udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 160 találat lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-160
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Allamelnoki Hivatal (Romania)

2009. március 20.

Traian Basescu államfő őszinte. A Realitatea hírtelevízióban a levitézlett Corneliu Vadim Tudor szélsőségesen nacionalista politikussal példálózott, arra emlékeztetve, hogy nemrég még a román szenátusban ült Vadim Tudor, akinek – mint mondta Basescu – „a háta mögé mindannyian elbújtunk”. Vagyis a hivatalosan nem nacionalistának minősített román politikusok hallgattak. Basescu hangsúlyozta, hogy miután Vadim Tudor eltűnt a történelem süllyesztőjében, az állam intézményeinek kell határozottan fellépniük. Ezt tette elsőként az általa irányított elnöki hivatal, amelynek feltételezhető utasítására a román hatóságok visszavonták Sólyom László repülőgépének a leszállási engedélyét. A legmagasabb szintű román állami vezető hosszú idő óta először azonosul nyíltan egy szélsőséges politikussal. A magyarkérdésben azonosan gondolkodnak. Basescunak ez a megnyilvánulása kiváló példa a rejtőzködő nacionalizmusra. Az Európai Unióban érthetetlen, hogy miért elégedetlenek a romániai magyarok, amikor a statisztikák szerint széleskörű kisebbségi jogok biztosítottak számukra. A létező jogi keretek gyakorlatban történő szavatolása azonban a megyékben dől el. /Borbély Tamás: Azonosulás a nacionalizmussal. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

2009. március 27.

Cornel Serban, a belügyi titkosszolgálat, a Belső Védelmi és Hírszerzési Igazgatóság /DGIPI/ őrizetbe vett igazgatója az ügyészek szerint azt mondta a baneasai ingatlanügy kapcsán: Gabriel (Puiu) Popoviciu üzletember annyira fontos személyiség, hogy „Basescu és Tariceanu sorban áll, hogy bejuthasson hozzá”. Az Elnöki Hivatal közleményben tiltakozott, és cáfolta, hogy bármi köze lenne az ügyhöz. /Sorban álló politikusok. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

2009. június 25.

Ismét Székelyföldre látogat Traian Basescu államfő. Június 26-án Csíkszeredában a 61. hegyivadászdandárnak ad át harci zászlót mintegy elismerésként azért, hogy az alakulat felkészültsége és felszereltsége megfelel a NATO követelményeinek, jelezte Eckstein-Kovács Péter, az elnöki hivatal kisebbségügyi tanácsadója. „Traian Basescu emellett meglátogatja a Csíki Székely Múzeumot is, más programjáról azonban nincs tudomásom” – mondta Eckstein. Az államfő látogatásáról még nem értesítette a helyi és megyei elöljárókat az elnöki hivatal, mondta Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke. Borboly Csabának nem is áll szándékában fogadni Traian Basescut, mert 26-án Kolozsváron az RMDSZ Szövetségi Operatív Tanácsának ülésén vesz részt. „Mindenesetre ha az államfő azért érkezik Csíkszeredába, hogy bejelentse: a miniszterek beváltják a tavasszal tett ígéreteiket, akkor szívesen látjuk” – jegyezte meg Borboly. Nem lelkesíti az államfő újabb székelyföldi látogatása Kelemen Hunor képviselőt, az RMDSZ ügyvezető elnökét sem, sőt az zavarja, hogy Basescu úti célja éppen egy katonai alakulat kitüntetése. „Ezzel az államfő nem azt üzeni, hogy a székelyek barátja, hanem azt, hogy jónak látja a román hadsereg székelyföldi jelenlétének megerősítését” – mondta. „Ha a tervezett katonai parádé a kaszárnya kapuin belül zajlik talán még rendben van, de köztérre kivinni majdhogynem provokáció” – vélekedett Kelemen. /Cseke Péter Tamás: Csíki katonai szemlén Basescu. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2009. július 17.

Megfenyegették a kuruc. info szésőjobboldali portálon Czika Tihamért, az RMDSZ jogi és kommunikációs tanácsosát. A szerző a Czika Tihamérnak a manna.ro internetes portálon megjelent írásait kritizálják, melyek szerintük „az autonómia, a kereszténység és a család elleni kirohanások”. A portál magyarellenesnek titulálta Eckstein-Kovács Pétert, az elnöki hivatal kisebbségügyi tanácsosát, valamint Salamon Márton Lászlót, az ÚMSZ felelős szerkesztőjét, utóbbit a június 16-án megjelent „Közpénz a szélsőjobbnak“ című cikk miatt. /Feljelentés a kuruc. info ellen. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

2009. augusztus 13.

Romániában egyszerre három tanügyi törvénytervezet létezik. Mindegyiket egy-egy politikai párt sajátította ki magának. A Cristian Adomnitei tanügyminisztersége alatt összeállított „liberális” tervezet rég túljutott az egyhónapos nyilvános közvitán, de a parlament asztalára már nem került. Az államelnöki hivatal oktatásügyi tanácsosa, a „becsületből” lemondott egykori tanügyminiszter, Mircea Miclea is összeállított alig egy éve egy másik tervezetet, ezt most a Demokrata-Liberális Párt reklámozza. A múlt év őszén szociáldemokrata miniszter asszony került a tárca élére, összehívta a szaktárca okosait, nekiláttak egy harmadik törvénytervezet kidolgozásának. Húsz éve Romániában az oktatás teljesen a politikának, az éppen hatalmon levő kormánynak van alárendelve. /Nagy-Hintós Diana: Tervezetek kuszasága. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

2009. szeptember 5.

Ioan Talpes tábornok bejelentette, hogy függetlenként megpályázza az államfői tisztséget. Talpes annak idején független szenátor volt, miniszterelnök-helyettes, az elnöki hivatal vezetője, valamint a külügyi hírszerzés, az egyik titkosszolgálat igazgatója. Miron Cozma bányászvezér meggyőződését fejezte ki, hogy képes megnyerni az elnökválasztást. Gigi Becali is bejelentette, hogy versenybe száll az államfői tisztségért. /Államfő akar lenni Talpes, Cozma, illetve Becali. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./

2009. szeptember 15.

Nem vesznek részt a liberális képviselők és szenátorok a parlament két házának szeptember 15-én tartott együttes ülésén, amelyen a Boc-kormány felelősséget vállal az oktatási, az egységes közalkalmazotti bérezési, illetve a kormányzati ügynökségek összevonását szabályozó törvénytervezetekért. Ami pedig az ezt követő államfői beszédet illeti, a PNL-s törvényhozók végig fogják hallgatni Traian Basescu elnök beszédét, de elsősorban az államfői hivatal, a parlament intézménye iránti tiszteletből – jelentette be Crin Antonescu, a párt elnöke. /Bojkottálja a PNL a felelősségvállalást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 15./

2009. szeptember 25.

Ioan Lacatusu, a Kovászna-Hargita Európai Tanulmányi Központ igazgatója, válaszként a székelyföldi önkormányzati nagygyűlésekre, tízpontos dokumentumot küldött többek között az államelnöki hivatalnak, amelyben az elmagyarosított románok „újra-románosítását”, illetve egy jogszabály kidolgozását javasolta a székelyföldi románok identitásának megőrzése céljából. A Székely Hírmondónak elmondta, hogy ő nem magyarellenes, csupán a román kultúráért harcol. Szerinte a székelyek letelepülése utáni volt a békés elmagyarosítás. A második fázis már erőszakos elmagyarosításként is felfogható, és az 1848-as forradalom után, illetve a dualizmus korában (1867-1918) csúcsosodott ki. Lacatusu szerint a letelepedő székelyek itt román őslakosokat találtak. Arra a kérdésre, hogy akkor a mi a magyarázata annak, hogy az írott forrásokban Háromszéken csak a 18. században jelenik meg a román etnikum, és csak jóval azután épülnek az első ortodox templomok, kijelentette: főleg az 1848 utáni korszakban irányított elmagyarosítás történt. Az ortodox templomok azért jelentek meg olyan későn, mert az ortodox vallás Erdélyben nem volt elismert. Lacatusu nem akar románosítani. Idegenkedik a területi autonómiától, mondván, már most ennyire ellenséges a hangulat, akkor mi lesz az autonómia után? /Tinca Teddy: Aki visszarománosítaná a székelyeket Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), szept. 25.

2009. október 14.

Több drogrehabilitációs központ is megszűnik azután, hogy Romániában az államelnöki hivatal által megbízott szakértői bizottság a napokban a könnyűdrogok legalizálására tett javaslatot. Becslések szerint akár háromszázezerre is tehető a szenvedélybetegek száma. Vannak fertőzött és kevésbé fertőzött városok, Erdély valamivel tisztább, de Kolozsváron riasztóan jól működik a piac. Dr. Bíró István, a sepsiszentgyörgyi Fogolyán Kristóf Megyei Kórház elmegyógyász-főorvosa elmondta: a kórházak felkészültek a drogfüggők fogadására és helyi kezelésére, de teljességgel hiányzik az a szociális ellátórendszer, amely a drogfogyasztó társadalmi rehabilitációját segítené. Bíró szerint Háromszéken egyelőre nem jelentős a drogfogyasztás mértéke. Kovászna megyében a ‘90-es évek elején jelent meg a vadkender. Első alkalommal 1995-ben fogtak el egy kábítószer-kereskedelemmel kísérletező csoportot. Az ezredforduló után kezdtek beszivárogni az extasy tabletták, és néhány éve már kokain is beszerezhető Kovászna megyében. A Kolozs megyei rendőrség arról számolt be, hogy az első félévben több tucat kábítószer-kereskedőt tartóztattak le Kolozsváron. /Kovács Zsolt, Antal Erika, Sipos M. Zoltán: Droghelyzet: országos szívás. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

2009. december 4.

Jelentős felzúdulást keltett mind a Magyar Polgári Pártban (MPP), mind az erdélyi magyar politikumban, hogy Szász Jenő, a polgári párt elnöke részt vett december elsején Bukarestben, az elnöki hivatalban rendezett fogadáson, amelyen Erdély Romániához csatolását ünnepelték. Ez ellen tiltakozva Tőkés András, a párt országos alelnöke lemondott a szervezetben betöltött tisztségeiről. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke szerint Szász Jenő december elsejei bukaresti „díszmagyarkodásával“ kompromittálta az autonómia ügyét. „A brüsszeli román delegáció engem is meghívott kedden az európai parlamentben szervezett ünnepségre, de természetesen nem mentem el“ – nyilatkozta Tőkés László. Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke úgy nyilatkozott: Szász Jenő sokat köszönhet Basescunak. „Az MPP elnöke a jelenlegi államfő közbenjárásával tudott pártot alakítani, így tudott két évig önkormányzati tanácstestület nélkül polgármester lenni és Basescunak köszönheti azt is, hogy információim szerint több büntetőügyi dossziéját mosták tisztára” – mondta Borboly. Szász Jenő pártelnök nem érti Tőkés András alelnök lemondását. „Nem ünnepelni, pezsgőzni mentünk Bukarestbe, és nem is tűztük ki a román kokárdát, mint az ünnepi fogadás résztvevői. /Össztűz Szász Jenőre. = Krónika (Kolozsvár), dec. 4./


lapozás: 1-30 ... 121-150 | 151-160




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998