udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 45 találat lapozás: 1-30 | 31-45
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Intézménymutató: Gyergyoszentmiklosi Helyi Onkormanyzat/Tanacs

2009. február 2.

Bíróságon támadta meg Hargita megye prefektusi hivatala több helyi tanácsnak a 2009. március 15-ére tervezett autonómia-népszavazásról szóló határozatát. A kormányhivatal több ízben is figyelmeztette a tanácsokat: vonják vissza határozataikat. A települések közül többen eleget tettek a felszólításnak, azonban akadt helység – mint például Csíkszereda, Székelyudvarhely, Borszék, valamint Újszékely –, amelynek vezetőtestülete nem volt hajlandó erre. Gyergyószentmiklós tanácsa a referendum megszervezése mellett szavazott, de időpontjáról később döntenek. Sepsiszentgyörgyön, Kovászna megyében szintén népszavazás megtartása mellett szavaztak, március 15-i dátummal. /Prefektusi nem a referendumra. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2009. február 6.

Egyelőre több mint húsz helyi tanács autonómiareferendumról szóló határozatát támadták meg a székelyföldi megyék prefektusi hivatalai a törvényszéken – számolt be sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke és Kincses Előd ügyvéd. Egyúttal ismertették az SZNT stratégiáját a megtámadott határozatok ügyében, hiszen – mint Kincses fogalmazott – a kormánymegbízottak feljelentései egy kaptafára mennek, sok esetben még a település nevét is elfelejtik kicserélni a törvényszékre eljuttatott dokumentumokban. Izsák és Kincses a Hargita és a Kovászna megyei törvényszékre látogatott, ahol a gyergyószentmiklósi, a gyergyújfalusi, illetve a vargyasi önkormányzatok népszavazásról szóló határozatait tárgyalták. Hangsúlyozták: a prefektusok érvelése nem helytálló, hiszen a népszavazás nem tekinthető egyenértékűnek Székelyföld autonóm régiójának létrehozásával, mindössze az ahhoz vezető út egyik állomása. Így alkotmányellenesnek sem minősíthető a kezdeményezés. /Farcádi Botond: Törvényes az autonómiareferendum (Kincses Előd szerint). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 6./

2009. június 22.

Nagy tömegeket mozgatott meg az a gyergyószentmiklósi lakossági fórum, amelyet a távhőszolgáltatás tisztázása érdekében hívtak össze. A városban nincs meleg víz. A fórumot az RMDSZ helyi szervezete hívta össze. Gyergyószentmiklóson több mint két hete nincs melegvíz-szolgáltatás, mert a felhalmozott gázszámlák miatt a földgázt szolgáltató Hargita Gáz Rt. elzárta a gázcsapot. A vitában Mezei János polgármester a távhő- és melegvíz-szolgáltatás egy magyarországi szakmai befektetőnek való átruházásában látta a fűtésgondok megoldását, Pál Árpád képviselő továbbra is kitartott amellett, hogy pályázati úton kormány- és uniós pénzeket kellene megszereznie az önkormányzatnak, és meg kellene tartania a szolgáltatást a város tulajdonában. /Jánossy Alíz: Továbbra sincs meleg víz Gyergyószentmiklóson és kérdéses a téli fűtés is. = Krónika (Kolozsvár), jún. 22./

2009. július 11.

Határvita alakult ki romániai Hargita és Neamt megye között. Az ezeréves határ, amely Erdélyt Moldvától elválasztotta, Magyarbékás határában volt, de ezt az elmúlt évtizedekben többször átrajzolták. A vitatott szakaszról eltűntek a településjelző és megyehatár-táblák. Az árusok néhány éve már nem a Hargita megyei Gyergyószentmiklósi önkormányzatnak fizetik az adót. A gyergyószentmiklósi önkormányzat jogorvoslatot keres. – Nemzetközi fórumokhoz is kell fordulni, peres úton megpróbálni érvényt szerezni. Úgy néz ki, hogy tárgyalásos úton nem sikerül megegyezni – mondta Czink Attila, gyergyószentmiklósi önkormányzati képviselő. A megyehatár odébbtolásának kezdeményezői, a Neamt megyei önkormányzat vezetői annak ellenére, hogy előzetesen időpontot egyeztettek velük, nem álltak a Duna Tv kamerái elé. Duna Tv. /Csata Orsolya: Határvita Erdély és Moldva között – nemzetközi fórumokhoz fordulnak. = Erdély. Ma, júl. 10./

2009. augusztus 18.

Közös fellépéssel kell megoldanunk a határvitát, hiszen a Békás-szorosban húzódó Hargita–Neamt határ megyehatár is, nemcsak Gyergyószentmiklós közigazgatási területének határa – jelentette ki Mezei János, Gyergyószentmiklós polgármestere. Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök nemtörődömséggel vádolta Gyergyószentmiklós önkormányzatát, és bírságot helyezett kilátásba, ha nem távolítja el a Neamt megyeiek által felállított információs táblát. A tábla kihelyezését megelőzően a két megye elöljárói egyezséget kötöttek: tartózkodnak a megyehatárt jelző táblák, feliratok elhelyezésétől, míg az erre a célra létrehozott bizottság nem dönt a kérdésben. Mezei nem jelent meg a tárgyaláson, mivel az EMI-tábor megnyitóján vett részt – ezt is nehezményezte Borboly. /Jánossy Alíz: Közös megoldás kell a határvitára. = Krónika (Kolozsvár), aug. 18./

2009. szeptember 10.

Kizárták az RMDSZ-ből azt az öt gyergyószentmiklósi városi tanácsost, akik nem a helyi választmány döntésének megfelelően szavaztak az augusztusi rendkívüli tanácsülésen a fűtéshálózat korszerűsítésének ügyében. A tanácsosok kitartanak amellett, hogy döntésükkor a lakók érdekeit tartották szem előtt, mi több, szerintük a választmányi ülés ítélete törvénytelen. /Csibi Márti: RMDSZ: kizártak öt helyi tanácsost. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 10./

2009. szeptember 15.

Elnapolta Gyergyószentmiklós Helyi Tanácsa annak a döntésnek a meghozatalát, amely a melegvíz-szolgáltatás újraindítását eredményezhette volna. Az RMDSZ-ből kizárt öt tanácsos azt kérte, hogy előbb tájékoztatással egybekötve kérdezzék meg a lakók véleményét a fűtésrendszer ügyében. Hangsúlyozták, rengeteg támadás és rágalom érte őket az utóbbi napokban, ezért szeretnének igazolást nyerni arról, hogy valóban jól döntöttek-e, amikor a befektető bevonása mellett voksoltak. /Lázár Hajnal: A meleg vízre még várni kell. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 15./

2009. szeptember 18.

A gyergyószentmiklósi lakószövetségek képviselői egyetértettek a távhőrendszer felújításával kapcsolatos önkormányzati döntésekkel, bizalmat szavaztak Mezei János polgármesternek és az önkormányzatnak. Egyetértettek azzal az öt RMDSZ-es tanácsossal is, akiket amiatt zártak ki a szövetségből, mert a választmány döntése ellenére az MPP-s városvezetőkkel együtt szavazták meg, hogy külföldi beruházó bevonásával bonyolítsák le a távhőrendszer korszerűsítését. /Jánossy Alíz: Lezárult a távhőrendszer-vita Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), szept. 18./

2009. október 14.

Várhatóan a belügyminisztériumtól érkező pénzösszegből törlesztheti a Hargita Gáz Rt. felé felhalmozott adósságát Gyergyószentmiklós önkormányzata, tájékoztatott Mezei János polgármester. A város hatalmas pénzösszegekkel tartozik a Hargita Gáz Rt. -nek, ami miatt már a gázszolgáltató is fizetésképtelenné vált, beszállítója, az Amgaz pedig a gázcsapok elzárásával fenyegeti. /Jánossy Alíz: Gyergyószentmiklós: fűtésre várva. = Krónika (Kolozsvár), okt. 14./

2009. október 19.

„Mindenkit biztosíthatok arról, hogy november elsejétől lesz fűtés és meleg víz” – szögezte le Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester. Kevésbé optimista Pál Árpád Hargita megyei képviselő, aki elítélte a helyi tanács azon határozatát, amelyben a testület kinyilvánította: a közüzemek képtelen a fűtésszolgáltatás zavartalan működtetésére. /Jánossy Alíz: Gyergyószentmiklós: Fűtés helyett nyilatkozatok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 19./

2009. október 22.

Várhatóan döntést hoz a Neamt megyei törvényszék abban a perben, amelyet a csíktaplocai római katolikus egyházközség négy éve indított a tarkői (Tarcau, Neamt megye) polgármesteri hivatal ellen ezerhektárnyi erdő visszaszerzése érdekében – tájékoztatott Boros Károly plébános. A 17. század végén Ghica moldvai fejedelem 7835 hektár erdőt adományozott az akkor már létező csíksomlyói Szent Péter római katolikus egyházközségnek azért, hogy ez a pünkösdi búcsúk idején szállást és élelmet biztosítson a Kárpátokon túlról a csíksomlyói Szűzanyához zarándokló híveknek. Az 1929-es agrárreformkor az egyházi tulajdonban lévő erdőket is kisajátították, de ezerhektárnyi erdőt továbbra is meghagytak a csíksomlyói, illetve az akkor már önállósult csíktaplocai egyházközségnek. 1947-ből még mindig egyházi bérbeadási szerződések tanúskodnak arról, hogy a kérdéses terület a „Szent Péter-egyházközség” tulajdona volt. „Hivatalosan 1953-ban államosították a területet, de még a kommunizmus éveiből származó térképeken is magánerdőként jelölték” – magyarázta a plébános. Az erdő egy része jelenleg közigazgatásilag a Neamt megyei Tarkőhöz tartozik. A csíktaplocai római katolikus egyházközség esete a Neamt megyei hatóságokkal nem egyedi. Gyergyószentmiklós önkormányzata folyamatosan azzal szembesül, hogy a Gyilkostó üdülőtelep térségében a Neamt megyei hatóságok jelentős területeket foglalnak el illegális építményeikkel, illetve feljebb költöztetik a megyehatárt jelző táblát, egyre nagyobb területeket tekintve magukénak. Ez ügyben sok tárgyalás volt, de nincs megnyugtató eredmény. A neamtiak továbbra sem ismerik el az 1968-as megyésítéskor kijelölt határokat. /Jánossy Alíz: Ezerhektáros területért perel a csíktaplocai katolikus egyházközség. = Krónika (Kolozsvár), okt. 22./

2009. október 25.

Tisztségéből való felmentését kérte Árus Zsolt, aki a továbbiakban nem kíván Mezei János gyergyószentmiklósi polgármester tanácsadója lenni. Elmondta, hogy a Székely Nemzeti Tanács elnöki tanácsadó testületének tagjaként egyre több feladata volt, továbbá a város életét, jövőjét érintő kérdéseket másképpen látja, mint Mezei János. Árus Zsolt húsz éve van jelen a város közéletében, nyolc évet volt a helyi képviselőtestület tagja. /Balázs Katalin: Más-más úton Árus és Mezei. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 26./

2009. október 27.

Fafűtéssel, villanyrezsóval próbálják biztosítani a meleget otthonukban a távhőszolgáltatás beindításáig a gyergyószentmiklósi tömbházlakók. Elkezdődött a távhőrendszer felújítása. A Hargita Gáz Rt. biztosítaná a fűtéshez szükséges gázt, azonban még mindig nem tudni, melyik cég lesz a távhőszolgáltató, és mikorra várható a szolgáltatás beindítása. A lakók ingerülten várják, mikor indul meg a fűtés. /Jánossy Alíz: Fával, villanyrezsóval fűtik lakásukat a gyergyószentmiklósi tömbházlakók. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./ Az önkormányzat fizeti ki a helyi közüzemek, az Energomur Rt. által felhalmozott adósságok egy részét, sikerült megegyezniük a gázszolgáltatóval, hogy újraütemezzék a törlesztést. Az új ütemterv szerint év végéig törlesztik az Energomur Rt. által felhalmozott 9 millió lejes tartozást: 6,7 millió lejt a kormány utalt ki e célra, a fennmaradó részt pedig a helyi büdzséből fedezik. /Pap Melinda: Az önkormányzat törleszt Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

2009. december 8.

Negyven család számára biztosít otthont a gyergyószentmiklósi önkormányzat a most átadott szociális lakások révén. Elsőként az államosított lakásokból kilakoltatott személyek költözhetnek be. A beruházáshoz az anyagi fedezetet a lakásügyi minisztériumtól pályázta meg még az előző önkormányzat. A most átadott lakásokat januárban foglalhatják el az igénylők. A jelenlegi 40 lakrészes tömbház mellé újabb hasonló méretű ingatlant építenek. /Jánossy Alíz: Szociális lakásokat adtak át Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), dec. 8./

2009. december 15.

Gyergyószentmiklóson a tömbházlakóknak ismét azzal kell szembesülniük, hogy beláthatatlan ideig szünetelhet a fűtés- és melegvíz-szolgáltatás. Ugyanis a felelős két intézmény – az önkormányzat mint tulajdonos és a GO Rt. helyi közüzemek, mint a tényleges szolgáltató – között vita robbant ki. Mezei János polgármester ígéretet tett arra, hogy délután újra elindul a fűtés- és melegvíz-szolgáltatás. /Jánossy Alíz: Ismét fáznak Gyergyóban. = Krónika (Kolozsvár), dec. 15./


lapozás: 1-30 | 31-45




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2019
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998