Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 566 találat lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-566
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. november 28.

November 27-én nyílt meg Kézdivásárhelyen a Céhtörténeti Múzeumban a Gyárfás Jenő életművét bemutató vándorkiállítás. A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum Gyárfás Jenő nevét viselő képtárának tulajdonában levő mintegy harminc festményt idén Gyergyószentmiklós és Csíkszereda után bemutatták a céhes városban. /Iochom István: Gyárfás Jenő Kézdivásárhelyen. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

2009. november 28.

Régi kolozsvári gyárak címmel ipartörténeti fotókiállítás nyílt november 27-én a Kolozsvár Társaság székhelyén. A Kolozsvár gazdaságtörténeti és ipartörténeti szempontjából fontos tárgyi bizonyítéknak számító fényképek összegyűjtését Farkasné Imre Mária, a Kolozsvár Társaság vezetőségi tagja kezdeményezte. A Kolozsvár Társaság fényképgyűjtési akciót kezdeményezett az ipartörténettel kapcsolatos képi emlékek átmentése céljából. /(J. J.): Ipartörténeti fotókiállítás Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2009. november 28.

November 29-én a Tóbiás és Kelemen – A civakodó kiskakasok című gyermekelőadást mutatják be Lugoson. A Veress Zoltán verses állatmeséje alapján készült színpadi játékot Visky Sámuel és Szabó Katalin rendezte. /Szekernyés Irén: Tóbiás és Kelemen gyermekelőadás Lugoson. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

2009. november 28.

Dr. Balogh Ernő 1882-ben született az Arad megyei Kisjenőn. A Kolozsvári Egyetem Természetrajz–földrajz karán végzett, majd az egyetemen maradt, kezdetben muzeológusként, majd dr. Szádeczky Kardoss Gyula professzor tanársegédjeként. Szépen ívelő egyetemi pályáját az első világháború akasztotta meg, fogságba esett. 1919 és 1940 között természetrajz tanárként működött a Marianum leánylíceumban. A tudományt ezalatt is magas szinten művelte. 1940-től a kolozsvári egyetem Földrajz–Geológia Karának professzora, majd a Bolyai Tudományegyetem megalakulása után a tanszékvezetője. Az ásványok, kristályok és kőzetek világának élő lexikona volt. Balogh Ernő mindenekelőtt mineralógus, geomorfológiai kutatásokat is folytatott, számos barlangot ő kutatott át és térképezett fel első ízben. Kitűnő fényképész is volt, számos fényképét közölték Románia 1960-as földrajzi monográfiájában és más szakmunkákban. Az Erdélyi Kárpát-Egyesület elnöke volt, a negyvenes években az egyesület folyóiratát is szerkesztette. /Ajtay Ferenc: Erdély tájain – Egy tudós tanár emlékére. 40 éve hunyt el dr. Balogh Ernő. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2009. november 28.

Nemrég Kolozsváron, a filharmónia egyik hangversenyén megszólaltatott Vermesy Péter III. Szimfóniája a 70 éve született és 20 éve elhunyt zeneszerző emlékét idézte. Buzás Pál új kottakiadványt adott közre Arpeggione Kiadó jóvoltából, mely barátja, Vermesy Péter emlékére a zeneszerző két zongoratrióját tartalmazza. A zenemű kolozsvári bemutatóján, 1970-ben maga a zeneszerző Vermesy zongorázott. Amint Buzás eddig megjelent összes kottakiadványában, úgy ebben is megőrizte a háromnyelvűség elvét, így a feliratok román, magyar és német nyelven olvashatók. /Kulcsár Gabriella: Vermesy Péter: Zongoratriók. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2009. november 28.

Ambrus Anna Uzon-monográfiája a szó megszokott értelmében nem monográfia, hanem, ennél egyszerre több, de kevesebb is lehet. Az uzoni születésű szerző a marosvásárhelyi tanárképző főiskolát végezte, Uzonban tanít. Mások Uzonnal kapcsolatos legjobb írásait is belefoglalta könyvébe: dr. Binder Pál és Cserey Zoltán történész munkáját a település múltjáról, Uzon építészeti emlékeit Kónya Ádám esszéje alapján mutatta be, az uzoni református templom történetét Szabó József és Ungvári Barna András református lelkész. Ambrus Anna huszonegy írást maga jegyez a könyvben. Ezek hézagpótló könyvelemek a településtörténetnek azokat részeit járják körbe, amelyeket hol a román adminisztráció, hol a diktatórikus parancsuralom miatt nem lehetett tárgyalni: 1848–1849 Uzonban, 1940, a székelyföldi magyar világ, Uzon demográfiai képe, Az uzoni zsidóság, a Cigányok Uzonban, ezek meghatározzák a könyv karakterét. Az Uzon monográfiáját a Pro-Urbe Csorvás Egyesület adta ki, Hunyadvári András szerkesztette (Gyula). /Sylvester Lajos: Új könyv Uzonról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

2009. november 28.

Megjelent Varga Melinda két verseskötete: A kék tempó. /Ab-Art, 2009/ és a 6van9 /Erdélyi Híradó Kiadó. Előretolt Helyőrség Könyvek. Szépirodalmi Páholy, 2009/ Verseire jellemző a meghökkenteni és az elbűvölni akarás is. Varga Melinda nem ismer tabukat, vágyairól, érzékiségéről vall, kétségtelenül provokatív módon. A kötetek kiadásával költő jelentkezett. Varga Melinda Sepsiszentgyörgyön él. /Bogdán László: Kék tempó forró múzsatranszban (Költő jelentkezett) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 28./

2009. november 28.

Újszentesen a református parókián bemutatták Gyalai-Korpos István A történelem nyersanyaga című elbeszélés-kötetét. A bánsági orvos-írók hagyományait követő szerző immár második, önéletrajzi ihletésű kötetével jelentkezett. 2006-ban megjelent első regénye, a Kék lábnyomok fehér hóban a hatvanas években végzett orvosnemzedék küzdelmeit mutatta be. A Történelem nyersanyaga című elbeszéléskötet az 1945–2004 közötti időről mesél. A lebilincselően érdekes elbeszélés-kötetet dr. Matekovits György egyetemi tanár mutatta be. Gyalai-Korpos István elárulta: már készül harmadik prózai kötete, amely a rendszerváltás utáni első év, a politikai pártok megalakulása forrongó időszakának zavaros eseményeit idézi fel. /Pataki Zoltán: Gyulai-Korpos István második kötete. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

2009. november 30.

Széleskörű politikai szövetség gyűlt Mircea Geoana szociáldemokrata elnökjelölt köré, akinek a támogatása mellett kötelezte el magát a nem magyar nemzeti kisebbségek képviselőházi frakciója is. /-or-: Széles körű támogatás Geoananak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2009. november 30.

Négyféle álláspontot vall a négy romániai magyar szervezet. Az RMDSZ Mircea Geoanat támogatja a december 6-i elnökválasztás második fordulójában, a Magyar Polgári Párt Traian Basescu mögé sorakozik fel, míg a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) sajátos álláspontra helyezkedett, és az „autonómiára való szavazásra” buzdított. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szerint egyik jelölt sem érdemli meg a magyar szavazatokat. November 28-án közzé tett közleménye szerint a Tőkés László által vezetett Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elítélte mind az RMDSZ-t, mind az MPP-t, amelyek túlságosan hamar elkötelezték magukat. Az EMNT szerint egyik jelöltnek sincs „nyilvános és értékelhető politikai ajánlata általában a (...) nemzeti közösségek létkérdéseinek megnyugtató rendezésére, sajátosan az erdélyi magyar közösségi autonómiák közjogi megvalósíthatósága tekintetében”. Tőkés az RMDSZ-t bírálta amiatt, hogy még mindig nem hívta össze az Erdélyi Magyar Egyeztető Fórumot (EMEF), amely dönthetett volna az erdélyi magyarság egységes álláspontjáról. Ezzel szemben Markó Béla kifejtette, hogy ebben a kérdésben az RMDSZ-nek kellett döntenie, és csak december 6-a után hívják össze az EMEF-et. /Négy magyar szervezet, négy különböző álláspont. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./ Alapos a gyanú – olvasható az EMNT közleményében – , hogy nem az erdélyi magyar érdek érvényesítése foglalkoztatja elsődlegesen az RMDSZ vezetőit, hanem inkább ,,az ismét elérhető közelségbe került bukaresti kormányzati bársonyszékek bűvölete”. Markó Béla, az RMDSZ elnöke leszögezte: az RMDSZ ,,a Nemzeti Liberális Párttal közösen azt a jelöltet támogatja, aki kiáll a mi elképzelésünk mellett, és ez a Szociáldemokrata Párt jelöltje, Mircea Geoana”. /(MTI–L.): Az EMNT bírálja az RMDSZ-t és az MPP-t. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

2009. november 30.

Az RMDSZ elkészítette a választások első fordulójának a mérlegét, és a végleges eredmények ismeretében Markó Béla szövetségi elnök november 28-án tartott sajtótájékoztatóján értékelte Kelemen Hunor szereplését. Véleménye szerint éles volt a verseny, ennek ellenére a magyar jelölt által megkapott támogatás jó és fontos volt. A Népújság munkatársa felvetette, Tőkés László azt nyilatkozta, azzal, hogy az RMDSZ Mircea Geoana, azaz a kommunisták jelöltjének támogatására buzdít, lényegében felrúgta a magyar összefogást. Markó Béla kifejtette, a magyar összefogás működik, majd megerősítette: az RMDSZ Klaus Johannist és Crin Antonescut támogatja, akik nincsenek a szavazócédulán. Markó hozzátette, az RNDSZ az elnökjelöltek közül a Szociáldemokrata Párt jelöltjét, Mircea Geoaná támogatja. /Mózes Edith: Az RMDSZ Geoanat támogatja. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

2009. november 30.

Autonómia-népszavazássá alakítanák az elnökválasztás második fordulóját egy civil kezdeményezés támogatói. A több neves személyiség által aláírt felhívásban arra szólítják a székelyföldi magyarokat, hogy ne valamelyik elnökjelöltet válasszák, hanem harmadik alternatívaként írják fel az AUTONÓMIA szót a cédulára, és erre üssék pecsétjüket. Az aláírók úgy értékelik, az elnökválasztás második fordulója nem nyújt választ a székelyföldi autonómiaigényre, és még arra sem kínál lehetőséget, hogy az államszerkezet reformjának a meghirdetésekor nyíltan megvitassák a Székelyföld státusát. A felhívást aláírásával támogatta: Ferenczes István csíkszeredai költő, Egyed Ákos történész, akadémikus, Bakk Miklós politológus, Gazda József író, tanár és Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke. /(-kas): /Tegyük láthatóvá Székelyföldet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

2009. november 30.

Az elnökválasztás első fordulója előtt arról szólt a romániai nyilvános politikai purpárlé, hogy tisztességes, demokratikus választásokat úgysem lehet Romániában rendezni, mert itt mindenki becstelen eszközökkel igyekszik előnyre szert tenni. Csalások sorozata volt a november 22-én tartott első fordulón. Az első fordulóban félmillió ember szavazott nem a lakhelyének megfelelő körzetben. Az 1918-as gyulafehérvári kiáltványban megígérték a nemzeti kisebbségeknek, hogy az új Románia szavatolja majd számukra az önrendelkezést, az arányos képviseletet, a szabad anyanyelvhasználatot. Ez nem valósult meg, nem lehet vigasztaló, hogy a saját népüknek is adósak maradtak az ígéretek teljesítéséve. /Dénes László: Banánia. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 30./

2009. november 30.

Jobb lesz az együttműködés az MPP-vel, ha ellenzékbe vonulnak – vélte Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester. Hozzátette, hogy az intézkedés nem az alpolgármester személye ellen irányul, hanem a polgári frakciónak azon törekvése ellen, hogy akadályozza a városfejlesztő munkát. Az MPP bebizonyította, hogy senkivel sem tud együttműködni, hiszen szembefordultak mind Tőkés Lászlóval, mind az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal és kimaradtak minden olyan összefogási projektből, mely az erdélyi magyarok javát és érdekeit szolgálja, érvelt Antal Árpád. /Antal Árpád kezdeményezi Bálint József alpolgármester leváltását. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./ Sepsiszentgyörgy önkormányzatában először valósult meg igazi pluralizmus: két magyar párt képviselői jutottak be a tanácsba, kiegyenlített erőviszonnyal: az RMDSZ-nek polgármestere, az MPP-nek több, de az abszolút többséghez nem elegendő tanácstagja van. Ahogy elkezdődött a valós munka, szaporodtak az ellentétek is. Antal Árpád ötletekkel teli, de autoriter polgármester, aki gyorsan és változtatás nélkül kívánja megvalósítani terveit, és egy bizonyítani akaró, elképzelésekben szintén bővelkedő MPP-frakció, mely úgy érzi, kívülálló, szemlélődő szerepbe kényszerült. A polgármester szakítani akar, egyértelművé tenné: ki van hatalmon és ki ellenzékben. Az MPP-sek azonban úgy érzik, a rájuk leadott több szavazat feljogosítja őket az alpolgármesteri tisztség megtartására. Ha Antal Árpádnak sikerül az RMDSZ mellé állítania a román tanácstagokat, leválthatják Bálint Józsefet. /Farkas Réka: Demokratikus viszály. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

2009. november 30.

A Magyar Polgári Párt Hargita megyei önkormányzati képviselői tiltakoznak a tanácselnök és az RMDSZ frakció megkülönböztető eljárásai ellen. 1. Csillag Péter mandátumigazolását hónapokig halogatta az elnök. Az MPP bírósági úton kénytelen a törvénytelen, megalázó és jogtalan eljárás orvoslására. 2. Borboly Csaba tanácselnöknek kötelessége tájékoztatni a képviselőtestületet a megye pénzügyi helyzetéről, ennek ellenére a tisztázást ismételten kérő MPP-és tanácsost minősíthetetlen hangon kiutasította a teremből. 3. A rendes tanácsülések megtartását törvény szabályozza. Az elnök nem tartja be a kötelező határidőket, számtalan esetben az ülés előtti éjszaka vagy a teremben értesülnek az MPP képviselői az újabb határozattervezetekről, amelyeket megszavaztat az RMDSZ többséggel. 4. Borboly Csaba külföldi utakkal jutalmazza – kizárólag- az RMDSZ-es tanácsosokat. 5. A községeknek járó közpénzek leosztásánál Borboly Csaba „bünteti” azokat a községeket, amelyeket a Magyar Polgári Párt irányít. 6. A Magyar Polgári Párt Székelyföld autonómiájának kivívása céljából jött létre, ezért tartózkodott a Hargita megye ún. „megye zászlójának” szavazásakor. A székely zászló a székelység egészének szimbóluma, Székelyföld jelképe. /MPP- tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 30./

2009. november 30.

Európai, nemzeti és regionális identitás – elmélet és gyakorlat elnevezéssel közös kutatási programba vágott bele a Partiumi Keresztény Egyetem, a Debreceni Egyetem és a Nagyváradi Egyetem. A projekt nyitókonferenciáját november 29-én tartották meg a PKE székházában. A Románia–Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007–2013 által támogatott kutatás keretében a három egyetem filozófusokból és szociológusokból álló kutatócsoportjai az identitás társadalomtudományos vizsgálatára vállalkoztak. /Tóth Hajnal: Szociológusok és filozófusok kutatják az identitást. = Reggeli Újság (Nagyvárad), nov. 30./

2009. november 30.

November 28-án Marosvásárhelyen az egykori főtéri ferences templom árván maradt tornyánál emléktáblát helyeztek el. A marosvásárhelyi Szent Imre római katolikus egyházközség a ferences szerzetesek nyolc évszázados tevékenysége valamint a Gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye alapításának 1000. évfordulója alkalmából kívánt emléket állítani. Az ünnepségen jelen voltak a marosvásárhelyi egyházak képviselői, Sebestyén Péter, az emléktábla-állítást kezdeményező plébános, Csató Béla, a Keresztelő Szent János-plébánia volt főesperese, ferences szerzetesek és Csegzi Sándor alpolgármester. Az emléktáblán négy nyelven ez olvasható: „A Ferenc-rendiek (kisebb testvérek) a XIII-XVI. században a vár területén működtek. 1735-1972 között ezen a helyen volt a kolostoruk. Itt mozdították elő a lelkek üdvösségét és az ifjúság nevelését. 1972-ben, a színház építésekor a templomot és kolostort lebontották. A ferencesek székhelyét a város nyugati szélére, az Ady negyedbe költöztették. Ennek emlékét őrzi ez a torony. ” Sebestyén Péter köszönetet mondott mindazoknak, akik tervének kivitelezését segítették, közöttük Keresztes Gyula műépítésznek, Csegzi Sándor alpolgármesternek, Nagy Károly kőfaragónak és Bende Sándor református gondnoknak. /Mezey Sarolta: Emléktábla a ferenceseknek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

2009. november 30.

Kitették a magyar nyelvű feliratokat a nagyszalontai Arany János Főgimnázium falaira. Az iskola magyar tanárai többször kérték ezek kihelyezését, de csak most, a tanintézet fennállásának századik évfordulóján tehették ki, miután Duna Televízió is foglalkozott a táblák ügyével. A középiskolában a diákok kétharmada román, egyharmada magyar nemzetiségű. Duna TV /Magyar felirat az Arany János Főgimnáziumban. = Erdély. Ma, nov. 29.

2009. november 30.

Újraalakulásának tizenötödik évfordulóját ünnepelte november 28-án a Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron, a Református Kollégium dísztermében. Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Guttmann Mihály tiszteletbeli elnök átvette a tordaszentlászlói kórus ajándékát: a szövetség címerének faragott másolatát. Tóth-Guttmann Emese, a szövetség elnöke vázolta a szövetség 1921-es megalakulásának történetét, ismertette a dalosszövetség idei tevékenységét, majd a díjkiosztás következett: hat pedagógus vehette át a romániai magyar zenei élet kiválóságairól elnevezett díjakat. Kelemen Antal, a dalosszövetség fúvós tagozatának vezetője bemutatta a fúvószenekarok másfél évtizedes működését, hozzátéve, az erdélyi fúvószenekarok is csatlakoztak a dalosszövetséghez. /Újraalakulásának 15. évfordulóját ünnepelte a dalosszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2009. november 30.

A kolozsvári Mikó Imre Jog- és Közgazdaságtudományi Szakkollégium immár tíz éve három alapelv köré szervezi tevékenységét: szakmaiság, közösség és társadalmi érzékenység – olvasható a szakkollégium diákbizottságának sajtóközleményében. A Mikó Imre Szakkollégium idéntől 22 jog- és közgazdaságtudományi hallgatónak a közös tudományos tevékenység mellett bentlakást is biztosít. A megnyitón megjelent Magyari Tivadar, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem rektor-helyettese, is. /Felavatták a Mikó Imre Szakkollégiumi Házat. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2009. november 30.

November 28-án a Rotary Club jótékonysági bált rendezett Marosvásárhelyen a városban levő Teleki Téka támogatására. Az bál védnöke Füzes Oszkár bukaresti magyar nagykövet volt. Spielmann Mihály, a Téka osztályvezetője abban reménykedik, hogy a bál bevételéből sikerül felújítani a most raktárként használt nagytermet, amelyben a falkutatások során XVIII. századi freskókat fedeztek fel, s régi fényét helyreállítva a helyiség előadóteremként, fogadóteremként, tudományos rendezvények helyszíneként működhet, hogy csak egyet említsünk a sok terv közül, amely támogatásra vár. /(bodolai): Bál a Tékáért. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

2009. november 30.

December 3-án Kolozsváron vendégszerepel az Urbán András által a szabadkai Kosztolányi Dezső Színházban rendezett Urbi et Orbi előadás, amely a 2007-es év revelációja volt a határon túli magyar színházi közegben. Az előadás egy tucat színházi fesztiválon vett részt, a POSZTon /Pécsi Országos Színházi Találkozó/ elnyerte a zsűri különdíját, és több szerbiai sajtóorgánum az év legjobb szerbiai előadásának titulálta. Az Urbi et Orbi mai olvasata Pilinszky János azonos című művének. „Urbán András rendezésének erénye, hogy miközben Pilinszky szövegét arra használja fel, hogy urbi et orbi közhírré adja a bűnről, a szenvedésről és a megtisztulási vágyról szóló színházi példabeszédét, írta Gerold László az újvidéki Híd folyóirat hasábjain. /Urbi et orbi Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2009. november 30.

A vidámság jegyében zajlott idén is a színjátszók találkozója Erdőszentgyörgyön. November 27–28-án tizenhetedik alkalommal tartották a Színpad elnevezésű rendezvényt, amelyen ezúttal sem csak Kis-Küküllő menti csoportok vettek részt, hanem visszatérő vendégként a gyergyószentmiklósi Fábián Ferenc Színtársulat, a Nyárádmentéről a csíkfalviak, a Maros mentéről a szászrégeni Kemény János Népszínház és három magyarországi társulat. A Kovrig Magdolna tanár vezette Bodor Péter Művelődési Egyesület szervezőként ezúttal is élvezte az erdőszentgyörgyi polgármesteri hivatal és tanács, a Megyei Forrásközpont, az RMDSZ támogatását. Az első napon a gyermek- és diákszínjátszók léptek fel. /Bölöni Domokos: Nevető Színpad Erdőszentgyörgyön. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

2009. november 30.

November 27-én megnyílt Csillag Imola textilművész kiállítása a kolozsvári Korunk Galériában. Csillag Simon Repolski Imola 1976-ban született Szászrégenben. A Temesvári Nyugati Egyetem Képzőművészeti Karának textil szakán végzett. Jelenleg művésztanárként dolgozik a csíkszeredai művészeti líceumban, textil és grafika szakon. A nemezeléssel, batikolással készült alkotások sajátos jellegét álom- és meseszerűségük adja meg. /Xantus Boróka: Hagyományos technikák új anyagokkal és funkcióval. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2009. november 30.

Zsúfolásig telt november 28-án Marosvásárhelyen a Kultúrpalota nagyterme a legendás Székely Népi Együttes egykori szólistájának, Tóth Erzsébetnek a születésnapi ünnepsége, amelynek keretében műsorral köszöntötték a 80 éves művésznőt. A Lorántffy Zsuzsanna Kulturális Egyesület és a Székely Színház Egyesület által szervezett esten Kilyén Ilka színművésznő beszélgetett az ünnepelttel pályájáról, életéről, amelynek szakaszait különböző műsorszámokkal elevenítették fel. Lokodi Edit megyei tanácselnök oklevelet adott át Tóth Erzsébetnek. Az ünnepelt elmondta, a népdal szeretete a szülői háztól kísérte egész életén keresztül. A színművészeti elvégzése után a Székely Színházhoz szerződött, innen került azután a Székely Népi Együtteshez, amelynek létrehozását Hajdú Zoltán és Sütő András harcolta ki. Birtalan Judit nyugalmazott zenetanár, karnagy hangsúlyozta, hogy Tóth Erzsébet a magyarság kiemelkedő művésze, nagyban hozzájárult népzenei kincsünk ápolásához, terjesztéséhez. /Nagy Botond: Végigénekelt élet. Tóth Erzsébet 80 éves. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 30./

2009. november 30.

Két és fél nap alatt több mint 15 millió forintot ajánlottak fel a Duna Televízió nézői a kassai Thália Színház megmentéséért. A Duna Televízió november 27-től 29-ig nemcsak a képernyőjét szentelte az ügynek, de külön adományvonalat is létesített a felvidéki teátrum megmentéséért. A kassai Thália Színház november 28-án ünnepelhette alapításának 40. évfordulóját. A 2009/2010-es évadra azonban anyagilag ellehetetlenült, és így veszélybe került a szlovákiai magyar színjátszás egyik legfontosabb fellegvára. /Összefogás a Tháliáért. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./


lapozás: 1-30 ... 511-540 | 541-566




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998