg a konferenciát, Erdély különböző településeinek líceumaiból érkeztek középiskolás diákok. A megnyitón Déry Tibor–Presser Gábor–Adamis Anna Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című musicaljét adta elő az unitárius kollégium diákszínjátszó csapata, Solymosi Zsolt lelkésztanár rendezésében. Másnap szekcióülésekkel, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem karainak meglátogatásával, városnézéssel, múzeumok megtekintésével telt, este pedig eredményhirdetéssel zárult. A díjkiosztó gálán a három legjobb dolgozatot mutatták be, majd előadások hangzottak el, Szekeres Péter, a Kutató Diákok Országos Szövetségének alelnöke is köszöntötte a jelenlévőket. /D. I. : A pityókától a folyadékstabilizált számítógépes hűtőrendszerig. Kutató középiskolás diákok tudományos konferenciája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2007. december 3.

A hét végén zajlott a XVIII. Gellért Sándor vers- és prózamondó verseny Kárpát-medencei döntője Szatmárnémetiben. A versenyt a helyi Szent-Györgyi Albert Társaság, a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés, a szatmárnémeti Szentlélek Plébánia, valamint a Harag György Társulat szervezte, főszervezője pedig Csirák Csaba volt. November 30-án a Debrecenben született, Dabolcon nevelkedett, majd később Szatmárnémetiben és Mikolában élő és tanító költő, Gellért Sándor sírjánál helyeztek el koszorút. Lovas János egyetemi adjunktus röviden bemutatta Gellért Sándor költészetét. András Gyula színművész, valamint a Kiskendről érkezett Rüsz Károly versenyző, aki eddig az összes Gellért Sándor-versenyen részt vett, a költő egy-egy művét adták elő. Másnap, december 1-jén, a döntő megkezdése előtt, megkoszorúzták Dsida Jenő emléktábláját is. /Három különböző ország versenyzője lett az első három helyezett. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), dec. 3./

2007. december 3.

Magyarul, románul, angolul, németül, franciául, spanyolul és lengyelül szólalnak meg azok az előadások, amelyeket a november 30-án elkezdődött és december 10-ig tartó Interferenciák – Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében láthat a közönség Kolozsváron. A színház fennállásának 215. évfordulója alkalmából szervezett rendezvénysorozat a kolozsvári Állami Magyar Színház Woyzeck című produkciójával rajtolt, december 1-jén a budapesti Katona József Színház társulatának előadásában Csehov Ivanovját láthatta a közönség, december 2-án, vasárnap pedig a krakkói Stary Teatr társulata lépett színpadra, Molière Tartuffe-jével. Megnyílt Both András díszlettervező kiállítása, beszélgetés zajlott az Ivanov című előadás alkotóival, amelyen jelen volt a produkció rendezője, Ascher Tamás is. A 215 év nem kerek évforduló, mégis nagyon jó alkalom és ürügy arra, hogy olyan színházi találkozót hozzunk létre, mondta Tompa Gábor, a színház, és egyben a fesztivál igazgatója, miután hét nyelven köszöntötte a közönséget. Mint mondta, a multikulturális dialógus európai évének küszöbén állunk, ez a fesztivál pedig kitűnő alkalom a dialógusra. /Köllő Katalin: Hét nyelven beszélő nemzetközi színházi fesztivál Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2007. december 3.

A szerb határ menti Zsombolyán november 29–30-án tizenharmadik alkalommal szervezték meg a karácsonyi és újévi hagyományok és népszokások nemzetközi fesztiválját. A rendezvény ez alkalommal a Határon átívelő kulturális szivárvány elnevezésű PHARE-projekt záróeseménye volt, amelyet a Románia–Szerbia határ menti együttműködések támogatására szánt uniós alapokból finanszíroztak. Bemutatkozott a zsombolyai Szent Ferenc Alapítvány Délibáb néptáncegyüttese is. Szerbiából és Magyarországról is érkeztek hagyományőrző csoportok. /Pataki Zoltán: Hagyományőrzők nemzetközi fesztiválja Zsombolyán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

2007. december 3.

Arad megyében Ágyán a református templomban december 2-án megemlékeztek a közelmúltban elhunyt, ágyai gyökerekkel rendelkezett Szabó Magda Kossuth-díjas írónőről. Erdős Márta magyartanár felolvasta a szintén ágyai Csép Sándornak az írónő halála alkalmából az ágyai közösséghez intézett levelét, amelyben a Szabó Magdához fűződő emlékei mellett sajnálattal említi, elfoglaltsága miatt a megemlékezésen sem ő, sem Tőkés László püspök nem tudott együtt lenni a falu híveivel. A továbbiakban a helybeli Olosz Lajos Általános Iskola énekkara elénekelte a 38. zsoltárt, amely az írónő Abigél című regényében szerepel. Dr. Hevesi József, a Regionális Simonyi Társaság elnöke ismertette az ágyai gyökereit mindenkor felvállaló Szabó Magda életútját. A megemlékezés végén Erdős Márta felolvasta Szabó Magdának az ágyaiakhoz írott levelét. /(b): Szabó Magdára emlékeztek Ágyán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 3./

2007. december 3.

Fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte hétvégén a kolozsvári székhelyű Pro Philosophia Alapítvány. A sokak számára ismeretlen társulás az erdélyi filozófiai munkálkodás immár tízéves műhelyeként könyv- és folyóirat-bemutatóval lépett a közönség elé. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület konferenciatermében megszervezett rendezvényen üdvözölte az egybegyűlteket Tonk Márton, az alapítvány elnöke, aki röviden vázolta az intézmény eddigi eredményeit és céljait. A múltba visszatekintő, anekdotázó hangulatról Ferencz Enikő magiszteri hallgató és Szabó Annamária gondoskodott. Az 1997-ben létrejött alapítvány célja: elsősorban a filozófia népszerűsítése, fórum teremtése a filozófiai diskurzusnak. A kutatási programok kezdeményezését és lebonyolítását, vendégtanár program beindítását és konferenciák szervezését vállaló Pro Philosophia Alapítvány tevékenysége 1999-ben kiadóval és könyvtárral bővült. A kiadó gondozásában megjelenő három sorozat egyrészt a magyar nyelvű filozófiai szövegek megjelentetésével, másrészt egyetemi jegyzetek, írások és tanulmányok közreadásával segíti az erdélyi filozófiai munkálkodást. A kiadó mellett mintegy 3500 kötetet számláló Szegő Katalin Könyvtár és nem utolsósorban a Kellék című folyóirat színesíti az alapítvány tevékenységi körét. Bemutatták a Kellék legújabb tematikus számát. További három könyv bemutatóján vehettek részt az érdeklődők. Demeter M. Attila ismertette az Egyén, állam, közösség című tanulmánykötetet, amelynek szövegei a nemzeti kisebbségek problémáját járják körül. Bemutatták még Molnár Gusztáv kétkötetes Alternatívák című művét, valamint az Egyed Péter által írott, szerkesztett és Mester Béla által szakmai szerkesztett Bretter György filozófiája című kötetet. /Musca Szabolcs: Filozófia baráti körben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2007. december 3.

Dr. Mészáros Miklós (1927–2000) kolozsvári földtanprofesszor emlékére tartott konferenciát december 1-jén a Bolyai Társaság a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem főépületében. Dr. Mócsy Ildikó tanszékvezető és Wanek Ferenc szervező megnyitó szavai után plenáris előadások következtek. Dr. Dudich Endre (Magyarhoni Földtani Társulat) felelevenítette a Mészáros Miklóssal 1958-tól annak haláláig tartó együttműködésüket. Nagy tudású, közvetlen embernek, segítőkész munkatársnak ismerte meg, akivel élmény volt dolgozni. Dr. Kecskeméti Tibor (Magyar Természettudományi Múzeum) negyven évig dolgozott együtt a kolozsvári professzorral. Bejárták az Erdélyi-medence földtani nevezetességeit. Mészáros Miklós nemzetközi mércével kitűnően felkészült kutató volt. Ajtay Ferenc, a Bolyai Tudományegyetem egykori hallgatója tanárától sajátította el a logikus gondolkodást és a kutatómunkában az időszerűség elvének alkalmazását. Mészáros Miklós – 300 szakdolgozat, 6 könyv, 2 monográfia, 11 egyetemi jegyzet és 500 újságcikk szerzőjeként – nem véletlenül lett a Román Földtani Társaság alelnöke, a Román Paleontológiai Társaság elnöke, a Román Akadémia tagja. Fazekas Loránd azokra a tudománynépszerűsítő írásokra hivatkozott, amelyeket Mészáros professzor a Szatmári Friss Újság Zöld Oldalában 1997–1999 között havonta megjelentetett. Javaslat hangzott el: indítsanak gyűjtést egy akadémikushoz méltó házsongárdi síremlék felállítására. Az emlékkonferencián, amely délután szakdolgozatok ismertetésével folytatódott, részt vett a professzor családja. /Ö. I. B. : Kegyelettel egy tudós pályafutásáról. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 3./

2007. december 3.

Többször elhalasztott indulás után december 5-én megkezdi sugárzását a csíkszeredai Székely Tv. Bogdan Eduard újságíró, a Székely Tv tulajdonosa elmondta, elsődleges céljuk olyan műsorokat készíteni, amelyek révén a méltatlanul elszigetelt térség televíziós körökben perifériából központtá váljon. A Székely Tv nézői reggeli műsort, délelőtt ismétléseket, majd délután 4 órától a csatorna saját műsorait láthatják. A magyar nyelvű csatornának egy román talkshowja lesz, melyet a tulajdonos vezet. Terveik között szerepel a magyar és román sajtó és szórakoztatóipar neves személyiségeit meghívni a televízióba. Kultúrát és szórakozást is kínál az új csatorna. A stúdiót a Sapientia Egyetem kommunikáció szakos diákjai is igénybe vehetik a Székedi Ferenc újságíró által vezetett szakmai gyakorlatokon. /Székely Zita: Rajt előtt a Székely Tv. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

2007. december 3.

Tízéves szünet után magyar könyvesbolt nyitja meg kapuit december 3-án Nagybányán. A Memoár Könyvesház a Bányavidék egyetlen magyar kulturális intézményében, a Teleki Magyar Házban kap otthont. A könyvesbolt és az antikvárium tulajdonosa egy szatmárnémeti vállalkozó, akihez egy másik hasonló vállalkozás, az internetes rendelés alapján könyveket forgalmazó Interlib Erdélyi Virtuális Antikvárium és Könyvesbolt is köthető. A nagybányai bolt az internetes szolgáltatáshoz hasonlóan egyaránt kínál majd új magyar nyelvű kiadványokat és antikvár könyveket, de térképek, képzőművészeti alkotások forgalmazását is tervezik. /Hiánypótló magyar könyvesbolt nyílt. = Krónika (Kolozsvár), dec. 3./

2007. december 3.

1917. december 8-án történt Székelyudvarhelyen a város egyik reprezentatív emlékművének, a „Vasszékelynek” a felavatása. A szobor a 82-es gyalogezrednek állított emléket, melynek katonáit Udvarhely és Csík vármegyékből sorozták be. A „Vasszékelyt” Erdélyi István 82-es őrmester tervezte, a munkálatokban többen részt vettek a gyalogezred katonái közül. Az akkori emlékmű a 82-es székely bakát megmintázó szoborból állt, amely fölé egy négy oszlopon nyugvó ún. pagodát emeltek, melyet zsindelytetővel fedtek be. Ez a pagoda a szobor 1919-es lebontása után még sokáig fennmaradt, 1941-ben bontották le. A szobor talapzatán Embery Árpád gimnáziumi tanár verses sorai voltak kifaragva. A nyugati oldalon ez állt: „Trón s haza védelmében vassá válik a székely/ S hősi csodás tettét hirdeti hon s a világ!” A keleti felirat „Ojtoznál, Volhynia síkján s lent a Doberdón/ Ismer az ellenség s rettegi puskatusom!” volt, a déli pedig „Magyar testvéreim, ne féljetek,/ Míg napkeletre laknak székelyek!”. Végül az északi oldalon állt a maihoz hasonló felirat: „Gyopárt a Hargitáról hozzatok…/ A hős halottak halhatatlanok!” Ozsvát Pál Fülöp D. Dénessel írt közös könyvükben (Vasszékely), ez áll: „azért nevezték Vasszékelynek, mert a 82-es székely katonát hősies magatartásáért akkoriban úgy nevezték”. Adományozni feliratos, a Szent Koronát ábrázoló plakettek segítségével lehetett, melyeket a tehetősebb polgárok vásároltak meg, és személyesen szegezhették fel azokat. A „Vasszékely” avató ünnepségén küldöttségekkel képviseltették magukat a vármegyék, városok, illetve a magyar honvédség alakulatai. Jelen volt Széll Kálmán kormánybiztos, a csíki és a háromszéki főispán is. A „Vasszékely” alig két évig állt a Deák tér közepén, 1919-ben Székelyudvarhelyen román csapatok állomásoztak, az év folyamán a szobrot lebontották. /Kápolnási Zsolt: A „Vasszékely” felavatása. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 3./ Emlékeztető: Székelyudvarhelyen 2000. márc. 15-én újra felállították a Vasszékely szobrát, Szabó János szobrászművész alkotását.

2007. december 4.

Calin Popescu-Tariceanu kormányfő december 5-én Londonba utazik, ahol Gordon Brown brit kormányfővel is találkozik, akivel az Európa Tanács e hónapi üléséről, illetve a munkaerőpiacra vonatkozó brit törvényekről tanácskozik. /Tariceanu Londonba készül. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2007. december 4.

December 3-án Emil Boc, a DP és Teodor Stolojan, az LDP elnöke hivatalosan bejelentette, hogy a két párt Demokrata Liberális Párt /PLD/ néven egyesül. A pártvezetők szerint a DA Szövetség politikai programját kívánják folytatni, a lépéssel az ország legerősebb jobbközép politikai ereje jön létre, amely az Európai Néppárt tagjaként liberális értékek mentén politizál. Jövő év januárjában a kongresszusok vitatják meg és szentesítik a fúziót. Addig is az új alakulat elnöke Emil Boc lesz, két első alelnöke pedig Teodor Stolojan és Vasile Blaga. /Új párt született. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

2007. december 4.

Kolozs megyében 7–8 százalékkal mentek el többen a magyarok szavazni, mint a románok. Ezzel az eredménnyel – a többi erdélyi megyét tekintve – Kolozs valahol a középmezőnyben helyezkedik el – jelentette be László Attila, aki RMDSZ Kolozs megyei elnöke. Amennyiben a helyhatósági választásokon is ugyanilyen passzivitás tapasztalható a magyarság körében, alaposan csökkenhet az RMDSZ-képviselet a magyarok lakta települések önkormányzatában – figyelmeztetnek a helyi vezetők. Azon Kolozs megyei magyarok közül, akik elmentek voksolni és érvényes szavazatot adtak le, 69,35 százalék az RMDSZ-re szavazott, a többiek Tőkés Lászlóra. Kolozs megye magyar választópolgárainak 22,95 százaléka az RMDSZ-re szavazott, 10,17 százaléka Tőkés Lászlóra, a többi 66,88 százalék viszont otthon maradt. Kolozsváron a részvétel 33 százalékos volt a magyarok körében, a voksok 23,03 százalékát az RMDSZ, 10,37 százalékát pedig Tőkés László kapta. Kolozs megyében vannak olyan települések, ahol Tőkés László lényegesen több szavazatot kapott, mint az RMDSZ. Ide tartozik például Kőrösfő falu (17 százalék RMDSZ – 33 százalék Tőkés), Sárvásár (41-41), Aranyosegerbegy (12-15), Magyarfenes (19-29), Tordaszentlászló falu (16-27), Szék (12-18) és Magyarnagykapus (17-29). Sallai János, Szék polgármestere sajnálatát fejezte ki a gyenge RMDSZ-eredmények miatt, és felajánlotta lemondását. Elmondta: azt senki nem várhatja el tőlük, hogy Tőkés László ellen kampányoljanak, hiszen a püspök a község díszpolgára, és nagy tiszteletnek örvend a székiek körében. Rontott a helyzeten az is, hogy az augusztusi széki rendezvények alkalmával Markó Béla szövetségi elnök nem jelent meg, mivel Tőkés László is hivatalos volt. Tamás Gebe András, Tordaszentlászló község polgármestere hangsúlyozta: a magyar közösség nagyon megosztott, mindeddig azonban eddig csak az RMDSZ-re adhatta voksát. /Nem ment el szavazni a Kolozs megyei magyarok többsége. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2007. december 4.

Az Országos Választási Iroda közzétette az európai parlamenti választások szavazókörönkénti eredményeit. Arad megyében az RMDSZ 177 szavazókörben kapott több szavazatot, mint Tőkés László, ezekből 113 aradi volt. Tizenöt körzetben egyenlő számú szavazatot kapott az RMDSZ és Tőkés László. Hatvan olyan Arad megyei szavazókör volt, amelyekben Tőkés László kapott szavazatot, összesen 92-t, és az RMDSZ egyet sem, és 27 szavazókörben az RMDSZ kapott összesen 96 szavazatot, és Tőkés László egyet sem. Az RMDSZ a szavazatok 58,4%-át (4882 szavazat) kapta vidéken és csak 41,6%-át (3478) az aradiaktól, miközben a magyarság fele-fele arányban oszlik meg a megyeszékhely és a vidék között. A vidékiek közül 7,53% (4882) választotta az RMDSZ-t és 1,88% (1217) Tőkés Lászlót, amikor a magyarok vidéki részaránya 8,33%. Arad szavazóinak 9,77%-a (3478) választotta az RMDSZ-t, és 3,03%-a Tőkés Lászlót (1077), miközben a magyarság 14,29%-ot tesz ki. Az RMDSZ-szavazatok száma a 2004-es képviselőválasztáson Aradon 8979, most 5501-el kevesebb volt, vidéken akkor 8752, most 3870-el kevesebb. /Nagy István: Az EP-választásról. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2007. december 4.

A szórványban, illetve tömbben élő erdélyi magyarság kétféle érdekképviseletet, kétágú RMDSZ-t igényelne. A szervezet két ágának, a „Székelyföldi RMDSZ”-nek, illetve „szórvány-RMDSZ”-nek úgy kellene összefonódniuk, hogy csupán a végcélban – parlamenti küszöb elérésében– lenne összehangolt tevékenység, közös vezetés. Az RMDSZ a sikeresen szereplő pártok közé tartozik, ennek ellenére szükséges a következtetések levonására. A Szövetségi Állandó Tanács döntése, a székelyföldi területi szervezetek megyeibe tömörítése segíti az irányíthatóságot, összefogottságot. /Salamon Márton László: Politikai életnedvek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2007. december 4.

Az RMDSZ vezetősége elkezdte annak elemzését, hogy mi történt az európarlamenti választásokon. A lap munkatársa szerint a történek okai: számos RMDSZ-tisztségviselő nem örvend közmegbecsülésnek, nem törődik a szervezettel. Az RMDSZ a székelyföldi önkormányzatokban nem a nemzetiségi küzdelmet, hanem az állami és a helyi hatalmat képviseli. A hétköznapi adófizetők jelentős része megérzi bizonyos döntésekben azokat az egyéni és csoportérdekeket, amelyek befolyásolják a vállalkozási és más, a mindennapi élettel kapcsolatos esélyegyenlőséget. - Az RMDSZ meghagyta ellenlábasának a jelszót (Unió, Erdéllyel) és magának olyan misztikus szókapcsolatot varázsolt (Új honfoglalás), amelyet egyfolytában kellett magyarázni. – Tőkés László önmagában is karizmatikus személyiség. Székelyföldön sokan úgy érzik, Tőkés László szegénylegényként küzd az RMDSZ hatalmasaival szemben. Ha nem ő indul, hanem más, akkor az RMDSZ még nyugodtan halasztgathatná önelemzését. – Orbán Viktor szerepe vitathatatlan, a Tőkés iránti szavazókedvet azonban nem Orbán Viktor hozta meg, hanem csupán fokozta. /Székedi Ferenc: Elemzés – alulnézetben. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2007. december 4.

Két szék között a pad alá kerülhet Frunda György, az RMDSZ EP-listavezetője. Egyelőre csak reméli az RMDSZ, hogy sikerül megszereznie azt a tisztséget, amelyikre hivatkozva Frunda György lemondta az európai parlamenti mandátumát. Az Európai Parlamentben a jogi bizottság elnöki tisztségét jelenleg Dick Marty svájci politikus tölti be, Frunda György évek óta a bizottság második alelnöki feladatkörét látja el. A bizottsági elnöki tisztségét nem kinevezéssel, hanem választás útján szerezhetik meg a képviselők. A választást várhatóan januárban tartják meg. Frunda György szenátor kijelentette, a jogi bizottság elnöki tisztét neki ajánlották fel a néppárti kollégák. /Bizonytalan Frunda strasbourgi elnöksége. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

2007. december 4.

A Szabadság napilap szerint a képviselőházi frakcióban megdorgálták dr. B. Garda Dezső tőkéspártiságáért. Garda Dezső cikkében finomított: Markó Béla szövetségi elnök és Kelemen Hunor ügyvezető elnök nemtetszésüket fejezték ki a kampánybeli magatartása miatt és azzal vádolták, hogy Tőkés László szórólapjait osztogatta a kampány idején. Markó azonban nem tudott választ adni arra, hogy ki informálta őt a szórólap osztogatásról, így a vádaskodás nem folytatódott. Arra a kérdésre, hogy Garda Dezső nem cáfolta meg Tőkés László püspök bírálatait az erdőirtással kapcsolatos korrupcióra vonatkozóan, kifejtette: ezt nem tehette, mert ezeket az erdő-panamákat ő tárta fel és Garda Dezső saját küzdelmét, melyet a vagyonuktól megfosztott magyarok érdekében folytatott, nem cáfolhatta meg. A frakciógyűlésen Garda Dezső elmondta tőkéspártiságának valódi okát. Őt ugyanis az 1989 előtti időszakban a szó szoros értelmében üldözték, megakadályozták szakmai előrelépését. Sőt, 1982-ben Gyergyószentmiklós történetéről írt könyvét elégették. Mindez azért történt, mert vállalta a magyarság igazi történelméért való kiállást, történelemóráiba nem vitte bele a történelemhamisításokra vonatkozó elveket. Az általa vezetett történelemkörrel a magyarság történetének a kutatását szolgálta, ami tiltva volt a Ceausescu-korszakban. Nem kampányohatott az ellen aki megteremtette a lehetőséget a magyarság jogaiért folytatott harchoz, melyet az RMDSZ 1989 után felvállalt. /Dr. B. Garda Dezső parlamenti képviselő: Adalékok a képviselőház RMDSZ-frakciójának november 26-i gyűléséhez. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2007. december 4.

Tőkés László EP-képviselő egyelőre nem mond le a püspöki tisztségről. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület (KREK) közgyűlése december 7-én hoz döntést az új püspök kinevezése kapcsán. Tőkés László elmondta: a hatályban lévő egyházi törvények értelmében, ha lemond tisztségéről, új püspököt választanak a 2010-ig terjedő ciklus hátralevő részére, de az egyházkerületi közgyűlés úgy is dönthet, hogy távollétében helyettesét, Csűry István főjegyzőt hatalmazza fel a teljes püspöki jogkörrel. „Nincs szándékomban lemondani a püspöki tisztségről, várjuk meg a pénteki közgyűlést, utána beszélgetünk” – nyilatkozta Tőkés. Tőkés László szánalmasnak nevezte Kelemen Hunornak, az RMDSZ ügyvezető elnökének azon kijelentését, amely szerint azért volt különösen fontos számára az EP-képviselői mandátum megszerzése, mert így lehetővé válik, hogy még egyszer megpályázhassa a püspöki tisztséget. Tőkés Lászlót 1990-ben választották a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspökévé. 2004-ben negyedik, egyben utolsó püspöki mandátumát nyerte el, újabb hat évre. /Gyergyai Csaba: Pénteken dönt a KREK. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

2007. december 4.

Az Európai Parlamenti választások után nem mondható el többé, hogy az RMDSZ az erdélyi magyarság kizárólagos legitim képviselője, és ez a legfőbb következtetés, ami levonható – jelentette ki sajtótájékoztatóján Tőkés András, a Magyar Polgári Szövetség alelnöke. Elmondta, hogy alaptalannak bizonyultak az RMDSZ választásokat megelőző riogatásai. „Az RMDSZ azt állította, hogy minden Tőkés Lászlóra adott szavazat elveszett szavazat, hogy az RMDSZ-nek vannak szakértői, Tőkés László pedig nem tud majd szakértőként tevékenykedni az Európai Parlamentben, valamint azt, hogy a református püspökre adott szavazat egységbontó, míg az RMDSZ-re adott voks az egység megtartását jelenti. Megtévesztés volt mindez” – jelentette ki. Tőkés László a legjobb eredményeket Maros megyében a Küküllő menti településeken érte el, a Nyárád mentén és végül Marosvásárhelyen. A helyi sajtó az RMDSZ-t támogatta, mint ahogy a Népújság is, amely a kampánycsend ellenére is lehozta az RMDSZ Tőkést támadó reklámját. Tőkés András, valamint Kiss István megyei alelnök kifejtették, az MPSZ továbbra is kész tárgyalni az RMDSZ-szel az erdélyi magyarság prioritásairól, amelyek a magyarság speciális, oktatási és autonómiával kapcsolatos problémái. /Antalfi Imola: Az MPSZ szerint: Más pozícióból tárgyalhatnak. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 4./

2007. december 4.

Az RMDSZ abból indul ki, hogy a kampány-teljesítményre vezethető vissza a kudarc. Azonban kérdéses, mindez mennyire múlott a kampányon. Bármenyire is igyekeztek volna a területi szervezetek, a hosszú évek alatt kialakult tényeken aligha lehetett volna változatni. A székelyföldi utak ugyanúgy csapnivaló állapotban vannak, noha az RMDSZ 11 éve hatalmon van, autonómia-ügyben sem történt áttörés, a Bolyai Egyetem sem haladt úgy, ahogy a magyarság elvárta volna. Mindezekért a területi szervezetek vezetői felelősek, s nem az országos RMDSZ-vezetőség döntésein múlott? A felelősöket kizárólag az alsóbb szinteken kell keresni? Az RMDSZ-nek szembe kellene néznie a valósággal. /Chirmiciu András: Diagnózis. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2007. december 4.

A magyar–román határ mindkét oldalán az össznemzeti felelősségérzettől vezérelt emberek aggodalom és remény közepette várták a romániai európai parlamenti választásokat. Attól lehetett tartani, hogy a Kárpát-medence legnagyobb taglétszámú magyar pártja vagy Temesvár 1989-es hőse kudarcot vall, nem jut be a brüsszeli (és strasbourgi) parlamentbe, s így az Európai Unió legnagyobb nemzeti kisebbsége ott nem jut képviselethez. Nem kevesen úgy gondolták, hogy az erdélyi magyarság érdekeit nem eléggé következetesen képviselő RMDSZ megérdemli a bukást, mások viszont úgy vélték, hogy ,,a magyar egységet” megbontó püspök csak maradjon eredeti hivatásánál. Hála Istennek, hála a magyar szavazók aktivitásának, de leginkább hála a román nemzetiségű választók érdektelenségének nem így történt, így a 24+2 teljes jogú magyar képviselőhöz három további fog csatlakozni a 785 tagú európai gyűlésben. Indokolt gratulálni a bejutottaknak és az őket támogató választóknak. Markó Béla maga is gratulált Tőkésnek, viszont Frunda György erre nem volt képes, sőt, sértő módon szólt ugyancsak megválasztott képviselőtársáról. Jövőre önkormányzati és parlamenti választások lesznek, és azokon a románok aktivitása a mostaninál jóval nagyobb lesz. Ahogy csökken a romániai magyar népesség száma, úgy kerül veszélybe a parlamenti küszöb átlépése. A veszélyt csak a magyarok egysége és magas választási részvétele háríthatja el. Tőkés László javasolta, hogy folytassák az egyeztetéseket a közös magyar célokról. A következő hetekben a választási urnáknál kivívott győzelmet kövesse az önvizsgálat, a kibékülés, javasolta Jeszenszky Géza. /Jeszenszky Géza: Győzelem és vészharang. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./ A szerző 1990–94 között Magyarország külügyminisztere volt.

2007. december 4.

1990-ben közel egymillió magyar szavazott az RMDSZ-re, ez a szám négyévenként folyamatosan zsugorodott, és most lecsökkent 280 000-re. Hamis az az okoskodás, amely szerint, ha egyetlen zászló alá sorakozik a magyarság, akár négy-öt képviselőt is küldhettek volna. Aggasztó az esztelen negatív kampány tovább folytatása és az RMDSZ székelyföldi kudarcát az alacsonyabb szintekre hárító bűnbakkeresés. Az RMDSZ azokkal a magyarországi politikai erőkkel szövetkezett, amelyek szétverték a magyar–magyar kapcsolatokat, megszüntették az állami szervezeti és intézményrendszert, a Határon Túli Magyarok Hivatalát, a Magyar Állandó Értekezletet, az Illyés Közalapítványt, az Apáczai, az Új Kézfogás és Segítő Jobb közalapítványok és minisztériumi főosztályok mindegyikét. /Sylvester Lajos: Vereség vagy nyereség? (Vita). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

2007. december 4.

Belső pártfegyelemre hivatkozva az RMDSZ tovább építgeti le sorait. Toró T. Tibor képviselő soha utalt arra, hogy valami megingatta volna Tőkés László püspökhöz fűződő viszonyában. Frakcióból való lemondásra szólítani fel, kapitális hiba. A Tőkés-szárnynak is megvan a maga hátországa, amivel az RMDSZ-nek számolni kell. Lokodi Imre, az Új Magyar Szó munkatársa szerint Tőkés László nem érdekelt az egység megteremtésében. „Tartós makacsságában azt hiszi, hogy a valóság úgy működik, ahogy azt ő kívánja diktálni. ” /Lokodi Imre: Kizárni vagy bezárni. = Népszava (Budapest), dec. 4./

2007. december 4.

Újabb xenofób megnyilvánulásokba fulladó labdarúgó-mérkőzés volt, most Kolozsváron. A nagy műgonddal megrajzolt gyűlölködő tartalmú feliratok elkobzásáért sem törték kezüket-lábukat a hatóságok. A magyarok elsősorban nem a gyűlölködő skandálására miatt mennek el az országból, de talán azért is. Olyan országban, ahol a hatóság nem tartja fontosnak az állampolgárok emberi méltóságának biztosítását, ott más alapvető demokratikus jogok is csorbulnak. Abban az országban, ahol hasonlóan rasszista, idegengyűlölő kirohanásokat nem sürgősséggel bírál minden arra illetékes szerv, ott nagy baj van az alkalmazott értékrenddel. Ki beszél itt már futballról? /Csinta Samu: Futballgyűlölet. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./

2007. december 4.

Aki dicsőítő verseket írt Ceausescuhoz, és most is a közéletben tevékenykedik, álljon elő. Erre „sarkall” leleplező-sorozatában a maszol.ro Előre című „könyöklőblogja”, mely eddig Oláh Istvánt és Barabás Zoltánt „vette elő” az Előre régi számai alapján. Mindketten ma is aktív személyek. Gáspárik Attila betársult Salamon Márton László mellé. „Virtuális Múzeumra gondoltam, ahol kiállítjuk régi dolgainkat” – fogalmazott Gáspárik Attila. Egyrészt okulásul a fiatalok számára, másrészt példamutatásként, hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat. Salamon Márton László szerint a legérdekesebb a nyolcvanas évek második feléből a régi pártlap, az Előre számainak vizsgálata. Közéletileg ma is aktív személyeket találtak az elnyomó kommunista rezsimet kiszolgáló írások közlői között. Az Előre blog Nicolae Ceausescu elvtárs születésnapjára, illetve hozzá írt verseket tett közzé például a Székelyudvarhelyen élő, MTI-Press–díjas Oláh Istvántól, vagy Barabás Zoltántól, ki jelenleg a királyhágómelléki református püspökség Partiumi Közlöny című lapjának főszerkesztője. Azt várják, hogy a versek írói megszólaljanak. „Nem értek egyet azzal, hogy tizennyolc éve Hajdú Győző az egyetlen mumusunk, eközben töretlen karriereket látunk” – állítja Gáspárik. Szerinte az írástudóknak jóval nagyobb a felelőssége. Dicsérő verseket írni nem volt kötelező. Az RMDSZ-en belül is vannak ma tisztségben olyanok, akik írtak dicsérő verseket: Molnos Lajos tanácsos vagy Magyari Lajos. /Gergely Edit: Mumusok és pellengérek. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 4./

2007. december 4.

Irigylésre méltó, ahogyan a románok ápolják, építik a nemzeti tudatot, a büszkeséget. Őket hallgatva sokszor felvetődik a kérdés: milyen kimenetele lenne egy közvélemény-kutatásnak a magyarság körében? Bizonyára gyászos, mivel főként az anyaországban a megkérdezettek többsége valószínűleg fölösleges magyarkodásnak, szégyenteljesnek tartaná talán még a magyar megnevezés többszöri ismétlését is, írta a lap munkatársa, Balta János. Mi hiába próbálunk feltekinteni letűnt nagyjainkra, ha napjaink vezérei a hatalmi küzdelemben nem csak a kiárusított anyaországot, de az elszakadt nemzetrészeket is megosztják, tette hozzá. /Balta János: Büszkeség. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 4./

2007. december 4.

A Hargita megyei önkormányzati testület legutóbbi ülésén hárman is sérelmezték, hogy a lap hasábjain megjelenhetett Bayer Zsolt írása. Az is elhangzott, hogy mindaddig, amíg a Hargita Népe a megyei tanács lapja, jogot formálnak arra, hogy beleszóljanak a lap szerkesztésébe. A Bayer-írás fizetett politikai hirdetésként jelent meg, továbbá a megyei önkormányzat nem a lapot hozta létre, hanem jogutódként a lapkiadó jogállását aktualizálta, végül a megyei önkormányzat nem finanszírozza a lap megjelenését. A lap főszerkesztőjét nem a megyei önkormányzati nevezte ki. Tehát nem közpénzből él a Hargita Népe. A lap célja a hiteles tájékoztatás, a véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartása mellett. Hargita megyében 50 469 személy szavazott az RMDSZ-re, 49 680 pedig Tőkés Lászlóra. A Hargita Népe napilapra viszont naponta szavaznak az olvasók. /Sarány István: Az olvasó szavaz. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4 . /

2007. december 4.

Arculcsapás érte az erdélyi magyar választópolgárok azon részét, akik az RMDSZ európai parlamenti jelöltjeiben bízva, rájuk ütötték a sokat érő pecsétet: Frunda György, „a legeurópaibb, legmegfelelőbb, legfelkészültebb, legtapasztaltabb, aki a legméltóbban fog bennünket képviselni” (idézet Markó Bélától), visszalépett. Tőkés Lászlónak semmi esélye, és nem is akar az Európai Parlamentbe menni, csak az RMDSZ-t akarja gyengíteni – nyilatkozta Frunda György arrogánsan, több ízben. És közben végig tudta, hogy ő nem akarja az erdélyi magyarokat képviselni. Ez a jól bevált „gyurcsányi” hazugság-technika sikeres alkalmazása itt, minálunk, Erdélyben, írta Papp Kincses Emese. Gyenge érv, hogy az Európai Tanács jogi szakbizottságának lesz az elnöke, hiszen eddig alelnök volt, tizenvalahány évig, és ennek a ténynek semmi hasznát nem látták. Ő javasolta 2006-ban, hogy az EU szüntesse meg Románia monitorizálását, mert a kisebbségi kérdés példaértékűen megoldódott. Pofonokat osztogatna a Tőkés-ellenességéről elhíresült Nagy Benedek és néhány megyei tanácsos a Hargita Népének is, a lapot téve felelőssé az RMDSZ-kudarcért. Büntetéseket és cenzúrázást követelnek. Azonban 1989-ben megbukott a diktatúra. /Papp Kincses Emese: Pofonok. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4 . /


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 601-601




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998