udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 452 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 451-452
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2008. július 2.

Az RMDSZ hatékony stratégia kidolgozását tartja szükségesnek az energetika terén, ugyanakkor hangsúlyos lépéseket szorgalmaz a mezőgazdaság fellendítése érdekében is – jelentették be az RMDSZ július 1-jén, azt követően, hogy az elnöki palotában /a Cotroceni-palotában/ megbeszélést folytattak az áremelkedések következményei enyhítését célzó lehetséges intézkedésekről. /Tanácskozások az államfőnél. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

2008. július 2.

Pontatlannak tartja György Ervin Kovászna megyei prefektus azt az állítást, miszerint a román hatóságok nem engedték el a Gödöllőn múlt hét végén megrendezett Magyar Polgármesterek VII. Világtalálkozójára. A meghirdetett program szerint György Ervin Kisebbségi érdekérvényesítés keretei Romániában címmel tartott volna előadást, de nem utazott el a találkozóra. A prefektus kifejtette, hogy Kovászna megyei témában illetékes, az előadást viszont országos ügyben hirdették meg. „Ilyen esetben a kormány engedélyére lett volna szükségem, hogy elfogadjam a meghívást” – mondta a prefektus. A vendéglátó Gémesi György, Gödöllő polgármestere szerint György Ervint nem engedték el a konferenciára. Az MTI szerint a tanácskozáson felolvasták a prefektus üzenetét, őt a román hatóságok nem engedték el a konferenciára, hogy elmondhassa beszédét. – A prefektusokra vonatkozó törvényben nincs ilyen tiltó kitétel. /B. S. : Külföldre csak engedéllyel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 2./

2008. július 2.

A kommunista elnyomást bemutató romániai jelentést a román történészekből és társadalomtudósokból alkotott munkacsoport készítette el Vladimir Tismaneanu vezetésével. A két világháború között Vladimir Tismaneanu kommunista szülei kominternes sejtekben tevékenykedtek. Apját, Leonid Tisminetchit 1935-ben szovjet propaganda terjesztése miatt lecsukták. Szabadulása után Vladimirral Spanyolországba mentek, apja a spanyol kommunisták oldalán tevékenykedett a polgárháborúban, innen a Szovjetunióba menekültek. 1948-ban tértek vissza Romániába, ahol Vlagyimir apja, Leonid Tisminetchi a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának propaganda osztályán kapott állást. Vladimir 1951-ben született. Apja 1981-ben halt meg. Felesége Hermina, és fia Vladimir ugyanabban az évben elhagyják Romániát. Rövid spanyolországi tartózkodás után, Hermina Venezuelában, a venezuelai kommunisták táborában lelt oltalomra. Vladimir az Egyesült Államokban az Amerikai Kommunista Párt főtitkárának segítségével kapott letelepedési lehetőséget. Az időközben románosított nevű Vladimir Tismaneanu 1974 és 1981 között Romániában a Román Kommunista Párt tagja, a bukaresti pártalapszervezet ifjú propagandistájaként tevékenykedett. Toducz Endre szerint a Tismaneanu-jelentés anélkül ítélte el a gyilkos kommunista rendszert, hogy megnevezte volna a gyilkosokat és a gyilkosságokért felelős agytrösztöket. /Toducz Endre, Mikháza: Kommunista felügyelet alatt készült a Tismaneanu-jelentés. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 2./

2008. július 2.

Nagyon fontos lenne, hogy politikai határokra való tekintet nélkül jöjjön létre az egységes magyar nemzetpolitika – jelentette ki június 27-én Révkomáromban Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. Révkomáromban tartották a Határtalan Fesztivált, melyet a magyarországi Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány felvidéki magyar ifjúsági szervezetekkel együtt rendezett, hogy újjáélessze a felvidéki magyar fiatalok egykori, 2001-ben abbamaradt magyar nyári szabadegyetemének a hagyományát. „Örvendetes, hogy Révkomáromban újraindulhatott a tusnádfürdőihez és más Kárpát-medencei magyar fórumokhoz hasonló hagyomány, amely egykor a Felvidéken, a csallóközi Madarászpusztán is elkezdődött, aztán 2001-ben sajnálatos módon abbamaradt” – hangoztatta Németh Zsolt. /Határtalan Fesztivál Révkomáromban. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 2./

2008. július 2.

Az 1992-es helyhatósági választások előtt Borbély László akkori Maros megyei RMDSZ-elnök szándékosan elhallgatta az RMDSZ-tagok, a helyi magyar értelmiség javaslatait, és mindenki ellenében kierőszakolta Káli Király István jelölését. Ennek csúfos kudarc lett az eredménye, Káli Királyt kizárták, a helyette jövő Pokorny Lászlót pedig már megválasztott marosvásárhelyi polgármesterként járatták le. Az akkori miniszterelnök, Teodor Stolojan jóindulatán múlott az újabb marosvásárhelyi polgármester-választás elrendelése, aminek nyomán Nagy Győző lett az új polgármester. Tőkés László, az RMDSZ akkori tiszteletbeli elnöke mondotta, hogy a Maros megyei szervezetnek ezek után illene lemondania. Innen ered Borbély Lászlónak a Tőkés Lászlóval szembeni mérhetetlen ellenszenve. 1996-ban Zonda Attila elnöksége alatt a megyei RMDSZ-küldöttek nyolc jelölt meghallgatása után választották ki Fodor Imrét polgármesterjelöltnek. Borbély Lászlónak, Markó Bélának és társaiknak nem tetszett ez a fajta túl demokratikus választási elv: attól tartottak, hogy a képviselő- és szenátorjelöltek hasonló kiválasztásával meglepetések érhetik, és nem ők kerülnek majd a parlamentbe. Mindent megtettek a megyei elnök, Zonda Attila megbuktatásáért még annak árán is, hogy a helyi magyarság soraiban ennek negatív visszhangja lesz. A 2000-es helyhatósági választások előtt Markó Béla bejelentette: mivel Marosvásárhelyen a román lakosság túlsúlyba került, meg kell fogalmazni az új Marosvásárhely-stratégiát. A cikkíró, Gaál Márton szerint biztosra vehető, hogy megegyeztek a megyei tanácsban többséget alkotó román pártokkal, hogy Marosvásárhely polgármesteri székét átengedik a román jelöltnek, amennyiben emberükből, Virág Györgyből román segítséggel megyei tanácselnököt faragnak. Az egyezséget Frunda György somostetői villájában hozták tető alá, ahol szemtanúk szerint 6-7 RMDSZ-es csúcsvezető és Dorin Florea tárgyalt. Utána kétszínűségből krokodillkönnyeket hullattak és bánkódtak a polgármesteri szék elveszítése miatt. 2004-ben már az RMDSZ sem reménykedett Kelemen Atilla győzelmében. Jelölését kényszermegoldásnak tartották Markóék is. A 2008-as helyhatósági választások előtt Borbély László keményen szervezkedett, hogy ő szeretne az RMDSZ jelöltje lenni. Az időközben bejegyzett Magyar Polgári Párt felkérte Bölöni Lászlót, hogy vállalja el Marosvásárhely polgármester-jelöltségét. A jeles edző igent mondott. Borbély László vezetésével az RMDSZ-stáb suttogó propagandába kezdett, igyekeztek lejáratni Bölönit. Borbély László üzent Bölöninek, hogy Marosvásárhelynek már van polgármester-jelöltje. Ekkor született meg Bölöni László nyilatkozata, hogy csak abban az esetben vállalja a polgármester-jelöltséget, ha az RMDSZ is őt támogatja. Azután a választáson jött a vereség. A magyar választók fele nem ment el szavazni Marosvásárhelyen. Borbély László személye sok magyart tartott távol a szavazóhelyiségektől. /Gaál Márton közgazdász: Késő bánat. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 2./

2008. július 2.

Felháborodva vette tudomásul az Erdélyi Református Egyházkerület, hogy a sepsiszentgyörgyi bíróságon két magyar református, Benedek Levente és Benedek Ildikó pert indított az egyházkerület ellen, azt állítván, hogy a Székely Mikó Kollégium jogtalanul került vissza az egyház tulajdonába, az épület soha nem volt az egyházé, hanem a román államé. Benedekék jelenleg az egyháztól elsajátított egykori tanári lakásokban laknak. Az egyház „elkötelezte magát az ifjúság nevelése mellett, és a visszakapott iskolaépületeket az erdélyi magyar közösség oktatási céljaira kívánja használni” – olvasható a Papp Géza püspök és Tonk István főgondnok által aláírt dokumentumban. /Farkas Réka: A református egyház tiltakozik a Mikó-per miatt. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 2./

2008. július 2.

Július 2. és 4. között a Sapientia Magyar Tudományegyetem Műszaki és Humán Tudományi Kara marosvásárhelyi campusában rendezik meg „Az erdélyi táj változásai” címmel a hatodik tájtörténeti tudományos tanácskozást. Az értekezleten közel száz tudományos dolgozatot mutatnak be a szakemberek. /Az erdélyi táj változásai. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

2008. július 2.

Július 2-án Marosvásárhelyen megállapodást írnak alá a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem és a budapesti Semmelweis Egyetem képviselői a posztgraduális képzésről és a tanárcseréről, a rezindenscseréről és a doktorátusi dolgozatok vezetéséről. A posztgraduális képzés során 3–6 hónapos időtartamú részképzésekről lehet szó. A MOGYE-n a diákok fele magyar anyanyelvű, a tanári karnak azonban csak 30 százaléka magyar, nagy szükség van felkészült magyar oktatókra, vendégtanárokra. /Máthé Éva: Számítanak a magyarországi tanárokra. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2008. július 2.

A Nagyváradon ötödik alkalommal megrendezésre kerülő Partiumi Írótáborban közel nyolcvan Kárpát-medencei író, költő, lapszerkesztő találkozik július 3-tól, tájékoztatott Barabás Zoltán költő, a Partiumi Írótábor Egyesület elnöke. Az idei írótábort a Holnap-centenárium jegyében a Partiumi Magyar Művelődési Céhhel közösen szervezte az egyesület. Nyílt nappal kezdődik a találkozó, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület székházában felavatják a Holnap emléktábláját, majd a Magyar Írószövetség lapja, a Magyar Napló irodalmi estjét megelőzően Faragó Laura énekes és Lászlóffy Zsolt zeneszerző lép fel. Július 4-én a Várad, 5-én pedig az Egerben megjelenő Agria folyóiratot mutatják be. Bemutatják továbbá Székelyhidi Ágoston Debreceni Napló Erdélyből című kötetét és Sipos Lajos Tamási Áron életpályája című könyvét. A táborban több neves magyarországi irodalom és művészettörténész is részt vesz: Vasy Géza, a Magyar Írószövetség elnöke, Pomogáts Béla, a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete lapjának, a Literaturának a főszerkesztője, Szakolczay Lajos irodalomtörténész, Ködöböcz Gábor irodalomtörténész és Bertha Zoltán irodalomtörténész tart előadást a Holnap-antológia szerzőiről. /Fried Noémi Lujza: A Holnap-centenárium jegyében. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2008. július 2.

A közösség múltjának ismerete a közösségi tudat egyik legfontosabb jellegzetessége. Az egyéni és közösségi identitásnak a legfőbb forrása az anyanyelvi kultúra. Nemzeti önazonosságunk kultúránk folyton változó, folyton alakuló történeti eredménye, írta Görömbei András magyarországi irodalomtörténész. Egy-egy erdélyi kollégium a tudomány és kultúra nagy alakjainak sorát adta a magyarságnak. „Ha a szellemi Erdélyt keresem, századokkal dacoló megtartó erejével az iskolák kapuján kell – ténylegesen vagy gondolatban – benyitnom” – Beke György ezekkel a gondolatokkal indította Régi erdélyi skólák című könyvét. Kolozsvár szellemi értékei révén kapta a Magyar Athén, a nagyenyedi Bethlen Kollégium pedig a schola Transsylvanica nevet. A kollégiumok – különösen a Trianon utáni időben – a nemzeti összetartozás-tudat alapintézményei. Körülöttünk minden nép államnemzeti koncepció jegyében szervezte meg önmagát. A magyarság pedig nyolc országba osztott nemzet. Ezek közül hét országban kisebbségben él. Németh László a minőség forradalmával akarta megújítani a magyarságot. A kisebbség életjogát is a minőségben látta. A kommunista diktatúra felszámolása után a kisebbségi magyarság minden országban megújította iskoláit, művelődési körülményeit. Ebben a megújulási folyamatban azonban napról-napra szembesülnie kell a kisebbségek létének felszámolására törő államnemzeti törekvésekkel. A kisebbségi magyarság művelődési és tanulási lehetőségei meg sem közelítik a többségi nemzet tagjainak lehetőségeit és művelődési arányait. Ez pedig képtelen egyenlőtlenség. A globalizáció nemzeti közösségeket megszüntető törekvései idején csak erős öntudatú és önismeretű nemzetek tudnak megmaradni és boldogulni. Az Európai Unión egyelőre kívül rekedt magyar nemzetrészek a magyar nemzeti azonosságtudat megerősítésével őrizhetik meg magukat. Sok színnel gazdagodva újrateremthető a magyar nemzeti azonosságtudat. Ezt a lehetőséget biztosítja a magyarság számára az európai integráció. A nemzet szellemi-lelki újraegyesítésének alapja a nemzeti kultúra. Ezért van mindenütt döntő jelentősége az anyanyelvi iskolák, egyetemek működésének. Ezek a kisebbségi autonómiák szellemi műhelyei is. A nemzetstratégia nem nélkülözheti a kisebbségi magyar közösségek autonómia-törekvéseinek segítségét és a magyar nemzeti közösségek szabad kapcsolattartását szolgáló jogintézmények nemzetközi elfogadtatását. /Dr. Görömbei András: Nemzeti közösségeket teremtő kollégiumok. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 2./

2008. július 2.

Július 1-jén mutatták be a dr. Szász Loránd Csaba által szerkesztett, Munkaorvostan és foglalkozási megbetegedések című könyv román nyelvű változatát Marosvásárhelyen. A könyv címe románul: Vademecum de medicina muncii, amelyet egyaránt ajánlanak az egyszerű olvasóknak és a szakképzett orvosoknak. A bemutatón megemlítették, hogy ez az első szakkönyv, amely erről a szakterületről román nyelven Maros megyében megjelent. /Könyvbemutató a Szakszervezetek Házában. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 2./

2008. július 2.

Aradon bemutatták az aradi származású, jelenleg Németországban élő dr. Otto Grefner nyugalmazott egyetemi tanár legújabb, Secretele tragediilor uitate (Elfeledett tragédiák titkai) című könyvét. Egykori kollégák, barátok, ismerősök jöttek el a Grefner-kötet bemutatójára. A második világháború utolsó hónapjainak elfeledett tragédiáiról szól, friss kutatások alapján. Stelean Ioan Boia történész, a Goldis Egyetem lektora a bemutatott könyv kettős – történészi és irodalmi, azaz olvasmányos – minőségére utalva kifejtette: ebből is kiderül, hogy a második világháború mennyi titkot rejteget még. A szerző elvetette az egyoldalú történelemszemléletet, miszerint mindig a győzteseknek van igazuk. A nürnbergi per a győztesek szája íze szerint zajlott le, miközben teljesen elhallgatták azokat a bűntetteket, amelyeket, például, a szovjet hadsereg hajtott végre a megszállásuk alá került területeken a civil lakosság ellen. Annak a több mint 18 millió német ajkú civil lakosnak a tragédiájáról nem is beszélve, akiket a második világháború után telepítettek ki önkényesen a lakóhelyükről. Otto Grefner mások számára elérhetetlen katonai levéltári iratokat tanulmányozhatott nemcsak Münchenben, hanem Londonban is, és ezekből a megszokottól eltérő következtetésekre jutott. A németországi magánkiadónál román nyelven megjelent tanulmánykötet komoly hozzájárulást jelent a második világháború végkifejlete jobb megismeréséhez. /Kiss Károly: Otto Grefner legújabb könyvének bemutatója. Kiegyensúlyozott történelemszemléletet! = Nyugati Jelen (Arad), júl. 2./

2008. július 3.

Tőkés László, EP-képviselővel folytat tárgyalásokat Markó Béla, az RMDSZ elnöke július 5-én, Marosvásárhelyen. Markó sajtótájékoztatóján közölte: a tanácskozás célja az esetleges együttműködési lehetőségek feltérképezése az RMDSZ-en kívüli szervezetekkel, ugyanakkor nem hagyható figyelmen kívül, hogy a romániai magyarok 85%-a továbbra is az RMDSZ-t tekinti hiteles érdekképviseleti szervezetének. Az RMDSZ július 4-én, Székelyudvarhelyen tartja újonnan megválasztott polgármestereinek találkozóját. /Markó–Tőkés találkozó Marosvásárhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./ A magyar választók elutasították a kétpólusú érdekképviseletet – jelentette ki Markó Béla. Kizárta az RMDSZ–MPP-koalíció lehetőségét. Arra a felvetésre, miszerint a módosított választási törvény elvileg lehetővé tenné egy pártszövetség számára is a parlamenti képviselet alternatív küszöb (egyéni választókerületben szerzett hat képviselői és három szenátori mandátum) révén való elérését, Markó kifejtette: nem akarnak az RMDSZ irányvonalán változtatni, mert „nem erre kaptak felhatalmazást a választóktól”, de nyitottak az RMDSZ-en kívüli csoportok felé. /B. S. : Markó Béla: nincs irányváltás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2008. július 3.

,,Egyesítsék az erőket az autonómiáért" ― ezt javasolja Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke Markó Béla RMDSZ-elnöknek a hét végén esedékes tárgyalásukon ― jelentette ki Tőkés László független EP-képviselő marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján. Tőkés szerint az RMDSZ helyhatósági választásokon elért eredményei azzal magyarázhatóak, hogy a magyar közösség többsége ,,a megszokott módon szavazott", illetve, hogy a szövetségnek közigazgatási fórumok és módszerek álltak rendelkezésére ,,a választók befolyásolására".,,Az RMDSZ propagandája nagyon jó volt, mivel az autonómia politikai motívumát is felhasználta. Négyévente, minden választáskor zászlóra tűzték az autonómia ügyét, de két választás között elfeledkeztek róla. Szombaton azonban azt javasoljuk Markó Béla úrnak és az RMDSZ vezetőségének, hogy az autonómiáért egyesítsük erőinket" ― mondta Tőkés. /Farkas Réka: Közösen az autonómiáért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2008. július 3.

A lap munkatársa, Lokodi Imre, aki a kormánypárti Népszavát is tudósítja, az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsának marosvásárhelyi ülésén hallotta folyosói beszélgetéseken: jó lesz vigyázni, ősszel visszatérhet Orbán is, hogy elégtételt szerezzen erdélyi szövetségeseinek. Az újságíró megnyugtatott: Orbán Viktor az erőviszonyokon nem képes lényegesen változtatni, majd megmagyarázta, Magyarországon a polgári szó a kisajátítás eszköze: polgár csakis az lehet, aki nemzeti. /Lokodi Imre: Polgárosszosodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2008. július 3.

Szász Jenő, az Magyar Polgári Párt elnöke soha nem a saját, még csak nem is a pártja, hanem majd mindig az erdélyi magyarság nevében beszél. A legutóbbi kinyilatkoztatása szerint az erdélyi magyarság számára a parlamenti választások előtt legfontosabb a koalíció, mármint a Romániai Magyar Demokrata Szövetség és a Magyar Polgári Párt között. A lap vezércikkében megmagyarázta: a helyhatósági választások megmutatták, hogy az MPP parlamentbe jutásának esélyei egyenlőek a nullával, ezért akarnak koalíciót, mert az MPP némely megélhetési politikusának jól jövedelmező tisztség a legfontosabb célja. Az RMDSZ vezetői kijelentették: az RMDSZ ajtaja nyitva áll az MPP-tagok előtt is. /Székedi Ferenc: Fátylat a múltra. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2008. július 3.

Több marosvásárhelyi és Maros megyei RMDSZ-vezető ideges lett Kovács Péter államtitkárnak a SZKT-n megtartott beszéde miatt. Arra hívta fel a figyelmet, hogy az RMDSZ szempontjából a választási eredmény összképe egyértelműen pozitív, azonban vannak olyan települések (pl. Marosvásárhely), ahol a helyi RMDSZ-szervezet elmúlt időszakban kifejtett tevékenysége "megalapozta" a sikertelenséget. Kovács Péter elmondta, hogy azok a helyi vezetők, akik nem tudták sikerre vinni a szervezetüket, álljanak félre, adják át a helyüket új, fiatal embereknek. Az SZKT-n úgy fogalmazott, hogy "újításra és fiatalításra" van szükség. A fiatalság gondolkodás kérdése. Lehet ötven-, hatvan-, hetvenévesen is fiatalnak lenni. Dr. Kelemen Atilla és dr. Benedek Imre füléig csak a fiatalítás szó jutott el, ezért rosszul vonták le a következtetést. – Kovács Péter Dávid Csabát, a marosvásárhelyi RMDSZ elnökét hibáztatta, amiért a közhivatalokon nincsenek kétnyelvű feliratok. Kovács Péter nem érti, hogy az SZKT gyűlésén miért rajta verték el a port? Miért nem, például a marosvásárhelyi RMDSZ-szervezeten? /Kovács Péter államtitkár, az RMDSZ ügyvezető alelnöke: Elverték a port Kovács Péteren? = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2008. július 3.

A környezetvédelem és a kisebbségvédelem összefügg – ez derült ki az Európai Parlament Zöldek/Európai Szabad Szövetség marosvásárhelyi frakcióülésén. A július 2-án elkezdődött rendezvényen Tőkés László európai parlamenti képviselő a romániai magyarságot a barnamedvékhez hasonlította, amelyekhez hasonlóan közösségünk is „veszélyeztetett helyzetben van”. „A barnamedvék módjára a romániai magyarság is eltűnőben van. Közösségek vannak veszélyeztetett helyzetben, például a csángók” – jelentette ki Tőkés László. Az erdőkitermelésről mint a Székelyföld környezeti katasztrófájáról tartott előadást Garda Dezső parlamenti képviselő. Elmondta, hogy több mint húsz évre előre kitermelték az erdőket, olyan nagy méretű lopásokat vittek véghez, ami a régió természeti katasztrófájához vezethet. A politikus a romániai korrupcióról beszélt, arról, hogy bár sok ügyészségi iratcsomó született már a törvénytelen erdőkitermeléssel kapcsolatban, Romániában továbbra sem lehet felelősségre vonni senkit. /Antal Erika: Autonómiáról zöld szemmel. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2008. július 3.

A pártállami diktatúra titoktalanításáról címmel jelent meg a Magyar Kisebbség idei, összevont 1–2. száma. A Dej- és Ceausescu-diktatúra ökléről, a rettegett Szekuritátéról volt szó. A folyóiratban az ügynökkérdésről is szó esik (Könczei Csilla: Civil a pályán, Dávid Gyula: Ami a félelmen túl van, Demeter M. Attila: Megérthetjük-e a diktatúrát az ügynökkérdés révén?). A folyóirat számtalan dokumentumot közölt a rettegett román titkosszolgálat véres történetéről, szervezeti felépítéséről. Olvasható például a Román Állambiztonság kifejezési szótára című lexikonszerű összeállítás. A Háromszék Dennis Deletant A Szekuritáté és a rendőrállam Romániában (1948–1989) című tanulmányából közölt részletet. /A terror kezdetei és dühöngése. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 3./

2008. július 3.

A marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság öt évvel ezelőtt kérte meg a Duna Televízió vezetőségét: engedélyezze, hogy időnként „bitorolják” a Lyukasóra irodalmi fejtörő műsor címét és ötletét. Azóta már képzőművészeti és színháztörténeti tárgykörben is tartottak vetélkedőt. Az idei évad irodalmi Lyukasórával zárult július 1-jén, a marosvásárhelyi Kultúrpalota nagytermében. A „vizsgabizottság” elnöke, Kovács András Ferenc költő és tagjai – Balási András dramaturg, író, Gyéresi Júlia színművész, Kovács Levente professzor, színházi rendező, Farkas Ernő magyar szakos tanár, Káli Király István kiadóigazgató és Láng Zsolt író, költő – rendre versfeladványokat adtak a közönségnek. Akiknek sikerült megfejteniük az irodalmi talányokat, azok a Káli Király István vezette Mentor Kiadó jóvoltából könyvjutalomban részesültek. /Máthé Éva: Évadzáró Lyukasóra. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

2008. július 3.

Két éve működik a kolozsvári Excalibur Bábtheátrum Demeter Ferenc vezetésével, országszerte több előadást mutattak be. Demeter Ferenc bábjátékosnak, nem bábszínésznek vallja magát. A gyerekek mindenütt örömmel fogadták őket. Nyáron a Somoskai Napokra van meghívásuk, csángó magyar gyerekeknek adják elő a Kurta mesék garabonciásról című bábjátékot. Demeter Ferenc elmondta amatőr magántársulatuk anyagi gondokkal és eszközhiánnyal küszködik. Kis összegekkel támogatja őket a Communitas, a Brassai Sámuel Alapítvány, csángóföldi és a petrozsényi turnéjukat az RMDSZ segíti. Azt tervezik, hogy nevet változtatnak, az Excalibur Bábtheátrum helyett a Garabonciás nevet fogják felvenni. /Varga Melinda: Bábra megy a játék. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2008. július 4.

A Magyar Polgári Párt (MPP) bánffyhunyadi szervezete nevében Buzás István Attila több kifogást emelt a politikai alakulat Kolozs megyei vezetésével kapcsolatban, megkérdőjelezte a megyei szervezeten belül múlt héten lezajlott választás tisztaságát és hitelességét. Az MPP Kolozs megyei szervezete június 28-án tartotta küldöttgyűlését, amelyen tisztújításra is sor került. Buzás István Attila szerint egyes tagokat kizártak a titkos szavazásokról, kifogásolta a diktatórikus vezetési módszert. A bánffyhunyadi szervezet elnöke, Varga András közölte: az általa vezetett szervezet nem adott ki semmiféle közleményt, és teljes mértékben elhatárolódnak attól. Buzás István Attila személyes akciójáról van szó, az illető sikertelenül pályázott a megyei szervezet vezetői tisztségére. Az MPP Kolozs megyei szervezete szintén állást foglalt az ügyben. A Csép Sándor frissen megválasztott elnök és Sándor Krisztina alelnök által aláírt közleményben elutasították a Buzás István Attila által megfogalmazott rágalmakat. /P. A. M. : Elutasítják az MPP megyei szervezetét ért vádakat. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2008. július 4.

A Marosvásárhelyen sorra kerülő Tőkés–Markó-találkozó a két évvel ezelőtti, Tőkés által kezdeményezett dialógus folytatása – nyilatkozta Szilágyi Zsolt, Tőkés László európai parlamenti képviselő brüsszeli irodájának vezetője. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke – Tőkés László kabinetfőnöke – úgy véli, már korábban is megvolt az esély az MPP–RMDSZ-koalícióra. „Nem lehet tovább halasztani azt, hogy az RMDSZ és az MPP vezetői együtt határozzanak a romániai magyarság jövőjéről. A dialógus nem garantálja a sikert, de meg kell próbálni összeegyeztetni a nézőpontokat” – hangsúlyozta Szilágyi. „Ma sokkal nagyobb az esélye a magyar koalíciónak, mint egyetlen érdekképviseletnek” – jelentette ki Szilágyi. /Antal Erika: Szilágyi: van már két pólus. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

2008. július 4.

Oktatási, szociális és egészségügyi támogatásokat nyújt a Verestóy Attila szenátor-üzletemberről elnevezett és általa létrehozott alapítvány, amelyet július 2-án mutattak be Székelyudvarhelyen. Verestóy azt nyilatkozta, fontos számára, hogy segítsen, így példát lehet mutatni. Sok dologban szükség van a segítségre, a tehetséges gyerekek felkarolására, támogatására. A gazdag ember imidzse sem mindig pozitív, jegyezte meg Salamon Márton László, a lap főszerkesztője. Verestóy arra gondolt, azt fogják mondani, az imidzse javításáért teszi, márpedig ez nem igaz. Ő mindig segített a rászorulókon. /(S. M. L.): „Idealistának is kell lenni” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

2008. július 4.

A Dr. Verestóy Attila Alapítvány alapítója Verestóy Attila üzletember, szenátor. A februárban bejegyzett alapítvány pályázati rendszerének három kiemelt támogatási területe van: az oktatás, az egészségügy, valamint a szociális támogatások. Az oktatási pályázatok által Hargita megyei lakhellyel rendelkező diákokat támogatnak: 20 középiskolás diákot havi 250 lejjel szeptembertől júliusig, és 10 egyetemistát havi 400 lejjel októbertől augusztusig. Erre várják az igénylőket. A támogatások elbírálásánál elsődleges szempontok a tanulmányi eredmények és a szociális helyzet. Egészségügyi vonatkozásban Hargita megyei lakhellyel rendelkező betegek kezelését támogatja az alapítvány, szociális területen az alapítvány hasonló szakterületekkel rendelkező szervezetekkel akar együttműködni, mint például a fogyatékos gyerekeket segítő székelyudvarhelyi Orbán Alapítvány. A kuratóriumi tagok köztiszteletben álló személyek: dr. Lőrincz Csaba, orvos, Hermann Gusztáv történész, Hajdó István nyugalmazott főesperes. Az alapítvány egymillió új lej alaptőkével indul, mely az alapító reményei szerint évente kétszázezer lej plusz jövedelmet is teremt. Amennyiben nem sikerül az alapítványon keresztül ezt az összeget kigazdálkodni, ennek biztosítását az alapító vállalja. /(Bágyi Bencze Jakab): Alapítvány három pilléren. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ Emlékeztető: 2006-ban 53-54 millió dollár volt Verestóy vagyona. /Krónika (Kolozsvár), 2006. nov. 15./

2008. július 4.

Potom pénzért vásárolják fel a román állampolgárok – akik között egyre több a román nemzetiségű – a Magyarország keleti, határ menti sávjában fekvő falvakban, mezővárosokban található házakat, telkeket. Egyre több nagyváradi fedezi fel, hogyan juthat előnyös áron minden igényt kielégítő saját házhoz. A magyar oldalon a legapróbb faluban is gázzal, csatornázással, vezetékes hideg-meleg vízzel rendelkező, csendes, ugyanakkor kulturált környezetben levő házak várnak vásárlóra, a romániaiaknál sokkal olcsóbb áron. „A nagyváradiak eladják a tömbházlakást, és kiköltöznek Magyarországra. Hatalmas a kereslet. Idén közel száz ingatlant adtunk el, csak az elmúlt héten nyolc kelt el” – nyilatkozta Lukács Imre, aki az interneten keresztül toborozza ügyfeleit. Az eladó házak, lakások többsége Hajdúszoboszlón, Biharkeresztesen és Berettyóújfaluban található, de a kínálatban debreceni ingatlan is szerepel. Akik nem rendelkeznek elég pénzzel, hitelt vehetnek fel magyarországi bankoktól, és megilleti őket a magyar állam által garantált, a fiatalok lakáshoz jutását elősegítő, vissza nem térítendő támogatás. Sok vásárló román nemzetiségű, nem beszél magyarul. A Máramaros megyeiek főleg hétvégi háznak vagy befektetés céljából vesznek magyarországi ingatlant. /Pengő Zoltán: Román honfoglalás magyar földön. = Krónika (Kolozsvár), júl. 4./

2008. július 4.

Több tucatnyi egyforma dolgozat, másolás miatt vizsgáról kidobott diákok – ilyen esetektől volt hangos az idei romániai érettségi vizsga. Gheorghe Radulescu, a közoktatás minőségének ellenőrzésére hivatott állami intézmény vezetője az Oktatási Minisztérium teljes vezérkarának menesztését kérte. /Botrány tömeges másolás miatt. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

2008. július 4.

Június 14-én megalakult a Sütő András Baráti Egyesület Marosvásárhelyen, a Bernády Házban. Bölöni Domokos „Úgy szeretem Marosvásárhelyt, hogy sosem feledhetem Pusztakamarást” címmel számolt be az eseményről a Népújságban /jún. 23./ „Sütő András sokat tett azért, hogy a magyar szellem, a magyar lélek, és a nemzetegység spirituális temploma fölépüljön” – hangsúlyozta előadásában dr. Bertha Zoltán egyetemi tanár, irodalomkritikus. Cs. Nagy Ibolya irodalomkritikus, Sütő András több kötetének szerkesztője arról számolt be, milyen könyvei jelentek meg az író halála óta. Cs. Nagy Ibolya szavait hallhatta félre mind Kovács András Ferenc, aki elhagyta a helyszínt, mind Sebestyén-Spielmann Mihály, a neves történész-levéltáros, aki a jeles költő és főszerkesztő távozta után nyomban KAF „védelmére kelt”. Cs. Nagy Ibolya hiába próbálta magyarázni az álláspontját, Sebestyén kikérte magának, hogy őt szülővárosában idegenek oktassák ki Sütőből és helytállásból. A marosvásárhelyi Vásárhelyi Hírlap június 27-i számában megjelent egy glossza, Sebestyén Mihály tollából. Azt írta, hogy „a meghívott előadó, debreceni egyetemi tanár gyöngécske apológiával, méltatlan színvonalon méltatta Sütő András munkásságát, irodalomtörténeti helyét. Vásárhely többet érdemel. A felkért szerkesztő, Cs. Nagy Ibolya az „erdélyi magyar irodalom megosztására tett kísérletet”. A hölgy a debreceni Digitális Irodalmi Akadémia bennfenteseként közölte, hogy az idei díjazott Kovács András Ferenc, »különben nagyon tehetséges költő« lett, de ezzel ki- vagy elütötte az elismeréstől Szilágyi István (Kő hull apadó kútba) kolozsvári főszerkesztőt, Kossuth-díjast. A kormányzat beleszólt, és most különböző írói csoportosulások szavazhatnak be akárkit, „olyan jöttment nemzetietlen taknyosokat is, mint KAF. ” Sebestyén Mihály felállt, jelezte, hogy „nem kérnek a magyarhonui pártvitákból és országmegosztó agyarkodásból, a hölgy férje, maga is nevetlen irodalomtörténész, felkért, hogy tartsam a számat. ” Az ügyben Bölöni Domokos megkérdette Cs. Nagy Ibolya véleményét, idézett leveléből. Cs. Nagy Ibolya leszögezte, nem tett kísérletet az erdélyi magyar irodalom megosztására. Nincs mit megosztani: nincs egységes erdélyi magyar irodalom. Ennek n kirívó példája lehet a három évvel ezelőtti esemény is: amikor a Sütő András elleni, A Hét-beli sajtóhadjárat miatt szükség lett volna az »egységes« erdélyi (de legalább vásárhelyi) magyar irodalmi kiállásra, az író védelemére. Mellesleg kik írták a Sütő-monográfiákat (az elsőt már 1986-ban): a „nevetlen“ magyarországi irodalomtörténészek, vagy az egységes erdélyi magyar irodalomtörténetírás jelesei? Cs. Nagy Ibolya sorolta Sebestyén tévedéseit: nincs »debreceni Digitális Akadémia«, s ő nem »bennfentes«., nem mondta, hogy Kovács András Ferenc »ki- vagy elütötte« az »elismeréstől« Szilágyi Istvánt, nem mondta, hogy a »kormányzat beleszólt«, és átalakította a régi rendszert, nem mondtam, hogy »KAF jöttment, nemzetietlen taknyos«. A másik »nevetlen irodalomtörténész«, a »hölgy férje«, nem mondta, hogy Sebestyén »tartsa a száját«, a »magyar demokratikus chartáról« sem esett egyetlen szó sem. A két megrótt irodalomtörténész, Bertha Zoltán és Márkus Béla csak azért nevetlenek, mert Sebestyén Mihály nem írta le a nevüket. Bölöni Domokos jelen volt, jegyzetelt, tanúsíthatja: Cs. Nagy Ibolya igazat mondott. /Bölöni Domokos: Amik elhangzottak és amik nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

2008. július 4.

A nyári fesztiválok idejét éljük. Verőcétől Budapestig, Tusnádtól Kolozsvárig és Nagyváradig találkozókra hívják a helybelieket, nem utolsósorban az Erdélyből elszármazottakat. Verőcére „Erdélyország az én hazám” jelszóval invitálták az Erdélyből elszármazottakat. Tárgyszerűbb volt a hívó szó a Kolozsvár Társaság részéről: Kolozsvár Reneszánsza, Kolozsvár Napok. Kolozsvár, úgy is, mint Erdély egykori fővárosa, Románia talán legdinamikusabban fejlődő polisza, már nem azonos száz-ötven-húsz évvel ezelőtti önmagával. Mit tudnak erről az Erdélyből évtizedekkel ezelőtt elszármazottak? Nagyon-nagyon keveset. Vannak, akik úgy tudják, hogy Kolozsvár magyar város, és vannak, akik csodálkoznak, hogy itt még élnek magyarok. Azok, akik az elmúlt napokban Verőcén találkoztak, nem gondolták még végig, hogy mit rejt magában az „Erdélyország az én hazám”. Nosztalgiázást? Kolozsvár immár kiürült, legfeljebb érettségi találkozókra gyűlnek össze az egykor innen indultak. Keseregni lehet rajta, ítélkezni egyre kevésbé. A migráció világjelenség – sőt már nem is egyirányú. Lehet olvasni a Romániában munkát vállaló magyarországiak növekvő számáról, illetve Erdélyből elszármazott magyar cégtulajdonosok részleges hazatelepüléséről. A kolozsvári (erdélyi) változások nyilvánvalóan részei a romániai – gazdasági, politikai, kulturális – versenynek és versenyképességnek, immár az Európai Unión belül. Románia versenyképességéről többet kellene írnia a sajtónak. /Kántor Lajos: Erdélyország – milyen ország? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2008. július 4.

Jövőre más elnevezéssel, feltehetően más formában zajlik majd az idén huszadik jubileumát ünneplő kisvárdai Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválja. Az eddigi megnevezés – határon túli magyar színházak fesztiválja – kötöttsége miatt a színházak úgy érezhették: alanyi jog a fesztiválon való részvétel. Idén a kerek évforduló miatt a szokásosnál is több előadást válogattak be, azonban a kínálat a tavalyinál is gyengébb volt. Idén először a szakmai zsűri a legjobb zenés, szórakoztató előadást is díjazta. Köllő Katalin harmincvalahány produkciót végignézve megállapította: alig 7-8 ütötte meg azt a művészi színvonalat, amely elvárható egy színházi előadástól. Darvay Nagy Adrienne, a fesztivál egyik művészeti tanácsadója bejelentette, ez volt az utolsó, jövőre nem vesz részt a rendezvénysorozatot előkészítő munkálatokban. A fesztiválra kevés politikus jött el, szakállamtitkár képviselte a kormányt. A nyitóelőadás kitűnő kezdetnek bizonyult, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház társulata fergeteges Liliomfit produkált. A szakmai zsűri is elismerésben részesítette az előadást. Ezt nem követték színvonalas előadások, leszámítva a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház Yermáját, Csurulya Csongor rendezésében. A szabadkai népszínház Szomorú vasárnapja elnyerte a Legjobb zenés, szórakoztató előadás díját. A Komáromi Jókai Színház A bor című előadása megkapta a Szülőföld Alap díját. /Köllő Katalin: Jövőre veletek ugyanott, de már nem ugyanúgy? = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 ... 451-452




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998