udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 72 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-72
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Egeszsegugyi Miniszterium (Romania)

2005. január 28.

Calin Popescu Tariceanu kormányfő január 26-án hivatalosan is kinevezte az RMDSZ államtitkárjelöltjeit: Székely Ervint az egészségügyi minisztériumba, Csutak Istvánt az integrációs tárcához és Jakab Istvánt a pénzügyminisztériumba. /Újabb három RMDSZ-es államtitkárt neveztek ki. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 28./

2005. február 25.

RMDSZ a kormányban, a prefektúrákon és az országos intézményekben: Kormányban Markó Béla – a művelődési, az oktatási és az európai integrációs tevékenységeket felügyelő miniszterelnök-helyettes, Nagy Zsolt – távközlési és informatikai miniszter, Borbély László – közmunkaügyi és területrendezési megbízott miniszter, Winkler Gyula – kereskedelmi megbízott miniszter. Államtitkárok Cseke Attila Zoltán – Kormányfőtitkárság, Csutak István – Integrációs Minisztérium, Demeter Attila – Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium, Jakab István – Pénzügyminisztérium, Korodi Attila – Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium, Kötő József – Oktatási és Kutatási Minisztérium, Markó Attila – Etnikumok Közötti Kapcsolatok Hivatala, Niculescu Tóni – Külügyminisztérium, Székely Ervin – Egészségügyi Minisztérium. Prefektusok Szilágyi János – Beszterce, Böndi Gyöngyike – Máramaros, György Ervin – Kovászna, Madaras Lázár – Mehedinti. Alprefektusok Burckhárdt Árpád – Maros, Dézsi Zoltán – Hargita, Horváth Levente Ákos – Arad, Marossy Zoltán – Temes, Riedl Rudolf – Szatmár, Seres Péter – Krassó-Szörény, Szakál András – Brassó, Végh Sándor – Szilágy. Központi intézményekben Asztalos Csaba – Elnök, Diszkrimináció-ellenes Országos Tanács, Birtalan József – Elnök, Közalkalmazottak Ügynöksége, Péter Elek – Vezérigazgató, Országos Ásványvíz Társaság, Tánczos Barna – Vezérigazgató, Állami Mezőgazdasági-tulajdon Ügynökség, Varga Gábor – Elnök, Szabadalmi és Találmány Hivatal, Gáspárik Attila – Alelnök, Országos Audiovizuális Tanács, Neményi József – Alelnök, Országos Versenytanács. /RMDSZ a kormányban, prefektúrákon és az országos intézményekben. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 25./

2005. március 30.

Az országos licit helyett ezentúl a kórházak maguk szervezik meg a gyógyszerbeszerzési versenytárgyalást, a gyógyszergyártók, illetve -forgalmazók egy része nem hajlandó a korábbi árakat alkalmazni. Ha az intézkedés mellé a kormány nem rendel több pénzt, megeshet, hogy az eddiginél is rosszabb lesz a kórházak gyógyszerellátása. – Az elektronikus licit megszüntetésével az egészségügyi minisztérium bedobta a törülközőt, a kórházakra bízta, hogy boldoguljanak, ahogy tudnak – ecsetelte a helyzetet Bács Mihály, a sepsiszentgyörgyi megyei kórház igazgatója. A megyékre lebontott gyógyszerkiutalás felszámolásával szabad kezet kaptak a gyógyszergyártók és -forgalmazók. A szaktárca megkötése szerint az orvosságokat a tavalyi áron kell idén is beszerezni, a márciusi tapasztalat ellenben azt mutatja, hogy erre nem minden termék esetében van lehetőség. Pénz nincs ilyen többletkiadásra, így a drágább gyógyszerekből a korábbinál kevesebbet tudnak vásárolni. /(fekete): Megszűnt a központosított gyógyszerbeszerzés. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 30./

2005. május 21.

Gyógyszer- és pénzhiányra hivatkozva Marosvásárhelyről a napokban több száz kilométerről műtétre, különleges orvosi kezelésre érkező betegeket küldtek haza, ugyanígy történt Iasi-ban is. Több kórházban a beteget küldik a sürgősségiről is a közeli gyógyszertárba fájdalomcsillapítóért, mert a kórházaknak nincs pénzük. Székely Ervin, az Egészségügyi Minisztérium RMDSZ-es államtitkára próbálta megmagyarázni ezt a helyzetet, mondván, az egészségügyi tárca mindig alulfinanszírozott volt. Tavaly az előző kormány utolsó rendeletével 20%-kal növelte az egészségügyben dolgozók bérét. Erre azonban nem volt költségvetési fedezet. Továbbá a gyógyszerforgalmazók a tartozás miatt leállították a kórházak ellátását. /Gáspár-Barra Réka: Fájdalomcsillapítónak ott a törvényszék. Beszélgetés Székely Ervinnel, az Egészségügyi Minisztérium államtitkárával. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 21./

2005. július 20.

Huszonháromra emelkedett a természeti katasztrófa halálos áldozatainak száma. A fertőzések megakadályozása érdekében az Egészségügyi Minisztérium illetékesei már beoltották az árvíz sújtotta térségek lakosainak mintegy egyharmadát, 28 ezer személyt; az oltási akció folytatódik. /Újabb felhőszakadás várható Moldvában, érkezik a nemzetközi segítség. = Krónika (Kolozsvár), júl. 20./

2005. december 10.

Az Egészségügyi Minisztérium alkalmazottainak a mulasztása következtében oltóanyag híján februártól szeptemberig szüneteltek a kanyaró elleni kötelező oltások Románia legnagyobb részében, ami több kisgyermek halálát okozta az elmúlt hetekben – tájékoztatott Molnár Géza, az Országos Járványtani Társaság elnöke. A héthónapos kiesés elegendő volt ahhoz, hogy nagyméretű járvány kezdődjön. Évente mintegy 230 ezer csecsemő jön világra, a számítások szerint közel 7 hónap alatt 100–120 ezer gyerek oltása maradt el. A járvány kitörése és a tíz haláleset cselekvésre késztette a minisztériumot. A legtöbb megbetegedést Hargita, Konstanca és Prahova megyében jegyezték. Beszterce-Naszód, Brassó, Kovászna, Szilágy és Szeben megyében egyetlen megbetegedést sem tapasztaltak. A hónap elején 10 erdélyi megye területén 596 megbetegedést észleltek. /F. I.: Büntethetnek a kanyaróoltás elmulasztása miatt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

2006. január 18.

Év eleji visszatérő kálvária a cukorbetegségben szenvedőknek hozzájutni az életüket jelentő szerekhez. Helyenként többórás sorok árán, máshol problémák nélkül lehet hozzájutni az életükhöz nélkülözhetetlen gyógyszerekhez. Közben Bukarestben az egészségügyi minisztériumi reformcsomagot ünnepelték. Traian Basescu államfő a jelenlegi kormány által eddig jóváhagyott törvénycsomagok legfontosabbjának nevezte az egészségügyi reformra vonatkozót. /Közelharc az életet jelentő inzulinért. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 18./

2006. február 27.

Múlt év végén az Egészségügyi Minisztérium ellenőrzéseket rendelt el a megyei kórházakban és a klinikákon. Az átvilágítások következményeképpen tizenöt kórházban leváltották a vezető-, illetve az igazgatótanácsokat, helyükre ideiglenes testületeket neveztek ki, 2006 márciusáig szóló meghatalmazással. A minisztérium Csíkszeredában is kinevezte az ideiglenes vezetőtanács tagjait, az igazgatótanács (még) a helyén maradt. Bokor Márton volt igazgató elmondta, nem gondolták volna, hogy bizonyos érdekcsoportok az igazgatótanács leváltását is tervezik. Erre ugyanis nem történt minisztériumi utasítás. Ennek ellenére december 27-én felszólították őket, hogy az igazgatótanács negyvennyolc órán belül távozzon. Bokor Márton helyére egy olyan kívülálló személyt csempésztek be, aki saját magán kívül az igazgatótanácsban nem képviselt senkit: dr. Bachner Istvánt. A kórház alkalmazottai tiltakozásul aláírásgyűjtésbe kezdtek, azonban Bokor leállította az akciót. Bokor Márton azóta munkanélküli. Januártól családorvosként szeretett volna szerződést kötni az egészségügyi biztosítóval, de formai akadályokba ütközött. A megyei tanács nem akarja meghosszabbítani a bérleti szerződést arra az ingatlanra, ahol ő huszonöt éve rendel. Bunta Levente megyei tanácselnök magához kérette Bokort Mártont, és négyszemközt biztosította arról, hogy segít a bérlet ügyében, de egy feltétellel: ha Bokor visszavonja az igazgatói leváltása miatt beadott feljelentését. Ő ugyanis fellebbezésével a törvényszékhez fordult. Bunta Levente gesztusát nem lehet szépítgetni: ez zsarolás. Bunta nem titkolta, jómaga mellett Bokor leváltását Ráduly Róbert polgármester, Hajdú Áron RMDSZ-vezető és Bustya Attila, a megyei egészségügyi igazgatóság vezetője kezdeményezte. Bustya már egy éve félti a funkcióját a liberális párt megyei elnökétől, s ezért ígérte oda neki Bokor igazgatói állását. – Az RMDSZ helyi vezetői, Bunta Levente, Ráduly Róbert kiskirályoknak érzik magukat, és eszerint cselekszenek. /Jakab Lőrinc: Az RMDSZ zsarolja Bokor Mártont. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), febr. 27./

2006. május 29.

Az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozó mintegy 460 egészségügyi intézmény – elsősorban kórház – vezetőségét cserélik le most életbe lépett kórházi törvény alapján. Megszűnnek a vezetőtanácsok és az igazgatói tanácsok. Az ideiglenes intézményvezetőket – a főigazgatót és az orvosi igazgatót, valamint a főkönyvelőt és az adminisztrációs igazgatót – miniszteri határozattal nevezik ki hat hónapra. Fél év elteltével versenyvizsgát hirdetnek. Kötelező részvételi feltételként a jelentkezőknek el kell végezniük egy menedzseri tanfolyamot. /Belföldi hírek. Leváltják a kórházigazgatókat. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

2006. június 7.

A koalíciós egyeztető tanácsnak nem sikerült konszenzust kialakítania a kormány átalakításáról. Abban viszont megállapodtak, hogy körülbelül egyharmadára csökkentik az állami ügynökségek, valamint az államtitkárok számát. Az RMDSZ-nek kilenc államtitkára tevékenykedik a kormányban. Az ÚMSZ kérdésére ők maguk értékelték eddigi tevékenységüket. Bogos Zsolt a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztérium államtitkáraként az integrációs kérdésekért felel 2005 szeptemberétől. Államtitkári kinevezése előtt tanácsos, majd kabinetvezető volt a Gazdasági Minisztériumban. Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes jelentős megvalósításnak tartja, hogy sikerült bevezetni egy új rendszert, amely szerint minden jogszabály kidolgozásakor elemzik a tervezet gazdasági-szociális vonzatait, és figyelnek az alkalmazással járó költségekre is Cseke a magyar közösség tekintetében saját sikerként könyveli el, hogy tíz megye 21 településén több mint 25 ingatlant kaptak meg az önkormányzatok. Cseke 2002-2004 között a Bihar megyei tanács elnöke, illetve a Nagyváradi Római Katolikus Püspökség jogtanácsosaként tevékenykedett. Csutak István az integrációs tárca államtitkára, villamosmérnök két területen véli úgy, hogy eredményes volt. Az első, hogy „változás állt be az ügyféllel való bánásmódban”. Másik: a fejlesztési régiók átalakításának előkészítése. Csutak István 1990-1992 között Hargita megyei képviselő volt. Korodi Attila a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium államtitkára. Rendkívüli eredménynek tekinti, hogy az idei országjelentésben sikerült zöldre és sárgára „festeni” a környezetvédelmi zászlócskákat. Részt vett annak az európai infrastrukturális fejlesztési programnak a beindításában. Korodi Attila kinevezése előtt a Hargita megyei tanács jogi bizottságának elnöke, 2000-2001 között pedig az RMDSZ képviselőházi frakciójának tanácsosa volt. Markó Attila 2001-től vezeti az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalát. A Tariceanu-kormányzás másfél évét „a nagy csaták időszakaként” élte meg. „A nevemhez fűződő legnagyobb eredménynek a kisebbségi törvénytervezet, valamint a Kisebbségi vagy Regionális Nyelvek Európai Chartája kormány általi ratifikálásának előkészítését tartom” – fejtette ki. Markó Attila 2002 óta az egyházi tulajdonokat visszaszolgáltató kormánybizottság alelnöke. Ezt megelőzően, 1997-től négy éven át dolgozott osztályvezetőként a Kisebbségvédelmi Hivatalnál, 1995-1997 között az RMDSZ elnökének emberjogi tanácsosaként tevékenykedett. Niculescu Tóni a külügyi tárca államtitkára. Vegyészmérnöki oklevele mellett nemzetközi kapcsolatokból szerzett mesterfokozatot az egyetemen. A román delegáció élén helytállt magas szintű nemzetközi rendezvényeken. Niculescu Tóni politikai tanácsosként, illetve szakértőként dolgozott alapítványoknál, illetve az Egyesült Államok bukaresti nagykövetségén. A konvenciós kormány idején szintén integrációs államtitkár volt, előzőleg azonban a kormányfőtitkár-helyettesi tisztséget töltötte be. 2003 óta az RMDSZ EU-integrációs főosztályát vezeti, ügyvezető alelnök. Székely Ervin Zoltán az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, jogász. 1992-től parlamenti képviselő, 2004 vége óta államtitkár. Az egészségügyi reform kidolgozásában, alkalma volt olyan irányba elmozdítani a törvénycsomagot, hogy az elsősorban a betegek érdekeit szolgálja. Kötő József oktatási államtitkár másodszor tölti be ezt a tisztséget: a konvenciós kormányzás idején két évig volt a tanügyi tárca államtitkára. Pályafutását magyar nyelv és irodalom szakos tanárként kezdte egy vidéki iskolában. 1991-től tanít a Babes-Bolyai Tudományegyetem Bölcsész Karának Színházi Tanszékén, ahol tanszékvezető helyettes is. Számos könyv és tanulmány szerzője. 2003-tól az RMDSZ oktatási és egyházügyi alelnöke. Jelenleg a kisebbségi oktatásért felel az oktatási minisztériumban. Jakab István pénzügyi államtitkár jelentős szerepet vállalt a kormányváltás után az egységes adókulcs bevezetésében. Az egyetem elvégzése után két mesterfokozatot szerzett a dublini University College-ban, illetve a budapesti Közép-európai Egyetemen. 2003-2004 között a megyei pénzügyi igazgatóság tanácsosa, államtitkári kinevezése előtt a képviselőházi RMDSZ-frakció szakértője volt. Kötő József oktatási, illetve Jakab István pénzügyi államtitkárt nem sikerült az UMSZ-nek elérnie. /Ön)értékelés a záróvizsga előtt. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2006. június 19.

Kárpát-medencei Kulturális Szövetség (KKSZ) alakult június 18-án a hatodik alkalommal Budakalászon nyolc országból összesereglett mintegy száz résztvevővel megrendezett Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumán, melynek szervezői a Magyar Művelődési Intézet és a Magyar Kollégium. A KKSZ elnökének Szabó Tibort választották, a HTMH volt elnökét, főtitkárnak Romhányi Andrást, az MMI tanácsosát, a Magyar Kollégium elnökét. „Én jelen pillanatban és akkor sem, amikor a HTMH elnöke voltam, nem tekintettem a rám bízott feladatot politikai tisztségnek, tehát képes vagyok civilként gondolkodni” – nyilatkozta Szabó Tibor. Azért vállalta el a KKSZ elnöki tisztségét, mert ez a most megalakult Kárpát-medencei civil szövetség ékes bizonyítéka annak, hogy a politikai megosztottság ellenére a magyar nemzeti közösségek képesek összefogni, egymás érdekében szót érteni. A Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, Bodó Barna kifejtette, hogy egy ilyen szövetség megalakításának a gondolata a rendszerváltozás óta jelen volt. A KKSZ-t nemcsak kisebbségi magyar civil szervezetek alapították meg, létrehozásában közreműködtek magyarországi civil szervezetek is, többek között a Koncz Gábor vezette Magyar Kultúra Alapítvány. A KKSZ székhelye Budapest, tagszervezeteinek tevékenysége kiterjed a Kárpát-medence országaira: Magyarország, Csehország, Szlovákia, Ukrajna, Románia, Szerbia, Horvátország, Szlovénia, Bosznia-Hercegovina, Ausztria. A szövetség fő célja a magyar kulturális értékek őrzése, gyarapítása, bemutatása és elfogadtatása nemzetközi szinten, valamint tagszervezetei érdekvédelmének biztosítása. Alapelvként határozták meg, hogy a szövetség a szabad egyesülés elvén alapuló politikamentes szerveződés, mely céljának tekinti a Kárpát-medencében élő népek harmonikus kapcsolatainak elősegítését, egymás kultúrájának megismerését, és az együttműködést ezen népek között. /Guther M. Ilona, Budapest: Kulturális összefogás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./ Hatodik alkalommal szervezték meg június 16–18 között Budakalászon a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát, röviden a Budakalászi Találkozót. A szervezők – Romhányi András, a Magyar Művelődési Intézet tanácsosa, a Magyar Kollégium elnöke, és Halász Péter, a Magyar Művelődési Intézet (MMI) főtanácsosa – szívvel-lélekkel igyekeznek minél hatékonyabbá tenni a rendezvényt. Hat évvel ezelőtt 54 szervezet vett részt az akkor június 4-én tartott találkozón, idén már nyolc országból 114 civil szervezet küldte el képviselőjét (romániai, szlovákiai, szerbiai, horvátországi, bosznia-hercegovinai, ukrajnai, cseh- és morvaországi, szlovéniai szervezetek), ebből 33 először volt jelen a találkozón, de öt magyarországi szervezet is elküldte képviselőjét. Valamennyi eddigi találkozó végén zárónyilatkozatot fogalmaztak meg, ez legtöbbször pusztába kiáltott szónak bizonyult, a hivatalos szervek ugyanis nem figyeltek fel eléggé a találkozó fontosságára. Ezért is határozták el 2005-ben, hogy idén szövetséget alakítanak. A fórumon megfigyelőként jelen volt dr. Bicskey Botond, a Köztársasági Elnöki Hivatal hivatalvezető helyettese. Meghívottként részt vett, és előadást tartott: C. Tóth János, a HTMH osztályvezetője, Borbáth Erika, a Magyar Művelődési Intézet főigazgatója, Jagasics Béla, az Ifjúsági, Családi, Szociális és Egészségügyi Minisztérium civil kapcsolatok főosztályának megbízott főosztályvezetője, Filotás Lászlóné, a Nemzeti Kulturális Alapprogram pályázati csoportvezetője, dr. Koncz Gábor, a Magyar Kulturális Alapítvány igazgatója, valamint Sebestyén József, a Nemzeti Kulturális Örökségvédelmi Hivatal határon túli magyarokkal foglalkozó munkatársa. A civil szervezetek leginkább a pénzhiányt sérelmezték, felhívták a figyelmet, hogy az anyaország ne a határon túliaknak szánt költségvetésen spóroljon. A jelenlévő hivatalok képviselői azonban tagadták, hogy a megszorítások a határon túliaknak szánt pénzalapokat érintenék. /Köllő Katalin: Megalakult a Kárpát-medencei Kulturális Szövetség. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2006. október 13.

Nagyváradon hoz létre olyan, az országban egyedülálló egészségügyi centrumot a magyarországi Segítő Jobb Alapítvány, amelyben szaruhártya-átültetést és a cukorbetegek látásromlásának a kezelését végzik el hazai és vendégorvosok. Az alapítvány elnöke, Kalmár László erről tárgyalt Romániában az Egészségügyi Minisztériummal és az Országos Egészségbiztosító Pénztárral, hogy a román fél olyan stratégiát dolgozzon ki, melynek révén a páciensek teljes vagy részleges kezelési költségét a biztosító vállalja magára. A főleg határon túli páciensek kezelésének támogatására létrejött magyarországi alapítvány tizennégy év alatt több mint 67 500 beteg ellátását támogatta, ezek háromnegyede romániai volt. A Segítő Jobb Egészségügyi és Humanitárius Alapítványt évek óta együttműködik romániai orvosokkal és egészségügyi intézményekkel, köztük a nagyváradi orvosi egyetemmel is. A partiumi központ létrehozását most az teszi lehetővé, hogy a római katolikus püspökség – Tempfli József megyés püspök hozzájárulásával – az egyik visszakapott kórházi épületet odaadja az alapítványnak. /M. L: Romániába jön a Segítő Jobb. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 13./

2007. január 17.

Romániában ötezer kórházi ágy felszámolásáról döntött január 16-án az Egészségügyi Minisztérium. A szaktárca azzal nyugtatta a közvéleményt, hogy az ágyszámcsökkenést a betegek nem fogják érzékelni, mert elsősorban azokon az osztályokon csökken a befogadóképesség, amelyeken amúgy sincs beteg. Az egészségügyi reform részeként feltüntetett átszervezés keretében országosan hét kórház megszüntetését, illetve más egészségügyi egységhez való csatolását is bejelentette Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter. /Reformként feltüntetett ágyszámleépítés. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

2007. április 11.

Április 11-én tartja első ülését a második Tariceanu-kormány. A Nemzeti Liberális Pártból és az RMDSZ-ből újraalakult kabinetnek április 3-án szavazott bizalmat a parlament, a miniszterek pedig április 5-én esküdtek fel a Cotroceni-palotában. Adrian Cioroianu külügyminiszter az államfő és a kormányfő közötti „ütköző” szerepét kívánja felvállalni. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter fő gondja a tárca új struktúrájának kidolgozása. Tudor Chiuariu igazságügyi tárcavezető leszögezte, nem kíván például elődje, Monica Macovei nyomdokain haladni, vagyis egy ellene a parlamentben elfogadott egyszerű indítvány esetén nyomban leköszönne tisztségéből. Cristian David belügyminiszter a decentralizációra, a közigazgatási rendszer korszerűsítésére törekszik. Védelmi miniszterként Teodor Melescanu első útja Irakba vezetett, ahol a román katonai egységet kereste fel. Egyetért Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel a román haderő visszahívásában, de csak a partnerekkel való egyeztetés után. Ludovic Orban szállítási miniszteri fontos teendőjeként nevezte meg az európai fejlesztési pénzalapokhoz való hozzájutás megkönnyítését, az autópályák építésének felgyorsítását, a vasúti közlekedés és a dunai hajózás fejlesztését. Cristian Adomnitei oktatási tárcavezető a minisztérium politikamentessé tételét ígérte. Szeptembertől 3-5 százalékkal nőnek a nyugdíjak – biztosított Paul Pacuraru munkaügyi miniszter. Ovidiu Silaghi az általa irányított területeken, a kis- és középvállalatok, az idegenforgalom, a kereskedelem és a szabadfoglalkozások esetében ígér előrelépést. Decebal Traian Remes mezőgazdasági miniszter gyökeresen átalakítaná a tárcát. Eugen Nicolaescu az eddigi vonalat viszi tovább az egészségügyi tárcánál, de nagyobb hangsúlyt helyez a decentralizációra,. A művelődési tárcavezetői tisztségben szintén megmaradó Adrian Iorgulescu is eddigi elképzeléseinek kiteljesítésén dolgozna. Mihai Voicu, a kormány és a parlament közötti kapcsolattartással megbízott miniszter azt kívánja, hogy: ez a kapcsolat minél olajozottabb legyen. /Bogdán Tibor: II. Tariceanu kabinet: van aki újít, van aki nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2007. május 17.

Jóváhagyta a kormány május 16-i ülésén az új regionális és megyei kórházak megépítésére, illetve a régebben épült intézmények rehabilitálására vonatkozó ütemtervet. Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter bejelentette, a tárca júliusban írja ki a nyolc regionális kórház és húsz megyei sürgősségi kórház megépítésére vonatkozó pályázatot. Regionális kórház épül többek között Kolozsvárott, Marosvásárhelyen és Temesváron, míg új megyei sürgősségi kórházat Aradon, Nagyváradon, Gyulafehérváron, Besztercén, Brassóban, Déván és Nagyszebenben hoznak létre. Emellett megújul többek között a csíkszeredai, a sepsiszentgyörgyi, a nagybányai, a szatmárnémeti és a zilahi megyei kórház. Emellett több mint 233 ezer tanügyi alkalmazott kap százeurós tankönyv- és szoftvervásárlási támogatást. /Balogh Levente: Új kórházak épülnek. = Krónika (Kolozsvár), máj. 17./

2007. november 15.

November 14-én tartották Nagyszebenben a harmadik magyar-román közös kormányülést. Gyorsforgalmi út épül jövőre Nyíregyháza és Nagybánya között, Budapestet Bukaresten át Konstancával összekötő gyorsvasutat és a Nabucco-projekt keretében földgáz-vezetéket terveznek, 240 millió eurós uniós forrásból kötik össze újra közúttal-vasúttal a múlt században egymástól elvágott romániai és magyarországi szomszédtelepüléseket, hidak épülnek a Körösön és a Maroson, sokasodnak a közös beruházások, bővül a turizmus, az innovációs és az egyetemi együttműködés, folytatódik egyes tanintézmények közös finanszírozása, műemlékeket restaurálnak, emlékműveket állítanak és emlékhelyeket létesítenek vagy bővítnek közös erővel és kölcsönösen támogatják a kisebbségkutatást – lényegében ezekről állapodott meg a magyar és a román kormány. A harmadik közös kormányülés hangsúlyosan foglalkozott a romániai magyar és a magyarországi román közösség elvárásaival is. Calin Popescu Tariceanu és a román kormány tagjai katonai tiszteletadással fogadták Nagyszeben főterén a Gyurcsány Ferenc vezette magyar kormányküldöttséget. A magyar miniszterelnök a kora reggeli órákban találkozott a RMDSZ vezető politikusaival, akik a kormányüléssel kapcsolatos kérdések mellett az Európai Parlamenti választásokat megelőző kampányról is tájékoztatták őt. /Gyurcsány Ferenc: Előre kell menni, és építkezni kell. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium, illetve a román Bel- és közigazgatási Reformügyi Minisztérium közös nyilatkozatot írt alá Romániának a schengeni térséghez való csatlakozása folyamatát támogató együttműködésről. E két tárca egy másik közös nyilatkozatot fogadott el a nagysebességű, az európai vasúti közlekedési hálózathoz kapcsolódó vasútvonal jövőbeni megvalósításáról a Budapest–Bukarest–Konstanca vonalon. A romániai Etnikumközi Kapcsolatok Hivatala és a magyar Miniszterelnöki Hivatal között jegyzőkönyv született a kisebbségvédelmi kutatások területére vonatkozó együttműködésről. Együttműködési megállapodás szól az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium, valamint a román Fejlesztési, Középítkezési- és Lakásügyi Minisztérium között a két tagállam együttműködéséről a közös érdekeket szolgáló, európai forrásokból társfinanszírozandó projektek támogatására. Együttműködési memorandum jött létre a magyar Pénzügyminisztérium, valamint a román Gazdasági és Pénzügyminisztérium között az állami támogatási szabályok végrehajtása területén való munka összehangolásáról. További tíz témában is megegyeztek a felek, az erről szóló dokumentumok egy részét már aláírták vagy véglegesítették. Így a két ország együttműködik a jövőben a légtérrendészeti feladatok terén. Az oktatási együttműködésről is külön dokumentum szól. Többek közt eldöntötték, hogy közösen támogatják a marosvásárhelyi Bolyai Líceumot, a dévai Téglás Gábor Iskolaközpontot, a bukaresti Ady Líceumot. Feladatok együttes teljesítésében egyezett meg a magyar Szociális és Munkaügyi Minisztérium a román Munkaügyi-, Családügyi és Esélyegyenlőségi Minisztériummal. Közigazgatási megállapodást is tető alá hozott a két kormány. A további dokumentumok között szerepel az együttműködési jegyzőkönyv a magyar és a román igazságügyi minisztérium között. Szándéknyilatkozat rendelkezik az APEH és a román pénzügyigazgatási nemzeti ügynökség között az adóigazgatási együttműködésről, akárcsak a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, illetve a román Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődési Minisztérium között a közös érdekű tevékenységekről. Munkaterv szabályozza a két ország egészségügyi tárcája közötti, jövő évre vonatkozó, határon átívelő együttműködést. A magyar Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Közlekedési Minisztérium közös nyilatkozatot adott ki a magyar-román határon átvezető, közös érdekeltségű, alsóbbrendű utak infrastruktúrájának összehangolt kialakításáról, fejlesztéséről és korszerűsítéséről. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium és a román Hírközlési és Informatikai Minisztérium közötti protokoll a magyar-román hírközlési és informatikai stratégiai együttműködési program kialakítását irányozza elő. /Túllépve a retorikán. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 15./ Tizenöt megállapodást írtak alá a román–magyar kormányülésen. Magyarország január elsejétől megnyitja munkaerőpiacát a szakképzett romániai munkaerő előtt. Tariceanu kormányfő elvi alapon üdvözölte a magyar lépést, nyilatkozatából kiderült: nem ujjong különösebben a román munkaerő-exportért, hiszen Románia is munkaerőhiánnyal küszködik. A közös kormányülést másfél óra alatt befejezték. Gyurcsány Ferenc kormányfő Markó Béla RMDSZ-elnökkel találkozott, és károsnak nevezte az erdélyi magyar közösség megbontására irányuló törekvéseket. Hosszasabban ebédeltek, így végül elmaradt Gyurcsány Ferenc magyar és Calin Popescu-Tariceanu román kormányfő Nagyszeben felújított óvárosába tervezett sétája. Újságírói kérdésre válaszolva Gyurcsány kissé „beszólt” a Demokrata Pártnak, amely szerinte „az elnök pártja”, és amely akadályozza a kisebbségi törvény elfogadását. Felidézte: amikor megalakult a román többpárti koalíció, amely Traian Basescu államfő demokrata pártját is magában foglalta, még egység volt az akkori kormánypártok között a tervezetet illetően. A vendéglátó fél kínosan ügyelt arra, hogy szigorúan csak azt adják vissza a magyar félnek, amit egy évvel ezelőtt kaptak Budapesten. Így például a kormányülés elején tartott miniszterelnöki köszöntőket csupán a román közszolgálati tévé közvetíthette, tőlük vették át más csatornák is az anyagot. Előre lehetett tudni azt is, miben állapodnak meg a két ország kormányai. Göncz Kinga magyar külügyminiszter azt nyilatkozta, a budapesti küldöttség előre kész dokumentumokkal érkezett Nagyszebenbe, így a megállapodásoknak már csak az aláírása maradt hátra. /Mihály László: Szebenben nyit Budapest. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ A tervezett három óra helyett egyórásra rövidítették a találkozó időtartamát. Gyurcsány Ferenc elmondta, a két nép történelme során nagyon sok feszültség halmozódott fel, úgy lehet előrelépni, ha nem követjük el apáink hibáit, bűneit. „Ma már természetes, hogy Magyarországra különleges felelősség hárul a Kárpát-medence legnagyobb magyar kisebbsége, a romániai iránt, és fontos, hogy Bukarest ebben a törekvésben ne lásson többet, mint ami benne van” – hangoztatta. Calin Popescu-Tariceanu szerint a két ország viszonyában az összekötő kapocs szerepét töltik be a nemzeti kisebbségek. Kiss Péter magyar kancelláriaminiszter a vele készült interjúban arra a kérdésre, hogy elmúltak a kormány és a Magyar Szocialista Párt félelmei a 23 millió román munkavállalóval kapcsolatban, kijelentette, nem voltak félelmeik. Felmerült-e az erdélyi autonómiatörekvések kérdése a közös kormányülésen? – hangzott a kérdés. Napirendszerűen nem volt téma, válaszolta Kiss Péter. A magyar kormány álláspontja: az autonómia a többségi és kisebbségi nemzet közösen kialakított szándékának lehet eredménye. /Rostás Szabolcs: Nagyszebeni „egységcsomag”. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./

2008. február 7.

Három hónappal hosszabbították meg, így 2008. december 31-én ér véget a lakosság egészségi állapotát felmérő országos program – jelentette be Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter. A felmérés lezárulása, illetve az eredmények elemzése után a minisztérium szűrőprogramokat dolgoz ki a szívérrendszeri megbetegedések, a rák különböző fajtái időbeni felismerése érdekében, de a fertőző májgyulladás-típusok kiszűrésére is országos egészségügyi program indul. /Meghosszabbítják az egészségfelmérő programot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

2008. február 28.

A prefektusoknak tartott videokonferencia keretében értékelte ki Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter az országos egészségfelmérő program 2007. július 1. – december 31. közötti időszakát. Megállapították: a lakosság nagy része fogékony a saját egészségére vonatkozó programhoz, ennek köszönhetően emelkedett az idejében felismert betegségek száma. A fenti időszakban országszerte mintegy 11 millió levelet postáztak, a címzettek közül 5 millióan jelentek meg a vizsgálaton. A háziorvosok által ajánlott további kivizsgálások nyomán 247 ezer személynél állapítottak meg különféle betegségeket. A programban részt vett személyek 39 százaléka veszélyeztetett valamilyen megbetegedéssel szemben. A vizsgálatokat elvégző személyek jelentős részét, majdnem 30%-át a cukorbetegség veszélyezteti, ezt követik a szív- és érrendszeri megbetegedések, rákos megbetegedések, csontritkulás, míg a felmért lakosság 4,46%-át fenyegeti agyvérzés. A minisztérium adatai szerint az országos egészségfelmérő program ezidáig 75 millió euróba került. /Kiértékelték az egészségfelmérő programot. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

2008. március 7.

Hátrányos megkülönböztetésnek tartja az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) szervezete, hogy Erdély Székelyföldön kívüli részein a magyar betegek többsége a román nyelvet kénytelen használni az egészségügyi intézményekben, ezért társadalmi és szakmai vita kezdeményezésére szólítja fel az egészségügyi és az oktatási minisztériumot. A két szaktárcához eljuttatott levélben többek között megállapítják, ,,a román állam az erdélyi magyarság számára nem képes ugyanolyan minőségű egészségügyi ellátást biztosítani, mint a román lakosság számára”, és ezzel Románia ,,egyrészt a diszkriminációellenes törvény szellemével ellentétesen cselekszik, másrészt a nyelvhasználati jogok efféle akadályozása súlyosan sérti olyan – már Románia által is ratifikált – nemzetközi szerződések szellemiségét, mint az Európa Tanács kisebbségvédelmi keretegyezménye, a Regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája”. Az EMI javasolja, hogy az egészségügyi és az egészségügyhöz kapcsolódó oktatási intézményeket kötelezzék a magyar nyelvű betegellátás javítására, ennek érdekében készítsenek fel magyarul is beszélő, román anyanyelvű orvosokat, asszisztenseket, ápolókat, kötelezzék a gyógyszergyártó cégeket, hogy termékeikhez magyar nyelvű ismertetőt is csatoljanak. /Fekete Réka: Magyarul (is) orvosoljanak! = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./

2008. március 21.

Romániai magyar szakértők, politikai és civil szervezetek szerint átfogó lépésekre van szükség a magyar betegellátás biztosítása érdekében. Románia területén magyar nyelven is igénybe vehető a 112-es egységes sürgősségi hívószám, amelynek országos rendszere működéséről sürgősségi rendeletet fogadott el a kormány. Borbély Károly távközlési és informatikai miniszter, a rendszert koordináló országos bizottság elnöke elmondta: nyolc erdélyi megyében immár 41 magyar nemzetiségű vagy a magyar nyelvet ismerő alkalmazott fogadja a sürgősségi bejelentéseket, amelyek többségét a székelyföldi megyékben rendszeresen magyarul kezdeményezik. Bónis István korábban Kerekes Károly képviselőtársával törvénytervezetet terjesztett a parlament elé, amely kötelezővé tenné a kisebbségek nyelvén is beszélő orvosok biztosítását ama romániai települések kórházaiban, ahol a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja a húsz százalékot. Az RMDSZ-es képviselők kezdeményezésének előírásait tételesen tartalmazza a Románia által nemrég ratifikált regionális és kisebbségi nyelvek európai chartája, tervezetük a képviselőházban mégis elbukott, de bekerült egy önálló törvénycsomagba, amely hamarosan ismét napirendre kerül a parlamentben. Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) civil szervezet nemrég levélben fordult a témában a bukaresti egészségügyi, valamint oktatási minisztériumhoz, kérve: kötelezzék a magyar nyelvű betegellátás biztosítására az erdélyi egészségügyi intézményeket. A fiatalok kezdeményezése mögött az áll, hogy az utóbbi években Erdélyben rendkívül lecsökkent a magyar, illetve a magyarul tudó orvosok és más egészségügyi dolgozók száma. Országos szinten a legaggasztóbb orvoshiány Fehér, Kovászna és Szilágy megyében tapasztalható. Az EMI szorgalmazza, hogy vezessék be a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen a román anyanyelvű hallgatók számára a magyar nyelv tanítását, tegyék kötelezővé a magyar nyelv tanulását az erdélyi posztliceális egészségügyi oktatásban, ugyanakkor kötelezzék az erdélyi egészségügyi intézményeket, hogy minden esetben biztosítsák a magyar nyelvű betegellátást. Az EMI szerint a magyarlakta településeken nyelvtanfolyamokat kell indítani román orvosok és nővérek számára, a gyógyszergyártó cégeket pedig kötelezni kell, hogy termékeikhez magyar nyelvű gyógyszerleírásokat és mellékhatásokról szóló tájékoztatót is csatoljanak. /Rostás Szabolcs: Betegpanasz anyanyelven. = Krónika (Kolozsvár), márc. 21./

2008. május 15.

A sajtó képviselőitől tudta meg két Hargita megyei kórház igazgatója, a csíkszeredai Bachner István és a gyergyói Jeszenszky Géza, hogy leváltják őket tisztségükből. Az igazgatók neve azon a listán jelent meg, amelyet az Egészségügyi Minisztérium hozott nyilvánosságra. Tarr Gyöngyvér, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője elmondta, mindaddig szó sincs leváltásról, amíg erről minisztériumi rendelet nem születik. „Egyelőre csak egy 32 személyből álló feketelista létezik a minisztérium weboldalán” – tájékoztatott az igazgató. Az eset attól botrányos, hogy a minisztérium egy szoftver segítségével értékeli a kórházmenedzserek tevékenységét. Azonban a szoftver nem pontos, nem a reális mutatókat veszi figyelembe. Márciusban háromszor újították, pontosították a megyei kiértékelők hibaészlelései alapján, de sajnos újabb, súlyosabb hibákkal küldték vissza alkalmazásra, jegyezte meg Tarr Gyöngyvér. Bachner István kétszer is megóvta az értékelés eredményét, de nem kapott választ. Jeszenszky Géza doktor leváltásával kapcsolatban is felmerült annak a gyanúja, hogy valaki áskálódik, pályázik erre az állásra – mondta Tarr –, hiszen az ő mutatói voltak a legjobbak a megyében, és neki köszönhetően egy teljesen új, korszerű gyergyói kórház létesült. /Horváth István, Pásztor Krisztina: Feketelistás igazgatók. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 15./

2008. május 19.

Európai színvonalú kórházat avattak május 16-án Gyergyószentmiklóson. Székelyföld eddigi legnagyobb egészségügyi beruházásának számító intézmény tizennyolc év alatt épült fel. A késlekedést az okozta, hogy a terveket folyamatosan módosítani kellett az újabb és újabb uniós normáknak való megfelelés érdekében. Az avatószalagot Markó Béla RMDSZ-elnök vágta el, aki hangsúlyozta, a gyergyói kórház példája is azt mutatja, szolidaritással és összefogással Székelyföldön is lehet európai léptékű fejlődést elérni. „Nevetséges, hogy éppen olyankor jelenik meg egy kórházigazgató alulminősítése, amikor Gyergyószentmiklóson európai uniós normáknak megfelelő kórházat avatnak éppen a szóban forgó kórházigazgató, Jeszenszky doktor személyes közbenjárására” – jegyezte meg Székely Ervin egészségügyi államtitkár. Mint mondta, személyesen utánanézett, és kiderült, tévedés volt a két Hargita megyei kórházigazgató felfüggesztése. Tarr Gyöngyvér, a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság vezetője elmagyarázta, a minisztérium egy szoftver segítségével értékeli a kórházmenedzserek tevékenységét, a program azonban hibákat tartalmaz. Hasonló helyzetbe került Bachner István csíkszeredai kórházigazgató is. Mindkettejük esetében a minisztérium visszavonta a felfüggesztési rendeletet. /Barabás Márti, Horváth István, Pásztor Krisztina: Kész a kórház, marad az igazgató. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2008. június 12.

Kevés a gyógyszer, a betegek egy része otthonról viszi be a gyógyszereket, a kötszer és a kézmosáshoz szükséges mosdószappan is hiánycikk a Maros Megyei Sürgősségi Klinikai Kórházban. A napokban az Asszisztensek és Bábák Országos Szövetségének Maros megyei fiókja beadványt juttatott el a szaktárca vezetőjéhez, valamint Traian Basescu államelnökhöz. Az aláírók a rossz körülmények mellett azt is nehezményezték, hogy Ovidiu Butuc diktatorikus módszerekkel irányítani a kórházat, és nem szervez versenyvizsgát, amikor megüresedik egy-egy poszt valamelyik osztályon. Ovidiu Butuc válaszlevelet tett közzé a helyi sajtóban, amelyben megalapozatlannak és rosszindulatúnak tartja az asszisztensek és bábák beadványát. Eugen Nicolaescu miniszter elítélte azt, hogy nyilvános vita zajlik a kórház belső ügyeiről. Azt állította: nemrég ellenőrzést végzett a kórházban, és szerinte is megalapozatlanok a vádak. Hamarosan ketté válik a megyei kórház és a sürgősségi klinika. Marosvásárhelyen számos neves, kiváló magyar nemzetiségű orvos él és tanít az orvosi egyetemen, a vezetők kinevezésekor nyilvánosan nem merült fel az, hogy ők is tisztségbe kerülhetnének. /Máthé Éva: Kórházi adok-kapok. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

2008. június 12.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) a jövő héten véglegesíti a Közegészségügyi Minisztérium felkérésére készített, az anyanyelvű betegellátás terén mutatkozó hiányosságok megszüntetését célzó jelentését. A szaktárca az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) beadványát követően fordult a testülethez, a fiatalok szerint ugyanis a romániai kórházakban hátrányos megkülönböztetés éri a magyar betegeket, mivel anyanyelvükön értő orvosok híján sok helyen nem használhatják anyanyelvüket. Az anyanyelvű betegellátás biztosítására tesz javaslatot a CNCD, egyúttal az egészségügyi alkalmazottaknak szánt nyelvtanfolyam szervezését javasolja a szaktárcának. Asztalos Csaba, a CNCD elnöke a többséggel szembeni diszkriminációnak tartja az EMI javaslatát, miszerint a betegellátó intézményekben működtessenek magyar anyanyelvűekkel foglalkozó részlegeket. /Lázár Lehel: Magyar szó a betegeknek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 12./

2008. július 1.

Több javaslatot is továbbított az Egészségügyi Minisztériumhoz az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) válaszul a tárca felkérésére, amelyben a nemzeti kisebbségeknek a betegellátó intézményekben való anyanyelvhasználatáról kért véleményezést. A szaktárca az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) egy beadványa kapcsán kérte ki az Asztalos Csaba vezette testület véleményét. Az EMI szerint a magyar, illetve magyarul tudó orvosok kis száma miatt a román nyelvet rosszul vagy egyáltalán nem beszélő magyar anyanyelvű lakosokat hátrányos megkülönböztetés éri. Bagoly Zsolt, az EMI alelnöke javaslatokat is megfogalmazott levelében. Ezek szerint a magyar nyelv oktatását kötelezővé kellene tenni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, valamint az erdélyi egészségügyi oktatásban, illetve az erdélyi egészségügyi dolgozók számára nyelvtanfolyamokat kellene indítani, vagy a nagyobb városok kórházaiban magyar gondozócsoportokat kellene kialakítani. A diszkriminációellenes testület véleményezése szerint azokon a területeken, ahol jelentős a kisebbségek létszáma, biztosított az anyanyelv használatának a jogi háttere. A testület szerint ennek a jognak a gyakorlása vagy az állam nyelvének hiányos ismerete nem jelenthet okot a betegellátás elutasítására. A testület szerint az egészségügyi hatóságok a magyar tannyelvű egészségügyi oktatási intézményeken kívül az egyéb szakoktatási intézmények hallgatóit nem kötelezhetik a magyar nyelv elsajátítására, mint ahogyan a magyar nyelv ismeretét sem tüntethetik fel feltételként egy állás meghirdetésekor. A testület megállapította: az államnak kötelessége megtenni a szükséges lépéseket a kisebbség nyelvének az egészségügyben való használatához azokon a területeken, ahol jelentősebb az adott kisebbség létszáma. A CNCD javasolja a minisztériumnak, hogy a betegellátó intézményekben végezzenek felmérést a kisebbségi nyelvek használatának szükségéről, és arról, hogy az adott intézmény mennyiben tudja ezt biztosítani. Emellett egy útmutató (ghid de bune practici) kidolgozását is javasolják a diszkriminatívnak minősíthető esetek elkerülése érdekében. Asztalos Csaba, a Diszkriminációellenes Tanács elnöke azt nyilatkozta: a testület konkrét esetek híján nem tárgyalt diszkriminációs ügyekről. Hozzátette: személy szerint nem ért egyet azzal, hogy az álláshirdetésben nem szabad feltételként megszabni a kisebbség nyelvének az ismeretét. „Diszkriminációhoz vezet azonban az EMI azon javaslata, hogy a kórházakban külön magyar gondozócsoportokat szervezzenek” – állította. /Lázár Lehel: Javaslatokat tesz a CNCD. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./

2008. július 17.

Egy évvel ezelőtt indította el az Egészségügyi Minisztérium az átfogó, országos szintű felmérést, amelynek célja az összlakosság egészségi állapotának feltérképezése volt. Székely Ervin, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára kifejtette, a lakosság egészségügyi állapotát felmérő program alapjában véve sikeresnek minősíthető, ennek nyomán nagyon sok ember idejében szerzett tudomást betegségeiről, így azok kezelése olcsóbb és biztonságosabb. Eddig a lakosság fele élt ezzel a lehetőséggel. A felmérések során kiderült, hogy sokkal nagyobb a cukorbetegek száma, mint amennyi a nyilvántartásban szerepelt, ugyanúgy sokkal nagyobb a daganatos betegségek száma, ezen belül is aggasztó a méhnyakrák magas aránya. Egyelőre folyik az eredmények feldolgozása és kiértékelése, ezt követi majd a konkrét cselekvési terv. /Fleischer Hilda: Egészségfelmérés: sok a tennivaló. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 17./

2008. augusztus 13.

Az Egészségügyi Minisztérium állítólag kiadott egy olyan rendeletet, miszerint csökkenteni kell az óraszámot a közoktatásban. Ugyanazon a napon nem lehet két tanóra ugyanabból a tantárgyból, nem írhatnak egy héten több, mint két dolgozatot, nem írhatnak ellenőrző dolgozatot hétfőn és kedden, és két egymást követő napon sem. Anca Radu, a Kolozs Megyei Tanfelügyelőség szóvivője azt nyilatkozta: hivatalosan semmilyen értesítést nem kaptak ez ügyben. Idén májusban a szaktárca harminc százalékkal csökkentette az V–VIII. osztályos tananyagot, és valószínű, hogy hamarosan elkezdődik a líceumi tanulók tananyagának csökkentését célzó megbeszélés-sorozat is – közölte a szóvivő. /Ellentmondó hírek az óraszámcsökkentésről. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 13./

2008. augusztus 21.

Szakemberek szerint szemkiszúrás az egészségügy számára az a törvénytervezet, amelyet Eugen Nicolaescu egészségügyi miniszter terjesztett közvitára nemrég, és ami dupla fizetéssel próbálja itthon tartani az orvosokat. A tervezet értelmében a kórházak költségvetésének el nem használt részéből lehetne többletjavadalmat nyújtani az orvosoknak. Farkas Béla gyermeksebész szerint az segítene, ha a nyugati szakemberek bérének legalább feléért dolgozhatnának. A kórházvezetők szerint kivitelezhetetlen a javaslat, a tárcának a munkavégzéshez szükséges felszerelések beszerzésére sincs pénze. /Fleischer Hilda, Kovács Zsolt, Pásztor Krisztina Bérek: a dupla is semmi? = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 21./

2008. szeptember 17.

Az új tanévben csökken az 5–8. osztályos diákok tananyaga, késik viszont a diákok tehermentesítésére vonatkozó, az óraszámok csökkentéséről szóló egészségügyi minisztériumi javaslat, mely többek közt jelentősen csökkentené a közoktatásban a tanórák számát. Pásztor Gabriella oktatásügyi államtitkár szerint a nyári szabadságok miatt késett az egészségügyi és a tanügyminisztérium közötti egyeztetés a rendeletről. /Székely Zita: Óracsökkentés diák–tanár érdekellentéttel. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2008. november 13.

Az önkormányzatok hatáskörébe kerülnek 2010-ig a közkórházak az elfogadott sürgősségi kormányrendelet szerint. „Többnyire úgy értelmezik, hogy az állam megint a nyakukba varrt egy feladatot, és az egészségügy amúgy nem része a közigazgatásnak” – magyarázta Székely Ervin államtitkár. Günthner Tibor Szatmár megyei önkormányzati képviselő alapjaiban jónak tartja a kormány döntését, de úgy látja, a felelősség átadásával pénzt is kellene adni a helyhatóságoknak, hogy rendbe tegyék a lerobbant kórházakat. Jó döntésnek tartja az egészségügyi rendszer decentralizációját Biró Rozália nagyváradi alpolgármester, hozzátéve: „Ehhez viszont megfelelő lehetőségek és források szükségeltetnek, így a minisztérium nem háríthat át egyik pillanatról a másikra mindennemű felelősséget és anyagi terhet az önkormányzatra. ” Székely Ervin azt állította, hogy az önkormányzatoknak van anyagi hátterük a kórházak működtetésére. /Sike Lajos, Székely Zita, Totka László: Helyi ügy lesz az egészség. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-72




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998