udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1095 találat lapozás: 1-30 ... 1051-1080 | 1081-1095
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Erdelyi Magyar Kozmûvelõdesi Egyesulet /EMKE/

2009. szeptember 25.

A Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok a magyar közművelődési élet egyik legjelentősebb seregszemléje. Idén szeptember 16–20-a között XIV. alkalommal került sor erre a rendezvényre a felvidéki Galántán, valamint a környékbeli, többségében magyarok lakta településeken. Azért is esett a választás a Felvidékre, mivel a CSEMADOK Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetség idén ünnepli fennállásának 60. évfordulóját. Az összejövetel társszervezői a Kárpát-medence különböző történelmi régióiban tevékenykedő közművelődési ernyőszervezetek voltak: az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, a Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet Lendva (Muravidék), a Magyar Értelmiségiek Kárpátaljai Közössége, az anyaország képviseletében pedig a Veszprém-megyei Művelődési Központ. A megnyitó ünnepség a galántai Szent István király római katolikus templomban volt. Megnyitó beszédet mondott Hrubik Béla, a CSEMADOK elnöke, valamint a határon túlról érkezett közművelődési ernyőszervezetek nevében Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke. A megnyitó ünnepi hangulatát emelte a galántai Kodály Zoltán Daloskör előadása. Az erdélyiek gazdag programmal érkeztek. Sikert aratott a Kovács Hajnal vezette marosfelfalusi Bíborka Táncegyüttes, valamint Vincze László kolozsvári bábművész. Bemutatták a Sapientia EMTE Fotó-, Film- és Média-szakos hallgatói által készült rövidfilmeket. A CSEMADOK megalapításának 60. évfordulója alkalmából szervezett ünnepi ülést a peredi művelődési házban tartották, s ebből az alkalomból a résztvevő szervezetek és kulturális intézmények közös zárónyilatkozatot fogadtak el. /Dáné Tibor Kálmán: Művelődési seregszemle: idén Galántán ünnepeltek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2009. szeptember 28.

Harmadik alkalommal rendezett Reneszánsz Kastélyfesztivált a dévai székhelyű Dél-Erdélyért Kulturális Társaság. A hagyományosan több helyszínen – kúriákon, kastélyokban, várakban – zajló rendezvénysor idén a vajdahunyadi várkastélyban kezdődött. A Hunyadiak, illetve még Zsigmond király korának felelevenítésével kezdték műsorukat az est meghívottai: a budapesti Musica Profana együttes. A neves budapesti előadók muzsikáltak nemcsak Vajdahunyadon, hanem a rendezvény másnapján Marosillyén is, majd a szászvárosi református vártemplomban. Marosillyén a szentmisét Leander ferences atya, dévai plébános celebrálta, felelevenítve a reneszánsz kor és eszme jótékony hatását az egyházra. Ebből az időszakból való a déli harangszó bevezetése is, amit Hunyadi János nándorfehérvári diadalának emlékhez kötünk. Marosillyén a rendezvényen a település nagy szülöttjére, Bethlen Gábor fejedelemre emlékeztek. Meghívták a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium képviselőit. A kollégium 1992-ben alakult reneszánsz táncegyüttese, a Collegium Gabrielense, olasz, francia, angol táncokkal örvendeztette meg a közönséget. Szeptember 27-én Szászvároson Fülöp Júlia, szászvárosi EMKE elnök, ismertetőt tartott a XIII. században épült, és az 1600-as években újraépített református templomról, illetve magáról a 700 éves városról, melynek számbelileg nagyon megcsappant szász illetve magyar közössége. Fellépett a baróti Kájoni Consort Régizene Együttes. /Gáspár-Barra Réka: III. Reneszánsz Kastélyfesztivál. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 28./

2009. szeptember 28.

Két intézmény, a budapesti Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), valamint az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) között létrejött megállapodás eredményeként újabb életmű került a kolozsvári közönség elé: a zágoni eredetű Kiss Manyi után a kovásznai születésű Ignácz Rózsa író, színész, újságíró, meseíró, műfordító sokoldalú egyéniségével ismerkedhettek meg az érdeklődők Kolozsváron a Reményik Sándor Galériában. Beszédet mondott Dáné Tibor Kálmán, az EMKE elnöke és Vetési László református lelkész, szórványügyi előadó. Ha beszélhetünk az erdélyi magyar irodalom nemzeti veszélyeztetettségi részéről vagy irodalmáról, akkor abban Ignácz Rózsának minden bizonnyal előkelő helye van, mutatott rá Vetési László. /Köllő Katalin: Ignácz Rózsa „hazaérkezett” Kolozsvárra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./

2009. október 9.

Színművészek segítségével idézték meg Ady Endre korát október 7-én a nagyváradi Astoria kávéházban. Az érdeklődők Boros Zoltán Nyugatosok a Holnap városában című filmjét is megtekinthették. Ady Endre kedvelt szórakozóhelye, az egykori EMKE, ma Astoria kávéház épülete zsúfolásig megtelt az időutazásra vágyó váradiakkal. A múltidézés után kortárs váradi írók és költők műveinek részletei, versei hangzottak el a Várad kulturális folyóirat munkatársainak, illetve a művek szerzőinek előadásában. /Nagy Orsolya: Múltidézés az EMKE kávéházban. = Krónika (Kolozsvár), okt. 9./

2009. október 10.

A magyar személyiségek szerepét, jelentőségét évtizedekig tudatosan elhallgatták, róluk manapság is szándékosan megfeledkeznek tudományos ülésszakokon. Ujj János Arad megye neves szülötteiről írt hézagpótló kisenciklopédiájában /Arad megye neves szülöttei. Összeállította Ujj János. Alma Mater Alapítvány, Arad, 2007/ találóan jegyezte meg: legalább félezer olyan személyiség látta meg a napvilágot tájainkon, akinek nevét illene ismerni. Köztük van például Eckhardt Ferenc és Sándor, Lóczi Lajos, Asbóth Oszkár, Baász Imre, Jávor Pál, Kuncz Aladár, Réz Ádám és Pál, Simonyi Imre, Szentimrei Jenő, Tóth Árpád, Klebelsberg Kunó, Ormós Zsigmond és Cziffra Géza filmrendező, Bánság is adott értékeket, közöttük volt Temesvári Pelbárt, a középkori magyar irodalom ismert alakja, a nagyszentmiklósi születésű Révai Miklós nyelvész, az 1848-as idők három kiválósága Temesváron született, Fiala János, Kiss Ernő és Klapka György. Nagyjécsáról indult Abafi Lajos irodalomtörténész, Temesvár szülötte Kerényi Károly klasszikus-filológus, vallástörténész, Hauser Arnold és Kós Károly. Hunyad megyében kevés nyom őrzi a vidék nagy szülötteinek emlékét. A „legidősebb”, ma is számon tartott neves szülöttje a megyének a Szászváros közeli Romoszon 1422 körül született György Mester, Kis-Ázsia első magyar, sok szempontból első európai feltárója, akit az irodalomban a Szászsebesi Névtelen vagy Georgius de Hungaria néven emlegetnek. Művei már élete során, illetve közvetlenül azután 14 latin és kilenc német nyelvű kiadást értek meg. A megye másik nagy szülöttje, az 1500 körül Déván napvilágot látó Dévai Bíró Mátyás. 1580. november 15-én Marosillye várában született Bethlen Gábor fejedelem. Kevésbé ismerős viszont az a tény, hogy 1610-ben szintén Hunyad megyében született meg az 1658 és 1660 között Erdélyt török támogatással kormányzó Barcsay Ákos fejedelem. A felvilágosodás korából említésre méltó az 1793-ban Déván született Ponori Thewrewk József író, régiséggyűjtő, a nyelvújítás híve. Neki köszönhető, például, a honvéd, úrbér szavak használatának az elterjedése is. 1803-ban, a család algyógyi birtokán látott napvilágot az Erdélyi Közművelődési Egylet, az EMKE nagy alapítója, gróf Kún Kocsárd. Elvállalta a szászvárosi kollégium főgondnokságát, és hamarosan saját költségén megépítette a kollégium új épületét. Az EMKÉ-nek ajándékozta 1700 holdas algyógyi birtokát a 33 gazdasági épülettel. A XIX. század végének két nagy Hunyad megyei szülöttje báró Nopcsa Ferenc és Maderspach Viktor. A Hátszeg környéki dinoszaurusz-maradványokat Nopcsa Ferenc fedezte fel. Maderspach Viktor vadászati szakíró, katonatiszt 1875 februárjában született a Hátszeg közeli Vaspatakon. 1918-ban részt vett a Kratochvill Károly vezette Székely Hadosztály megszervezésében. 1921-ben menekülnie kellett Romániából. Maderspach Viktor 1941. október 3-án halt meg. /Puskel Péter, Szekernyés Irén, Gáspár-Barra Réka: Elszármazott nagyjaink I. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 10/

2009. október 19.

Hunyadi János emlékplakett avatással kezdődött a XV. Vajdahunyadi Kultúrnapok október 17-i zárórendezvénye. A helybeli Magyar Ház falára helyezett bronzplakettet Balázs Tibor képzőművész készítette. Kettős cél vezérelte munkájában: egyrészt emléket állítani a magyarság körében a törökverő Hunyadi Jánosnak, aki névadója lett a helyi közösségi háznak is. Másrészt idén október 18. -án ünneplik Vajdahunyad okleveles említésének 600. évfordulóját. A bronzplakett leleplezésére a rendezvény főszervezője, Doboly Beatrix EMKE elnök a helyi RMDSZ szervezet elnökét Győrfi Jenőt és a városnapok alkalmából Vajdahunyadon tartózkodó szombathelyi polgármestert, dr. Ipkovits Györgyöt kérte fel. Ezt követően Babos Aranka tanárnő vezetésével a helybeli diákok Hunyadi János emlékműsort adtak elő. A konferenciateremben Fazakas Tibor, szintén Hunyadit ábrázoló grafikája kapott helyet. A helyi Magyar Házban Kun Kriza Ilona, Húsvéttól-Feltámadásig című kötetét mutatták be. A szerző harmadik kötetének megjelentetésével vigaszt, támaszt, szeretne nyújtani mindazoknak, akik hasonló nehézségekkel néznek szembe. Bemutatták még László Gergely Pál: A bukovinai Istensegíts és Fogadjisten című önéletrajzi ihletésű, dokumentum jellegű könyvét. – A kötet tekinthető település-monográfiának is, néprajzi írásnak is. /Gáspár-Barra Réka: XV. Vajdahunyadi Kultúrnapok. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 19./

2009. október 20.

Duma István András Mi Magunkról címmel újságot ad ki, a Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége klézsei szervezete tagjainak s azoknak, akik szimpatizálnak vele. A bákói lap azt írta, hogy el akarják magyarosítani a csángókat. Duma a Mi Magunkról számait fénymásolással sokszorosította, és ingyen terjesztette Klézsén. Az 5. lapszámtól kezdődően, minden bizonnyal az egész magyar és román nyelvterületen páratlan időszaki kiadvány született, az új köntösben jelentkező MI MAGUNK. Szerkesztője ugyancsak Duma István András, Címük: com. Cleja, sat Alexandrina. Zona Tyúk Szer. Irányítószám: 5529. A Moldvai Csángó-magyarok Szövetsége klézsei helyi szervezetének lapján a címoldalra kiemelten a következő mottó áll: Azoknak, akik igazságra akarják építeni életüket. A lap kétnyelvű, mert románokhoz, az elrománosodott csángó-magyarokhoz is szól. A románul tudók számára többnyire olyan információkat és dokumentumokat közöl, amelyek a moldvai csángó-magyarok magyarságát bizonyítják. A lapban jól megvan egymás szomszédságában az intellektuális képzettségű Csicsó Antal elemző írása Duma István András verseivel, a klézsei nyelvjárás szóhasználatához, képi világához igazított prózájával. Minden tisztelet azoknak – EMKE, Bukarest, Skultéty Csaba és Zhery Miklós, Magyarország, Czuby Éva, Németország –, akik ehhez fórumhoz a moldvai csángó-magyarokat hozzájuttatták. . /Csupa csapás az élet. = Erdély. Ma, okt. 20./

2009. november 21.

November 20-án emlékezett megalapításának 150. évfordulójára Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület. A Protestáns Teológiai Intézet dísztermében Egyed Ákos EME-elnök megnyitója után a kolozsvári Református Kollégium énekkara, Székely Árpád vezényletével ünnepi műsort adott elő. Üdvözlő beszédében Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke emlékezett, hogy az alapító, Mikó Imre a kulturális nemzeti összetartozás alapjait rakta le. Camil Muresanu akadémikus, a Román Akadémia Kolozs megyei elnöke kitért arra, hogy az EME megalakulását az erdélyi románság ASTRA egyesülete követte. Füzes Oszkár, Magyarország bukaresti nagykövete, dr. Sólyom László köztársasági elnök levelét olvasta fel, aki szintén hangsúlyozta a kulturális nemzet fogalmának jelentőségét. Szilágyi Mátyás kolozsvári főkonzul kifejtette, a polgári erőből és szerveződésből megalakult EME elkobzott ingatlanjainak visszaszolgáltatása jogállami probléma, ami egy EU-tagországban nem képezheti vita tárgyát, megoldása pedig a magyar–román kulturális együttműködés egyik hajtómotorja lehet. Markó Béla RMDSZ-szövetségi elnök az EME százötven évének folytonosságot kifejező erejéről beszélt. Monok István, a Gróf Mikó Imre Alapítvány elnöke, az Országos Széchenyi Könyvtár főigazgatója a közgyűjtemények jelentőségét emelte ki. Péntek János, a Kolozsvári Akadémiai Bizottság elnöke az anyanyelv megóvását közös feladatnak és felelősségnek nevezte. Dáné Tibor Kálmán a „kisebb testvér”, a 124 éves Erdélyi Közművelődési Egyesület elnökeként arra hívta fel a figyelmet, hogy – akárcsak az EME megalakulásakor – a civil akarat napjainkban sem kerülhető ki. Átnyújtották a Gróf Mikó Imre emlékérmeket. A Magyar Tudományos Akadémia részéről Pro Scientia Hungarica érmet adományoztak Benkő Samu történésznek, az EME 1994–2002 közötti elnökének, és Egyed Ákos történésznek, az EME jelenlegi elnökének. Több előadás hangzott el: Görömbei András az EME és az erdélyi magyar tudósok kapcsolatáról, Orosz István Mikó Imrének a Magyar Történelmi Társulat élén betöltött szerepéről, Benkő Samu az EME 1990-es újjászervezéséről, Keszeg Vilmos az EME szakosztályairól értekezett. /Százötven kitartó, lelkes év a magyar tudomány szolgálatában. Jubileumi évfordulót ünnepel az Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2009. november 23.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület és a Szatmárnémetiben működő Kölcsey Kör szervezésében idén huszadik alkalommal emlékeztek Ady Endrére. November 22-én a Szatmár Megyei Múzeumban kezdődött a megemlékezés Ady Endre öröksége és az irodalom felelőssége című szimpózium keretén belül. Az előadók között neves szakemberek értekeztek Ady munkásságáról, irodalomban betöltött szerepéről. Az előadók között volt Kozma Dezső egyetemi tanár Kolozsvárról, a nagykárolyi Balla Lóránt helytörténész, valamint a pozsonyi Duray Miklós. A megemlékezés Érmindszenten – Adyfalván, a költő szülőfalujában folytatódik. /Emlékezés Ady Endrére. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), nov. 22./ November 19-én Nagykárolyban, Ady egykori iskolájában, 20-án Szatmárnémetiben, 21-en pedig Érmindszenten, a szülőfalujában ünnepeltek. Szatmárnémetiben a Kölcsey Kör egész napos irodalmi tanácskozást szervezett Ady Endre öröksége és az irodalom felelőssége címen. Megrendezték az immár hagyományossá vált Ifjú szívekben élek című Kárpát-medencei pódiumbemutatót. Érmindszenten felszentelték a református templomot. Az ünnepségen jelen volt Tőkés László europarlamenti képviselő is. Nagyváradon több helyszínen is megemlékeztek Ady Endréről. /Végh Balázs: Háromnapos rendezvénnyel emlékeztek Adyra Szatmár megyében. = Krónika (Kolozsvár), nov. 23./

2009. november 28.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), a Közép-Erdélyi Magyar Művelődési Intézet és a Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság megbeszélést szervezett a romániai magyar civil szervezetek részére egy országos szintű hálózat kialakítása érdekében. Amennyiben ez az elgondolás sikeres lesz, a civil szervezetek a Romániai Magyar Házak keretében tájékozódhatnak a többi tagszervezet munkájáról, illetve együttműködhetnek közös céljaik megvalósítása érdekében. Kolozsváron a Bethlen Kata Diakóniai Központban november 27-én tartott rendezvény megnyitóján felszólaló Dáné Tibor Kálmán EMKE-elnök és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke az esemény fontosságáról értekezett. „Az elmúlt húsz évben már kialakultak azok a kis magyar autonómiaszigetek, amelyek függetlenek a hatalomtól, de függnek azoktól a közösségektől, amelyek fenntartják őket” – utalt megnyitó beszédében Dáné Tibor Kálmán a romániai magyar civil szervezetekre. Markó Béla emlékeztetett: „Egy közösség, amelynek nincs önálló élete, nagyon hamar szétmorzsolhatóvá válik, és elveszíti önmagát. Az RMDSZ mindig prioritásként kezelte a civil szervezetek kérdését. ” /Nagy-Hintós Diana: Országos hálózatot alakítanának a romániai magyar civil szervezetek. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 28./

2009. november 28.

1947–1989 között gyakorlatilag elsorvasztották a kulturális életet Aradon (pl. megszüntették a magyar színházat és kultúregyesületeket), az értelmiségi-utánpótlást a magyar tannyelvű líceum hányatott sorsa miatt nem tudta biztosítani, megszűnt az igényesség: a hajdani színvonalas programok eltűntek. A humán értelmiség java elvándorolt. 1989 után sok kulturális céllal született vagy azt felvállaló csoportosulás működött a városban. Közülük kiemelhetők: a/ Tóth Árpád Irodalmi Kör. Az 1945-ben alakult Petőfi Sándor Irodalmi Kör jogutóda, aktivitását 1989 után is folytatta. Korábban havonta többször is rendezett felolvasó-estéket, előadásokat, de az évek során ezek gyakorisága csökkent. Legnagyobb sikerük két antológiájuk (Vagyunk – 1995, Vagyunk 2 – 2001). b/ Kölcsey Egyesület. 1990. január 22-én alakult újjá. Széleskörű művelődési tevékenységet folytatott/folytat, művelődéstörténeti előadásokat és irodalmi estéket rendez, könyveket jelentet meg (ezek közül kiemelkedik a Fecskés-sorozat, valamint több antológia), saját könyvtárat tart fenn, évente odaítéli a Kölcsey-díjat és diákszínpadot is üzemeltet. Ez utóbbi több elismert színészt indított útjára, pl. Posta Ervin, Incze Tamara, Kézdi Imola, Éder Enikő, Simon Mátyás, Kelemen Kinga, Tapasztó Ernő stb. A Kölcsey Egyesület másik jelentős teljesítménye a Havi Szemle művelődési folyóirat megjelentetése. Éveken keresztül a Havi Szemle volt az egyetlen magyar kultúrfolyóirat a városban, de 2001 végén megszűnt. Több évnyi kihagyást követően 2008-ban megváltozott szerkesztőgárdával, önálló formában sikerült újraindítani a lapot. A Kölcsey Egyesület motorja mindig is Pávai Gyula magyar nyelv és irodalom szakos tanár volt. Az Egyesület vezetősége 2007-ben és 2009-ben szerkezeti átalakuláson ment keresztül. c/ Aradi Hagyományőrző Polgárok Egyesülete. 2003-ban alakult, működése első éveiben igen aktív volt, főleg történelmi irányultságú ismeretterjesztő előadásokat és szavalóversenyeket rendezett. Az elmúlt évben kevesebbet lehetett róla hallani. d/ Alma Mater Alapítvány. A szervezet Éder Ottó és Réhon József tanárok kezdeményezésére született meg 1991. április 17-én, céljuk az Arad megyei magyar oktatás támogatása. Az Alma Mater Alapítvány több ízben tevékeny szerepet vállalt az aradi magyar kulturális életben: színházi előadásokat szervezett, jelentős számú könyvet adott ki, fontos a Szövétnek című művelődési szemléjük. d/ Kamaraszínház. A jelentős múltra visszatekintő aradi magyar színjátszás a központosítás áldozata lett, amikor a második világháborút követően a társulatot egyetlen tollvonással Temesvárra költöztették (ez a mostani Csiky Gergely Állami Színház). A kommunista idők kultúrszervezői vendégelőadásokkal és az országos szinten is jegyzett aradi Periszkóp Népszínházzal próbálták pótolni a keletkezett űrt. 1991 után a Periszkóp megszűnt, az évtized folyamán pedig egyre ritkultak a magyar nyelvű előadások Aradon: 1995-ben még tizenegy, 2004-ben már csak három vendégelőadás volt. 2002-ben Böszörményi Zoltán, a Nyugati Jelen és az Irodalmi Jelen tulajdonosa megpróbált egy kamaraszínházat elindítani, de a próbálkozás megfeneklett. 2003-ban a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Karának végzős magyar csoportját próbálták állandó társulat formájában Aradra csábítani, de ők nem vállalták ezt a kihívást. 2007-ig nem volt újabb próbálkozás, de ekkor a városi közgyűlés jelentős anyagi támogatásával új csoport alakult, amely az Aradi Magyar Kamaraszínház nevet vette fel. Ez túlnyomó részben befogadó színházként működik. e/ A Nyugati Jelen csoportosulás. A megye egyetlen magyar nyelvű napilapját 1999-ben vette át Böszörményi Zoltán, aki jelentős anyagi befektetéseket eszközölve a megszűnéstől mentette meg az újságot (a kilencvenes években több ízben is csődközeli állapotban volt a lap, a hetilappá való átalakulása is felmerült). Az új tulajdonos nagy lendülettel fogott hozzá a lap gyökeres átalakításához és az aradi magyar kultúréletbe is megpróbált új színt vinni, 2001-ben színházat és irodalmi folyóiratot (Irodalmi Jelen) is alapított. Ez utóbbi hamarosan erdélyi, majd összmagyar jelentőségre tett szert. A lap novella és regénypályázatokat is indított, riportokat fogadott, szemlézte a megjelent szépirodalmi alkotásokat, és hamarosan a könyvkiadásban is szerepet vállalt. A lapba a kortárs magyar irodalom kiemelkedő képviselői (pl. Szőcs Géza, Orbán János Dénes, vagy haláláig Faludy György) is bedolgoztak. f/ Az RMDSZ Arad megyei szervezete. Az RMDSZ tevékenységében jelentős részt képez a kulturális élet támogatása és az ilyen jellegű események szervezése Évente több alkalommal szerveztek színházi előadásokat, több könyvet is megjelentettek. g/ Megemlítendők a romániai szintű irodalmi, művelődési körök és szervezetek helyi részlegei. Elméleti szinten létezik a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Romániai Magyar Dalosszövetség helyi fiókja is, gyakorlati tevékenységük azonban általában nem látható. h/ Más kultúrcsoportosulások is működtek az elmúlt évek folyamán (például a Beszélni Nehéz Kör, amely a Múzeumban tartotta összejöveteleit, a komolyabb nemzetközi sikereket is elért Vox Juventutis gyermekkórus, a rövid időt megélt Candide Társaság és Kisfaludy Társaság), de ezek manapság már nem működnek. Ennyi volt a felsorolás. Nehéz elitkultúráról beszélni egy olyan közegben, amelyet negyven év kommunizmusa teljes mértékben perifériára szorított. A lejtő aljáról kanyarodott vissza az aradi magyar kulturális élet és igyekezett behozni az évek folyamán összegyűlt elmaradását. Hosszú távon a Kamaraszínház nagyszínházzá való átalakítása lenne fontos, de ennek anyagi akadályai lesznek. A könyvkiadás terén a cikkíró, Lehoczky Attila tanár jelentős problémának tartja az aradközpontúságot. Az irodalmi és művelődési szemlék is aradközpontúak. A cikkíró hozzátette, csekély azon írások száma, amely összmagyar szinten is megállná a helyét. A megrendezett ismeretterjesztő előadások túlnyomó többsége történelmi vagy irodalomtörténeti jellegű, Lehoczky Attila szerint ez az aradi magyar társadalom konzervatív magatartásából következik. Van magyar művelődési élet Aradon, de többnyire provinciális jellemvonásokat hordoz. Lehoczky hozzátette, mindez nem kívánt rosszindulatú kritika lenni. /Lehoczky Attila: Magyar kulturális élet Aradon 1990 után – esettanulmány. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./

2009. november 30.

Újraalakulásának tizenötödik évfordulóját ünnepelte november 28-án a Romániai Magyar Dalosszövetség Kolozsváron, a Református Kollégium dísztermében. Dáné Tibor Kálmán, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd Guttmann Mihály tiszteletbeli elnök átvette a tordaszentlászlói kórus ajándékát: a szövetség címerének faragott másolatát. Tóth-Guttmann Emese, a szövetség elnöke vázolta a szövetség 1921-es megalakulásának történetét, ismertette a dalosszövetség idei tevékenységét, majd a díjkiosztás következett: hat pedagógus vehette át a romániai magyar zenei élet kiválóságairól elnevezett díjakat. Kelemen Antal, a dalosszövetség fúvós tagozatának vezetője bemutatta a fúvószenekarok másfél évtizedes működését, hozzátéve, az erdélyi fúvószenekarok is csatlakoztak a dalosszövetséghez. /Újraalakulásának 15. évfordulóját ünnepelte a dalosszövetség. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2009. december 7.

Barangolások Szatmárban /Scriptor Alapítvány, Szatmárnémeti, Hírlap Könyvek sorozat 17. kötete/ címmel mutatták be Németi János nagykárolyi régész legújabb kötetét a nagykárolyi Szent László Közösségi Házban. Muzsnay Árpád, az EMKE alelnöke a szerző munkásságát, Gindele Róbert, a Szatmár Megyei Múzeum régésze pedig a most megjelent könyvet méltatta. Kovács Jenő polgármester kifejtette, létre kellene hozni Nagykároly várostörténeti múzeumát, amelyre szaktanácsadóként tisztelettel felkérte a nemrég 70. évét betöltött Németit. /Végh Balázs: Régészeti barangolás Szatmárban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./

2009. december 7.

A kolozsvári Főtér átalakítása új helyzet elé állította a helybeli magyar és román közösséget. Az új arculatú Főtér – az eredeti elképzelések szerint – olyan színvonalas és igényes közösségi programok helyszínévé kellene váljon, amelyek Kolozsvár szellemiségéhez, Erdély fővárosának központjához illőek. A sebtében átadott új Főtéren rögtön kihirdették, hogy karácsonyi programokat advent időszakában, felkérve a magyar közösség képviseletét is, állítson össze megfelelő műsorszámokat erre az eseménysorozatra. A kolozsvári Főtér, az erdélyi magyarság jelképes főtere, nem válhat piaci zsibvásárrá. Az aláíró szervezetek közös állásfoglalásukban elhatárolódunk az ilyenfajta tömegrendezvényektől. Az aláírók között vannak az egyházi vezetők, magyar parlamenti képviselők, Kötő József, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ tiszteletbeli elnöke, Dáné Tibor Kálmán az EMKE elnöke, László Attila az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke, Gergely Balázs az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozs megyei szervezetének elnöke, Bodó Barna a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségének elnöke, Egyed Ákos az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke, Kató Béla a Sapientia Alapítvány elnöke, Kántor Lajos a Kolozsvár Társaság elnöke Sándor Krisztina a Magyar Ifjúsági Tanács elnöke és Zsigmond József a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnöke. Állásfoglalás. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2009. december 19.

Többen is megkeresték Lehoczky Attilát, hogy az aradi magyar kulturális élettel foglalkozó eszmefuttatását egészítse ki. A szerző felsorolt néhány kultúrközvetítő csoportot, amelyek vagy kimaradtak a korábbi írásából, vagy tevékenységük szorul kiegészítésre. 1. Szabadság-szobor Egyesület. 2001-ben alakult, eredeti célja a Szabadság-szobor visszaállítása volt, ennek teljesülése után kulturális események szervezésével és finanszírozásával foglakozott. Számos kulturális esemény szervezője, jelentős a könyvkiadás terén jelentkező tevékenysége. 2. Az RMDSZ Arad megyei szervezete tervezi a székház Magyar Házzá való átalakítását. Ez fontos lenne, mert az aradi magyarságnak nincs rendszeres találkozóhelye. 3. In Memoriam ‘56 Egyesület. Az romániai magyar 56-os mozgalmak hagyományainak ápolására jött létre, legfontosabb próbálkozása egy 56-os emlékmű Aradon való felállítása volt, de ez nem sikerült. 4. EMKE Arad Megyei Szervezete 1992 óta számos színházi és más kulturális esemény rendezésében vett részt önállóan vagy társszervezőként, a könyvkiadás terén pedig az EMKE-füzetek kilenc kötetével alkottak maradandót. Az aradi magyar irodalmi élet terén fontos szerepet játszottak a Vagyunk 1 és a Vagyunk 2 antológiák kiadásával. 5. További szervezetek: Aradi Magyar Színház Alapítvány (a 2001-ben alakult Aradi Magyar Színház egyik szervezője volt), Pro Press Alapítvány, Romániai Magyar Drámapedagógiai Társaság Aradi Szervezete, továbbá működik (működött) több magyar jellegű közkönyvtár is: a Kölcsey Egyesület, valamint az EMKE könyvtára. Lehoczky reméli, hogy ez a felsorolás kiegészítette az aradi magyar kultúrélettel kapcsolatos információkat „a teljesség igénye nélkül”. /Lehoczky Attila: Gondolatok a határról innen. Kiegészítés és búcsú. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./ Előzmény: Lehoczky Attila: Magyar kulturális élet Aradon 1990 után – esettanulmány. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 28./


lapozás: 1-30 ... 1051-1080 | 1081-1095




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998