udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 544 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 541-544
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 
I   II   III  IV   V   VI   VII   VIII   IX   X   XI   XII   

2009. július 3.

Az Erdélyi Református Egyházkerület idei közgyűlését a vajdahunyadi vár Bethlen-szárnyában tartották. A hunyadi egyházmegye első alkalommal adott helyet ilyen jelentős egyházi rendezvénynek. A közgyűlés első napiján 15 ifjú lelkipásztort szenteltek fel a 400 éves vajdahunyadi református templomban. Gáll Sándor Hunyad megyei esperes köszöntőjében elmondta, nagy örömére szolgál, hogy a legkisebb lélekszámú egyházmegyeként megszervezhették a közgyűlést, amely jó alkalom arra, hogy a máshonnan érkezett lelkipásztorok is megértsék, miért fontos a szórványban a magyarul már nem beszélő híveket is megszólítani. Pap Géza püspöki jelentésében a múlttal való szembenézésre hívta fel a figyelmet. A kommunista időkben tudták, hogy vannak köztük besúgók. Miért vártunk húsz évet a számonkéréssel? – tette fel a kérdést a püspök. „Ha valaki elbukott, az még nem megbocsáthatatlan bűn” – mondta Pap Géza. Hozzátette, a református egyház egyetlen megoldást tud erre, a bűnbocsánatot, amely azonban bocsánatkérést feltételez. A bűn elkövetőinek pedig vállalniuk kell tetteik következményét, többek között le kell mondaniuk tisztségeikről, közölte a püspök. /Református közgyűlés a Hunyadiak várában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

2009. július 3.

Falrestaurálási munkálatokat végeztek, Gyergyóújfalu római katolikus templomában. A Sarlós Boldogasszonynak szentelt hajlékot július 2-án szentelték fel újra azután, hogy Czimbalos Attila és Maszelka János festőrestaurátorok vezetésével befejezték a munkát. Előzőleg a gyergyószentmiklósi Tarisznyás Márton Múzeum és a Csíki Székely Múzeum régészei feltárást végeztek az istenházában. Az ásatás során kiderült, hogy a régi templom körül temető volt, az új templom falait erre építették rá a későbbiekben. /Jánossy Alíz: Restaurált templomfalak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 3./

2009. július 4.

Magyarországról érkezett a legtöbb látogató Romániába az idei év első öt hónapjában, a statisztikai hivatal adatai szerint. A Romániát felkeresők 39 százaléka (valamivel több, mint egymillió személy) Magyarországról jött. /Magyarországról érkezik a legtöbb turista. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2009. július 4.

Nyolc politikai nyilatkozat, 17 kérdés és 5 interpelláció a szakminiszterekhez, egy további a miniszterelnökhöz, négy törvénykezdeményezés, valamint 52 felszólalás a szenátus plénumán, Bihar megyében pedig a hét irodában 13 fogadóóra – így számszerűsíthető Cseke Attila szenátor féléves tevékenysége. Megállapította, hogy Boc-kabinet semmibe veszi a parlamentet, egyre-másra bocsátja ki a hevenyészetten megszerkesztett rendeleteket. /Cseke: a kormány semmibe veszi a parlamentet. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

2009. július 4.

Az Oktatási és Kulturális Minisztérium Égtájak Irodája július 5-15-e között immár 14. alkalommal rendezi meg a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozóját. 29 ország 730 fiatalja lesz 11 napig lesz Budapest vendége, hogy felelevenítsék az azonos kulturális gyökereket, ami meghatározza és összeköti őket. A Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar fiatalok találkozójában a legfontosabb az együttlét, az ismerkedés, a hagyományokon alapuló közös gondolkodás, a színes programok. Az Ifjúsági Találkozó egyik legnépszerűbb programja a világ szinte minden részéről idesereglett amatőr művészeti csoportok bemutatkozása. /Határon túli magyar fiatalok találkozója. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

2009. július 4.

Továbbra sem lankad a vásárlóközönség érdeklődése a kolozsvári lakások iránt. Bukarestben az év első öt hónapjában negatív rekordot döntött az eladásra kínált lakások száma, és az elmúlt három év legalacsonyabb eladási árait jegyezték. Farkastörvények uralják a romániai lakáspiacot. /Ferencz Zsolt: Farkastörvények uralják a romániai ingatlanpiacot. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2009. július 4.

A szlovák belügyminisztérium bejegyezte a Híd-Most Pártot, amelyet a Magyar Koalíció Pártjából (MKP) kilépett parlamenti képviselők alakítottak. A Híd-Most Párt alakuló gyűlését július 11-én tartják meg Révkomáromban. A párt hivatalos bejegyzéséhez legalább 10 ezer támogatói aláírásra volt szükség. Bugár Béla, a párt egyik alapítója bejelentette, hogy majdnem 30 ezer aláírást gyűjtöttek össze. Olyan pártról van szó, amely a magyarok mellett szlovákokat is vár soraiba, a pártalapítók nyilatkozatai szerint. Bugár Béla, az MKP volt elnöke és négy képviselőtársa az MKP-ból kilépésüket azzal indokolták, hogy nem értenek egyet az MKP mai vezetésének politikai stílusával. /Bejegyezték a Híd-Most pártot Szlovákiában. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

2009. július 4.

Miként maradhat meg a kárpátaljai magyarság Ukrajnában? Ez a kiemelt témája a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemnek. A Kisebbségekért–Pro Minoritate Alapítvány és a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség 17. alkalommal szervezte meg a rendezvénysorozatot Felsőszinevéren. A politikai és társadalmi válsággal küzdő Ukrajnában a kárpátaljai magyarok helyzete folyamatosan romlik, jogaik csorbulnak. A közösség viszont önerőből nem tud változtatni saját sorsán – mondták az előadók. Egy határozott, „koncepciózus magyarországi állampolitikai támogatás mellett el tudunk érni egy olyan politikai súlyt, aminek a birtokában mégiscsak legalább manőverezőképesek, legalább valamelyest szereplői és nem egyszerű elszenvedői lehetünk ezeknek a történéseknek” – vélekedett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Az utóbbi hónapokban Ukrajnában számos kisebbségellenes törvény született. Ilyen volt például az anyanyelv használatának és a nemzetiségi oktatás korlátozásának törvénye.,,Jó lenne, ha Ukrajna felismerné, mielőbb véget kell vetnie a magyar oktatásügy kálváriájának Kárpátalján, ha azt akarja, hogy Magyarország továbbra is támogassa a demokratizálódási és integrációs törekvéseit” – hangoztatta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke. A fideszes politikus azt is mondta: ha a helyzet nem változik, az ukrán nemzetiségi politikát elítélő javaslatot terjeszt be a magyar parlamentben, és nemzetközi szervezeteknél is panaszt tesz. /Jobban védenék a kárpátaljai magyarságot. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2009. július 4.

Számos panasz érkezett, hogy július elsejétől néhány magyar adóval szegényebb lett a Digi-csomag: kivettek négy magyar nyelvű csatornát: az RTL Klub, a Film+, Sport Klub és Cool Tv csatornákat. A marosvásárhelyi kirendeltségnél nem tájékoztattak az intézkedés okairól. /(menyhárt): Szegényebb lett a Digi Tv kínálata. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

2009. július 4.

Immár tizenöt esztendeje a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem néprajz szakos hallgatói nyaranta a zabolai néprajzi múzeumban és néhány esztendeje az ugyanitt megnyílt Csángó Múzeumban gyakorlatoznak. Idén Páván végeznek gyűjtőmunkát, a viseletről, táplálkozási szokásokról, a szállításról, népi bútorzatról vallatják a helyieket. Aki nem takarít egy múzeumban, nem varr meg egy elszakadt viseletet, nem ragaszt meg egy cserepet és nem készít leltárt egy gyűjtemény új, még be nem írt darabjairól, az nem kerül közvetlen kapcsolatba tanulmánya tárgyával. Ilyen sziszifuszinak tűnő, de hasznos munkát végeznek jelenleg a kolozsvári, szegedi, pécsi, budapesti néprajzosok Pozsony Ferenc egyetemi tanár vezetésével, egy-egy napot pedig székelyföldi és moldvai csángó körútnak szánnak. /Fekete Réka: Néprajzi terepgyakorlat élesben. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2009. július 4.

A felnőttképzés nagyon széles skálán mozog: az egyik oldalon ott vannak a hobbitevékenységek képzései, a másik oldalon pedig a szakmai továbbképzések. A művelődésszervezés is egyfajta felnőttképzés. A kóruséneklésnek – mint bármely más közösségi tevékenységnek – jellemformáló ereje is van. A népfőiskola intézményesülése a XX. század harmincas éveire tehető. A református egyház megszervezte a sárospataki csizmás diákok iskoláját, a katolikusok pedig elindították a kifejezetten népfőiskolás jelleggel működő képzésüket, a KALOT (Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testülete) elnevezésű mozgalmat. Erdélyben a népfőiskola Balázs Ferenc unitárius lelkész nevéhez kötődik. A bécsi döntés után, 1940 és 1944 között Észak Erdélyben a református egyház több népfőiskolát tudott beindítani az Ifjúsági Keresztyén Egyesület (IKE) keretén belül. A KALOT is beindította a maga népfőiskoláját Csíksomlyón. A második világégés után az EMKE 1946-ban próbált népfőiskolákat indítani, ezek az intézmények azonban 1947–1948-ban, az EMKE megszűntetésével együtt megszűntek. Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke elmondta, hogy a felnőttképzésbe 1982-ben kapcsolódott be, amikor az Ember és természet elnevezésű, magyar nyelvű szabadegyetemi kollégium továbbszervezését vette át, aztán 1993-tól az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületnél (EMKE) keretében folytathatta ezt a munkát. Az EMKE-n belül különböző közművelődési szakmai csoportok jöttek létre, amelyek később önállósodtak, mint például a Romániai Magyar Dalosszövetség, a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Táncszövetség, a Romániai Magyar Zenetársaság stb., így jött létre 1994-ben a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság is. Dáné Tibor Kálmán úgy látja, Romániában nincs kihasználva eléggé a felnőttképzés mint oktatási forma. Régebben kétéves rendszerességgel szerveztek népfőiskolai tábort Szovátán, majd Szentegyházán. Foglalkoztak pályázatíró, közösségszervező, -építő tréningek megszervezésével, nyelvoktatással is. Az elmúlt húsz évben szép számban jöttek létre magyar házak Erdélyben. Ilyen többek között Kolozsváron a Szabédi-ház, a Györkös Mányi Albert Emlékház, a Heltai Alapítvány mint kulturális központ, a Pro Iuventute, a Kriza János Néprajzi Társaság székháza vagy Válaszúton a Kallós Alapítvány épülete, azután Szamosújváron a Téka háza, Nagybányán a Teleki Ház, magyar házak Désen, Besztercén, Nagyenyeden, Zilahon, Szilágysomlyón, Medgyesen, Csernakeresztúron stb. Az EMKE és a Népfőiskola egy hálózatot kíván kialakítani a magyar házak között. A Sárospataki Népfőiskolai Egyesület szakmai hozzájárulásával már elindítottak – egyelőre még csak tíz magyar házzal – egy szakmai programot, ezt szeretnék az elkövetkezőkben kibővíteni. /Ferencz Zsolt: Sem a román, sem a magyar társadalom nem használja ki eléggé a felnőttképzés lehetőségét. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2009. július 4.

Országszerte megtörtént a 189 588 nyolcadik osztályt végzett tanuló számítógépes líceumi elosztása. Péter Tünde Kolozs megyei főtanfelügyelő-helyettes elmondta: Kolozs megyében közel hatszáz magyarul tanuló diák végezte el idén a nyolcadikat – maradt néhány betöltetlen hely a meghirdetett 24 magyar tannyelvű kilencedik osztályban. Egy szamosújvári szakiskolai osztály léte van veszélyben, mivel a 28-as létszámú osztályba csak két tanuló iratkozott. Betöltetlen helyek maradtak a Báthory-líceumban és a Református Kollégiumban is. /N. -H. D. : Kolozs megye. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2009. július 4.

Idén 5. 530 diák végezte el a nyolcadik osztályt Maros megyében. A magyar tagozaton 168, a románon 386 üres hely maradt, magyar tagozaton elsősorban vidéken maradtak üres helyek. Nyárádszeredán természetvédelem-mezőgazdaság szak indítását akarták, de nem jöttek magyar tanulók. A ludasi iskolaközpont magyar tannyelvű mechanika osztályában 21, a dicsőszentmártoni szakmai iskola hasonló profilján 18, Erdőszentgyörgyön a humán valamint a fodrász-, manikűrös- osztályokban szintén 18, a régeni Lucian Blaga Iskolaközpont fafeldolgozó osztályában 16 helyre nem akadt jelentkező. /b. i. – b. gy. : Foghíjas kilencedik osztályok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

2009. július 4.

Lezárult a középiskolai „felvételi” – a kilencedik osztályba jelentkező diákok számítógépes elosztásának – első szakasza. Arad megyében az egyetlen magyar középiskolai képzést nyújtó iskolában, az aradi Csiky Gergely Iskolacsoportban ősszel az eddigi négy helyett öt kilencedik osztály indul. A szakmunkásképző megszűnik – nemcsak itt, hanem országszerte –, helyette létrehozták a technikumot elektronika és automatizálás szakkal. Az már biztos, hogy mind az öt osztály elindul, mert a minimális létszám 15-ot elérték – mondta örömmel Szakács Ferenc iskolaigazgató. /Pataki Lehel Zsolt: Középiskolai felvételi. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

2009. július 4.

Szekernyés János és Vicze Károly helytörténeti közléseinek, könyveinek, ismertetőinek köszönhetően megismerhetők Temes megye magyar vonatkozású műemlékei, az 1848-as forradalomhoz, Klapka Györgyhöz, Koós Károlyhoz, Bolyai Jánoshoz kapcsolódó fontosabb temesi emléktáblák, emlékművek. Ujj János helytörténész a minap Szakállháza (Sacalaz) előtt fedezte fel az 1835-ben a Temesvár–Zsombolya közötti út megépítésének emlékoszlopát. Négynyelvű felirata szerint a kövezett út V. Ferdinánd császár és király uralkodása alatt rétháti Kövér János temesi főbíró támogatásával épült, Török András csanádi püspök áldotta meg. Az emlékoszlop mellett tábla hirdeti, hogy a híres bánsági tolerancia szellemében már akkor négy nyelven, latinul, románul, németül és magyarul is kőbe vésték a szöveget. Írják ezt az állam nyelvén kívül angolul, franciául és németül. Magyarul még véletlenül sem. A híres bánsági tolerancia szellemében! A „bánsági tolerancia” már nem felel meg a mai valóságnak. Az elmúlt két-három évtizedben olyan demográfiai változások mentek végbe, amelyek megváltoztatták a Bánság nemzetiségi összetételét. A svábok tömeges kivándorlását követően módszeresen telepítették ide a moldovai románokat. Akadt olyan nap, amikor több vonatszerelvénnyel érkeztek. Szabadon választhattak az üresen maradt sváb házak közül. Olyan házakhoz jutottak, amelyekben parkettázott szobák, csempés fürdőszobák voltak. Ugyanez folyt más megyék sváb településein is. Mit tudnak a beköltözöttek a korábban itt éltek kultúrájáról, hagyományairól, szokásairól? Jóformán semmit. Nincs honnan tudniuk. A nacionalista szellemben, még mindig egyetlen nép érdekeinek megfelelően megírt történelemkönyvekben egyetlen szó sem esik a 18. századi telepesek civilizációteremtő missziójáról. /Ujj János: Egy emlékmű ürügyén. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

2009. július 4.

A bécsi székhelyű ERSTE Alapítvány június 25-én Bukarestben adta át a közép- és kelet-európai országokban tevékenykedő szociális civil szervezetek számára meghirdetett díjait. Az idei kiírásra, amelyre innovatív, kreatív projektekkel lehetett pályázni, nyolc országból több mint 1300 civil szervezet pályázata érkezett be. Romániából hat, köztük a Gyulafehérvári Caritas katolikus szervezet és a dévai Szent Ferenc Alapítvány részesült nyilvános elismerésben. A Gyulafehérvári Caritas a Hargita megyei otthoni gondozói hálózatával pályázott. /Gyulafehérvár. Nemzetközi díj a Caritasnak. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2009. július 4.

Marosvásárhelyen kevesen jöttek el a Stúdió Színházba, ahol a Kossuth-díjas írónő, Jókai Anna erdélyiekről szóló nagyszerű regényét, a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Szegény Sudár Annát monodrámában szólaltatta meg a helybeliek egykori igen népszerű vezető színésze, a Budapestre áttelepült, de az otthonához, szülővárosához azóta is a ragaszkodó Bálint Márta. A regényt a Marosvásárhelyhez szintén szorosan kötődő Scarlat Anna alkalmazta színpadra, az előadást Kincses Elemér rendezte. A produkció nagy sikernek örvend, évek óta telt házzal játssza a művésznő Budapesten a Magyar Színházban és rengeteg helyen még Magyarország-szerte, ahova hívják. Bécsben, Stockholmban tapsolnak neki, és másutt is sokfelé Európában. A Szegény Sudár Anna talán az egyetlen regény, amelyet anyaországbeli író alkotott a határon túli magyarság sorskérdéseiről. A regény a diktatúra idején játszódik. /N. M. K. : Szegény Sudár Anna. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

2009. július 4.

Összesen 15 színjátszó csoport mutatkozik be új darabokkal a Határokon túli és hazai színjátszók XVIII. fesztiválján, amelyet a Zsámbéki Szombatok keretében rendeznek meg. Farkas Csilla szervező tájékoztatása szerint a Felvidékről, a Vajdaságból és Erdélyből három-három amatőr színjátszó csoport érkezett a háromnapos fesztiválra, s mellettük több magyarországi társulat is előáll egy-egy produkcióval. Erdélyből elsősorban diákegyüttesek mutatkoznak be, közöttük a Szilágycsehiről érkező Berkenye Színjátszó csoport, amely Méhes György Kir Januli című darabját adja elő Bodea György rendezésében. /Határokon túli és hazai színjátszók fesztiválja Zsámbékon. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

2009. július 4.

Sikeres évadot zár a kolozsvári Puck Bábszínház: magyar és román nyelvű premierekben és felújított darabokban egyaránt bővelkedett a bábszínház 2008/2009-es évadának kínálata. Külföldi bábfesztiválokon is képviseltették magukat, a Kisvárdai Fesztiválon a Jancsi és Juliska című előadással vendégszerepeltek. A Puck Bábszínház Románia legkisebb bábszínháza, mindössze 94 hely áll a nézők rendelkezésére. /Ferencz Zsolt: Gazdag évadot zárt a bábszínház. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2009. július 4.

Idén is színpadra kerül a Kovásznai Nyári Esték című rendezvénysorozat. Zorkóczy Zenóbiáról Csép Sándor mondta, hogy a színművésznő valóságos, ,,egyszemélyes intézmény”. A Laborfalvi Róza Alapítvány alapítója, annak elnöke, előadóművész, Kovásznai Nyári Esték ötletgazdája, annak menedzsere. A Kovásznai Nyári Esték ötlete tavaly született, a fürdővendégek panaszkodtak: hasznos a gyógykezelés, de alapjában unalmas itt az élet. A szórakoztatás Kovásznán nem is könnyű feladat, ugyanis többnyelvű a közönség, több korosztályt, kultúrát, ízlést kell figyelembe venni. Az előadók Erdély több sarkából érkeznek. /Gyila Sándor: Újabb Nyári Esték Kovásznán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2009. július 4.

Újabb kézműves vásár zajlik Kolozsváron a Mátyás téren. A vásár július elejétől augusztus végéig tart majd, kisebb-nagyobb megszakításokkal. Molnár Attila, az Erdélyi Kézmíves Céh titkára elmondta, Európa-szerte elterjedtek a több hetet, hónapot felölelő kézműves vásárok a nyári turista szezon ideje alatt, ezt a hagyományt szeretnék Kolozsváron is megteremteni. A különféle kézműves mesterségek képviselői folyamatosan váltanák egymást. A vásárt ezúttal is az Erdélyi Kézmíves Céh rendezi, a rendezvény két partnere pedig az Erdélyi Néprajzi Múzeum és a Kolozs megyei Népművészeti Egyesület. /Kőrössy Andrea: Hagyományteremtő kézműves vásár. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2009. július 4.

Egynapos emlékidéző túrára hívta az érdeklődőket a Kovászna Megyei Művelődési Központ Gábor Áron halálának 160. évfordulója alkalmából. Bereck és Kökös közötti emlékhelyeken idézte a közel negyvenfős zarándokcsapat az 1849. július 2-án elesett tüzérőrnagy személyével és életével kapcsolatos eseményeket. Az egykori ezeréves országhatárt jelölő Csernika-patak hídjánál csatlakozott hozzájuk egy szegedi és háromszéki hagyományőrzőkből verbuvált csapat. A szülőfaluban, Bereckben Khell Ödön nyugalmazott tanár, a Gábor Áron Alapítvány elnöke bemutatta a Gábor Áron-emlékházat, beszélt az őrnagy életéről, az alapítvány jelenlegi tevékenységéről, kiadványairól. Az őrnagy hazaérkezett című kiadvány a szobor viszontagságos Kézdivásárhelyre szállításának történetét őrzi. A tartalmas zarándoklat olyan rendhagyó történelemórával végződött, melyen Cserey Zoltán muzeológus a forradalmi eseményekről, Demeter Lajos helytörténész pedig az őrnagy életútjáról beszélt a hallgatóságnak. /Kisgyörgy Zoltán: Gábor Áron – történelmi emléktúra. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2009. július 4.

A napokban Bereck Gábor Áron halálának 160. évfordulójára tervezett ünnepségre készültek. Khell Ödön, a Gábor Áron Alapítvány elnöke elmondta, hogy hódmezővásárhelyi segítséggel épített és berendezett, a berecki hős nevét viselő Ifjúsági Fogadó udvarán Gábor Áron rekonstruált ágyúja mellett kopjafák vannak, ezeket az emlékház és a fogadó udvarán lévő diófa alá állítják emlékeztetőül azokra, akik Gábor Áron kultuszán munkálkodtak. Az egyik Földes Istvánnak állít emléket, aki az első Gábor Áron-színművet írta, a másik kopja Gyárfás Jenő emlékét idézi, aki Gábor Áron halálának megörökítője A kökösi csata című, egész falat elfoglaló híres festményével, amely a Székely Nemzeti Múzeum egyik ereklyéje, a harmadik Salamon Sándort sorolja, akinek színpadi műve, a Gábor Áron különféle koncepciók szerint történő megjelenítésben ma is elevenen él a hivatásos és amatőr színházak repertoárjában. Három kopjafa Bereckben – kettőt a Haszmann-fivérek faragtak, egyet Bodó Csaba berecki faragómester – irányt szab a honismereti turizmus kedvelőinek is, írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: A honismereti turizmus berecki petrencéi. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 4./

2009. július 4.

Magyarfenesen a kórusmozgalom múltja 1876-ig nyúlik vissza. A jelenlegi kórus 2000-től működik, ami elsősorban a szerencsés karnagyválasztásnak köszönhető, hiszen Tóth Guttman Emese, a Romániai Dalosszövetség elnöke komoly szakmai hozzáértéssel végzi munkáját. A repertoár az évek során közel száz darabra bővült, melyek közül egy világi és egy egyházi jellegű csokorral készültek Belgiumba. Az első koncert helyszíne a brüsszeli magyar nagykövetség által működtetett Magyar Kulturális Intézet volt, június 18-án. A következő koncertnek Ottignies adott helyet. A házigazda, a wavre-i női kórus Kodály nevét viseli. Karnagyuk a kolozsvári származású zongoratanárnő, Veres Éva. A magyarfenesi kórus koncertkörútjának ő volt a helyi szervezője. A záró koncert színhelye ismét Brüsszel volt, az 56-os magyarok által vásárolt és fenntartott Magyar Ház. A házigazdák részéről dr. Kállay Oszkár üdvözölte a kórust, a belgiumi magyar közösség elnökeként beszélt az ott élő magyarok életéről. /Püsök Sarolta: Magyar dal Brüsszelben – „küldetésben” a Magyarfenesi Vegyeskar. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2009. július 4.

A kolozsvári Puck Bábszínház 2008–2009-es évadában szereplő előadások díszletei és bábjai tekinthetők meg július folyamán a Művészeti Múzeumban (Bánffy-palota). /(F. Zs.): /Bábmúzeum a Bánffy-palotában. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 4./

2009. július 4.

Július 3-án Aradon, a Jelen Ház kávézójában megnyílt a nagyszalontai Bagosi Imre Tibor fotóművész, grafikus kiállítása. Deák Árpád nagyváradi szobrászművész méltatta a kiállított alkotásokat. Hevesi József, a kiállítást szervező Regionális Simonyi Társaság elnöke a társaság tevékenységéről és terveiről számolt be, a kiállító, Bagosi Imre Tibor pedig művészi hitvallást tett, amelynek lényege: a művészettel el kell ültetni valamit az emberekben. /Jámbor Gyula: Valamit elültetni az emberekben. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 4./

2009. július 4.

A Székelyföldről Bécsbe elszármazott Székely Szabó Zoltán volt már színifőiskolás, színész, színésztársait faggató újságíró, író, rendező, de a központi szerep nála mindvégig a humoristáé. Megjelent új könyve /Tutuka avagy az utolsó Szabó. Magánkiadás, Bécs, 2009/ ezzel a mondattal kezdődik: „Én már megittam a kenyerem javát. ” Ez a humor tart az utolsó mondatig, mindössze a fajtája változik. Ceausescu diktatúráját idézi fel ilyen mondatokkal: „Amikor Velence helyett ismételten Lisznyót választottuk üdülőhelyül. ” „A korabeli divat szerint a román szekusok magyar nőt viseltek. ” Szívbemarkoló kérdés: „Hogy miért éppen Viskyvel üzentek nekünk félelmet?” Visky Árpádról van szó, arról a színészről, akiről már sosem tudjuk meg, hogy öngyilkos lett-e vagy felakasztották: „A tetemrehívás a mai napig elmaradt, marad tehát a kérdés: fel is akasztották, vagy csak le?” /Gergely Tamás: Megitta már a kenyere javát. Székely Szabó Zoltán legújabb kötetéről. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 4./

2009. július 5.

Június 29-én Jakubinyi György érsek tíz gyulafehérvári egyházmegyés diakónust szentelt pappá. /Papszentelés Gyulafehérváron. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 5./

2009. július 5.

Új szak indul a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemről Római Katolikus Teológia Karán, a vallástudomány, mely a világvallások tanulmányozását célozza. /Új szak indul a kolozsvári BBTE RK Teológia Karán. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 5./

2009. július 6.

A román politikusok korábban ellentmondásosan nyilatkoztak az Európa orosz gázfüggését csökkenteni kívánó Nabucco tervről, az ország egy hét múlva csatlakozik a projekthez. Adriean Videanu energiaügyi miniszter erről Ankarában ír alá kormányközi megállapodást. /Nabucco romániai módra. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-90 | 91-120 ... 541-544




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2020
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998